(Comitatus Castriferrei - Eisenburger Gespanschaft.)

1. §. Fekvése 's Határjai.

Vas vármegye fekszik a' Dunántúli kerűletben, az északi szélesség 46° 38'-47° 31' és a' keleti hosszúság 33° 38'-35° 22' közt. Határjai északról Sopron; keletről Veszprém és Zala; délről Zala vármegyék; nyúgotról Stájer ország, és Austriánák egy kis része.

2. §. Nagysága és Kiterjedése.

Lipszky szerént 96 ⁴/₁₀ (Lichtenstern után 106 ¹/₂) mértföldet foglalván magában, hazánk megyéi közt ezen tekintetben 16-dik. Szélessége 11, hosszasága 8; sőt nyúgoti részén 15 német mértföld. Használható földje: 799,774 hold, mellyből: 408,226 hold szántóföld; 36,940 hold szőllő; 275,626 hold erdő; a' többi rét, legelő és kertek.

3. §. Természeti tulajdonsága.

Majd az egész vármegye hegyekkel, 's kisebb dombokkal van elhintve; a' honnan inkább dombosnak mint rónának neveztethetik. Legmagasabban fekszik észak nyúgoti része vagy is a' kőszegi járás, hol az Austriából bejövő hegyágazatok meglehetős magasságuak, 's mellyek dél kelet felé huzódván, a' Rábába enyésznek el. A' Rába vizén túl ismét kezd emelkedni a' föld ; mert nyúgotról kezdvén észak keletre, egész folyásában hegyek, majd dombok kisérik, 's Peresztszegig és Tokorcsig jutnak el. Hegyes, 's magosan fekvő része a' megyének a' tótsági járás is, különösen F. Lendva körűl, honnan a' hegyek dél keletre a' Mura vize felé lapulnak el. A' mondottakból tehát kitetszik, hogy a' vármegyének észak keleti része fekszik legalacsonyabban, a' mint ezt a' vizek folyamatja is megmutatja; 's hogy termékeny búza termő földjét a' Gyöngyös, Perent, Sorok, Répcze és Rába vizek közt' kell keresni, melly az egésznek mintegy 6-od részét teszi. A' kemenesallyai járás, egy magasan fekvő dombokkal vegyített rónaság.
A' mi a' föld termékenységét 's minéműségét illeti, erre nézve a' megyét öt fő osztályra lehet szakítani. Az elsőbe tartoznak a' Gyöngyös, Sorok , Perent, Répcze melléki vidékek ; a' Rába, Lapincs, Mura széles völgyei. Itt a' föld porhanyós fekete, kevés homokkal keverve; könnyű mívelésű; búzát; dohányt, kukuriczát bőven 's kevés trágya után termő. A' m á s o d i k osztályba jön a' Kemenesallya, hol a' föld már valamivel keményebb, agyagosabb; de azért hasonlóúl termékeny. A' h a r m a d i k osztályhoz számlálhatni az úgy nevezett Hegyhátot, az az: a' körmöndi járás déli, a' tótsági járásnak észak keleti részét; és a' német ujvári járásnak nagyobb részét. Itt a' sárga agyag több mint a' fekete, 's néhol homokos kaviccsal van egyvelítve; de a' kukuriczát még meglehetősen megtermi, 's a' búza gazdagon nem fizet ugyan , de igen sikeres,. A' n e g y e d i k osztályt teszi a' kőszegi járás egészen, - csupán egy kis keleti részét vévén ki. Ennek földje sárga agyagos, több kővel, homokkal egyvelítve,- hideg; 's már a' kukuriczát nagy bajjal termi meg. Végre az ö t ö- d i k osztályba a' tótsági járásnak nagyobb része jön. Itt a' föld általánosan kavicsos, homokos, kopár, 's annyira sovány, hogy még a' fenyőfa sem nőhet meg illendően, hanem idő előtt elgörbűl 's vénhed ; különösen Felső Petrócz körűl olly sivatag 's kavicsos, mintha kő eső húllott volna.
Levegője általánosan tiszta és egészséges, 's egészségtelen szinű halavány ábrázatokat, csupán egy két Mura völgyi helységekben láthatni.

4. §. Hegyek.

Austriából és Stájer országból 2 hegyágazatok jönnek be a' megyébe. Az első része a' Cetius hegyének, 's a' kőszegi járásban bejövén: itt, valamint a' német ujvári, körmöndi járásokban több ágakra oszlik, 's a' kőszegi, bozsóki, szerdahelyi, rohonczi, szalónaki, rumpódi, német ujvári, sz. kúti, monyorókeréki, erdőkkel , szőllőkkel megrakott ; vagy mint a' borostyánkői némelly ásványokban is gazdag hegyeket formálya. A' másik fő hegyágazat, melly a' Helvetián, Tirolison, Stájer országon keresztül ágadzó nagy Sz. Gotthárd hegyének egy láncza Dobránál lép be a' tótsági járásba, 's közel mindjárt t. i. Dolincznál 2 részre szakadván; egyik ágát dél kelet felé Szala vármegyébe küldi; másik ágával pedig jó darabig a' Rába vizét kisérvén, Peresztszeg felé ismét délnek fordúl, 's Szala vármegyébe által menvén: a' Dobos heggyel kezdetét teszi a' Bakony erdejének. - Ezenkívül említést érdemel még a' magában álló, másokkal semmi közösülésben nem lévő Ságh hegye a' kemenesallyai járásban. Ennek keleti óldala basait kősziklás, kopár; egyébütt szőllőtőkékkel boríttatik. Lapos meglehetős szélességű tetejéről, leirhatatlan szép kilátás esik, 's a' közepén lévő behorpadás Vas Pál lyukának neveztetik a' köznéptől.

5. §: Folyóvizek.

1) A' Rába, Stájer országból Velikénél lép a' megye határára, 's elébb keletre azután északra folydogálván, az egész megye derekát keresztűl folya; 's minden megyebéli vizeknek, kivévén a' Murát, 's az ebbe folyó patakokat-csatornául szolgál: Malmaival sok hasznot hajt ugyan, de hirtelen áradásaival tetemes károkat okoz.
2) A' Pinka; Stájer országban ered a' magas Vexel hegyéből, 's Sinnersdorfnál a' megyébe lépvén : a' kőszegi, körmöndi járásokon keresztűl közel Körmöndhöz a' Rábába ömlik. Egész folyásában számtalan örlő, fűrész malmokat, mindennémű erőmíveket, kallókat forgat; 's völgye mind termékenységére, mind természeti szépségére, mind a' lakosok szorgalmára nézve, igen nevezetes vidéket formál a' megyében.
3) A' Lapincs, szinte Stájer országból jön, 's Neustift mellett a' magyar határra érvén: Dobrafalváig határt von a' két ország közt; innen kelet felé fordúlván egy felette termékeny völgyön által Sz. Gotthárdnál a' Rábába szakad. Befolyásánál nagyobb mint a' Rába; 's azért áradásai miatt legveszedelmesebb fó az egész megyében. Azonban egynehány esztendőkkel ezelőtt, a' vármegye egyenes befolyási csatornát készítettvén néki : már most a' veszedelemnek nagy része elháríttatott.
4) A' Gyöngyös, Austriában ered, 's minekutánna Léka, Kőszeg, Szombathely határait nedvesítené: Sárváron felűl a' Rábával egyesül. Nagy részt a' megyének legtermékenyebb vidékjét áztatja.
5) A' Marczal, több Zala és Veszprém vármegyei patakokból fakad, 's Keresztúrtól Marczaltőig, egy széles határt csinál Vas és Veszprém vármegyék közt. Folyása lassú, még is áradásaival sok kárt csinál. Partja, sőt egész környéke nádas, kákás, bozótos; hanem csíkokkal, tekenyős békával nagy mértékben bővölködik. 6) A' Mura, csak délnyúgoti csúcsát érinti a' megyének , 's Barkóczon alól Zalába megy által. Széles völgye igen termékeny, kellemetes meleg; de néhol néhol felette mocsáros.
7) A' Répcze, Gór mellett jön be Sopronból és miután egypár mértföldre határt vont volna a' két megye közt: Csánigon felyűl ismét viszsza folyik. Mellékén a' legkövérebb, 's leghizékonyabb szénát adó rétek diszlenek az egész megyében. 8) A' Sorok, Perent név alatt a' rumpódi hegyekből fakad , 's több patakokkal egyesűlvén : Sorok nevezete alatt Rúm mellett a' Rábába folyik. Egész folyásában gazdag lapály vidéket nedvesít.
Ezen említett folyóvízéken kivül vannak még számos patakok , mellyek közűl legnevezetesebbek : a' Strem, a' német ujvári 's körmöndi járásban ; a' Csörnöcz, Herpenyő vizei, mellyek a' körmöndi és kemenesallyai járásokban-a' Rábával csak nem párhúzamosan folydogálnak; a' tótsági járásban: Szölnök, Csernecz, Lendva, Mokus, Doubeo 's a' t.; ezek az elsőt kivévén mindnyájan a' Murába ömlenek, 's Zala vármegye egyenes lineára ágyat ásattatván nékik ez által érezhető hasznot tett a' szegény adózó népnek.

6. §. Ásványos és Orvosi Vizek.

Savanyú víz források vannak : Tarcsán , Pinkafelden , Sóskúton.
Tarcsa (német. Taczmansdorf), fekszik a' borostyánkői uradalomban, egy gyönyörű, keskeny ugyan, de több órányira terjedő hoszszú völgyben, mellyet egész hoszszában egy fa csoportok 's ligetek közt folydogáló patak nedvesít, Kőszegtől nyúgotra 3 ¹/₂ mértföldnyire. Északi részén a' falunak, egy lapályos rétségen több savanyúviz források buzognak fel, mellyek azonban iszaposságok miatt nem mind használhatók. A' fő forrás éppen a' lakó, vendég 's fördőházak között van, 's felette egy 8 oszlopokon álló csinos épűletecske áll. - A' víz hüvös és tiszta, 's hallatszó morajjal buzog fel; ha edénybe töltetik erősen pezseg, és azt szélyel is rugja ; tovább állván barna seprűt ereszt; szabad levegőben, - vagy jól be nem csinált üvegekben tojás szagot veszen magába; - borral egyvelítve igen kellemetes italt ád, 's gyakran Rojcsi név alatt megyen. - Alkotó részei egy polgári fontot vévén fel, ezek: szénsavas mészanyag - magnesiával vegyítve: 12 gran; - szénsavas székanyag (kohlensaures Natron) : 10, 3 gran ; sósavas székanyag: 3, 7; szénsavas érczszesz (kohlensaures Eisenoxydull) 0,6. - 's a' t.- Orvosi ereje különösen tapasztalható: a' nyál- kás betegségekben, aranyérben , vizellet hólyag dagadásiban, köszvényben , tagszaggatásokban , anya méh betegségekben, gyengeségben, sülyben, dúgúlásokban. - A' vendégek befogadására van itt 2 épűlet 47 szobákkal, mellyek az első emeletben szárazok , de földszint nedvesek. Ágyiruhát kinek kinek magának kell hozni. Kosztot különösön is lehet tartani. A' 24 fürdőszobák szűkek 's egy fördésért 25 kr. jár váltóban; egyéberánt a' 'sidóknak, kik ezen intézetet leggyakrabban látogatják , külön választott lakó , 's vendéglő házaik vannak. - Egy 6 itszés korsónak megtöltése, a' dugót is bele számlálván csak 6 váltó krba kerül.
A' pinkafeldi savanyúvíz forrás hasonló a' tarcsaihoz; de még nevezetesebb ennél a' sóskúti.
Sóskút faluja mellett, egy gyönyörű regényes völgyben, Német Ujvárhoz nyúgotra 1 órányira, - találni egy idejére nézve ugyan új, de szépségére, ólcsóságára - igen nevezetes fördő intézetet. A' fő épülettől délnyugotra és keletre 2 helyen buzog fel savanyú viz forrás. A' keleti egy ingoványos réten fakad, 's csak fördésre használtatik. Itt római emlékeket 's Nimfák szobrait ástak ki ezelőtt egynehány esztendővel. A' nyúgoti szinte egy lapályos rét közepén buzog, 's csak nem régen egyedűl a' köznéptől használtatott; de elébbeni birtokossa özv. G. Festetics Györgyné (Mostani birtokosra B. Mikos.) asszonyság a' lapályos helyet feltöltette, a' forrást az édes víz beleszivárgásától megmentette, épűleteket állítatott, 's igy lételt ada egy nem csak szép, hanem hasznos fördő intézetnek. - Alkotó részei a' víznek: szénsavas mészanyag : 10, 3 ; - szénsavas magnesia 1 , 2 ; - szénsavas érczszesz 0, 7; - szénsavas natron 18, 5; - sósavas mész 0, 6; - más anyag; 0, 7 gran - egy polgári fontot vévén fel. Fő haszna: a' tüdő, gége, vizellet hólyag, 's bél nyálkásságokban éreztetik. 1826-ban egy beteg, ki már húzamos ideig vizelletét nem tudá fentartani, - gyökeresen kigyógyúlt. Használ továbbá: májdúgúlásban, köszvényben, aranyérben 's a' t. Az igen csinos fő épűlet frontját 8 oszlopok ékesítik, 's az első emeletből, a' kies völgyre, a' német ujvári szikla várra felette gyönyörű kilátás van; a' lakó és fürdőszobák a' két szárnyához kapcsoltattak. Van az egészben: 2 ebédlő; 1 billiard, 1 táncz terem; 62 kifestett száraz szoba; 16 fördő kabinet, 's a' 'sidóknak különös épűlet; - egy árnyékos ligetecske, lövöldözőház. - Nevezetés ezen fördő még ólcsóságáért is, igy p. o. egy szoba ágybeli ruhákkal : 1 ft. , a' nélkűl : 30 kr. váltóban ; egy 6 tál ételből álló ebéd : 1 ft. ; egy megtöltött savanyúvizes üveg-dúgóval 's pecséttel együtt: 16 kr.

7. §. Termékei.
1) A' Növevények' országából.

B ú z a a' megyének minden vidékein termesztetik , csak hogy nem egyforma mennyiségben és minéműségben. Leggazdagabb búza vetéseket láthatni : a' Gyöngyös, Sorok, Répcze, Mura, Lapincs mellékein, a' meszléni kövér rónaságon, 's a' Kemenesallyán; - a' körmöndi és német ujvári járásokban kevesebb terem, de igen sikeres és sok lisztet adó; - végre a' Tótság hegyes vidékein valódi ritkaság. R o z s mindenütt terem , 's a' Kemenesallyán p. o. Magasi körűl Sz. János rozs is van szokásban, melly 1 mag után 8-9 kalászt ád. Á r p á t a' rónán lakó magyarok, a' Muravölgyi vendusok; z a b o t pedig a' német ujvári és kőszegi járások termesztenek többet. K u k u r i c z a a' sikságon, 's a' melegebb völgyekben elég; különösen Vép, Ikervár körűl, a' Mura, Lapincs völgyeiben szép kukuricza vetéseket láthat az útazó; - már a' német ujvári járásban igen kevés vetetik, a' Kőszegiben pedig mondani semmi. H a j d i n a (tatárka, pohánka) a' németeknél és horvátoknál van szokásban; főképpen a' vendustótoknak fő eledele ez, 's a' hajdina pogácsa úgy szólván csemegéjek: azért mind a' róna, mind a' hegyes vidékeken egyeránt termesztik. Ellenben a' magyarok előtt kevéssé esmeretes. K ö l e s a' Mura völgyében van leginkább divatban; egyéberánt a' magyarok szinte vetik. K o l o m p é r t a' németek és horvátok ültetnek legtöbbet; úgy hogy még eladásra is jut. K e n d e r csak annyi vettetik, a' mennyi házi szükségre elegendő : hanem L e n t a' Pinkavölgyiek, kitünőleg A. és F. Eör, Vörösvár, Jobbágyi, Őri Sziget 's a' t. helységek nagy mennyiségben termesztnek; 's nem csak nyers lenért, de felszőtt gyólcsért is nevezetes summa pénzt kapnak az austriaiaktól , és stajerektől. D o h á n y nem nagyon sok, de jó; különösen elhíresedett a' jánosházi, mell zsirossága 's kedves ize miatt első a' megyében. Divatban van továbbá a' dohány termesztés a' Lapincs völgyében, u. m. Dobrafalván, Királyfán, Körtvélyesen , Poppendorfon, Fűzesen, 's Nagyfalván, melly mindenik közt legjobb. Mind ezen faluknak a' dohány termesztés, - közel lévén a' cs. k. fürstenfeldi tobák fabrika - igen jövedelmes szorgalom ág.
A' r é t e k és l e g e l ő k egyenetlenül vannak felosztva a' megyében. Így a' Tótság legnagyobb részében l e g e l ő úgy szólván semmi sincs , 's kicsiny sovány teheneik holmi gödrökben legelnek ; r é t j e i k kevesek , 's egy kis zápor eső mindjárt elsepri, vagy beiszapolya. A' német ujvári és kőszegi járásokban szinte mind a' rét, mind a' legelő szűk ; 's a' rétek , mellyek egyéberánt a' völgyekben, főképpen a' Pinka mellékén igen zsirosak és kétszer kaszálhatók, - többnyire a' Földes Uraságoktól biratattnak; a' jobbágyok lóherével és bükkönnyel segítenek magokon. Már a' magyarok róna térségein, ha némelly Gyöngyös és Sorok melléki határokat kiveszünk, - sokkal bővebbek a' rétek és legelők. Igy a' Kemenesallyán csak nem régen osztatott fel egy roppant kiterjedésü legelő , melly több helységekkel volt közös. Hasonlóul nagy legelőkkel bír a' Hegyhát p. o. Iváncz körül, és a' Rába melléke. A' Répcze mellékén kevesebb legelő van ugyan, de a' rétek egész megyében legjobbak , 's a' legzsirosabb szénát adják. Egyéberánt, talán az egész megyében legroppantabb kiterjedésű rét az, melly az ikervári urasági múlató erdővel egybe kapcsoltatott.
G y ü m ö l c s e Vasnak jó is, sok is. - A' nyúgoti járások, mellyeknek kevesebb természet ajándék jutott, kettőztetett szorgalommal igyekeznek ezen hiányt kipótolni. Innen sok gyümölcsfát ültetnek, 's almájokat, körtvélyeiket a' róna magyar vidékekre hordván: ott gabonával cserélik fel. A' vendustótoknak legkedvesebb gyümölcsök a' s z i l v a, úgy hogy a' hegyekallyai ezen fáktól szinte ellepettettnek, 's a' szilvapálinka égetés, - melly izére igen édes és erős, - majd minden háznál folyamatban van. - A' kőszegieknek szőllőhegyeik, 's kertjeik rakvák legnemesebb gyümölcs fákkal; különösen híres az őszi baraczk-jok. Gesztenyés erdeje szinte Kőszegnek, apró, de jó ízű édes gyümölcsöt hoz. Van még gesztenyéje Jánosházának, és némelly Zala vármegyével határos helységeknek is. Továbbá a' kemenesallyai szőllőskertek hasonlóul bővölködnek gyümölccsel, 's a' gérczeiek cseresznyéjeket Sopron, Győr vármegyébe elhordják. De a' szombathelyi járásban, csak Szombathelyben magában, és egynehány uraságoknál láthatni gyümölcsös kerteket; 's itt főképpen említést érdemel a' Skerlecz uraság bogáti roppant gyümölcsöse, melly annyit szolgáltat , hogy belőle mindenféle szeszes italok készíttettnek.
Végre vannak ezen megyében számos szép sőt pompás ángol és franczia izlésü kertek, mellyek mindenféle drága növevényekben , virágokban , csemetékben , vad és szelíd gyümölcsfákban való gazdagságaik miatt nézésre méltók. Nevezetesek ezek közt: a' körmöndi, ikervári, gyepű fűzesi, sz. györgyi, rohonczi , ivánczi , sz. gothárdi , csákányi , apáti, 's a' t.
Vas vármegye honunk, azon megyéi közé tartozik, hot sok és jó asztali b o r o k teremnek; még pedig a' gazdaság ezen fő ágában mindenik járás részesült, avval a' különbséggel, hogy a' tótsági, és német ujvári járásokban legtöbb, a' szombathelyiben pedig legkevesebb szőllőskertek találtatnak. Egyéberánt az egész 6 fő hegysorokra vagy bortermő vidékekre osztathatik fel. Az első a' kőszegi, melly Kőszeg városánál kezdődvén, Velem , Bozsok, Rohonczon keresztűl , egyik ágával Szombathelynél, másikkal pedig Csatárnál végződik. Hoszasága 2¹/₂, szélessége 1³/₄ mértföld ; mert már Bándolon felyül és túl a' szőllő illendően meg nem érik. A' kőszegi, rohonczi szőllőhegyek földje, az időtől el porhanyósodott gránit, fejér homokkal, fövénnyel keverve; 's az itten termett, borok legerősebbek, 's egyszersmind legjobbak az egész megyében. Szárazabb , melegebb esztendőkben aszúszőllő is készíttetik. M á s o d i k a' monyorókeréki. Kezdődik ez Csekénél és Keresztesnél, 's dél felé huzódván , mintegy Lovaszádig tart. Hoszasága 2¹/₂ , szélessége 1 sőt néhol 1 ¹/₂ mértföld. Földje sárga agyagos kaviccsal keverve , felette sovány , úgy hogy 1 holdra alig vehetni 10 akó termést. Itten főképpen dicsértetnek: a' csékei, keresztesi , stremi , szent kúti és büksi. H a r m a d i k a' Langczali, meny a' német ujvári járásnak Rábáig terjedő déli részét foglalya magában. Hosszasága 1 ¹/₂, szélessége 3 mértföld. Ebben a' vidékben nevezetes borok: a' nagyfalvai, badafalvai, ercsényi, kristyáni, langczali, rókagödri, karlbergi, kukméri, borosgödri, neustifti, füzesi, poppendorfi. Szűrnek még bort a' német ujvári járásban Lödösön, Stinaczon is, de savanyút; már a' német ujvári várhegy sokkal jobbal kedveskedik. N e g y e d i k , a' tótsági, a' hason nevű járásban. Itt a' szőllőmivelés annyira elterjedt, hogy majd minden háztelekhez egyszersmind szőllő is tartozik, 's ha rosz esztendő jön a' borra : a' szegény vendusnak valóban semmije sincs ; mert nem csak elvesztette azt, a' miből magát táplálni szokta: hanem a' hegyvám miatt még adósságba merül ; 's ezen tekintetben roszabb állapotjak van azoknál, kik adózásokat dézmával szokták lefizetni. Egyéberánt a' föld kövecses, de jó bort ád; különösen fő tulajdonsága: hogy seprűn sokáig el áll, főfájást nagyobb ital után sem okoz, vizelletet hajt , 's vidámságot szerez. Legjobban becsültetik: a' sz. benedeki, kűkecsi, bokrácsi, sz. biborczi, dusanóczi , vrsiczi ; ezek után jönnek a' zsidahegyi, kosárházi, domainczi, tivadarczi ; a' többi csak nem egyforma. Ö t ö d i k a' hegyháti , a' körmöndi járás déli részén. Itt legjobbak : a' vasvári, oszkói, nádasdi. H a t o d i k a' kemenesallyai. Ezen vidékben a' sághi, k. somlói hegyek igen nemes bort teremnek, de a' többi szőllőskertek csak közönséges italt szólgáltatnak. Az említett 2 hegyek' fő alkotó része: basalt kő. E r d e j e, a' megyének elég , sőt sok helyt nem csak tüzre és épületre, hanem kereskedésre is jut; ezenkívül a' gubacs szedés , a' makkoltatás , hamuzsir és szekér kenöcs főzés , szénégetés nem megvetendő ágát teszik , a' Lakosok és némely uradalmak' jövedelmeinek. Igy a' német ujvári uradalom, melly 30,000 holdnyi erdőt bír, csak makból, és gubacsból 10.000 f. veszen be esztendőnként. Szép erdőkkel bírnak még a' gyepű füzesi, vörösvári, sárvári, borostyánkői, egervári, baltavári, sz. gothardi uradalmak, Kőszeg városa; de mindenek felett legszebb az ivánczi, melly okos szorgalommal 's nagy költséggel ápolgattatik. Az' úgy nevezett Farkas erdeje a' Kemenesallyai járásban, meglehetősen kezd ritkúlni. Végre a' tótsági járásnak is sok erdeje volna, kivált fenyvese, hanem a' föld soványsága miatt a' fa nagyra nem nőhet, 's idő előtt elgörbülvén elvénhed. Fő fa nemek : az erdei fenyő (pinus sylvestris), sokkal kevesebb nagy fenyő (pinus abies), veres és fejér bikk, gyertyán , tölgy, cser, zóldok ,nyár 's a' t; azonban fenyő fák csak a' nyúgoti járásokban találtatnak.

2) Az Állatok' országából.

Ámbár Vas vármegye nem dicsekedhetik nagyobb ménesekkel: mindazáltal még is azon megyék közé számlálható, hol számos és jó lovakra találhatni. Ugyanis itten egyes helységeknek van meg az az érdemek , hogy erős és nagy lovakat nevelnek; 'főképpen a' német-ujvári, kőszegi járásokban lakó németek és horvátok, 's ezek közt különösen Pinkafeld, F. Sicz , Német Schücz, Sárosszék helységek nagy gondot fordítanak az erős csontos lovak tenyésztésére, a' miről kiki legjobban meggyőződhetik a' híres vörösvári, és német sz. mihályi lóvásárok alkalmával. A' németek példáját követik A. és F. Eőr, Böd, Péczöl, Jánosháza , Német Gencs, 's némely kemenesallyai magyar faluk, hol hasonlóul apróbb ugyan, de igen jó vérü lovak neveltetnek; sőt a' kemenesallyai helységeknek, szintúgy mint a' horvátoknak fő élelem módjok, a' fuvarozás.
A' S z a r v a s m a r h a tenyésztés legnagyobb divatjában van a' Rába és Répcze mellékein, hol szép csontos magyar faju ökröket 's teheneket láthatni; már a' nyúgoti járások ökröt keveset nevelnek, 's teheneik kicsinyek, vörhönyögesek, soványak, főképpen a' tótsági járásban. Végre a' nagyobb uraságok csak nem kirekesztőlég helvetiai és tirolisi tehén csordákat tartanak, mellyek bő tejelésekre nézve, a' többi megyebéli teheneket jóval felyül múlják; kitünőleg nézést érdemlő a' G. Széchenyi Pál Apátiban lévő eredeti svajczerája melly egyenesen Helvetiából St. Gallenből hajtott tehenekből szaporodott fel. Nevezetes svájczerájok még: a' gyepü füzesi, ikervári, körmöndi, sz. gotthárdi 's a' t. B i v a l y o k a t Kemenesallya tart.
A' j u h t a r t á s r a nézve, Vas hazánk első megyéi közt fénylik; mert nem csak hogy a' nagyobb szinte mint a' kisebb birtokosoknál közönségesen elterjedt: hanem egyszersmind a' nemesítés, kiválogatott spanyol és electoralis kosok által sebesen halad előre. Különösen a' G. Festetics Ignácz (Pattyban), Chernel uraság, G. Széchenyi Pál birkanyájai a' leg finomabb merino fókákkal vetélkednek hazánkban. - A' jobbágyság csupán némelly kemenesallyai helységekben tart juhokat, még pedig durva közönséges gyapjúval.
S e r t é s, házi szükségre elegendő, de nagyobb nyájjakban csak némely körmönd járásbéli helységekben tartatik; azonban a' megyének sok bikkes, 'tölgyes erdeje lévén; ha a' makkra jó esztendő jön: úgy az Austriába menő sertésekből több ezeret hizlaltathat meg.
A' s e l y e m b o g á r t e n y é s z t é s hajdan nagyobb virágjában volt : most csupán a' sz. gothárdi uradalomban divatozik, melly 20 hold földet epres kertnek által engedvén, már is egynéhány száz ezer fiatal ültetvény osztatott ki a' nép között.
Mindennémü szelíd s z á r n y a s á l l a t o k a t Kemenesallya legtöbbet nevel; különösen Jánosháza 's vidékje kappanjait 's lúdjait Stájer országba és Austriába elhordja. Beőd is nagy kereskedést űz aprómarhákkal.
V a d á l l a t o k a t, u. m. nyúlakat, őzeket, szarvasokat bőven táplálnak a' nyúgoti szép erdőségek. Ezenkívül kerített vadaskertek több helyeken vannak, de legnevezetesebb a' G. Erdődy vörösvári vadaskertje, melly 798 holdra, 's 973 ölre terjed ki.
H a l a k b a n , nem nagy bősége van ezen megyének. Leg jövedelmesebb halászat esik még a' Rábában, hol csukát, pontyot, kárászt fognak; a' hegyi patakok pisztrángot, 's a' marczal bozótosai csikot, tekenyős békát szólgáltatnak.

3) Az Á s v á n y o k' országából

A' borostyánkői bányákban ásattatik: k é n k ő é r c z, k é n e s ő, m á g n e s, 's kevés r é z , ugyanitt főznek v i t r i o l t. Továbbá, közel Borostyánkőhöz - Lenk ezen század elején, s e r p e n t i n kőszirtre akadt , melly azonban nem serpentin achat. Mariasdorf határjában k ő s z e n nyomai látszanak. T u r f á t Egervár körül lehetne ásni. Végre a' monyorókeréki, és német ujvár közt lévő hegyek legtöbb mészanyagot foglalván magokban: ezen vidéken a' mészégetés is leginkább divatozik. Leghíresebbek: a' koloni, sz. katalini, gyepü füzesi, puniczi és sóskúti.

8. §. Lakhelyek. Lakosok.

710 népes lakhelyek közül van:
1 szabad királyi város, melly német-magyar.
1 püspöki város, - magyar-német.
40 mező városi u. m. 17 magyar , 13 német, 4 horvát, 5 vendustót, 1 horvát-német.
623 falu, u. m. 292 magyar, 150 német, 120 vendus, 46 horvát, 6 német-horvát, 3 horvát-német, 2 horvát-magyar, 2 magyar-német 1 német-magy, 1 vendus-német.
45 népes puszta vagy major, mellyekből: 33 magyar, 9 német, 3 horvát.
Népessége : 262,592 lélek, és igy esik 1 mértöldre : 2735 lakos.
Vallásokra : 193,893 , r. kath. 56115 evang. 8325 ref. 12 óhitü, 4247 'sidó.
Nyelvökre: 116,619 magyar, 94,499 német, 17,632 horvát, 29,645 vendus, 4247 'sidó.

A' m a g y a r o k, a' megyének termékenyebb részét, az az a' keleti rónaságot foglalták el: termetekre középszerüek, de a' kemenesallyaiak valamivel szálasabbak, erős, izmos, vidám emberek; a' kereskedés miatt többször jövén öszve idegen nemzetekkel, szelidebbek mint sok más magyar vármegyékben; erőszakos nagy vétket ritkán követnek el. Szorgalmokra nézve keveset hátrább állnak ugyan a' németeknél, de hogy ennek fő oka, a' föld nagyobb termékenysége légyen, ki tetszik onnan: hogy a' nyúgoti járásokban ők is munkásabbak, a' mint ezt Alsó és Felső Eör helységei tagadhatlanul bizonyítják. Egyéberánt némely szóbeli kiejtések, 's szokásaik különbsége miatt 3 fő vidékekre oszthatók u. m: a' Répcze mellékére, a' Kemenesallyára, 's az Eőrségre. A' Répcze mellékiek a' Soproniakkal egyeznek meg , kiket Sopron vármegyében bővebben leirtunk. A' kemenesallyai tájszavakról kimeritőleg olvashatni a' Tud. Gyűjt. 1828-iki köteteiben. Végre az Eörség, t. i. azon vidék', melly Vasnak délkeleti, Szalának pedig északnyúgoti óldalán terül el. - Lakosairól csak azt jegyezzük meg: hogy ezek szavaikban szokszor egész betűket elváltoztatnak p.o. bornyú helyet borgyú-varjú-vargyú 's a' t; - és hogy miveltségekre valami keveset hátrább maradtak a' többi megyebéli magyaroktól.
A' n é m e t e k , kik főképpen a' kőszegi és német ujvári járásokét lakják, 's kik közönségesen Hienczeknek hivattattnak, a' magyarok kijövetele alkalmával még bellyebb el voltak terjedve az országban. Jól ntőt, fáradhatatlan munkás emberek; 's mind a' földmivelést, mind a' mesterségeket 's kereskedést nagy iparral folytatván: vagyonosok, 's hazánknak bennek nagy ereje fekszik.
A' h o r v á t o k a' német helységek közt elszórva laknak, 's azért ezen nyelvet romlott kiejtéssel mindnyájan beszéllik; Egyéberánt szálas, erős, izmos emberek, a' németeknél és magyaroknál durvábbak, makacsok ; de jó cselédek és hires fuvarosok. Maradékai azon horvátoknak, kik a' hosszas török járom alatt hazájokat el hagyták, 'a Vas , Sopron , Mosony , Po'sony vármegyékbe , sőt Austriába is letelepedtek.
A' vendus tótok, vandalusok, vagy a' mint magokat nevezik s z l o w e n c z i , hazánknak egy kis dél nyúgoti csúcsában lakván, sokak előtt még nagyon esmeretlenek. Jelenleg Vas vármegyének tótsági járását, 's Zala vármegyében a' lövői járásnak egy kis részét foglalták el. A' Somogy vármegyében letelepedett 8 faluk többnyire el magyarosodtak. Mind öszve a' lelkek száma mintegy 48-49,000-re megy. Vallásokra nézve magában Vas vármegyében vannak: 14 parochiában 18,348 kath.; evangelikusok 4 eklé'siában: 11,297. A' Zala vármegyei vendusok majd mind katholikusok: ellenben a' somogyiak evangelikusok. Egyéberánt régenten t. i. 1608-1627. a' lendvai és mura szombati uradalmaknak hatalmas birtokosa , a' Szécsi nemzetség evang. hitre térvén , a' jobbágyok is ezt vették be, de későbben több viszontagságok után a' fellyebb ki tett számra olvadtak le.
Eredetek felöl töb tudósok vetélkedtek, hanem hogy nem a' régi vandalusok maradékai Tacitus után tökélletesen el kell hinnünk; mert a' régi vandalusok németek valának, a' mostaniaknak pedig s z l á v szármozásokat, nyelvök tagadhatatlanul bizonyitja; 's hihetően azon szláv népektől jönnek le, kik a' közép századokban északről délnek, az adriaticumi tenger felé vándoroltak. Test alkotásokra nézvé inkább alacsony, sovány , de egyenes szál emberek ; a' he- gyek közt egészségesebbek, vidámabbak, erősebbek, a' mura meléki rónaságon ellenben halavány zzinüek, 's gyengébbak. Átaljába jó dolgosok, úgy hogy a' magyarok' rónaságain a' vendus csépelőket , kaszásokat legörömestebb látják; továbbá á' hegyes részeken felette szegények, hanem a' rónaságon vagyonosok. Mindazáltal eledelek közönségesen még is szegény; így kenyérnek gabonát, hajdinát, kukuriczát , kolompért , bükkönt, sőt kukuricza csutkát is öszve zagyválnak; 's a' kövér rónaságon lakó vendus szép búzáját inkább eladja, mint megegye. Kedves eledelek továbbá a' hajdina , azután a' köles , kukuricza , káposzta , hüvelyes vetemények 's a' saláta. Culturájok csekély , litteraturájok semmi; mert egynehány evangéliumon, 's imádságokon kívül; más könyv nyomtatásban nincsen. Oskolát 5 számlálnak, 's ezek is minő állapotban ? erkölcsök azonban szelid ', 's kisebb csint , 's lopásokat tesznek ugyan , de nagyobb vétket ritkán követnek el. Ruházatjok eredeti nincs, hanem vagy magyar, vagy német vagy stajer szabásu ; a' szerént t. i a' mint egyik , vagy másik' nemzethez közelebb esnek.
A' 'sidók semmit se különböznek rokonaiktól ; egyéberánt legtöbb mozog Rohonczon , u. m : 800 , Szalónakon 600, Német Újváron 504, Körmöndön 451.
A' kevés c z i g á n y o k egyvelgest lakván más nemzetekkel , számokat meghatározni nem lehet.
A' r. k a t h o l i k u s o k 4 fő, 12 al esperestségekben 151 plebániát számlálnak, mellyek mindnyájan a' szombathelyi püspöki megyébe esnek. Eredete ezen püspökségnek bizonytalan , annyi Schönvisner után hihető, hogy még a' magyarok bejövetele előtt fentállott ; sőt hogy ezen czímmel egész a' későbbi időkig több magyar praelatusok éltenek, számosabb oklevelek bizonyitják. Azonban mostani lételét csak a' dicső emlékezetü Mária Thereziának köszönheti, ki ezt 1777-ben állitá fel. Kiterjed egész Vas vármegyére, és Zala vármegyének egerszegi és lövői járásaira, 's mind öszve 182 plébániákban 267,485 kath. hivet számlál. A' szombathelyi székes káptalan, melly régenten Vasvár királyi városában lakott, az 1578-iki 20-dik törvény czikkely értelmében Szombathelyre szállittatott által, 's 12 tagjai végre 4-re olvadtak le; de Mária Therezia felállitván a' püspökséget, a' pápóczi prioratus jövedelméből 2 tagokkal megszaporította. Jövedelmes a p á t u r s á g van 4, u. m: a' jáki, péczöli, sz. gothárdi, és dömölki. A' jákit és péczölit, mellyek hihetőképpen a' 12-dik században fundáltattak, 's mellyek egész a' kőszegi ostromig egygyek valának a' G. Erdődi familia conferálja. A' cisterciták gazdag sz. gothárdi apáturságát pedig, mellyet III. Béla, 1183-ban alapitott, 's a' mohácsi veszedelem után csak III. Károly 1734-ben állitott vissza - eő cs. k. felsége; 's a' dömölkit végre a' sz. mártoni fő apát szokta elajándékozni. - Jövedelmes p r é p o s t s á g 2 számláltatik , u. m : a' szombathelyi, melly a' káptalannal egy idős, és a' pápóczi , mellyet Gelse Margit Magyar Pál özvegye fundált 1365-ben. Ezt mostan a' győri püspök egyik káptalanbéli tagnak conferálya: A' pápóczi p r i o r á t u s t is ugyan az emlitett fő asszonyság állitotta 1363-ban, 's egészen a' mohácsi veszedelemig szépen virágzott ; de azután több viszontagságokon menvén keresztül , később a' sárvári parochus is bírta, utoljára pedig Mária Therezia jószágait megosztván , a' szombathelyi és soproni káptalanoknak ajándékozta, olly móddal, hogy a' priori czimmel mindég egy a' custos után jövő szombathelyi káptalanbeli ur élhessen. Szerzetesek laknak 8 monostorokban t. i : D o m i n i- k a n u s o k Szombathelyen és Vasváron ; B e n e d i k t i n u s o k Kőszegen és Dömölkön; F i a n c i s k a n u s o k Szombathelyen, Német Újváron; C i s- t e r c i t a k Sz. Gothárdon: mind öszve 77-en.
Az e v a n g e l i k u s o k 3 senioratusban 32 anya eklé'siát birnak, mellyek a' dunántúli superintendenstől fügnek. Legtöbb evang. lakik a' kőszegi, tótsági, és kemenesallyai járásokban.
A' r e f o r m a t u s o k' 9 eklé'siái, mellyek az eőrségi esperestségbe, 's a' dunántuli superintendentiába esnek, a következendők : Kercza , Körmönd, F. Eör , Egyházas Radócz , Nagy Rákos , Őr Sz. Péter , Sennyeháza, ' Szalafő, Terestyén Szecsőd.
A' 'sidók 9 synagógában imádkoznak.

9. §. Szorgalom. Mesterség. Gyárok.

Minő szorgalommal folytatják a' Vas vármegyeiek a' mezei gazdálkodást; nagy részt láttuk a' nyers termesztmények' előszámlálásában. Itt csak azt jegyezzük meg, hogy a' nyúgoti részen, kivált a' kőszegi járásban ugarat csupán a' földes urak tartanak, a' jobbágyok felette ritkán; továbbá hogy a' lóhere, bükkön termesztés, és a' tarlóknak, hajdinával, fejér répával való bevetése közönséges divatban van. Végre a' gazdasági szorgalomnak egy fontos ágát t. i. a' marha hizlalást a' répcze melléki magyarok nagyban üzik; 's a' csontos ökröket vásárokon öszve vásárolván, 's otthon zsiros szénájukkal meghizlalván azokat vagy helyben, vagy a' hites soproni virághétivásáron, vagy Bécsben jó nyereséggel eladják.
A' mi a' mesterségeket, gyárokat illeti , ezeknek állapotja rövideden ez: V á s z n a t házi szükségre a' házi gazdasszonyok, g y o l c s o t pedig a' pinkamellékiek szőnek, nevezetesen F. és A. Eőr , Borostyánkő , Jobbágyi , F. és A. Schücz., Vörösvár 's a' t. Még pedig ezen helységekben férfi kezeket is foglalatoskodtat; a' honnan nem megvetendő mennyiséget adhatnak el az austriaiaknak, stájereknek. A' G. Batthyáni Theodor által Borostyánkőn állitott p á n t l i k a gyár régen elenyészett.
P o s z t ó fabrikák voltak ezelőtt Borostyánkőn, Lékán, Luipersdorfon; de ezek megszüntek lenni: ellenben e' helyett számos posztó és flanell csinálók laknak az emlitett helyeken, A. és F. Eőrben, Szombathelyen, Rohonczon, Pinkafelden, főképpen pedig Kőszegen , hol magában 112 posztós találtatik. Egyéberánt mind ezen posztósok, miólta a' Stajer országba való kivitel megnehezittetett, nagyon elszegényedtek.
A' megyében Új Szalónak városa az, mellynek lakosai nagy részt b ő r készítésből élnek. Ezek részszerént vargák és tímárok, részszerént csizmadiák , kik kész csizmáikat meszsze vásárokra elhordják.
Dézsákat , teknőket , lapátokat 's más f a eszközöket legtöbbet csinálnak : Pinkafeld, Rödön, Willersdorf, Hochart, Sinnesdorf , 's a' t. T o b á k s z e- l e n c ze fabrika van: Rohonczon.
H a m u z s i r t főznek Német Újváron, és a' sárvári uradalomban: S z e k é r k e n ő c s ö t Német Újváron. Továbbá B o r o v i c s k á t készítenek a' pinkafeldiek.
P a p i r o s m a l o m van: Lékán.
T ő é s d r ó t f a b r i k a a' luipersdorfi határban: K é s c s i n á- l ó k elégügyesek, találtatnak : Felső Eőrben , és Kőszegen. Ez első helyt más v a s m í v e k is készűlnek.
A' megye 2 üveghutáiban u. m : Szalónakon , és Lékán csupán közönséges portéka készül ; a' finomabbak Cseh országból hozatnak.
Végre a' jobbágyi hegyekben valamelly kékes homokkal vegyített a g y a g találtatik , mellyből a' lakosok igen erős korsókat, 's más edényeket égetnek , 's ezeket távol vidékekre elhordják. Fő tulajdonsága a' jobbágyi korsóknak, mellyek egyéberánt P e t e r s d o r f e r K r ű g e név alatt esmeretesek : hogy mindenféle italt igen hidegen tartanak.

10. §. Kereskedés.

Vas vármegyének fekvése az austriai és stajer széleken igen kedvező lévén: mind belső, mind külső kereskedése szépen virágzik. Viszen ki mindennémü gabonát, dohányt, lent, gyolcsot, szarvasmarhát, lovat, juhot , aprómarhát, gyapjút , közönséges posztót , flanelt , bórt , gubacsot , hamuzsirt, gyümölcsöt, fa eszközöket. Hoz be ellenben mindenféle fabrikatumokat, colonialis és orvosi szereket, vasat, rezet, sót, szarvasmarhát, sertést, bort, 's a' t. A' g a b o n á t Stajer országba, Sopron, Szala, Veszprém vármegyékbe hordja. Leghiresebb gabona piaczok: a körmöndi és szombathelyi. A' dohányt, lent, gyolcsot a' stajerek és austriaiak veszik meg: fő len és gyolcs vásár a' vörösvári. A' hizott ökör Bécsbe, a' ló mindenfelé vitetik; sok marha megyen még Stajerbe is. A' sz. gothárdi, körmöndi, mura szombati vásárok a' szarvasmarhára, a' vörösvári ' és német sz. mihályiak pedig a' lóra nézve hiresek. A' posztó mostan nagy részt Horváth országban adatik el, 's onnan szarvasmarhát és sertést hajtanak. A' bor, gubacs, Stajer országba és Ausstriába vitetik. Végre vasat Stajer országból, szarvasmarhát, és sertést a' déli magyar 's a' tóth és horvát országi vármegyékből hoz be.
Vas vármegyét 'számos és jó karban tartott országútak vágják keresztűl. Legtöbb országút öszvejön Szombathelyen és Körmöndön. P ó s t a á l l á s o k vannak a' horvát országi póstaútban: Kőszegen, Szombathelyen, Körmöndön; a' grécziben: Rába Sz. 'Mihályon,' Keresztúron; a' veszprémiben: Vasváron.
Harminczad hivatalok vannak: Kőszegen, Pinkafelden, Kiczládon, Alhaun, Stináczon, Nádkúton, Radafalván, Ercsényben, 's Hidegkúton.

11. §. Oskolák. Nevelő Intézetek.

A' r. katholikusoknál minden parochiában van egy t r i v i a l i s oskola, hol a' gyermekek irásra, olvasásra, 's a' keresztény hit első ágazataira oktattatnak. A' Tótságon azonban nincs több 5 oskolánál, 's ezek sem a' legjobb állapotban.
N e m z e t i oskola 3-4 tanitókkal van: Kőszegen, és Szombathelyen.
G y m n a s i u m 6 deák oskolákkal; Kőszegen, és Szombathelyen Az elsőben (1824-ben) 300 tanulókat a' Benediktinusok, a' másodikban 304-et a' Praemonstratensisek oktattak.
A' szombathelyi Lyceum vagy is philosophiai oskola 1793-ban állittatott fel, 's magának a' megyének és az akkori sz. gothárdi cisterciták apátjának köszönheti lételét, ki 4 általa kinevezendő professorok tartására, magát 's utóbbjait , esztendőnkénti 2000 pengő forint fizetésre kötelezte. A' vallás, és magyar nyelv tanításra még eddig különös kathedra nincs; hanem az elsőt egy megyebéli áldozó pap, a' másodikat egy a' 4 professorok közül szokta magára vállalni. Ezen lyceumban 1824-ben, 4 igen érdemes tanítók vezérlése alatt 204 ifjú vett részt az oktatásban.
Végre a' szombathelyi seminariumban 1830-ben 35 theologusok neveltettek.
A' királyi stipendiumokat, 's más kisebb fundatiókat nem emlitvén, csupán a' Kőszegen lévő Adelfy-Kelcz convictusát hozom elő, mellyben esztendőnként 80 - 90 convertita és árva gyermek nyer ingyen szállást, fütést és élelmet. Alapitották ezt: Adelfy Antal kőszegi kerületi tábla elölülő, Kelcz Imre győri kanonok, Kőszeg városa, Ferenczy Antal kerületi tábla assessor 's más jóltévők. A' felvételi just részint a' szombathelyi püspök káptalanjával, részint Kőszeg városa, 's plebánusa gyakorolják, Az egész fundátió kormányát a' szombathelyi káptalan viszi, a' püspök felügyelése alatt. Egyéberánt némi fizetés mellett más convictorok is be vétetnek ide.
Az evang. lutheranusok és reformatusok minden anya és leány eklé'siában birnak egy nép oskolát; ezenkivűl Kőszegen az evangelikusoknak jó grammaticalis oskolájok vagyon.

12. §. Katonaság.

Újonczait a' 48-dik számu gyalog, most Gollner, és az 5-dik most sardiniai király nevét viselő huszár ezeredhez adja. Fekvő katonaságból gyalogság igen kevés fekszik a' megye kebelében t. i. csak egy csapat Szombathelyen: ellenben lovasságból 4 egész svadronyt tart; mellynek stabja Kőszegen tanyázik. A' többi kvártély helyek: Rohoncz, Sárvár, Jánosháza, Körmönd, Sz. Gothárd.

13. §. Királyi Hivatalok.

A' már fellyebb emlitett cs. k. h a r m i n c z a d és p ó s t a hivatalokon kivűl, van itt egy k i r. k e r ü l e t i t ö r v é n y s z é k Kőszegen, mellynek hatósága az egész dunántúli kerületre kierjed; továbbá s ó h á z a k: Kőszegen, Körmöndön, Dömölkön.

14. § Jobbágytelkek. Porták.

Egész jobbágy bir itten 1-ső osztályban 18, másodikban 20, harmadikban 22 hold szántóföldet. Rétekből 1-ső osztályban 6, 2-ikban 8 embervágót 800 négyszög ölével számitván. Illyen egész jobbágy telek számláltatik: 6834.
Portája: 212.

15. §. Nemesség. Uradalmak.

Az 1785-iki öszveirás szerént találtatott itt: 15,632 nemes személy; és igy két annyi mint a' szomszéd Sopron vármegyében. Uradalom van: 33: ezekből a' Batthyáni herczegi és grófi familia 11-et bir, u. m: a' roppant német ujvárit 59 helységekkel; a' körmöndit, rohonczit, borostyánkőit, pinkafeldit, szalónakit, ikervárit, csákányit, miskeit, dobrait, rakicsánit és a' mura szombatinak egy részét, öszvesen: 102,215 lakosokkal, A' G. Erdődi familia birja: a' gyepü füzesit, vörösvárit, monyorókerékit, jánosházit, vépit: 19,031 lak. A' szombathelyi püspök a' szombathelyit, a' győri püspök a' várkeszőit, a' cisterciták a' sz. gothárdit, a' szombathelyi, soproni, győri káptalanok a' pápóczit; mind öszve a' papi jószágokban lakik 25.447 lak. ide értvén a' káptalan, 's más beneficiatusok rész jószágait is. G. Nádasdi a' felső lendvait: 15,701 lak. H. Eszterházy, a' kőszegit: 8998 lak. Estei Ferencz fő herczeg a' sárvárit és pornóit: 8140 lak. G. Festetics familia a' baltavárit és vasvárit 8060 lak. G. Szapáry a' mura szombatinak másik részét: 4000 lak. G. So- mogyiné a' sághit : 2290 lak. G. Cziráky Antal a' kenyerit 2000 lak. G. Széchenyi Lajos az egervárit 1800 lak. G. Sigray az ivánczit : 1756 lak. B. Sennyei a' rába sz. mihályit 1100 lak. .A' többi nemesség 's közbirtokos mágnások telkein lakik : 56,797 l. Kőszeg városa népessége: 5757. A' még nem emlitett birtokos familiák a' következendők: G. Hugonnai, B.Mikos, G. Niczky, G. Széchenyi Pál, G. Eszterházy. - Akács, Balogh, Bárdossy, Békásy, Benkő, Bernáth, Bertha, Barthodieszky, Bezerédy, Boda, Boros, Bozay, Csányi, Chernel, Darázs, Dezső, Dongó, Dienes, Dugovics, Ebergényi, Egervári, Eőry, Ernusz, Finta, Gál, Gindli, Geszty, Győrfi, Guóry, Guoth, Hegedüs, Hetyei, Hertelendy, Horváth, Hodászi, Hrabóvszky, Jankovích, Jelenchich, Inkey, Iván, Káldy, Kámondy, Kemény, Kéthelyi, Kiss, Kisfaludy, Kosóczy, Körmendy, Kőszeghy, Kregár, Kún, Laky, Lipics, Márton, Móricz, Nagy, Nedeczky, Nemes, Niczky, Noszlopy, Ostfy, Ölbey, Palasty, Péchy, Rába, Radó, Rosty, Rumy, Szabó, Szél, Szegedy, Szelestey, Sály, Szecsődy, Skerlecz, Szluha, Szita, Szladovics, Szőke, Szvastics, Svetics, 'Sidó, 'Sibrik, Takács, Tallián, Tevely, Tóth, Vajda, Végh, Vidos, Vörös, Udvardi, Zanaty, Zarka, 's m. t.
Folytatása a' nagyobb birtokos familiáknak: Ajkay, Balla, Barcza, Bereglevics, Csergő, Csontos, Csupor, Dubniczay, Forintos, Forster, Gárbély, Geiger, Gladovász, Gosztonyi, Gothárdi, Gömbös, Hladovics, Ivankovics, Karcsay, Koczer, Korcsmáros, Lelovics, Megygyesi, Muray, Polányi, Reisig, Szalay, Szalanczy, Taar, Török, Ughi, Vittnédi.

16. §. Magistratus.

1 fő, 2 al-ispány; 1 fő, 2 al-jegyző; 1 fő, 2 al-ügyvéd; 1 fő, 1 al-adószedő; 1 számvevő; 1 levéltárnok, 6 fő, 12 al-szolgabiró, 18 eskütt, 7 katonai biztos, 2 fő orvos, 2 földmérő, 1 kiadó, 1 várkapitány, 1 selyemtenyésztési biztos, 1 várnagy, 6 seborvos.
Örökös és valóságos fő ispány: Herczeg Batthyáni Fülöp.
Gyüléseit tartja : Szombathelyen.

17. §. Politikai Felosztása.

Eloszlik 1 szabad királyi városra, és 6 fő birói járásokra, mellyek ezek: 1) a' kőszegi, 2) a' német újvári, 3) a' tótsági, 4) a' körmöndi, 5) a' szombathelyi , 6) a' kemenesallyai.

Szabad Királyi Város.

Kőszeg (Ginsium, Gűns.) Fekszik Sopron vármegye szélén, a' Gyöngyös vize mellett, két hegyek közt egy igen kies vidéken. Mikor kezdetett építtetni az bizonytalan, de hogy a' magyarok kijövetele után Henrich Bán, 's annak fia János nádor ispány szállitották meg, az kitetszik I. Károlynak 1328-ban kiadott leveléből. 1336-ban ugyan ezen Károly megparancsolá a' lakosoknak, hogy lakhelyeket sánczokkal és árkokkal vegyék körül, 's ezért 16 esztendőre minden adótól felszabadította őket, melly kiváltságot I. Lajos is megerősített 1343-ban. I. Ferdinand pedig 1533-ban, kitüntetett vitézségéért mind szárazon, mind vizen a' vámtól feloldotta. Ezenkivűl vannak a' városnak a' következendő esztendőkről privilegiumai u. m: 1407, 1409, 1483, 1984; 1527, 1532; 1533, 1535, 1546; 1598; 1600; 1609: 1628; 1647, 1648; 1692; 1735; 1785. Királyi várossá 1649-ben lett.
1445-ben III. Fridrik császár megszálván elfoglalta; de Mátyás királytól rárohanás által vissza vétetett, melly alkalommal a' város sokat szenvedvén, a' király 5 esztendőre minden adótól felmentette. De legnagyobb dicsőségére válik a' városnak az 1532-iki vitézül kiállott török ostrom. Ugyan is a' mondott esztendőben Soliman, mint Zápolyának pártfogója, Bécset, 's avval együtt Német országot is megakarván hódítani: 300 ezer emberrel, 's ugyan annyi ágyúval Fejérvárról megindúlt, 's Pápán, Sárváron keresztül julius 3-ikán Kőszeg falai alá érkezett. Ibrahim nagy vezér a' várost mindjárt körül vétetvén, azt feladatni kérte: de a' halhatatlan vitéz lelkű Jurissich Miklós magát oltalmazni utolsó csepp vérig elszánta. Mellynél fogva Ibrahim mind a' várat, mind a' várost lövetni kezdetvén, az ejtett résekbe egyszerre ostromot parancsolt, hanem ámbár ez több izben megújítatott, mindazáltal a' vitéz magyaroktól mindannyiszor vissza veretett. Igy 25 napok alatt 19 véres ostromot állott ki a' csüggedhetetlen Kőszeg. Melly szörnyű veszteségen a' tábor bátorsága meg csüggedt; kivált minthogy az élelem szűk kezde lenni, 's végre Kőszeg alól iszonyú pusztítások közt eltakarodott. Az ostromlottak naplókönyvéből, melly a városi levéltárban szemlélhető, világos: hogy az egész városban, 's várban nem volt több 1000 férjfinál, 1800 asszonynál, és 2300 gyermeknél. A férjfiak közül 418-an estek el. - 1621-ben a' Bethlen seregei ostromolták; 1705-ben pedig a' kuruczok felgyújtván a' kül-városokat kirablották; a' mikor 120 lakos veszett el. 1739 ben a' pestis nagy részét lakosainak el ragadta. 1777-ben 29-dik nov. 200 ház égett le, a' herczegi várral 's a' G. 'Sigrainak 30,000 fra becsült könyvtárával együtt. 1778. l7-dik mart. ismét 363 ház, 's 17 csür lett hamuvá. 1809-ben 30-dik májustól 20-dik novemberig franczia seregek tanyáztak itt.
A' város maga nem nagy , 's csak 90 házakból áll ; de a' külső városokkal együtt 650 csinos , és többnyire kertekkel biró házat számlál. Nevezetesebb épületei : az igen régi kath. paroch. templom; a' jesuiták' volt szentegyháza és collegiuma, melly eltöröltetések után, elébb a' piaristáknak, 1816-ben pedig a' Benediktinusoknak adatott által ; az evang. templom , a' synagóga, a' város északi végén a' H. Eszterházy vára, mellyhez egész uradalom tartozik. Nagy ékességére szolgál még a' városnak k' Szvetics Jakab cs. k. kamarás kertje ; ugy szinte a' szép kalvária.
A' dunántuli kerületi törvényszék alapittásától kezdve itt tartja üléseit. Továbbá van itt: egy kath. gymnasium, mellyben a' Benediktinusok tanítanak; egy Kelcz és Adelfy névvel neveztetett convictus, normalis oskola, 2 polgári, 1 katonai ispotály; cs. k. só, harminczad és pósta hivatalok; evang. grammaticalis oskola; valamint székhelye egy Brigadéros generalisnak, és egy lovas ezeredbéli stabnak.
Lakosai 5757 lélekre, u. m : 3769 kath. 1885 evang. 12 reform. 's 91 'sidókra mennek, 's nyelvökre nézve nagyobb részt németek , kevesebb magyarok. Foglalatosságok: kézi mesterség, bor és gyümölcs termesztés, földmivelés, kereskedés. 112 posztósai jó közönsége posztót csinálnak, 's jelenleg Horváth országban adják el.
Szántóföldje nem sok ugyan, de meglehetős termékeny. Rétjei a' Gyöngyös mentében jók. 4144 holdra terjedő erdeje ritkás, hanem pagonnyai sűrüek. Szőllőhegye nagy kiterjedésü, 's igen jó, és erős bort terem; sőt melegebb esztendőkben aszú szőllőt is szür. Gyümölcse felette sok és jó. Gesztenyéje egész erdővel. Őszi baraczkja jóságáról közönségesen esmeretes.
Magistratusa : 1 biró, 1 polgármester, 10 tanácsbeli, 1 fő, 1 al-jegyző; 1 kapitány; az utóbb emlitett 3, egyszersmind tanácsbéliek szoktak lenni; 1 fő ügyvéd, 1 szószólló, 1 adószedő, 1 kiadó, 1 árvák attya, 1 fő orvos és 60 választolt polgár.
Portája : 6 ⁴/₈