A szombathelyi könyvtártörténet első lapján egy sikertelen kezdeményezés szerepel. Festetics László 1825-26-ban a vármegyei közgyűlésekhez fordult megyei könyvtárak alapításának ügyében ¹, anyagi támogatást is felajánlva. Segítségét azonban mindössze Kaposváron és Zalaegerszegen fogadták el, biztosítva a működéshez szükséges helyi támogatást is. Vas vármegyében a levelében felvetett javaslat megvitatására több bizottság is alakult. Herceg Batthyány Fülöp főispán, a véleményét kérő vármegyének válaszolva, nem tartotta célszerűnek a kezdeményezés támogatását, amíg a magyar nyelv elterjesztésével és a nemzeti kultúrával kapcsolatos törvények meg nem születnek⁴. A felajánlás elutasításával végződő döntésről bővebben Balogh Gyula beszámolójában olvashatunk (BALOGH 1884).
A megyei könyvtár alapításának elhalasztásával Szombathelyen hosszú időre lekerült a helyi törvényhozás napirendjéről a köz által fenntartott intézmény témája. 1833-tól 1892-ig létezett a Szombathelyi Casino kis könyvgyűjteménye, amelyről mindössze annyit tudunk, hogy köteteinek egy része a későbbi közkönyvtár alapjául szolgált.
A szombathelyi könyvtár ügye 1877-ben Kunc Adolf városi képviselő kezdeményezésére került napirendre, aki a képviselőtestület március 8-án tartott ülésén, városi intézmény felállítását javasolta ² . Megismételt indítványát elfogadva, Szombathely város képviselőtestülete április 5-én, városi közkönyvtár felállítását határozta el ³. Felkérték Kunc Adolfot, Kronecker József ügyészt és Lábos Imre igazgató tanítót a szervezés munkálataira. Ennek eredményeképpen, a 1879. november 22-én tartott képviselőtestületi ülésen megbízták Horváth János ((Felsőkáld, 1847 - Szombathely, ?) elemi iskolai tanító, a városi közkönyvtár és utódjának őre.) tanítót a - városi elemi iskola helyiségeiben létrehozandó- könyvtár berendezésével és kezelésével . 1880. január 6-án kelt, és Szombathely város tanácsa elé terjesztett jelentése beszámolt az elvégzett munkáról, a beszerzett eszközökről, a felhasznált pénzről és a könyvtár induló állományáról:"A szombathelyi népkönyvtár jelenleg 125 író 230 művéből álló 580 db magyar és 150 író 310 művéből álló 840 db német könyvet, összesen 275 író 540 művéből álló 1420 teljes kötetet számlál"⁵ .

VaML Szombathely város tanácsának iratai 32/1880.

Az 1885-ben megjelent A szombathelyi közkönyvtár műveinek czímtára 1880-1885. című füzetben, Horváth János jegyzetében, olvashatunk az induló gyűjtemény eredetéről. A könyvtár a városi elemi iskola Kámoni utcai épületében (ma Szily János u. 6.) február l4-én, délelőtt l0 órakor nyílt meg. Az iskola iroda helyiségében három almáriumban helyezték el a könyveket, a térképek a falakra kerültek. A közkönyvtár gyarapítására a város évenként 100 Ft-ot fordított, a szombathelyi takarékpénztár pedig 25 Ft-tal segítette az állomány bővülését (HORVÁTH 1883:17).
A közkönyvtár gyűjteményéről pontos ismereteink vannak a nyomtatott címmutatókból (HORVÁTH 1883, 1885)

A szombathelyi közkönyvtár műveinek czímmutatója. III. füz. 1883. BDK

A magyar szerzők között minden jelentős korabeli író, költő megtalálható. Figyelmet fordítottak a helyi szerzőkre, Kunc Adolf városmonográfiája, Balogh Gyula művei vagy Éhen Gyula versei is az érdeklődők rendelkezésére álltak.
A gyűjtemény gyarapodásához a város és a bank támogatásán, valamint a magánszemélyek ajándékain kívül, 1899-től -változó összeggel- állami támogatás is járult. Az első három évben l000 koronát használhattak fel, ez később 500-800 koronára csökkent.
1899. július 25-én, a város rendkívüli közgyűlésén Éhen Gyula polgármester kultúregyesület megalapítását, egyúttal múzeumnak és könyvtárnak is helyet biztosító kultúrpalota megépítését javasolta. A Vasvármegyei Kultur-Egyesület alakuló közgyűlésére október 29-én került sor, elnöki tisztére Batthyány Lajos alispánt kérték fel.
A városi közkönyvtár az egyesület kezelésébe került, átadását az 1900. április 20-án tartott rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve rögzítette ⁶ , amelyben a város vállalta a kultúregyesület számára évi 400 korona segély folyósítását (korábban 200 korona támogatásban részesült). Jánossy Gábor
( (Nemesmagasi, 1870-?) árvaszéki elnök, 1900-1906 között a Vasvármegyei Kultur Egyesület könyvtárának igazgatója) kapott igazgatói megbízást, a könyvtárosi teendőket továbbra is Horváth János látta el. A könyvtár - a tulajdonosváltást követően - szeptember 1-jén nyílt meg ismét a városlakók előtt, a korábbi helyen, a Kámoni utcai városi elemi iskola épületének egy helyiségében (Magyar Minerva 1902: 467). Más forrás szerint Tóth Lajos szijjártó Kossuth Lajos utcai házában nyert elhelyezést (ÚJVÁRY és VÁRADY 1925: VIII).

1900-ban és 1901-ben komoly gyarapodást eredményeztek a jelentős összegű (1000-1000 korona) állami támogatások és a vasvármegyei sajtótermékek 1900-tól szolgáltatott kötelespéldányai. 1900-ban már 4505 köteles dokumentumot kapott a könyvtár (alapszabályokat, emlékbeszédeket, naptárakat, vagyonkimutatásokat stb.)⁷ A gyűjtemény ebben az évben 3942 kötet (MAGYAR MINERVA 1900: 334) volt. 1908. október 10-én ünnepélyes keretek között átadták a múzeum nagyrészt állami segélyből épült új székházát. A földszinten, a főbejárattól balra nyíltak a könyvtári helyiségek, az olvasóterem, a könyvtári kezelő és a dokumentumok befogadására szolgáló terem összesen 166 m²-en.

A múzeum avató ünnepsége 1908. október 10.--------------------------------az épület fotója Bodányi Ödön könyvéből BDK



A szombathelyi közkönyvtár műveinek czímmutatója. III. füz. 1883. BDK

Berendezése a kornak megfelelő modern, kétszintes vas állványzat, állítható polcokkal, amit a budapesti Schlick gyár készített. Az emeleti és a földszinti részt üvegpadozat választotta el. A könyvespolcok a dokumentumok gerincmagassága szerint tetszőlegesen állíthatók voltak, befogadóképességük 25000 kötet. A gyűjtemény ekkor nem haladta meg a 10000-es nagyságot (BODÁNYI 1910: 196). Jánossy Gábor lemondása (1906. december 31.)⁸ után Újváry Ede ((Somogyacsa, 1876-Szombathely, 1950) városi főjegyző, polgármester-helyettes, 1930-1941 között Szombathely polgármestere. Könyvtárigazgató 1906-1914 között.) kapott megbízást a könyvtár vezetésére. A könyvtárosi munkát változatlanul Horváth János végezte. A használatért változó összegű térítési díjat határoztak meg (az egyesület tagjai kedvezményben részesültek), amit gyűjteményalakításra fordítottak, mert az állami segélyezés bizonytalansága és évről évre változó összege a város és a megye támogatásával sem volt elegendő a fenntartásra.
A könyvtárosok jelentéseiben (1901-től)⁹ a könyvtár használatának adatain túl, nyomon követhető az állomány növekedése Az I. világháború éveiben az anyagi források elapadtak, megszűnt a kötelespéldányok folyósítása, a könyvtár működése heti két óra kölcsönzésre korlátozódott. 1922. május 7-től Vasvármegye és Szombathely Város Kultúregyesülete néven szerepel a könyvtárat, múzeumot és öt szakosztályt irányító szervezet (ÚJVÁRY és VÁRADY 1925 : XVIII).