SAVARIA - SZOMBATHELY TÖRTÉNETE
A város fontosabb eseményei 1526-ig:

A kronológiai áttekintés elkészítésénél Tóth Endre - Zágorhidi Czigány Balázs: Források Savaria-Szombathely történetéhez a római kortól 1526-ig. Acta Savariensia 9. Szombathely, 1994. forrásgyűjteményét tekintettük alapnak, amelyet néhány fontosabb világtörténeti és magyar jelentőségű évszámmal egészítettünk ki. Támaszkodtunk a korábbi szombathelyi bib- liográfiai ilyen jellegű összeállítására is: Szabados M. Rajmunda - Vágó Lajos: Savaria - Szombathely bibliográfiája. Acta Savariensia 5. Szombathely, 1948. 156-165.; Magyarországra vonatkozóan: Magyarország történeti kronológiája I. A kezdetektől 1526-ig. (Főszerk. Benda Kálmán) Budapest, 1981.; Magyarország története I/1-2. Előzmények és magyar történet 1242-ig. (Főszerk. Székely György) Budapest, 1984. 1441-1554.
Kr.e. 30 - Kr.u. 14
Kr.e. 13 - 9
Kr.u. 6
6-9
14
17
27-37
41-54
50 körül
54-68
64
82
106 körül
167-180
177
180. március 17.
193. április 9.
193
284-305
303. június 4.
303 körül
307
3.sz. első fele:
317 vagy 336
322. július 26.
339. április 6.
346-349 között
368 június 23.
369. január 7.
374 őszén
397 (?) november 8.
433
450 körül
455.
456. szeptember 7.
456
466-467 telén
471
487 ősze
488
526
547
568. április 2.
572-579
670 körül
791. szeptember 8.
791 október
795
796
799
799-802
800. december 25.
805-822
811
811-832
828
828-860 között
833-354
845-860
856-871
860. november 20.
860-869
871-909
877
881
885. november 20.
895
900
907. július 4-5.
1000-1038

1051. szeptember
1060-1063
1077-1095

1092

1102. december 8.


1196-1204

1237. augusztus 1.
1240. december 20.
1242
1255. február 9.
1276. június 7.
1276. szeptember 15.
1288. június 19.
1288
1289 április-június
1291 tavasza
1291.március 18.

1291. augusztus 24.
1298

13. sz. folyamán

13-14. sz. fordulója

1301. szeptember 21.

1309. július 6.

1314
1318 nyarán
1328. április 10.
1332. december 17.
1342. január 25.
1354. február 20.
1355-1360
1360. június 15.

1360 körül
1369. szeptember 14.
1377. január 29.
1379
1382. június 16.

1392.
1407. szeptember 10.
1416

1428. március 25.

1440-1444

1441. április 17-21.
1441-1444
1445-1453
1445
1451

1453. november 29.

1455
1459. február 17.
1463.július 19.
1483
1490. okt.- dec.
1490. október 13-20.
1490. október 19.
1490. december 26.
1491 nyarán
1491. november 7.
1495
1495
1498
1504. március 25.
1506 körül
1509
1509. január 25.

1511. körül
1521
1525. február 9.
1525 folyamán
1526. január 24.
1526. augusztus 29. 		Octavianus Augustus, a Dunántúlt meghódító római császár uralkodása.
A rómaiak meghódítják a Dráva-Száva közét
Tiberius caesar hadjárata Maroboduus ellen. A rómaiak először vonulnak a Borostyánkő úton a Dunához, Carnuntumig.
A pannon-dalmata felkelés.
Illyricum tartomány kettéosztása.
Drusus rendezése a Dunától északra.
Denár-kincs elrejtése a Borostyánkő út mellett, Savaria dél határában.
Claudius, a várost megalapító császár uralkodása.
A XV Apollinaris legio megszállja Carnuntumot. Savariában Claudius coloniát alapít.
Nero császár uralkodása alatt egy római lovag végigutazza a Borostyánkő utat a Balti tengerig.
Aureus-kincs elrejtése a Borostyánkő út mellett Savaria északi határában, a későbbi Herény területén.
Domitianus császár építkezik Savariaban.
Pannónia kettéosztásával Savaria lesz Felső-Pannónia tartomány császárkultuszának központja.
Markomann háború Pannóniában.
Denár-kincs elrejtése Savaria nyugati határában.
Vindobonában meghal Marcus Aurelius császár.
Carnuntumban a légiók császárrá kiáltják ki Felső Pannónia helytartóját, Septimius Severust.
Érem és ékszer-kincs elrejtése Savaria territóriumán, a későbbi Balozsameggyes területén.
Diocletianus császár uralkodása.
Quirinus sisciai püspök mártír halált hal Savariában.
Amantius, Pannonia Superior polgári helytartója (praeses).
Császártalálkozó Carnuntumban.
Lancearii Sabarienses nevű elitalakulat állomásozik Savariában.
Szent Márton születése Savariában.
Nagy Konstantin császár rendeletet ad ki Savariában.
Constans császár rendeletet ad ki Savariában
Ismeretlen időben Vucacius Rufinus praefectus praetorio Savariában időzik.
Claudius Petronius Probus praefectus praetorio Savariában.
Claudius Petronius Probus praefectus praetorio Savariában.
I. Valentinianus császár Savariában. .
Szent Márton torus-i püspök halála.
Pannónia hun fennhatóság alá kerül.
Szent Leonianus születése Savariában.
A Nedao-menti csata, a hunok kiszorulnak a Kárpát-medencéből.
Pénteki napon, Savariát földrengés dönti romba.
A keleti gótok letelepednek Pannóniában. .
Szvéb csapatok a Borostyánkő utat használva Itáliában kalandoznak.
A keleti gótok kivonulnak Pannóniából.
Odoaker a Borostyánkő-úton a ragiak ellen vonul.
Noricum Ripense tartomány kitelepített lakói a Borostyánkő-úton Itáliába vonulnak.
Megkezdődik a longobardok beköltözése Pannóniába.
Pannóniát a keletrómai császár hivatalosan átadja a longobardoknak.
Húsvét hétfőjén a longobardok elvonulnak Pannóniából, amely így az avarok kezére jut.
Vigilius, Scarbantia püspöke részt vesz a grádói zsinaton.
Az új bevándorlás következtében megnő az avar szállásterület, amely már az egész Kisalföldet is magában foglalja.
Nagy Károly elindul seregeivel az avar hadjáratra.
Nagy Károly és csapatai Savariában.
Erik frialui herceg avar hadjárata.
Pippin itáliai király avar hadjárata. A "Duna parti" zsinat a meghódítottak megkereszteléséről tanácskozik.
Az avar hadjárat előtt meghal I. Gerold prefektus.
A bajor Keleti Prefektura létesítése.
Nagy Károlyt Ill. Leó pápa császárrá koronázza.
Avar vazallus fejedelemség Sabaria és Carnuntum között.
Az aquileiai és salzburgi egyháztartományok határául Nagy Károly a Drávát jelöli ki.
II. Gerold a Keleti területek prefektusa.
A keleti területek közigazgatásának újrarendezése.
Kővár épül Sabariában.
Ratpot a keleti területek prefektusa.
Rihheri a Sabaria környéki gróf
Karlmann "királygyerek" a Keleti földek prefektusa
Német Lajos király Adalwin érsek kérésére a salzburgi egyháznak adományozza Savariát.
Udalrich a Sabaria környéki gróf
Arbo bajor-pannóniai határgróf.
Ernst a Sabaria környéki gróf .
A magyarok első harca a bajorokkal Bécsnél.
Arnulf király Diotmar salzburgi érsek kérésére az egyházat megerősíti egyebek mellett Sabaria birtokában.
A magyarok honfoglalása.
A magyarok birtokba veszik Pannóniát. Ennsburg építése.
A pozsonyi csata. Pannónia véglegesen a magyarok kezére jut.
Szent István király uralkodása, amely alatt sor kerül a sabariai Szent Márton templom 9. századi épületének
fakonstrukciós átépítésére.
III. Henrik császár magyarországi hadjárata, amelynek pusztításai valószínűleg Szombathelyt sem kerülik el.
I. Béla uralkodása, aki vasárnapról szombatra teszi a vásárokat.
Szent László király uralkodása, amely alatt sor kerül a sabariai Szent Márton templom románkori
téglatemplomának felépítésére.
Szent László törvényben rendeli el a templom köré való temetkezést. Ezt követően hagyják fel használói a mai
Kisfaludy utcában elterülő pogány temetőt.
II. Paszkál pápa Péter pannonhalmi apát kérésére megerősíti az apátságot egyebek mellett a Győr egyházmegyei
Sabariában álló Szent Márton templom birtokában. Ezt a kérdésesen a szombathelyi Szent Márton templomra vonatkozó
oklevelet később még többször megerősítik.
Imre király uralkodása. Szombathely királyi adományból ekkor kerülhetett a királypárti Csák nembeli Ugrin győri püspök
(1188-1204) tulajdonába.
A szombathelyi Szűz Mária templom első említése.
András országbíró "Szent Márton" melletti birtokán ad ki oklevelet.
A tatárjárás átterjed a Dunántúlra.
Amadé győri püspök oklevelet állít ki Szombathelyen (az első Szombathelyen kiállított püspöki oklevél).
IV László király Dénes győri püspöknek adományoz egy malomhelyet a Gyöngyösön és 50 holdnyi földet.
Móric országbíró, vasvári ispán oklevelet ad ki Szombathely mellett.
Szombathelyen nádori közgyűlést tartanak
Szombatmelléki Crisius fia Bana elad két ekényi földet Imre mesternek.
I. Albert osztrák és stájer herceg nyugat-magyarországi hadjárata.
III. András nyugat-magyarországi hadjárata, melyben megkísérli visszaszerezni az elfoglalt magyar határvárakat.
András győri püspök adománya Anthyas fiainak, akik a háborús időkben a szombathelyi várat védelmezték
(a szombathelyi vár első említése).
III. András király András győri püspöknek adományoz egy birtokrészt Szombathely és Szőlős között és egy malomhelyet.
A vasvári domonkos konvent egyik oklevelében két szombathelyi pap szerepel tanúként: Fidél fia Pál és Gergely
(az első ismert szombathelyi papok).
A Szent Márton templom késő román kori átépítése.
A kör alakú belsővár kialakítása.
Szombathely vára feltehetően a Kőszegiek kezére kerül, az ő emberük lehet az első ismert szombathelyi várnagy,
Och comes.
Tivadar győri püspök Jakab szombathelyi falunagynak és fiának, Miklósnak egyházi nemességet adományoz
(ez az oklevél említi elsőként a szombathelyi falunagyot és a hospeseket).
A vasvári káptalan előtt Vépi Tyma fia, Tymadev elad egy malmot és egy birtokot Jakab szombathelyi falunagynak
és fiának Miklósnak.
A Vasvári András mester fiainak birtokosztálya Szombathelyen telket, "palotát" és szőlőt sorol fel.
Károly Róbert elfoglalja a győri püspökvárat, Miklós püspök ezalatt Szombathelyen szeptember 21. tartózkodik.
Miklós szombathelyi plébános (az első ismert plébános).
Az udvarnoki földek felülvizsgálata szombathelyi Szőke Péter birtokát is érinti.
Az első ismert városi oklevél. (Perint első említésével).
A Gyöngyös utca első említése egy városi oklevélben.
Kálmán győri püspök és Káldi Imre pere Banafölde birtoklásáért.
Banafölde határjárását oklevélben rögzítik, amely számos fontos topográfiai adatot őrzött meg
(Szent Márton kútja, Perint vicus, Gyöngyös utcai kút, stb.)
Kálmán győri püspök letelepíti a ferenceseket Szombathelyen.
Káldi András és testvére eladja Banafölde birtokot Szőke Péternek.
Trepk fia, Miklós fia János, az első ismert püspöki várnagy.
A ferences konventek jegyzékében először szerepel a szombathelyi kolostor.
Városi oklevél a ferences kolostor és a Szőke család közötti birtokcseréről (az oklevél tartalmazza az első ismert
gvárdián, Mihály nevét).
Szombathely német nevének (Steinamanger) első említése.
Hédervári János győri püspök városi kiváltságlevelet ad Szombathelynek.
Hédervári János püspök halála után Bogáti András várnagy nem adja át a várat Kanizsai János esztergomi érsek
embereinek.
Szombathelyi Péter ferences provinciális konfráterré fogadja Damonyai Pál fia Albertet és családját, s megengedi,
hogy a Szent Antal-templomban temetkezzenek.
I. Ulászló király uralkodása idején Szombathely és a nyugati határszél a trónharcok egyik helyszíne,
a hadieseményekhez köthető a négyszögletes külsővár kiépítése és a város megerősítése.
I. Ulászló király visszafoglalja Szombathelyt az Erzsébet-pártiaktól, s néhány napig maga is a városban tartózkodott.
A szombathelyi vár élén 1. Ulászló király lengyel és magyar várnagyai állnak.
Hunyadi János kormányzósága idején Szombathely környéke az osztrák-magyar összeütközések színtere.
A szombathelyi köböl első említése.
A csepregi tanács hat város - Sopron, Kőszeg, Csepreg, Rohonc, Szombathely és Sárvár
közös szokásjogára és egymás támogatására hivatkozva kér tanácsot Sopron városától.
Rozgonyi János erdélyi vajda, Vas és Sopron vármegye főispánja elrendeli, hogy Szombathelyen és Körmenden
túl gabonát és bort nem lehet szállítani, azaz Szombathely határvárnak számít.
Az Exurge-vasárnapi (Húsvét előtti 8. vasárnap) szombathelyi vásár első említése.
III. Frigyes császár Hunyadi Mátyás ellenében történt királlyá választásával kiújulnak a határmenti háborúskodások.
Bécsújhelyi béke Mátyás király és III. Frigyes császár között.
Mátyás király visszafoglalja Kőszeget, Szombathely környéke felszabadul.
Mátyás halála után Miksa római király elfoglalja a Dunántúl nagy részét.
Miksa római király csapataival Szombathely mellett táboroz.
Szombathely védői feladják a várat.
Miksa Bécsújhelyen Szombathelynek adó- és vámmentességet adományoz.
Bakócz Tamás győri püspök zsoldosai visszafoglalják Szombathelyt.
Pozsonyi béke, II. Ulászló király és Ill. Frigyes császár között.
Újfalu első említése
A pestis elől menekülve II. Ulászló megfordul Szombathelyen.
II. Ulászló király dekrétumában Kőszeg helyett Szombathelyt teszi harmincadhellyé.
Egy okleveles adat a két plébános mellett a Szent András-ispotály papjáról is említést tesz.
Kihal a szombathelyi Szőke család, birtokait a király Bejci Kálmánnak adományozza.
Szent Márton falu első említése
II. Ulászló király egy esztendőre elzálogosítja a győri püspökség jövedelmeit - köztük Szombathely várát -
Bakócz Tamás esztergomi érseknek.
Szombathelyen tűzvész pusztít (az egykori Szőke család kúriája is leég).
A Szentháromság vasárnapi (Pünkösd utáni első vasárnap) vásár első említése.
Gosztonyi János győri püspök megerősíti a szombathelyieknek Hédervári János győri püspöktől nyert szabadalmait.
Újabb szombathelyi tűzvész, amelyben a privilégiumlevél is megsérül.
Paksi Balázs győri püspök megerősíti Szombathely város kiváltságait.
A mohácsi csatában elesik Paksi Balázs győri püspök, Szombathely földesura.