A vasvári bucsu. = Rábavidék, 1892. aug. 20. 3. p.
A vasvári Nagyboldogasszony búcsúról, amelyen 15.000-en vettek részt
"Vasvárnak hirneves bucsui nem veszitenek régi jellegükből, sőt azok évről évre mindig látogatottabbak lesznek. A f. hó 15-iki nagyasszonynapi bucsu oly élénk volt, hogy ilyenre még a vasváriak is alig emlékeznek. A bucsujárók és mulatni vágyók számát - nem tulozva - 15.000 lélekre becsülik. Hogy ily nagyszámban voltak ezuttal, az részint a kellemes időjárásnak, részint pedig annak tulajdonitható hogy a bucsu hétfőre esett, és igy egymásután két napon volt ünnep. Vasárnap este a kies fekvesü szent kutnál oly mozgalmas élet uralkodott, hogy annak megtekintése bárkinek is élvezetet nyujtott. A buucsujárók között igen sok intelligens egyént tulnyomóan azonban hölgyeket is lehetett latni. Szombaton vasárnap és hétfőn a helybeli vasúti állomásnál még eddig nem tapasztalt nagy forgalom volt. A kis állomásnál minden egyes vonat érkeztekor 150-200 utas szállt ki és be. Jövő hó 8-án lesz a Mária napi bucsu, mely rendesen ép oly élénk szokott lenni, mint a nagyasszonynapi."
Gróf Festetich Tassiló ajándéka. = Vasvármegye, 1907. júl. 21. 8. p.
Festetich Tassiló vasvári földbirtokos a Szentkút és környékének mintegy 3 hold területét a szentkúti kápolna alapja javára ajándékozza
"Gróf Festetich Tassiló vasvári uradalmának parczellázásával eladás alá került volna a vasvári szent kut és környéke is, amely a gróf tulajdonát képező hitbizományi területen van. Hogy a szent kutat és környékét képező mintegy 3 hold kies fekvésü erdőt a hozzávezető sétauttal a parczellázástól és igy tán az elpusztitástól megmentsék, a vasvári plébánia hivatal azzal a kérelemmel fordult gróf Festetich Tassilóhoz, hogy a szent kutat és környékét, ha lehetséges, vonja ki a parczellázás alól. Erre a kérelemre vonatkozólag a napokban értesitette a gróf főtitkári hivatala utján P. Glasits Egyed vasvári plébánost, hogy annak idején intézkedni fog, miszerint a szentkut és környéke körülbelül 3 hold terület a szentkuti kápolna alapja javára ajándékképpen átirattassék. A gróf eme nagylelkü ténye őszinte örömet keltett Vasvárott, mert igy a vasváriak igazán poetikus fekvésü sétautja és kiránduló helye a szent kuthoz továbbra is a közönségnek rendelkezésére fog állani."
Érdekes tárgyalás. = Vasvár és Vidéke, 1909. dec. 19. 3. p.
A búcsús lacikonyhák ügyéről
Vasvári búcsú. Rombay István (1888-1974) festménye,
lelőhelye: Szombathelyi Képtár.
"Már előző számunkban emlitettük, hogy Egyed páter felebbezést nyujtott be az alispánhoz, mivel Molnárffy Géza főbiró a bucsuk alkalmával a szentkutnál megjelenni szokott lacikonyhákat továbbra is felállithatóknak mondotta ki. Az alispán tárgyalást rendelt el annak megállapitása végett, hogy mily messze esik az étkezési hely a templomtól. A helyszini tárgyalás csütörtökre volt kitüzve, amelyen megjelent a hatóság részéről Molnárffy főbiró, a község részéről pedig Mester biró, Hajgató, Simon és Dózsa városatyák. És az alispán okos ember, a gyakorlat embere. Ő tudta, hogy a helyszini benyomások a legalkalmatosabbak a vélemények informálására, előre látta a városatyák mosolygó ábrázatát, arra az idillikus visszaemlékezésre, amelyet a bucsuk szinhelye bennük felidéz. A bizottság lelki szemei előtt elvonult az egész mult a maga egész kellemességeivel, sorba vonultak fel a lacikonyhák bőségei, a sustorgó cigánypecsenyék, a hurkák százai. Szinte érezni lehetett az orrcsiklandozó illatokat, majd egymás után gurultak elő a sörös és boroshordók, nem csuda tehát, ha a városatyák némelyike elmerengésében közbe nagyokat nyelt is. Mert hát a 'testet is táplálni kell, hogy a lélek erős maradjon' - mondották a városatyák, s egyhangulag javasolták a felebbezés elutasitását."
Vasvári autóbusz-tulajdonos hirdetése Nagy-Máriacell-i zarándoklatra
Bucsujaras Nagy-Mária-Czellbe. = Vasvármegye, 1893. aug. 6. 4. p.
"Az évenkint szokásos bucsujaras f. ho 19. indul el a szombathelyi r. k. plebániából. A menet vezetője ez évben főt. Tóth János városi káplán lesz. A kilencz napra terjedő zarándoklat utiránya és menete a következő: 1-ső nap augusztus 19-én reggel 6 órakor "Veni-Sancte" a székesegyházban, ezután indulás, a csomagok elhelyezése, akik még addig nem gondoskodtak, az indulás reggelén a templom előtti téren lévő fogatokon eszközölhető. A városon kívűl a kámoni-út mentén a (kallónál) predikáczió, Rőthön ebéd, Pörgölinben éjjeli szállás. 2-ik nap aug. 20. A határon alkalmi szt.-beszéd, Kirschlagon szt.mise és reggeli, Krumpachon ebéd, Kirchbergen éjjeli szállás. 3. nap aug. 21-én szt.-mise és utána reggeli, Mária-Schützön, ebéd a sasoknál, délután Mürzuschlagon ozsonna és éjjeli szállás Neubergben. 4. nap aug. 22. Mürzstegen szt.-mise és reggeli, a Todten-Weibi vizesésnél Freunban ebéd, délután amidőn a N.-M.-Zelli templom láthatóvá lesz szt.-beszéd fog tartani, mely után ünnepélyes bevonulás N.-M.-Zellbe. 5. nap aug. 23. Mária-Czellben a reggeli órákban szt.-gyónásukat végzik a bucsusok, 8 órakor a kegyelem oltárnál misét hallgatnak és együtt megáldoznak, 10 órakor a kincstár megtekintése és bevásárlás, d. u. 2 órakor szt.-beszéd a kegyelem oltár előtti szószéken, utána litánia a kápolnában körmenettel. Visszajövet minden nap szt.-mise, aug. 27. reggel 7 órakor reggeli Rőthön, ebéd Kőszegen, litánia Herényben, a kallónál szt.-beszéd és este 7 órakor ünnepélyes bevonulás. Bővebb felvilágosítást a vezető segédlelkész úr szivesen ad."
"Jöjjön ide egész
világ Vasvár községbe,
Vasvár zöld erdőben
egy bükkfa töviben
Szűz Mária forrást
nyitott tisztelőinek"
(Vasvár - Szentkút)
