Ha olvassuk azokat az ékesszavú alapítóleveleket, amelyekkel az új szombathelyi egyházmegye nagynevű alapítói: VI. Pius pápa és Mária Terézia királynő a szombathelyi püspökség felállítását kihirdetik, világosan látjuk, mi késztette őket erre a ránk nézve oly örvendetes elhatározásra, mily célokat tűztek ők az újonnan alapított püspökség elé, s micsoda eredményeket vártak az első szombathelyi püspök s általában a szombathelyi püspökség működésétől.
Így Mária Terézia, mikor hívő lélekkel leszögezi, hogy a keresztény hit terjedése s az egész keresztény közélet szilárdsága isteni rendelés szerint a püspöki intézményhez van kötve és minél több őrtoronyból minél több pásztor szeme ügyel a nyájra, annál virágzóbb a hitélet s a népek erkölcsei annál jobban igazodnak az igaz emberiesség törvényeihez: egyúttal megállapítja, hogy a győri, veszprémi és zágrábi püspökök nem képesek nagy kiterjedésű egyházmegyéiket úgy, ahogy kellene, vezetni és kormányozni s mindeneket tanítani. Azért a püspöki székhelyektől távoleső vasi és zalai részek számára új őrtornyot akar állítani, ebbe újabb őrszemet helyezni, hogy ennek éber gondosságát, világítását ezek a hívek is jobban érezzék és közelebbről élvezhessék.
VI. Pius pápa pedig 1777. évi június hó 16-án kiadott bullájában hivatkozván arra, hogy az Egyház isteni Alapítójától nyert egyik magasztos hivatását: a tanítás nagy munkáját kétfélekép szolgálja, egyrészt úgy, hogy a halál árnyékában sinylődő pogány nemzetek közt kitűzi a kereszt zászlaját, vagy amikor már hívő népek közt új meg új apostoli székhelyeket állít fel s ezzel az Úr választott szőlőjének őrizetére mintegy új sátrakat, a szent város védelmére új erődítményeket emel: kijelenti, hogy a szombathelyi püspökség felállításával ő is ezen apostoli munka áldásában akarja részesíteni azokat a híveit, akik a győri,
475
veszprémi és zágrábi egyházmegyék középpontjaitól távol esvén, valahogy még mindig lelki és szellemi sötétségben élnek s ezért közelebb akarja őket hozni ahhoz a Világossághoz, mely a népek fölvilágosítására van rendelve.
És tényleg! Ha lapozgatjuk a mai szombathelyi egyházmegye területén korábban végzett egyházlátogatásokról fölvett jegyzőkönyveket, mindenekelőtt az tűnik fel, hogy ezeken a területeken nem az illető megyéspüspökök, hanem azok megbízottjai végzik a vizitációkat. Így: 1697/8-ban Kazó István nagyprépost, szombathelyi plébános, 1713/4-ben Scacchi Ferenc nagyprépost, 1754-58-ban gróf Batthyány József püspöki helynök, nagyprépost. Ezek jelentéseiből szomorú szívvel kell megállapítanunk, hogy, miként földünk azon részei, amelyek távolesnek naprendszerünk középpontjától, csak fogyatékosan kapják a meleget és világosságot: úgy Vas- és Zalavármegyében is igen meglátszik a hitbeli és kultúrális naptávolságból természetszerűleg származó gondozatlanság, hitbeli és kultúrális elmaradottság.
Ezért kellett új püspöki székkel a hit világosságát ehhez a területhez közelebb hozni, ezért kellett itt a keresztény kultúra új sátorát felállítani, ezért kellett a szent város védelmére új őrtornyot és erődítményt emelni!
Ennek a vidéknek papjai eddig a győri, veszprémi és zágrábi papnevelőkben nyerték kiképeztetésüket.
Az új püspökséggel magas színvonalú új szeminárium vette már kezébe az új egyházmegye ifjú levitáinak egyöntetű nevelését.
Ezen az intézeten különösen is meglátszik, hogy, amit Szily létesített, azt a lehető legjobban oldotta meg s a lehető legtökéletesebbé tette.
A szombathelyi papnevelőintézet nemes épületével, mintaszerű berendezésével, tudós tanári karával és szigorúan egyházias szellemével nemcsak a trienti zsinat követelményeinek felelt meg a legteljesebb mértékben, hanem hosszú évtizedeken át az ország egyik legelső tudományos intézete is volt, ahova más püspökök is szívesen küldték teológiai kiképzésre szánt növendékeiket.
Olyan középiskola, amely az ifjúságot a teológiára előkészítette s a tanítókat elemi iskolai oktatásra képesítette, ezeken a részeken csak egy volt akkor: a kőszegi gimnázium 1677 óta.
476
Ennek azonban csak négy osztálya volt s így mind a papi pályára előkészítő, mind az elemi iskolákban tanításra képesítő humaniórák elvégzésére ismét csak Győrbe, Veszprémbe és Zágrábba kényszerültek menni a növendékek.
1770-ben, tehát néhány évvel a püspökség megalapítása előtt Szombathely város tett ugyan lépéseket kisgimnázium létesítésére, s evégből szerződést is kötött a helybeli szent Ferenc-renddel,
A püspöki iskola első tanitói kara (l872-3).
Felső sorban (balról jobbra): Fejes János, Bertalan István, Glázer Gyula.
Alsó sorban: Szabó Károly, Ruisz Ferenc. Honthy (Honti) László igazgató, Áts Gyula, Mórocz István.
amely 1770. november 13-án kelt levele értelmében egy igazgatót és két ferences tanárt bocsátott a város rendelkezésére. Ezt a szerződést Zichy Ferenc gróf győri püspök nemcsak helyeselte, hanem az iskolák felállításához szükséges költségeket s az V-VI. osztály felállítását is magára vállalta, az iskoláknak épületet emelt és azokra 1772. július 1-én kelt királyi jóváhagyást eszközölt ki.
1773-ban megnyíltak az iskolák,
477
melyekben nemcsak a grammatika adatott elő négy osztályban, hanem a poetika és retorika is. Így Szombathelynek Zichy püspök jóvoltából 6 osztályú gimnáziuma volt. De csak rövid ideig, 1776-ban a két felső osztály megszünt, mert a jezsuita-rend eltörlése után új tanrend hozatott be, a Zichy püspök által a költészet- és szónoklattanárok fizetésére szánt alap a nemzeti iskolákra fordíttatott.
Ezért alighogy Szily átveszi az egyházmegye kormányzását, ő hozzá fordul a város és az ő hathatós közbenjárását kéri, amely, ha nem is egyszerre - közben u. is meghal Mária Terézia, Szily jóakarója és jön II. József, a nagy magyar püspök az udvarnál kegyvesztett lesz - de 1789-ben mégis eredményre vezetett.
S mit köszönhet a nép-kultúra, az elemi népoktatás és népnevelés Szily püspöknek s általában a szombathelyi püspökségnek? E rövidre szabott írás keretében nem világíthatom meg az egyházmegye minden részére kiterjedő részletességgel azt a szinte mérhetetlen utat és haladást, melyet a magyar kultúra egyházmegyénk területén e 150 év alatt megtett. Csupán arra szorítkozom, hogy a Szily János előtti püspök-látogatások jegyzőkönyveinek reflektorával kezemben, bemutassam a jelenleg magas színvonalú néhány iskolai kultúrgócpont akkori állapotát.
Szombathelyen az iskola, amely eredetileg Szent Márton faluban volt s amelyet a plébániával együtt Draskovics György győri püspök telepített át a városba, a várral szemben lévő u. n. Viszak-féle fundusra: kívül-belül még szomorúbb állapotban van, mint a paplak; pedig az is nyomorúságos, közel áll az összeomláshoz; paplaknak nem való, a város plébánosához (a híres Kazó István, vasvár-szombathelyi prépost, kapornaki apáthoz) egyáltalán nem méltó.
Ebben az iskolában lakik és tanít Kunics Ferenc, akiről azt mondja a visitatio, hogy mindig katolikus volt, Győrött tanult, retorikát végzett és a Sodalitas, valószínűleg a győri Mária-kongregáció, tagja.1)
Vasváron 1578 előtt, amikor a társaskáptalan. mint hites hely az országgyűlés határozatából a biztosabb Szombathelyre költözött,
1) A szombathelyi plébánia területén ma 19 tanteremben 20 tanerő 1089 elemi iskolás rk. tankötelest oktat, a prem. gimnáziumban 425, a dominikána apácák polg. leányiskolájában 214 tanuló nyer oktatást. - Itt s a következő jegyzetekben csak a rk. iskolákat vesszük figyelembe.
478
virágzó káptalani iskola volt a Szent Mihály székesegyház mellett. Ez az iskola a káptalan távozása után hamarosan elpusztult, úgyhogy a 18-ik század elején már csak alapjai voltak láthatók.
Azóta a 233 lélekszámú községben nincs iskola. Ha pedig időnként akadt tanító, ez maga rendezett be, úgy ahogy valahol iskolát.1)
Kőszegen a belvárosban, a város erődítménye mellett lévő Zsidó-utcában áll iskola. Elég nagy volna, de már javítani kellene.
Itt már két tanító van, egy magyar és egy német. Mindegyiknek fizetése évi 40 frt., és némi terménybeli járandóságok.
A prédikátorok idejében (Kőszeg egy időben majdnem egészen protestáns volt) - jegyzi meg a visitatio - három tanító is volt és fényes fizetésük is vala; így: Járossy András I. tanítónak évi 100 frt., Ivánkovics Dániel II. tanítónak 75 frt., a harmadiknak 32 frt. fizetése volt. De ezeket a tanítói javadalmakat utóbb a pusztacsói pedagógiumhoz tették át. A 2434 lakosból 758 a katolikus, 988 a protestáns felnőttek száma; 688 pedig gyónásra még nem bocsátható.2)
Körmenden az iskola úgy ahogy megfelel, lakható állapotban is van. Egy tanítója van: Szentgotthárdi György, katolikus és jóravaló ember.
1844 lakosból 426 luteránus, 151 helvét hitvallású, a többi 1267 katolikus.3)
A horvátnádaljai kis kápolna mellett szintén van iskola; de tanítójuk nincs; a körmendi tanító jár ki oda, akinek kiki tetszés szerint ad valamit4)
A sárvári iskola már kőből épült, részben boltozott, részben gerendás. Szép szobája, udvara és kertje van. Valamikor a (Nádasdy) uradalom építtette és javíttatta; de utóbb ezt a kötelezettséget a községre hárította.
1) A vasvári plébánia területén ma 10 tanteremben 10 tanerő 606 tanköteles elemi iskolást oktat, a dominikánák polg. leányiskolájában 75 leány kap oktatást.
2) A kőszegi plébánia területén ma 13 tanteremben 12 tanerő 750 elemi iskolást tanít, a dominikánák tanítónőképzőjének 173 növendéke, polg. leányiskolájának 127, a bencésgimnáziumnak 327 növendéke van.
3) A körmendi plébánia területén ma 15 tanteremben 16 tanerő 797 tanulót oktat.
4) Horvátnádalján ma 2 tanító 2 tanteremben 174 elemi iskolást tanít.
479
Tényleg azonban senkisem törődik vele és így hovahamar el fog pusztulni.
A tanító: Iraskovics János, akinek a keze alá járnak a sáriak is, mert itt sem iskola, sem tanító nincsen. Ha időnként fogadnak egy-egy tanítót, ennek a lakásáról s ott tartásáról a község gondoskodik valahogy.
A sárvári tanítónak a javadalma is elég tekintélyes. Ezenkívül a sáriak valamikor szent György naptól szent Mihályig robotoltak is neki. Most azonban már semmit sem adnak.
A sárvári várból is járna a tanítónak évi 40 frt. készpénz, 20 soproni mérő búza-rozs, 6 vödör bor és két mázsa hús. De a jelenlegi várúr Szápári Péter báró ő nagysága már másfél év óta nem fizet semmit; e miatt a tanító be is panaszolta.1)
Jánosházán nincs iskola; tanítót csak időnként tetszés szerint szoktak fogadni. A visitatio idején egy turócmegyei tót tanítót tudtak szerezni, aki különböző könyvekből szokott a népnek felolvasni. Így tűnt ki, hogy a tanító luteránus. 504 lakosból csak 194 katolikus, 223 ág. ev., 89 ev. ref.
Itt különösen siralmas a helyzet. Templom, plébánialak nincs. Pap is csak néha van, ezt is szegényesen fizetik. Valamikor nem így lehetett. Mert a Szentpéter-majorban valamiféle paplaknak a nyomai láthatók; a Varsány-majorban pedig egy elpusztult templom romjai ma is megvannak, amelyről úgy tudják, hogy toursi Szent Márton tiszteletére volt szentelve. E romok körül ma is megvan a temető. Ugyanitt van 16 hold szántó is, neve: Papföldö; mellette a Paprét, de ezt a szomszédok lassanként elszántogatják.
Mennyivel mások itt az állapotok Szily püspökségének már a 4-ik esztendejében! Már van rendes plébános: Loncsics Mihály, sőt káplán is van: Puffók György. Van a templomnak, a plébániának kegyúra is, aki már a püspökség első évében, 1778-ban kezdte a templomot építeni, amelynek gazdag felszerelése buzgó hívek bőkezűségét dicséri. A plébániajavadalom rendezve: földjét, rétjét már nem szántogatják a szomszédok. Van jó plébániaház, amely 1780-ban leégett ugyan, de már 1781-ben új épült helyébe.
1) A sárvári plébánia területén ma 16 tanteremben 16 tanerő 1108 tankötelest oktat.
480
Van iskola, van tanító is: Szabó István, aki két nyelven is beszél, magyarul és deákul.
Van preceptor is: Némethy János, a tanítók javadalma is rendezve és már nem panaszkodnak, hogy nem kapják meg fizetésüket 1)
Sőt már Martonfán is épül az iskola s a templom. Tanító ugyan nincs még, de tanítói javadalom várja már azt is!
Egy példája ez csak annak, hogyan indul meg a szombathelyi püspökség nyomában a keresztény, magyar kultúra úttörő, újraépítő munkája, a szombathelyi egyházmegye vasmegyei részében, kezdve Szombathelytől, ahol rövid idő alatt áll a gyönyörű székesegyház, püspöki palota, papnevelőintézet, gimnázium, elemi iskola szinte érthetetlenül gyors egymásutánban, de az egyes plébániákon át az utolsó fiókközségig!
A veszprémi püspökségből s a zágrábi egyházmegye idecsatolt részeiből a korábbi visitatiok jegyzőkönyvei nincsenek ugyan a kezünkben, de hogy a Szily előtti állapotok ott sem lehettek jobbak, sőt helyenként még szomorúabbak, azt az 1778-i püspöklátogatásokból látjuk. Mert Szilynek első útja azokba a részekbe vezetett, amelyeket annakelőtte, mint vasvári főesperes nem igen ismerhetett, s ahol főpásztori látogatására még nagyobb szükség lehetett.
Mert például Zalaegerszegen van magyar tanító kettő is: Kiss György a preceptornak, Horváth Ferenc a tanítónak a neve. De az iskola vályogból épült, a két tanítónak csak egy szoba-konyhás lakása van; tanterem azonban csak egy van, ez is nagyon kicsiny és szűk. Azért felhívja a püspök már legelső látogatásakor az egerszegieket, hogy iskoláikat jókarba helyezzék és bővítsék, mert 3995 hívőnek egy iskola és ilyen nem elég!2)
Nován az egész plébániának egy tanítója van: Tüttőssy Márton. Az iskola fából van: ugyanabban a szobában lakik és tanít a tanító. A konyhán nincs tűzhely.
Mivel az egész faalkotmány dülőben van, a látogató püspök itt is szigorúan meghagyja,
1) A jánosházai plébánia területén ma 8 tanteremben 8 tanerő 615 tanköteles elemistát oktat.
2) Zalaegerszegen ma nincs rk. elemi iskola. Fiókközségeiben 3 tanteremben 3 tanerő 248 elemistát oktat. Most épül a Notre-Dame apácák tanítónőképzője, polgári és elemi leányiskolája.
481
hogy 995 hívőnek megfelelő iskolát építsenek.1)
A pákai plébániának Szily püspök idejében nincs temploma. Valamikor a Zrinyiek által épített plébániatemplom romokban hever.
Tanító: Miolkor András. Itt már két szoba van a gerendákból összerótt épületben, de konyhán kívül más helyisége nincsen.
A tanító jövödelme: kevés karc, harangozórész és minden szőlősgazdától egy pint bor.
Az első kérése a látogató püspöknek itt is az, hogy a 17 fiók-községből álló plébániának legyen egyenlőre egy, de jó iskolája.2)
Lenti - akkor még horvátosan: Nempthiben - 9 fiókközséggel, az iskola szintén fatákolmány; az 1646 felnőtt mellett van 731 nevelésre szoruló lélek, akiknek azonban csak egy tanítójuk van: Kurád György.
A zágrábi püspökségból idecsatolt Alsólendván akkor még Rédiccsel együtt 17 fiók-községnek plébánosa Györkös István, a Vojkovics grófok címére szentelve. Két káplánja közül Orosz Ignác a zágrábi egyházmegye, Torbosa Péter pedig a zágrábi papnevelő-intézet címére van felszentelve.
Az iskola itt is fából van építve, szalmával fedve, bedöléssel fenyeget; külön szobában folyik a tanítás, valószínűleg váltakozó rendszerrel, mert Csublin András tanító mellett, aki magyarul, deákul és németül is tud, Zvér Mihály preceptor is működik, aki magyaron és latinon kívül horvátul beszél. 5026 hívőnek egy ilyen iskola!3)
Dobronakon Kozván Miklós plébános a Bedekovicsok címére szentelve.
Iskola itt is fából, minden rossz karban, a tanító: Horváth István.
Letenye. Akkor Bécz volt az anyaközség. Temploma rossz karban. A paplak is fából van, minden ósdi, düledező, meg nem felelő.
1) A novai plébánia területén ma 5 tanerő 5 tanteremben 560 tankötelest oktat.
2) A pákai plébánia területén ma 7 tanteremben 7 tanerő 595 elemistát oktat.
3) Lentiben ma 4 tanerő 4 tanteremben oktat 223 elemistát.
482
Ilyen templom és paplak mellett a sövényböl font dülőfélben lévő iskola egészen stílszerű.
E szomorú állapotok láttára ott a helyszínén s uralkodása legelső évében elrendeli Szily, hogy mind a plébániát, mind az iskolát mielőbb Letenyére kell áthelyezni.1)
Mindehhez teljesség kedvéért hozzáadhatnám Somogy és Bőle püspökök látogatásainak jegyzőkönyveit és bemutathatnám a Szily alatt megkezdett nagy kultúrális fellendülésnek a szomorú politikai és gazdasági viszonyok ellenére is folyton emelkedő útját egészen a mai Szombathelyig, a mai Sárvár, Kőszeg, Körmend, Zalaegerszeg, Páka és Letenyéig.
Nem akarom ezzel azt mondani, mert nem lenne helyes, nem volna igaz, hogy ez a nagy eredmény egyedül a szombathelyi püspökség, a szombathelyi egyházmegye alapításának s munkájának az eredménye s érdeme.
Tudjuk nagyon jól, hogy főleg 1868. óta, a magyar állam részről is nagyon sok történt az iskola-ügy és közoktatás terén.
Hálásan ismerjük el azt is, hogy az utolsó néhány évben a magyar kultuszkormány is ráeszmélt végre arra a nagy kötelességére, hogy a hazánkban hitvallásos alapon fejlődött iskola-ügyet, mint amely hosszú évszázadokon át úgyszólván egyedüli ments-vára és terjesztő-fenntartója volt a keresztény magyar kultúrának, szintén felkarolja és hatékonyabban támogassa.
De, hogy ezek az iskolák évszázadokon át fennmaradhattak, nagy nemzeti hivatást teljesíthettek, ezt elsősorban az egyháznak, itt nálunk a 150 eszendős egyházmegyének is köszönhetjük.
1) Letenyén ma 4 tanteremben 7 tanerő 528 rk. elemi iskolást oktat.
483