A könyvtárak - az informatika fejlődésével, a globalizáció kiteljesedésével, az információs- és tudástársadalomnak nevezett közegben - ma is tartó, folyamatos változáson, fejlődésen mennek keresztül. A bibliotékák működését alapjaiban alakította át a temérdek modern információhordozó, az elektronikus dokumentumok térhódítási folyamata, az internet elterjedése és ezzel párhuzamosan a használói igények gyökeres átstrukturálódása. A jövő a multifunkciós könyvtáraké, amelyeknek többek között jelentős hozzáadott értékkel bíró, értéknövelt szolgáltatásokat kell biztosítaniuk, de kiemelten szükséges kezelniük a kulturális örökség megőrzését, a közösségi szerepvállalást és a szociális tevékenységeket is.
A klasszikus, dokumentum-személetű könyvtár definíció felett közismerten eljárt az idő, az új környezet új információközvetítési módszereket kíván a közgyűjteményektől. Az előadás a virtuális világkönyvtár mint globális tudásközpont gondolatáig (érintve a Mundaneumot is) röviden áttekinti az információs rendszerek és a könyvtárak kapcsolatának fejlődéstörténetét, majd a legfontosabb tartalomszolgáltatási aktualitásokra fókuszál. Kiemelten kezeli a források sokszínűségének elemzését, az információgazdaság, a kereslet-kínálat viszonyának vizsgálatát, a használói elvárások szintetizálását. Erre támaszkodva vezeti le a könyvtár 2.0 modellt, amely manapság a nemzetközi szaksajtó, a jelentősebb könyvtár- és információtudományi fórumok egyik sarokpontja. Az elképzelés erőteljesen épít arra, hogy a használók a jelenleginél még erőteljesebben, ugyanakkor innovatív módon maguk (is) alakíthassák - a számukra működtetett - könyvtári szolgáltatásokat. Gyakran idézett három jellemzője: használóközpontú, multimédiás, közösségi. A könyvtár 2.0 ernyője alá sorolható információtechnikai eszközök lehetnek például a web 2.0 koncepcióból már ismerős blogok, rss-sek, wikik, vitacsoportok, mashupok, címkézések, chatek stb. Ezek létjogosultsága könyvtári szolgáltatási környezetben, tehát a közgyűjteményi gyakorlatban is bizonyított, számos külföldi és egy-két hazai alkalmazás is született a közelmúltban. Nem szabad persze elfeledkezni a lakosság hátrányos helyzetű rétegeinek felzárkóztatásáról, de például a vállalkozói kör kiszolgálásáról sem, mely tényezők szintén a könyvtár 2.0 alappilléreiként értelmezhetők.
A könyvtárak a vázolt feladat megoldását csak proaktív szemlélettel, a használókkal folytatott (és szervezeten belüli, valamint a könyvtári szférán is túlmutató) aktív kommunikációval, anyagi (költségvetési mellett pályázati és saját bevételi) források bevonásával, hálózati együttműködéssel (a párhuzamosságok kiküszöbölésével), korszerű menedzsment és marketing eljárások alkalmazásával, egyúttal munkatársainak folyamatos képzésével (life long learning) valósíthatják meg; elemzésünk így kiegészül a felsőfokú oktatás szerepvállalásának lehetőségeivel, különös tekintettel az ELTE BTK Könyvtártudományi-Informatikai Tanszékén, a hallgatók bevonásával folyó kutatómunkára (Üzleti információ projekt).
Felmerül a kérdés: meddig mehet el a könyvtári rendszer a használói igények kielégítésében? Határ - ésszerű keretek között (összhangban missziónkkal és erkölcsi-etikai szemléletünkkel) - a csillagos ég, hiszen a könyvtárak napjainkra a piaci és a közfinanszírozású versenytársaikkal szemben is egyre inkább elveszíthetik a kezdetek óta meglévő monopol, később vezető szerepüket az információ(források) megőrzésében és közvetítésében. Megváltozott világunkban újra kell fogalmazni küldetésünket. Elengedhetetlenül szükséges a megindult paradigma- és szemléletváltást intenzíven folytatnunk, de mindenek előtt keményen küzdeni a használó kegyeiért. Muszáj alkalmazkodnunk, nincs más választásunk, mert mint tudjuk: "aki kimarad, az lemarad."