ügyvéd, v. országgyűlési képviselő.

Bobán született 1857-ben. Középiskoláit a soproni evang. líceumban végezte, az érettségi vizsgát Pápán tette le. Az egyetemi tanulmányait Budapesten a Pázmány Péter egyetemen folytatta és 1883-ban szerezte meg a jogi doktorátust. 1884-ben, az ügyvédi vizsga után, Celldömölkön mint ügyvéd telepedett le és ott működött 1929-ben bekövetkezett haláláig. A kommün alatt sok üldöztetésnek volt kitéve és a túszok listáján szerepelt. Nagy szakirodalmi munkásságot fejtett ki; több fővárosi és megyei lapban jelentek meg cikkei. Puritán jellemű férfi volt, aki a hivatását, a közmunkát szeretetből végezte és politikailag teljes függetlenségét megőrizte. Választások idején is vezérszerepet vitt, mint a függetlenségi párt harcos vezére és elnöke egészen a haláláig. Kiváló jogász volt és nagy szerepet vitt mint a vármegye törvényhatóságának tagja; az evang. egyház felügyelője és ügyésze. 40 évig volt oszlopos tagja a községi képviselőtestületnek, mely idő alatt több közintézmény létesítését kezdeményezte; igy a Kaszinó megalakítását is. Tevékenysége és élénk szelleme révén mínden társadalmi megmozdulásban irányitó szerepet játszott.

Több nagyobb bűnperben mint védő tűnt ki készültségével és retorikai tehetsége révén.

celldömölki főszolgabíró.

Muraszombatban született - amely jelenleg Jugoszláv megszállás alatt van - l88l-ben. Atyja: Pósfay Pongrác a muraszombati járásnak 40 éven keresztül volt köztiszteletben álló főszolgabirája. Középiskolai tanulmányait a kőszegi bencés és a székesfehérvári cistercita főgimnáziumokban végezte. Egyetemi tanulmányait a budapesti egyetemen abszolválta. 1904 évi június havában Dr. Ernuszt József főispán közigazgatási gyakornokká nevezte ki és ezen minőségeben az alispáni hivatalnál, majd a muraszombati, szentgotthárdi és kőszegi járások főszolgabirái mellett teljesített szolgálatot.

1906 évi május hó 18-án egyhangúlag választották meg szolgabirónak és a németujvári szolgabirói hivatalhoz osztották be, ahonnan azonban még ugyanazon év végén a szentgotthárdi szolgabírói hivatalhoz helyezték át, 1910 év novemberében tb. főszolgabirónak nevezték ki és 1911 év január l-ével a felsőőri szolgabirói hivatalhoz helyezték át.

1913 év július és augusztus havában a kőszegi járási főszolgabiró szabadsága idejére mint helyettes főszolgabiró a kőszegi szolgabirói hivatalt vezette. Felsőőrött érte a háború, amikor besorozták, orosz és olasz harctéri szolgálat után 1917-ben szerelt le.

1917 évi május havában Dr. Békássy István főispán Felsőőrről a szentgotthárdi járásba helyezte át.

1918 évben még néhai I. Ferenc József a II. osztályu polgári hadi érdemrenddel tüntette ki.

A forradalmak és kommunizmus Szentgotthárdon találták és a vörösök hazafias magatartása miatt neki is kellemetlenkedtek.

A kommün bukása után 1919 évi szeptember hó 15-én megtartott első vármegyei közgyülésen nagy szótöbbséggel a celldömölki járás főszolgabirájának választatott meg s azóta eredményesen igyekszik járásának és vármegyéjének előrehaladását és javát előmozdítani.

1920 évi márciusában házasságra lépett Weinwurmn Szaniszló uhlánus kapitány özvegyével: Hayden Magdával.

celldömölki főjegyző.

Zalakoppányban született 1891-ben. 1909-ben tette le az érettségit a keszthelyi gimnáziumban. 1912-ben Pécsett elvégezte a jegyzői tanfolyamot, amely után segédjegyzősködőtt 1919-ig, amikor a zalamegyei Gógánfán helyetteskörjegyző, 1920-ban pedig ugyanott körjegyző lett. Onnan került 1927-ben községi főjegyzőnek Celldömölkre.

Közben, 1914-ben a 48. gyalogezredhez vonult be katonai szolgálattételre. Harcolt a montenegrói, oláh és olasz harctereken, ahol maláriában súlyosan megbetegedett. Kitüntetései a Signum Laudis, a kis ezüstérem és a Károly-csapatkereszt. 1919-ben mint hadnagy szerelt le.

Gógánfai működése alatt hitelszövetkezetet alapított; nevéhez füződik a Kultúrház felépítése és az Önkéntes Túzoltó Egyesület megalapítása.

Celldömölki főjegyzősége idején épült fel a tűzoltólaktanya, szertárral, tribünnel, artézi kutat furtak a községben; 1917-ben megrendezte a Faluszövetség kiállítását, főjegyzősége alatt renoválták a városházát s ugyancsak ezidő alatt vásárolták meg a község részére a Bencés-apátság 90 millió értékü birtokát. Most van épülőfélben a tüdőbeteggondozó és csecsemővédő hajléka, a fürdőház kiépítése, amelynek: "Egészség" -ház lesz a neve.

Pintér főjegyző elnöke a celldömölki járási jegyzőegyesületnek, díszelnöke az ipartestületnek, parancsnoka a körzeti tűzoltóságnak, a Faluszövetség helyi csoportjának ügyv. igazgatója, a vármegye törvényhatósági bizottságának tagja, a testnevelési bizottság elnöke, a Katholikus Körnek disztagja. Rendkívül tevékeny és nagytekintélyű, nagyrabecsült tagja nemcsak a vasmegyei, de az országos viszonylatban vett jegyzőtársadalomnak.

Celldömölk község birája.

Alsószelestén született 1860-ban. Iskoláit Celldömölkön végezte, majd lakatostanonc lett, amikor teljesen árvaságra jutott és 1878-ban felszabadulva saját erejéből küzdötte fel magát abba a pozicióba, amelyben ma van. Mint segéd Zalaegerszegen dolgozott először, majd Pannonhalmán résztvett a székesegyház restaurációs munkálataiban, Sopronban, Budapesten és Tapolcán dolgozott ezután, az utóbbi helyen már mint művezető egy lakatos, bádogos és rézműves vállalatnál. 1882-ben Budapesten Lakos Lajos mesterénél a trieszti kiállitásra készitett tűzhellyel arany érmet nyert. 1885-ben került Celldömölkre, ahol azután önállósitotta magát és az akkor megalapozott üzemét is folytatja.

1905. óta élénk szerepet játszik Celldömölk közéletében. Többizben volt helyettes biró, majd 1917-ben őt választották meg községi birónak és azóta közmegelégedésre tölti be ezt a tisztjét. Hosszu ideig volt elnöke a celldömölki ipartestületnek, amelynek különben egyik alapító tagja. Elnöke volt a háborus idők végéig a celldömölki polgári olvasó körnek. Egyik megalapítója az ottani cserkész székháznak, amiért Vass József dr. népjóléti miniszter alapító jelvénnyel tüntette ki. Alapító tagja a kath. legényegyletnek, s különösen elismerést érdemlő tevékenységet fejtett ki az utóbbi esztendőkben a faluszövetség érdekében. Lelkes vezére és áldozatkész támogatója minden kulturális és humánus mozgalomnak,

Mint kitünően képzett iparos is a legkiválóbbak közé tartozik. Több kiállitáson vett részt és azokon kiállítot tárgyaival számos okleveleket és kitüntetést szerzett.

ágh. evang. vezető lelkész.

A sopronmegyei Tompaházán született 1849-ben. Középiskoláit Sopronban végezte és itt tett érettségit 1870-ben. Három theológiai évet is Sopronban hallgatott, két szemeszteren át pedig Jénában, a tudományegyetemnek volt hallgatója. 1876-ban lett Celldömölkön segédlelkész. 1879-ben választották meg rendes lelkésznek és így egy félszázad óta tölti be lelkészi hivatását ugyanazon a helyen, ahol lelki vezetése mellett generációkat látott kifejlődni és elmulni. Egyházmegyéjének volt jegyzője; egyideig az esperesi hivatalt is ö vezette, de erről akkori betegeskedése miatt kénytelen volt lemondani. Az evangélikus ifjúsági egyesületnek és az ev. nőegyletnek vezetésében is résztvesz a magas életkort megért lelkész, aki atyja és gondozója volt híveinek, kiknek szerető ragaszkodása egész életén át híven megmaradt mellette.

celldömölki kir. közjegyző.

Csikszeredán született 1879-ben. Középiskoláit Csiksomlyón végezte, 1899-ben tette le az érettségit. A jogot Kolozsvárott hallgatta, doktorátust 1904-ben szerzett. Ügyvédi vizsgát Marosvásárhelyen tett és Csikszeredán nyitotta meg ügyvédi irodáját, amelyet 1914 augusztusig vezetett. Akkor a háború őt is a harctérre szólította és mint népfelkelő hadnagy vonult be. Az orosz harctérre került s a kárpátokban sulyosan megsebesült. Egy évig a kórházban várta a gyógyulást. Közben főhadnaggyá nevezték ki. De mint katonai szolgálatra alkalmatlant felmentették és ez idő alatt mint közjegyző-helyettes működött Szegeden. Majd ismét behivták katonai szolgálatra és századossá léptették elő. Harctéri szolgálata alatt a Károly-kereszttel és sebesülési éremmel tüntették ki. 1918-ban Celldömölkre nevezték ki közjegyzőnek s azóta az lett állandó otthona. Erdélyi ingatlanát kénytelen volt potom áron eladni, ingóságaiból pedig teljesen kifosztották a románok. Celldömölkön résztvesz a sportéletben, a sportegylet vivó-szakosztályának a vezetője. A városi és megyei politikai élettől sem marad távol, tagja a vármegyei törvényhatósági bizottságnak és a községi képviselőtestületnek. Sokáig igazgatósági tagja volt a Hangya szövetkezetnek, amelyről utóbb lemondott.

kir. járásbíró.

A mosonmegyei Lebényben született 1885-ben. Középiskoláit Pozsonyban végezte, 1903-ban érettségit tett. Eperjesen hallgatta a jogot, jogi doktorátust Kolozsvárott nyert 1907 -ben. Ekkor ügyvédjelölt lett Győrött és 1909-ig ott is működött, majd Szentgotthárdra ment. 1914-ben lett albíró, majd ugyanott járásbiró 1916-ban. Működött Felsőőrött is, onnan helyezték át Celldömölkre, ahol ma is járásbiró.

Neki jutott osztályrészül 1920-ban az a szomoru kötelesség, hogy az osztrák hatóságnak átadja a felsőőri járásbiróságot.

Jelenleg Győrvármegye törvényhatósági bizottságának tagja és élénk részt vesz a megyei közéletben. De különösen nagy szerepet visz az evangélikus egyházi életben, amelynek keretében több funkciót tölt be.

celldömölki állampénztári főtanácsos.

Budapesten született 1870-ben. Középiskoláit is Budapesten végezte, ahol reáliskolai érettségit tett. Önkéntesi évét a 23-ik gy.-ezredben, Zomborban szolgálta le. A tiszti vizsgát is letette. Gyakomoki idejét Szécsényben töltötte, de 1895-ben már kinevezett adótiszt lett Törökkanizsán, ahol 1903-ig működött. Aztán Tecsőn, Németbagdán, Óbecsén hivatalnokoskodott 1908-ig. Turócszentmártonban már mint pénzügyi ellenőr működött. Onnan Esztergomba, Somogycsurgóra került, majd Paksra, ahol 1924-ig maradt. Akkor Celldömölkre jött, ahol ma is az állampénztár főnöke. Hivatalát kitűnően látja el, amellett részt vesz a társadalmi életben is. Alelnöke a vasmegyei állami adóhivatali tisztek helyi egyesületének, tagja a Kaszinó választmányának és más társadalmi egyesülésnek.

celldömölki járásorvos.

Zalalövőn született 1871-ben. Középiskoláit Szombathelyen végezte, érettségit 1889-ben tett ugyanott. Budapesten járt az egyetem orvosi fakultására, diplomáját 1895-ben kapta meg.

Ostffyasszonyfán kezdte pályáját mint körorvos még 1895-ben. Később magánorvos lett Celldömölkön, majd mint körorvos működött, 1918-ban pedig celldömölki járásorvos lett, amikor tb. megyei főorvossá is kinevezte a vármegye főispánja.

1914-től 1923-ig mint a celldömölki közkórház igazgató főorvosa önfeláldozó buzgalommal teljesített szolgálatot. Hetthéssy főorvos elsősorban hivatásának él és minden minőségében, nagy szolgálatokat tett a közegészségügynek, de azért a vármegye politikai és társadalmi életében is részt vesz. Tagja a vármegye törvényhatóságának és több társadalmi és kulturális egyesületnek. 1914-től mint vasuti pályaorvos, 1920-tól mint vasuti orvosi tanácsadó és ellenőrző orvos működik. 1922-től társadalombiztositó orvos és az orvosi tanács tagja.

ügyvéd, kormányfőtanácsos.

A vasmegyei Földvárpusztán született 1860-ban. Középiskoláinak elvégzése után Szombathelyen érettségizett 1880-ban. Jogi tanulmányai alatt - Budapesten - a vasvármegyei Deák Ferenc féle ösztöndíjat élvezte. Már joghallgató korában szorgalmasan dolgozott ügyvédi irodában, mint ügyvédjelölt Budapesten és Sopronban.

1887-ben Celldömölkön nyujtott ügyvédi irodát amelyet most is fenntart. Nagy tekintélye van ugy a vármegye mint a község közügyeiben és társadalmi életében. Tagja a vármegye törvényhatósági bizottságának, a községi képviselőtestületnek, választmányi tagja az ügyvédi kamarának, az ügyvédi szövetség igazgatósági tagja, Tevve tag. Igazgatósági tagja a Vasmegyei Általános Takarékpénztárnak, az Ipartestület igazgatósági biztosa. Elnöke a Tűzoltó Egyesületnek és megalapítása óta disztagja a Levente-, valamint a Sport Egyletnek. Igen tevékeny munkás életet él és nem egy nagyfontosságú alkotásban volt kezdeményező vagy döntő tényező. T. E. Sz. celldömölki kerületének elnöke.

celldömölki kir. körjegyző.

Középiskoláit Budapesten végezte 1903- ban. Alsóságon született 1884-ben. Ekkor három évig édesatyja vendéglőjeben dolgozott, majd a közigazgatási pályára lépett és Alsóságon gyakornokoskodott. Azután Szombathelyen elvégezte a iegyzői tanfolyamot, a 18. honv. gy. ezredben le szolgálta katonai évét és utána az alsósági jegyzői hivatalban dolgozott. 1910-ben választották meg alsósági jegyzővé. 1914-ben a háború kitörésekor bevonul ezredéhez és az orosz harctérre megy. Mint számvevő őrmester teljesít szolgálatot. 1915 augusztusban helyettes körjegyzőnek, 1917-ben pedig rendes körjegyzőnek választották meg Celldömölkön s azóta ellátja jegyzői körének sokféle ügyes-bajos dolgát, sőt 1927 óta az alsósági körjegyzőségét is és igy a hivatalos elfoglaltsága minden idejét leköti. Jegyzője a járási Jegyző Egyesületnek és minden dolgában tanácsadója kiterjedt körjegyzősége népének.

nyug. járásbiró, celldömölki ügyvéd.

Zalamegyei Ollár pusztán született 1881-ben. Édesatyja előbb herceg Festetich Tasziló, majd a Vasvár-szombathelyi székeskáptalan vezető tisztje volt. A szombathelyi premontrei főgimnáziumban tett érettségit 1898-ban. A jogot Budapesten hallgatta. Önkéntesi évét 1900-ban szolgálta le a 3-ik tiroli császárvadászezrednél Bécsben. 1903-ban lett joggyakornok Vasváron, majd Komáromban, később Szombathelyen, ahol előbb törvényszéki aljegvző, 1908-ban törvényszéki jegyzővé nevezték ki. 1911-ben törvényszéki albiró, 1913-ban pedig törvényszéki biró lett. Ott működött 1919-ig, amikor Celldömölkre helyezték át járásbirónak, ahol 1921. decemberben vonult nyugalomba. 1914-ben a mozgósításkor bevonult a soproni 18. népfelkelő ezredhez mint népfelkelő hadnagy és a háború alatt 1914. novemberben főhadnaggyá, 1917. november 1-én pedig századossá lépett elő. Az orosz, román és francia harctereken teljesített szolgálatot. Résztvett 1914-ben a lublini és 1916-ban az orsovai harcoknál. Összesen 16 hónapi frontszolgálatot teljesített. A Károly-csapatkereszt tulajdonosa. 1921-ben Celldömölkön önálló ügyvédi irodát nyitott és azóta ügyvédi prakszist folytat. A celldömölki nemzeti munka védelmi hivatal vezetője, hazafias érzéséről ismert férfiú, aki nemcsak a fronton, de a frontmögötti mindennapi életben is a fajának javáért dolgozik.

nyug. százados.

A vasmegyei Nemeshollóson született 1889-ben. A középiskola négy osztályát Pápán végezte, utána pedig a pécsi hadapród iskolát; 1909-ben zászlóssá avatták. Az eszéki 28. h. gyalogezredbe osztották be, a zimonyi zászlóaljhoz. Mint hadnagy Eszéken szolgált, majd Budapesten elvégezte a hadbiztosi tanfolyamot, de a háború kitörésekor már mint főhadnagy került a szerb harctérre. A szeptemberi offenzivába súlyosan megsebesült, de felgyógyulása után ujra a szerb harctérre ment, ahol 1915. elejéig maradt. Akkor felvitték az oroszfrontra, ahonnan tifusszal került kórházba. Üdülésre a tengerpart mellé küldték szolgálattételre. 1916. júliusban áttették a nagyváradi 4-es honv. gyalogezredhez, amellyel az olasz fronton harcolt hősiesen. Majd ujra az oroszfrontra ment, ahol 23 és fél hónapig teljesített nehéz frontszolgálatot. 1917-ben nevezték ki századossá és ilyen minőségben került vissza 1918-ban régi ezredéhez Eszékre, mint egy horvát tan. zászlóaliparancsnoka. Kitüntetései: a III. oszt. katonai érdemkereszt, ezüst- és bronz Signum Laudis, Károly-csapatkereszt, sebesülési érem.

A forradalom alatt karhatalmi szolgálatot teljesített Budapesten, a kommun alatt szökni volt kénytelen és veszélytelen vidéken várta be a bukás végét.

Celldömölkre 1919-ben költözött. Mint járásparancsnok működött, majd nyilvántartóvá minősítették át és 1920-ban - saját kérésére - nyugdíjba ment. 1922-ben avatták vitézzé és most már mint polgárember élvezi a sok harc után a békés élet örömeit.

celldömölki orvos.

Szegeden született 1896-ban. Középiskoláit Szombathelyen a premontrei főgimnáziumban végezte, 1914-ben tette le az érettségit. Három évi budapesti egyetemi tanulás után be kell vonulni neki is. A háborúban mint a 35-ös közös tábori ágyus ezred és később a veszprémi 7. honvédtüzér tábori ágyus ezred önkéntese harcolt az orosz és olasz harctereken és 36 hónapi frontszolgálatot teljesített. Kitüntetései : ezüst és bronz érem, a Vöröskereszt tiszti keresztje, Károlycsapat-kereszt. 1918-ban a forradalom idején mint tartalékos hadnagy szerelt le.

Félbemaradt orvosi tanulmányait csak a háború után folytathatta, miután a haza iránti kötelességét is hiven teljesítette. 1921-ben doktorrá avatták a budapesti egyetemen A kötelező gyakorló évet Szembathelyen a közkórházban végezte s aztán önálló rendelőt nyított Celldömölkön.

Orvosi gyakorlata mellett igen szereti a régészetet, amely téren hosszabb időt igénybevevő tanulmányokat is tett. A közelmultban három hetet töltött Londonban, ahol a Britisch muzeumot látogatta.

ügyvéd.

Vönöckön született 1868-ban. Középiskoláit Pápán a ref. kollégiumban végezte és 1887-ben tett érettségit. Ezután a budapesti tudományegyetem jogi fakultásának hallgatója lett, amelynek elvégzésével 1894-ben kapta meg az ügyvédi diplomát. Mint ügyvédjelölt Szombathelyen működött Feldmann Bódog dr. ügyvédi irodájában, de rövid idö mulva Celldömölkön telepedett le és nyitott önálló irodát és azóta folytat ügyvédi prakszist.

Tagja Celldömölk képviselőtestületének, a Kaszinónak, a Vasmegyei Kulturegyesületnek, ügyésze a Szornbathelyi Takarékpénztár szombathelyi fiókjának. A háborús idők alatt a vöröskereszt celldömölki fiókjának vezette az ügyeit mint annak titkára.

Részt vesz minden társadalmi és kulturális megmozdulásban és fáradságot nem kimélve igyekszik előmozdítani a megyében a kulturális törekvéseket mióta a béke évei azt lehetővé teszik. A háborús esztendőkben -mint a vöröskereszt titkára - szociális érzése mellett tett tanubizonyságot Celldömölkön, ahol nagy megbecsülés környezi.

celldömölki állatorvos.

Zalamegyei Köveskuton született 1890-ben. Középiskoláit Pápán a református kollégiumban végezte. 1909-ben tett érettségit. A budapesti állatorvosi főiskola elvégzése után egyéves önkéntesi évét a 10. cs. és kir. gyalogezrednél szolgálta le. A háború kitörésekor mint hadnagy a szerb, később az oroszfronton harcolt, de beteg lett s azért helyi szolgálatra osztották be.

Háború után mint magánállatorvos Celldömölkön telepedett le. Specialista a tehenek és sertések ivartalanításában, úgy, hogy külföldi orvosok is tanulmányozzák eljárását. Politikai pártállásra az országos egységes kisgazda-párt tagja, főszerkesztője a "Celldömölki Hirlapnak", amelynek politikai rovatát vezeti. Jó tollú újságíró és tekintélyével nagy szerepet játszott az 1926-iki egységesparti képviselő megválasztásánál, amelyre döntő befolyást gyakorolt.

Hogy milyen sokoldalu tevékenységet fejt ki, mutatja az, hogy nemcsak orvosa a nemzeti vagyonnak, az állatállományunk egy részének, nemcsak ujságszerkesztő, cikkíró és politikus, hanem jó gazda is és maga mutatja a példát a gazda közönségnek a helyes gazdálkodásra.

a celldömölki m. kir. állami Gyömörey György polgári fiuiskola igazgatója.

A Pozsonymegyei Uczor községben született 1881-ben. Középiskoláit Pozsonyban a kir. kath. főgimnáziumban végezte és ott is tett érettségit. A budapesti Pázmány Péter tudományegyetem bölcsészeti fakultásának volt hallgatója 1901-1905-ig. Ekkor mint nevelő tanár került a gróf Csáky, majd a gróf Vay családokhoz. 1915-ben megszerezte a polgári iskolai tanári oklevelet és 1915-1917-ig, az uj bányai polgári fiú és leányiskolában mint tanár működött. 1917-27-ig Celldömölkön a polgári fiú iskolában tanárkodott, 1927-től kezdve pedig az iskola igazgatója lett.

Háborús szolgálatot is teljesített mint népfelkelő önkéntes, a 72-ik gy. ezredben, de tíz hónap után mint nélkülözhetetlent hivatalból felmentették.

Az igazgatása alatt működő iskola 1913-ban részesült, mint államilag segélyezert községi iskola; 1923-ban vette át az állam és 1925-ben költözött a mai modern iskolaépületbe, amelyben a tanitás is a mai szellemben történik. Az igazgató ügyvezető elnöke az iskolai ifjúsági segélyegyesületnek, amely egyesület hathatósan támogatja a szegény tanulókat, a jobbmóduakba pedig észrevétlenül neveli a szociális gondolkozás szép erényét. A helybeli róm. kath. egyházközség tanácstagja. Gondnoka az igazgató az iskolánkivüli népoktatásnak, megszervezője az előadásoknak, a Vöröskereszt Egylet helyi megbízottja és minden - hatáskörébe eső - szociális és kulturális munka hű támogatója.

a celldömölki ágh. ev. iskola igazgató-tanítója.

Jobaházán született 1872-ben. Középiskoláit és a tanítóképzőt Sopronban végezte és 1892-ben nyert tanítói oklevelet. Pályáját Míhályfán kezdte és 1899-ben került Celldömölkre mint tanító. 1926-ban nevezték ki az iskola igazgatójává.

Mint pedagógiai író a szaklapokban élénk munkásságot fejt ki. Tanulmányai az "Evangélikus Népiskola" című lapban jelennek meg. Hosszú időn át titkára volt a celldömölki állatvédő egyesületnek, elnöke a kemenesaljai ágh. ev. tanítóegyesületnek, a dunántuli egyházkerület számvevőségének véleményezőbizottsági tagja és lelkes propagálóta több humánus célu intézménynek.

Pedagógiai írásai nagy hasznára vannak a tanügyi köröknek, mert útmutatást kapnak belőle a pedagógusok; egy ideális lélek útmutatását, akinek a tanítás lelki élmény és nem a megélhetés eszköze.

a celldömölki róm. kath. elemi fiuiskola igazgatója.

Esztergomban született 1891-ben. Középískoláit, valamint a tanítóképzőt Esztergomban végezte, oklevelet 1909-ben nyert s utána mindjárt Budapestre került, előbb mint helyettes, azután mint megbizott tanítónak. Rendes tanítónak 1912-ben választották meg. Budapesti működés után Bodajkra (Fehérmegye] megy kántortanítónak. Prohászka püspök hamar felismerte értékét és ugyanott igazgatóvá nevezte ki. Uhlár Gyulának más ambiciói voltak. Budapesti tanítóskodása alatt gimnáziumi érettségit tett. A jogra is beiratkozott és négy félévet lehallgatott. Tanulmányait a közbejött kommün miatt hagyta abba. Politikai téren mindig a keresztényszociálista pártot támogatta. 1924-ben kántortanítónak jött Celldömölkre, de Mikes püspök 1928-ban az iskola igazgatójának nevezte ki.

Hivatását teljesen betöltő ambiciózus pedagógus, jó zenész, aki nagy szakértelemmel vezeti a templomi vegyeskart és a vasutas dalárdát. Most dolgozik az irás tanításnak egy uj módszerén, amely pedagógiai tanulmánya a közel jövőben hagyja el a sajtót.

a kemenesaljai gözhengermalom tulajdonosa.

Celldömölkön született 1901-ben. Középiskoláit Szombathelyen végezte és 1920-ban tett érettségit. Ezután belépett édesatyja malomvállalatához, hogy a szakmát gyakorlatilag sajátítsa el. Továbbképzése céljából előbb a komáromi hengermalom, majd a budapesti Victoria Malom R- T. üzemeit tanulmányozta egy esztendeig. 1927-ben azután átvette a kemenesaljai gőzhengermalom vezetését édesapjától, amelyet 1929-ben kibővített és teljesítőképességét napi 2 1/2 waggonról 4 waggonra fokozta. Ő alapította meg Gércén az Amália gőzhengermalmot is, melynek teljesítőképessége naponkint 2 vagon.

Tagja Vasvármegye törvényhatósági bizottságának, tagja a Dunántuli Automobil és Motorklubnak, a celldömölki Kaszinónak, védnöke a Cserkész Egyesületnek, igazgatósági tagja az ottani Hangya Szövetkezetnek és dísztagja a celldömölki Katholikus Legényegyletnek. Kiválóan képzett szakember, amilyenre nagy szüksége van a magyar iparnak.

celldömölki póstamester.

Debrecenben született 1889-ben. Középiskoláit a debreceni református kollegiumban végezte; érettségit 1908-ban tett. Érettségi után azonnal a pósta szolgálatába lépett és Margittán gyakornokoskodott. Póstatiszti vizsgát Nagyváradon tett 1909-ben. Debrecenbe ment vissza a póstához, majd ismét Margittára helyezték, késöbb pedig Siófokra. 1918-ban Kisszebenben lett póstamester, majd Pusztakalánban töltötte be ezt a hivatást, de a románok a megszállás alkalmával megfosztottak állásától és kiutasították a megszállott magyar területről. 1919-től sok hányadtatás közben több helyen teljesített szolgálatot, míg Balatonkenesére nevezték ki póstamesternek és onnan 1925-ben helyezték át Celldömölkre. Azóta Celldömölkön van állandóan; hivatalát pontosan látja el mindeki megelégedésére. Résztvesz a társadalmi életben is, de a sok trianoni szenvedés után legintenzívebben élvezi a békés munkálkodást, hivatásának pontos teljesítését.

ügyvéd, Vasvármegye tb. tiszti ügyésze, Czelldömölk

A vasmegyei Boba községben született 1877-ben. A középiskoláit a soroni evang. líceumban végezte, érettségit 1895-ben tett ugyanott. A jogot Budapesten hallgatta, doktorátust Kolozsvárott szerzett 1902-ben, ügyvédi diplomát 1905-ben Budapesten. Ugyanezen évben Czelldömölkön ügyvédi irodát nyitott.

Önkéntes évét az 1896/1897. évben szolgálta le a ll-es vadászzászlóaljnál, ahol a tiszti vizsgát is letette.

A világháboru kitörésekor mint népfelkelő hadnagy vonult be a 18/II. hadtáp zászlóaljhoz és azonnal az orosz harctérre vonult, ahonnan azonban betegsége miatt hazaküldik és a felülvizsgálaton harctéri szolgálatra alkalmatlannak minősítettvén, mint népfelkelő főhadnagy - mellyé időközben kineveztetett - a mögöttes országrészekben, Josefstadtban, Zayugróczon, majd végül Veszprémben a 31. népfelkelő parancsnokságnál, mint segédtiszt teljesített szolgálatot.

A háboru után ujból folytatja ügyvédi prakszisát. A Munkásvédelem helyi megbízottja, a Kemenesaljai evang. egy házrnegye tiszti ügyésze, a Dunántuli evang. ker. számvevőszék tagja s a bobai evang. gyülekezet 14 éven át volt felügyelője.

adóügyi jegyző, Celldömölk.

A veszprémmegyei Kispiriten született 1887-ben. A zalaegerszegi felső kereskedelmi iskola elvégzése után a keszthelyi gazdasági akadémia hallgatója lett és ezután lépett a közigazgatási pályára. Gyakornoki idejének letelte után elvégezte a szombathelyi közigazgatási tanfolyamot, amikor Felsőpatyon választották meg segédjegyzőnek, ahol 2 évig működött. Innen került Czelldömölkre mint adóügyi jegyző és azóta ott teljesíti feladatát. A társadalmi életben is részt vesz.

Celldömölk községi képviselőtestületi tag.

Született 1873-ban. Iskoláit Sopronban végezte. Pályafutását mint vendéglős kezdte és 15 évig folytatta a vendéglősipart. A kommün bukása után gabonakereskedést nyitott és üzletét 1929. év közepéig fenntartotta, amikor visszavonult a magánéletbe.

A kommun idején a tuszok listájára került és a kommunisták folytonos zaklatásától csak ugy tudott megszabadulni, hogy elvállalta az általuk alapított szövetkezet kereskedelmi vezetését, de azért továbbra is a legnagyobb passzívitásban maradt a kommunista uralommal szemben.

Tagja Celldömölk község képviselőtestületének és áldozatkész támogatója a humánus és szociális mozgalmaknak.