A nemes magyar felkelő s a táborbul vissza tértt megyebéli vitéz sereghez intézett örvendező s hálaadó köszöntése a nemes, Vas-vármegyei, Statusok, és Rendeknek Szombathelyen, Boldog Aszszony havának (sic!) 13-dik napján 1810-ik esztendőben, Szombathely Perger. (4-r. 8 l.)
Szem. K.
Méltóságos és Főtisztelendő Bőle András szombathelyi püspök levele, mellyet a jubileumi butsuknak megyéjében tett kihirdetésekor, az egyházi, és szerzetes papsághoz intézett. - Mellyhez járul: Szentséges XII. Leo római pápa levele, mellyel a jubileumot az egész katholikus kereszténységre kiterjeszti. 1826dik esztendőben. A magyar keresztény hivek lelki buzgóságáért és a Szombathelyen fel állitandó betegház hasznáért honni nyelven ki adattatott. Szombathely. Perger. 1826. (4-r. 22 l.)
Ugyanaz latin nyelven: Andreas Bőle Dei et Apostolicae Sedis Gratia Episcopus Sabariensis . . . Universo Clero Dioecesis Nostrae Saeculari, et Regulari . . . Posonii. Belnay. 1826. (2-r. 16 l.)
Szem. K.
Beszéd mellyet Méltóságos Bőle András Megyebéli Püspök Ur, Feő Méltóságu Batthyányi Fülöp Urnak, T. N. Vass Vármegye örökös, és valóságos Feő Ispánnyának, a Megyebéli TT. Karok, és Rendek által ki küldött Választmán által a Körmendi Várban 1827-dik Esztendei Sz. Mihály Hava 29-kén lett Tiszteltetése, és a Karok és Rendek közé leendő maga megalázására lett meghivattatása alkalmatosságával tartott. (1-2-ik lapokon.)
Beszéd mellyel tisztelt Feő Méltóságu Örökös és Valóságos Feő Ispán Ur az ő ünnepes Bé-vezettetése után a Vármegye Házánál volt jeles Ki-Küldötség által lett fogadtatásakor Méltóságos Bőle András Megyebéli Püspök Ur által a Nagy Palotában tiszteltetett. (5-6. lapokon.)
Beszéd mellyel tiszteltt Eő Kegyelmes Herczegsége örökös és valóságos Feő Ispány Ur T. N. Vass Vármegyének czimzett Közönséges Gyűlésében Méltóságos Bőle András Megyebéli Püspök Ur által köszöntetett. (13-16. lapokon.)
Bőle András püspöknek e három üdvözlő beszédét ily című nyomtatvány tartalmazza: Idvezlő beszédek, mellyekkel Fő Méltóságu Hertzeg Batthányi Fülöp Ur Németh-Újvárnak örökös ura, Strattmanni gróf, Leopold jeles rendjének közép keresztese . . . Szombathely várossában 1827-dik esztendei szent Mihály havának 30-kán ünnepelt bé-vezettetése, és a Feő Ispányi hivatalnak valóságos által vétele alkalmatosságával irtt 1827. estendei Mindszent hava 1-ső napján tartatott fentebb czimzett Vármegye közönséges gyűlésben tiszteltetett. Szombathely. Perger. (4-r. 26 1.)
Bőle András levelei Szilyhez, ügyiratai plébános, kanonok, kápt. helynök és püspök korából a püspöki, szentszéki és káptalani levéltárakban. Különös figyelmet érdemel a szombathelyi plébániajavadalom leírása (1802), a székesegyház és szeminárium leírása (1815) s a pozsonyi nemzeti zsinaton elmondott beszéde. (1822.)
Németh János III. é. teológus: Hála-adó emlékezet mellyel Fő Tisztelendő Bőle András urat Duna Szigetéről neveztetett Sz. Jakab Apátját, Szombathelyi Kánonokot, több Tek. Vármegyék Tábla Biráját, a' Nevendék Papok' Igazgatóját 's a' t. midőn ezen Hivatallyát le tette buzgó Tisztelettel követi a' Szombathelyi Nevendék Papság. Szombathely, Perger, 1820. (8-r. 6 1.)
Szem. K.
Németh József I. é. filozófus: Emlék oszlop Fő Tisztelendő Bőle András Duna szigeti sz. Jakabról neveztetett apát s szombathelyi kanonok urnak, midőn a nevendék Papház igazgatásáról nyugalmasabb magányába költözne. Szombathely, Perger, 1820. (16-r. 8 1.)
Szem. K.
Carmen Reverendissimo Domino Andreae Bőle venerabilis Capituli Sabariensis de Castroferreo Praeposito Majori ultima die anni 1821 solenniter installato. Sabariae, Typis Francisci Perger. (4-r. 6 1.)
Szem. K.
Dancsecs József teol. tanár: Fő Tisztelendő Bőle András urnak, a' szombathelyi székes egyház' Nagy Prépostjának, Kánonokjának, és Fő Esperestjének, Duna Szigeti Szent Jakab' apátjának, a' szent szék elölülőjének, és püspöki helytartónak, tek. nemes Vass, Zala, és Veszprém vármegyék' tábla birájának, préposti székébe Karácsony Havának 31-dik napján 1821 Eszt. végbe ment fényes beiktatására. Szombathelyen, Perger Ferencz Betűivel. (16-r. 6 l.)
Szem. K.
Ágoston István II. é. filozófus: Méltóságos és Fő Tisztelendő Bőle András szombathelyi megyés püspök urnak, püspöki székébe fényes beiktatásakor Julius' 10-kén 1825. Áldozza a' szombathelyi királyi lyceumbeli Magyar Társaság. Szombathelyen, Nyomtattatott Perger Ferencz' Betűjivel. (16-r. 6 1.)
Szem. K.
Dancsecs József egervölgyi plébános: Tisztelet, mellyel Méltóságos és Fő Tisztelendő Bőle András urnak, szombathelyi megyés püspöknek, Ő Nagyságának, mint kegyes attyának, fényes bé-iktattatása' innepén hódol az alsó kemenesallyai egyházi kerület, sz. Jakab' havának 10-kén 1825. Szombathelyen, Nyomtattatott Perger Ferencz' Betűjivel. (4-r. 10 1.)
Szem. K.
Haffner Josephus II. a. theologus: Festis honoribus Andreae Bőle Praesulis Sabariensis, solenni, ac festivo ritu habenas Dioecesis Capessentis, Clerus junior hilari obsequio, reverentiaque filiali vovet. Sabariae, Typis Francisci Perger 1825. (4-r. 6 1.)
Szem. K.
Hima István: Méltóságos és Fő Tisztelendő Bőle András Urnak, Ő Császári 's Királyi Felsége által a' szombathelyi megyében kegyelmesen ki neveztetett Püspöknek; midőn a' maga Fő Pásztori fényes hivatalába e' folyó eszt. sz. Jakab hava X-kén .köz' örömmel bé-iktattatnék; méltó tiszteletére irta Hima István, kóltai ev. prédikátor. Szombathelyen, Nyomtattatott Perger Ferencz' Betűivel 1825. (4-r. 4 1.)
Szem. K.
Honoribus Illustrissimi, ac Reverendissimi Domini Andreae Bőle Episcopi Sabariensis, dum sacram Provinciam suam moderandam solenni ritu capesseret. Oblatum a Gymnasio Regio Sabariensi Canonicorum Regularium Praemonstratensium die 10-a Julii, anno 1825. Sabariae, Typis Francisci Perger. (4-r. 6 1.)
Szem. K.
Horváth József Elek : Daphnis pásztori versezet Méltóságos és Fő Tisztelendő Bőle András Ur Ő Nagyságának Szombathelyi Püspökségébe e' folyó 1825 Esztendei Julius' Hónap 10-kén lött bé iktatása alkalmával mély tisztelete zálogóúl (sic!) áldozza a' szombathelyi város és tanács H. J. E. által. Szombathelyen, Perger Ferencz' Betűjivel 1825. (16-r. 16 1.)
Szem. K.
- Szombathely évei. Szombathely, 1825. Nyomt. Perger Ferencz bet. (4-r. 38 1.)
Szem. K.
Molnár Franciscus Parochus in Sárvár: Leopoldus Somogyi e campis elysiis ad Illustrissimum ac Reverendissimum Dominum Andream Bőle Episcopum Sabariensim Magnates, Clerum, Populum, Ecclesiamque Cathedralem occasione installationis Anno M.DCCC.XXV, die 10-a Julii. Susceptae. Sabariae, Typis Francisci Perger. (4-r. 12 l.)
Szem. K.
Németh János I. é. teológus: Méltóságos Bőle András fő pásztori székébe való fényes bé-iktatásakor a' tanuló papság' szívében érzett igaz szeretetnek, és buzgó tiszteletnek örökös záloga. Szombathelyen, Nyomtattatott Perger Ferencz' Betűivel. (4-r. 6 1.)
Szem. K.
Ode honoribus Illustrissimi, ac Reverendissimi Domini Andreae Bőle Dei et Apost. Sedis Gratia Episcopi Sabariensis, dum solenni ritu inauguraretur, dicata a Gymnasio Regio Ginsiensi Ordinis Sancti Benedicti anno MDCCCXXV. die 10-ma Julii. Sabariae, Typis Francisci Perger. (4-r. 8 1.)
Szem. K.
Wölfer Joannes Parochus in Németcsencs: Carmen Illustrissimo Domino Andreae Bőle Episcopo Sabariensi occasione Ejus solemnis installationis editum. Sabariae, Typis Francisci Perger. (4-r. 4 1.)
Szem. K.
Zsiray Zsigmond : Örvendező versek, mellyeket Méltóságos, és Fő Tisztelendő Bőle András úr Ő Nagyságának a' szombathelyi, püspöki székbe való béiktatása alkalmával háladatos érzésből énekelt Zsiray Sigmond sárvári káplány julius 10-dik napján 1825. Szombathelyen, Nyomtattatott Perger Ferencz' Betűjivel. (4-r. 6 l.)
Szem. K.
Eigenbrodt Henricus: Ode honoribus Illustrissimi, ac Reverendissimi Domini Andreae Bőle Episcopi Sabariensis dum festum nominis celebraret die 30-a Novembris 1827. Cecinit Henricus Eigenbrodt, philopsophiae primum in annum auditor. Sabariae, Typis Francisci Perger. (4-r. 4 1.)
Szem. K.
Nyikos Mihály: Méltóságos és Fő Tisztelendő Bőle András szombathelyi Püspök Ő Nagyságának neve' jeles ünnepén a' megyebéli Nevendék Papság' nevében áldozza Nyikos Mihály, az isteni tudományok' másod évi halltatója. 1828. Szombathelyen, Perger Ferentz' betűjivel. (4-r. 6 1.)
Szem. K.
Nemzeti Ujság . 1843. év 53. Sz. Iván hó 9.
Religio és Nevelés c. folyóirat több egykorú számában.
Egyházi Tudósítások c. folyóirat több számában. Necrolog az 1843. évf. június 18-i számában.
A szombathelyi püspöki megye papságának névtára. 1878. Szombathely, Bertalanffy, 1878, VI-VIII. 1. (Szerzője: Kőberl János).
Kunc Adolf dr.- Kárpáti Kelemen: Szombathely-Savaria rend. tanácsu város monographiája. Kiadja: a kebelében tartott XXI. nagygyűlés emlékére Szombathely város. Szombathely, Bertalanffy József könyvnyomdája. 1880-1894.
Balogh Gyula: Az 1809. évi insurrectio és francia megszállás Vasmegyében. Szombathely, Bertalanffy. 1885.
Köberl János: Adatok a szombathelyi szent Mártonról címzett papnevelőintézet történetéhez. Cikksorozat a Szombathelyi Ujság 1895-6. évfolyamaiban,
Köberl János: Adatok a szombathelyi székesegyház történetéhez. Húsz cikkből álló sorozat a Szombathelyi Ujság 1897. évfolyamában.
Magyarország vármegyéi és városai. (Magyarország monografiája.) A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának enciklopédiája. A "Magyarország vármegyéi és városai" állandó munkatársainak bizottsága közreműködésével szerkeszti Dr. Sziklay János és Dr. Borovszky Samu. - III. kötet: Vasvármegye, A Magyarország vármegyéi és városai állandó munkatársainak bizottsága felügyelete alatt írta a vasvármegyei helyi munkatársak bizottsága. Budapest, Apollo, 1898 .
Dr. Tóth József: Emlékezzünk régiekről. Szombathely, Martineum 1925, 14-20. 1.
Bőle András 1762. november 8-án Szarvaskenden született Bőle István és Herczegh Judit szülőktől.1)
1) Bőle püspök születése idejét a vonatkozó nyomtatványok (l. 344-6. l.) 1862. június 5-re teszik. Ezzel szemben a szarvaskendi plébánia keresztelési anyakönyve a következő bejegyzést tartalmazza: "Anno: 1762. Mense: Novembri. Die: 8. Nomen baptizati: Andreas. Parentes: Stephanus Bőle et Juditha Herczegh. Patrini: Franciscus Tatay, Christina Lágemon. Locus originis: ex Szarvaskend." Kristóf István szarvaskendi plébános úr szíves közlése.
Családja egyszerű zselléri, - a hagyomány szerint kovácsmesteri - sorsban vándorolt be Szarvaskendre.2)
2) A szarvaskendi anyakönyvek az 1750 és 1801 közti években nem tüntetik fel a családok társadalmi helyzetét. Egy 1821-i bejegyzés a halotti anyakönyvben a Bőle családot colonus-nak, telepesnek mondja.
A szarvaskendi anyakönyvek mindössze egy testvéréről tesznek említést, Boldizsár ról, aki 1760. május 3-án született. A család előbbi lakóhelyén született Bőle András két másik bátyja: Wolfgang , aki Bükön és Ferenc , aki Kemenesszentmártonban működött mint plébános.3) Judit , a püspök huga, egyik későbbi lakóhelyükön született.
3) Erre vonatkozó adataink a következők: 1. A püsp. könyvtár Augusta Hungariae specula (Cassoviae, 1728.) c. művében olvasható e bejegyzés: "Venit in possessionem Patris Wolffgangi Bőle Clerici Ecclesiastici. Qui dono dedit germano fratri suo Francisco. A quo venit in possessionem Fratris natu minimi Andreae Bőle Primae Humanitatis classis Alumni Ginsii. 1778." 2. Bőle Wolffgang 1756-ban a győri szeminárium növendéke, 1777-ben Bük plébánosa volt. 3. Bőle Ferenc 1784-8. években Kemenesszentmárton plébánosa volt.
A kis András 1774. év őszén kerül fel a kőszegi gimnáziumba, melynek öt éven át első eminens növendéke marad.4) 1775. június 15-én Szily János kezéből felveszi a bérmálás szentségét, melyben a Gábriel nevet kapja.5)
4) A szombathelyi székeskáptalan 1824. nov. 20-án kelt jelentése a m. kir. helytartótanácshoz.
5) U. o.
Az 1779/80. tanévben Sopronban a retorikát, az 1780/1. és 1781/2. tanévekben Győrött a filozófiát tanulja.1782. őszén mint a szombathelyi egyházmegye növendéke utazik Budára, hol két és fél éven át hallgatja a hittudományi kar előadásait. Innen püspöke a pozsonyi központi papneveldébe küldi, melyben szintén két és fél évet tölt. Mindkét helyen "vagy mindvégig megtartá dicsőséggel első helyét, vagy bizonyára egy volt az elsők között."1)
1) Horváth József Elek: Szombathely évei 36. 1.
1786. október 24-én alszerpappá, október 29-én szerpappá, november 1-én áldozópappá szenteli kiváló ifjú növendékét Szily püspök.
1787 őszén Szily János a szemináriumot az újmisések számára ú. n. papi házzá rendezi be s újmisés papjai mellé Bőle Andrást jelöli ki correpetitorrá. Csakhamar két újabb megbízatással is kitünteti, a szeminárium aligazgatójává s a székeskáptalan karkáplánjává nevezi ki.
II. József halálával a szombathelyi egyházmegye is visszanyeri kispapjainak szabad nevelési jogát. Szily János sietve rendezi be szemináriumát, s ebben főmunkatársa Bőle aligazgató.2)
2) Köberl János: Adatok... Szombathelyi Ujság, 1896. évf. 15-17. sz.
1790. junius 10-én-Budán kelt levelében Szi1y felszólítja a szombathelyi püspöki szentszéket, hogy a szemináriumba kinevezendő tanárokra vonatkozólag véleményt adjon. "Abban ugyan - írja levelében - már megállapodtam, hogy Czuppon György és Bőle András alkalmaztassanak és nem kételkedem, hogy a ft. szentszék is ezeket választotta volna ki; mivel azonban négy hittanár alkalmazandó, azért még kettőt kell kineveznem; ezen utóbbiak személyére ... a ft. szentszék véleményes jelentését várom és kérem."3) Július 2-án Budán kelt leiratával értesíti a szentszéket, hogy Bőlét a dogmatika egyik tanárává kinevezte.4)
3) U. o.
4) A dogmatika másik tanárává Übel Antal pinkafői esperesplébánost nevezte ki.
A következő 1791. év nyarán két ifjú tanárát, Czuppont és Bőlét Bécsbe küldi, hogy magukat tovább képezzék. Míg a sopronmegyei Czuppon különösen az arab nyelv tanulására szentelheti idejét, a hegyháti, tősgyökeres magyar fiúnak,Bőlének a német nyelv is elég munkát okoz. Mindketten hosszú levelekben számolnak be püspöküknek tanulmányaik eredményéről.1)
1) Püsp. lev. I. állv. Bőle, - mint leveléből kitűnik - a híres Stock am Eisen-házban lakott.
Nagy tudományszomjjal mélyed el az ifjú professzor a dogmatikai tudomány mélységeibe. Nagyértékű könyvtárat gyüjt össze jellegzetes írásával szorgosan rójja a fóliánsokba jegyzeteit, melyek egy évszázad multán is hű tanui fáradhatatlan szorgalmának s kitűnő szaktudásának. Szily, aki mint a Gregoriana növendéke, épp a dogmatikában nyerte legkiválóbb fokban teológiai kiképzését, nagy örömmel látja és, értékeli Bőle munkásságát.
1791-ben szentszéki ülnökké, 1795-ben szombathelyi plébánossá nevezi ki Bőlét, aki új állásában is megtartja szemináriumi katedráját. Mint plébánost szigorú kötelességteljesités jellemzi. Jó szívű a szegényekhez, kiváló a híre mint szónoknak, de rettenthetetlen bátorsággal és szigorral lép fel ott, ahol rosszakarattal vagy a közerkölcsiség megmételyezőivel áll szemben.
Szombathely város tanácsüléseinek jegyzőkönyvei és a püspöki szentszék üléseinek protokollumai sok adattal szolgálnak erre nézve.
1804. augusztus 3-án I. Ferenc tb. kanonokká nevezi ki. Eölbei installálja szeptember 3-án.
1810. január 8-án az utolsó nemesi felkelés szétoszló seregét a megye nevében Bőle üdvözli :
"Ő vala, ki ezen buzogányos népet örömmel
Üdvözlé csínos magyaros köntösbe övedzvén
Ép tetemeit, s ragadó hő nemzeti lelkesedéssel
Gyujtván a haza szent szeretetjét honnosainkban . . ."2)
2) Horváth József Elek: Szombathely évei. 29. l. V. ö. Balogh Gy.: Az 1809. évi insurrectio és franczia megszállás Vasmegyében. 125. l.
Négy hónappal később, május 25-én I. Ferenc kanonokká nevezi ki Bőlét. Szabó Imre olvasókanonok installálja július 17-én, Somogy püspök pedig megbízza a szeminárium rektori teendőinek ellátásával. Ekkor hagyja el a dogmatikai katedrát s adja át Szalay Imrének. Rövid időközökben egymást érik most a kitüntetések. 1810. dec. 14-én az uralkodó pápóci perjellé nevezi ki, Vasvármegye pedig táblai ülnökévé választja. 1811. május 10-én I. Ferenc az őrkanonoki stallumot adja neki. Zalavármegye 1811-ben, Veszprémvármegye pedig a következő évben táblai ülnökévé választja. 1814. november 18-án az uralkodó a dunaszigeti sz. Jakab apátsággal tünteti ki. Somogy püspök 1815. január 29-én benedikálja. Első apátmiséjét azonban csak egy évvel később, 1816. március 25-én mondja.1)
1) Assz. K. V. k. 176. l.
Somogy püspök igen nagyrabecsüli és benső bizalmával tünteti ki Bőlét. 1820. szept. 1-én ált. helynökévé nevezi ki. Ekkor válik meg Bőle a szemináriumtól, melynek 20 éven át tanára, 10 év óta rektora volt. Kispapjai meleghangú versekben búcsúznak szeretett rektoruktól:
"Az, ki deli Virtusival
Ragyogott felettetek,
És Istenes példáival
Jóra vonzott bennetek . . .
Az, kinek villám szózatja
A vad féktelenségnek
Gyermekét meg rázkódtatja
Az istentelenségnek,
Tiz Tavaszi kormány után
Hervadó Ősz korában,
Pihenésre elköltözik
Nyugalmas magányában . . ,
Én még bele nem rosadok
Hideg sirnak gyomrában,
Áldással dicsőitendem
Tiszteletes nevedet,
Ismételve fontolgatván
Számos remek tettedet . . ."2)
2) Emlék oszlop Fő Tisztelendő Bőle András Duna szigeti Sz. Jakabról neveztetett Apát, s Szombathelyi Kanonok Urnak, midőn a nevendék Papház igazgatásáról nyugalmasabb magányába költözne. 2-4. l. Egy másik alkalmi vers címe: Hála-adó emlékezet mellyel ft. Bőle András urat . . . a Nevendék Papok Igazgatóját, midőn ezen Hivatallyát le tette . .. követi a Szombathelyi Nevendék Papság.
1821. november 21-én a király Somogy kérésére Bőlét nagypréposttá nevezte ki. Az installáció megható keretek közt játszódott le dec. 31-én. Az egyházmegye egyik legidősebb papja, Szabó Imre olvasókanonok iktatta be stallumába. Beszédében nagy alázatossággal felemlítette, hogy 11 évvel előbb ugyanő már mint olvasókanonok installálta a legutolsó kanonoknak tisztjébe Bőlét s most ifjabb kartársát, kit a királyi kegy eléje helyezett - az isteni Gondviselés ujját látva e kinevezésben - szerető lélekkel vezeti be a nagypréposti székbe.1)
1) Kéziratban megvan e beszéd a Köberl-féle hagyatékban és a prem. gimn. tanári könyvtárában.
Somogy püspök halála után a káptalan egyhangúlag Bőlét választotta meg káptalani helynöknek. Ily minőségben indult el szept. 3-án a Pozsonyban összeülő nemzeti zsinatra. Titkárul Szaniszló Ferenc teol. tanárt vitte magával.
A pesti egyetem hittudományi karának kiküldöttje Vass László egyetemi tanár, szombathelyi egyházmegyei pap volt, ki a prímási palotában lakott, míg Bőle András a Rózsa-u. 226. sz. a. a Huber-házban vett szállást.2)
2) Hospitia Synodalia in L. R, civitate Posoniensi Anno 1822. Püsp. lev. I. állv.
A nemzeti zsinat atyái szeptember 7-én este előkészítő ülést tartottak, amelyen felolvasták Somogy püspöknek a királyhoz írt 1818. nov. 7-i felterjesztését, valamint a királynak és a prímásnak a zsinat ügyében váltott levelezését, megállapították a tárgyalások sorrendjét és a zsinat tervezetét.
A nemzeti zsinat ünnepélyes megnyitása szept. 8-án, befejezése október 16-án történt. Sok üdvös határozatot hoztak, amelyek azonban kivitelre nem kerültek, mert a "nemzeti zsinat" fonák egyházjogi helyzete miatt sem a pápai, sem, a királyi jóváhagyást nem nyerte el.3)
3) V. ö. Csernoch János: Nemzeti zsinat? (Magyar Sion, 1895. évf. 881. s köv. l.) Pál Mátyás: A pozsonyi nemzeti zsinat 1822-ben. (Religio, 1912 évf. 470. s köv. l.) Az egykorú iratok közül: Nachrichten und Betrachtungen über die ungarische Nationalsynode vom Jahre 1822. Sulzbach, 1824. (Szerzője Fabius - álnév.)
A szombathelyi egyházmegye számára a szept. 25-i általános ülés volt különös jelentőségű. Bőle András, káptalani helynök és követ, formás latinsággal megfogalmazott nyilatkozatot olvasott fel, melyben megemlékezett arról, hogy a zsinat előkészítő ülésén minden kommentár nélkül felolvastatott egy irat, mely a szombathelyi egyházmegye papságának erkölcsei ellen emelt vádat tette szóvá. Minthogy ezt minden magyarázat nélkül olvasták fel, a zsinat azon atyái előtt, kik az ügyet közelebbről nem ismerik, a vád indokoltnak, sőt az erkölcsök javítása céljából összegyült zsinat összehívása egyik főokának tünhetik fel s ezért magában; rejti a veszélyt, hogy örök megbélyegzésként nehezedik a szombathelyi egyházmegye papságára. Kötelességének érzi, hogy a megtámadott egyházmegyei papság becsületét megvédje s kijelentse, hogy az említett vád rosszindulatú, az egyházat gyűlölő embertől származott s a legfőbb vakmerőség kellett ahhoz, hogy az illető vádját az uralkodó elé merte terjeszteni. A király megvizsgáltatta az ügyet s annyira alaptalannak találta, hogy Somogy Lipót püspököt legfőbb védelme jeléül s az alávaló rágalommal és igazságtalan meghurcoltatással szemben mintegy elégtételül a valóságos belső titkos tanácsosi méltósággal tüntette ki. Kéri a zsinat atyáit, rendeljék el, hogy a szombathelyi egyházmegye papságának és elhúnyt, kiváló püspökének becsületét az igazságtalan támadás ellen megvédő eme nyilatkozatát a zsinati iratok közt helyezzék el.1)
1) Bőle nyilatkozatának szószerinti szövege a következő: "Celsissime Princeps, Regni Primas, Venerabilis Synodus! Cum in ipso limine Sacrae Synodi, quo acta celebrationem huius praecedentia, palam ac publice lecta, et ad notitiam congregatorum Patrum, ac Praelatorum deducta sunt, in uno eorum inexpectata mentio de immoralitate Cleri Dioecesis Sabariensis eo modo intervenerit, ut illa praelibati Cleri moralis depravatio, quoniam nude et absque suis circumstantiis relata, et commemorata fuit, sicut Sacrae Synodi Patribus, et Praelatis forte rei praegestae non bene gnaris, credibilis, immo etiam una e praecipuis, ac singularibus coactae Synodi causis vederi, ita perpetuae futuris temporibus Clerum Sabariensem mansurae ignominiae periculum arcessere possit; Hinc infranominatus Vicarius Capitularis tara amore veritatis excitus, quam ad iustam defensionem Cleri Dioecesani Sabariensis, cuius bona fama, honor, et existimatio in discrimen adducta sunt, vi etiam sui officii provocatus, praeterquam quod super praevia mentione immoralitatis Cleri Sabariensis intimum doloris animi sensum premere, ac celare non possit, atque ideo omni sinistro Judicio, et Moribus, ac Disciplinae Cleri Sabariensis praejudiciosae, et adversae persuasioni, quae e praeattacto documento innoxio, et cuius Author Benignissima de omni Clero sensa fovet, non sine gravissimo errore nefors elcerentur, palam ac publice obviare cupiat, et ne taciturnitate errorem probare, sicque justae causae defensioni deesse, imo eam prodere videatur, ab ipsa Sacra Synodo patrocinium ac remedium impendi deposcat, - insuper pro necessario causae totius lumine coram Sacra Synodo declarat; quod tametsi id, quod humanum est, etiam a Clero Sabariensi alienum haud adstruat; attamen ea morum depravatio, quae publicam paucos ante annos attentionem excitavit, et cuius sola mentio in saepe fato documento iniecta est, ab inimico homine, qui per Cleri Sabariensis, ceu Religionis Ministrorum latus, ipsam, quam pariter odit Religionem impetebat, pessimo corrupti animi consilio conficta, et per summam temeritatem ac iniuriam ad Altissimum Thronum subin delata extiterit, at vero coram Sua Majestate Ssma, velut Sa pientissimo aeque, ac Justissimo Principe, post curatam veritatis indaginem, usque adeo fidem non invenerit, ut potius Augustissimus Terrae Princeps denato piissimae memoriae Episcopo Sabariensi Leopoldo Somogy, in quem praecipue delator iniquus suas injurias et tela direxit, supremam protectionem impendere, -- eundem Antistitem, sua Caes. Regia Auctoritate adversus impactam indignissimam calumniam Benignissime tueri, et in Argumentum ab Augusto, tenerrimoque corde profluentis pro tolerata injuria satisfactionis, dignitate et honore Intimi Status Consilarii sine taxa augere clementissime dignatus sit. Quam suam declarationem pro justa et legali honoris et existimationis Cleri Dioecesani Sabariensis defensione, e dictamine conscientiae, et vi publice sui muneris, coram generaliter congregatis Patribus et Praelatis factam et interpositam a Celsissimo Principe Regni Primate et Sacra Synodo benignissime suscipi et publicari, atque pro futura cautela et memoria actis synodalibus inseri in omni humilitate supplicat Andreas Bőle m. p. Praepositus Major Capit. Sabar. ejusdemque Ablegatus, qua Vicarius Capitularis." (Egykorú másolat a püsp. levéltárban. I. állv.)
Bőle nyilatkozatát nagy tetszéssel fogadták a zsinat atyái s mikor megemlékezett arról, hogy a feledhetetlen Somogy püspök ártatlansága mint bizonyosodott be s mint kapott elégtételt az uralkodótól, tetszésüknek hangos örömmel és tapssal adtak kifejezést s elrendelték, hogy Bőle nyilatkozata a nemzeti zsinat iratai közt helyeztessék el.
Rudnay Sándor hercegprímás azonban nem elégedett meg ennyivel. Bizonyára Somogy püspök iránt érzett tisztelete s a szombathelyi egyházmegye papsága iránti szeretete, sugallta, hogy november 11-én levelet intézzen Bőléhez, melyben biztosította arról, hogy nyilatkozatát a nemzeti zsinat iratai közt elhelyezték s hogy a szombathelyi püspökség levéltárában is bizonysága maradjon az egyházmegyei papság ártatlanságának: a nemzeti zsinat nevében hivatalosan tudatja, hogy a zsinat atyái mindenben egyetértettek azzal, amit Bőle nyilatkozatában előadott.1)
1) Rudnay prímás levelének szószerinti szövege a következő: "Reverendissime Domine Praeposite Major, Canonice, Vicarie Capitularis mihi colendissime! Intuitu factae, in quopiam Documento, quod caetera intet acta, Nationalis Synodi celebrationem praecedentia, in primor Congregatione Synodali publicatum fuit, Cleri Sabariensis, de immoralitate ante aliquot abhinc annos, altissimo loco incusati, mentionis, solemnem Rma DVa exhibuit Declarationem, die 25-a 7-bris a. c. in Generali Congregatione Synodi publicatam. Tenore cujus, ne sinistra apud nonnullos de Clero Sabariensi exurgeret persuasio, disertis verbis exponebatur: delationem inam, quam praedictum quoque documentum respiciebat, ab homine inimico profectam, confictam, nec nisi per summam injuriam ad altissimum Thronum fuisse institutam, eamque post factam rei indagationem coram Sua quoque Majestate Ssma usque adeo fide caruisse, ut potius Rex Noster Apostolicus denato piae memoriae Eppo Sabariensi Leopoldo Somogyi, in quem praecipue iniquus accusator sua tela direxit, supremam protectionem impendere, et eum in argumentum satisfactionis pro tolerata injuria, dignitate et honore Intimi Status Consiliarii augere dignatus sit. Haec Rmae Dvae Declaratio com muni Patrum Synodalium assensu, imo de vindicata immortalis memoriae Praesulis, Clerique Sabariensis innocentia cum applausu excepta fuit. Quam rem etsi Ipsa praesens Rma Dva testis ejus fuerit, tamen ut in Dioecesanis quoque actis certum ejus exstaret documentum, Nationalis Synodi nomine hisce Eidem statui perscribendam, in adornanda subin Synodi historia locum pariter obtenturam. Caetera affectibus commendatus, jugiter persisto Rmae Dvae ad officia paratissimus Princeps Alexander a Rudna. Strigonii die 11-a 9-bris 822." - Az eredeti levél a püsp. lev. I. állványán az 1822. évi iratok "Nemzeti Zsinat" felírású csoportjában van elhelyezve.
Bőle november 23-án kelt körlevelében örömmel közli a hírt papjaival, hogy a szombathelyi egyházmegye papságának galádul megtámadott becsületét megvédő nyilatkozatát a nemzeti zsinat egész tekintélyével magáévá tette. Meghagyja, hogy mind az ő pozsonyi nyilatkozatát, mind pedig a prímás levelét a körlevelek könyvébe belemásolják.1) A becsületében méltatlanul meghurcolt papság örömmel és hálával fogadta e hírt s az a nagy tisztelet, mely Bőlét övezte, még inkább fokozódott.
1) 1822. évi 198. sz. Püsp. lev. I. állv.
A pozsonyi ügy még be sem fejeződött, máris újra szükség volt arra, hogy Bőle erős egyénisége megvédje az egyházmegyei papságot egy másik támadással szemben. Vasvármegye karai és rendjei október 15-én tartott általános gyűlésükön - talán épp Bőle távollétét felhasználva - kimondották, hogy a következő tisztújítás alkalmával az alsó papságból csak a plébánosoknak lehet szavazati joguk, többi tagjait ezzel megfosztották a szavazati jogtól. Minthogy azonban e jog minden nemes embernek megjárt, ez az intézkedés az alsó papság többi tagját gyakorlatilag kizárta a nemesi osztályból s a szolgai sorban levő "plebejus" osztályba taszította.
A vármegye eme határozata ellen Bőle december 27-én nagy jogi tudással és éles logikával felépített fellebbezését közvetlenül az uralkodóhoz intézte. Szava itt is eredménnyel járt. I. Ferenc a m. kir. helytartótanács útján a köv. év aug. 12-én tudatta döntését, mellyel Vasvármegye határozatát megsemmisítette s kimondotta, hogy az alsó papság összes tagjai a hazai törvények értelmében a nemesi osztály elő-, jogait élvezik, épp ezért a tisztújítás vagy más megyei gyűlések alkalmával a szavazás jogától el nem tilthatók s joguk gyakorlásában nem akadályozhatók.2)
2) 20624. sz.
1822. október 22-én a helytartótanács újból sürgeti, hogy a szemináriumban az egyik tanár állását a teológus kanonok töltse be.1) Bőle december 11-én kelt válaszában kifejti, hogy a káptalan jelen összetételében erre képtelen, mert tagjainak részben magas kora és folytonos betegeskedése, részben pedig egyéb irányú elfoglaltsága ezt lehetetlenné teszi. A helytartótanács dec. 30-án kelt leiratában2) követendő irányelvként szögezi le, hogy a legközelebbi üresedés alkalmával oly egyéneket terjesszen fel az egyházi hatóság, akik alkalmasak a teológus kanonok tisztjének betöltésére.
1) 25180. sz. 2) 31173. sz.
A következő 1823. évben erélyes kézzel folytatja az egyházmegye kormányzását. Így pl. a rohonci uradalom könyvelőjét leányával együtt maga elé idézi s rossz hírük miatt meg rójja őket.3) Felír a helytartótanácshoz egy ügyben, mely neki sok gondot okoz. A zsidóknál mind gyakoribb szokás, hogy keresztény cselédeket tartanak. Ezek zsidó gazdáiknál erkölcsileg többnyire megromlanak. Kéri a helytartótanácsot, segítsen valamily módon, esetleg tiltsa meg, hogy a zsidók keresztény cselédeket tarthassanak.4)
3) 43. sz.
4) 51. sz.
1824-ben s a következő években az első számú ügyirat a Szaniszló Ferenc teol. tanárra vonatkozó információ, melyet Bőle az uralkodó kívánságára az Augustineum egykori növendékéről a király "saját kezéhez" terjeszt fel. Az információ mindenkor a legkedvezőbb színben tünteti fel Szaniszló aszkétikus életét, szívének önfeláldozó felebaráti szeretetét, kiváló tehetségét és fáradhatatlan önképzését. Az uralkodó sajátkezű aláírásával ellátott levélben mond köszönetet a tudósításért.
A helytartótanács március 2-án, kelt leiratában közli, hogy a zsidóknak a keresztények nagyböjtjére való tekintettel megtiltotta, hogy a purim napján szokásos táncaikat megtartsák.5)
5) No. 5407.
Bőle június 15-i körlevelében közli papjaival s híveivel VII. Piusnak a szabadkőműveseket kiközösítéssel sújtó bulláját.
Augusztus 3-án kelt körlevelében tudatja papjaival, hogy Vasvármegye karai és rendjei megtiltották közgyűlésükön, hogy vasár- és ünnepnapokon, valamint búcsúk s más hasonló ünnepek alkalmával az ünnepet ülő községben vásárokat és mulatságokat tartsanak. Felszólítja papjait, hogy e rendelet betartása felett szigorúan őrködjenek. A vármegye eme határozatát 1823. aug. 31-i közgyűlésén Bőle felszólalásának hatása alatt hozta. Bőle adatokkal bizonyította, hogy az ünnepek, főleg búcsúk alkalmával történő botrányok és verekedések oka többnyire az, hogy ily alkalmakkor a községeket nemcsak ájtatoskodók látogatják, hanem ellepik a mesteremberek, kalmárok, muzsikusok és dorbézolni vágyók s ezért kérte a vármegye karait és rendjeit, hogy mind a vásárokat, mind mindennemű dorbézolást tiltsanak meg a községek ünnepei alkalmával. A vármegye készséggel hozzájárult Bőle kéréséhez.1)
1) Prothocollum Gen. Congregationis I. Cottus Castriferrei . . . No. 1297. 1823. év.
Bőle nagy tekintélye és sok érdeme a szombathelyi egyházmegye szolgálatában érthetővé teszi, hogy mikor I. Ferenc király végigtekintett a magyar papság sorain, vizsgálva, kit ültessen a szentéletű Somogy Lipót örökébe, figyelme Bőle Andráson akadt meg. A november 5-én kelt, díszes püspöki kinevezési okmány nagy dicsérettel emlékezik meg Bőle "kitűnő erényeiről, jeles tulajdonságairól, rendkívüli tudományáról, tanultságáról, mindenki előtt kedves, példaszerű életfolyásáról s egyéb kimagasló lelki tulajdonságairól."2)
2) A kinevezési okmány a püsp. lev. III. sz. 2-ik fiókjában van.
Az újonnan kinevezett püspök első gondja szeretett jegyesére, a szombathelyi székesegyházra irányult. 1795-től 1810-ig mint a székesegyház plébánosa, majd mint őrkanonok s később mint Somogy püspök bizalmasa és helynöke állandó tanúja volt annak, mennyi gondot okozott a püspököknek a székesegyház építése és karbantartása. Látta, mily emberfeletti erővel teremtette elő a nagy Szily János az építés költségeit, látta, mennyire fájt Herzan bíborosnak, hogy ugyanerre nem volt képes, jól tudta, hogy a király is, pápa is azért engedték meg Somogy püspöknek, hogy a pápóci prépostságot megtarthassa, mert a szombathelyi püspökség javaiból nem tudta volna a székesegyház építését befejezni. Felterjesztést intézett tehát az uralkodóhoz, melyben előadta, hagy a hatalmas művű székesegyház nem rendelkezik oly alappal, mely fenntartására és szükségleteinek fedezésére elégséges volna. Hiányzik azonfelül nagy harangja, jelentős a hiány a szent edényekben, öltönyökben s egyéb szükséges felszerelésben. Hozzájárul ezekhez az, hogy a tornyok rézzel fedett tetőzete - akár azért, mert a bádogon át az eső behatolt, akár, mivel új faanyagot használtak fel építésénél - megrothadt. A székesegyház jövedelmei eme terhek viselésére teljességgel elégtelenek, a szombathelyi püspökség javai is szűkösek; azért arra kéri az uralkodót, engedje, hogy a pápóci prépostságot, melynek megtartását elődjének a székesegyházra való tekintettel engedte meg, ő is elnyerhesse s ha nem is élete végéig, legalább több éven át megtarthassa, amíg a székesegyház legsürgősebb szükségleteit fedezi és oly alapot gyűjt össze, melynek hozama arányban áll a dóm fenntartásának és személyzete eltartásának terheivel.1)
1) Ered. fogalmazvány püsp. lev. I. állv.
A király 1825. január 25-én kelt válaszában felszólítja Bőlét, sorolja fel részletesen a székesegyház szükségleteit, melyeknek fedezése céljából a pápóci prépostság elnyerését kérte.2)
2) M. kir. helytartótanács 1836. sz. leirata. U. o.
Bőle április 18-án kelt felterjesztésében részletesen felsorolja a legsürgősebb szükségleteket, mellékeli az ezek fedezésére készített költségvetéseket, melyeknek összege 20386 forint 15 kr. Jelenti, hogy a székesegyház évi jövedelme az utolsó visitatio canonica szerint 1587 frt. 20 7/8 kr.-t, kiadásai 1529 frt. 28 kr.-t tesznek ki és így a székesegyház fenntartására s a rendkívüli szükségletek fedezésére mindössze 57 frt. 52 7/8 kr. marad, vagyis teljességgel elégtelen összeg, ezért újból kéri kérelmének kegyes teljesítését.
Ezzel megszakadt az erre vonatkozó levelezés. Úgy látszik, Bőle András bölcs eszméje, hogy a székesegyház szükségleteinek fedezésére megfelelő alapot teremtsen, "nihil dicendo" negative intéztetett el a helytartótanácsnál.
E közben megérkezett Rómából a pápai megerősítés. XII. Leo pápa március 18-ám kelt bullájával jóváhagyta Bőle kinevezését, de kötelezte arra, hogy a vasvár-szombathelyi székeskáptalanban bírt nagypréposti javadalmáról mondjon le s hogy káptalanjában a canonicus theologus és poenitentiarius stallumát állítsa fel. 1) Rudnay Sándor hercegprímás szentelte püspökké június 26-án.
1) Püsp. lev. III. sz. 2. f.
Az installáció fényes keretek közt történt július 10-én. Reggel 8 órakor fogaton indult el a dominikánusok kolostorától. A városi kórháznál leszállt kocsijáról, fogadta Szombathely város hatóságainak tisztelgését s gyalog folytatta útját a ferencesek templomáig. Itt bontakozott ki az ünnepélyes körmenet, mely az új püspököt székesegyházába kísérte: az összes iskolák, polgári és katonai hatóságok, bandériumok, világi és szerzetes papok, küldöttségek fényes sora vonult fel, hogy szeretettel köszöntse a szombathelyi egyházmegyének első saját megyéjéből való püspökét. A székesegyházban nagyhatású beszédet intézett papjaihoz s híveihez. Fényes vendéglakoma zárta be az ünnepséget.
A szombathelyi egyházmegye papsága és hívei egyaránt meleg szeretettel fogadták Bőlét. A papságot kevés kivétellel ő tanította s nevelte, a hívek nagyrabacsülték szeplőtelen papi élete, buzgósága, egyenes jelleme miatt. Az alkalmi, üdvözlő versek nagy tömege hű tükre az általános lelkesedésnek. A versek szerzői: Horváth József Elek, ekkor táblai ügyész, Ágoston István líceumi növendék, Németh János kispap, Zsiray Zsigmond sárvári káplán, Dancsecs József eger- völgyi plébános, a szombathelyi városi tanács, Molnár Ferenc sárvári plébános, Haffner József kispap, a premontreiek, a szombathelyi és kőszegi gimnáziumok s mások. Hogy Bőle nemcsak a katolikusok, hanem a másvallásúak előtt is nagy tiszteletnek örvendett, annak bizonysága Hima István koltai ev. prédikátor üdvözlő verse.2)
2) A versek címeit l. a 344. és 345. lapon.
Az ünnepség fényét megjelenésükkel emelték Paintner Mihály novii vál. püspök, Horváth Pál, pannonhalmi kormányzóapát, Gyöngyösy Pál prem. prépost és mások3)
3) Assz. K. VI. k. 160. l.
Este kivilágításban tündökölt az egész város. A szombathelyi zsidóság is kivette részét az ünneplésből, diadalkapút emelt s azt éjjel fényesen kivilágította 1)
1) U. o.
Aug. 27-én a Szűzanya celldömölki kegytemplomában látjuk az új főpásztort, ahol az egészen újra felállított kegyelemkápolna oltárát szenteli meg és a híveknek a bérmálás szentségét szolgáltatja ki.
Augusztus 30-án apostoli hangú körlevélben üdvözli papjait. Régi ismerősökként atyai szeretettel köszönti őket és lelkükre köti, hogy az evangélium útján járjanak, fenséges hivatásukat lelkesedéssel teljesítsék, prédikációikkal, hitoktatással, főleg pedig saját buzgó életük példájával vezessék a rájuk bízott nyájat az Úr Jézushoz. Áldozzák fel életüket teljesen nyájukért, szeressék híveiket, különösen a szegényeket, elhagyottakat és betegeket. Egyébként mindenben megerősíti és újra előírja Szily Jánosnak Instructio Pastoralis-át.
Szeptember 11-én veszi kezdetét Pozsonyban az országgyűlés, melyet I. Ferenc tizenhárom évi szünet után hívott újra össze. Bőle is részt vett e diétán.
Az 1825. év egyéb eseményei közül megemlítem, hogy Szalay Imre, vámoscsaládi plébános, ez évben foglalta el a pesti egyetemen a lelkipásztorkodástan katedráját.2) Ugyan csak ez évben építi Bőle a zalaegerszeg-olai püspöki vendégfogadót.
2) A m. kir. helytartótanács 1824. dec. 21-én kelt 30964. sz. leirattal értesíti Bőlét Szalay kinevezéséről.
1826. A megelőző évi jubileumot XII. Leo pápa 1826-ban kiterjesztette az egyetemes egyházra. Bőle András Pozsonyban április 30-án kelt latin- és magyarnyelvű körlevélben hirdeti ki egyházmegyéje számára a jubileumi búcsút.3)
3) Címét l. 343. l.
Szombathelyen nagy ünnepélyességgel ülik meg a jubileumi évet. A székesegyházban az ifjú teol. tanár, Szenczy Ferenc, a későbbi püspök magyarázza meg a búcsúk mibenlétét.4) Az utolsó jubileumi körmenetet az országgyűlésről visszatérő püspök maga vezeti a pünkösd utáni tizedik vasárnapon.
4) Egyházi beszéd a butsukról, menyet a szombathelyi fő templomban, 1826-dik esztendőben, 2-dik júliusban, Sarlós Boldog Asszony napján, vagy-is a jubileum kezdetén mondott Szentzy Ferentz szombathelyi egyházi megye papja, a philosophia doctora s a hittudomány tanítója. Szombathely, Perger, 1826.
Nagy csapás érte az egyetemes egyházat 1823. július 15-éről 16-ára virradó éjjel, amikor egy munkás vigyázatlansága folytán a IV-ik századból származó, gyönyörű szent Pál-bazilika rövid öt óra alatt porrá-hamúvá égett. A haldokló VII. Pius pápával, ki ifjú bencés szerzetes korában e szent helynek őre volt, már nem közölték a szomorú hírt. Utóda, XII. Leo egyetemes gyűjtést indított az egész egyházban, hogy a templomot, lehetőleg az ősi szentély mintájára újraépíthesse. A szombathelyi egyházmegye adományaként Bőle június 23-án 1218 frt. 22 ? kr.-t, majd dec. 7-én pótlólag 85 frt. 17 kr.-t küld.
Hasonló csapás érte Bőlét ezen évben. Zalaegerszegen tűzvész pusztított, mely a város jelentős részével együtt a főbb püspöki épületeket is elhamvasztotta és a Padányi Biró Márton veszprémi püspök által az 1748-1760. évek közt épített művészi értékű templomot súlyosan megrongálta. A m. kir. helytartótanácshoz aug. 31-én intézett felterjesztésében szomorúan panaszolja Bőle, hogy a püspökség átvételekor felvett kölcsönök amúgy is súlyos teherként nehezednek vállaira s most e szerencsétlenség kb. 30.000 frt-nyi új megterhelést hoz rá.1) A templomépítéssel és az azt előidéző tűzvésszel kapcsolatban nagyon szép fényt vetnek Bőle püspök lelkületére azok az adatok, melyek Zalaegerszeg r. t. város levéltárában megőrizték emlékét annak, hogy a hatalmas tűzvész által koldusbotra jutott püspöki mezőváros lakosságát mint karolta fel Bőle András. Az ínség idején naponta hosszú szekerek vitték a püspökmajorból (neve ma: Nekeresd) a püspöki gabonából frissen sült kenyeret a zalaegerszegieknek.
1) Püsp, lev. I. állv. 1826. No. 101.
Augusztus 8-án körlevelet intéz papjaihoz, melyben közli tervét, hogy egyházmegyei alapot akar létesíteni. Az egyházmegye szükségletei mind nagyobbak. Így pl. a deficiensekről az eddiginél jobban kell gondoskodni; a patrónusnélküli templomok s plébániaházak fenntartási költségei szintén sok gondot okoznak. A vallásalapnak az összes szükségletek fedezésére nincs elegendő pénze. Felkéri papjait, vitassák meg, mily módon lehetne az egyházmegye szükségleteinek fedezésére elegendő nagyságú alapot teremteni. Egyik ily pénzforrásnak tartja a következőt: ő saját pénzén nyomtatja ki évente a directoriumot és papi névtárt; a plébánosok és adminisztrátorok fizessenek ezekért 2 forintot, a káplánok pedig 1 forintot s ez az összeg az egyházmegyei alapé legyen.1)
1) U. o. No. 93. Az esperesi kerületek érdekes válaszai ugyanott.
Szeptember 12-én az egyházmegye egy régi, érdemes és érdekes papja költözött az örök életbe. Szabó Imre olvasókanonok, a Martinovics összeesküvés egykori gyanusítottja, 80 éves korában elhunyt. Szabó a szombathelyi egyházmegye egyik legjótékonyabb papja volt. 1823-ban a szombathelyi gyámolda mellé saját költségén kápolnát építtetett s fenntartására és tatarozására 600 frt. alapítványt létesített. Végrendeletileg pedig mind a polgári gyámoldának, mind pedig az 1823. évben alakult emberszerető (emberbaráti) egyesület által építendő új városi kórháznak egyenkint 13.163 forint 34 3/10 kr.-t hagyományozott s ezzel az utóbbi filantropikus intézmény főalapítója lett.2) "Szombathely városa ezen nagy jótevője iránti háláját az által örökítette meg, hogy mind a polgári gyámoldában, mind a kórházban a jeles egyházi férfiúnak- amabban Biagio olasz, emebben Spreng Antal bécsi festőművész által készített olajfestményű arcképével díszes emléket biztosított."3) Szabó Imrének az Emberbaráti kárházban őrzött képe ma is jó állapotban van. Az aggápoldában levő, előbbinél művészibb kép már kevésbbé.4) A székesegyház kriptájában a jótékony ember emlékét fehér márványlapon e felirat örökíti meg:
2) Dr. Mészáros Hugó: Az Emberbaráti Egylet száz éve. 1823. dec. 8 -1923. dec. 8. Kézirat az Emberbaráti Egylet tulajdonában.
3) Így Köberl János kézirata. Szem. Könyvtár.
4) Biagio festményét l. e mű 107. lapján. Valószínű, hogy e portrait akkor készült, mikor Szabó Imre a Coll. Germanicum-Hungaricum növendéke volt s ez a magyarázata annak, hogy vörös ruhában ábrázolja Szabót.
1826-ki szept. 15-én Istenben boldogult
Fő tisztelendő Szabó Imre almádi apát,
s szombathelyi székesegyházi olvasó kanonok
urnak a szombathelyi polgári ispotály
és az emberbaráti egyesület,
mint átajános örökösök
hála emlékül.
Az év őszén súlyos betegség látogatta meg Bőle püspököt is, amely hónapokon át betegágyhoz kötötte s élete is veszélyben forgott.1)
1) V. ö. Bőle 128. sz. irata kispapjaihoz; 150. sz. irata a helytartótanácshoz s Veinhofer levele Bőléhez.
1827. február 21-én kelt körlevélben Bőle felszólítja a nemzetiségek által lakott vidékek plébánosait, hassanak oda, hogy az iskolákban a gyermekek a magyar nyelvet jól megtanulják s ahol lehetséges magyar nyelven végezzék az eddig más nyelven végezni szokott vallási gyakorlatokat.
Sok költséggel folytatja ez évben a zalaegerszegi püspöki uradalmi épületek s a templom restaurálását. A templom leégett tetőzete számára Stájerországból hozat faanyagot.2)
2) Püsp. lev. I. állv. 1827. évi 267. sz.
Pünkösd mindkét ünnepén Szombathelyen bérmál s a segédkező kispapokat vendégül látja.3)
3) Assz. K. VI. k. 213. 1.
Augusztus 13-án a m. kir: helytartótanács értesíti Bőlét, hogy az uralkodó Várady Józsefet a nagypréposti, Steiner Ferencet, aki a püspöki irodát 20 éven át vezette és Sághy Mihály zalaegerszegi apátplébánost, az utolsó két kanonoki stallumra nevezte ki.4)
4) A m. kir. helytartótanács 21006. sz. leirata.
Szeptember 29-én és 30-án Vasvármegye nagy ünnepélyességgel köszöntötte örökös főispánját, Batthyány Fülöp herceget, székhelyére érkezése alkalmából. Az üdvözlő beszédet mind a körmendi várban, mind a küldöttség élén a vármegyeházán, mind pedig a közgyűlésen Bőle András tartotta.5)
5) A beszédek címét 1. a 343 lapon.
November 25-én fényes ünnepséggel ülték meg a Habsburg-ház trónralépésének 300-ik évfordulóját. Az ünnepi szentmisét Bőle András, a "kenettel és szellemmel teljes" szentbeszédet pedig Szaniszló Ferenc, teol. tanár mondotta.6)
6) Assz. K. VI. k. 224. l.
Ha Szily János korát a szombathelyi egyházmegye hőskorának neveznők, akkor Somogy Lipót korát és Bőle András püspökségének első felét joggal mondhatnánk virágkorának.Nagy tehetségű, kiváló szellemű papjai sok dicsőséget szereztek ez időben ifjú egyházmegyéjüknek.
Vass László 1815. óta a pesti egyetem tanára volt; 1825-ben Szalay Imre, 1830-ban Szaniszló Ferenc, majd öt évvel később Szilasy János követte őt az ország első hittudományi főiskolájának katedráira.
A Magyar Tudós Társaság alapszabályait 1828. március 25-től április 7-ig terjedő időben kidolgozó 22 tudós egyike Bitnicz Lajos volt.1)
1) Kazinczy levelezése. XX. k. 507. s köv. l., Szinnyei Magyar Írók. I. k. 507. s köv. l.
Az Akadémia 1830. november 17-én tartott első ülésén rendes tagjai közé választotta "a szerény és annyi érdem mellett, ez által is szeretetre méltó Bitnicz Lajost"2) és Szilasy Jánost, e "szép tűzű, fáradhatatlan szorgalmú, és sokat ígérő tehetséggel sokat győző egyházi férfiút;3) előbbit a matematikai, utóbbit a filozófiai osztályon.4) A M. T. Akadémia első 23 rendes tagja közt hat pap volt s ezek közül kettő a szombathelyi egyházmegye tagja.5)
2) Kazinczy F. írja Bitniczről 1828. május 10-én Guzmicshoz szóló levelében. Kazinczy levelezése. XX. k. 507. l.
3) Guzmics Kazinczyhoz 1830. nov. 23-án. U. o. XXI. k. 409. l.
4) Döbrentey Gábornak Bitniczhez erre vonatkozólag (1830. nov. 17-én "éjfél felé") írt eredeti levele a szombathelyi prem. gimn. kéziratgyűjteményében.
5) Az Akadémia első pap-tagjai Bitniczen és Szilasyn kívül Guzmics Izidor bencés, Imre János és Tittel Pál egri és Horváth Endre győregyházmegyei papok voltak.
A következő 1831. év február 15-én Kresznerics alsósági plébánost a matematikai osztályon tb. tagjává választotta az Akadémia. Ő volt ekkor az egyetlen, akit a tudós társaság az alsóbb rendű egyháziak közül a tiszteletbeli tagsággal tüntetett ki.6) Öt nappal később Szalay Imrét levelező, a következő évben rendes, 1834-ben tb. taggá választották.7)
6) Kazinczy levelezése. XXI. k. 472. 1., Szinnyei i. m. VII. k. 277. 1.
7) Szinnyei i. m. XIII. k. 319. l.
1832. márc.10-iki ülésén Vass Lászlót tünteti ki a tb. tagsággal az Akadémia.1) Egy évvel később az egyházmegye egyik legfiatalabb tagját, Nagy János, rábaszentmihályi segédlelkészt a nyelvtudományi szakon vidéki levelező, 1838. szept. 6-án rendes taggá választják a tudósok.2)
1) Szinnyei i. m. XIV. k. 967. l.
2) Szinnyei i. m. IX. k. 635. 1.
Vass Lászlót 1832. februárjában nagyváradi kanonokká, majd battai c. apáttá nevezi ki a király, Szalay Imrét pedig 1834-ben a veszprémi kanonoksággal ajándékozza meg. Szilasy János 1852-ben lép be a nagyváradi literátus kanonokok fényes korába. Szaniszló Ferenc, a kitűnők legkitűnőbbike 1835-ben nagyváradi literátus kanonok, majd cholti apát, a központi papnevelő-intézet rektora s végül 1850-ben Nagyvárad püspöke lett.3)
3) Bővebb adatokat tartalmaz az itt röviden említettekre vonatkozólag e mű II. kötetének az egyházmegyei papság irodalmi munkásságát ismertető része.
E jeles férfiak magas kitüntetéseik közt sem felejtik el szombathelyi egyházmegyét. Nagy hálával és szeretettel gondolnak a vasi-zalai földre, meleg, baráti kapcsolatot tartanak fenn egykori társaikkal s mindig készségesen segítik érvényesülni szűkebb hazájuk ifjú tehetségeit.
Álljon itt ennek illusztrálására néhány levéltöredék. Bitnicz Lajos, szombathelyi líceumi tanár4) felkérte Vass László egy. tanárt, a Tud. Gyüjtemény egyik szerkesztőjét, helyezze el egy cikkét folyóiratában.5) Vass 1817. július 13-án így felel:
4) Bitnicz Lajos szül. 1790. július 17-én Jákon, megh. 1871. június 28-án Nagykanizsán mint szombathelyi nagyprépost.
5) Vass László szül. 1780. június 9-én Salomvárt (Zalam.), megh. 1842. március 24-én Pesten.
"Kedves Professzor Ur! Vettem az Urnak Levelét munkájával eggyütt. A' Confidentiát igen nagyra betsülem. Leg ottan a' munkát elolvastam, 's a' Tudományos Gyűjteménybe való bé iktatásra méltónak találtam . . . A' mi pedig engem illet, könnyen tudja Professor Ur, hogy én az illyen szándéknak,' s iparkodásnak, kivált vélem egy Megyebéliben,' s ezen fellül volt kedves Tanitványomban, betsülője,' s tehetségem szerént elől mozditója vagyok. Azért mint Fejér Urnál, mint némelly más Tudósoknál, kik a' Tudományos Gyűjteményben dolgoznak, Professor Urrul igen szép informatiót adtam's erre Professor Urat igen örömest dolgozó társnak bé veszik . : ."1)
1) Fejér György szül. 1766. április 23-án Keszthelyen, megh. 1851. július 2-án Pesten mint nagyváradi kanonok; egyike a legjelesebb magyar historikusoknak s a legtermékenyebb íróknak.
A következő év nyarán Bitnicz újabb cikkeket küld Vasshoz, akit közben a Tud. Gyüjtemény főszerkesztőjévé választottak. Vass válaszában ezeket írja:
"Nem akartam ugyan fel venni ezen terhet, ámbár igen betses és hasznos, Megyénknek is nem kis betsületére vállik,de végre reá beszéltettek. Sokan voltak utánna, kivált az Acatholikusok, de majd tsak nem egész köz akarattal én választattam . . . Iparkodom mind azokat meg tenni, a' mit a' Hazai szeretet, Megyénk, s' szülőföldem Szala Vármegye betsülete,' s magamra nézve való tekéntet tőlem meg kívánnak . . . Ennek utánna tehát Kedves Bitniczem! kétszerezett erővel dolgozzon. Iparkodok' ditsőségére lenni. Darabjait meg fogom különböztetni . . ."
Tíz évvel később Bitmez már országos hírű tudós volt, aki a "Magyar nyelvbeli előadás tudománya" c. művével elnyerte a Marczibányi-féle 400 frt. jutalmat. Munkáját megküldte egykori tanárának, Vassnak, aki 1827. november 22-én kelt levelében meleg szavakkal mond köszönetet:
"Kedves Bitniczem! Derék Munkáját kedvesen vettem,' s örömmel olvastam. Ezen szép ajándékát hálaadóan köszönöm. Örülök, hogy vélem egy Megyebéli, avval pedig dicsekszem is, hogy valaha Tanítványom volt.
Szép dicsőséget szüle nevének. Itt minden Tudós, kivel még eddig öszve jöttem, Munkáját igen dicséri . . .
Örülni fogok, ha én is valamiben kedveskedhetem,' s hire fényéhez csak egy sugárt is adhatok . . ."
Néhány nappal később új levelet küld Bitnicznek:
"Kedves Bitniczem! Csak hamarjában vigasztalására jelentem, hogy T. Horváth István Urtól csak most értettem, hogy ocaone Deputaonis1) Pesthini futuro mense congregandae pro coordinanda Academia Hungariae juxta mentem Diaetae 2) a' husz magyar Irók között Kedves Bitniczem is ide fog hivattatni. Ha erre én is valamit tehettem Kedves Bitniczem' dicsőségére, igen örülök ... A' Pap Józsinak köszöntetem mellett azt izenem, hogy a' Szalai (sic!) Imre ezen két holnapban szörnyen meghizott. Ollyan vastag, mint a' szegény megholt Ölbei (sic!) Le-Grand Plebános Bácsi.3) Megholt Czuppon kánonoknál is sokkal vastagjabb. Ha Szombathelyre megy meg nem esmerik. Conduplicáltatott.
1) Occasione Deputationis.
2) Magyarul: Az országgyűlés határozata értelmében Magyarország Akadémiája alapszabályainak megszerkesztése céljából a jövő hónapban Pesten öszszeülő bizottságba...
3) Ki ez? Vajjon Eölbei nagyprépost-e, avagy Szabó Ferenc, Nagy Eölbőnek (ma: Ölbő) 1823-ban elhalt plébánosa? - nem tudom eldönteni.
A' Kalocsai Érseknél, mint Decanus a' Facultást praesentálta. Az Érsek most mindenütt azt beszélli: hogy egy vastag, corporulentus, 's kövér Pap egy sereg Papot köszöntésére vitt, s nem tudja, mitsoda Papok lehettek azok. Mert se az Imre nem mondta meg az Érseknek, kik vagyunk, se az Érsek nem kérdezte, egyébbként pedig az Érsek minket nem esmer . . .
Ezzel szíves barátságba ajánlott szokott tisztelettel 's szeretettel vagyok Kedves Bitniczemnek igaz barátja s szolgája Horváth Dir., 's Laky Urakat Vass. alázatosan tisztelem.1)
1) Horváth Ferenc a szombathelyi líceum igazgatója, Laky Károly a líceum tanára volt.
Ugyanily közvetlenséggel s meleg barátsággal levelez Bitniczcel Szalay Imre is.2) 1830. november 14-én így ír:
2) Szalay Imre szül. Szombathelyen 1787. november 2-án, megh. 1848. szeptember 17-én mint veszprémi kanonok .
"Édes Lajosom!
tisztelt drága Barátom!
Levelének következésében Eggenbergerrel végeztem . . . kérem édes Lajosom! nyomozza ki ha lehetne-e reménylenem, hogy vagy oskolai haszonvételre, vagy másképpen is mind a' magyarból, mind a' némethből a' Hénczek számára lennének e 's circiter mennyi vevőim Vas Vármegyében? . . .3)
3) Magyar grammatikája számára.
A' Szenczy Ferkót4) tiszteletem mellett kérje meg, hogy a' Magyar Conversations Lexiconban való dolgozását, melly eránt Döbrenteivel szóllottam, a' Catholicum tárgyakra fordítsa . . . ezt in specie éppen olly érzésű és tudományú férfiura szeretném bizni, mint Szenczi (sic!) Ferkó, aki az igazságokat világos, velős, és ha szükséges csípős előadásba tudja közre ereszteni . . . Holtig igaz Barátja: Szalay Imre.
4) Szenczy Ferenc szül. Szombathelyen 1800. szeptember 17-én megh. 1869. február 19-én mint szombathelyi püspök.
Utóirat: Most jövök épen Fánczi (sic!)5) első praedicatiójáról; derekas, és nem közönséges bényomással köszöntött be. Vivát!"1)
5) Szaniszló Ferenc. Született Szombathelyen 1792. aug. 2-án, meghalt 1869. dec. 13-án.
1) Vass és Szalay idézett levelei a szombathelyi prem. gimn. kéziratgyüjteményében vannak. Átengedésükért s a könyvtár használata alkalmával tanusított sok szívességéért Kőmíves Kolos dr. prem. kanonok úrnak hálás köszönetet mondok.
Szaniszló Ferenc még nagyváradi püspök korában is megmarad a szombathelyi egyházmegye imaközösségében és végrendeletében sem feledkezik meg Szombathelyről.1) Az ő levelei is tele vannak szeretettel szülővárosa iránt s ragaszkodással egykori társaihoz. 1830. december 15-én így ír Szenczy Ferenchez:
1) Lopussny i. m. 218. l.
"Édes jó Szenczym, kedves Ferkóm! Szép elmés, 's igen gyönyörködtető leveleit nagy örömmel olvastam. Mindenek előtt, kérem, vegye köszönetemet azon szives barátságáért, mellyel sok dolgaimban fáradhatatlan segítőm, mindenekben legjobb akaróm volt. Eránta köteles adózásomnak valamely részét gondolom 's akarom leróni az által, ha erántam jó szívét ezen rendeimmel is magasztalom 's megvallom, hogy kedves Szenczy Ferkóm, ki kezdettől fogva hiv volt hozzám, egész végéig az maradott, és hogy boldognak tartom magamat esméretsége, még boldogabbnak barátsága által. Mondhatom hogy bé láttom belsejébe, tárva van előttem derék szive, 's remek esze. Ezt pedig nem hizelkedés, mellynek köztünk nincs helye, hanem azon érzés mondatja velem, mellyel a Nagynak önként tisztelve hódolunk. Azt pedig mindig kivántam s most is óhajtom, hogy édes Szenczymet az egész Világ ugy esmérje, mint én!!! . . .?2)
2) Szaniszló eredeti levele a szombathelyi szeminárium kéziratgyűjteményében.
Amint egyek voltak az egyházmegye e jeles fiai egymás nagyrabecsülésében és szűkebb hazájuk szeretetében, éppen úgy egyek voltak Szily János egyházias szellemében s a magyar haza szeretetében is.3 )
3)Egyedül Vass Lászlóra vonatkozólag hallottam egyesektől, hogy nem volt ment a jozefinizmus szellemétől. Nyomtatásban megjelent munkáiban s a szombathelyi szem. könyvtárban levő kézirataiban semmiféle jelét sem találtuk ennek.
A budapesti növendékpapság nagymultú Magyar Egyházirodalmi Iskolájának egyik megteremtője és első elnöke Nagy János volt. 1831. június 5-én kelt levelében így értesíti erről Bitnicz Lajost:
" . . . Buzog minden csepp vér bennem, remeg a' toll kezemben, mert az öröm' legkedvesebb forrása mossa gyenge keblemet: végre meghalgatta kérésünket a' Magyarok Istene, és két esztendői fáradozásink után már ragyogni kezd felettünk is a' Magyar világ sugára. Megérkezett szerencsésen . . . Rudnay Sándor Kárdinális, Fő Kormányzónktól . . . a' várva várt válasz, s már két holnaptól fogva folyt is helyesen Társaságunk, Nemes Magyar Gyakorló Iskola név alatt . . . Sz. Iván Hava' 2-kán tartottuk meg a' pompás Tisztiválasztást, mellyben Elölülőnek választattam . . ."1)
1) Nagy János eredeti levele a prem. gimn. kéziratgyűjteményében.
A szombathelyi egyházmegye csillaga delelőjén állott. Elismeréssel és tisztelettel tekintettek feléje, mely annyi jeles férfiúval ajándékozta meg hazánkat: Az általános véleményt fejezik ki a pesti kispapok, akik ekkép ünneplik 1828. júliusában a kar dékánját, Szalay Imrét:
"Szombathely, oh milly büszke lehetsz midőn
Tagodnak illy nagy Főt nevezel, ki rád:
Mint a kelő nap fényt remegtet
A növevény csemetékre . . .
S ki hajdan érdem oszlopokat emelt
Bölcs oktatással néked, s öröm között
Vezette nyájad, mig Hazánknak
Szive magához idézte tőled.
Vérzed szakadtát nem de Nemes Megye? . . ."2)
2) Hálás-Emlék Oszlop, mellyet Tekéntetes, Nagy Tiszteletű s Tudós Szalay Imre Úrnak; a Szombathelyi Egyházi Megye Áldozó Papjának, a Bölcselkedés és Isteni Tudományok Doktorának, a Magyar Királyi Universzitásban az Ékesszóllás, és Pásztori Tudomány rendes Tanítójának, a Szombathelyi Szent Szék, nem különben a Pesti Filozofiai Kar Tagjának, s a Theologiai Kar mostani Dékánjának. Mély tisztelettel emeltek Oskolai pályájok végével hív Tanítványai Julius 30. 1828. Pesten, Füskúti Landerer Lajos betűivel. (8-r. 7 l). P. Tk.
A szombathelyi egyházmegye szűkebb érdekei szempontjából valóban erős vérveszteséget jelentett, hogy két évtizeden belül legkiválóbbjait elveszítette. Sokan éreztek úgy,mint Baltavár káplánja, aki a következő versbe öntötte szíve érzelmeit, mikor Szilasy távozásának hírét hallotta:
"Ismét fiat fogsz veszteni szép Megyém!
Hol ritka Vassod, jó Szalayd, mivelt
Lelkű Szaniszlód - egykor ékes
Díszei fényben uszó napadnak?
Felkelve érdem-szárnyaikon, dicsőn
Szemléltük őket szállani a magyar
Athén felé el; s most utánuk
Ime derék Szilasynk is indúl.
Mig tán Barátink, Hunnia Papjai,
Ezt tí minékünk bánva irigylitek:
Búkönyre olvad sok szem itten,
S nem tud örűlni megyéje kárán.
Elfog szivemnek bánata engem is,
S szemem kesergő cseppeket önt. Te, kit
Tisztel dalom, vedd kedvesen, s élj
Boldogul a magyar ég díszére,"1)
1) Nagy tiszteletű s tudós Szilasy János urnak Szombathelyi Egyházi Megyebéli áldozó Papnak, az Isteni Tudományok Doctorának, a Szombathelyi Egyházi Törvényszék Közbirájának, a Magyar T. Társaság rendes Tagjának, a Szombathelyi Püspöki Lyceumból a Pesti K. Tudományos Egyetemhez kinevezett Lelki Pásztorkodási Tudománytanitónak az uj hivatalhoz bő áldomásokat az egekből. 1836. Sopronban. Kulcsár Katalin Asszony betüjivel. (16-r. 4 l.) Szerzője: Nyikos Mihály Baltavári Lelki-segéd. P. Tk.
1828. Somogy püspöknek egyik legsúlyosabb gondja a Batthyány kegyuraság alá tartozó őrségi templomok és plébániák vigasztalan állapota volt. Bőle András is megkísérelte a patrónus alvó lelkiismeretének felébresztését. Április 14-én kelt levelében felkéri Batthány Károly grófot, Csákány urát, hogy teljesítse kegyuri kötelezettségét az őriszentpéteri templommal szemben, mely annyira romlatag állapotban van, hogy restaurálása mulhatatlanul szükséges. Batthyány gróf május 18-án Csákányban kelt levelében gúnyosan válaszol. Nem emlékezik arra, mit mond a visitatio canonica, de ezt a jótéteményi alkalmat nem akarja elragadni a püspök elől;annál kevésbbé, mert a szomszéd rákosi templomot Somogy püspök szintén a saját költségén javíttatta.1
1) " . . . hanc benefaciendi occasionem, quam sibi arridentem discretione singulari mihi cedit, quominus ingrediar, ipsum Religionis studium, quo quid sanctius, quid cordibus nostris vicinius esse possit? - et ille, quo erga Illustritatis Vestrae personam feror, cultus me prohibent . . ." Püsp. lev. I. állv.
Aug. 14-én küldi el a vakok pesti intézete részére gyűjtött 370 frt. 25 kr.-t.
Szeptember 17-én nagyfontosságú ügyben tesz jelentést a helytartótanácsnak. Zalavármegye u. i. azzal a kérelemmel fordult az uralkodóhoz, hogy a Muraköznek nevezett vidéket, mely a Mura és Dráva összeszögelésében fekszik s politikailag Zalamegyéhez, de az egyházi adminisztráció szempontjából a zágrábi érsekséghez tartozik, csatolja át a szombathelyi egyházmegyéhez. A helytartótanács július 20-án kelt leiratával felszólítja Bőlét, terjessze elő e kérdésben véleményes jelentését.2)
2) 20533. sz.
Bőle mindenkép javasolja Zalamegye kérelmének teljesítését. Egyházi szempontból, mert Szombathely a Dráva gyakori áradása miatt a hívek számára inkább megközelíthető, mint Zágráb. Politikai szempontból, minthogy a magyar királyság minden része politikailag független a szomszéd, - habár egy korona alá tartozó - állomoktól és így kívánatos, hogy egyházi adminisztráció szempontjából se csatoltassék egyetlen része sem más államhoz. Azonfelül az uralkodó és a nemzet közös vágya, hogy a magyar nyelv és kultúra hazánkban mind jobban terjedjen. Erre a feladatra a magyarul nem tudó Zágráb-egyházmegyei papok bizonyára kevésbbé alkalmasak, mint a szombathelyi, veszprémi és győri egyházmegyék horvát anyanyelvű, de magyarul is tudó papjai. A Muraköz plébániáinak átcsatolása nem kis munkatöbbletet jelentene a szombathelyi püspök számára, ezt azonban szívesen vállalja Bőle püspök; de kéri a helytartótanácsot, hasson oda, hogy az átkapcsolás esetén teljesüljön régi kívánsága és székesegyháza kapjon szükségleteinek megfelelő alapot. Azonfelül kéri, hogy mivel az átcsatolás esetén papjainak száma 40-nel szaporodnék s ezzel 322-re emelkednék, az ugyanily nagyságú egyházmegyékhez viszonyítva aránytalanul kislétszámú káptalanja két újabb stallummal gyarapíttassék.l)Az átkapcsolásból sajnos semmi sem lett, sőt a trianoni béke a Muraköz plébániáit politikailag is Jugoszláviához csatolta.
1) Püsp. lev. I. állv. 1828. No. 127.
1829. A pesti egyetemen megüresedett tanári és hitszónoki állás elnyeréséért Szaniszló Ferenc is folyamodik. Bőle püspök a hercegprímáshoz január 1-én írott ajánló levelében a legnagyobb dicséret hangján nyilatkozik róla. Legbensőbb meggyőződésem, - írja - hogy Szaniszló testi-lelki ajándékaival, szelíd, kedves, ártatlan lelkületével itthon is, másutt is mindenkor kimagaslik. Szerencsés, éles esze, érett ítélete, teológiai és filozófiai tudományokban való széleskörű ismeretei, fáradhatatlan szorgalma, a tanításban, előadásban tanusított ritka művészete, nagyhírű ékesszólása, önfeláldozó, felebaráti szeretete . . . minden jóra való készsége . . . oly kimagasló egyéniséggé teszik, hogy nála méltóbban senki nem folyamodhatik az üresedésben levő tanszékért s az egyetemi templom hitszónoki tisztjéért.2)
2) Püsp, lev. I. állv. 1829. No. 1.
Január 14-én kelt körlevelében bejelenti papjainak, hogy ez évben megkezdi a visitatio canonica végzését. A tűzvész által súlyos károkat szenvedett máriacelli kegytemplom restaurálására február 26-án küldi el az egyházmegye adományát, 502 frt. 21 kr.-t.3) Február 27-én körlevélileg gyászistentiszteletet rendel el az egyházmegye összes templomaiban a február 10-én elhunyt XII. Leo pápa lelki üdvéért. Április 23-i körlevelében tudatja papjaival, hogy a konklávé Castiglioni Ferenc bíborost választotta meg pápává, aki a VIII. Pius nevet vette fel.
3) U. o. No. 26.
Június hó 1-én Vízlendván kezdi meg az egyházlátogatási utat. A következő napon Felsőlendván, 3-án Péterhegyen, 4-én Szentbenedeken, 5-én Mártonhelyen, 6-án Szentsebestyénben, 7-én és 8-án Muraszombaton, 9-én Csendlakon, 10-én Vashidegkuton, 11-én Perestón, 12-én Dobrán, 15-én Gyanafalván, 16-án Badafalván, 17-én Nagyfalván, 18-án Rábaszentmártonban és Szentgotthárdon, 19-én Rábakethelyen, 20-án Rábagyarmaton, 21-én Őriszentpéteren, 22-én Nagyrákoson, 23-án Őrihodoson és Kercán, 24-én Nagydolányban, 25-én Apátistvánfalván, 26-án Felsőszömökön, végül 27-én Alsószölnökön végzi el a visitatio canonica-t.
Szalay Imre, egyetemi tanár, a Kozmor Ferenc halálával megüresedett kanonoki állás elnyeréséért folyamodott. A helytartótanács információt kért Bőlétől. A püspök okt. 8-i felterjesztésében teljes dicsérettel nyilatkozik Szalayról, de tekintettel arra, hogy Szalay mint kanonok megtartaná tanszékét s Szombathelytől távol tartózkodnék, kéri a helytartótanácsot, hogy Szalaynak nagyobb káptalanban adjon helyet: A szombathelyi csak 6 tagból áll s így a közös istentisztelet méltó végzése s egyéb elfoglaltságok megkövetelik, hogy ez a hat itthon tartózkodjék.
VIII. Pius pápa jubileumi búcsút engedélyezett. Bőle püspök okt. 1-i körlevelében a jubileumi búcsú elnyerésére egyházmegyéje számára a nov. 15-29-e közötti napokat tűzi ki.
1830. májusában újra megkezdi Bőle egyházlátogatási útját. 23-án Csesztregen, 24-én Szentgyörgyvölgyén, 25-én Lendvavásárhelyen, 26-án Bagonyán, 27-én Bántornyán, 28-án Belatincon, 29-én Cserföldön, 30-án és 31-én Alsólendván, június 1-én Rédicsen, 2-án Lentiben, 3-án Szécsiszigeten, 4-én Kerkaszentmiklóson, 5-én Felsőszemenyén, 6-án Letenyén, 7-én Tótszentmártonban, 8-án Szepetneken, 11-én Bánokszentgyörgyön, 12-én Pákán, 13-án Nován, 15-én Milej-ben, 16-án Nagylengyelben, 17-én Zalatárnokon, 18-án Pusztamagyaródon, 19-én Söjtörön, 20-án Zalaegerszegen, 21-én Alsóbagodon, 22-én Boncódföldén, 23-án Zalaszentgyörgyön, 24-én Salomvárott, 25-én Zalaháshágyon végzi a vizitációt.
Szeptember 8-án nyílik meg az országgyűlés, melyen Bőle is részt vesz s csak néhány nappal karácsony előtt tér haza Pozsonyból.1) December. 27-én kelt körlevelében tudatja papjaival s híveivel VIII. Pius pápának november 30-án bekövetkezett halálát.
1) Kispapok protocolluma I. k. 4. l.
1831. Május 29-én Rábaszentmihályon kezdi meg ez évi egyházlátogatási útját Bőle püspök. 30-ári Csákányban, 31-én Iváncon, június 1-én Szőcén, 2-án Nádasdon, 3-án Szarvaskenden, 4-én Gersén, 5-én Egerváron, 6-án Győrvárott, 7-én Felsőoszkón, 8-án Baltaváron, 9-én Csehimindszenten, 10-én Kámban, 11-én Rábahidvégen és Vasváron, 12-én Körmenden, 15-én Egyházasszecsődön, 16-án Pinkaszentkirályon (Vasalja), 17-én Pinkamindszenten, 20-án Nagykölkeden, 21-én Egyházasrádócon végzi a vizitációt.
Ez az év az ázsiai kolera pusztításának szomorú esztendeje. József nádor július 4-i levelében figyelmezteti Bőlét a veszély közeledésére. A püspök szept. 12-én szétküldi papjainak Lenhossék orvosprofesszornak a betegség gyógykezelésére s az óvóintézkedések foganatosítására vonatkozó iratát.1)Az egyházmegye papsága tőle telhetőleg kivette részét a betegek testi-lelki gondozásában s a szörnyű vész elleni küzdelemben.
1) Püsp. lev. I. állv.
Emlékezetes ez az év annyiban is, hogy ekkor vezette be Veinhofer József Pinkafőn a Jézus-Szíve-ájtatosságot, melynek áldó erejét az egész egyházmegye megérezte.2)
2) Haas Mihály cikke Danielik Emlékkönyvében II. k. 437. l. (Bpest, 1852).
1832. A helytartótanács február 28-án értesíti Bőlét, hogy a király Vass Lászlót nagyváradi kanonokká nevezte ki azzal a meghagyással, hogy pesti egyetemi tanszékét továbbra is megtartsa.3)
3) 3976. sz.
Március 4-én ünnepli I. Ferenc trónralépésének 40-ik évfordulóját. Zalamegye febr. 9-i közgyűlésén felkéri Bőlét, vegyen részt ő is a királyt üdvözlő küldöttségben.
Június hónapban újra megkezdi egyházlátogató útját a püspök. 12-én Vörösvárott, 13-án Alsóőrön, 14-én Felsőőrön, 15-én Őriszentmártonban, 16-án Máriafalván végzi az egyházlátogatást. Június 16-án d. u. érkezik Pinkafőre. A következő napon, Szentháromság vasárnapján, 13 pap segédletével ünnepi szentmisét mond s tekintettel arra, hogy a vidék vegyesvallású, német nyelven arról a hitigazságról prédikál, hogy üdvösségünket jó cselekedetek által kell biztosítanunk. Ugyanaz nap 110 gyermeket bérmált, akiket részben Ausztriából és Stájerországból hoztak szüleik. Másnap, 18-án, meglátogatta az iskolát és rövid vizsgálatot tartott a magyar nyelvből.4)
4) Veinhofer egykorú feljegyzései. Schulprotokoll v. Pinkafeld, S. 90. (Petschowitsch Pál pinkafői káplán úr szíves közlése.)
Ez alkalommal vette fel Bőle kispapjai közé az óbériek későbbi nagyhírű plébánosát, Pehám Györgyöt. Az egykori posztóslegény, akit Veinhofer minden további nélkül tanítóvá tett Sinnersdorfon, 26 éves korában kezdett el tanulni, magánúton tette le kitűnő eredménnyel vizsgáit a kőszegi bencéseknél. "A június 17-i ünnepi szentmise után - így beszéli el Pehám - magához hivatott Veinhofer plébános úr és azt mondta, írjam le a püspök úr prédikációját latinul s nyújtsam át a püspök úrnak, mert holnap be fog neki mutatni. Megtettem s másnap a szentmise után a plébános úr bemutatott ő méltóságának. A püspök úr jóakarattal hallgatta meg a szemináriumba leendő felvétel iránt előterjesztett kérelmet, elolvasta prédikációmat s azt mondta: "Plus scripsit, quam ego dixi; sit boni animi, est susceptus."1) (Többet írt, mint, amit én mondtam. Legyen bizalommal, fel van véve.)
1) Geschichte der Pfarre Olbendorf, 47-48. l. Pehám kézirata. (Wentzl Ottó vasjobbágyi plébános úr szíves közlése.)
Június 19-én Árokszálláson folytatta egyházlátogató útját Bőle püspök. 20-án Kicléden, 21-én Vasfarkasfalván, 22-én Vaskomjáton, 23-án Lődösön, 24-én Pásztorházán, 25-én Szenteleken, 26-án Óbéren, 27-én Baksafalván, 28-án Pusztaszentmihályon, 29-én Németcsencsen, 30-án Kukméren, július 1-én Némethidegkúton, 2-án Királyfalván, 15-én Rábakereszturon, 16-án Felsőrönökön, 17-én Németszentgróton, 18-án Németújváron, 20-án Szentkúton, 21-én Németsároslakon, 22-én Pinkakertesen, 23-án Szentpéterfán, 24-én Alsóbeleden, 25-én Pósaszentkatalinon és Németlövőn, 27-én Németkeresztesen, 28-án Pornón folytatja le a vizitációt.
Két változás esik ez évben a szemináriumban. Az egyik a vakáció idejének előretolása. Ez ideig szeptember és október hónap volt a szünidőnek szentelve. Ettől az évtől kezdve egy hónappal előbb végződött s október elején kezdődött az iskolaév. A kispapoknak ez sehogyansem tetszett. "Hoc suadebat stulte Germanus et sequebatur coece Hungarus" (Ostobán tanácsolta ezt a német s vakon követte a magyar), jegyzi fel nagy búsan a kispapok krónikása.1)
1) Assz: K. VII. k. 152. l.
A másik változás abban állott, hogy a veszprémi szeminárium eddig a szombathelyiben neveltette filozófusait; ettől az évtől kezdve a veszprémi filozófusokat a pécsi szemináriumban helyezik el. Helyük nem maradt üresen. Alagovich Sándor, zágrábi püspök, a magyar nyelv ismeretét óhajtván egyházmegyéjében terjeszteni, felkérte Bőlét, hogy kisszemináristáit fogadja be a szombathelyi szemináriumba. Bőle teljesítette a kérést s az év őszén hét zágrábi kispap vonult be a szombathelyi papnevelőintézet falai közé.2)
2) Kispapi protokollum I. k. 13. I.
Pehám György is bevonult a papneveldébe mint filozófus társainál jóval öregebb fejjel. "A beöltözés után - így írja le első benyomásait - elöljáróink felvezették a kispapokat a püspök úrhoz, aki egy szép latin beszédben, - amely fölött én egészen bámulatba estem, mert soha ily hosszú és folyékony latin beszédet nem hallottam - szorgalomra és főként jámborságra s istenfélelemre buzdított bennünket. Miután beszédét befejezte, hozzám fordult s azt mondotta: ,Istum jam nosco, iste enim est meus.? (Ezt már ismerem, ez az én emberem.)
Ez a kevés szó nagyon sok vigaszt és bátorságot öntött belém, amire nagy szükségem volt."1)
1) Geschichte der Pfarre Olbendorf, S. 51.
November 18-án aránylag fiatalon húnyt el az egyházmegye egyik kiváló, nagyérdemű papja, Steiner Ferenc kanonok, jáki apát, Somogy Lipót egykori titkára, a püspöki hivatalnak húsz éven át volt vezetője. November 27-én Bőle Várady József nagyprépostot ált. helynökévé nevezi ki hivatkozással betegségére és gyakori, kényszerű távollétére. December 16-án nyílik meg az 1832-1836-i országgyűlés, mely Bőlét ismét hosszú időre elvonja egyházmegyéjétől. 1833. Március 30-án Pozsonyból küldi el Rómába egyházmegyéje állapotáról szóló jelentését.2) Az ad limina látogatás elvégzésére Alessandri Pétert, a Dataria Apostolica tisztviselőjét kéri fel. Jelentéséből felemlítem a következőket:
2) Püsp. lev. I. állv. No. 30.
Az egyházmegye lakói vallásuk szerint következőkép oszlanak meg:
| Római katolikus : Görög nem egyesült : Luteránus : Református : Zsidó : Összesen : |
265.800 20 56.849 11.157 5.570 339.396 |
A nép általában vallásos, erkölcsös, főkép a falvak s kisebb községek lakossága. Sok baj forrásai a vegyesházasságok. Évente 30-40 azok száma, kik más vallásról térnek át a katolikus vallásra.
A kispapok havonta kétszer s ezen kívül nagyobb ünnepeken gyónnak és áldoznak. A püspök jelen van vizsgáikon s hacsak nincs akadályozva, megjelenik mindegyiknek próbaszónoklatán. A tanulmányi felügyelő bővebben megmagyarázza azt, amit az egyes tanárok előadnak.
A húsvéti szertartások végzésére hazatér Bőle püspök. Április 10-én meglátogatja a kispapokat, lelkükre köti, hogy a dogmatikát és a szentírás tudományát különös gonddal tanulják, hogy annak idején kéznél legyen fegyverzetük a rossz katolikusokkal és az akatolikusokkal szemben.1)
1) Kispapi protocollum I. k. 23. l.
Augusztus végén egykori kiváló kispapjától, a világi pályára lépett Horváth József Elek kaposvári gimn. igazgatótól kap levelet. "Húsz kötetes készen álló munkáimat óhajtom kiadni . . . - írja a jeles poéta - nehogy haladó életemmel ma holnap azok is ki hunyjanak." Elsőben a Poesis tudományja címűre nyit előfizetést. Bőle felhívja, papjait, hogy minél többen rendeljék meg e művet.2)
2) Püsp. lev. I. állv. 1833. No. 115.
A jeles poéta halálérzete sajnos nem csalt; az egyházmegyéhez és szülőföldjéhez haláláig hű férfiú 1835. január 20-án meghalt, mielőtt kéziratait nyilvánosságra bocsáthatta volna.
1834. Az év nagy részét az országgyűlés miatt ismét székhelyétől távol kénytelen tölteni Bőle püspök.
A helytartótanács a megelőző év augusztus 13-án felkérte Bőlét, terjessze elő véleményét arra vonatkozólag, kell-e a hazai jog számára tanszéket felállítani a szemináriumokban s ha igen, mily módon vihető ez ki? Bőle április 2-án válaszol. Javasolja a hazai jog tanítását. Véleménye szerint minden egyházmegye küldjön fel a pesti egyetemre egy-két kiválóbb tehetségű papot, ki teol. tanulmányaival már végzett, hogy ott a jogi tudományokat elsajátítsa s a szemináriumban előadhassa.3)
3) A helytartótanács leiratának száma 20954, Bőle válaszáé 78.
Június 5-én installálják Szaniszló Ferenc egy. tanárt a vasvár-szombathelyi káptalan tb. tagjává. Szaniszló elfoglaltsága miatt személyesen nem jelenhetik meg s így Vadász Ferenc szem. prefektus helyettesíti az ünnepségen.1)
1) Kispapi protocollum I. k. 32. l.
Augusztus 6-án szenteli pappá Bőle a pécsi egyházmegye növendékét, Haas Mihályt, a későbbi szatmári püspököt.Haas Pinkafőn született, lelki fejlődésére Veinhofer rendkívül mély és tartós hatást gyakorolt, amiről a jeles író-püspök később sokszor megemlékezett.2)
2) Pl. Danielik Emlékkönyvének I. és II. köteteiben. Haas adta ki Veinhofer prédikációinak több kötetét.
A szeminárium szelleme ez időben bizonyos tekintetben lazulást mutat. Tanulmányi szempontból magasan áll. Tanárai elsőrangú szakemberek, kik tárgyaikat nagy gonddal adják elő és szigorúan megkövetelik a szorgalmat kispapjaiktól. A tanulás rendkívül intenzív voltáról sokat beszélnek az egykorú kispapi feljegyzések. A lazulás a szellem és lelki élet szempontjából történik. Bőle az elöljárók kérésére megrövidíti a szentgyakorlatoknak Szily által bevezetett időtartamát.3) Viszont megengedi az elöljáróság, hogy a farsang három utolsó napján szünetet tartsanak, s ezeken "tisztes szórakozást engedélyez - egyebek közt mértékletes, a papi állással nem ellenkező táncot a zene hangjaira - és pihenést reggeli 7 óráig."4)
3) Kispapi protocollum I. k. 24. l.
4) U. o. 29. l.
1835. Március 2-án meghalt I. Ferenc király. Az egyházmegye szeretettel siratta meg s hálás imával kísérte el utolsó útján uralkodóját, akit kora ifjúsága óta a személyes ismeretség annyi szála fűzött Szombathelyhez. A szombathelyi egyházmegyének mindenkor hálával kell e meleg szívű király emlékét őriznie, aki nagy szeretettel karolta fel első püspökét s annak halála után kiváló gonddal és áldozatokkal folytatta a székesegyház építését, a Herzan-hagyaték nagyértékű részét megítélte számára, Somogy Lipótban szentéletű püspököt adott neki s a pápóci prépostságnak Somogy kezében való meghagyása által lehetővé tette a székesegyház építésének méltó befejezését.
Bőle püspök sokat betegeskedik ebben az évben. Június második s július első felét Toplica fürdőn tölti.Október 29-én válaszol Reviczky Ádám kancellárnak 19212/933. számú nagyfontosságú kérdésére. Szükségesnek tartja, hogy a püspökök az egyházmegyéjük területén lakó ú. n. kiváltságos szerzetek házaiban is tarthassanak visitatio. canonica-t. Hogy azonban ebből ellenségeskedés ne származzék, azt ajánlja, hogy e vizitációt az apostoli király rendelje el és pedig az apostoli szentszék előzetes engedélyével; így a kiváltságos apátságok és prépostságok házaiban a vizitáció az apostoli király parancsára történnék a püspökök, mint az apostoli Szentszék delegátusai által.1)
1) Püsp. lev. I. állv. 1835. évi 162. sz.
Október 13-án küldi el az Augustineumba Boros Károlyt, a későbbi egy. tanárt, aki két éven át a kőszegi Kelcz-Adelffy árvaház prefektusi tisztjét töltötte be. Bőle az Augustineum igazgatójához, Vágner Mihály felsz. püspökhöz írt levelében azt a reményét fejezi ki, hogy Boros kimagasló tehetségével, szorgalmával és jámborságával méltó utóda lesz a kitűnő Szaniszló Ferencnek, aki a szombathelyi egyházmegyének addig egyetlen Augustineumot végzett növendéke volt.2)
2) U. o. 145. sz.
Vágner püspök október 20-án értesíti Bőlét, hogy Boros megérkezett, "Méltóságod vágyában, - írja levelében - hogy Szaniszló, kinek emléke áldásban él köztünk s fog élni mindenkor, méltó utódot kapjon Borosban, egész szívemből osztozom."3)
A m. kir. helytartótanács dec. 15-én kelt leiratával értesíti Bőlét, hogy az uralkodó Szilasyt a pesti egyetemre a lelkipásztorkodás tanárává nevezte ki.4)
3) 38. és 217. sz. a. 4) A helytartótanács a köv. év jan. 20-án 2464. sz. a. értesíti erről Bőlét.
1836. Február 10-én tartotta utolsó előadását a szemináriumban Szilasy János. A kispapok megható búcsúünnepélyt rendeztek. Két növendék alkalmi verset írt, egyik beszédet mondott. A tudós, professzor nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban is kitűnő pedagógus volt. Nemes egyénisége, nagy tudása, szeretetteljes szíve annyira lebilincselte növendékeinek lelkét, hogy ma, közel száz év után is, oly erővel csap felénk a protocollum sárguló lapjairól tanítványainak szeretett tanáruk elvesztése fölött érzett fájdalma, hogy lehetetlen mély meghatottság nélkül olvasni a feljegyzéseket.5)
5) Kispapi protocollum I. k. 42-3. 1.
Február 13-i szemináriumi vizsgálaton Bőle püspök is meleg szavakkal búcsúzik Szilasytól, megköszöni az egyházmegye szolgálatában kifejtett munkáját, jókívánságaival kíséri élete emelkedő útján s áldását adja rá.1)
1) U. o.
Február 15-én Pozsonyban kelt levelében Pyrker László, egri érsek felkéri Bőlét, csatlakozzék a magyar püspöki kar Pozsonyban időző tagjainak határozatához, mellyel felkérik az uralkodót, hogy a helytartótanács 1835. szeptember 7-én kelt 17694. sz. rendeletével a grammatikai iskola II-III-IV. osztályai számára előírt hittankönyvet1) helyezze használaton kívül, mert több pontja ellenkezik a kat. egyház tanításával. Ha pedig új kiadásra kerül a sor, adassa azt püspöki jóváhagyás alá. Bőle február 19-én kelt levelében készséggel csatlakozik püspöktársainak határozatához.
1) "A ker. kath. hitnek tanitása . . . Budán. 1835."
A hosszúra nyúlt országgyűlés végre ez év május 2-án véget ér és Bőle újra hozzáláthat egyházmegyéje kánoni látogatásának folytatásához. Május 29-én Lékán kezdi meg útját, 30-án Felsőszénégetőn, 31-én Borostyánkőn, június 1-én Kupfalván, 2-án Pörgölényben, 3-án Rőtfalván, 19-én Rohoncon, 20-án Bándolon és Incéden, 21-én Városszalónakon, 22-én Felsőkethelyen, 23-án Nagyszentmihályon, 24-én Pinkamiskén, 25-én Egyházasfüzesen, 26-án Sámfalván, 27-én Csémben, 28-án Nagynardán végzi a visitatiot.
November 1-én a székesegyházban nagy ünnepélyességgel mutatja be aranymiséjét. Nagyon jellemző Bőle egyéniségének puritánságára a kispapi protocollum következő feljegyzése: "Soha azelőtt nem lehetett látni amit ma, hogy t. i. a püspök úr infulás apátoktól és kanonokoktól körülvéve mutatta be a szentmisét." Az ünnepi istentiszteletet nagy vendégség követi a püspökvár nagytermében. A kispapok asztalát is virágok, torták, tüzes campaniai borokkal telt kancsók díszítik, püspökük szeretetét s bőkezűségét hírdetve.2)
2) Kispapi protocollum I. k. 49-50. l.
Az 1836. évi országgyűlés kimondotta,3) hogy ott, ahol a papok magyarul prédikálnak, ott az anyakönyveket is magyarul vezessék. Bőle egység céljából november 25-én kelt körlevelével elrendeli, hogy a szombathelyi egyházmegye öszszes plébániáin, akár magyar az igehirdetés nyelve, akár nem, magyar nyelven vezessék az anyakönyveket.
3) Articuli Diaetales tertii anni 1836. §. 4.
December 24-én kedves karácsonyi ajándékot küld a szemináriumnak: Szily János és Herzan bíboros olajfestményű arcképét.4) Mindkettő ma is a szeminárium ebédlőjében látható.
4) Kispapi protocollum I. k. 51. 1.
1837. A nemzeti ébredés tavaszi hangulata a kispapok lelkét is megihleti. A protocollum vezetője lelkesen jegyzi fel, hogy Sághy Mihály rektor az eddig járt "Jelenkor"-on kívül a szeminárium költségén az "Athenaeum"-ra is előfizet, a kispapok pedig saját költségükre megrendelik a "Rajzolatok"-at.1)
1) Kispapi protocollum I. k. 52. l.
Január 26-án ünnepélyesen fogadja Bőle nagynevű vendégét, Kopácsy József veszprémi püspököt, a későbbi hercegprímást.2)
2) U. o.
Az egyházlátogatást ebben az évben Ostffyasszonyfán kezdi meg május 16-án; 17-én Kenyeriben, 18-án Pápócon, 19-én Kemenesszentpéteren, 20-án Hőgyészen, 21-én Alsóságon, 22-én Kiscellben (Celldömölk), 23-án Kemenesmihályfán és Kemenesszentmártonban, 24-én Nagysitkén, 25-én Káldon, 26-án Gércén, 28-án Egyházashetyén, 29-én Jánosházán, 30-án Karakón, 31-én Vásárosmiskén, június 1-én Hosszúperesztegen, 2-án. Nyőgéren, 3-án Égervölgyén végzi az egyházlátogatást.
Szombathely város augusztus 17-én tartott közgyűlésén elhatározta, hogy a városi őrtornyot a piac terének szabályozása céljából lebontatja. Az ősz folyamán hordatták le a több száz évet látott tornyot s a csúcsán levő rézgömbben, melynek kiemelkedő rúdjára a város szülöttének és védőszentjének, Szent Mártonnak képe volt erősítve, két iratcsomót találtak. Ezekből kitűnik, hogy a torony utolsó tatarozása 1734-ben történt; az egyik irat utolsó négy latinnyelvű sora így szólt: "Szent szülöttje tiszteletére állította helyre a város ezen tornyot; oltalmazd könyörgéseiddel, ha ingadoznék, égi pártfogó."3)
3) Kunc-Kárpáti i. m. 199. s köv. l. A kettős latin kronostichon így szól:
natIVo renoVat sanCto sabarIa tVrrIM,
nVtantem serVa DIVe patrone preCe.
speCtator VIDe: renoVat saVarIa
tVrrIM. patronI effIgIes hanC genVIna tegIt. (u. o. 201. 1.)
Ebben az évben kezdte meg Bőle az új, püspöki sörház nagy tömbjének építését. Az építkezés súlyos költségei anyagi helyzetét nagyon megnehezítették.4)
4) Nemzeti Ujság. Hazai és külföldi tudósításokból. 1843. 57. sz. június 9.
Ez év őszén állította fel Bőle a szemináriumban a hazai jog tanszékét.
A jeles ifjú akadémikus, Nagy János adta elő heti három órában a hazai törvényeket.1)
1) Kispapi protocollum I. k. 59. l.
A kispapok főduktora és szertartásmestere az 1837/8. tanévben az egykori posztóslegény, Pehám György volt. Előrehaladott kora s a tanulmányok terén tanusított kiváló előmenetele miatt Bőle már ez év augusztus 10-én pappá szentelte; mivel azonban nem volt üres kápláni állás, visszamaradt a szemináriumban. "Így teljesen befejezhettem - írja Pehám - teológiai tanulmányaimat a szemináriumban, ahol az én annyira jó Mecénásom (Bőle püspök) állandóan ellátott misestipendiumokkal, ami számomra annál nagyobb jótétemény volt, mert az a kevés, amit tanító koromban összegyűjtöttem, már rég elfogyott s fehérneműt és ruhát okvetlenül vennem kellett."2)
2) Geschichte der Pfarre Olbendorf S. 54.
1838. Az év első felében Bőle sokat betegeskedik. A február 17-i dogmatikai vizsga az ő szobájában folyik le, április 12-én, nagycsütörtökön az olajat a püspöki palota kápolnájában szenteli.3)
3) Kispapi protocollum I. k. 62. l.
Február 10-én küldi el Rómába jelentését az egyházmegye állapotáról. Az ad limina látogatást megbízásából ismét Pietro Alessandri végzi.4)
4) 1838. No. 30.
Április 14-én körlevelet intéz az egyházmegye zalai részében működő papjaihoz. Zalavármegye karai és rendjei u. i. 1836. augusztus 8-i közgyűlésükön elhatározták, hogy a népnek tudatlanságából való kiemelése céljából bizottságot küldenek ki a nép nevelésére szolgáló szabályok kidolgozásóra. Felkérik Bőle püspököt, buzdítsa papjait, hogy e bizottságot munkájában támogassák. Bőle körlevelében nagy lelkesedéssel szól a papnak a tudás, a világosság terjesztése körüli kötelességéről. " A kultúrának a nép minél szélesebb rétegeiben való meghonosítása az általános jólétnek legbiztosabb záloga . . . nekünk, akiket az Úr a népek tanítására hívott, nem lehet semmi kedvesebb és kívánatosabb, mint Zalamegye e határozatának effektuálása . . . hogy a nép kiragadtassék a tudatlanságnak sötétségéből, mely minden tévelynek s minden rossznak termékeny szülőanyja . . . támogassák minden erejükkel a kiküldött bizottság munkáját . . . ezt követeli tőlük lelkipásztori tisztjük, népük szeretete, a haza jóléte . . ."1)
1) U. o. No. 50.
Április 15-én a sz. Domonkos-rend nagy fénnyel ünnepli meg szombathelyi házának 200 éves jubileumát. Az ünnepi beszédet Szenczy Ferenc, teol. tanár mondja.2)
2) Kispapi protocollum I. k. 63. I. Szenczy beszéde nyomtatásban is megjelent e címen: Egyházi beszéd, mellyet Sz. Mártonban a sz. Domonkos-rend ottani behozásának 200. évfordulójára mondott Szenczy F., Kőszeg, 1838.
Május 23-án Ölbőn kezdi meg ez évi egyházlátogatásait Bőle. 24-én Répceszentgyörgyön, 25-én Vámoscsaládon, 26-án Nicken, 27-én Felsőpatyon, 28-án Sárvárott, 29-én Csényén és Ikervárott, 31-én Pecölben, június 1-én Rábakovácsiban, 2-án Rumban végzi az egyházlátogatást. December 21-24-én a kispapok lelkigyakorlatai alkalmával minden egyes szentbeszéden megjelenik.3)
3) Kispapi protocollum I. k. 66. L
A S. Congregatio Concilii bíboros atyáinak nevében Rivarola bíboros december 22-i kelettel válaszol Bőlének 1833. és 1838. évben Rómába küldött jelentésére.4)
4) Püsp. lev. 1838. No. 30.
A bíborosok elismeréssel nyilatkoznak Bőle buzgóságáról s főpásztori működéséről; buzdítják, hogy a székesegyházat mielőbb szentelje fel; a visitatio canonica-t mihamar végezze el s kezdje meg második egyházlátogatási körútját. Ajánlják az egyházmegyei zsinat összehívását; sürgetik, hogy a székeskáptalan legalább nagyobb ünnepeken közösen végezze az egész officiumot, s hogy a káptalanban a teológus és poenitentiarius kanonok stallumát erigálja. Sürgetik, hogy a kispapok szentelés előtt ne 3, hanem 6 vagy 8 napos lelkigyakorlatot végezzenek. Ajánlják, hogy az egyházmegyében vezesse be azt a jó szokást, hogy a papok erkölcstani és liturgikus kérdésekre vonatkozólag megbeszéléseket tartsanak. Melegen ajánlják, hogy kisszemináriumot emeljen a papi pályára készülő gimnázisták számára s végül, hogy missiókat tartasson szerte az egyházmegyében. Ez segítő eszköze lesz a vegyesházasságok ellen is, melyek - Bőle jelentése szerint - annyi vallási közönynek forrásai az egyházmegyében.
1839. Január 30-án búcsúznak a kispapok szeretett rektoruktól, Sághy Mihály kanonoktól, akit az uralkodó a váci székeskáptalan nagyprépostjává nevezett ki.1)
1) Kispapi protocollum I. k. 67. l.
Június 5-én nyílik meg az 1839/40. évi országgyűlés. Bőle ezen betegeskedése miatt nem vehetett részt.2)
2) József nádor 1839. május 4-én 988. sz. a. kelt leiratában felmentette Bőlét az országgyűlésen való megjelenés kötelezettsége alól.
Erős hazafiság hatotta át Bőlét. A magyarosító rendeletek megtartása fölött szigorúan őrködött. Egyik legkedvesebb papja, Veinhofer, német nyelven állított ki egy anyakönyvi kivonatot. Bőle június 16-i leiratában keményen megrótta ezért s lelkére kötötte, hogy rendeletét, mely szerint az anyakönyvek mindenütt magyarul vezetendők, szigorúan tartsa be s mint esperes ne mutasson rossz példát.3) A megrovás nem hidegítette el Veinhofert, továbbra; is a szeretet meghitt melege hatja át viszonyát egykori tanárához.4)
3) 1839. évi 86. sz.
4) V. ö. Veinhofer levele Bőléhez 1840. febr. 15-én: "Dominus Deus Vestram Illustritatem, dulcissimum et dilectissimum Parentem meum longe adhuc conservet pro nostro omnium solatio, hocque quotidie ad aram aeternae supplico Benignitati . . ."
Ez évben fejezi be tanulmányait a bécsi felsőbb papi képzőben Boros Károly. Filozófiai doktorátusa mellé "magno-cum applausu" (legnagyobb sikerrel) szerezte meg a teológiai doktorátust is. Észbeli képességeiről, lelki tulajdonságairól elöljárói fényes bizonyítványt állítanak ki.5)
5) Püsp. lev. I. állv. 1839. évi 100, sz.
Az év nyarán Bőle súlyosan beteg. A szentelendők július 25-28. napjaiban elvégzik lelkigyakorlataikat, de a szentelést a püspök betegsége miatt el kell halasztani.6)
6) Kispapi protocollum I. k. 69. l.
Lajcsák Ferenc, nagyváradi püspök, a vegyesházasságok ügyében március 15-én körlevelet adott ki, amely a puskaporos hangulatot a katolikusok és protestánsok közt még jobban elmérgesítette. A vegyesházasságok ügyét az 1790- 91-iki XXVI. t.-c. 15. §-a következőkép rendezte: "A vegyesházasságok mindig a kat. plébánosok előtt kötendők, de ezeknek semmiféle ürügy alatt sem szabad azok elé valami akadályt gördíteni. Az ily házasságokból származott, vagy származandó gyermekek, ha az atya katolikus, mind az atya vallását kövessék, ha pedig az anya katolikus, akkor csak a fiúk követhetik atyjuk vallását."
E törvénnyel nem voltak megelégedve sem a katolikusok, mert a kat. egyházjog és az uralkodó vallás szempontjából helytelen volt, sem a protestánsok, akik teljes egyenjogúságot követeltek a katolikusokkal.
A kat. papság ezideig betű szerint teljesítette a törvényt. Egyaránt a templomban eskette és áldotta meg a vegyesvallású párokat, akár biztosítva volt az összes gyermekek kat. nevelése, akár nem. A vegyesházasságokra vonatkozólag az 1832/6-i országgyűlésen kirobbant heves vita következtében azonban mindjobban tudatára jöttek annak, hogy nem lehet egyenlő bánásmódban részesíteni azt, aki az egyház előírásait teljesíti s azt, aki ezt nem teszi. Lajcsák püspök fent említett pásztorlevelében úgy rendelkezett, hogy csak azok vegyesházasságát szabad a templomban megáldani, akik a gyermekek katolikus nevelését biztosítják. Ahol ezt nem teszik; ott a vegyespárokat csak a plébánia-lakban, hallgatólagos jelenléttel kell összeadni és megesketni.1)
1) Karácsonyi János: Magyarország egyháztörténete főbb vonásaiban. Nagyvárad, 1915. 276. 1.
Lajcsák pásztorlevele óriási felzúdulást keltett a protestánsok között. József nádor Kopácsy prímásnak azt írja, hogy e pásztorlevél soha rosszabbkor nem jöhetett volna. A nádor óhajára a prímás felkéri püspöktársait, hogy a protestánsokkal való vitás ügyeket ne vigyék külön-külön nyilvánosság elé, hanem tárgyalják meg püspöki konferencián s mint a püspöki kar közös határozatát tegyék nyilvánossá.
Bőle augusztus 13-án válaszol a prímásnak. Sajnálja, hogy betegsége miatt nem jelenhetett meg a püspöki konferencián. Álláspontja egyezik Lajcsákéval. Mindenekelőtt azonban a pápához kell ez ügyben fordulni, "mint a kat. egyház prímásához s a kat. egység központjához."2)
2) 1839. No. 100.
Az új szemináriumi tanév küszöbén Szenczy Ferenc, a dogmatikának 1823 óta tanára, átveszi Lipovics őrökét, a lelkipásztorkodástant, saját katedráját pedig átengedi Boros Károlynak. A dogmatika eddigi tankönyve, az 1839. szeptember 1-én elhunyt takonybéli apátnak, Guzmics Izidornak könyve l) helyett Bőle parancsára Klüpfel Engelbert freiburgi egyetemi tanárnak művét2) vezetik be újra.
1) Theologia Christiana fundamentalis. Jaurini, 1828. és Theologia Dogmatica. Pars I-III. Jaurini, 1828.
2) Institutiones Theologiae Dogmaticae. Pars I-II. Viennae, 1807. Ed. tertia. Hurter dícsérettel emlékezik meg a jeles augusztinusnak tudományáról és vasszorgalmáról. Nomenclator literarius, Oeniponte, 1895. Tom. III. pg. 563-6.
Mivel azonban e művet könyvkereskedésben nem tudták megkapni, plébánosoktól szedték össze a szükséges példányokat.3) Hogy Szenczy tanszékét Bőle kívánságára adta-e át Borosnak, avagy önként, - s hogy a tankönyv változtatásba miért avatkozott be Bőle? - nem sikerült kiderítenem. Talán nem járok téves úton, ha a tankönyv változtatás okát Bőle konzervatív teológiai felfogásában keresem. Guzmics dogmatikája u. i. "modernkedő, válogató, bölcselete nincs, csak gondolatai; a jozefinizmus áthatja egész rendszerét, nem tud korának divatjától szabadulni."4)
3) Kispapi protocollum. I. k. 71. l.
4) Kühár Flóris: Nemes Gáspár dömölki apát hittudományi művei. Pannonhalmi Szemle. 1928. 331. l.
Megemlítem még, hogy Bőle ezen évben szülőhelyén, Szarvaskenden 450 forinttal misealapítványt tett családjának élő és elhalt tagjaiért.
1840. Az 1839/40-iki országgyűlésen a protestánsok újra követelték a reverzálisok eltörlését és azt, hogy vegyesházasságok a protestáns lelkipásztor előtt is köthetők legyenek s a gyermekek mind az atya vallását kövessék. Kopácsy prímás 1840. január 13-án Pozsonyban kelt levelében leírja a nehéz helyzetet, melyben a püspöki kar az országgyűlés vitái során van; szükségesnek tartja, hogy a püspökök egyöntetű álláspontot foglaljanak el, közli saját álláspontját s kéri Bőle véleményét. Bőle február 15-i válaszában mindenben hozzájárul a püspöki kar által kidolgozott állásfoglaláshoz.
Február 28-án tartják a szemináriumban az első vizsgát a hazai jogból Bőle püspök, Vidos József alispán és Szabó Miklós vármegyei főjegyző jelenlétében.5)
5) Kispapi protocollum I. k. 73. l.
Június 9-én Kőszegen végzi a kánoni látogatást Bőle, 10-én Kőszegszerdahelyen, 12-én Nagygencsen, 13-án Salfán, 14-én Nagypösén és Tömördön, 15-én Meszlenben, 16-án Felsőszilvágyon folytatja le a vizitációt.
Az evangéliumok vendnyelvű kiadása, melyet Szily János Küzmics Miklós, felsőszentbenedeki plébános, fordításában kiadott, ez évben harmadik kiadásban jelenik meg.
A püspöki kar június 2-án adta ki körlevelét a vegyesházasságok ügyében s a kat. egyházjog elveinek megfelelően az egész országban kötelezővé tette a papság számára a hallgatólagos jelenlét (passiva assistentia) gyakorlatát abban az esetben, ha a vegyespárok a kat. egyház feltételeit nem teljesítik. Bőle augusztus 22-én közli papjaival s híveivel e körlevelet. 1)
1) No. 111.
A protestánsokra ez intézkedésből sérelem nem származott, mert a hallgatólagos jelenléttel kötött házasság is egészen érvényes házasság volt, a templomban való áldáshoz pedig a protestánsoknak úgysem volt joguk. Egyes vármegyék azonban mégis erősen támadták e rendelkezés miatt az egyházat. Arra magyarázták a hallgatólagos jelenlét elrendelését, hogy ezzel a kat. papság megsérti az 1790/1-iki törvényt, mert akadályt gördít a vegyesházasság elé. November 4-én tartott közgyűlésén Vasvármegye is tiltakozott a püspöki rendelet ellen és feliratban kérte az uralkodót, hogy szüntesse meg "ezen gyászos következésű törvénysértést." A szombathelyi plébánost, aki a püspöki utasítás értelmében járt el, a közgyűlés az alispán által meginteti, ismétlődés esetén törvényes büntetéssel fenyegeti meg. Végül kimondja a közgyűlés, hogy e végzést a járási szolgabírók útján a megyebeli lakosok előtt is kihirdeti.
Bőle november 7-én kelt körlevelében okosságra és mérsékletre inti papjait. A püspöki kar rendeletétől eltérniök hajszálnyira sem szabad, másrészt azonban törekedniök kell arra, hogy az ellentéteket szeretettel, békességgel, amennyire lehetséges, áthidalják és a nép előtt ki ne élezzék.2) November 13-án a királyhoz ír fel; éles logikával cáfolja meg Vasvármegye határozatának okfejtését s kéri az uralkodót, hogy a vármegyei határozatot mint törvényellenest semmisítse meg.3) Egyidejűleg ír a hercegprímásnak is, megküldi neki Vasvármegye közgyűlési határozatának s az uralkodóhoz intézett felterjesztésének másolatát.4)
2) Püsp. lev. I. állv. 1840. évi 149. sz. a.
3) U. o.
4) U. o.
Kopácsy prímás november 29-én válaszol. Szomorúan látja a különbséget Vasvármegye november 4-i és 1790-iki híres határozata közt, mellyel az akkori Vasvármegye felírt az uralkodóhoz a kat. egyház elveinek a közélet minden terén való érvényesítése érdekében s melynek követe, Ebergényi István az 1790/1-iki országgyűlésnek a kat. vallás javára hozott összes határozatait sajátkezűleg írta alá, miként a prímási levéltár iratai tanusítják. Egyebekben ő és négy püspöktársa szintén felterjesztést intézett az uralkodóhoz Pestmegyének aug. 27-én hozott, Vasmegyééhez hasonló határozata ellen. A király nov. 16-i végzésével a helytartótanácsot bízta meg az ügy tanulmányozásával s jelentés tételével: Bizonyára ugyanezt a választ fogja kapni Bőle is. Ha ez nem történnék meg és a vármegye folytatná a megkezdett utat s papokat bíró elé állítana, a bíró előtt meg kell jelenniök, de azonnal felebbezniök kell az ítélet ellen.
1841. A nemzeti megújhodás lelkesen halad előre. Bőle magyar nyelven levelez a helytartótanáccsal. Szaniszló Ferenc szerkesztésében a "Fasciculi-Literarii" c. kéthavonkint megjelenő latinnyelvű folyóirat mellett megindulnak ez év január 1-én a "Religio és Nevelés" s az "Egyházi Tudósítások" c. kitűnő magyarnyelvű folyóiratok. A kiváló férfiú régi egyházmegyéje iránti szeretettől indíttatva két példányt ingyen küld a szombathelyi szemináriumnak.1) A kispapok saját költségükön előfizetnek Vörösmarty, Bajza és Schedel "Athenaeum"-ára, a "Regélő"-re és a "Honművész"-re.2) Szaniszló Ferenc bátyja, József, szemináriumi lelkiigazgató, hazai nyelven intézi a kispapokhoz az eddig latin nyelven mondott szentbeszédeket.3)
1) Kispapi protocollum I. k. 81. l. 2) U. o. 3) U. o. 87. l.
Sőt még tovább készül haladni a magyarosodás. Bőle a helytartótanács október 12-én kelt kérdésére adott válaszában a szemináriumi tanárok és elöljárók véleményének meghallgatása alapján kijelenti, hogy az összes teológiai tárgyak magyar nyelven taníthatók a papnevelő intézetben.4)
4) A helytartótanács leiratának száma 35220.; Bőle válasza december 7-én 119. sz. a. kelt. V. ö. a szeminárium elöljáróinak jegyzőkönyvét.
Május 23-án indul el utolsó egyházlátogatási útjára Bőle püspök.Ezen a napon Nemesbődön, 24-én Vépen, 25-én Vasszécsényben, 26-án Táplánfán, 27-én Szentkirályon, június 1-én Szentléránton, 3-án Kisunyomban, 6-án Jákon, 7-én Náraiban, 8-án Oladon, 9-én Dozmaton, 14-én Szombathelyen végzi el a visitatiot. A székeskáptalan kánoni látogatását már nem tudja elvégezni, jóllehet április 29-i leiratával a székeskáptalant értesíti, hogy egyházlátogató útját a káptalan vizitációjával fogja befejezni.
Az érdeklődés homlokterében ez évben is a vegyesházasságok ügye áll. Zalavármegye január 11-én tartott közgyűlésén követte Pest- és Vasmegye példáját, a püspöki kar körlevelét törvényellenesnek nyilvánította s kimondta, hogy súlyos pénzbírsággal sújtja azt a kat. papot, aki hallgatólagos jelenléttel esket; a szepetneki plébános ellen pedig, aki elsőnek esketett passiva assistentia-val, az eljárást megindítja. Bőle március 8-án az uralkodóhoz fellebbez.1)
1) 1841. No. 32.
Kopácsy prímás február 24-én kelt levelében, - hogy az ügy kivizsgálásával megbízott helytartótanácsnak minél pontosabb jelentést tehessen, - felkérte Bőlét, közölje vele válaszát a következő kérdésekre: 1) a püspöki kar körlevelének közzététele óta csökkent-e a vegyesházasságok száma?; 2) az elmult év nagybőjtjétől ezen év nagybőjtjéig hányan kötöttek házasságot reverzálissal és hányan a nélkül - passiva assistentiával?; 3) keltettek-e a passiva assistentiával kötött házasságok zavarokat, nyugtalanságot?; 4) mily határozatokat hoztak ez ügyben a vármegyék?
Bőle március 8-án válaszol. Válaszából kitűnik, hogy a püspökkari körlevél közzététele óta a vegyesházasságok száma nem csökkent; az 1839. év nagyböjtje és 1840. nagy böjtje közt eltelt idő alatt a szombathelyi egyházmegyében 11 pár kötött vegyesházasságot reverzálissal és 8 a nélkül, ezzel szemben az 1840. nagybőjtjétől 1841. nagybőjtjéig eltelt időben 12 pár kötött vegyesházasságot reverzálissal és 7 a nélkül. A körlevél a megyében semmiféle zavarra, békétlenségre okot nem adott. Mindössze két esetben indult eljárás assistentia passivával eskető lelkészek ellen: Vasban a szombathelyi plébános és Zalában a szepetneki lelkész ellen. Mindkét esetben alispáni megintéssel végződött az ügy.
A püspöki kar látván a zavart és félreértést, melyet a vegyesházasságok ügyében kibocsátott körlevél okozott, részint, hogy magát igazolja, részint, hogy az esetben, ha az országgyűlés a vegyesházasságok kötését protestáns lelkész előtt is megengedné, az ágyasságokat megakadályozza: Lonovics József Csanádi püspököt Rómába küldötte, hogy ez ügyben utasítást és egyházjogi szempontból orvoslást kérjen, Lonovics küldetése sikerrel járt. Az apostoli szentszék jóváhagyta a püspöki karnak a passiva assistentiára vonatkozó állásfoglalását s a vegyesházasságokat felmentette a trienti forma alól, vagyis a vegyesházasságokat tilosnak mondta ugyan, de érvényeseknek még azon esetben is, ha nem az illetékes kat. plébános és két tanú előtt köttetnek.1)
1) Karácsonyi i. m. 277. l.
A nemeslelkű Kopácsy prímás nagy örömmel adja hírül Bőlének Lonovics útjának sikerét szept. 20-án kelt levelében. Majd nov. 20-i újabb levelében tudatja, hogy Lambruschini bíboros vonatkozó irata megkapta a placetum regium-ot s másolatban megküldi mind a Lambruschini-féle utasítást, mind a királyi jóváhagyó iratot. Bőle nagy örömmel veszi a hírt, gratulál a prímásnak fáradozásai sikeréhez s kívánja, hogy megpróbáltatása nehéz órái után láthassa, hogy a vegyesházasságok ügye az egyház szellemében teljesen megnyugtató megoldást nyert legyen.2) December 24-én körlevélben ismerteti papjaival a Lambruschini-féle Instructiót.3)
2) 1841. No. 120. 3) 1841. No. 127.
Bőle püspök ekkor már súlyos beteg volt. Szélütés érte, melyből többé nem gyógyult fel.
Megemlítendőnek tartom még, hogy Bőle ebben az évben a koltai templom építéséhez hatezer téglát ajándékozott.4)
4) Religio, 1841. 23. sz.
1842. Január 29-én kelt körlevelében újra szigorúan kötelezi összes papjait, hogy az anyakönyveket magyar nyelven vezessék. Közli a rovatok új feliratát, melyeket Bitnicz Lajos javított át.5)
5) 1842. No. 10.
Március 24-én Pesten meghalt Vass László egyetemi tanár, a szombathelyi egyházmegye egykori, nagyérdemű papja.6)
6) Egyházi tudósítások. 1842. 105. 1.
Április 26-án a helytartótanács kérdésére adott válaszában közli Bőle, hogy az egyházmegye területén 11 zsidó rabbiállomás van, de rabbiképző nincs.1)
1) No. 44.
Június 27-én kelt levelében felkéri Sztankovits János győri püspököt, hogy papjai szentelését vállalja magára. "Összeroncsolt egészségi állapotom miatt, mely a szent funkciók bármiféle végzésében megakadályoz, - írja - abszolute képtelen vagyok a papszentelés elvégzésére."2)
2) No. 61.
Augusztus 16-án arra kénytelen kérni Majláth gróf kancellárt, engedje meg, hogy a hivatalos ügyiratokat általános helynöke, Várady József, nagyprépost írhassa alá, mert keze már annyira remeg, hogy a hivatalos iratok aláírására alig képes.3) Szeptember 5-től kezdve Várady helynök már saját nevében levelez a helytartótanáccsal.4)
3) No. 92.
4) No. 101.
A plébániák és helyi káplánságok, valamint a kápláni állomások számát az utolsó évtizedekben alig szaporították. Hiába kértek buzgó községek önálló lelkipásztort, a helytartótanács is, az egyházi főhatóság is többnyire kedvezőtlenül döntött.5) Ennek következménye az volt, hogy az egyházmegye papokban felesleggel rendelkezett. Ez évben a kispapok egyik tanulótermét azon újmisések számára foglalták le, akik a szemináriumban várták be elhelyezésüket.6) Két évvel később Balassa püspök szentszékével egyetértésben az összes kispapokkal megismételteti évfolyamukat. E furcsa intézkedéssel radikálisan eltüntetik a papfelesleget.7)
5) Így 1841-ben Horvátnádalja és Németgyirót kérése lett visszautasítva. 1841. No. 3. és Intimata, No. 41; 1843. Helytartótanács 24525. sz. leirata.
6) Kispapi protocollum I. k. 88. és 91. l.
7) Püspöki szentszék 1844. évi 419. és 591. sz. a. V. ö. Kispapi protocollum. I. k. 103. l., elöljárói protocollum az 1844/5. iskolaév kezdetéhez.
Megemlítem ez év történetéhez, hogy Máriafalva XV. századbeli szépséges gótikus templomát Veinhofer József, pinkafői esperes ez évben restauráltatja. A költségeket több egyházmegye buzgó papsága adja össze.8) Bőle is segít. Ugyancsak hozzájárul a büki iskola építési költségeihez 125 forinttal.9)
8) Haas Mihály cikke a Religio és Nevelés 1843. évi 41. sz. 326. lapján.
9) Papi névtár 1878.
Hagyatékáról 1838. május 20-án kelt végrendeletével intézkedett. A Kollonich-féle egyezmény értelmében egyik harmadát székesegyházának, a másodikat a kir. kincstárnak, az utolsó harmadot pedig testvérhugának, özv. Szabó Andrásné, szül. Bőle Juditnak hagyta, aki 48 éven át vezette bátyjának háztartását.1) A király néhány lényegtelen módosítással jóváhagyta Bőle végső akaratát.2)
1) Bőle sajátkezű végrendelete a kápt. sekrestyében őrzött iratok közt C. 14. sz. a. van elhelyezve.
2) A m. kir. udv. kamara 1843. nov. 29-én 42532. sz. a. értesíti erről a káptalant. Az eredeti leirat u. o. B. 36. sz. a.
1843. Május 18-án nyílik meg az 1843/4-iki országgyűlés. Bőle már nem jelenhetik meg rajta mind súlyosabbá váló betegsége miatt. Püspöktársai azonban a Lambruschini-féle Instructióval kezükben nyugodtan tekinthettek a vegyesházasságok ügyében meginduló viták elé. Sikerült is megvédeniök a kat. nő azon jogát, hogy férje beleegyezésével gyermekeit mind a kat. vallásban nevelhesse. Másrészről azonban a protestánsok azon kívánságát, hogy a vegyesházasságok az ő lelkészeik előtt is köthetők legyenek, az országgyűlés 1844. III. t.-c. 2-ik §-val teljesítette.3)
3) Karácsonyi i. m. 278. l.
Bőle életereje mind halványabban lobogott. Június 4-én, pünkösd napjának hajnali 4-ik órájában jött el érte az Úr, életének 81-ik, püspökségének 19-ik évében.4) Június 15-én temették; gyászünnepséget és emlékbeszédet nem tartottak tiszteletére.5)
4) Várady József helynök körlevele 1843. június 4-én. 84. sz. 5) Assz. K. VIII. k. 224. l.
A hegyháti magyar kovácsmester fia, Bőle András, hatalmas termetű, rendkívül erős ember volt testben és lélekben egyaránt. Beszéde, modora férfias, kemény, szinte nyers. De a félelmes külső nemes jellemet, mély vallásosságot, éles értelmet és lángoló hazafiságot takart.
Külső megjelenését ekként festi egy beiktatására írt vers:
"Justa statura, valens Pectus, vox fortis, Amoena, in Te perraro Foedere juncta sibi . . ." 1) (Szép termet, hatalmas mell, érces, kellemes hang benned rendkívül ritka szövetségre keltek.)
1) Leopoldus Somogyi e Campis Elysiis . . . 3. l.
Képei. A püspöki palota és káptalani sekrestye püspökgalériáiban Bőlének egy-egy olajfestményű mellképe van elhelyezve. A káptalani sekrestyében levő kép szignálva van:
"Dax fecit. A. 1838." A püspöki palotában levőt ennek alapján festette Vidra Ferdinánd. (V. ö. 141. l.) A szemináriumi ebédlőben levő kép szintén szignálva van: "Dax fecit 1839." A szemináriumi társalgó egy rézkarcot őriz, melyet a jónevű művész, Lütgendorff Ferdinánd báró 1826-ban a pozsonyi diétán készített Bőléről. A karc Vidos Lajos nagyprépost hagyatékából 1926-ban került a szeminárium tulajdonába.
Nemes jelleme, kötelességszeretete közismert volt s kiemelik mindazok, akik róla írtak. Pedáns rend jellemzi plébános korában készült felterjesztéseit, őrkanonoki írásait csakúgy, mint a püspöki hivatal ügykezelését püspökségének éveiben. Puritánságára jellemző, hogy első apáti miséjét benedikálása után ötnegyed év mulva mondta2) s hogy püspök korában is kerülte a fényes szertartásokat.3)
2) Assz. K. V. k. 176. l. ' 3) U. o. VIII. 47. 1. és protocollum I. k. 49-50. l.
Mélységes vallásossága már diák- és kispapkori imakönyveiben kedves nyomokat hagyott, mikor azokat teleírta az Úr Jézushoz szóló kedves latin versekkel, fohászokkal, Krisztus követésének hatasát éreztető rövid, velős mondásokkal. Még püspök korában is szerette könyveinek lapjelzőit teleírni ilyenekkel.
Éles, logikus észjárása megnyilvánul minden írásában és kéziratban megmaradt szónoklataiban.
Egyházias érzülete s mindenkor korrekt, egyházias állásfoglalása természetszerű nála, aki Szily János oldalán nőt fel és húsz éven át tanította a dogmatikát a hittudományi főiskolán.
A hazaszeretet lobogó tűzzel ég Bőlében. Amerre jár nemzetiségi vidékeken, vizsgát tart az iskolában a magyar nyelvből. Magyar nyelven vezetteti az anyakönyveket az egész egyházmegyében.
A szemináriumban tanszéket állít a hazai jog előadására s káplánokul magyar fiúkat küld nemzetiségek lakta vidékekre, hogy az illető nép nyelvét megtanulják s viszont azt magyar nyelven oktassák.1)
1) Tóth: Emlékezzünk régiekről. 17. 1. Bőle hazafias érzésének jellemzésére ideiktatok néhány sort egy beszédéből: "Nints tündöklőbb és tiszteletre méltóbb Virtus a Magyarban, mint az igaz Hazafiuság! A Hazai Törvényekhez ragaszkodás, Magyar Nemzeti Ősi alkotmányunk sérelem nélküli fentartása, a Király és Hazához egyaránt vonzó igaz hivség, és buzgóság, melly a Nemes Lelkü Magyart a Királyi Felség . . . védelmére, és azzal elválaszthatatlanul öszve termett Nemzeti fény, és boldogságnak szerzésére tüzeli, és indéttya; El fajult, s porba hever az a Magyar, se nem méltó, mert tsak rodhatt Tagja Nemzetének, a puha, kinek Lelke Királyja és Hazájáért nem buzog! alá való Lélek, és Csak ingyen él, ki Királyja és Hazája védelmére, bátorsága és boldogságára nem igyekszik" . . . Idvezlő beszédek . . . Batthányi Fülöp . .. . beiktatására. (Szombathely, 1827.) 14. l.
Kitűnő szónok volt. Nagy tudása, szenvedélyes temperamentuma és hatalmas hangja tette azzá.
"Az (Bőle), kinek villám szózatja A vad féktelenségnek Gyermekét megrázkódtatja . . ." dalolják kispapjai.2)
2) Emlékoszlop Bőle András urnak . . . midőn a nevendék Papház igazgatásáról nyugalmasabb magányba költözne, 2. l.
S egy évvel halála után így idézik vissza emlékét a dominikánus atyák:
,,Hol van velőket rázni tudó heved, Hova rabolvák szózatos ajkaid? Mellyek hatályos hangja minket Mennyei élvnek emelt honába?"3)
3) Tiszteletkoszoru Balassa Gábor püspök igtatása ünnepére a szent Domonkos rendi szerzettől. Szombathely, 1844.
Nagy tetterő lakott a hatalmas emberben. Ő volt az egyházmegye utolsó "építő" püspöke. A székesegyház délre fekvő ajtaja elé csinos s az egésznek díszével helyes arányban álló tornácot épített.4) Születéshelyén, Szarvaskenden és Nován teljesen új iskolát épített, melynek fenntartására és a tanítók anyagi helyzetének javítására alapítványt is tett; Zalaegerszegen a leégett és Zanaton a düledező templomot díszesen helyreállíttatta.5)
4) A szombathelyi püspöki megye papságának névtára. 1878. VII. l. 5) U. o. - V. ö. a szombathelyi és zalaegerszegi plébániák
A püspökségi gazdasági épületek nagy része az ő korából való. Sorokmajort, a zalaegerszegi épületeket, Szombathelyen a püspöki sörházat és az u. n. Bőle Jutka-féle szép házat a Szily János-utcában, mely ma az Országos Társadalombiztosító Intézet tulajdona, ő emeltette.1)
1) Nagyobb számú tervrajz Bőle építkezéseihez a püsp. lev. IV. sz. 4. f.-ban.
Valamennyi erős, vaskos épület. Építőjük szelleme van mintegy kőbe vésve bennük - mondja találóan Tóth József dr.2) Az egyházmegye utolsó visitatio canonica-i tőle származnak s ugyancsak az ő nevéhez fűződik az egyházmegyei segélyalap megteremtése.
2) Tóth J.: Emlékezzünk régiekről. 15. l.
Jószívűsége. A hagyomány keménybeszédűnek, nyersnek mondja.3) A hegyhátiak általában nem épen szelíd természetűek. Őt is gyakran el-elragadja öröklött hevessége s szenvedélyes természete. Írásai azonban más képet mutatnak. Papjaihoz írt levelei, hivatalos ügyiratai választékos hangúak, atyai lelkület szól belőlük. A hirtelen támadt harag hamar elült s helyét elfoglalta Bőle András szívének nemessége, az imádságos pap atyai jósága. Papjainak felterjesztései és feljegyzései szeretettel s bizalommal szólnak hozzá, ill. róla.
3) Kedves adomákat beszél el erre vonatkozólag Tóth i. m. 14-20. l.
Bőle püspök kormányzata nehéz időkre esett. Országszerte lanyhult a vallásos élet, lazultak az erkölcsök, a vármegyékben és országgyűléseken hevesen támadták a kat. vallás évszázados jogait és igyekeztek aláásni a papság tekintélyét. Bőle hősiesen állta e nehéz harcot. Pozsonyban a nemzeti zsinaton megvédi a szombathelyi egyházmegye papságát az ellene szórt rágalmak ellen. Megvédi papsága jogait 1822-ben Vasvármegye sérelmes határozatával szemben s mint 80 éves aggastyán rettenthetetlen bátorsággal száll síkra az egyházias álláspont védelmében a vegyesházasságok körül folytatott harcokban4) és megvédi papjait Vas- és Zalavármegyék határozataival szemben. Bejárja egyházmegyéjét. Erős kézzel igyekszik mindenütt a botrányokat kiírtani, a bajokat orvosolni, híveinek lelkiéletét s papságának jó szellemét erősíteni.
4) V. ö. Scitovszky János pécsi püspök levele Bőléhez 1841. március 9-én, 1841. évi iratok 35. sz.
Sajnos, mindez csak részben sikerült neki. Életének utolsó éveiben a liberálizmus sorvasztó szellője megkezdi lazító, pusztító útját a szombathelyi egyházmegyében is.
Bőle mint kőszegi kis gimnázista állott az egyházmegye bölcsőjénél, mint teol. tanár és szombathelyi plébános közvetlen tanúja volt Szily gigantikus munkásságának, látta Herzan előkelő udvarát s bizalmasa volt a szentéletű Somogy Lipótnak. Mint püspök lelkének minden erejével igyekezett nagy elődeinek munkáját hűségesen folytatni s egyházmegyéjét azon a magaslaton megőrizni, melyre azok emelték.
Bőle Andrással a szombathelyi egyházmegye fénykorának tán utolsó szereplője, nagy hagyományainak egyik legerősebb oszlopa szállott sírba.
