| Ötven éves az MKE Vas Megyei Szervezete
A TIT Irodalmi Szakosztálya 1956 nyarán alakította meg a Magyar Könyvtárosok Szabó Ervin Körét. A Megyei Könyvtár néhány munkatársa a hatvanas évek elején már ehhez a csoporthoz is csatlakozott azzal a szándékkal, hogy növeljék az érdekvédelmet és részt vegyenek a nemzetközi kapcsolatokban. Az érdeklődő, szakmailag elkötelezett kollégákat ott találjuk az 1965-ben önállósodott Magyar Könyvtárosok Egyesülete aktív tagjai között, hamarosan pedig a helyi szervezet létrehozói lettek. A vidéki könyvtárosok a főváros-centrikusság ellensúlyozására ambicionálták a megyei csoportok létrehozását. A Vas Megyei Csoport 1967. szeptember 16-án alakult meg, ötödikként az országban. Elnökévé Takács Miklós megyei könyvtárigazgatót, titkárává Bánó Zsuzsát választották. Az alapító tagok nevei - Bánó Zsuzsa, Pethő Gyula, Rózsa Béla, Takács Miklós, Tóth Gyula- azt mutatják, hogy az akkori megyei könyvtár munkatársai jártak élen a szakmai szervezethez való tartozás kinyilvánításában. Őket városi, szakszervezeti és felsőoktatási könyvtárakban dolgozók követték még az alakulás évében: Farkas Józsefné Kozincski Mária (REMIX), Gróf Ervin (Felsőfokú Tanítóképző Intézet Könyvtára), Papp Gyula (Körmend), Pinczker Zoltánné Pámon Márta (Szombathely), Sövegjártó Lászlóné Baranyai Lúcia (SZMT Központi Könyvtár), Szomjú Lászlóné Fülöp Éva (Celldömölk), Tóth Gyuláné Király Katalin (Felsőfokú Tanítóképző Intézet Könyvtára), Vizi László (Körmend), Zdenkó Mihályné Major Veronika (Kőszeg). Az egyesületi élet első éveiben elődeink a tagtoborzás mellett azt tartották fontosnak, hogy a vidéki szakemberek véleményét becstornázzák a szakpolitikai döntéshozatal fővárosi előkészítésébe. A központi rendezvényekhez kapcsolódva, valamint az elnök központi vezetőségi szerepvállalásával kívánták ezt elérni. Takács Miklós 1967. dec. 7-től már az MKE elnökségi tagja, 1968-tól a szervezési bizottság elnöke. 1970. szeptember 22-től 1976-ig egyik alelnöke az országos egyesületnek. A vezetőségi tagként egészen 1986-ig szerepet vállalt az egyesület irányításában. A múlt század 70-es évtizedét a felvirágzás időszakaként minősíti Ticsikné Pásztor Ágnes. Tóth Gyula elnök és Zelles Ilona titkár 1975-re koncepciózus és kitartó munkával megduplázta a taglétszámot, rendezte a tagdíjbefizetést. Ebben az évben készült el a Vas Megyei Szervezet névalak használatával az első szervezeti és működési szabályzat. A különböző típusú könyvtárakban dolgozó szakemberek összefogását fontos célnak tekintő vezetőségben minden terület képviselője jelen volt, sőt az utánpótlás biztosítására főiskolai hallgatói csoport is alakult, melynek vezetője Gróf Ervin főiskolai docens lett. Ebben az évtizedben az egyesület számos továbbképző előadást, tanfolyamot, tapasztalatcserét szervezett változatos témákban, és részt vett A Vas Megyei Könyvtárak Értesítőjének szerkesztésében. A nyolcvanas évtizedet a társadalmasítás és a közéletiség erősítésének szándéka jellemezte , majd megjelent az elvárt új kompetenciákra való felkészítés. 1982. október 7-én Könyvtáros Klubot hoztak létre, melynek programjait a TIT székházban tartották minden hónap első csütörtökjén, 1989 őszéig. Érdeme ennek a kezdeményezésnek, hogy különböző szakterületek munkatársainak adott lehetőséget a rendszeres találkozásra. Az évtized végétől az addigi rendezvényi formák mellett a nyelvtanfolyamok és a számítógépes tanfolyamok kerültek előtérbe. 1983-ban felmérték a megyében dolgozó könyvtárosok élet- és munkakörülményeit. Az aktív szervezeti élet maga után vonta a taglétszám emelkedését, a pályakezdő fiatalok rendszerint felvételüket kérték az egyesületbe. A kilencvenes években a tagszervezetek számára új lehetőségeket hozott a pénzügyi önállóság, amely nem csupán lehetővé tette, hanem motiválta is a pályázati tevékenységet. Nálunk sokszínű tevékenységhez biztosított pénzügyi alapokat ez a döntés, Kappel János áldozatos tevékenysége nyomán. Ebben az időben az egyesületi tagok anyagi támogatást kaphattak tanfolyami, konferenciai részvételhez, sőt a megyei könyvtárigazgató kezdeményezésével elindult Vas Megyei Könyvtári Szakmai Nap költségeiből is részt vállalt a helyi költségvetés. A saját szervezésű programok tematikája tovább szélesedett pályázatíró tréninggel, személyiségfejlesztő és kommunikációs tanfolyammal. A rendszerváltás után erősödő civil mozgalomban ugyancsak aktivizálta megát a helyi szervezet. 1996-ban részt vett az I. Vas megyei Civil Fórumon, az első hazai kiállításon, a Nonprofit Expón, és a "tudjunk egymásról" szándékával két alkalommal is összeállította a "Vasi Civil Címtárat", Tilcsikné Pásztor Agnes szerkesztésében. Szervezetünk 2007 óta tagja a Szombathelyi Civil Kerekasztalnak. Az ezredforduló tettre kész, kooperatív vezetősége, Kappel János ambiciózus elnökségével kiemelkedően tartalmas programokat kínált. Jellemzőek voltak a pályázatokkal megalapozott, a nemzetközi kapcsolatokat is erősítő tanulmányutak, regionális konferenciák, például a nemzetiségi ellátásról, az olvasószolgálati munkáról. Sajnálatos módon időközben megszűnt a gazdálkodási önállóság, emelkedett a tagdíj, a könyvtárakat sújtó létszámstop miatt megrekedt a generációváltás. Mindezek következtében mérséklődött a taglétszám. Barki Katalin és Tilcsikné Pásztor Ágnes a hivatás melletti civil elköteleződés életben tartásával kitartóan összefogta a tagságot, megerősítve a generációk közötti kohéziót a Vas megyei könyvtáros közösséghez tartozásban. Félévszázados évfordulónkon örömmel idézzük fel szervezetünk országos vendéglátási alkalmait! Vándorgyűlések Vas megyében 1971. július 8-10. Szombathely - III. Vándorgyűlés (200 résztvevő) 1980. augusztus 14-16. Szombathely - XII. Vándorgyűlés (600 résztvevő, köztük a világ minden tájáról érkező 37 magyar származású könyvtáros) 1994. augusztus 3-6. Körmend - XXVI. Vándorgyűlés (800 résztvevő) 2008. július 24-26.Szombathely - XL. Vándorgyűlés (607 résztvevő)
Egyesületünk elnökei megválasztásuk éve szerint:
Titkárok funkcióvállalásuk éve szerint:
Írta: P. Toldi Márta Dr. (PhD) Forrás: Az MKE Vas Megyei Szervezetének története 1967-2009 / Tilcsikné Pásztor Ágnes. In: A Magyar Könyvtárosok Egyesületének Története 1935-2009. Szerk. Bényei Miklós. Bp. 2011. 295-306. p. |