2011-12-ben a szlovén-magyar határtérség nemzetiségi lakosainak könyvtári ellátása reflektorfénybe került, ugyanis az ellátásért felelős könyvtárak között fél évszázados kapcsolat áll fenn. A megemlékezést Joze Vugrinec igazgató úrral úgy terveztük meg, hogy a két helyszín - Murska Sobota és Szentgotthárd - megjelenítse azokat az élettereket, amelyeken a Mura vidéki magyarok és Rába vidéki szlovének élnek. Így két ünnepi szimpóziumot tartottunk, 2011-ben Szlovéniában¹ , 2012-ben pedig idehaza² .

A hosszú évekre visszatekintő kapcsolat során gyakran felmerült a kérdés, hogy miután a szlovéniai magyar közösség szervezetei, intézményei Lendva központúak, miért a muraszombati könyvtárral alakult ki szorosabb kapcsolatunk. Ennek két, egymással összefüggő oka van. A területi és tanulmányi könyvtár központi szerepköre a 60-as években is hasonló volt a mi megyei könyvtárunk funkcióival. Ezért természetesnek tekinthető, hogy Nikica Brumen akkori igazgató asszonynak a kutatást, a tudományos munkát összehangolni kívánó kezdeményezése a központi könyvtárak szerepkörének megfelelően a térségekben élő nemzetiségi közösségek könyvtári ellátását is érintette.³ Ugyanakkor az együttműködés két fontos városi könyvtári szereplőjének - Lendva/Lendava és Szentgotthárd - partnerségéről sem szabad megfeledkeznünk a mostani jelentős jubileum alkalmából. Szerepük megkérdőjelezhetetlen a kisebbségi kultúra megőrzésében, melyet őszinte köszönet és elismerés illet.

2012. október 1-jén Szentgotthárdon a Berzsenyi Dániel Könyvtár és a Móra Ferenc Városi Könyvtár szervezésében kettős eseményre került sor. A XVIII. Vas Megyei Könyvtári Nap egyúttal a negyedik alkalommal megrendezett Magyar-szlovén/Szlovén-magyar szakmai nap is volt. Az Élő emlékezet címmel meghirdetett tanácskozás a Rába vidéki szlovén közösségek és szervezetek hagyományápoló, értékőrző és -átörökítő tevékenységét állította középpontjába. A tervezett program jó lehetőséget kínált arra, hogy felhasználói körben tájékozódjunk, és a véleményekre építve újíthassuk meg tevékenységünket. A felmérést Molnár Piroska szentgotthárdi igazgató asszony szíves közreműködésével végezte el a megyei könyvtár, a kérdőívet Léber Boglárka állította össze. Segítségüket ezúton is köszönöm!

Ma már nem kétséges, hogy a családi, baráti és civil kapcsolatok mellett a közszolgáltatások intézményeinek is fontos szerepe van a kettős identitás⁴ megélésében és az anyanyelv művelésében.
A könyvtárak természetes módon lehetnek partnerek ebben a folyamatban, és Vas megyében elsősorban az anyanyelvű irodalom rendelkezésre bocsátásában nevezhető folyamatosnak a tevékenység. Az ehhez köthető, erősebben motiváló kezdeményezések, alkalmi sikereink ellenére, anyagi és személyzeti okokból sajnálatosan hátrányt szenvedtek.⁵

Népszámlálási adatok szerint a térség kis lélekszámú falvaiban és Szentgotthárdon a teljes népesség (10 929 fő) 14-16%-a vallja magát szlovén nemzetiségűnek, meghatározható szempontok szerint.

Szlovén nyelvű állomány található Alsószölnökön, Apátistvánfalván, Felsőszölnökön, Rábatótfaluban, Szakonyfaluban és természetesen Szentgotthárdon. Magyarlakon, Kétvölgyön és Orfaluban nincs kihelyezett nemzetiségi kínálat.

A községi könyvtárakat 289 beiratkozott olvasó használja. (Látogatási arányszám: 9,2; kölcsönzési intenzitás: 21,8) Szentgotthárdon intenzívebb az igénybevétel, 2127 olvasóval. (Látogatási arányszám: 21,4; kölcsönzési intenzitás: 26,6)

A jubileumi visszatekintés alkalmából megkérdeztük azon települések szlovén közösségeit, ahol a könyvtári állomány szlovén nyelvű irodalmat is kínál, hogy miként ítélik meg a könyvtári tevékenység jelenét és jövőjét. Kérdőívünk segítségével az alábbi kérdésekre kerestük a válaszokat:

1. Melyek a térség könyvtárhasználati jellemzői
2. Ismerik és használják-e a nemzetiségi állományt
3. Milyenek a lakosság tájékozódási szokásai
4. Miként használják anyanyelvüket
5. Hogyan fogalmazzák meg nemzetiségi identitásuk lényegét
6. Mit várnak a könyvtáraktól

A szentgotthárdi térségben a Vas megyei átlagnál magasabb arányban iratkozik be a lakosság a közkönyvtárakba, de a fenti táblázatból az is jól látható, hogy az iskolaszékhely Felsőszölnök kettős funkciójú könyvtára és a városi könyvtár eredményei javítják a kisközségi eredményeket. A könyvtárlátogatás tekintetében a havonkénti felkeresés (45%) a leginkább jellemző, heti rendszerességgel a válaszolóknak csak 21%-a megy el a könyvtárba. A félévenkénti könyvtárhasználat 22, az ennél is ritkább 12%-ot tesz ki.

A válaszolók 85%-a tud arról, hogy települése könyvtárában nemzetiségi állományrész is van, ám csupán 63% veszi igénybe. A könyvek kiválasztásában az uralkodó trend érvényesül, vagyis a szórakoztató irodalom a legkedveltebb (31 válasz), melyet az ifjúsági és a szakkönyvek követnek (21 ill. 20 említés), végül csak 12 válaszban találtuk meg az eddigi tapasztalataink szerint leginkább keresett mese- és képeskönyveket. A használat színtere jellemzően a könyvtár (60%), a kölcsönzést mindössze 32% részesíti előnyben. A kirajzolódó képnek nem örülhetünk maradéktalanul, hiszen elmélyült olvasás a többnyire rövid nyitvatartási időben nem lehetséges, ezért valószínűleg a böngészés, esetleg az információkeresés jellemzi leginkább a nemzetiségi állomány használatát. A kínálattal a megkérdezettek 68%-a elégedett, 32% pedig bizonyos témákat jól reprezentálnak tart, másokat inkább bővítene.

Arra a kérdéscsoportra, hogy honnan szerzi leggyakrabban aktuális ismereteit és milyen gyakorisággal, az általános képnél kedvezőbb válaszokat kaptunk. Meglepően 52%-al vezet az internet használata, második helyen a TV áll (23%), majd azonos helyezéssel a nyomtatott sajtó és a rádió következik (10-10%). Az újságot és magazinokat olvasók közül 25-en nyilatkoztak úgy, hogy nem alkalmi, hanem rendszeres olvasójuk kedvelt sajtóterméküknek.

A nemzetiségi identitással kapcsolatos kérdéscsoportban rákérdeztünk az anyanyelv használatának módjaira, a személyes és anyaországi kapcsolatokra, a hagyományőrző és művelő rendezvényeken való részvételre, valamint a szlovén nyelvű sajtó olvasására.

A kapott válaszokból azt látjuk, hogy a könyvtári látogatók körében sem általános a rendszeres nyelvhasználat, sőt a "nyelvében él a nemzet" szerinti identitás-választást ötödnyi érintett nem tekinti sajátjának. Rendszeres a családi kommunikáció a megkérdezettek 37%-ánál, barátok esetében ez az arány 29%. Az anyaországhoz való kötődést kiterjedt civil kapcsolat (42%), és megőrzött rokonsági kötelék (29%) jellemzi leginkább. Rendszerességről 32% adott információt.

Jelentős az a csoport is, amely anyanyelvén egyáltalán nem, vagy igen ritkán olvas sajtót (36 válasz). Az alábbi választásokban kiugró helyezésű a Porabje, a hazai szlovének hetilapja.

A vizsgált közösség identitásában a hagyományokhoz, az ősök tradícióihoz való kötődés látszik a legfontosabb elemnek. Nagyon kedvelt a nemzetiségi rendezvényeken, főként a kulturális fesztiválokon (59%) és a falunapokon (62%) való részvétel. A csoporthoz kötődés kinyilvánításában a "mi kultúránk" nézőpont bizonyult a legkarakteresebbnek (56%).

A kérdőív azon nyitott kérdésére, hogy mit jelent a nemzetiségi identitás, olyan válaszokat kaptunk, amelyek megerősítik a fenti interpretációt:

- "Elsősorban a nemzetiségi nyelv és kultúra, a nemzetiségi hagyományok jelentik számomra a kisebbségi lét és a nemzetiségi tudat legfőbb kifejezőit." (Középkorú férfi)
- "Szlovén előadások, kulturális műsorok meghallgatása, szókincsbővítés, frissítés olvasással. Találkozás írókkal, költőkkel, híres emberekkel." (Középkorú nő)
- "Folyamatosan tájékozódom a nemzetiségi helyzetről, igyekszem tartani a hagyományokat, és részt veszek a nemzetiségi programokon." (14-18 év közötti nő)
- "Anyanyelven olvasás, rádióhallgatás, népszokások őrzése, gyakorlása, nemzetiségi helyi ételek készítése, közös programokban való részvétel." (Középkorú nő)

A könyvtárakkal szembeni elvárások tekintetében sok érdemi választ kaptunk. Ezek ismeretében nem lehet kérdés, hogy az eddigi jó alapokra építkezve változásra is szükség van. Erősíteni szükséges a könyvtárak azon szerepét, amely az anyanyelv megőrzésében, az identitás gazdagításában az eddiginél jóval többet nyújtana a térség nemzetiségi közösségének. Álljon itt igazolásul a válaszok általam csoportosított felsorolása.

1. Találkozás a műalkotásokkal

- felolvasás, közös filmnézés
- író-olvasó találkozó szervezése
- szlovén írók meghívása
- könyvbemutató, közönségtalálkozó

2. Aktiváló módszerek alkalmazása

- rajzpályázat, olvasónapló pályázat, vetélkedő, szavalóverseny
- plakátok, reklámok, internetes hirdetés

3. Feltételek javítása

- alkalmanként este is kinyithatna a könyvtár
- állománybővítés kortárs alkotók műveivel, gazdagabb választék
- figyelemfelkeltő művek beszerzése

4. Hagyományok, értékek átadásnak támogatása

- hagyományőrző műsorok összeállításához segítség
- nemzetiségi nyelvű előadások szervezése
- zenés, hagyományőrző rendezvények
- szlovén túrák, élménybeszámolók

A felmérés és a szimpózium tanulsága, hogy bőven vannak megoldandó feladatink. Azt is rögzíthetjük, hogy a szakma egyetért a közösség elvárásaival: gyűjteményen túli szolgáltatásokkal szükséges gazdagítani a nemzetiségi könyvtári ellátást. Vannak jó kezdeményezéseink ("Két nyelven szeretnék álmodni", kulturális fesztivál, "Meseláda" program, író-olvasó találkozók), de hiányzik a rendszeresség és a folyamatosság. A nélkülözött személyi feltételek és feladat ellátási finanszírozás ellenére segíthet az elvárások teljesítésében az együttműködés fentiek szerinti gazdagítása.

A tanulmány a Szentgotthárdon megrendezett 4. Magyar-szlovén könyvtári napon 2012. október 1-jén elhangzott előadás szerkesztett változata. A kutatási beszámoló kétnyelvű prezentációja olvasható a Vasi Digitális Könyvtár "Élő emlékezet" c. elektronikus dokumentumában:

Hivatkozások:

1. Mura vidéki és Vas megyei könyvtárosok 3. tanácskozása. Tudósítást ld.

2. Magyar-szlovén könyvtári nap - negyedszer. Tudósítást ld.

3. Sodelovanje ob meji : Knjiznicarski dan : Murska Sobota, 28. október 1994 = Együttműködés a határ mentén : Könyvtári Nap : Szentgotthárd, 1995. május 26 / [uredn. Joze Vugrinec, Miklós Takács] ; [izd. Pokrajinska in studijska knjiznica Murska Sobota ; Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár Szombathely] ; 1996. 279 p.

4. Mukics Dusán: Identitásképzés rádió és televízió segítségével. Elektronikus dokumentum. In.

5. Pallósiné Toldi Márta: Nemzetiségi könyvtári ellátás a Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár tevékenységében. In: Könyv, könyvtár, könyvtáros. 1999. 7. sz., 16-20.p.