A szekcióvezető a plenáris ülésen elhangzott előadások, és a szakmában megfogalmazódó kérdések alapján az alábbi bevezetőben felvázolt témákat javasolta megvitatásra.

1. A társadalmi szükségleteknek megfelelő helyen van-e a könyvtárügy? Alapvető fontosságú intézmény a közpolitika számára? Az állampolgárok számára?

- iskolai könyvtárak esetében
- közkönyvtárak
- tudományos és szakkönyvtárak
- egyházi gyűjtemények

2. Szakmai vélekedés szerint az épülethez kötött könyvtárak, vagy a digitális szolgáltatások fejlesztése kapjon prioritást? Megegyezik-e a szakmai és társadalmi elvárás?

3. A 90-es évek kulcsszava a "könyvtári rendszer" volt. A Hegyközi Ilona fordításában megjelent EBLIDA állásfoglalás újra "hálózatról" beszél. (európai és világhálózatról) Miközben az információt gyűjtő, rendszerező, szolgáltató "hálózat" jelentése megváltozott.
Régi hálózat: gyűjteményalapú könyvtárak láncolata, funkcionális együttműködése azzal az alapelvvel, hogy a használói igények kielégítésében az erősebb segítse a gyengébbet. Kulcsfogalma a "módszertan", később szaktanácsadás.
A könyvtári rendszer: egymással kölcsönhatásban álló elemek együttese. Alapvetően funkcionális rendszer a könyvtári, alrendszerei, elemei az információs igények kielégítését szolgálják. Alrendszerei: gyűjtemény, bibliográfiai számbavétel, szolgáltatások, "könyvtáros", infrastruktúra.
Az új hálózati modell: kulcsszava a "megosztás" - metaadatokkal ellátott tudástartalmak megosztása, tartalmak közös előállítás.
Jellemzői:

- internet alapú
- tartalomszolgáltatások kombinálása (fizikai gyűjtemény, full text, közösségi alapú tudástartalmak)
- közös, konzorciális szolgáltatások (egyesített katalógusok, adattárak, tudástárak)
- Web 2.0 (hordozófüggetlen OPAC - a tartalom minden mutációja feltárva, WIKI kombinálása elektronikus
könyvtárral, a szociális, közösségi háló kapcsolatrendszerébe való intézményi belépés)
- Könyvtár 2.0 (technikai és szemléleti kompetenciákat feltételez a könyvtárosnál - informatikus könyvtáros, De: az új kompetencia nem a régi helyett, hanem mellett kívánatos?
Bánki Zsolt István állítása: "a 21. sz. aggregációja nem kevesebbet akar, mint megteremteni az egyablakos működés lehetőségét, a digitális tartalmakhoz való közvetlen hozzáférést"
Könyvtári határok kitágítása - Nagy Zsuzsanna megfogalmazásában: "a könyvtár nem csak hely, hanem szolgáltatások összessége"
- a "felhő" a jövő?
- szolgáltató és felhasználó interakciója
- nyitás külső rendszerek felé (pl. MOKKA-ODR kereső terve: párosítás az OCLC WorldCat adatbázisával, Cél: egyenes kapcsolat megteremtése az OSZK külföldi könyvtárközi kölcsönzésével)
- a központosított szolgáltatások kétarcúsága: segíti a könyvtárakat, de csökkenti is az intézményi mozgásteret, stabilitást

Az élénk véleménycserében elhangzott gondolatokból tömören

Monguz munkatárs

Közgyűjteményi hálózatról érdemes már beszélni. Ám gyakorlatukból úgy látja, hogy a könyvtárak technológiai felkészültsége predesztinál a kezdeményező szerepre.

Dr. Prókai Margit - Miskolc

A könyvtárak sokat tettek a rendszerbe, mégis azt érzékeljük, hogy a trend követésében lemaradt múzeumok presztízse nagyobb.

Liebhauser János - Szekszárd

Újra kellene gondolni a könyvtári munkamegosztást. Egyetért a Kokas Károly által felvetett divergenciával. Az esélykiegyenlítés a megyei hálózat feladata, közvetíteni a nagy tudásközpontok szolgáltatását. Benne a digitális írástudásra való felkészítés. Olvasóvá nevelés, függetlenül a hordozótól - itt is értelmezésváltás kell. A könyvtári digitalizáció országosan nem jól tervezett, a levéltárak koncepciózusabban jártak el.

Kiss Gábor - Zalaegerszeg

Szeretné, ha a közgyűjteményi együttműködést, koordinációt egyértelműen képviselnénk. Stratégiában is szükséges megfogalmazni, különösen azért, mert a fenntartóváltás miatt lehetnek zökkenők. Fontos lenne továbbra is a területi együttműködés.

Horváth József - Győr

Jó példaként említette, hogy az NKA - Közgyűjteményi kuratórium segíti az együttműködést. Megyéjükben a közgyűjtemények a falusi újságok szerkesztőinek közös továbbképzését valósították meg.

Balatoni Szilveszter - Marcali

Fontosnak véli az 1000 fő alatti települések könyvtári szolgáltatásának egységesítését. A szolgáltatás minősége javítandó, és vidékfejlesztési forrásokat szükséges integrálni a feltételek javításába. Gyakornokok szervezett bevonása segíthetne a személyi problémák megoldásában.

Mátó Erzsébet

Véleménye szerint a kistelepülések esetében csak az jelenthet minőségi változást, ha a 3 ezer fő alatti települések KSZR kapcsolatba lépnek. Erre erőteljesebben kellene ösztönözni az önkormányzatokat.

Bajusz Jánosné Magdi - Szeged

Hasonlóképpen szorgalmazza, hogy erősíteni kellene az önkormányzatok felelősségre vonását, ha nem teljesítik a fenntartási kötelezettséget.

Redl Károly - OGYK

Szabványosítás tekintetében a könyvtárak járnak elől, a tapasztalatok kamatoztathatók. A digitális példányok előállításának minősége is fontos, a neten vegyes minőségű anyagok érhetők el. A szerzői jogi kérdés kezelése sürgősen megoldandó - nincs meg a technológia ahhoz, hogy könyvtári hozzáférést biztosítsunk védett tartalmakhoz. Álljon fel a dedikált hálózat, a hozzáférés kiterjesztése a Kárpát medencére alapfeladat.

Dr. Kührner Éva - Nyíregyháza

Eredményes gyakorlatot ajánlott figyelmünkbe: a TÁMOP pályázatban születtek közgyűjteményi együttműködéssel adattárak.

Felkért korreferálók témái

Paulik Péter - OSZK - nemzetközi könyvtárközi kölcsönzés és az ELDORADO projekt

Dr. Szabolcsiné Orosz Hajnalka - Pécs és Baranya megye horvátországi kapcsolatainak társadalomtörténeti hátterét és a kialakult gyakorlatot ismertette

Dr. Prókai Margit - Kassa és Miskolc határon átnyúló kapcsolatait tárta fel, benne a digitalizálási projekttel.

Dr. Horváth József - a győri megyei könyvtár sokrétű szlovákiai kapcsolatairól számolt be, bemutatta a Biblionet projektet (2012-13). Velünk volt Milány Éva - a szlovákiai magyar könyvtárosok képviseletében.

Bajusz Jánosné - Szeged szerbiai kapcsolatainak kialakulását és tartalmát vázolta.

Dr. Vraukóné Lukács Ilona - Nyíregyháza Ukrajna és Románia felé irányuló kezdeményezéseiről és megvalósult gazdag programjairól adott körképet.

Horváth Varga Margit - a Csongrádon megvalósított határ menti magyar könyvtárosok találkozóiról, melyet 1998-tól gondozott a könyvtár, 2005-től már az IKSZ közreműködésével

Dr. Hangodi Ágnes - a Könyvtári Intézet továbbképző programjait vette számba, amelyek a határon túli magyar könyvtárosok munkáját segítik, és folytatásukhoz forrásra lenne szükség

Dr. Papp Annamária - OIK - a hazai nemzetiségek könyvtári ellátásának problémakörét vizsgálta

A prezentációk után szót kért Haraszti Katalin, a határon túli kollégák képviseletében.
Kifejtette, hogy a program nem mutatta meg előzetesen azt a gazdagságot, amit ez a szekció feldolgozott.
Javaslatai:

- vannak stratégiáik a határon túli szervezeteknek, ezeket össze kellene gyűjteni
- állománygyarapítás: a Márai program folytatását kérik
- a szolgáltatásfejlesztésbe kapcsolódjanak be anyaországi könyvtárak
- a szórvány magyarság gyűjteményeinek megmentése könyvtári feladat is
- közös programok: az IKSZ Összefogás programjába meg kellene hívni minden évben egy-egy országot
- kutatások: kinti állományokban való régi könyves kutatás, vagy olvasószolgálati tapasztalatcsere támogatása - leginkább fiatalok részvételével
- gyakorló könyvtárak adjanak lehetőséget a Könyvtári Intézet kihelyezett tanfolyamain szerzett ismeretek begykorlására
- az IFLA-HUN oldalra kéri a bejegyzéseket mindarról a változatos munkáról, amelyet a korreferátumokban hallott
- kifogásolta, hogy a Katalisten sincs jelen az itt bemutatott gazdag tevékenység.

A szekció beszámolója a záró plenáris ülésre

A könyvtárak igényt tartanak arra, hogy együttesüket az IKT által befolyásolt szolgáltatási kultúrában, továbbá a folyamatosan változó, de erősen differenciált felhasználói szükségletek és igények erőterében is rendszerként tételezze a könyvtárpolitika. A nemzeti rendszer meghatározó alrendszereként létező intézmények, könyvtári hálózatok nemzetközi, országos, területi és szakterületi együttműködést motiváló működési és fejlesztési támogatásban érdekeltek, hogy a hagyományos és digitális szolgáltatásokat igénybe vevők elégedettségét elérjék.

Kinyilvánítjuk, hogy a könyvtári hálózat kölcsönös tudásmegosztásra épül, 7 X 24 órás szolgáltatás megvalósítására törekszik. Rendszerszinten azonos fontosságúnak tekinti a virtuális és az épületeken belüli szolgáltatásokat, arányában és metodikájában azonban könyvtártípusonként a funkcionális eltérés számottevő. Ennek megfelelően a ma, és még inkább a jövő könyvtárképe az ellátandó közösség szükséglete szerint differenciált, eltérő jövőképpel jellemezhető. A hálózatok az eddiginél nagyobb szerepet kívánnak ellátni az állampolgári jogok gyakorlásának biztosításában.

A magyar könyvtári rendszer alapfeladata a gyűjtőkörbe tartozó nemzeti kultúra megőrzése, szolgáltatása, megjelenítése nemzetközi repozitóriumokban, a külföldön jelentkező dokumentum és tartalom igények kielégítése, a határon túli magyar könyvtárak küldetésteljesítésének támogatása, továbbá a hazai nemzetiségek identitás megőrzésének szolgálata. Kívánatos a jogvédett digitális tartalmakhoz való könyvtári hozzáférés lehetőségének meggyorsítása, a közgyűjteményi kooperáció gazdagítása, a hozzáférés Kárpát medencére való kiterjesztése.

A határon túli magyar könyvtárakkal eddig kialakult sokszínű együttműködés fenntartása elengedhetetlen. Gondot kell fordítani a könyvtárosok nyelvi képzésére, és a könyvtárak pályázati programokba való bevonására. Kutatási és ösztöndíj programokat javaslunk indítani, főként fiatal kollégák számára. A Könyvtári Intézet módszertanilag kimunkált programjaihoz forrást szükséges rendelni a folytathatóság érdekében. Célszerűnek látszik a határon túli magyar könyvtárak stratégiai terveinek megismerése, a könyvtárosok véleményének kikérése.

A könyvtári rendszer folyamatos technológiai megújítása elengedhetetlen, melyhez a humán erőforrás rendszeres ismeretbővítésének is társulnia kell. A kistelepülések könyvtári szolgáltatásainak minőségi javítása stratégiai feladat, a feladatellátásba célszerű lenne gyakornokok bevonása.

A szekció vezetője, moderátora Pallósiné Dr. Toldi Márta, a beszámoló összeállítója volt.