Augustissimae Romanorum Imperatrici Mariae Theresiae, Hungariae, et Bohemiae Reginae, Archiducissae Austriae, Lotharingiae, et Barii Ducissae, Magnae Ducissae Hetruriae etc. etc. Theses ex Jure Canonico, quas ex permissione R. P. D. Nicolai de Vecchis Sacrae Consistorialis Aulae Advocati, et Almae Urbis Archigymnasii Rectoris Deputati in Collegio Germanico, et Hungarico publice defendendas proponit, Franciscus Josef Herzan S. R. I. Comes ab Harras Pragensis Sac. Theol. Doctor, et ejusdem Collegii Alumnus d. d. d. Romae MDCCLVIII. Typis Joannis Generosi Salamoni. (2-r. 32 l.)
Herzan-könyvtár.
Decisiones Sacrae Rotae Romanae coram R. P. D. Francisco Herzan nunc S. R. E. Presbytero Cardinali Tituli SS. Nerei, et Achillei. Adiectis argumentis, et summariis necnon conclusionum indice locupletissimo. Tom. I-III. Romae MDCCLXXXVII. Apud Aloysium Perego Salvioni Typographum Vaticanum in Archigymnasio Romano. (2-r. XVIII és 334; XVI és 352; X és 346 l.)
Herzan-könyvtár.
Eminentissimi et Reverendissimi Domini Francisci Divina Miseratione tituli Sanctae Crucis in Hierusalem S. R. E. Presbyteri Cardinalis Herzan de Harras Episcopi Sabariensis Insignis Ordinis S. Stephani Regis Hungariae magnae Crucis Equitis, Protectoris Nationis Germanicae, et Regnorum ac Statuum haereditariorum Sacrae Caesareae Regiae Apostolicae Majestatis, Ejusdemque a Sanctioribus Consiliis Status etc. etc. Epistola Pastoralis ad venerabile Capitulum, Clerum, et Populum Sabariensem, Venetiis MDCCC. Typis Antonii Zatta Qu: Jacobi. (2-r. 12 l.)
Herzan-könyvtár.
Herzan bíboros ügyiratai a bécsi és vatikáni levéltárakban s a szombathelyi püspöki és szentszéki levéltárakban. A bécsi udvari levéltárakban levő jelentések közül többet ismertet Seb. Brunner.
Carmen quod Eminentissimo S. R. I. Comiti Francisco Herzan de Harras, S. R. E. Cardinali Ecclesiae Cathedralis Sabariensis Episcopo, Abbati B. M. V. de Almád, Insignis Ordinis S. Stephani Regis Hungariae Apostolici Magnae Crucis Equiti, S.C. et R. A. M. Actuali Intimo Status Consiliario, quum Pontificalibus E. C. Sabariensis honoribus III. Idus Novemb. MDCCC. inauguraretur, Gymnasium Ginsiense S. F. Sabariae, Typis Antonii Siess. (kis 4-r. 8 1.)
A szombathelyi prem. gimn. tanári könyvtárában.
Sanctissimi Domini Nostri Pii Divina Providentia Papae VII. homilia habita in Consecratione Francisci S. R. E. Card. Herzan de Harras Episcopi Sabariensis in Hungaria die XVIII. Maii MDCCC. Dominica V. post Pascha Venetiis in Templo S. Georgii Majoris. Venetiis apud Franciscum Andreola typographum pontificium MDCCC. (4-r. 8 l.) Közölve a Bullarium Romanumban. (Roma, 1846.) XI. k. 26. l.
Herzan-könyvtár.
Nagy Méltóságu Gróf Herzán Ferentz Ő Eminentziájának a Romai Anya Szent Egyház Kardinállának etc. etc. második Szombathelyi Püspöknek Székében örvöndetes bé iktatásán Vigadozó Pásztor. Szombathelyen, Siess Jósef Antal betüivel, 1800. (16-r. 8 l.)
Szem. K.
Nagy Iosephus: Dictio ad Eminentissimum S. R. E. Cardinalem Franciscum e Comitibus Herzan de Harras Insignis Ordinis S. Stephani Regis Apostolici Magnae Crucis Equitem, S. C. et R. Apost. Majestatis Actualem Intimum Status Consiliarium: dum reginem almae Dioecesis suae Sabariensis ritu solemni capesseret, habita per Josephum Nagy Abbatem S. Catharinae de Szerengrad, Cathed. Ecclesiae Sabariensis Canonicum et Lectorem. Sabariae, die 11 ma Novembris MDCCC. Viennae, in Typographia de Polachiana. (4-r. 8 1.)
Szem. K.
Lábos Franciscus: Carmen Celsis Honoribus Eminentissimi, ac Reverendissimi Domini Francisci e Comitibus Hrzan de Harras S. R. Ecclesiae Cardinalis Episcopi Sabariensis Insignis Ordinis Sancti Stephani Regis Apostolici Magnae Crucis Equitis, Caesareo-Regii ad Aulam Pontificiam Ministri Plenipotentiarii, et Protectoris Germaniae, Sacratissimae Caesareae, et Regio-Apostolicae Majestatis Actualis Intimi Status Consiliarii dum per Altefatam Suam Majestatem Sacratissimam VIII. Idus Septembris Anno MDCCIC. Episcopus Sabariensis Clementer renunciaretur. Nomine Senatus, Populique Sabariensis devote oblatum. Sabariae. Typis Iosephi Antonii Siess. (4-r. 4 l.)
Szem. K.
Carmen quo Eminentissimo S. R. I. Comiti Francisco Hrzan de Harras S. R. E. Cardinali Ecclesiae Cathedralis Sabariensis Episcopo Glorioso Ipsius Onomastico, ac Natali Die Parnassus Orientis jubilat. (4-r. 6 l.)
Kézirat a szem. könyvtárban.
Horváth József Elek: Pásztori játék mellyet Kárdinál Gróf Harrasi Herzán Ferentz Ő Eminentziájának, Isten, és Apostoli Szék Kegyelméből szombathelyi Püspök Urnak, Sz. István Apost. Király rendjén-lévő nagy keresztes Lovagnak, a Német Nemzet Védelmezőjének, a Római Császári, és Apostoli Királyi Felség belső titkos Tanátsossának s. a. t. Sz. Iván havának 10. napján 1804. Eszt. történt halálára készitett Horváth Jósef az Isteni Tudománynak első Esztendő-béli Halgatója, s ugyan azon Szombathely-Megye-béli Nevendék Papságnak eggyik Tagja. Közre botsáttatott a Tdő Nevendék Pap Uraknak költségével. Szombathelyen, Szísz Antal Jósef Betüivel. (4-r. 12 l.)
Szem. K.
Nagy Iosephus: Oratio quam in solemnibus exequiis Eminentissimi, ac Reverendissimi Domini Francisci S. R. I. Comitis Hrzan de Harras S. R. E. Presbyteri Cardinalis tituli S. Crucis in Hierusalem, Insignis Ordinis S. Stephani Magnae Crucis Equitis, Sacratissimae Caesareae, et Regio-Apostolicae Majestatis Actualis Intimi Status Consiliarii et Episcopi Sabariensis dixit Josephus Nagy Abbas S. Catharinae de Szerengrád, Cathedralis Ecclesiae Sabariensis Praepositus Major, et Canonicus etc: Sabariae, Typis Josephi Antonii Siess. 1804. (4-r. 22 l.)
Szem. K.
Nagy Gábor: Halotti beszéd mellyet Harrasi Gróf Herzán Ferentznek a Romai Anya-Sz. Egy-ház Jerusalemi szent Kereszt tzimje alatt, és áldozó papi renden-lévő Kardinalissának a szombathelyi megye Püspökjének Sz. István Apostoli Királyi nagyobb Keresztye Vitézzének Szentséges Tsászári, és Apostoli Király Ő Felsége belső Tanátsossának hamvai felett élő nyelven mondot Nagy Gábor Lenti Plébánus, az Istenes Tudományoknak Tudóssa s-azoknak a szombathelyi Nevendék Papok házában tanéttója, a midőn a Boldogultnak árvamegyéje Boldog Aszszony havának 8ik napján 1804ik Esztendőben ugyan azon el nyugodott Fő-Pástorának az halotti vég-tiszteletet gyászos készületek közt meg tette. Szombathelyen, Szísz Antal Jósef Betüivel. (2-r. 9 l.)
Szem. K.
Merkwürdige Lebensgeschichte aller Kardinäle der Röm. Kath. Kirche, die in diesem jetztlaufenden Seculo das Zeitliche verlassen haben. IV. Teil. Regensburg, Montag, 1773-1781. (8-r. 518 és 38 l.)
Herzan-könyvtár.
Stephanus Katona: Historia critica regum Hungariae stirpis Austriacae. Tora. XL-XLII. Budae. 1810-7.
Ritter Artaud: Geschichte des Papstes Pius VII. Aus dem französischen. Wien, Mechitaristen, 1837.
Augustin Theiner: Geschichte des Pontificats Clemens XIV. 1853. Paris.
Adam Wolf: Österreich unter Maria Theresia. Wien. Gerold. 1855.
Julius Cordara S. J.: De profectione Pii VI. P. M. ad aulam viennensem eiusque causis atque exitu commentarii. Cura Jos. Boero S. J. Romae, 1855.
Crétineau-Joly: Mémoires du Cardinal Consalvi Secrétaire d'État du Pape Pie VII. Avec une Introduction et des Notes. Ces Mémoires publiés pour la premiére fois sont enrichis du Facsimile du 8 Autographes précieux. 2 Tom. Paris. Henri Plon, 1864.
Memoiren des Cardinalis Consalvi Staatssekretair Sr. Heiligkeit Pius VII. Paderborn, 1870, Junfermann.
Sebastian Brunner: Die theologische Dienerschaft ara Hofe Joseph II. Geheime Correspondenzen und Enthüllungen zum Verständniss der Kirchen- und Profangeschichte in Österreich von 1770-1800. aus bisher unedirten Quellen der k. k. Haus-, Hof-, Staats- und Ministerialarchive. Wien, 1868, Wilhelm Braumüller.
Giuseppe Boero S. I: Storia della vita di S. Stanislao Kostka della Compagnia di Gesu, compilata sulle testimonianze giuridiche dei processi formatisi per la sua canonizzazione, dal P. Giuseppe Boero delta medesima Compagnia. Torino, Tipografia di Giulio Speirani e Figli. 1872.
Sebastian Brunner: Joseph II. Charakteristik seines Lebens, seiner Regierung und seiner Kirchenreform. Freiburg. Herder. 1874.
A szombathelyi püspöki megye papságának névtára. Szombathely, 1874, Bertalanffy.
Füssy Tamás: VII. Pius pápasága. 2 rész. Budapest, 1876, Szent IstvánTársulat.
Constant v. Wurzbach: Biographisches Lexikon des Kaiserthums Oesterreich enthaltend die Lebensskizzen der denkwürdigen Personen, welche 1750 bis 1850 im Kaiserstaate und in seinen Kronländern gelebt haben. 60 Bände. Wien, Universitäts-Buchdruckerei, 1857-1892.
Cölestin Wolfsgruber: Christof Anton Kardinat Migazzi Fürsterzbischof von Wien. Saulgau in Württemberg, Hermann Ritz, 1890.
Kunc Adolf-Kárpáti Kelemen: Szombathely-Savaria rend. tanácsu város monographiája. Szombathely, Bertalanffy, 1880-1894.
Andreas Steinhuber S. L: Geschichte des Collegium Germanicum Hungaricum in Rom. 2 Bände. Freiburg, Herder, 1895.
Friedrich Noack: Deutsches Leben in Rom 1700 bis 1900. Stuttgart u. Berlin, Cotta, 1907.
Kapossy János: A szombathelyi székesegyház és mennyezetképei. Budapest, Apostol, 1922. :
Pigler Andor: A pápai plébániatemplom és mennyezetképei. Budapest, Apostol, 1922.
Tóth József: Emlékezzünk régiekről. Szombathely, Martineum, 1925.
Domanovszky Sándor: József nádor iratai. Budapest, 1925.
Max Braubach: Max Franz von Österreich. Letzter Kurfürst von Köln, Fürstbischof von Münster. Münster, Aschendorf. 1925.
Jóformán az összes történetírók, akik Mária Terézia, II. József, XIV. Kelemen, VI. és VII. Pius életéről írnak, megemlékeznek Herzanról. Az egykorú újságok (így a Wiener Diarium, Wiener Zeitung, Brünner Zeitung) is sokszor írnak róla.
Harrasi Herzan Ferenc gróf 1735. április 5-én Prágában született. Atyja Herzan Zsigmond Gusztáv gróf leitmeritzi kerületi főnök,1) édesanyja az előkelő, nagyvagyonú Harrach grófok családjából származó Mária Anna grófnő volt.2)
1) A harrasi Herzan (Hrzan, Hrsan, Hrsán, Herzán) grófok családja régi cseh nemesi család, mely őseit a XIV. századig vezeti fel. I. János Ádám (megh. 1655) bárói, II. János Ádám (megh. 1681) grófi rangra emeltetett. A család utolsó tagja Herzan Károly Frigyes gróf a mult század első felében halt meg s vele kihalt a Herzan grófok családja. Így Wurzbach: Biographisches Lexikon d. Kaisertums Österreich IX. k. 364-5. 1. - Ezzel szemben a marienthali ciszt. női apátságtól nyert értesülésem szerint Herzan nővérének, a zárda egykori apátnőjének, s így bíborosunknak is, atyja Herzan Ferdinánd Miksa gróf volt, aki 2-ik fia volt Herzan Ferenc Lipót grófnak. Ezen értesülés szerint a Herzan grófok családja nem annyira a cseh, mint inkább a sok gazdát cserélt Felsőlausitz nemességének tagja volt, birtokai voltak Oberstahwaldban, Felső- és Alsó-Kemnitzben. A marienthali apátnő levelében dr. Walter v. Boetticher: Geschichte des Oberlausitzischen Adels u. seiner Güter 1635-1815. (Band I. Seite 770-773) c. művére hivatkozik.
2) A Harrach-család 1610-ben kapta grófi rangját. Herzan bíboros anyai nagyatyja, Harrach Alajos Tamás Raymund gróf (1669-1742) spanyol követ, nápolyi király, majd birodalmi pénzügyminiszter volt. Érdemeiért az uralkodótól a hatvani uradalmat kapta. Negyedik gyermeke volt Mária Anna grófnő (1698-1758), bíborosunk anyja. Ötödik gyermeke János Ernő (1705-1739), nyitrai püspök, VI. Károlynak teljhatalmú minisztere a pápai udvarnál. Hatodik gyermeke Ferdinánd Bonaventura (1708-1778), Lombardia helytartója s később az udv. tanács elnöke. V. ö. Wurzbach i. m.
Herzan Ferenc gróf tanulmányait Prágában a piaristáknál kezdte meg s a prágai egyetemen a jezsuiták konviktusának növendékeként oly jeles sikerrel folytatta, hogy már 17 éves korában elnyerte a bölcsészettudományi doktorátust. 3)
3) Nagy József: Oratio, quam in solemnibus exequiis . . . dixit . . . 12. l.
Érsekénék ajánlatára 1753-ban felvételt nyert a római Coll. Germanicum-Hungaricumban. Öt évet töltött a világhírű nevelőintézetben s ezalatt megszerezte a teológiai doktorátust. A negyedik év végeztével előljárói Herzant "a bevett szokás ellen az ott maradásnak kiszabott idején túl még egy esztendeig meg marasztották és az újonnan be öltözött Papoknak Mesterül és Vezetőül adták", mondja el gyászbeszédében Nagy Gábor, aki két évtizeddel később szintén növendéke volt a Collegiumnak.1)
1) Nagy Gábor: Halotti beszéd . . . 5. l.
Azok között, kiknek felügyelője s újoncmestere lett, foglalt helyet Szily János is, ki két és fél éven át volt kispaptársa Herzannak.2)
2) "Ama Régi híres Rómaj Seminariumban az ujiontz kis Papságnak (Novitiorum) Erköltsre vezérlő mesterek lett: Boldogult Szily Püspöknek-is Novitiorum Mestere volt: amint azt ő Eminentziájának Szájából hallottam." Nagy Méltóságu Gróf Herzán Ferentz Ő Eminentziájának... örvendetes bé iktatásán vigadozó Pásztor. Szombathelyen, Siess József Antal betűivel. 1800.
A Coll. Germanicum-Hungaricum elöljáróinak egykorú feljegyzése a következő szavakkal emlékezik meg Herzanról: "Mindenben dicséretesen viselkedett, vagy jámborságot, szerénységet és tanulékonyságot tanusított. Prefektusa volt az ifjabb növendékeknek, 3)sőt mások számára mintaképül ötödik évre is visszatartatott az intézetben. Egyházjogi tételek feletti disputációja, melyet a császárnőnek dedikált, nagy tetszést aratott.4)
3) Ma is fennáll e szokás a Coll. Germanicum-Hungaricumban, hogy az I-III. éves filozófiát hallgató növendékeknek és a IV-Vll. éves teológusoknak egy-egy kiváló VII. éves növendék a prefektusa, aki közvetlenül a kollégium rektorának van alárendelve.
4) A dispután vitatkozásra kijelölt tételek jegyzéke nyomtatásban is megjelent s megvan a Herzan-könyvtárban. Címe: Augustissimae Romanorum Imperatrici Mariae Theresiae . . . Theses ex Jure Canonico, quas . . . in Collegio Germanico et Hungarico defendendas proponit Franciscus Joseph Herzan S. R. I. Comes ab Harras Pragensis S. Theol. Doctor. Romae. 1758.
A vita nagy ünnepélyesség keretében folyt le. A császárnő nem akart külön megbízottat küldeni. E helyett a nagyteremben, melyben a disputáció lezajlott, trónust állítottak fel a császárnő képével. Az ünnepélyes cselekményen megjelent a császári követ: Albani bíboros, a boroszlói hercegpüspök, három püspök s nagyon sok pap. A P. Minister 5)
a vita után e szavakat írta naplójába: Di lui si puó dire tutta la lode.6)
Ő volt kiválasztva arra, hogy a Pápa előtt Mindenszentek ünnepén a szokásos szent beszédet elmondja."7)
5) A Coll. Germanicum egyik elöljárója.
6) ""Minden dicséretet elmondhatok róla."
7) Steinhuber i. m. II. k. 301. s köv. l.
Alig került vissza hazájába, a boroszlói püspök a 24 éves ifjút kanonokká s püspöki helynökké nevezte ki. Nem sokkal később a Mindenszentekről nevezett prágai társaskáptalan dékánja s almádi c. apát lett. Kiváló tehetségének híre eljutott Mária Teréziához, aki őt először Pármába küldte követként, majd Rómába, hogy a legfőbb Tómái törvényszéknek, a Rotának a német birodaIom részéről ügyhallgatója legyen, 1769. július 7-én érkezett Herzan Rómába, melynek főiskoláját 11 évvel előbb hagyta el. Július 9-én mutatkozott be XIV. Kelemen előtt, ki őt házi főpapjai közé (pápai prelátusként) nevezte ki. 1)
1) Merkwürdige Lebensgeschichte aller Kardinäle der Röm. Kath. Kirche, die in diesem jetzlaufenden Seculo das Zeitliche verlassen haben. Regensburg, Montag, 1781. IV. rész. 512. l.
Kiváló jártassággal látta el munkáját a Rotán. Ítéletei, melyeket mint a Rota bírája hozott, három kötetben nyomtatásban is megjelentek.2)
2) Decisiones Sacrae Rotae Romanae coram R. P. D. Francisco Herzan nunc S. R. E. Presbytero Cardinali tituli SS. Nerei et Achillei. Adiectis argumentis et summariis necnon conclusionum indice locupletissimo Tom. I-III: Romae. 1787.
Cosinti Alajos és Orengo Joachim, kik e művet sajtó alá rendezték, megjegyzik előszavukban, hogy e kötetek olvasói számára mindenkor csodálatraméltó marad Herzannak ítéleteiben s az indokolásban megnyilvánuló elmeéle, tudásának bősége és a törvények ismeretében mutatott rendkívüli jártassága. Megemlékeznek a mű kiadói Herzan kivételes munkabírásáról, mellyel a Rota bírói tisztjével egyidejűleg a császári udvar ügyvivői tisztjét is ellátta. Mária Terézia rendkívüli emberismeretét dicséri Herzan kiváló tehetségeinek felismerése s"az említett hivatalokra való alkalmazása.3)
3) "Quicunque futuris temporibus Collectionem hanc legendo pervolutabunt, mirabuntur illi ingenii vim, doctrinae copiam, iuris ac legum peritiam tuam singularem, qua fin tuo de rebus iudicandis judicio ferendo Te semper usum esse intelligent . . . Dicent . . . Augustam illam praeclarissimam Foeminam ingeniorum Acerrimam Aestimatricem optime cognovisse quid tandem valeres animo …”
A Rota ítéleteinek egy másik, egykorú kiadványa is megemlíti, hogy Herzannak igen nagy volt a tekintélye a Rotán.4)
4) "Sacrae Romanae Rotae decus, et consulenti Curiae insigne praesidium per omnium ora vulgabaris." Így Mazzichi: Sacrae Rotae Romanae Decisiones nuperrimae. Romae. 1796.
1775-ben Mária Terézia udvari ügyvivővé nevezte ki. Mint ilyen tevékeny részt vett a szombathelyi egyházmegye felállítására vonatkozó munkálatokban.1)
1) Merkwürdige Lebensgeschichte . . . u. o. és S. Brunner i. m. 20., 33. l. - Bizonyára téved Pigler (A pápai plébániatemplom mennyezetképei" Bpest, 1922, 13. és 70. l.), mikor Herzan e kinevezéséből arra következtet, hogy Esterházy egri püspöknek római ágense Herzan volt. Azidőben is úgy, mint ma, minden püspöknek megvolt a maga római ügyvivője, ki a pápai felmentéseket stb. elintézte. A birodalmi nagykövet nem vállalkozott ily feladatra.
Az 1875-i szent évre Rómába zarándokolt Mária Terézia legifjabb gyermeke, a 19 éves Miksa főherceg, a későbbi kölni érsek s választófejedelem. A királynő Herzan iránti bizalmának élénk jelét adta azzal, hogy fiát római tartózkodása idejére Herzan gondjaira bízta.2)
2) Miksa főherceg életrajzát megírta Max Braubach: Max Franz von Österreich. Letzter Kurfürst von Köln, Fürstbischof von Münster. Münster, 1925, Aschendorf, 8° 486 l.
Az ifjú főherceg június 27.-én érkezett az egyházi állam határára s a következő napon gróf Burgau néven vonult be az örök városba, ahol Herzan palotájában, a Palazzo Cesariniben szállt meg. Július 15-én meglátogatta a 3 főbazilikát, a következő napon pedig a szent Péter templomba ment, ahol Herzan szentmisét mutatott be az apostolfejedelem testét rejtő oltár felett, a főherceg pedig a szentségekhez járult. A főherceg 41 napot töltött Rómában s ez idő alatt sok kegyben részesítette szállásadóját.3)
3) Merkwürdige Lebensgeschichte . . . u. o." S. Brunner i. m. 23-30. l., Tóth László: A jubileumi bucsu kihirdetése Magyarországon 1776-ban (Századok, 1928, 536. l.). A főherceg római tartózkodását bőven ismerteti a Herzan-könyvtárban őrzött nyomtatvány (XXXII. 9:): Ragguaglio o sia giornale della venuta, e permanenza in Roma di Sua Altezza Reale L'Arciduca Massimiliano d'Austria . . . Roma, 1775, Cracas.
Sok kitüntetésben van része Herzannak a következő 1776. évben is Krisztina főhercegnőnek s férjének, a tescheni hercegnek római látogatása alkalmával.4)
1777-ben a császárnő valóságos belső titkos tanácsosává nevezi ki 5)
4) Merkwürdige Lebensgeschichte . . . u. o., Ragguaglio . . . u. o.
5) Brunner i. m. 39. L
s a következő évben arra kéri VI. Pius pápát, nevezze ki Herzant korona-bíborossá. Albani bíboros, aki e méltóságot hosszú idő óta viselte s jámbor életével és a tudományok s művészetek bőkezű pártfogásával nagy tekintélyre tett szert, megöregedett s utódjáról kellett gondoskodni.6)
6) Albani bíboros 1692-ben Urbinoban született, 1721-ben lett bíborossá s 1780-ban halt meg.
Herzan kinevezése azonban nehézségekbe ütközött.Albani még élt, s félő volt, hogy, ha a német birodalom még az ő életében új korona-bíborost kap, akkor a Bourbon udvarok is két korona-bíborost fognak maguk számára követelni. Mária Terézia azonban nagy súlyt helyezett tervének hegvalósítására s szívósságával elhárította a kinevezés útjában álló nehézségeket.1)
1) V. ö. Maria Antoinette. Par M. le Chevalier Alfred d'Arneth et M. A. Geffroy. I-III. Paris, 1874. III. k. 247-8. l.
1779. július 12-én VI. Pius pápa bíboros-áldozárrá avatta Herzan Ferenc grófot. Az új bíboros hálája jeIéül Krisztus megostorozását ábrázoló, gyémántokkal s drágakövekkel ékesített nagyértékű festményt nyújtott át a papának.2)
2) Merkwürdige Lebensgeschichte . . . i. h.
Herzan bíboros kinevezése után Flórencbe, Milánóba, Pármába s végül Bécsbe utazott, hogy az ottani udvaroknak köszönetet mondjon. Mindenütt, főként Bécsben nagy kitüntetéssel fogadták. Mária Terézia megbízta azzal; hogy a császári-királyi udvar ügyvivői teendőit Rómában teljhatalmú miniszterként végezze s évi 36.000 forint fizetést biztosított számára. Albani bíboros nak 1780. április 9-én bekövetkezett halála után "Protector Germaniae" címmel a német birodalom s az osztrák örökös tartományok védőjévé neveztetett ki.3)
3) U. o.
Ugyanezen év nyarán megkapta a legnagyobb diplomáciai kitüntetést, a szent István-rend nagykeresztjét.
Betegsége miatt közel egy évig tartózkodott Bécsben. Alighogy Rómába visszaérkezett s átadta a pápának a császárnő értékes ajándékait, kapja a szomorú hírt, hogy nagy jótevője, Mária Terézia november 29-én meghalt. A császárnő halála nagy csapás volt Herzanra. Amennyire megbecsülte és nagyratartotta őt az agg uralkodónő 4),
épp oly kevéssé becsüli meg II. József.5)
4) "L'admiration de l'Imperatrice . . ." (Az uralkodónő és az udvar csodálatának tárgya), írja II. József öccsének, Lipót főhercegnek, 1780. aug. 31-én. Brunner i. m. 53-54. I.
5) Öccséhez, Lipóthoz írt ugyanezen levélben Herzant édesanyja véleményével szemben sviháknak (Fripon, fourbe) minősíti. II. József gúnyolódásait azonban nem kell komolyan venni. A sarcasmus második természete volt. Épp ily gúnnyal beszélt legfőbb tanácsadójáról; Kaunitzról, Migazziról, a kitűnő bécsi érsekről, kit "nec sublimis, nec literata persona"-nak (sem tanult, sem fenkölt személynek) nevez. Berchtold besztercebányai püspökről, kit Zwanzigersuchtban szenvedő, báránybőrbe bújt önző, haszonleső farkasnak nevez, Andrássy rozsnyói püspökről; kit Erzdummnak bélyegez. Midőn a magyar főkormányszékek hazafias bánatuk egész súlyával s ékesszólásával léptek fel a szent koronának Bécsbe való vitele ellen, a császár felterjesztésükre e szavakat írta: "Risum teneatis amici." ("Fojtsátok el a nevetést barátaim:") Mily csúfosan bánt el Szilyvel VI. Pius bécsi látogatása alkalmával, láttuk. Mária Teréziának sok gondot és szomorúságot okozott fiának e természete. V. ö. Marczali H.: Magyarország története II. József korában. Bpest, 1882-8 III. k. 183-4. l.
Fizetését gyakorta hosszú ideig nem folyósítja, súlyos pénzzavarba engedi jutni, hogy éreztesse vele, hogy az ő alkalmazottja. Egyházellenes rendeleteinek a pápával való közlése, megtárgyalása nagyon kemény próbák elé állította Herzant, ki mindvégig igyekezett a békülékenység szellemében az ellentéteket áthidalni, a császárt mérsékelni 1)
1) A jozefinizmus nagy ellensége S. Brunner, ki a császár miniszterével is érthető módon nagyon barátságtalanul bánik, maga is sok példát hoz fel arra, mint mérsékelte Herzan a bécsi udvart, pl. a 89., 133., 159., 170. lapokon.
s az egyháznak s uralkodójának álláspontját a teljes szakadástól megmenteni. Tagadhatatlan azonban, hogy Herzan e nehéz időkben általában gyengének bizonyult egyháziasság szempontjából. Inkább húzott uralkodójához, mint egyházához, s túlságosan engedékeny; engedelmes szolgája volt a császári akaratnak. Mentségére szolgálhat e tekintetben családi származása, neveltetése s nehéz helyzete. Püspökségre menni gyenge, beteges szervezetével s a püspökséggel járó nagy felelősség tudatában nem akart 2) ;
2) 1782 jan. 16-án Kaunitzhoz írja: "Ew. Libden ist bekannt, dass ich zu der Cardinalswürde aus selbst eigener Bewegung der höchstseligen Kaiserin erhoben wurde, dann, da ich aus Überzeugung meines Gewissens und Schwäche der Gesundheit, mich niemals habe, noch wurde entschliessen können, ein Bisthum anzunehmen, wurde auch um diese Würde anzuhalten mich nicht erkühnt haben." Brunner i. m. 71-72. l.
mint koronabíboros, pedig teljesen a császár alkalmazottja volt. Meg kell említenünk azt is, hogy II. József intézkedéseivel szemben a német s osztrák püspökök - kevés kivételével - épp oly bátortalanul viselkedtek, mint Herzan. A magyar püspöki kar el nem múló dicsősége marad bátor ellenállása.
VI. Pius bécsi útja alkalmával II. József parancsára Herzan is Bécsbe utazik, hogy a tárgyalásokon s megbeszéléseken részt vegyen. 1782. március 12-én indul el az örökvárosból. Húsvét vasárnapján Batthyány bíboros, magyar hercegprímás és Herzan diákonusokként segédkeznek a pápának a St. Stephansdomban bemutatott szentmise fényes szertartásaiban.1)
Kaunitz kancellárral és Migazzi bécsi érsekkel együtt részt vesz a pápa és a császár megbeszélésein s több ízben tárgyal Garampi nunciussal.2)
1) A VI. Pius bécsi látogatása alkalmával lefolyt ünnepségeket Herzan szerepének feltüntetésével bőven ismerteti Katona: Hist. Critica XL. k. 167-200. l.; v. ö. Wolfsgruber: Migazzi 672. s köv. l.
2) Brunner i. m. 83. l., Wolfsgruber i. m. 676. l.
1783-4. telén II. József Rómában jár, Herzan vendége
s közreműködésével konkordátumot köt a Szentszékkel a lombardiai püspökségek betöltését itletőleg.1)
1) Brunner i. m. 96-97. I.
1786-ban nővérének, Mária Terézia marienthali ciszt. apátnőnek, elküldi sz. Decentius vértanúnak 1778-ban Callistus katakombájában megtalált holttestét. A bíboros nővére 1784-től 1799. évben bekövetkezett haláláig állott a szászországi marienthali ciszt. r. női apátság élén s uralkodása az apátság történetírója szerint igen szerencsés volt. Bátyja sok értékes ajándékot küldött nővérének: festményeket, szobrokat, s a fentin kívül sz. Germanion, Protius, Fortunatus ereklyéit, melyek ma is nagy tiszteletben álló kincsei a marienthali apátsági templomnak.2)
2) Roberta, marienthali ciszt. apátnő szíves értesítése 1928. jan. 19-én. Marienthal apátságának történetét megírta J. B. Schönfelder: Aus der urkundlichen Geschichte des Kgl. Jungfrauenstiftes und Klosters Marienthal.
II. József halála után öccse, II. Lipót lép a trónra s Herzant 1790. március 22-én kelt leiratával megerősíti miniszteri minőségében.3)
Herzan köszönettel fogadja a megbízatást és megkönnyebbülten lélekzik fel, mikor megtudja, hogy az új uralkodó nem folytatja elődjének erőszakos egyházpolitikáját, hanem visszatér édesanyjának, Mária Teréziának tradicióihoz.4)
Szeptember 20-án folyik le az ünnepélyes gyászistentisztelet az elhúnyt uralkodó lelkiüdvéért a kvirináli palota pápai kápolnájában. Herzan bíboros mondja a gyászmisét, VI. Pius pápa adja az ünnepélyes absolutiót.5)
3) Brunner i. m. 202. 1.
4) Herzan levelei Kaunitzhoz 1790, ápr. 10-én, május 15-én és 19-én. Id. Brunner i. m. 203, 207-8. l.
5) Herzan-könyvtár XXXI. 9.
II. Lipót halála után utóda, II. Ferenc szintén meghoszszabbítja Herzan megbízatását. 1792. szeptember 25-én nagy fénnyel ünneplik Rómában is az utolsó német római császári koronázást. Az Anima bíborosi kápolnájában Herzannak kellene az ünnepélyes hálaadó szentmisét mondania, de megbetegszik s helyette Somaglia, antiochiai patriarcha, végzi az istentiszteletet.6)
6) Brunner i. m. 235-240. l.
A francia forradalom s a nyomában járó háborúk vihara végigsöpör Itálián is. Herzan 1792. októberében figyelmezteti a bíboros államtitkárt Róma megerősítetlen voltára, a pápai hadsereg szervezetlenségére, s felszerelésének hiányaira. A bíboros államtitkár s az egész bíboros kollégium köszönettel hallgatják s megfogadják Herzan tanácsát és a pápai seregek főparancsnokságával s újjászervezésével Caprara osztrák tábornokot bízzák meg.1)
1) Brunner i. m. 243-5. l.
A francia háború réme mind közelebb nyomul Rómához. Herzan Bécsbe küldött jelentései mind sötétebb színekkel ecsetelik Róma helyzetét.
1796. májusában kénytelen elhagyni Rómát. Először Görzbe, majd szeptemberben Grazba menekül.
1797. tavaszán Napoleon diadalmas seregei élén Grazot is elfoglalja s ekkor Herzan egykori iskolatársánál, Szily Jánosnál Szombathelyen, majd Kőszegen keres menedéket.
A szombathelyi püspöki levéItár Herzannak egy április 9-én Kőszegen kelt levelét őrzi, melyben a bíboros meleghangú szavakkal ad kifejezést Szily iránt érzett hálájának s köszönete jeléül Krisztus Urunk szent keresztjének egy részecskéjét küldi el barátjának.2)
A fegyverszünet hírére visszatér Grazba s május 17-én újból onnan küldi jelentését a bécsi udvarhoz.3)
2) Püsp. lev. III. sz. 5. f.
3) Brunner i. m. 296. 1.
Bizonyára szombathelyi tartózkodása alkalmával tesz igéretet Szilynek, hogy az épülő székesegyház számára két festményt ajándékoz. Október 5-én Grazban kelt levelében értesíti Szilyt, hogy római házának felügyelője, Giov. Pezzotti, július 13-án elküldte a képeket Rómából. Október 30-án újabb levélben értesíti Szilyt, hogy a rég várt festményeket kézhez vette. Öröme annál nagyobb, mert a képek sértetlenül érkeztek meg s így régi ígéretét végre teljesítheti. "Ezen festmények - írja Herzan - ama hét rendkívül híres műemlék két darabjáról vannak hűségesen másolva, melyeket nemrég a franciák aljas lopással akartak Rómából elragadni. Egyik a vakságától Ananiás által megszabadított szent Pál képe Cortonai Pétertől, a másik szent Mihály képe Guido Renitől."4)
4) "Sunt hae tabulae exempla de septem illis celeberrimis artis operibus fideliter desumpta, quae nuper iniquissimo furto Galli Roma eripere conabantur; Illa S. Pauli a caecitate per Ananiam liberati a Petro Cortonensi, altera S. Michaelis a Guidone Renio."
Egyúttal használati utasítást mellékel a képekkel való bánásmódot illetőleg. Szily november 14-én kelt válaszában lelkes örömmel s hálával fejezi ki elragadtatását a festmények szépségén. "Székesegyházamnak rendkívül nagy ékességet nyújtanak s népem szívében a jámborság tűzét gyújtják fel. A legmélyebb és legalázatosabb hálámat, amilyenre csak képes vagyok, fejezem ki Eminenciádnak kiváló értékű ajándékáért s gondoskodni fogok arról, hogy ily nagy jótétemény el nem múló emlékéül Főméltóságod nevének örök emléket állítsak székesegyházamban." Sajnos, a székesegyház építése Szily életében nem jutott oly stádiumba, hogy e festményeket elhelyezhette volna s igéretét, melyet egy másik levélben is említ 1), teljesíthette volna.
1) Október 18-án kelt levelében írja Szily: "Örök emlékül s tiszteletül új székesegyházamban helyeztetem el azokat Eminenciád nevének feltüntetésével, hogy a jövendő nemzedéknek Főméltóságod nevét örökösen hirdessék." Herzan okt. 30-i levelében megköszöni ezt: Ami nevemnek a képeken leendő nagyon megtisztelő feljegyzését illeti, ez rendkívül kellemes lesz számomra, mivel örök tanuja lesz Excellenciád iránt érzett mély tiszteletemnek s Nagyméltóságod irántam tanusított, nagyon óhajtott barátságának."
Később elfeledték az igéretét, sőt a Pál-kép származását s művészének nevét is. Az egyházmegye 150-ik jubileumi évében, 1927. decemberében Mikes János gróf megyéspüspök teljesítette első elődje igéretét s mindkét festményen, - melyek a szombathelyi székesegyháznak ma is legszebb ékességei, közé tartoznák - egy-egy emléktáblával megjelölte származásukat. Az 1796-99. években a bíboros megbízottai Görzbe, majd Grazba küldték jelentéseiket Rómából, Flórencból s más olasz városokból s Herzan e levelek alapján állította össze hivatalos jelentéseit a bécsi udvar számára. E levelek közül sokat tartalmaz a Herzan-könyvtár kéziratgyüj teménye, főleg Niemesgenoss apát, római megbízott tóllából.2)
2) Herzan-könyvtár XXXI. 9.
E jelentések mind szomorúbb híreket hoznak; beszámolnak arról, hogy a francia forradalmárok hadai elfoglalták Rómát, az agg VI. Pius pápát számkivetésbe hurcolták, a bíboros kollégium tagjait elűzték, vagy rabságba vetették s a szent várost köztársasággá nyilvánították; a szent helyeken a pusztulás és megszentségtelenítés iszonyata. Herzan jámbor lelke megrettent e hírekre. Gyorsan Rómába küldte titkárát, a római S. Maria in via lata kanonokját, Emiliani Alajost s meghagyta neki, hogy teljes igyekezettel azon legyen, hogy minden kiváló ereklyét (una qualche insigne reliquia) megmentsen a megszentségtelenítéstől.
"Míg Emiliani Rómában tartózkodott, értesült arról, hogy sz. Andrásnak a Monte Cavallo-n levő kis templomát profán használatra akarják átalakítani; feltámadt lelkében a vágy, hogy a bíboros parancsa szerint biztonságba helyezze szent Szaniszló testét. De a terv keresztülvitele sok nehézségbe ütközött. A házat francia katonák tartották megszállva, a környező utakra pedig nagyszámú őrség vigyázott. A derék pap mindazonáltal nem veszítette el bátorságát. Július egyik éjszakáján sikérült behatolnia a templomba s ekkor az oltár alól kimozdította az urnát és elővette belőle a kis ciprus szekrényt, mely a szentnek csontjait magába zárta s azt egy rejtekhelyre tette. A következő napon ugyanazon órában felnyitotta a kis szekrényt s kivette belőle a szent ereklyéket, melyeket egy sokszínű selyemlepelbe göngyölve talált, a P. Generalisnak, Giovanni Paolo Oliva-nak hitelesítésével együtt. Minthogy megtörténhetett, hogy a jó Isten meghiúsítja a templom megszentségtelenítésének gonosz tervét, jónak vélte, hogy a szekrényben és az urnában hagyja az egész vállcsontot egy írással együtt, amelyben rövidén előadta, hogy mi történt a test többi részével, megígérve, hogy mindent hűségésén visszaad, ha az anyaszentegyháznak újra békéje lesz.
Emiliani örülve a sikernek egy új és kicsi szekrényben méltóképen elhelyezte a szent ereklyéket és július 25-én Graznak vette útját, hova augusztus 20-án érkezett meg. Herzan bíboros nagy örömmel fogadta a szent ereklyéket s azokat magánkápolnájának oltára alá helyezte. Mikor néhány hónapra Bécsbe, majd később Szombathelyre ment, mely városnak püspöke lett, mindig magával vitte és féltékenyen őrizte a szent kincset, s amint maga szokta mondani, a szentnek közbenjárására sok kegyelmet kapott a jó Istentől testiekben s lelkiekben egyaránt."1)
1) Boero S. L: Storia della vita di S. Stanislao Kostka della compagnia di Gesu. Torino, Tipographia di Giuli o Speirani e Figli. 1872. 193-8. l.
Herzan ez időben súlyos anyagi gondokkal küzdött. Rómában vagyonának nagy része odaveszett. Hogy azokat a szegény embereket, kik 30-40 év óta a római német követség szolgálatában álltak, segíthesse s a végső nyomortól megmenthesse, kölcsönöket kellett felvennie.2)
2) Jelentése a bécsi udvarhoz 1797. dec. 11-én. Brunner i. m. 296. l.
A bécsi udvar nem folyósítja rendesen fizetését. 1798. július 2-án kélt felterjesztésében panaszkodik, hogy azon összeg, melynek folyósításával az udvar hátralékban van, immár 50.000 frt-ra emelkedett.1)
1) Brunner i. m. 297. l.
Panasza azonban nem talál meghallgatásra. A bíboros nagyköveti kinevezésekor történt megegyezés szerint 36.000 frt-ot kellett évenkint kapnia. 1796 óta ezen összeg helyett évente csak 12.000 frt-ot kapott, ami ahhoz, hogy rangja szerint élhessen és követi megbizatásából folyó kötelezettségeit teljesíthesse, mindenképpen elégtelen volt. Az uralkodó, mintegy kárpótlásul az elmaradt fizetéséért, a páduai püspökséggel kínálta meg 1798 elején. Az újságok mint befejezett tényt közölték Herzan kinevezését. Szily hallván e hírt, február 25-én meleghangú levélben gratulál a bíborosnak, amelyből láthatjuk, mily nagyrabecsülte egykori kispaptársát:
"A kinevezéssel - írja Szily - csak az valósult meg, amit a jók valamennyien igaz szívből kívántak s amit Eminenciád bőséges érdemei teljes joggal rég megköveteltek.
Egy dolog tehette volna még teljesebbé nagy örömünket, ha Eminenciád, szent vallásunk nagy püspöke s a hit tisztaságának fáradhatatlan védője, magyar egyházunk dicsőségére valamelyik magyar püspökséggel ajándékoztatott volna meg."2)
2) "Gratia Augustissimi Caesaris et Regis Nostri id expletum est, quod Boni omnes candidis Votis expetebant, et cumulatissima Eminentiae Vestrae merita jure optimo dudum deposcebant; Id unum adhuc ad cumulum amplioris gaudii accedere potuisset, si Eminentiam Vestram magnum adeo Sanctae Religionis Antistitem, et indefessum orthodoxae fidei Defensorem pro Decore Ecclesiae nostrae Hungaricae aliquo Eppatu in Hungariae donari contigisset" . . . Eredeti fogalmazvány; püsp. lev. I. állv.
A páduai püspökségét a francia háborúk folytonos veszélyére való hivatkozással nem fogadta el Herzan, hisz épp Pádua körül bármely pillanatban kirobbanhatott a háború. Lehet, hogy ez csak ürügy volt, meri Herzan mindig kerülni akarta a püspökséget.
Betegeskedése miatt nem tartotta magát soha alkalmasnak a püspökséggel járó terhes, nehéz munkakör betöltésére. Hogy vállalja most megrokkant egészséggel megöregedve?
A következő, 1799. év január 2-án meghalt Szily János s ekkor az uralkodó a szombathelyi püspökséget ajánlotta fel számára. Itt már nem állhatott elő előbbi mentségével,elfogadta s az uralkodó 1799. szeptember 6-án szombathelyi püspökké kinevezte.1)
1) A kinevezési okmány a püsp. lev. III. sz. 1. f.-ban.
Herzan bíboros unokaöccseinek 1804. augusztus 6-án s 1805. április 3-án az uralkodóhoz intézett felterjesztéseiből, Nagy József és Nagy Gábor emlékbeszédeiből s a bíboros velencei pásztorleveléből kitűnik, hogy a bíboros nem szívesen, csak engedelmességből fogadta el a szombathelyi püspökséget. Unokaöccseinek felterjesztéséből megtudjuk azt is, hogy anyagi helyzete kényszerítette rá.2)
1799. október 8-án eljön Szombathelyre, melynek polgársága nagy ünnepélyességgel fogadja s ékes latin hexameteres versezettel köszönti új püspökét.3)
2) A bíboros unokaöccsei felpanaszolják, hogy nagybátyjuk 1796. óta 36.000 f. fizetése helyett évente csak 12.000 f.-t kapott, ami a legnagyobb anyagi válságba sodorta. Egymás után adogatta el Rómában gyűjtött, vagy a fejedelmektől kapott értéktárgyait. "Endlich geruhten Eüer Majestät ihm neben Beilassung jener 12.000 fl. das Bisthum Steinamanger als Ersatz für die ihm noch gebührenden jährlichen 24.000 fl. zu verleihen. Dieses Verleihen war also für ihn weniger eine Gnade als eine drückende Last, die er nur aus Gehorsam übernahm, und die weit entfernt Entschädigung für ihn zu sein, ihn viel mehr in Schulden stürzte, von welchen er sich nur mit Veräusserung seiner kostbarsten Pretiosen befreyen konnte." 1805. ápr. 3-i felterjesztésükből. Püsp. lev. III. sz. 7. f. - Nagy József: "Oblatum sibi per Augustissimum Dominum Eppale munus, quod antea semel ac iterum sibi oblatum deprecabatur . . . acceptavit, ac humeros suos jam fatigatos regimini Dioecesis submisit." Oratio . . . 14. I. - Nagy Gábor: "Szent tsendességben kívánta ő által élni hátra-lévő napjait . . . de a Fejedelem őtet akarattya ellen is Fő-Pásztorunkká kinevezte." Halotti beszéd 5. I.
3) Prothocollum Privilegiati Oppidi Sabariensis a 26. Aprilis 1797 usque 31. Decembris 1799. Pg. 588. Az üdvözlő verset a város ki is nyomatta e címmel: Carmen Celsis Honoribus Eminentissimi ac Reverendissimi Dni Dni Francisci e Comitibus Hrzan de Harras . . . durr per Suam Majestatem Sacratissimam VIII. Idus Septembris Anno MDCCIC Eppus Sabariensis renunciaretur Nomine Senatus Populique Sabariensis devote oblatum. Sabariae, Siess.
1799. augusztus 29-én francia fogságban Valence-ban (Franciaország) másfélévi raboskodás után meghalt a sokat szenvedett, nemeslelkű VI. Pius pápa. A szentszék ez időben meg volt fosztva birtokaitól: Berthier, francia tábornok a megelőző év februárjában megszállotta Rómát s kikiáltatta a római köztársaságot. A bíborosok nagyobb része Velencébe menekült, mely Ausztria fennhatósága alatt állott.1)
1) A campo-formioi béke (1797) értelmében Ausztria átengedte a franciáknak Németalföldet s kárpótlásul Velencét, Isztriát és Dalmáciát kapta.
A bíborosok a helyzet bizonytalanságára való tekintettel legmegfelelőbbnek tartották, hogy Velencében maradjanak s ott tartsák meg a pápaválasztást. Albani bíboros, a szent
kollégium dékánja, s a titkárul megválasztott Consalvi Hercules, a későbbi idők nagy államférfia, Velencébe hívták össze a bíborosokat.
Ausztria, mint házigazda fogadta a kardinálisokat s késznek nyilatkozott a konkláve költségeinek fedezésére. A császár Herzant küldötte, ha nem is kifejezett szavakkal, tényleg mégis követi megbizatással. Hogy a Herzannak adott instructiót megérthessük, kissé ismertetnünk kell a konkláve időpontjának politikai helyzetét. Ausztria a trebbiai csatában Szuvorov orosz hadainak segítségével 1799. június 17-20. napjaiban legyőzte a Macdonald vezetése alatt álló francia seregeket; a franciák kénytelenek voltak visszavonulni s Ausztria megszállotta az u. n. pápai legatiókat, Bolognát és Romagnát, melyekről VI. Pius az 1797. február 19-én megkötött tolentinói békében a franciák javára kénytelen volt lemondani. E békét VI. Pius megbízásából Mattei bíboros írta alá. Ausztriának minden szándéka az volt, hogy oly pápát választasson, aki a három legatiót nem fogja tőle visszakövetelni. E célra legmegfelelőbbnek Mattei bíboros látszott, aki a tolentinoi békében a legatiókról való lemondást aláírta.
Ez volt az oka annak, hogy Herzant azzal a megbizatással küldte Velencébe, hogy minden lehetséges eszközzel igyekezzék Mattei megválasztását keresztülvinni.
A bíboros kollégium 1799. november 30-án zárkózott be az Isola di S. Giorgio-n levő bencés kolostorba. Számszerint 34 bíboros volt jelen.2)
2) A konkláve leírásában Consalvi emlékiratait követem. Ezeket CrétineauJoly adta ki francia nyelven e címmel: Mémoires du Cardinal Consalvi. Paris, Henri Plon, 1864. Német fordításban is megjelent köv. címen: Memoiren des Cardinalis Consalvi, Staatsekretair Sr. Heiligkeit Pius VII. Paderborn. Junfermann. 1870. Mint érdekességet említem meg, hogy két magyar sematizmus teljesen ellentétes, de egyformán téves adatokat tartalmaz Herzannak a velencei konklávéban való szereplésére vonatkozólag. A szombathelyi egyházmegye 1874. évi papi névtára így ír: "Hosszas tanácskozások után végre - Consalvi memoiresjai szerint - azon megállapodás jött létre, hogy a két részre oszlott bíbornokok külön-külön állítsanak fel jelöltet, s egyik rész válasszon a másik oldal kebeléből. Az egyik rész Herzánt, a másik Chiaramontit hozta javaslatba. Consalvi elbeszélése szerint Herzán Chiaramonti cellájába menvén, rövid társalgás után ennek angyalszelídsége s ritka műveltsége által annyira elvarázsoltatott, hogy maga is Chiaramonti megválasztását kívánta s így VII. Pius egyhangúlag megválasztatott" (7. l.). Ezzel szemben a váci egyházmegye történeti névtára ezt írja: "Herzant bíborostársai a VI. Pius halálát követő konklávéból kinézték." (A váci egyházmegye történeti névtára. Vác. Pestvidéki nyomda. 1917. II. 633. l.) Egyik állítás oly téves" mint a másik. Herzan egy szavazatot sem kapott, mint a Herzan-könyvtárban (XXXI. 9) meglevő s a szavazatok számát minden egyes szavazás után feltüntető ívekből megállapítható. Viszont ki sem nézték társai, sőt döntő szerepet juttattak neki, amint ezt a következőkben Consalvi nyomán előadjuk. A szombathelyi névtár írója valószínűleg csak Brunner rövid kivonatában ismerte Consalvi memoárjait s tévedésbe ejtette Brunner vonatkozó helyének félreérthető fogalmazása: "Nach langen Berathungen kam man überein, es solle eine Partei aus der Mitte der anderen Partei einen Papst wählen, so wäre beiden Parteien genüge gethan. Der Vorschlag fand Beifall. Antonelli trug ihn dem Cardinal Herzan vor, Chiaramonti wurde von der Gegenpartei vorgeschlagen." Brunner i. m. 305. l.
Herzan december 12-én érkezett meg 1) ;
nagy ünnepélyességgel fogadták. Boni abbé, exjezsuita, aki VI. Pius gyászünnepélyére a klasszikus feliratokat készítette, ünneplő feliratot szerkesztett Herzan fogadtatására, melyet nyomtatásban osztottak ki a bíboros atyák közt.2)
1) Herzan konklávistái voltak: Croy herceg bécsi kanonok, Emiliani Alajos római kanonok, Del Soldato János római laikus, éthordója Odescalchi Károly herceg. (Bullarium Romanum XI. k. 11. és 18. l.)
2) Oraison funebre de N. T. S. P. le Pape Pie-Six prononcée en Latin dans l'eglise Patriarchale de Venise . . . par Mgr. de Brancadoro. Venise. Curti. 1800. 81., 84. l. és függelék. Herzan-könyvtár IX. 5. A felirat szövege: "Idib. Decembris M. DCCIC. Adventus Foelix Salutaris Eminentissimi Principis Hertzan de Harras S. R. E. Cardinalis, Quem ad Comitia Pontifici Maximo eligendo auguste et sancte Venetiis auspicata post diem tertium decimum Conclavio reserato introgredientem Romani Venetique Proceres laetitia pariter gestientes faustis omnibus prosequuti sunt."
Herzan érkezéséig a császár iránti tiszteletből csak előzetes megbeszéléseket tartottak, a tulajdonképeni tárgyalások és szavazások csak Herzan megérkezése után vették kezdetüket. Hamarosan kiderült, hogy a bíborosok nagy részének bizalma Cesena püspöke, Bellisomi bíboros felé hajlik.3)
3) Bellisomi Károly szül. 1736-ban Páduában, bíboros 1794. óta, meghalt Cesenában 1808-ban.
A 35 bíboros közül minden előzetes megbeszélés nélkül 18 Bellisomira adta szavazatát; úgy látszott, hogy a konklávé néhány nap alatt befejeződik. A dolgok ilyen alakulását nagy izgalommal s aggodalommal figyelte Herzan, s ez arra indította, hogy minden erejét megfeszítse, hogy Bellisomi megválasztását meghiúsítsa, vagy legalább késleltesse. Utasításai oly határozottak voltak, hogy nem érezte magát arra feljogosítva, hogy azoktól legkevésbbé is eltérjen.
Nagyon leverten kereste fel Albani bíborost, a szent kollégium dékánját 1)
s ügyesen felépített beszédben eléje tárta, mennyire fontos az, hogy az új pápa bírja az osztrák császár rokonszenvét, ki a hadiszerencse folytán az egyházi állam legnagyobb részét kezében tartja. Ő úgy tudja, hogy Bellisomi személye nem kedves a császár előtt, viszont Mattei megválasztását nagy örömmel látná. Ezért kérte Albanit, vegye rá a bíborosokat, hogy szavazataikat Bellisomi s bárki más mellőzésével Matteire adják.
1) Albani János Ferenc ostiai püspök 1720-ban született nagyon előkelő, az ausztriai uralkodó házzal rokon-családból, 1747. óta bíboros, meghalt 1803-ban.
Albani hosszas megbeszélés folyamán igyekezett Herzant meggyőzni arról, hogy Mattei megválasztása ki van zárva. A többséget semmikép sem fogja megkapni, főleg azért nem,mert bár előkelő, de rendkívül nagyszámú és anyagiakkal meg nem áldott római családból származik, mely megválasztása esetén igen nagy nehézségeket okozna neki. Viszont Bellisomi oly kiváló tulajdonságokkal rendelkezik, melyek miatt spontán, előzetes megbeszélés nélkül, egyesült benne a bíborosok nagy részének bizalma s egy-két nap mulya bizonyára egyhangúan meg fogják választani.
Herzan azonban nem nyugodott bele Albani okfejtésébe. Ekkor a dékán e kérdés elé állította: vajjon kifejezetten vétót mondott-e a bécsi udvar Bellisomi megválasztása ellen? Herzan megvallotta, hogy utasítása csak általánosságban szól Bellisomi személye ellen, kérte azonban Albanit, adjon neki 11-12 napi időt, engedje meg, hogy Bécsbe futárt küldjön s bejelentse e választást uralkodójának. Tartoznak enynyivel azon uralkodónak, kinek államában a konklávét tartják s aki az épületet s anyagi eszközöket rendelkezésükre bocsátja, hogy, ha már jelöltjét nem választják meg, legalább tiszteletük ily kiváló jelét adják meg neki. A bíborosok e késedelemmel semmi, vagy nagyon kis áldozatot hoznak, viszont az egyház számára lényeges előnyt jelent az a jóindulat, melyet eljárásuk a császár szívében kelteni fog.
Albani végül engedett Herzan kérésének s rábeszélte bíboros társait is, hogy a kívánt halasztásba beleegyezzenek. Viszont Herzan megigérte, hogy időközben nem fog semmit Bellisomi megválasztása ellen tenni, hogy a szép összhang, mely a konkláve hamaros, sikeres befejezését ígérte, meg ne bomoljék, sőt megígérte, hogy pártjával együtt a küldönc visszaérkezése után Bellisomira szavaz.
Herzant nem remélt győzelme boldoggá tette. Még sohasem fordult elő, hogy bármelyik udvar követének megengedték volna, hogy a konkláve folyamán küldöncöt küldjön udvarához s ekként a megválasztandónak értésére adja, hogy megválasztását az ő udvara beleegyezésének köszöni.
Albani engedékenysége azonban megbosszulta magát. Hamarosan a küldönc távozása után Antonelli bíboros Bellisomi megválasztása ellen mozgalmat indított s 10-13 főből álló pártot szervezett azon indokolással, hogy Bellisomi túl ságosan szelíd, engedékeny, s épp ezért nem volna meg benne az egyház vezetéséhez ily nehéz időkben szükséges erő. E párt nem volt ugyan elég erős arra, hogy Mattei megválasztását keresztülhajtsa, de elég nagy volt ahhoz, hogy Bellisomi megválasztását lehetetlenné tegye s a szükséges kétharmad többség kialakulását megakadályozza.
A küldönc eltávozása után eltelt már 13 nap s a küldönc még mindig nem érkezett vissza. Albani bíboros látva a súlyos hibát, melyet elkövetett, most felszólította Herzant, teljesítse ígéretét, adja szavazatát pártjával együtt, melyhez Antonelli is tartozott, Bellisomira. Herzan azonban látva, hogy pártja elég erős arra, hogy Bellisomi megválasztását meghiúsítsa, nem merte császárjának utasítását kifejezett engedély nélkül megszegni s azért azt felelte, hogy ígérete a küldönc visszaérkezése, vagyis a császár beleegyezése esetére szólt s nem tudja megérteni, miért nem küldenek Bécsből választ. Egyébként sem tudná Antonellit s pártját arra rávenni, hogy szavazatukat Bellisomira adják.
A küldönc később sem érkezett meg. Különös és nagyon udvariatlan eljárás volt ez a bécsi udvar részéről a bíboros kollégiummal szemben.
A szavazás képe ettől kezdve alig változott. Bellisomi nap-nap után megkapta 18-22 szavazatát szemben Mattei 10-13 szavazatával. Így húzódott ez heteken keresztül.
Consalvi nagy dicsérettel emlékezik meg Bellisomiról, aki már-már fején érezhette a tiarát s egy politikai balfogás miatt attól megfosztatott. Derült lélekkel s mosolygó arccal vett tudomást az eseményekről s egy pillanatra sem tünt el lelkéből a béke, mely őt mindenki előtt kedvessé tette.
Végre is Bellisomi pártja engedett. Kijelentette, hogy eláll Bellisomi megválasztásától, ha a másik párt is eláll Matteitól és sikerül egy harmadik jelöltben megállapodniok. Gerdil bíborost tartották e célra a legalkalmasabbnak.1)
1) Gerdil Jácint szül. 1718-ban Samoensben (Savoya), 1732-ben belépett a barnabita rendbe, 1773. óta bíboros, meghalt 1802-ben Rómában.
Gerdil barnabita szerzetes volt, kiválóan tudós férfiú, aszkéta életű pap s azonfelül egyik párthoz sem kötötte le magát, az u. n. "volanti-k" közé tartozott. Albani nagyon tisztelte Gerdilt s azért nem akarta nevét a választási harcba mindaddig beledobni, míg Herzannal nem beszélt s Gerdilre vonatkozó véleményét meg nem ismerte. Bement tehát Herzan lakosztályába s közölte vele pártjának tervét. Herzan azonban azt felelte Albani kérdésére, hogy Gerdil megválasztására gondolni sem lehet: "Lehetetlen, hogy Gerdil pápa legyen." Herzant ebben az a meggondolás vezette, hogy Gerdil piemonti s Piemont tartományt ez időben Ausztria megszállva tartotta s annektálni akarta, amit a hazáját szerető Gerdil a pápai trónon bizonyára igyekezett volna meggátolni. Albani erre letett Gerdil megválasztásának tervéről. Új tervet kellett kigondolni. Napok, hetek teltek el ismét, míg új, reményt nyújtó terv felmerült. Megállapodtak abban, hogy mind a két párt saját kebeléből három jelöltet állít fel, tán ezek közül egynek sikerül a többséget megszereznie. A Bellisomi-párt jelöltjei voltak: Albani, Calcagnini, Onorati; Mattei pártjának jelöltjei: Valenti, Livizzani és Archetti. Először Valentivel próbálkoztak. Nem sikerült abszolut többséget szereznie. Utána Calcagninit vették sorra.2)
2) Calcagnini Guido szül. 1725-ben, bíboros 1776. óta, meghalt 1807-ben,
Már-már úgy látszott, hogy e próbálkozás sikerre vezet, szavazatai mindinkább szaporodtak. Ekkor Herzan bíboros, aki kevéssé ismerte, mivel Calcagnini mint Osimo püspöke keveset tartózkodott Rómában, elhatározta, hogy mielőtt ráadná szavazatát s pártját erre rávenné, alkalmat keres arra, hogy őt megismerje. Felkereste tehát cellájában. Calcagnini azonban, bár udvarias, de a végletekig, sőt az unalmasságig kimért ember volt3),
3) "Excessivement mesuré et meme jusqu' á l' ennui." Consalvi i. m. I. k. 244. l.
úgyhogy Herzan a lehető legrosszabb benyomásokkal s azzal az erős elhatározással hagyta el, hogy megválasztásához semmi körülmények közt sem járul hozzá szavazatával. Mattei pártja követte Herzan példáját. A többi 4 jelölt alig kerülhetett komolyan szóba.
Új utat kerestek. Mindkét párt részéről egy-egy jelöltet hoztak javaslatba. A Mattei-párt tagjai közül Giovanettit, Bellisomi hívei közül Onoratit. Utóbbinak nem volt kilátása a megválasztásra, viszont Giovanettit nagyban ajánlotta szent élete, kedves modora, melyek az egyszerű kamalduli szerzetest a bolognai érseki székre emelték. Egy körülmény azonban szárnyát szegte az ő megválasztásának is. U. i. kezdetben Bellisomi pártjához tartozott, később azonban Herzan rábeszélésének engedett s Mattei híveihez csatlakozott. Ezt a zászlóelhagyást Bellisomi hívei zokon vették s ezért az ő megválasztása sem sikerült.
Ismét hetek múltak el eredmény nélkül. Ekkor az isteni gondviselés a francia eszprít és Consalvi zsenialitását használta fel a legjobb megoldás megadására. A bíborosok közt a Mattei-párt soraiban foglalt helyet egy emigráns francia főpap, Jean Siffrein Maury, aki valamikor a francia nemzetgyűlés tagja volt s ott nagy szerű szónoklataival oly sikereket ért el, hogy Mirabeau méltó vetélytársának tekintették. A király- és egyházhű eszmék vezérharcosa volt. A forradalom rémnapjaiban Rómába menekült. 1791-ben már in petto bíboros volt, 1792-ben a pápa követeként jelent meg II. Ferenc német-római császárrá választásánál, majd rendkívüli nuncius lett a császárnál, 1794-ben pedig bíborossá és Montefiascone püspökévé neveztetett ki.1)
1) Jean Siffrein Maury szül. 1746-ban Valréas-ban (Franciaország), 1785-ben a francia akadémia tagja, 1791-ben menekülnie kell a forradalom elől. 1804-ben Napoleonnak VII. Pius által történt elismerése után Maury is meghódol Napoleon előtt, 1806-ban Napoleon hívására visszatér Párisba, 1810-ben párisi érsek, teljesen Napoleon befolyása alá kerül. Napoleon leveretése után száműzik. Rómába megy, ahol VII. Pius és Consalvi megemlékezvén e férfiú régi, nagy érdemeiről, tisztelettel fogadják s itt él mint bíboros 1817-ben bekövetkezett haláláig.
Ez a parlamenti küzdelmekben gyakorlott, nagyeszű férfiú meg volt arról győződve, hogy sem Bellisomi, sem Mattei megválasztása nem vihető keresztül. Szerinte a két párt érdekeit akként lehetne összeegyeztetni, hogy valamelyik párt a másik kebeléből válassza meg az új pápát. Így mindkét párt ki lenne elégítve: az egyik, mert a pápa az ő kebeléből választatik, a másik, mert ő jelöli ki a megválasztandót. Sorra véve az összes lehetőségeket,úgy látta, hogy a legalkalmasabb ember a pápaságra Chiaramonti bíboros, akit mind a két párt tisztel, szeret s kiben épp ezért legkönnyebben lehetne mindkét párt szavazatait egyesíteni. Chiaramonti bencés-szerzetes volt. Kiváló tehetségeit VI. Pius korán felismerte. Tivoli püspökévé, majd bíborossá és imolai püspökké tette. Megválasztására eddig azért nem gondoltak, mert Chiaramonti cesenai születésű volt, mint elődje, VI. Pius, sőt úgy tudták, hogy rokona is VI. Piusnak; már pedig a pápaválasztásnál lehetőleg elkerülik azt, hogy ugyanazon család tagjai egymásután többször kerüljenek a pápai trónra, nehogy egyes családok ez által az egyház szabadságának, az egyházi adminisztráció pártatlanságának rovására elhatalmasodjanak. Azonfelül aránylag fiatal is volt Chiaramonti 1)
1) Cesenában 1740. augusztus 14-én született.
Maury közölte eszméjét Consalvival s teljesen megnyerte. E két kitűnő férfiú most közös erővel látott hozzá a terv megvalósításához. Consalvi előadta gondolatukat a Bellisomi-párt fejének, Braschi bíborosnak, VI. Pius unokaöccsének, ki a tervet leírhatatlan örömmel fogadta.
A Mattei-párt vezérét, Antonelli bíborost - ő volt a legkeményebb dió - rendkívüli ügyességgel nyerték meg.2)Maury konklávistája, Francesco Pinto Poloni apát 3),
2) V. ö. Consalvi i. m. I. k. 251. l. s köv. l.
3) Pinto-Poloni volt Szily római ügyvivője. V. ö. Szily római levelezését a püsp. levéltárban s a Bull. Rom. XI. k. 11. l. Consalvi nagy dicsérettel emlékezik meg Pinto-Poloniról. I. m. I. k. 254. s köv. l.
nagy kegyben állott Antonelli előtt. Maury és Consalvi megbízásából Pinto Poloni felkereste Antonellit s mint saját eszméjét tárta eléje Maury tervét és felkérte Antonellit, hogy nagy befolyásával valósítsa meg. Antonelli tetszését azonnal megnyerte e gondolata Felkereste a Bellisomi-párt fejét, Braschi bíborost s közölte vele. Braschi újból a legnagyobb örömét fejezte ki e terv felett, mely nagybátyjának legkedvesebb bíborosát óhajtja a pápai trónra emelni. De épp ezért, mivel köztudomású volt, mennyire kegyelte VI. Pius Chiaramontit s mert sokan tévesen azt hitték, hogy rokonság kapcsa is fűzi őket egymáshoz, nem akart az ügyben tevékeny részt venni, csak szavazatát ígérte meg s felkérte Antonellit, hogy tervét a párt másik vezérével, Albanival beszélje meg.
Antonelli nagy örömmel lépett ki Braschi cellájából. Az első személy, akihez most sietett, Herzan volt. "Úgy ítélte meg a helyzetet - írja Consalvi - hogy az első személy, akihez fordulnia kell, Herzan. Mindenek előtt az ő hozzájárulását akarta megszerezni, hogy a többi bíborosnál ezzel támaszt biztosítson magának."1)
1) "La premiere personne á laquelle il jugea indispensable de s' adresser fut Herzan. Il voulait obtenir son assentiment et acquérir ainsi un appui auprés des autres cardinaux." I. m. I. k. 260. l.
Herzan rövid halasztást kért, hogy Chiaramontit megismerhesse s láthassa, megfelelő egyéniség-e a pápai trónra. Chiaramonti u. i. állandóan egyházmegyéjében tartózkodott, Rómában csak ritkán fordult meg s így Herzan közelebbről nem ismerhette.
A következő napon Herzan felkereste cellájában Chiaramontit, hosszasan elbeszélgetett vele, a társalgásba belevonta a legkülönfélébb témákat s mind jobban növekvő elragadtatással szemlélte Imola püspökének fínom, kedves lelkületét, széleskörű ismereteit és ítéletében megnyilvánuló bölcseségét. A társalgás befejeztével azonnal Antonellihez sietett s közölte vele beleegyezését.
Antonelli és Herzan tekintélye egy-kettőre megnyerte a Mattei-pártot; Albani befolyása épp ily gyorsasággal megszerezte a Bellisomi-párt hozzájárulását. Az egyhangú választás híre nagy örömmel töltötte el a konkláve tagjait. Chiaramonti megválasztását annyira bizonyosra vették, hogy már a 14-i választás előestéjére kitűzték a kézcsókolás szertartását. Ezt megelőzőleg Chiaramonti illőnek tartotta, hogy tiszteletét a bíboros kar dékánja, Albani és Herzan iránt kifejezésre juttassa s ezért mindkettőjüket cellájukban rövid látogatásra felkereste.2)
2) "Aprés le scrutin, Chiaramonti pensa, qu' il conveniat de donner une marque de respect et d' estime au cardinal doyen et á Herzan." I. m. k. 265. I.
1800. március 14-én végre megtörtént a választás. Miután az egyház 6 hónapig és 16 napig árva volt s a konkláve 3 hónapon és 14. napon át tartott, egyhangúlag megválasztották Chiaramontit. A választás után megkérdezték Chiaramontit, elfogadja-e a tiarát. Ő rövid imára kért engedélyt s utána rendkívül alázatos és kedves beszédben kijelentette, hogy rettegéssel telik el, ha tekinti a rá váró súlyos feladatot és saját elégtelenségét, de meghajlik Isten végzése előtt s kéri bíboros társainak segítségét nehéz munkájához. Elődje iránti tiszteletből a VII. Pius nevet vette fel.
Valóban az isteni gondviselés műve volt Chiaramonti megválasztása. Az egyháznak a napoleoni idők viharaiban ily bölcs, erőslelkű, nemességgel, jósággal teljes s aránylag fiatal pápára volt szüksége. Gerdil, Calcagnini, Bellisomi néhány év mulva meghaltak. Kimondhatatlan bonyodalmak elé nézett volna az egyház, ha Napoleon fénykora idejében üresedik meg a pápai szék s az általa fogságba vetett bíborosoknak kell pápát választaniok.
A velencei nép leírhatatlan örömmel vette tudomásul Chiaramonti megválasztását. Rómában a pápaválasztás után 8 nap mulva szokott bekövetkezni az új pápa megkoronázása a sz. Péter templomban. Velence főtemploma a sz. Márk bazilika. Mindenki azt várta, hogy a koronázás szertartása ott lesz megtartva. Mindenki, a bíborosokat sem véve ki, azt remélte, hogy az osztrák katonaság és polgári hatóság nagyszerű előkészületeket tesz a S. Marco-i pápakoronázásra. Nem így történt. A császári kormány ügyvivői már 3 hónappal előbb kérdést intéztek Bécsbe, mint viselkedjenek az új pápa megválasztása után. Három hónap elmult s még csak válasz sem érkezett. Felhatalmazás hiányában nem merték megengedni, hogy a koronázás a szent Márk-templomban történjék. A pápa csodálkozását fejezte ki Herzan előtt e fölött, aki vállát vonva azt felelte, hogy az ő számára is érthetetlen mindez.1)
1) "Celui-ci, haussant les épaules, repondit, qu' il n'y comprenait rien." Consalvi I. k. 271. I. Crétineau - Joly hangsúlyozza, hogy mindez nem a vallásos II. Ferenc műve volt, hanem a jozefinizmus szellemétől átitatott bécsi kancelláriáé.
A pápa ezek után elhatározta, hogy koronáztatását az Isola di S. Giorgio bencés templomában tartja meg, melynek kolostorában a pápaválasztás történt. A koronázást március 21-én tartották meg óriási néptömeg részvételével. A kis szigetet, a környező lagunákat, a háztetőket s a szemben levő piazettát ellepte a velenceiek gyalogos és gondolás tömege.
Még -két feladatot kellett Herzannak lídvara megbízásából teljesítenie. Egyik az volt, hogy rábeszélje VII. Piust arra, hogy államtitkárrá Flangini bíborost nevezze ki.2)
2) Luigi Flangini velencei patrícius családból szül. 1733-ban; húsz éves korában már a 40-ek tanácsának tagja, 26 éves korában megnősül, 33 éves korában Avogadore, 1774-ben Correttore delle leggi, nejének halála után papi pályára lép, 1779-ben Uditore delta Rota, 1789-ben bíboros, 1801-ben velencei patriárka. Herzan szentelte 1802. március 14-én püspökké; 1804-ben halt meg.
Flangini,mint velencei, császári alattvaló volt s benne a császári udvar teljesen megbízott. A pápa azonban nem akarta Flanginit kinevezni; hogy tehát tagadó választ ne kelljen adnia, azt felelte Herzannak, hogy nem lévén még állama, államtitkár kinevezését nem tartja szükségesnek és ideiglenes megbízással a konkláve titkárát, Consalvit vette maga mellé titkárul.1 )
1) Consalvi I. k. 276. 1.
Nem volt több szerencséje Herzannak másik megbízatásával sem. Alig érkezett meg a bécsi udvar szokásos gratulációja az új pápához megválasztása alkalmából, megjelent nála Herzan s udvara, majd császárja nevében meghívta Bécsbe. Úgy tüntette fel ezt az utat, mint amely kiszámíthatatlan jót eredményezhet a szentszék számára: a személyes ismeretség az egyház és állam számára a lehető legjobb gyümölcsöket fogja megteremni. A pápa azonban igen udvarias szavakkal bár, de határozottan kijelentette, hogy kötelességei Rómába hívják.
A bécsi udvar látván, hogy Herzan megbízatásával nincs sikere, Ghislieri marquis-t küldötte Velencébe s általa már nyíltan közölte szándékait. Ghislieri a pápa titkárjának, Consalvinak előadta, hogy a császár hajlandó a pápai államnak általa megszállt részeit a pápának visszaadni - a 3 legatio: Ferrara, Bologna, Ravenna kivételével. E tartományokat a szentszék a tolentinói békéken a franciának engedte át, Ausztria fegyveres erővel vette el a franciáktól, kéri tehát kormánya nevében, hogy a pápa e legatiókat forma szerint is ruházza át Ausztriára. VII. Pius megtagadta e kérés teljesítését s közvetlenül a császári udvarhoz írt levelében visszakövetelte a 3 legatiót. Egyidejűleg magához a császárhoz is írt. E levelek vételéről sem az uralkodó, sem Thugut nem adtak értesítést. Ez a tiszteletlenség is Thugut műve volt, ki elbizakodott, lehetetlen önkényével azt is megtette, hogy a pápa leveleit s előterjesztéseit nem engedte a császár közvetlen tudomására jutni.2)
2) Füssy T.: VII. Pius I. k. 31. l.
Ausztria nagyralátó kormányát hamar utólérte végzete. Napoleon hazatért Egiptomból s 1800. június 14-én Marengónál döntő győzelmet aratott az osztrák hadakon, minek következtében Ausztria nemcsak a 3 legatiót, hanem Lombardiát is elvesztette s Thugut u. a. év decemberében végleg megbukott s dicstelenül nyugalomba menesztetett.
Thugut kívánsága szerint VII. Pius nem utazhatott a 3 legatión keresztül Rómába, hanem tengeren, egy kiszolgált hajón, a Bellonán kellett ez utat megtennie; Bellona a 24 órai utat Velencétől Pesaróig 12 nap alatt futotta meg. Pesarótól magyar huszárok által kísérve folytatta útját Rómába, hova 1800. július 3-án érkezett meg.
Május 18-án, húsvét utáni V. vasárnapon szentelte püspökké VII. Pius Herzant a
szent György-templomban. A szentelés 17 bíboros segédletével nagy ünnepélyességgel folyt le.1)
1) La Storia dell’ Anno MDCCC. III. r. Amburgo. 152. l.
A szentelés után rendkívül meleghangú homiliát intézett Herzanhoz. Leírja ebben a püspöki méltóság nagy fontosságát egyházra s államra egyaránt. I. Ferenc mélyen átérezte ezt, mikor Herzant szombathelyi püspökké kinevezte. - "Tudta ez a bölcs és vallásos császár", - mondja VII. Pius - "hogy Te nemcsak azon tulajdonságokkal magaslasz ki, melyek Isten s emberek előtt legjobb püspökké tesznek, hanem élni fogsz mindazon segítőeszközökkel is, melyek szükségesek ahhoz, hogy a püspökség szentül s az egyház javára töltessék be: hogy tehát a szombathelyi egyház, mely szent Márton, toursi püspök születése révén híres-neves, melynek vezetésére Te most kiválasztattál, a te buzgóságod, éberséged és erényeid által megvilágosítva, új dicsőséggel tündököljön."2)
2) "Noverat enim sapientissimus, idemque religiosissimus Caesar, Te non iis solum dotibus, quae optimum coram Deo, coramque hominibus constituunt Episcopum eminere, verum etiam hisce omnibus praesidiis, quae ad Episcopatum sancte, et cum Ecclesiae utilitate gerendum necessaria sunt, usurum esse: ut propterea Sabariensis Ecclesia natalibus S. Martini Episcopi Turonensis clarissima, ad quam regendam Tu a Nobis assumptus es, studio, vigilantia, ac virtutibus Tuis illustrata novis gloriae accessionibus augeri debeat." E homilia nyomtatásban közöltetett a Bullarium Romanumban (Roma, 1846.) XI. k. 26. l. s külön e címmel "Sanctissimi Domini Nostri Pii Divina Providentia Papae VII. homilia habita in Consecratione Francisci S. R. E. Card. Herzan de Harras Episcopi Sabariensis in Hungaria die XVIII. Maii MDCCC. Dominica V. post Pascha Venetiis in Templo S. Georgii Majoris. Venetiis. Andreola. (Herzan-könyvtár. XXXII. 9.)
Herzan felszentelése napján a szombathelyi káptalanhoz, papsághoz s hívekhez klasszikus latinsággal fogalmazott pásztorlevelet intéz. Elmondja ebben, hogy a püspöki méltóságtól a vele járó rendkívüli felelősség miatt mindig félt. Többször ajánlottak már fel neki püspökséget, de sohasem merte elfogadni. Most úgy látta, hogy a nyakasság vádját vonná magára, ha újból visszautasítaná s ezért imádságban keresett tanácsot és segítséget s ekkor úgy érezte, hogy az engedelmesség útján az Isten hívó szavát követi. Most, hogy a pápa maga volt kegyes őt püspökké szentelni s hozzá mélységes tartalmú beszédet intézni, úgy érzi, hogy szent Péter szólt hozzá Pius által (Petrus per Pium locutus est) s az ő szava félelemből reménységre, gyengeségből erősségre emelte lelkét, e reménységtől lelkesítve kifeszíti vitorláját, kiveti hálóját s nincs semmi, amit meg ne óhajtana tenni híveiért.
Bízik híveinek megértő szeretetében, a magyar nép rendkívüli erényeiben, a kat. egyházhoz való hűségében, uralkodója iránti hősies odaadásában. Ezen erényeknek köszönhető, hogy a francia forradalom réme, mely jóformán egész Európán végigsöpört, Magyarország határait tiszteletben tartotta. Kötelességének tartja, hogy híveit e forradalom szelIemének legfőbb veszélyeire figyelmeztesse s azok elleni éberségre és küzdelemre buzdítsa. A forradalmárok legfőbb célja, hogy az igaz vallást kiírtsák. A legnagyobb hévvel kéri híveit, ragaszkodjanak az egy, szent, katolikus, apostoli anyaszentegyházhoz s tanítóhivatalának szavát, mint Isten szavát, írják szívükbe és kövessék hűségesen: Ha az egyház tanítását s parancsait megtartják, akkor teljesítik hazájuk iránti kötelességeiket is. Aki az egyház jogait támadja, az országok alapjait zúzza össze. Kéri kanonokjait, legyenek hű tanácsadói, legyenek számára az a kikötő, melyben a püspöki élet gondjai, fáradalmai közt megpihenhet. Kéri összes papjait, legyen életük az összes erények tükre, melyben híveik az örök életre vezető utat lássák. Segítségül hívja Magyarország Patrónáját, a b. Szüzet, sz. István királyt, az egyházhegye védőszentjét, sz. Mártont és nagy szeretettel adja áldását híveire.
A Herzan szombathelyi püspökségének pápai megerősítéséről szóló bulla május 12-én kelt. Nagy elismeréssel emlékezik meg Herzan erényeiről.1)
1)"Consideratis sublimium virtutum meritis, quibus Personam tuam illarum Largitor Altissimus multipliciter insignivit." A bulla a püsp. lev. III. sz. 1. fiókjában van.
VII. Pius szeretetének s nagyrabecsülésének sok jelével tüntette ki Herzant püspökké szentelése után is. Feljogosította különféle búcsúkkal járó áldások stb. adására és június 7-én a Bellona hajón Malamocco kikötőjében kelt brevevel feljogosította arra is, hogy 12 nemes férfiút aranysarkantyus vitézzé avathasson.2)
2) "Ssmus ob peculiares circumstantias et singularia Cardinalis Oratoris merita, ex gratia specialissima nullo unquam tempore in exemplum afferenda, benigne impertivit eidem Cardinali facultatem creandi nomine ipsius Sanctitatis Suae duodecim Nobiles Viros in Equites Militiae Aurei Calcaris cum Licentia gestandi consuetam Crucem pectoralem, et cum omnibus et singulis Insigniis, honoribus, praerogativis, et privilegiis, quibus alii similes Equites ab Apostolica Sede creati utuntur, ac gaudent. Ex Audentia Ssmi E Navi Bellona in Portu Malamocco Die 7-a Junii 1800." Püsp. lev. III. sz. 1. f.
Amily kitüntető szeretettel bánt VII. Pius az öreg bíborossal, épp oly csúnyán viselkedett vele szemben Thugut báró s a kancellária. Láttuk fent, hogy 1796 óta a bíboros anyagi helyzete mind nehezebb lett. Vagyonának jórésze Rómában odaveszett. Fiztésének kétharmadát menekülése óta nem folyósították, úgyhogy ezüstjeit s értéktárgyait kellett lassacskán eladogatnia. A szombathelyi püspökséget, mint a fizetéséből hiányzó évi 24.000 frt. egyenértékű kárpótlását ajánlották fel neki s csak engedelmességből fogadta el. Velencében is magára hagyták. Nagy összegeket kellett kölcsön felvennie, melyeknek letörlesztésére értékes gyűrűit, keresztjeit, sőt a II. Ferenctől ajándékba kapott nagyértékű szelencét is pénzzé kellett tennie.3)
3) Herzan Károly és Xav. Ferenc grófok felterjesztése az uralkodóhoz 1804. augusztus 6-án. Püsp. lev. I. sz. H. f.
Közben más bajok is érték. Herzannak a szombathelyi püspökség javaiba leendő installációja 1799. december 1-re volt kitűzve. Herzan a velencei konklávén való részvétele miatt e napon személyesen nem jelenhetett meg Budán a m. k. udv. kamara előtt, elküldte tehát teljhatalommal felruházva Eölbei János kanonokot. A k. udv. kamara azonban megtagadta az installációt azon indokolással, hogy Herzan a magyar király iránti hűségeskűt még nem tette le s ennek letételére Eölbeinek nem volt felhatalmazása. Herzan Velencében december 24-én kelt levelében méltatlankodva veszi tudomásul, hogy míg ő a birodalom érdekében magasabb megbízásból van távol, addig itthon folyton nehézségeket támasztanak számára s amúgy is rossz anyagi helyzetét rendkívül súlyosbítják. Hosszas levelezés után az uralkodó úgy döntött, hogy Herzannak az udv. kancellária előtt kelljen letennie Bécsben 1800. szeptember 26-án a hűségesküt (az indigenátust már előbb letette), a püspökség javainak birtokába azonban már 1799. december 1-ével lépjen.1)
1) A bécsi udv. kancellária leirata 1800. szeptember 26-án 9905. sz. a. Püsp. lev. III. sz. 1. f. Hofarchiv (Wien) Ung. Caale fasc. 3/3, 242/1000.
Herzan bíboros, miután velencei küldetését elvégezte, Bécsbe utazott, hogy az uralkodó előtt követségének teljesítéséről beszámoljon. Itt súlyos betegségbe esett, melyből csak az év őszén gyógyult fel. Felépülése után Szombathelyre jött, hogy káptalanjával megbeszélje, mikor foglalja el ünnepélyesen püspöki székét. A káptalannak október 27-én kelt s az egyházmegyei papsághoz intézett körlevele közli a megbeszélés eredmenyét: a bíboros november 11-én foglalja el püspöki székét, "hogy az a nap, mely felejthetetlen Sabaria számára sz. Márton születése miatt, emlékezetes legyen a bíboros püspök székfoglalása miatt is."
Szombathely városa a nagy esemény hírére november 8-án közgyűlést tartott s azon a következő határozatot hozta:
"Ordinarius Biró uram (Eberl Antal) jelentése szerint az idevaló Püspök Urunk Nagy Méltósága Gróf Herzán Ferenc Cardinalis Eő Eminentziája magát a jövő Kedden ugy mint 11 -a labentis mensis installáltatna, azért, hogy a Városunk részéről is illendő Tisztelet megtétessék, nem kívánván különös pompát, disponáltatott, hogy a Gyöngyös utzán, amellyen a Várbul a Franciskánusok Templomába mégyen, a Városi Lakosok diszessen két sorban állyanak legelsőben tudniillik a Belső Tanáts Uraimék, azután a Kösség, e vigre pedig, mivel a sár miatt alkalmatlan Ut lenne a Gyöngyös utza megfövenyeztessék, melynek is effectuatioja Ord. Biró Uramra bizatott."1)
1) Szombathely város közgyűlési jegyzőkönyve.
Az ünnepélyes fogadtatás díszszónoka Nagy József, olvasókanonok volt, aki formás latin beszéddel üdvözölte a bíborost.2)
2) Címét l. 160. l.
Megemlékezik Herzan kiváló tevékenységéről, melyet Rómában, mint a német-római birodalom bíboroskövete, kifejtett, majd a konkláve alkalmával teljesített munkájáról, mellyel nagyrésze van abban, hogy VII. Piust tisztelhetjük az egyház legfőbb székén. Elmondja, hogy mily nagy fájdalom érte az egyházmegyét Szily halálával s menynyire vigasztaló, hogy utódjául Herzan bíboros lett püspöke.
"Elvesztettük püspökünket s helyette íme kardinális püspököt kaptunk, Atyát vesztettünk el s bíboros atyát nyertünk. Amaz a szomszédos káptalanból jött; mily azelőtt a mienkkel együtt ugyanazon püspök joghatósága alá tartozott; Téged pedig, Eminenciás Urunk, a bíborosok szent gyülekezetéből, az egység központjából, a vallás fellegvárából, a papi és királyi szent városból kaptunk, mely, mint sz. Leo mondja, Péternek szent püspöki széke által a földkerekség feje lett s tágasabban uralkodik az isteni vallás által, mint uralkodott földi hatalmával." A zsoltáros szavaival fejezi be beszédét: Ingredere, prospere procede et regna. Lépj be, járj szerencsével és uralkodjál!
A fogadtatás jól jellemezte Herzan püspökségének vezető elvét. Római főpapnak látjuk Szombathelyen a bíborost. Róma szelleme hatja át rövid püspökségének kormányzatát. Nyomát sem talaljuk a Seb. Brunner által festett jozefinista főpapnak. Mint többször kijelenti, Borremei sz. Károly milánói és Barberini páduai püspökök az eszményképei 3) s híven igyekezik azok nyomaiban járni.
3) Felterjesztése az uralkodóhoz 1803. jún. 13-án: "S. Carolum Boromeum ... et Eppum Paduanum Greg. Barberino . . . quos duos magnos Praesules in regulanda Dioecesi et instituendo Clero pro Norma et Exemplo cumprimis mihi sumendos proposui."
Személyi titkárként magával hozta Emiliani Alajost, a római B. V. Maria in via lata kanonokját, ki 1791 óta állott a bíboros szolgálatában. Emiliani Herzan haláláig Szombathelyen maradt s csak urának halála után tért vissza Rómába. Jámborsága, nemes egyénisége a legjobb emléket hagyta Szombathelyen. Somogy Lipót, Herzan utóda "vir integerrimae fidei"-nek, a legteljesebb mértékben hiteltérdemlő embernek nevezi.1)
1) Felterjesztése a m. kir. udv. kamarához 1807. ápr. 22-én. P. L. I. sz. H. f.
Emiliani csak a bíboros magánlevelezését intézte. A hivatalos ügyeket részben Eölbei János oldalkanonok, elődjének, Szilynek unokaöccse s az udvari káplán, részben és főként a szentszék útján intézte. Udvari káplánjai korhiány miatt nem szentelhető kiválóbb diákonusok voltak, akiket szentelés után vidékre helyezett, hogy a lelkipásztorkodást is megismerjék. Első udv. káplánja a gyenge egészségű Leithner István volt, akit felszentelése után Rohoncra, majd egy év multán lelkiigazgatóul a szemináriumba disponált.2)
2) Meghalt 1804. márc. 27-én.
Utóda Róka Imre lett, kit felszentelése után Jánosházára helyezett; innen került Róka később a szemináriumba a keleti nyelvek nagyképzettségű tanárául. Utolsó udvari káplánja Kiffovics Imre volt.
Herzan bíboros rangjához illő fényes udvartartást rendezett be.3)
3) Pl. 1801. szeptemberében udvara így alakult (a nevek után zárjelben jelzem az illetők egy havi fizetését): Eölbei oldalkanonok (25 frt), Emiliani titkár (22), Leithner udv. káplán (13.50), Kutscharo orvos (16.67), . Fuchs Gábor I. komornik (22), Eggenberger Vince II. komornik (20), Jelits I. szakács (29.10), Müller József II. szakács (13.20), Reissinger J. inas (8.20), Krejcsy János kertész (27), kertészinas (2.82), 3 inas és 1 huszár fejenkint 13 f. 2 kocsis (12, ill. 9 f.), 2 lovász fejenkint 2 f. 30k., tehenes (2.30), 2 konyhaleány fejenkint 1 f. 40 k., 1 konyhaleány (1).
Kormányzata első feladatának tekintette, hogy egyházmegyéjét megismerje. Ezért összehívta összes espereseit s a korosabb plébánosokat és tőlük "egyenként gondos és messze-terjedő kérdések által tanulta ki az ő nyájának ép avagy fogyatkozott állapotát, a legelőknek és legeltetésnek hiányos vagy tökéletes, bizodalmas, vagy ártalmas létét."4)
4) Nagy Gábor: Halotti beszéd . . . 6. l.
A püspöki szentszék november 14-i ülésén Nagy József köszöntötte a bíborost s visszaadta kezébe püspöki helynöki megbízatását. Herzan köszönetét fejezte ki Nagynak munkásságáért s dicsérő szavakkal emlékezett meg buzgóságáról, ügyességéről s okosságáról, mellyel az egyházmegye ügyeit vezette.
Kijelentette, hogy azon célból, hogy a szentszék ügykezelését teljesen megismerje, hacsak teheti, maga fog elnökölni ülésein és az egyházmegye összes hivatalos ügyeit a szentszék tanácsának felhasználásával akarja intézni. Ugyanezen ülésen a szentszék összes ülnökeit megerősítette tisztjükben. Közölte papságával, hogy kötelességének érzi, hogy megyéjének kormányzását ne helynök útján, hanem "Személlyes elől-ülése alatt" folytassa szentszékén. Igéretét teljesítette is, "míglen őtet vagy erejének elgyengült tehetetlensége, vagy Megyéjétől elkerülhetetlen távul-léte Hely-tartójának kinevezésére nem kéntelenítette."1)
1) U. o.
A szentszéki jegyzőkönyvnek tanusága szerint ez évben a november 14., 25. és 28.-i ülésen elnökölt a bíboros s a kispapok assistentia-könyvének feljegyzése szerint a pünkösd utáni utolsó vasárnapon pontifikális szentmisét mondott s ugyanekkor szentelte szerengrádi apáttá Nagy József olvasókanonokot.
Örömöt s megnyugvást hozott papsága számára az a "főpásztori hirdetménye", mellyel tudtul adta, hogy a Szily János által hozott egyházmegyei törvényeket nem fogja meg változtatni, mert "nem jött a törvényt felbontani, hanem azt teljesíteni" s halhatatlan emlékű elődjének rendeléseit mindenben végre akarja hajtani.2)
2) U. o. 6. l.
Egy másik körlevélben közölte papságával a szentszék november 25-i ülésén tett kijelentését, mely szerint a VII. Piustól kapott rendkívüli felhatalmazásait összes papjaira átruházza. Kiköti azonban, hogy papjai ezen felhatalmazásokkal csak sürgős szükség esetén éljenek, közönséges esetekben kérjenek a püspöki hivatal útján felhatalmazást, hogy az egyházi fegyelem ezáltal kárt ne szenvedjen.3)
3) Az egyház fegyelemre nagy súlyt fektetett. Pl. a szent idő s a 3 hirdetés alól rendkívüli ok nélkül nem adott felmentést. (V. ö. a szentszék 1800. dec. 9-i ülésének jegyzőkönyvét.)
1801. A következő 1801. évben is a bíboros elnököl a szentszék ülésein, ha betegsége vagy távolléte nem akadályozza. A szentszéki jegyzőkönyvek tanusága szerint Herzan elnökölt a köv. napokon: január 30, 31; február 3, 6, 13, 19, 20, 21-23 (teol. vizsgák a nagyobb rendek felvétele előtt), 27; március 3, 27; április 10, 24; május 1, 5, 8 (e napon teszi le a szentszék előtt a papszentelés felvétele előtti vizsgát Veinhofer József, a későbbi nagynevű pinkafői plébános), 15, 19, 22, 29; június 2, 12, 16, 17, 26; július 3, 7, 10, 14, 17, 28; augusztus 4 (Herzan bejelenti, hogy a visitatio canonica-t mihamar meg akarja kezdeni; felszólítja körlevélben az öszszes önálló lelkészségek vezetőit, hogy a körlevélhez mellékelt kérdőívek alapján jelentéseiket lelkészi állomásuk állapotáról mielőbb elkészítsék s a szentszékhez beterjesszék)1),
1) A vonatk. jelentések a Püsp. lev. I. sz. 4, f.-ban.
8, 11, 21, 27 (kispapok felvétele; 37 jelentkező közül 12-t vesznek fel), 28; szeptember 1, 11, 18, 19, 22, 23, 25, 26, 29; november 3, 9 (a jurisdictiós vizsgán 3 közül kettő megbukik s 2 hónap mulva leteendő új vizsgára utasíttatik; mivel a harmadik is gyengén felelt, joghatóságot egyik sem kap), 10; december 29.
A püspöki hivatal szentelési könyvének tanusága szerint a bíboros ez évben a köv. napokon adott fel egyházi rendeket: február 1-én ostiariatus, lectoratus (12 kispapnak), 7-én diaconatus (3), presbyteratus (2), 15-én ostiariatus, lectoratus (11), 27-én ost., lect. (1), exorcistatus, acolythatus (13); március 1-én subdiaconatus (11); április 4-én subdiac. (7), diac. (11), 12-én acol., exorc. (11); május 10-én presbyt. (3, köztük Veinhofer József) ; augusztus 2-án diac. (7), presbyt. (6), 30-án presbyt. (3); szeptember 27-én presbyt. (5); november 5-én subdiac. (1), tonura és kisebb rendek (11) .
A kispapok assistentia-könyve megemlíti, hogy a bíboros ez évben a köv. napokon végzett pontifikális funkciót: virágvasárnapon, nagycsütörtökön főpapi misét s a szenteléseket, nagypénteken concelebrált, nagyszombaton este a feltámadási körmenetet vezette, húsvétvasárnap főpapi misét mondott, húsvéthétfőn concelebrált, pünkösd első vesperását tartotta, az ünnepen főpapi misét mondott, a köv. napon concelebrált, Szentháromság vasárnapjának s Úrnapjának első vesperását tartotta, Úrnapján a körmenetet vezette, Péter-Pál mindkét vesperását tartotta s az ünnepi szentmisét celebrálta; Visitatio első vesperását tartotta s az ünnepen főpapi misét mondott. A nagy esőzés miatt július 6-11. napjaiban jó időért könyörgést s litániát tartottak. A bíboros is részt vett ezeken s az elsőt és utolsót maga tartotta, s a beköszöntött jó időért Te Deum-ot mondott. Mindenszentek ünnepén, halottak napján, sz. Márton ünnepén főpapi misét mondott;karácsony mindkét vesperását, tartotta s az ünnepi szentmisét pontifikálta; sz. István napján s a nyolcad alatti vasárnapon concelebrált.
Különös gondja volt a bíborosnak az Oltáriszentség iránti tisztelet ébrentartására s a betegek lelki gondozására. E célból behozta Szombathelyen a római szokást, elrendelte, hogy
valahányszor az Oltáriszentséget beteghez viszik, baldachin alatt ünnepélyesen vigyék és saját pénztárából évente 24 forintot utalt ki a baldachint hordozó két férfiúnak; a két gyertyát vivő minisztráns fiúnak s a csengetyűt hordozó harmadiknak pedig fejenkint 12 forintot adott.
Szombathely város jegyzőkönyvében erre vonatkozólag a következő feljegyzést olvassuk:
"Anno Domini 1801. Die vero 15-a Aprilis. Fönt irt Ordinarius Biró Uram 1) referálta, hogy Püspök Ur Eő Eminentiajánál nála levén a Várban kívánsága szerint két itt való Burger Lakosainkat ugymint Kirchmajer Pált és Balog Gombkötőt projectálta Eő Eminentiajanak a Baldachinum hordozására a midőn a Szentség vagyis Krisztus Urunk Szent Teste és Vére Betegekhez a Városban vitetik, akiknek Eő Eminentiaja ebbéli fáradozásinak jutalmain Esztendőnkint 24 ftot mindeniknek resolvált, azon fölfül 3 gyermekeknek, kik hasonlóképpen a Szentség mellé fölöltözve kivántatnak, egyik tudniillik csöngetőt, kettő pedig gyertyát fog vinni kinek kinek 12 ftot, és e szerint már a fönt irt emberek instauráltatván pro futuro a Szentséghez való nagyobb tisztelet végett observáltatik."
1) Eberl Antal.
E jámbor szokás a bíboros halála után éghajlatunk okozta gyakorlati nehézségek miatt hamarosan megszünt.2)
A bérmálás szentségét ez évben a szombathelyi és környékbeli hívek számára pünkösd hétfőn s a hét következő napjain (május 25-31) reggeli 8 órától déli 12 óráig a püspöki palota udvarán szolgáltatta ki.3)
2) Eölbei válasza a m. kir. udv. kamara 1804. dec. 21-i leiratára. Püsp. lev. I. állv.
3) Körlevél 1801. május 5-én. Bérmáltak anyakönyvei püsp. lev. II. állv.
Összesen 2969-en vették fel kezeiből a bérmálás szentségét. Különleges gondja volt a bíborosnak a szemináriumra. Az intézetnek szabályait Borromei sz. Károlynak és a híres páduai püspöknek, Greg. Barberinonak szabályai szerint át dolgozta s minden erejével azon volt, hogy a papnevelés színvonalát minél magasabbra emelje. Kispapjait nyelvek tanulására buzdítja. Tóth János nevű kispap egy magánlevélben említi, hogy a bíboros buzdítására megtanulta a horvát nyelvet.1)
1) Püsp. lev. I. állv. 1801. évi iratok közt.
Róka Imre és Németh János a héber nyelvből tesznek ünnepélyes nyilvános vizsgát a bíboros jelenlétében.2)
Róka Imre Herzan udvarában a Rómából hozott nagyértékű könyvtár őrévé tétetett s itt az arab, szír és káId myelveket s a modern nyelvek közül a német, francia és olasz nyelvet is elsajátította.3)
2) Tentamen publicum ex studio linguae Hebraicae, quod coram Eminent. ac Rev. Dno Francisco miseratione div. Tituli S. Crucis in Hierusalem S. R. E. Presbytero Cardinali S. R. I. Comite Herzán de Harras Episcopo Sabariensi . . .
Mense April. 1801 subiverunt: RR. DD. Emericus Róka in IV. an. Theol. Joannes Németh in III. an. Theol. Dioec. Sab. Alumni. Sabariae, Typis I. A. Siess.
3) Tud. Gyűjt. 1821. III. 117. l. (Bitnitz Lajos cikke.)
Nem szűnt meg sürgetni kispapján, hogy a lelki életben minél nagyobb előhaladást tegyenek, az elmélkedés művészetét elsajátítsák s a szentmisét az előírt szabályok pontos megtartásával mondják. Utóbbi cél elérésére Rómából saját költségén alkalmas tanítómestert hozatott, aki a kispapokat a római rítus betartására rendszeresen oktatta.4)
E tanár előadásain maga a bíboros is gyakran megjelent.5)
4) Ki volt ez? Nagy József gyászbeszédének vonatkozó szövegéből (16. l.) úgy tűnik ki, hogy nem Emiliani, hanem egy kifejezetten e célra hívott római pap.
5) 1874-i névtár, 8. 1.
Sok tekintetben szigorított is a szeminárium házirendjén. Beszüntette pl. a vasár- és ünnepnap délutáni kimenőket, A kispapok assistentia-könyve nagy örömmel számol be 1806. advent első vasárnapján arról, hogy "hosszú évek zsarnoki uralma után ismét beköszöntött az ifjú papság aranykora,, visszakapták a vasár- és ünnepnapi kimenőket", hálát mond a duktoroknak, kik az új püspöktől s az elöljáróktól ezen engedményt megszerezték. Egy másírású bejegyzés irónikusan megjegyzi a lap szélén, hogy ugyanezen duktorok el is veszítették ezt az engedményt. Az "aranykor" tehát nem tartott soká!
Ugyancsak az sem volt rokonszenves a kispapok előtt, hogy Herzan bevezette a díszes, nagykarimájú, háromszögletű kalap viselését. Az 1813. évi assistentia-könyv boldogan említi "pro aeterna rei memoria" (örök időkre szóló emlékül),hogy a Herzan bíboros által bevezetett soha eléggé nem sirathatóan rút, háromszögletű kalapok helyett szép, új, köralakú kalapokat (kobakokat!) kapott az ifjú klérus.1)
1) "Pro aeterna rei memoria. Anno 1813-0. Incipiente anno scholastico V. Clerus amisit illos nunquam satis deplorandae triangularis formae petasos ab Eminentissimo D. Cardinale Francisco Herzan de Harras introductos et eorum loco acquisivit petasos formae rotundae utique decentioris." A Herzan által bevezetett kalaphoz hasonlót hordanak ma is a De la Salle János által alapított ker. iskolatestvérek.
A szemináriumi nevelésére vonatkozó szigorú, római felfogása kiviláglik következő intézkedéséből is. Czuppon György, teol. tanár a szemináriumban lakott, a keleti nyelveket s a szentírási tudományokat tanította, kiválóan tudós férfiú volt. 1802 nyarán Vasvármegye közgyűlésén a szombathelyi líceum igazgatójává választották. Herzan a választáshoz örömmel adja beleegyezését. Kiköti azonban azt, amit Czuppon a megerősítést kérő levélben maga is bejelentett, hogy a diákok női hozzátartozóit nem fogja a szeminárium épületében fogadni. "Az a visszaélés ugyanis - teszi hozzá a bíboros Nagy József püspöki helynökhöz a pozsonyi országgyűlésről írt levelében - melyről én eddig nem tudtam, hogy t. i. a nők a szemináriumba bejárnak s ott az alsó tractusban, vagy az ebédlőben a kispapokkal szabadon beszélgetnek, a ház csendjével és fegyelmével nem egyeztethető össze s azt a jövőben megengedni nem fogom."2)
2) "Abusus enim ille, quem hactenus ignoravi, ut foeminae Seminarium ingrediantur et ibidem in inferiori Tractu, vel Refectorio cum Clericis libere colloquantur, cum Silentio et Disciplina Domus componi nequit, neque illum in posterum admissurus sum." Herzan levele Nagy József püsp. helynökhöz Pozsonyból 1802. szeptember 10-én. Püsp. lev. I. állv. kurrens iratok közt.
E szigorításokért, melyeket egyházias érzülete s buzgósága sugallt, bőségesen kárpótolta kispapjait szívének meleg, atyai szeretetével. Nagy Gábor így írja le ezt halotti beszédében (9. l.) : "Emlétteni akarom . . . azt a gondos . . . szeretetet, mellyet ő a Nevendék Papokhoz, mint serdülőben levő Egyházi Fiaihoz szintén-olly érzékenyen nyillatkoztatot-ki több izben, mint a szülők kissdedjeikhez. Mert édes Anyák-módjára, valamint ezek sajátt Inyekről a Karokon lévő kissdedjeiknek szájokba szakaszttyák leg jobb izü falattyaikat, ugy ő is azon Nevendékeknek sajátt asztalárul válogatott étkekkel kedveskedet, és őket üres óráik közben sorsolás szerént kiosztott költséges ajándékokkal valamint hasznosan, ugy ártatlanul el mulatta. Nem. Nem sérthette semmi annyira az ő szívét, s-nem fenyte semmi-is olly élesre az ő Igazságának fegyverét, mint sem ugyan az Egyházi Ifjúságnak vagy erköltsi, vagy tanulásbéli, ollykori fogyatkozása."
Ugyanevvel a szeretettel s megbecsüléssel bánt az ifjú papság tanáraival. Póczik József, az erkölcstan tanára 1802. augusztus 10-én arra kéri levelében a pozsonyi diétán tartózkodó bíborost, erősítse meg a vámoscsaládi plébániára a kegyuraktól kapott kinevezését. Herzan augusztus 16-án kelt válaszában ezeket írja: "Nemcsak, hogy nincs kifogásom az Ön kinevezése ellen, hanem annak atyai szívvel örülök s a Mindenható bő kegyelmét kérem munkájára, hogy legmegelégedettebben élhessen s lelki munkájának vigasztaló gyümölcseit élvezhesse s a jövőben még nagyobb javadalmakat nyerhessen el. E tekintetben közreműködésemet, melyet szemináriumomban sok éven át teljesített munkája megkövetel, szívesen kész vagyok megadni."1)
1) Püsp. lev. I. állv.
Ugyanily melegséggel és elismeréssel ír Czupponhoz fent említett levelében.
A kispapok számát tovább emelte, elődjének szellemét követvén ebben is. Az 1803. év elején a szemináriumban 54 szombathelyi és 9 zenggi kispap nevelkedett. A szombathelyi kispapok száma ekkor a következő módon oszlott meg: IV. éves : 14, III. éves : 14, II. éves : 14, I. éves : 12. 2)
2) Herzan felterjesztése a m. kir. udv. tanácshoz 1803. június 13-án. Püsp. lev. I. állv.
1802. A következő év januárjában a bíboros elnököl a szentszék ülésein a következő napokon: 5-én (jurisdictio-vizsga a presbyt. felvétele előtt, a vizsgázók közt Leithner István udv. káplán) 8, 12, 16, 19 (az újmisések dispoziciója), 22 (az újmisések jurisd. vizsgája) ; 26- és 29-én.
A papszentelés január 17-én történt. Ekkor szentelte fel a bíboros udv. káplánját, Leithner Istvánt is, aki a köv. napon a püsp. kápolnában mondta újmiséjét s két nap mulva a gyenge egészségű ifjút a kies Rohoncra helyezi káplánként.
Újév napján concelebrál, vízkereszt mindkét vesperását s ünnepi szentmiséjét ő mondja.
Február 9., 16., 19., 23., 26. napjain ő elnököl a szentszéki üléseken. Ugyanezen hó 3-án egy megtért zsidót keresztel és bérmál meg ünnepélyesen. A keresztatya tisztjét Schilson báró,
a bérmaatyáét Boros generális látta el. Vízkereszt utáni V. vasárnapon vezették be a kápt. misén először a szertartás új formáját.1)
1) Assz. K. III. k. 17-18. l.
Március hónapban Bécsbe utazik a bíboros. Flangini Lajost, régi barátját, aki 1789 óta Velence bíboros-követe volt Rómában s akit a velencei pápaválasztás után VII. Piusnak államtitkárul ajánlott udvara megbízásából, a császár a pápa beleegyezésével Velence pátriárkájává nevezte ki. Herzan szentelte Bécsben püspökké március 14-én. Kedves papjai, Nagy József, Eölbei és Emiliani is elkísérték püspöküket.2)
2) E szentelés emléke az a két kis hordócska, melyek a püsp. palota nagytermében vannak elhelyezve s egyik oldalukon Flangini, a másikon Herzan címerét viselik.
Április hóban a 9, 10, 20, 23-án tartott szentszéki üléseken elnököl a bíboros. Ő végzi a nagycsütörtöki szertartásokat, részt vesz a nagypénteki csonka misén, ő vezeti a nagyszombati feltámadási körmenetet, húsvét ünnepén pontifikális szentmisét mond s délután ő tartja a vesperást. Április 17-én két subdiákonust és 4 diákopust szentel fel s 9 kispapjának feladja az exorcistatus és acolythatus rendjét.
Ugyane hóban a zanati úton nagyon szép keresztet állíttat fel.3)
3) "Existit in fine Pagi (Zanat) versus Sabariam Crux elegantissima, cum depicta Christi Crucifixi, et inferne Dolorosae Matris Mariae, in Lamina Ferrea imagine; tecta quoque eadem Lamina; quam ad augendam in populo fideli erga patientem Christum devotionem, pia Munificentia Eminentissimi Domini Cardinalis Antistitis, Patronique Gratiosissimi posuit Anno 1802 Mense Aprili." Bőle András szombathelyi pléb. jelentése plébániája állapotáról 1802-ben. Püsp. lev. I. sz. 5. f.
Sajnos az idők folyamán e kereszt elpusztult, helyére a község kőkeresztet állított fel a mult század 90-es éveiben.
Május elején Pozsonyban van az országgyűlésen s ott marad október végéig. Helynökévé Nagy József olvasókanonokot nevezi ki. Kíséretében Eölbei János megy Pozsonyba, mint a káptalan követe 4)
s ugyancsak kíséretében látjuk a püspöki széken utódát, perlaki Somogy Lipótot, a győri káptalan követét.5)
4) Országgyűlési jegyzőkönyv 67. l.
5) "Vos ad Pannoniae fines Pisonia testor
Moenia, Regei Vos inclyta Comitiis;
Ad quae Romuleum Procerem comitabar euntem . . ." Em. Róka: Elegia pro solenni Installatione Leopoldi Somogyi. Viennae, Degen, 1806.
Felszólalt-e Herzan az országgyűlésen, vett-e élénkebb részt a tanácskozáson? - nem sikerült megállapítanom.
Az országgyűlés lefolyásáról szóló tudósításban mindössze ezt a részletet találtam Herzanra vonatkozólag:
"Első ülés. Pünkösd havának 1) 6-ik napján . . .
1) Május.
Ez alatt a Fő-Rendek Nádor Ispány Ő Kir. Hertzegségének előülése alatt, egyébb eránt a régi szokott rend szerént, hanem hogy Fő Méltóságu Kardinális Gróf Hrzán Ferentz Szombathelyi Püspök Egyházi Főméltóságára nézve a Nádor Ispányi széknek jobbjátul egy nehány lépésnyire helyheztetett különös kis Asztalnál fogott légyen széket . . ."2)
2) Országgy. jkv. 13. l.
A betegség Pozsonyban sem kerülte el a bíborost.3)
Augusztus folyamán az a hír terjedt el Szombathelyen, hogy Herzan más püspökségre megy át. A hírnek valami alapja lehetett, mert a püspöki hivatal emberei nem cáfolták.4)
Az országgyűlés október 31-én fejeződött be. Herzant megválasztatták a Stájerország felé határunkat rendező bizottság tagjává.5)
3) Nagy József levele a bíboroshoz július 19-én. Püsp. lev. I. állv.
4) Póczik J. levele Herzanhoz aug. 10-én. U. o.
5) Articuli Diaetales anni M.DCCC. II. Pro Reverendissimo . . . Cardinale . . . Francisco Hrzán . . . pg. 15. (Herzan-könyvtár.)
Az országgyűlés súlyos terheket mért a bíborosra. E mellett más anyagi bajok is érték. Az országos szárazság tönkretette a vetéseket. A legtöbb, amit egy hold föld Szombathely vidékén termett, két kereszt volt; voltak holdak, amelyekről két-három kévét sem lehetett összegyűjteni. A szomorú aratást nagy drágaság követte. Egy pozsonyi mérő búza ára 6 frt. 50 kr.-ra, egy tojás ára, melyből előbb kettő került egy krajcárba, négy krajcárra emelkedett.6)
6) Kunc-Kárpáti: Szombathely monographiája. 172. l.
Mindez nem volt elég. Herzan nem értett a gazdaság vezetéséhez. Míg SziIy maga vezette gazdaságát s gazdatisztjeit szigorúan ellenőrizte, addig Herzan ,,majori és mezei gazdaságát vizsgáló szemmel soha meg nem tekintette."7 )
7) "A feldi gondokbul kiürült szivet kiván sz. Pál a Püspökökben. - És Ferentz Püspökünk az efféle gondoktul annyira idegen volt, hogy az ő Majori és Mezei gazdaságát visgáló szemmel soha meg nem tekéntette, ne hogy az Apostolnak tilalma ellen a világi dolgokba elegyedvén, az Isten szerént való vitézkedésben hátráltatnék." Nagy Gábor: Halotti beszéd. 4. l.
Alkalmazottai ezt kihasználták a maguk javára. Pozsonyból visszatérve megtudta, hogy házi számadója (várispánja),Hunkár Ferenc, távolléte alatt nagy összegeket kártyázott el, állandóan dorbézolt. Mikor a bíboros felszólította, hogy számadását készítse el, hogy felülvizsgáltathassa, 1803. január 16-án megszökött.1)
1) Herzan levele Deseő Imre soproni tábl. ülnökhöz 1803. jan. 20-án. Püsp. lev. I. állv.
Herzan anyagi ügyei nem állhattak jól, erre mutat az a sok számítás is, melyet oldalkanonokja, Eölbei végzett arra vonatkozólag, mint lehetne a háztartási stb. kiadásokat redukálni. Még Szily konyhai kiadásainak jegyzékét is előkereste és beállította összehasonlítás céljából számvetéseibe.2)
2) Püsp. lev. I. sz. H fiók.
Hadisegélyre, plébánosok segélyezésére (subsidium eccl.), fundus instructus megváltása és taxa episcopatus címén 9.818 frt. 79 3/8 kr.-t kellett ez évben az állampénztárnál lefizetnie.
Szombathely város jegyzőkönyvei több helyen említik, mennyire sürgette a bíboros a vasárnap megszentelését. A helybeli kereskedők e tekintetben sok panaszra adtak okot.
Herzannak Bőle András városplébános útján a városi tanácshoz intézett intelmére, kemény büntetés terhe alatt meghagyja az előljáróság, hogy a kereskedők boltjaikat vasár- s ünnepnapokon fel ne nyissák. Október 27-én elérte a kereskedőket az első büntetés. Zanelli Ferenc, Candido Péter és Fattorini Antal kereskedőket 4-4 frt-ra büntetik. Zanelli u. i. piaci boltjának hátsó ajtaját nyitá meg vevői számára, Fattorini Antal bális a város házában alant levő boltjában és Candido házbeli boltjában ugyanazt tevé. Az október 30-i jegyzőkönyv szerint a három megbüntetett kereskedő "személyes könyörgésére a büntetés nekik elengedtetett ugyan, hanem nekik keményen imponáltatott, hogy más religiobelieknek, de főképp a Pogány Zsidók botránkozásának eltávoztatásáért . . . sem a bolt ajtókat, sem pedig azok likjait, vagyis apró ablakjait az árulás szine alatt felnyitani ne bátorkodjanak."3)
3) Szombathely város közgyűlési jegyzőkönyve 1802-ből.
Pozsonyból valószínűleg Bécsbe ment a bíboros s december elején tért vissza székhelyére. December 10-én elnökölt a szentszék ülésén, melyen a diaconatus előtti vizsgát letette Róka Imre, végzett teológus, a bíboros udvari káplánja s Vass László, IV. éves teológus, a későbbi pesti egy. tanár és nagyváradi literátus kanonok. Elnökölt továbbá a 14. és 17-i üléseken, december 18- és 19-én pedig papszentelést tartott. Négy áldozópapot, 4 diákonust (köztük Róka Imrét, Vass Lászlót és Kiffovics Imrét), 7 subdiaconust szentelt fel s 16 kispapnak adta fel a tonsurát és kisebb rendeket. Megtartotta karácsony mindkét vesperását s az ünnepen főpapi szentmisét mondott, sz. István ünnepén concelebrált s ő tartotta a Szilveszter-esti évzáró ájtatosságot.
1803. A következő év januárjában a bíboros elnökölt a szentszék ülésein: 7-én (közli a szentszékkel, hogy a Mihályfán született, Telekesen lakó 30 éves Vidos Sámuel ügyvédet az ág. ev. vallásról a kat. vallásra átvette 1)
1) Vidos Sámuel unokája volt Vidos Lajos, aki 1918-tól 1926-ig a vasvár-szombathelyi székeskáptalan nagypréposti tisztjét viselte.
s a püsp. kápolnában megbérmálta), 11, 14, 22, 25, 28-án. Újév napján concelebrált s d. u. a litániákat ő végezte. Vízkereszt mindkét vesperását tartotta s az ünnepen főpapi szentmisét mondott. Papszentelést végzett január 9-én (1 presb, 1 diac., 16 minorista) és 30-án (1 presb., 3 diac., 2 subdiac. ) .
Február hóban elnökölt a szentszéken: 4-én (Leithner István rohonci káplánt a szemináriumba helyezi lelkiigagatónak), 8, 15, 18, 22 és 25-én. Ez utóbbi ülésen a nagy élelmiszerhiányra való tekintettel híveit a nagyböjt tartamára virágvasárnapig bezárólag felmenti a húsevéstől való megtartóztatás parancsa alól.
Gyertyaszentelő B. Asszony ünnepén végzi a gyertyaszentelést s az ünnepi misén concelebrál. Hamvazószerdán a hamút megszenteli, a hamvazást végzi és concelebrál.
Márciusban a szentszék ülésein a következő napon elnököl: 1, 4, 5, 11, 15, 18, 22, 24, 26 és 29-én. E hó 5-én 3 áldozópapot, 2 diákonust, 5 subdiákonust szentel fel s két kispapnak adja fel a kisebb rendeket.
Áprilisban a szentszéknek 4-én és 15-én tartott ülésein elnökölt. Ez évben is ünnepélyesen megülik a bíboros védőszentjének; Paulai sz. Ferencnek április 2-i ünnepét. Virágvasárnapon a bíboros szentelte a pálmát s pontifikált. Nagycsütörtökön ő végezte az olajszentelést, lábmosást s egyéb szertartásokat, nagypénteken résztvett a csonka mise szertartásain, nagyszombaton a feltámadási körmenetet ő vezette s húsvét ünnepén pontifikális szentmisét mondott.
Április 9-én két diákonust szentelt fel, 4 kispapnak tonsurát, 2-nek kisebb rendeket adott fel.
Május 18-án ünnepélyesen megülik a bíboros püspökké szentelésének évfordulóját, mint a megelőző években.
Június hóban a szentszéknek 14, 24, 28-án tartott ülésein elnökölt. A hó elején: 5, 6 és 7-én a szombathelyi s környékbeli hívek számára kiosztotta a bérmálás szentségét. A pünkösd utáni III. vasárnap hetében jó időért mondott litániákon megjelenik s az elsőt és utolsót maga mondja. A következő vasárnapon a dominikánusok templomában nagy ünnepélyességgel mond szentmisét, megszenteli a katonaság zászlóit. Ferdinánd főherceg is jelen van e szentmisén. Péter-Pál mindkét vesperását s ünnepi szentmiséjét Herzan végzi. Papszentelést e hó 4-én tartott; 6 diákonust és 6 áldozópapot szentelt fel, utóbbiak közt Róka Imrét és Vass Lászlót.
Július hóban a szentszéknek 1, 22, 25-én tartott ülésein elnökölt, a székesegyház tituláris ünnepének I. vesperását s július 2-án az ünnepi szentmisét is ő végezte.
1803. júliusában kezdte meg a bíboros egyházlátogató útját, mely egészségére végzetessé vált. Nagy József olvasókanonok naplójegyzetei révén e visitatio canonica nagyobb részének lefolyásáról egészen pontos feljegyzések állanak rendelkezésünkre. Hű képet nyújtanak e feljegyzések arról, mily fárasztó, kimerítő munkát követelt a püspöktől az egyházlátogatási út. Mindenütt bérmált, mindenütt alaposan megvizsgálta a templom külső és belső állapotát, berendezését, az oltárköveket, a tabernákulumot, a gyóntatószékeket, az egyházi ruhákat színük, számuk, minőségük szerint, a betegek szentségeinek kiszolgáltatásánál használt egyházi edényeket, a temetőket, a híveknek, főkép a gyermekeknek hittani ismereteit; a plébániaház állapotát, a plébániai hivatalos könyvek (anyakönyvek, körlevelek, számadások) vezetésének módját, a plébániai könyvtárakat; a hívek vezetőit (bírót, esküdteket) kikérdezte a pap viselkedésére vonatkozólag, megtudakolta különleges óhajaikat; a papok s híveik egymás iránti lelki és anyagi természetű kötelességeinek teljesítésére vonatkozólag papjait s híveit egyaránt kikérdezte, a számadásokat s pénzkezelést átvizsgálta; megtudakolta a szegényügy állapotát, ugyanezt tette a filiális községekben; s a látogatás befejeztével papjainak mindenütt négyszemközt üdvös intelmeket, tanácsokat s buzdításokat adott. Különösen kiemeli Nagy J. a bíboros bőkezűségét, mellyel minden egyes helyen a hittanból jól felelők közt ajándékokat osztott szét s a szegények számára minden egyes plébániában anyagi segítséget hagyott hátra. A következőkben Nagy József feljegyzései alapján az egyházlátogatás néhány jellemző részletét ismertetem.1)
1) Nagy József feljegyzései a püsp. lev. I. sz. H fiókjában.
Július 4-én a bíboros a kora reggeli órákban mondta el szentmiséjét s 1/2 7 órakor két kocsi gördült ki a püspöki palotából a Körmend felé vivő útra. Az elsőn a bíboros ült Nagy József olvasó- és Eölbei János éneklőkanonokkal, a másikon Emiliani Alajos titkár, Róka Imre udv. káplán és P. Holczer Balázs, a szombathelyi ferences zárda guardiánja. P. Holczer töltötte be a penitenciárius szerepét, rendkívüli felhatalmazásokkal állott mindenütt a gyónók rendelkezésére. 10 órakor érkeztek Körmendre. Ünnepélyes fogadtatás után a bíboros a templomban német nyelven elmondta jövetelének célját, a németül tudó gyermekeket maga kérdezte ki hittanból, bő ajándékokat osztott ki közöttük s a jól tudó magyar gyermekek között. A plébános (Gombás Mihály) könyvtárának átvizsgálása alkalmával látta, hogy a plébános felhatalmazás nélkül tartja magánál Pasch. Quesnel janzenista kommentárjait, ezért a plébánost megkorholta, a multra vonatkozólag a censura alól feloldozta, a könyv tartásától eltiltotta s gyónás elvégzésére kötelezte.2)
2) "Parochus, quia Quesnelli Commentarios sine licentia libros prohibitos legendi teneret, per Visitantem Cardinalem Eppum reprehensus et pro praeterito a Censura, quam idcirco incurrerat. Absolutus, ab eodem libro tenendo inhibitus, ac ad peragendam Confessionem adstrictus fuit."
Július 5-én tovább folytatja Körmend kánoni vizsgálatát. A község vezetői azt a kérésüket terjesztik elő, hogy a plébános és a káplán hétköznap ne egyazon időben misézzenek, vasár- és ünnepnapokon pedig a szentmise télen-nyáron egyformán ugyanazon órában kezdődjék. Július 6-án egyházlátogatás Horvát-Nádalján és Berkifaluban. Kikérdezi hittanból ott is a gyermekeket, a kiválóbbakat megajándékozza, majd a szegények közt alamizsnát oszt ki.
Július 7-én reggel 6 órakor Körmenden mond szentmisét s utána elindul Zalaegerszeg felé. Bagodon a plébános nagy néptömeggel várja. Leszáll fogatáról, bemegy a templomba, imádkozik, megvizsgálja a templomot, plébániát, majd a kántort, tanítót s a gyermekeket pénzzel ajándékozza meg s tovább utazik Zalaegerszeg felé. Itt nagy ünnepélyességgel fogadják a bíborost. Nagy József lép a szószékre s ékes magyar beszédben fejti ki a bíboros jövetelének általános és különleges célját. Általános célja, hogy szeretett híveit, lelki állapotukat, örömeiket, bajaikat, kívánságaikat megismerje. Különleges célja pedig a zalaegerszegi templom felszentelése. Bíboros püspöke nevében felszólítja a zalaegerszegi híveket, hogy "valamint Ő Eminenciája holnapután ezen templomot Istennek szent templomává szenteli fel, úgy ők is a töredelmes gyónás által Isten templomává változzanak át. Intetnek, hogy a holnapi napot, valamint Ő Eminenciája, úgy ezen plébániának hívei is szent böjtöléssel szenteljék meg és Ő Eminenciájának böjtölésével és buzgó könyörgésével egyesítsék böjtölésüket s ájtatos könyörgésüket, hogy oly foganatos isteni kegyelem szállja meg e házát, hogy valamit valaha kérni fognak szentül e szent helyen, azt bizonyosan meg is nyerhessék." Július 8-án tovább folyik az egyházlátogatás. A bíboros a temetőből visszajövet megszemléli az épülő új szegényházat s a pallért figyelmezteti az építésnél mutatkozó különféle hibákra.1)
Július 9-én nagy papi segédlettel (Nagy J., Eölbei, Emiliani, Leithner stb. a résztvevő teológusok közt Vass L.) reggel 6 órakor kezdi meg a templom felszentelését s 11 órakor fejezi be.2)
1) "Variosque defectus Murario Pallerio exposuit in ipsa aedificatione."
2) Zalaegerszeg város Protocolluma így örökíti meg a templomszentelést: "Zala-Egerszegi városban helyeztetett Parochialis nagy templomot Nagy Méltóságu Gróf Herzán Ferenc Cardinalis, szombathelyi Püspök Ur eő Eminentiája, jó kegyelmes Urunk nagy pompával és czeremoniával különös Szenteknek ugy mint: Szent Fidelis martyr egész teste a föl szentelt Nagy Oltár alá, ugy mégis Szt. István első martyr, sz. Lőrincz martyr, sz. Staniszlaus martyr, sz. Cletus és sz. Mária Magdolna erekléinek a nagy oltárban lett behelyeztetésével, szép imádságok és buzgó ájtatosságok véghez vitelével, s Kanonokok és Apát Urak, mégis, szombathelyi student Clericusoknak, úgy ide való és más Parochiákból is számosan összve jött Plébános Uraknak adstanciaival szent Olajjal megkente és fölszentelte. Külső helységekbül is fő és alatson rend nagy számmal megjelent és az Városban azon szent napon mint ez ünnep tartatott és szenteltetett, örökös emlékezetre ekképpen a Városi Prothocolomban beigtatatott."
Július 10-én bérmálás, harangszentelés stb. Július 11-én Gébárt fiókközséget látogatja meg. A molnárok kápolnájában a Pilátusnak Krisztus ellen hozott ítéletét ábrázoló oltárképet felháborítóan rossznak találja s megparancsolja, meszeljék be. Július 12-én egyházlátogatás Erzsébethegy fiókközségben. A gyermekek keveset tudnak hittanból. A bírót inti, hogy jó példájával s kellő eszközök használatával buzdítsa őket a ker. tanítás hallgatására.
Július 13-án a bíboros Zalaegerszegről reggel 8 órakor útnak indul Nova felé. Lovasok jönnek eléje. Fél egy órakor érkezik Novára. D. u. katechesis, ajándékok kiosztása. Július 14-én az egyházlátogatás folytatása. A község elöljáróit két ízben is kihallgatja.
Július 15-én reggel 6 órakor indul Nováról Tárnok felé. Az eső szüntelenül szakad s az utasok állandóan a felfordulás veszedelmében forognak.1)
1) "Inter continuas pluvias et subversionis pericula."
Az egyházlátogatás elvégeztével Tárnokról Zalaegerszegre térnek vissza.
Július 16-án Bagodon végzi az egyházlátogatást. A templom oly szegény, hogy mindössze két albája és két corporaIéja van. Azonfelül szűk is, nedves is. A bíboros itt is, mint mindenütt, alamizsnát küld a plébános útján a szegényeknek s ajándékokat oszt ki a hittani vizsgálat kapcsán az ifjúság között. A filiákba az áradás miatt járhatatlan zalai utakon nem lehetett eljutni.
A katasztrófálissá válható esőzés megszűnéséért s jó időért a bíboros Zalaegerszegen és Nován 3 napi könyörgést rendel el. Zalaegerszegen maga mondja e célból a litániákat 16-án és 17-én.
Július 17-én egyházlátogatás Egerváron. Július 18-án Győrvárott. Július 19-én és 20-án Vasvárott a sz. Domonkosrend plébániáján. Vasvárról visszatér Szombathelyre; elnököl a szentszék ülésein 22-én és 25-én. A hó végén egészségének helyreállítására Tarcsafürdőre utazik. Július 31-én Tarcsán bérmál.
Augusztus 10-én újra megkezdi egyházlátogatási útját. Reggel 6 órakor indul el Tarcsáról Nagy József és Eölbei János kanonokok, Emiliani titkár, Róka udv. káplán és P. Holczer, szombathelyi ferences guardián kíséretében Pinkafő felé. A község határában 14 lovas fogadja. Mozsárdurrogás, trombitaszó, lobogó zászlók közt nagy ünnepélyességgel vonul be a templomba a bíboros és kísérete. Herzan németnyelvű beszédben elmondja jövetele célját, szentmisét mond, áldoztat és bérmál d. u. 2 óráig. Ebéd után hittanvizsga, majd bőséges jutalmak szétosztása s a visitatio megkezdése. Augusztus 11-én reggel 6 órakor szentmisét mond, kiszolgáltatja a bérmálás szentségét s folytatja az egyházlátogatási vizsgálatot. Kimegy Rödön fiókközségbe is. Épp ebédnél ülnek, mikor a templomba villám csap be, de szerencsére nagyobb kárt nem okoz. A "szent föld"1)
plébánosáról a nép csak jót tud, a bíboros is megdicséri.2)
1) "Szent föld"-nek nevezték Pinkafőt a szombathelyi egyházmegyében főleg Veinhofer plébánossága idején.
2) Schratzenthaller Ferenc volt ekkor Pinkafő plébánosa.
Nagy ünnepélyességgel búcsúznak a jó pinkafőiek vendégüktől, aki Tarcsára utazik vissza.
Augusztus 12-én reggel 6 órakor indul el Borostyánkő felé s 8 óra után ér oda. A főoltár egy zöldszínű viaszosvászonnal van fedve. A bíboros rögtön leveteti s az előírásos 3 vászonterítővel fedeti be. Hittanból is keveset tudnak a gyermekek. A plébános azzal védekezik, hogy csak télen van iskola, az év többi részében a gyermekek állatokat őriznek. A bíboros megfeddi a plébánost s lelkére köti, hogy a K. Kir. Rendeletek értelmében szorgalmazza az iskolaév pontos betartását. A vizitáció elvégzése után a hegyi utakon a felfordulás veszedelmei közepett jutottak el este Szalónakra.
Augusztus 13-án Szalónakon folyt le az egyházlátogatás. A hittani vizsgálaton résztvett özv. Batthyány Fülöpné grófnő Kristóf nevű fia és kiváló feleletei jutalmául szép ajándékot kapott. A templom pénztárát Batthyány Miksa gróf magához vitette s nem adta át a helyi káplánnak. A bíboros a gróf jószágfelügyelője útján izente meg a grófnak, hogy vitesse vissza a templom kasszáját s pénzeit a helyi káplánhoz, mert ellenkező esetben magasabb helyen jelentést tesz. Augusztus 14-én P. Holczer guardián és Eölbei János Szombathelyre utaznak. A bíboros Tarcsőn bérmál s a kápolnában az egyházlátogatási vizsgálatot megejti. Augusztus 15-én Nagy József Németújvárról magával hozza P. Jakab ferencest, aki P. Holczer helyett a penitenciárius szerepét az út további szakaszán betöltötte.
Augusztus 16-án reggel 6 órakor indul el a bíboros Felsőőr felé. A felsőőri nemes lovasok messzire eléje jönnek s nagy ünnepélyességgel fogadják. A hittani vizsgán résztvesz Blainville generális leánya és Seper esküdt felnőtt leánya (félesége?); kitűnően felelt s értékes ajándékot kapott mindkettő. A jobbágyiak kérték, hogy külön plébániává alakulhassanak. A felsőőri magyarok az istentisztelet rendje ellen panaszt emeltek, mert nézetük szerint a plébános a németeknek kedvez. A bíboros azt felette, hogy e rendet legfelsőbb királyi rendelet állapította meg, alkalmazkodjanak ahhoz és éljenek egymással békében.
Augusztus 17-én egyházlátogatás Vörösvárott, 18-án Nagyszentmihályon, 19-én és 20-án Rohoncon. Az utinapló vonatkozó részlete sajnos elkallódott.
Augusztus 27-én kezdődik újból Nagy József utinaplója. Szombathelyről d. u. 2 órakor indul útnak a bíboros Lékára. Tán itt a legünnepélyesebb a fogadtatás. A Tékai Ágoston rendi szerzetesek és Veinhofer József, helyi káplán, a pinkafőiek későbbi nagyhírű, szentéletű plébánosa mindent megtesznek az ünnepélyesség fokozására. A bíboros megérkezése után azonnal a templomba megy s sz. Ágoston példáját állítva hallgatói elé, szép beszédet intéz hozzájuk. Augusztus 28-án a bíboros d. u. 2 óráig bérmál. D. u. egyházlátogatás és hittani vizsga. Augusztus 29-én folytatja az egyházlátogatást. Leszáll a kriptába, sértetlenül találja a kolostor alapítójának, az 1671-ben 49 éves korában lefejezett országbírónak: Nádasdy Ferencnek testét, sőt még lábbelijét is.
Augusztus 30-án reggel 6 órakor indul el Lékáról Pörgölénybe. Itt történt az az esemény, melyet Nagy József halotti beszédében megkapó szavakkal fest le. A bíboros a templom szentélyében ült s keresztény tanítást intézett a gyermekekhez, mikor Nagy József közölte vele, hogy a plébánost beteghez hívják. Herzan rögtön abbahagyta a tanítást, égő fáklyát vett kezébe s így kísérte a plébánost a beteghez. Papjai s a hívők serege megindultan követték ősz főpásztorukat. Mikor a beteg azt a szándékát fejezte ki a pap előtt, hogy gyónni akar, a bíboros kiment a konyhába s e, szavakkal fordult a hívekhez: "Gyermekeim! A mi súlyosan beteg testvérünk nagyon fontos dologba kezd, kérjük a Mindenhatót, segítse, hogy lelke üdvére végezhesse el." E szavak után térdre borult és híveivel együtt buzgón imádkozott. Mikor a beteg elvégezte szentgyónását, belépett a szobába s térdre borulva imádkozott, míg a pap az Úr szent Testét s az utolsó kenetet kiszolgáltatta a betegnek. Azután ő lépett a beteg ágyához, szeretettel teljes szavakkal vígasztalta, rábeszélte, hogy orvost hivasson s e célra nagy alamizsnát adott neki. Egy vízkórságban szenvedő beteg is kifejezte vágyát, hogy bíborospüspökét láthassa. - Herzan készséggel teljesítette kívánságát; mikor a beteghez lépett, ez meghatottságában azt kiáltotta, hogy nem méltó arra, hogy ily nagy vendég lépjen be szegény otthonába, de boldogan hal meg, ha a bíborostól megkapja az általános feloldozást és áldást. A bíboros mindkettőt megadta, mire a beteg boldogságában Simeon énekét énekelte el.1)
Nagy József azt írja, hogy agg püspökük buzgóságának, lelke nemességének láttára a könnyek patakja omlott a jelenvoltak szeméből.2)
1) "Most bocsásd el Uram szolgádat, igéd szerint békességben; mert látták szemeim a te Üdvözitődet . . ." Lk. 2. 28. s köv.
2) Nagy J.: Oratio, quam in exequiis . . . dixit . . . 17-18. 1.
Sajnos, itt megint megszakad Nagy József utinaplója; folytatását nem sikerült megtalálnom a püsp. levéltárban. Az egyházlátogatás tapasztalatait összefoglaló körlevélből kitűnik, hogy a bíboros a hegyháti, zalaegerszegi, felső-németújvári, rohonci és felső-szombathelyi esperesi kerületeken kívül bejárta a sárvári s a felső- és alsó-kemenesaljai kerületet is. A rendetlenül vezetett bérmálási anyakönyvekből csak annyit lehet bizonyossággal megállapítani, hogy a bíboros aug. 30-án járt Kupfalván, szent. 1-én Felsőszénégetőn, 2-3-án Rőtfalván, 6-án Sárvárott, 7-én és 8-án Kiscellben és Sitkén, 10-én Hosszúperesztegen és Baltavárott; mindenütt bérmált s megtartotta egyúttal a kánoni egyházlátogatást.
Herzan útitársa, Nagy József sok szép vonását említi a bíborosnak, melyeket az egyházlátogatási út folyamán figyelt meg s halotti beszédében költőien szép szavakkal ecsetelt. Említsük meg röviden ezeket.
A bíboros mindenütt nagy szeretettel szólt a néphez. Buzdította erényes életre, buzdította, hogy sz. gyónását a vele hozott penitenciáriusnál elvégezze. Rendkívüli szelídsége, mellyel a néphez szólt, mellyel a hittani kérdéseket hozzá intézte s feleleteit érdeme szerint értékes ajándékokkal jutalmazta, oly mély szeretetet s vonzalmat ébresztett híveiben, hogy nem akartak tőle megválni. A szomszéd, sőt a harmadik plébániába is elmentek utána, hogy hallhassák beszédét s atyai szívének közelségét érezhessék.
Mikor a Borostyánkő- és Léka-vidéki hegyeket járták, útitársai állandóan féltek a felborulástól; egyedül a bíboros volt mindig víg s igyekezett társai félelmét eloszlatni s figyelmüket az út szent voltára hívta fel, hogy őket ezzel a nehézségek leküzdésére bátorítsa. Nem ritkán 3, sőt 4 órát tett meg e nehéz utakon a nélkül, hogy éjfél óta bármit magához vett volna, csakhogy a meglátogatandó plébánián a szentmisét gyermekei közt bemutathassa, s az Úr testét magához vehesse.
A plébánosoktól mindenütt kitudakolta a plébánia szegényeinek számát s helyzetét és az adomány, amit a szegények részére a plébánosnak átadott, mindig oly bőkezű volt, hogy a plébánosok várakozását mindenkor felülmúlta.
Nagy sajnálattal említi Nagy J., hogy a bíboros halála miatt már nem jelenhetett meg az a pásztorlevél, melyet a meglátogatott esperesi kerületek papságához intézett; ez a levél részletesen beszámol az út tapasztalatairól, papjai elé tárja a lelkipásztor kötelmeit s hű tükre a levél írója apostolian buzgó lelkületének. E körlevél fogalmazványa megvan a püspöki levéltárban. Klasszikus latin fogalmazásban számol be mindama jóról és hibákról (hely és név megnevezése nélkül), amelyeket útjában tapasztalt. Úti tapasztalatai általában nagyon vigasztalók. A nép jó, erkölcsös és buzgó, hittani tudása általában nagyon jó.1)
A papság szelleme jó.2)
1) Bizonyára legalább is részben Szily hitoktatási társulatának érdeme volt e kiváló hittani tudás.
2) A pásztorlevél fogalmazványa a püsp. lev. I. sz. H fiókjában.
Útitársaival mindenkor tudós, jámbor beszélgetéseket folytatott; állandóan borromei sz. Károlyt tartotta szemei előtt, kit egyházlátogatási útjában példaképül állított maga elé. Többször mondotta kísérőinek, hogy miként borromei sz. Károly, ő sem kívánhatna szebb halált, mint ha az egyházlátogatási úton szólítaná magához az Úr.3)
3) "Identidem profitebatur, uti S. Carolo Boromaeo, ita nec sibi optabilius mortis genus evenire posse, quam si sub opere Canonicae Visitationis Ipsum obire contingeret."
A jó Isten legalább részben teljesítette öreg szolgája kérését. Ha nem is közvetlenül egyházlátogatási útjában szólította magához, de ez út folyamán szerezte betegségét, melyből többé nem épült fel. Hol, mikor s mily betegségben betegedett meg a bíboros, nem tudjuk teljes bizonyossággal. Okt. 13-án így ír Vidos Sámuelhez: "Egyházlátogatási útam kezdetben nemcsak bőséges lelki vigaszt, de tartós jó egészséget is szerzett, végén azonban súlyos betegséget hozott, úgy, hogy már ötödik hete, hogy ágyhoz vagyok kötve." Tehát vagy még szent. 10-én Baltavárott, vagy hamarosan ezután betegedett meg a bíboros. Eleinte még bízott hamaros felgyógyulásában. Decemberben a zenggi püspökhöz intézett levelében azt írja, hogy betegsége immár negyedik hónapja állandóan otthonához s nagyobbrészt ágyához köti.1)
1) Mindkét levél a püsp. lev. I. állv. kurrens iratai közt.
Október 28-án körlevélben szólítja fel papjait, hogy minden önálló lelkészségen fundus instructust létesítsenek. Meleg szavakkal kéri papjait, ajándékozzák könyvtáraikat, háziberendezésüket a plébániának, ill. helyi káplánságnak, ne legyenek szűkkeblűek utódaikkal szemben: "Ne irigyeljük utódainktól azt, amit elődeink tőlünk megtagadtak." Felhívja papjait, tegyenek mielőbb jelentést erre vonatkozólag.
Kollonich László gróf kalocsai érsek, a m. kir. helytartótanács tagja, okt. 28-án kelt levelében közli Herzannal, hogy az összes magyar szemináriumok tanmenetét egységesítik s kéri a bíborost, közölje vele véleményét arra vonatkozólag, fogy mily tankönyveket vezessenek be a magyar szemináriumokba. Herzan válasza nov. 11-én kelt. A meglevő tankönyvekkel nincs megelégedve. Dícséri Gazzaniga munkáját, de ez egyrészt több kötetre terjed s drága, másrészt sok, tisztán skolasztikus kérdést tárgyal, viszont nem öleli fel az egész erkölcstant.2)
2) "Quaestionesque continet Scholasticismum redolentes, id quod magis necessarium foret, in opere illo satis vasto non reperitur, integra nimirum Morum Theologia."
Legnagyobb dicsérettel ajánlja a jezsuita Antoine művét, melyet a nagynevű XIV. Benedek a "De propaganda fide" nevű bíborosi kongregáció kollégiuma számára tankönyvül előírt.3)
Az egyházjogi munkák közül dicséri Cavallariusnak és a bozeni jezsuitának, Zallingernak 4)
műveit, kiknek munkái azonban a speciális magyar törvényeket nem ismertetik.
3) "Hanc vix quispiam puriore, felicioreque calamo conscripsit Gabriele Antoine, quem maximi nominis Pontifex Benedictus XIV. consulto Collegio Cardinalium Congregationi de Propaganda Fide praescripsit."
4) Zallinger (1735-1813) kora egyik legkíválóbb egyházjogásza, a jozefinizmus éles ellenfele volt. V. ö. Hurter. Nomenclator. III. 671. l.
Megemlíti Krommer, Lumper bajor bencés 1),
Alber magyar piarista, Horváth Mihály magyar jezsuita és Tobenz műveit, mint számbajövőket. A hermeneutikai művek közül dicsérettel említi Monsperger 2)
és Czerny műveit.
1) Hurter nagy dicsérettel említi: "Vir porsus antiquae fidei" - írja róla. Nomenclator III. 314. l.
2) Monsperger (1724-1789) hírhedtté vált a jezsuiták ellen terjesztett gyermekes meséivel. Mint tudós kifogástalan irányt követett. Hurter i. m. III. 296.
Herzan abban foglalja össze véleményét, hogy fel kellene szólítani megfelelő tudású férfiakat, esetleg jutalom kitűzésével, hogy mellőzve a tisztára skolasztikus, tárgyhoz nem tartozó jelentéktelen kérdéseket, az előírt tanterv, alapján új tankönyveket készítsenek az összes teol. tárgyakból az iskolák számára; e tankönyveket a püspökök elé kell terjeszteni s ha a püspökök jóváhagyását elnyerték, Ő felsége által az összes hittudományi főiskolák számára előírandók. E könyveket az egyetemi nyomda állíthatná elő s így szemináriumaink olcsó pénzen beszerezhetnék és nem kellene sem külföldre vinni a pénzt könyvekért, sem külföldi szerzőket a magyar katedrák számára előírni, minthogy a magyar nemzet, tehetségét s tanultságát tekintve, bizonyára aligha áll mögötte bármely más népnek.3)
3) "Cum certe Natio Hungara Ingeniis ac Eruditione vix ulli cedat Nationi." Herzan tanácsát megfogadták illetékes helyen. Az uralkodó 1807. szept. 7-én 20128. sz. leiratával a püspökök útján jutalom kitűzésével buzdítja a teol. tanárokat a szemináriumokban használható tankönyvek írására.
Addig, amíg ily teljesen megfelelő könyvek rendelkezésre nem állanak, tartassanak meg a jelenleg használatban levő könyvek. A szombathelyi szemináriumban 1790 óta e könyvek vannak használatban:
Thomae Charmes Theologia Dogmatica et Moralis,
Remigii Maschat Jus canonicum,
Berti Breviarium Historiae Ecclesiasticae,
Menochii Commentationes in S. Scripturam.
A többi teol. tárgy számára nincs meghatározott könyv előírva. Igaz, hogy nem minden magyar szemináriumban tanítják e könyveket, de az óhajtott egységesítés addig is, míg megfelelő könyvek nem állanak rendelkezésre, elérhető. A dogmatikában mellőzzék a tisztára skolasztikus kérdéseket s megvan az egység. A gyakorlati teológiában a püspökök közös határozattal írják elő azon tantételeket, melyeket mindenütt egységesen óhajtanak taníttatni. Bővebben ismertettem Herzan e levelét, mert tükre teológiai felfogásának. A skolasztikát nem szereti, de távol áll a jozefinizmustól is. Az általa ajánlott szerzők egytől egyig korrekt, egyházias gondolkozású tudósok.1)
1) Püsp. lev. I. állv.
December 2-án kedves udvari káplánját, Róka Imrét, Jánosházára disponálja káplánnak, hogy a lelkipásztori életet megismerje. Helyét Kiffovits Imre foglalja el.2)
2) Meghalt 1806. márc. 12-én, mint zalaegerszegi káplán.
December 5-én ünnepélyesen kihirdeti a szentszéknek a Bertha-Péchy f. házassági perben hozott s általa jóváhagyott ítéletét. Mivel azonban betegsége miatt szobáját nem hagyhatja el, magához hívja Emiliani titkárt, Róka udv. káplánt, Porcz Frigyes házfelügyelőt, Thury Pál és Koger Ferenc káptalani irodistákat, Péchy Pál alperest, mint saját ügyének ügyvédjét s Lábos Ferencet, mint Bertha Teréz ügyvédjét s az ő jelenlétükben hirdeti ki az ítéletet.3)
3) Szentszéki jegyzőkönyv 1803. évről.
A háborús adók s egyéb hivatalos taksák ez évben is súlyos terhet róttak a bíborosra. Összesen 11.371 frt. 66 ? kr.-t kellett ez évben az állampénztárnál befizetnie.4)
4) Nyugták a püsp. lev. I. sz. H. fiókban.
1804. A következő év első napjaiban Nagy József olvasókanonok öccsét, Nagy Gábor teol. tanárt szentszéki ülnökké nevezte ki.
Január 19-én temették el az immár 4 év óta súlyosan beteg Dugovics János nagyprépostot a székesegyház kriptájában.
Február hóban kissé javul a bíboros egészségi állapota. A szentszék ülésein elnököl 10-én és 28-án. Utóbbi alkalommal érdekes döntést hoz. A jáki plébánia betöltése ügyében a kegyuraságra vonatkozólag peres vita támadt az Erdődy grófok között. A bíboros, tekintettel arra, hogy e per előreláthatólag hosszú időt fog igénybe venni s a hívek lelki vezetéséről adminisztrátor kinevezésével nem történik oly mértékben gondoskodás, mint azt a trienti zsinat megkívánja, azon jogelv alapjára helyezkedett, hogy ily esetben a kinevezés joga a püspökre száll vissza, e jogával élt s az üresedésben levő jáki plébániát Szilasy Ignácnak adományozta.
Február 29-én meghalt Flangini Lajos bíboros, velencei patriárka s halálának híre fájdalmasan nehezedett régi hű barátja lelkére.
Március 2-án Herzan elnököl a szentszék ülésén, melyen a kisebb rendek jelöltjeit vizsgáztatják s 4-én 7 kispapnak feladja a kisebb rendeket, 13-nak a tonsurát. Március 11-én 4 subdiaconust és 3 áldozópapot szentel.
Március 8-án József nádor Herzant a 3-ik helyen felterjeszti az egri érseki székre.1)
1) József nádor a köv. szavakkal ajánlja Herzant: "3-0. Den Stein-am-Angerer Bischof Kardinal Hrzan. Obgl. derselbe weder so lange, als die vorhergehenden, ein geistl. Amt in Ungarn bekleidet, noch die näml. Kenntnisse der Landesverfassung und Rednerstalente besitzt, so verdient doch der Eifer, mit welchem er sich ohnerachtet seiner schwachen Gesundheit seinem Hirten-Amte widmet, seine Anhänglichkeit gegen E. M. (Eure Majestät) und die vielfältigen Verluste welchen er in den letzteren Jahren dieserwegen ausgesetzt war, wofür ihm auch E. M. eine Entschädigung versprochen haben, ein gnädiges Augenmerk. Da er überdiess gastfrey und wohltätig ist, so würde er sich in seinem neuen Sprengel bald beliebt machen." Domanovszky Sándor: József nádor iratai. I. k. Budapest, 1925. 564. I. (A király az első helyen felterjesztett Fuchs Ferenc nyitrai püspököt nevezte ki egri érsekké.)
Március 19-én, sz. József napjának reggelén, tűz támadt a Kámon-utcában.2)
Herzan bíboros bőkezű segítséget nyújtott a kárvallottaknak. Horváth József kispap Herzan halála alkalmával közrebocsátott gyászversében ekként emlékezik meg ezen eseményről:
2) Most: Szily János-utca.
"Láttam igen s ah mely rémülve tsudáltam azon kárt . . .
A város népét is keserű jaj szóra fakasztá -
Ezt ha eszembe veszem, könny gördül bús szemeimből,
Mert a károsokat Herzán mint Gyám-Atya s Pásztor
Inségnek pusztult mezejéből jól ki akarván
Váltani, sorsokat ő pénzzel kívánta segélni
Gondolván, hogy azok: miket ád, soha el nem enyésző
Kintsei lésznek utóbb . . ."3)
3) Pásztori játék, melyet Kárdinál Gróf Harrasi Herzán Ferentz . . . halálára készített Horváth Jósef . . . Szombathely, Szisz, 1804.
Március 27-én újabb szomorúság éri a bíborost. Egykori kedves udvari káplánja, a papnövendékek ifjú spirituálisa, Leithner István, meghalt. A következő napon, nagyhét szerdáján temetik ünnepélyesen.
Március 28-án terjeszti fel válaszát a m. kir. udv. kamarának a székesegyház állapotára vonatkozó kérdésére. E felterjesztést fontossága miatt a bíboros jellemzésével kapcsolatban, az életrajz végén részletesen ismertetjük.
Április 11-én az udvar egy másik kérdésére felel. Kollonich László gróf kalocsai érsek legfelsőbb megbízásból kérdést intézett Herzanhoz, vajjon a liturgikus könyvek (breviárium, misekönyv, korális énekkönyv) javítását, ill. megváltoztatását szükségesnek látja-e?; ha igen - ki végezze a javítás munkáját? S végül ajánlja-e, hogy belföldön nyomtassák, hogy drága pénzen külföldről ne kelljen azokat beszerezniök?
Herzan a pármai és velencei kiadást teljesen jónak, javításra nem szorulónak tartja. Ha belföldön nyomtatnák e könyveket, mindössze annyi változtatást ajánlana, hogy a breviáriumból az idegen népek saját ünnepi officiumait hagyják el s csak azokat vegyék be, melyek Magyarországon használatosak. Egy másik fogalmazványban azt véli, hogy e kérdéshez csak a provinciális zsinat szólhat hozzá. A liturgikus könyvek belföldi nyomtatását egyébként nem ajánlja, egyrészt, mert Velence; ahol e könyvek legnagyobb részét előállítják, az uralkodó birtokában van, másrészt, mert ez óriási összegeket emésztene fel. Hivatkozik Mária Terézia példájára, aki igen sok pénzt fordított arra, hogy Trattner bécsi műhelyében liturgikus könyveket állíthasson elő, de jóformán az egész összeg kárbaveszett.
A bíboros egészségi állapota mind rosszabbra fordult. Elhatározta tehát, hogy Bécsbe viteti magát, hogy a császárváros kiváló orvosaival gyógykezeltesse baját. A szentszék április 17-i ülésén Nagy József bejelenti, hogy Herzan bíboros Török József szentszéki jegyzőt szentszéki ülnökké nevezte ki s Bécsbe való távozása előtt megbízta azzal, hogy e kinevezést a szentszék teljes ülésén publikálja. A nagybeteg e szerint az április 13-i szentszéki ülés után, a 17-i előtt hagyta el székvárosát.
A szentszék május 1-én körlevélben tudatja az egyházmegye papságával, hogy "a bíboros úr Ő eminenciája, kegyes püspökünk, három betegsége miatt, melyekben már nyolc hónapja szenved, kénytelen volt Szombathelyt elhagyni s hosszabb gyógykezelés céljából Bécsbe utazni; hogy gyógykezelése szerencsés eredménnyel járjon s egyházmegyéjéről is gondoskodjék, távozása előtt elrendelte, hogy az egyházmegye összes templomaiban a szentmisékben kollektát mondjanak érte s távolléte tartamára Nagy József olvasókanonokot püspöki helynökké kinevezte."
Bécs tudós orvosai sem találtak orvosságot Herzan számára. A bécsi érsek közvetítésével megszerezte az uralkodó engedélyét végrendelkezésre. Május 29-én tette végrendeletét, de annyira gyenge volt már, hogy saját kezével aláírni nem tudta. Antonio Gabriello Severoli fanoi érsek, Bécs apostoli nunciusa írta alá nevében. Tanukként Antonius Rupprecht ab Eggenberg és Palocsay János udvari tanácsosok, G. Velluti Ghini pápai tb. kamarás, G. Bapt. Beanzi, a nuncius káplánja és Franz Muzer bécsi egyetemi orvostanár szerepelnek a végrendeleten.
Bujanovics Károly udv. ügyvivő május 31-én este gyorsfutárral küldi el a bíboros végrendeletét Szombathelyre s értesíti a káptalant, hogy püspökének felgyógyulásához nincs remény. Egyúttal küldi a bíboros levelét Eölbeihez, melyben Herzan arra kéri kedves kanonokját, hogy azonnal siessen fel hozzá Bécsbe.1)
1) Herzan eredeti végrendelete a végrendelkezést megengedő kir. leirat hiteles másolata és Bujanovics levele a kápt. lev.-ban 63. sz. a.
A küldönc másnap d. u. ? 3 órakor érkezett Szombathelyre. Eölbei bizonyára azonal útnak indult, de püspökét már nem találta életben. Sigismund Hohenwart, Bécs hercegérseke nagy ünnepélyességgel szolgáltatta ki a betegek szentségeit Herzannak. Június 1-ről 2-ra, Úrnapja utáni péntekről szombatra virradó éjjelen az Úr megelégelte a bíboros szenvedéseit s magához szólította hű, öreg szolgáját.2)
2) A halál e pontos időpontját a székeskáptalan június 21-i körlevele adja.
Bécs város halotti anyakönyve e szavakkal jegyezte fel a halálesetet: "1. Juni 1804. Herzan v. Harras Sr. Eminenz der Hochwürdigst u. Hochgeborne Herr Franz des heil. römischen Reichs Graf, der heil. römischen Kirche Priester Kardinal, Titular zum heil. Kreutz in Jerusalem, Bischof zu Stein-Am-Anger, Grosskreutz des königlich Hungarischen St. Stephans Ordens, Protektor von Deutschland und der gesambten k. k. Erblanden und k. k. wirklich geheimer Rath, Geburtsort unwissend, ist in Hofrath Kollerischenhaus No. 1212 am Graben an der Entkräftung beschaut worden, alt 70 Jahre."3)
3) A bécsi városházán (Rathaus) őrizett halotti anyakönyvben.
A bécsi St. Peterspfarre halotti anyakönyve e bejegyzést őrzi.
A bécsi Hofarchiv e hivatalos jelentést őrzi: "2 ex Junio 804. Der vor kurzem hieher gekommene Kardinal und Bischof zu Stein-Am-Anger Herr Graf Franz von Hrsán die verflossene Nacht bei dem Gastgeber Villard am Graben gestorben sei." A Graben 1212. sz. háza, melyben a bíboros meghalt, ma már nem létezik. Helyén a Graben 14-15. sz. alatt a Grabenhof nevű palota áll. 1804-ben a ház tulajdonosa Hofrat Josef von Koller volt.1)
1) Dr. Rudolf Geyer wien-i Archivkomissär szíves közlése.
Villard kilétét nem sikerült megtudnunk. A bíboros holttestét utolsó kívánsága szerint Szombathelyre hozták. Június 6-án, szerdán a városon kívül nagy ünnepélyességgel fogadták a szombathelyiek. Kivonult eléje a székeskáptalan, melynek élén fényes segédlettel a főpapi ruhába öltözött Nagy József olvasókanonok haladt, kivonult az egész világi és szerzetes papság, a tanuló ifjúság és a város polgárainak nagy sokasága. Az összes harangok zúgása mellett kísérték a bíboros holttestét a püspöki palotába s annak nagytermében ravatalozták fel.2)
2) Kispapok assistentia könyve: "Eminentissimus . . . Card. Herzan . . . qui postquam octo mensium spatio triplici genere morborum obrutus, continuo lecto affixus, pro cura se Viennam abduci curasset, brevi post ibidem omnibus Sacramentis provisus aeternitatem petiit, cuius Cadaver die 6-a ejusdem huc advectum honorificentissime extra Civitatem exceptum, et Pontificante Reverendissimo Domino Josepho Nagy Cath. Eccl. Sab. Lectore et Canonico introductum et in Residentia Eppali depositum est . . ." (IV. k. 47-48. l.)
A temetés június 11-én folyt le. Hodosi Pierer József, tinnini fsz. püspök, győri nagyprépost mondta az ünnepélyes gyászmisét s végezte a temetést Bőle András szombathelyi, Várady János gyarmati, Genszky György sárvári esperesplébánosok segédletével. Szent István rendjének nagykeresztjét Kovatsits Ignác kőszegi, a bíborosi kalapot Fátovich Mátyás rohonci esperesplébános vitte. A koporsót 12 plébános hozta le a püspöki palota nagyterméből, ráemelte a díszes fogatra, melyet 6 ló vitt a ferencesek templomába s onnan a gyászszertartás befejezése után vissza az új székesegyházba, melynek kriptájában a sokat utazott bíboros testét pihenőre helyezték.3)
3) Assz. K. IV. k. 48-49. l.
A székeskáptalan június 21-én meleghangú megemlékezés kapcsán közli az egyházmegyével a bíboros halálát s azt, hogy káptalani helynökül szótöbbséggel Eölbei János éneklőkanonokot választották meg. A körlevélnek álljon itt néhány sora: "Nem dicsekedhettünk sokáig, hogy az isteni gondviselés bíboros püspökkel ajándékozott meg s az ő szelíd és igazán atyai kormányzatát nem élvezhettük sokáig . , . hőn szeretett püspökünket az a súlyos betegség, melyet egyházmegyéje kánoni látogatása folyamán szerzett, Bécsben, hova gyógykezeltetése céljából utazott, miután rendkívüli jámborsága szerint előbb a haldoklók összes szentségeit Hohenwart Zsigmond gróf bécsi hercegpüspök kezeiből, kinek kanonokok s más papok gyülekezete segédkezett, felvette, tőlünk elragadta . . . Elragadtatott közülünk, de él az égben s közbenjár értünk . . . Tehát nem ő, hanem mi vagyunk siralomra méltók, kik ily nagy püspököt, ily szeretett atyát oly hamar elveszítettünk."
A gyászünnepélyt augusztus 8-án tartották meg rendkívüli ünnepélyességgel, egyháziak s világiak nagy tömegének részvételével. A gyászmisét Pierer József mutatta be az egyházmegye kiválóbb esperesplébánosainak segédletével. A tumbánál az absolutiókat 4 apát végezte: mezőszegedi Szegedy Pál székesfehérvári nagyprépost, sz. Benedeki apát, aki 5 évvel előbb Szily felett tartott emlékbeszédet, felsőbüki Nagy Boldizsár zárni apát, székesfehérvári kanonok, Szegedyvel együtt egykor a Jézus Társaság tagja, hertelendi Hertelendy Gáspár pagranyi apát, hantai prépost, veszprémi kanonok és Schullmann János Kristóf rochenitii apát, soproni kanonok. A másik szentmisét, az ú. n. Gloriosumot Novák Chrysostom pannonhalmi főapát végezte nevesebb egyházmegyei papok segédletével.
A latinnyelvű gyászbeszédet Nagy József nagyprépost 1),
a magyarnyelvűt öccse, Nagy Gábor teológiai, később pesti egyetemi tanár mondotta.2)
1) Oratio, quam in solemnibus Exequiis Eminentissimi ac Reverendissimi Domini Francisci S. R. I. Comitis Hrzan de Harras S. R. E. Presbyteri Cardinalis tituli S. Crucis in Hierusalem, Insignis Ordinis S. Stephani Magnae Crucis Equi tis, Sacratissimae Caesareae, et Regio-Apostolicae Majestatis Actualis Intimi Status Consiliarii, et Episcopi Sabariensis dixit Josephus Nagy Abbas S. Catharinae de Szerengrád, Cathedralis Ecclesiae Sabariensis Praepositus Major, et Canonicus. etc. Sabariae, Typis Josephi Antonii Siess, 1804.
2) Halotti beszéd, mellyet Harrasi Gróf Herzán Ferentznek a római Anya-Sz. Egy-Ház Jerusalemi Szent Kereszt Tzimje alatt, és áldozó papi rendben levő Kardinálisának a szombathelyi Megye Püspökjének Sz. István Apostoli Királyi nagyobb Keresztye Vitézzének Szentséges Tsászári, és Apostoli Király Ő Felsége Belső Tanátsosának hamvai felett élő nyelven mondot Nagy Gábor lenti plebánus, az istenes tudományoknak tudóssa s azoknak a szombathelyi nevendék papok házában tanéttója, a midőn a Boldogultnak Árva-Megyéje Boldog Asszony havának 8 ik napján 1804 esztendőben ugyanazon el nyugodott Fő Pástorának az halotti vég-tiszteletet gyászos készületek közt megtette. Szombathelyen, Szisz Antal Jósef Betüivel.
Nagy József kiválóan szép, latin beszéde sz. Pál e szavait alkalmazza az elhúnyt bíborosra: "Mindennek mindene lettem, hogy mindenkit üdvözítsek" (I. Kor. 9. 22.) s a személyes emlékezés közvetlen, meleg hangján bizonyítja, hogy sz. Pál önfeláldozó buzgóságának tűze égett a bíboros nemes szívében. Beszéde első részében azt mondja, hogy a bíboros mindennek mindene lett s bizonyítja ezt a szegények iránti szeretetével, bőkezű alamizsnáival, mindenek iránt megértő, atyai szeretetével és szelídségével, mellyel mindenki szívét lebilincselte. Beszéde második részében elmondja, hogy a bíboros legfőbb vágya az volt, hogy mindeneket üdvözítsen. Sok kedves részletet mond el életéből s különösen az egyházlátogatási útról, melynek folyamán kitűnő alkalma nyílt arra, hogy mélyen betekintsen püspöke lelkébe.
Nagy Gábor a bíboros igazságosságát és szeretetét ünnepli. Igazságosságát, mellyel egyházmegyéje ügyeit teljes alapossággal igyekezett megismerni s a szentszéken személyes elnökletével kormányozni; ezért tartotta érvényben elődjének kitűnő Instructióját s ezer jelét adta pártatlan igazságosságának. De igazságosságánál nem volt kisebb nemes, jóságos emberszeretete sem; megértő, szelíd szíve pártatlanul, egyformán szeretett mindenkit. Ha tán valaki iránt előszeretettel viseltetett, úgy a szegények és betegek s kispapjai, mint az egyház jövendő reménysége, voltak atyai szeretetének eme különös tárgyai.
Herzan bíboros halála előtt szóval és írásban a leghatározottabban meghagyta titkárának, Emilianinak, hogy szent Szaniszló holttestét vigye vissza Rómába. Emiliani tehát Bécs ből visszatért Szombathelyre, elintézte az elhúnyt bíboros magánügyeit s azután magához véve az ereklyeszekrényt, Bécsbe utazott, ahol a pápai nuncius, Antonio Gabriello Severoli kápolnájában a szentnek tiszteletére áhítatos triduumot (háromnapi ájtatosságot) tartottak. P. Biasini Jézus-társasági atya mindennap szentbeszédet mondott a nagy számban összejött híveknek. A nuncius meg akarta állapítani az ereklye azonosságát: felnyitotta tehát a szekrénykét; megvizsgálta a titkár okiratát s újra lezárta a szekrényt a maga és Herzan bíboros pecsétjével és átadta Emilianinak, aki szeptember 3-án Róma felé vette útját. Október első napjaiban érkezett Emiliani Rómába. VII. Pius pápa nagy örömmel fogadta a drága kincset s egész Róma nagy ünnepélyességgel ülte meg a szent ereklyék visszaérkezését.1)
1) Boero: Storia delle vita di S. Stanislao Kostka . . . Torino. Speirani. 1872. 193-8. l. és Diario Romano 1804. okt. 20.
Herzan bíboros 1796 óta állandó pénzzavarral küzdött. A megélhetés gondjai vitték rá arra is, hogy a szombathelyi püspökséget elfogadja. A szombathelyi püspökséget évi 24.000 frt.-ra értékelték, tehát ugyanannyira, amennyivel Herzan fizetését megrövidítették. Azonban aligha vették számba a püspökséggel járó terheket. Herzan az 1801-2-3. években a püsp. levéltárban 2) levő egyik nyugtacsomó tanúsága szerint 28.259 frt. 59 6/8 kr.-t fizetett be fortificatio, subsidium eccl. stb. címeken az állami pénztárakba.
2) Püsp. lev. I. sz. H fiók.
Ezekhez járult a pozsonyi diétán való 6 hónapi költséges tartózkodás, az egyházlátogatás sok kiadása, a püspökséggel járó terhek, így pl. új tetőt kellett építenie a zalaegerszegi templomra, javította a szombathelyi püspöki malmot s a zalaegerszegi vendéglőt, új tetőt húzott a szombathelyi püsp. vendéglőre stb. Érthető tehát, hogy a szombathelyi püspökség jövedelmei nem sokat lendítettek a bíboros anyagi helyzetén s hagyátékát nem gyarapították. Ami abban nagy értéket képviselt, azt Rómából hozta, hol 27 évi tartózkodása s közel 20 évi minisztersége alatt nagyon sok műkincset gyüjtött össze kapott ajándékba fejedelmi személyektől. Főként képtára és könyvtára képviselt rendkívüli értéket.
"A bíboros 1804. május 29-én készítette végrendeletét, melynek főbb rendelkezései a következők:
1. Holttestét "szeretett jegyeséhez, a szombathelyi székesegyházhoz" vigyék s annak kriptájában temessék el.Mondassanak érte 100 szentmisét s az egyházmegye szegényei közt ezer frt.-ot osszanak szét.
2. A székesegyháznak hagyja összes közönséges miseruháit s egyet a fínomabbak közül, mely hímzéssel készült s azonkívül összes szertartási könyveit.
3. Hűséges titkárának, Emilianinak, kiről nagy elismeréssel emlékezik meg, 2.000 frt.-ot hagyományoz s útiköltséget, ha hazájába óhajtana visszatérni.
4. Szolgáinak egy évi bért.
5. Általános örökösökké unokaöccseit: Herzan Károly és Xav. Ferenc grófokat teszi.
6. Végrendeleti végrehajtóul felkéri Eölbei Nep. János olvasókanonokot, "ezen érdemdús, szeplőtelen életű férfiút; tisztségem s az igazságosság követeli, hogy őt, mint a szombathelyi egyházmegyében rendkívüli érdemeket szerzett egyént, a Császár s Király kegyeibe legalázatosabban ajánljam."1)
1) "Virum plenum meritis, vitaeque integerrimae, quem tamquam de hac Dioecesi Sabariensi optime meritum Clementiae Caesareo Regiae ut humillime commendem Officium meum et Justitia exigit."
"Hogy lelkem őszinte háláját vele szemben ezen utolsó alkalommal is bebizonyíthassam, hálám emlékéül értékes képeim egyikét saját választása szerint neki hagyományozom s ajándékozom." Fájdalommal emlékezik meg székesegyházáról. Eölbeire hivatkozik, mint aki tudja, mennyire szerette volna építését folytatni, de sajnos, nem állott módjában, hogy oly állapotba juttassa, amilyenben szerette volna halála után hagyni.
Végül bocsánatot kérve mindazoktól, akiket valaha meg bántott, lelkét az egy igaz hitben az Úr Jézus által teljes bizalommal a mennyei Atya kezébe ajánlja.
Június 7-én Herzan Károly gróf jelenlétében bontotta fel a szombathelyi káptalan a bíboros végrendeletét. Tartalma mély szomorúsággal töltötte el a kanonokokat s az egyházmegyét.2)
2) Téves tehát Brunner állítása: "Testament war keines vorfindig. Seine reiche Bibliothek . . . verblieb dem Bistum Steinamanger, Vermögen hinterliess er keines." Die theol. Dienerschaft 5. l.
Abban bíztak u. i., hogy a bíboros, ha már életében nem tudta a székesegyház építését befejezni, halála után bőkezűen fog róla gondoskodni. Annál inkább hihették ezt, mert a bíboros többször tett ily értelmű kijelentést. Arra gondoltak s tán joggal, hogy a beteg és már alig eszméletnél levő bíboros unokaöccsei erőszakos rábeszéléseinek volt kénytelen engedni, mikor e végrendeletbe, amelyet aláírni már nem tudott, beleegyezett. A székeskáptalan július 28-án a m. kir. udv. kamara július 4-én 10.709. sz. a. kelt felszólítására válaszolva megteszi észrevételeit a végrendeletre s azt írja, hogy a végrendelet ellentétben áll mind a Kollonich-féle egyezménnyel 1), mind a K. Kir. Rendeletekkel, az egyházmegye törvényeivel s a bíboros többször kifejezett szándékával 2) ; a székeskáptalan kéri a királyt, hogy az ügy elbírálásánál legyen tekintettel fentiekre s a befejezetlen székesegyházra.
1) A Kollonich f. egyezmény az a szabályzat, melyet I. Lipót a kir. adományozás alapján javadalmakat élvező főpapok utáni öröklésről a főpapsággal egyetértésben alkotott (az akkori esztergomi érsek után nevezték így) és amely később az 1715. XVI. t.-c.-be lett iktatva. Hatálya csak a szűkebb értelemben vett Magyarországra terjed ki. 2) "Si Cardinalem Praesulem inter nos mori contigisset, nec dubitamus, quin utrique obligationi . . . eo magis satisfecisset, quod vita comite, imperfectae Cathedralis Ecclesiae structurae, eiusque paupertati identidem nobis audientibus indoluerit, ac pium suum Seminarii Institutum (öreg papok házát értik ez alatt) ad perfectum Statum deducendi desiderium repetitis vicibus coram Nobis declaraverit." A székeskáptalan felterjesztéséből. (Nagy József eredeti fogalmazványa. Püsp. lev. III. sz. 7. f.)
A káptalan állásfoglalása nem volt egyöntetű. Eölbei a végrendelet végrehajtása mellett foglalt állást s ezért kanonoktársai Nagy József vezetésével július 29-én bíróilag figyelmeztették őt arra, hogy a végrendelet végrehajtását mindaddig függessze fel, amíg ez ügyben a felsőbb hatóság dönteni fog s a már megkezdett árverést bíróilag letiltatták.
Herzan Károly és Xav. Ferenc grófok augusztus 6-án kelt beadványukban kérik Őfelségét, rendelje el a végrendelet szószerinti végrehajtását. Hivatkoznak arra, hogy nagy bátyjuk nem a szombathelyi püspökség jövedelméből szerezte a hagyatékot, hanem részben családi vagyonából, részben világi jellegű diplomata beosztásában vette, vagy ajándékba kapta fejedelmi személyektől ingóságait, nem is Magyarországon, hanem külföldön, főkép Rómában. Rendkívül ügyesen megszerkesztett felterjesztésükben, melyet valószínűleg Eölbei segítségével állítottak össze, felpanaszolják nagybátyjuk nehéz anyagi helyzetét Grazban, mely a szombathelyi püspökség elfogadására kényszerítette, Velencében, majd ismertetik bevételeit s kiadásait Szombathelyen, melyekből kitűnik, hogy a szombathelyi püspökség nem sok anyagi segítséget jelentett a bíboros számára. Méltánytalan dolog volna tehát, ha a hagyaték magyar törvények alá vonatnék s ugyanoly elbírálásban részesülne, mint a Magyarországon egyházi javakból szerzett főpapi hagyatékok.
Az uralkodó 1805. február 28-án 3373. sz. a. kelt leiratával akkép döntött, hogy a Kollonich-féle egyezménytől eltérni jelen esetben sem szabad. Tehát a bíboros egyházi ruhái, a szent edények, oltárdíszek stb. épp úgy, mint a bíboros könyvtára és kéziratai a szombathelyi egyházmegyéé maradnak. Erre a Herzan grófok 1805. április 3-án újabb felterjesztést intéznek az uralkodóhoz, melyben megismétlik előbbi érveiket s hivatkoznak arra, hogy a káptalan hajlandó volt a könyvtárat 1804. decemberében tartott ülésén nekik 4.500 frt.-ért átengedni. A káptalan azonban ezt tagadja. Végre létrejő a megegyezés, lényegében a Kollonich-féle szerződés alapján, melyet az uralkodó jóváhagy s a m. kir. udv. kancellária 1806. február 7-i 624. sz. leirata a székeskáptalannal közöl. A hagyatéki eljárás teljes lebonyolítása azonban csak évek mulva fejeződött be.
Herzan bíboros unokaöccsei nagybátyjuk arany, ezüst és porcellán értéktárgyain, berendezésén és ékszerein kívül a rendkívüli értékkel bíró képtárt is örökölték.1) A püsp. levéltár két példányban őrzi e képek jegyzékét, Emiliani és Vass László kézírásában. A képtár különleges értéke miatt közöljük e jegyzéket:
1)Kapossy János dr.: A Herzan-gyűjtemény hagyatéki leltára. Levéltári közlemények. 1924; 1-4. sz. 148-155. l.
| Imagines (Képek) 1. Gesu in piedi che benedice S 2. Giudizio universale 3. L' Adorazione del Vitello 4. S. Martino Vescovo di Tours 5. S. Antonio di Padova 6. S. Antonio Abate 7. La Pietá 8. S. Sebastiano 9. La Sma Trinita colIa Madonna 10. La Giuditta 11. S. Girolamo 12. La Nascita di Maria Sma 13. S. Rosa di Lima 14. Le tre Marie al Sepolcro 15. Paese 16. Paese 17. S. Paolo nel tempio 18. Parnasso 19. Architt-a 20. Architt-a 21. S. Giuseppe da Copertino 22. La Madonna, S. Giuseppe ed il Bambino 23. S. Maria Maddalena 24. S. Maria Maddalena 25. S. Maria Egizziaca 26. Ecce homo 27. Sma Annunziata 28. La Madonna, il Bambino e S. Gio 29. La Pieta in tavola. 30. La Madonna addolorata 31. S. Francesco 32. Ecce homo 33. Ecce homo 34. Un Profeta 35. Caino ed Abele 36. S. Gio. Battista 37. La Madonna col Bambino 38. S. Taddeo 39. S. Pietro 40. S. Paolo 41. Possesso del Papa Ottoboni 42. Paese 43. Giuseppe in Carcere 44. Lazzaro resuscitato 45. Barnbocciata 46. Barnbocciata 47. Ritratto d' un Cardinale 48. La Flagellazione di N. S 49. La Flagellazione di N. S 50. S. Maria Maddalena testa 51. La Madonna col Bamb.. e S. Gio 52. Mosé testa 53. La Visione di Giacobbe 54. S. Ludovico Beltrando 55. Giustiniani a Scio 56. La Disputa di G. C. nel tempio 57. G. C. Confortato 58. Ritratto di Dante 59. Testa delle S. Vergine in tavola 60. Adorazione dei tré Ré magi in tavola 61. Presentazione al tempio 62. Mosé che presenta la Legge 63. Presepio in tavola rotonda 64. Vedute 65. Vedute 66. Vedute 67. Vedute 68. Ritratto delle LL. AA. RR 69. Ritratto delle LL. AA. RR 70. Copie di sud-i Ritratti 71. Copie di sud-i Ritratti 72. Ritratto del Sommo Pontefice 73. S. Vincenzo Ferreri nel rotolo 74. La S. Vergine Del rotolo 75. La Madonna col Bambino S. Giuseppe e S. Anna a Vienna 76. La S. Veronica col S. Volto a Vienna |
Authores (Mesterek) Battista Gauli (Baccinio) Scuola di Guido Reni Copia. Michelangel av. Massucci P. Valetin de Colomie Cav. Massimi Annibale Caracci Guido Reni Pietro de Petri , Pier Valentin de Colomie Gioachino Sandrath Meriggi d-o il Caravaggio Geminiani Ludovico Tintoretto Luigi Garzi di Roma Scuola Fiammenga Ottavio Viviani Salvat. Rosa Ottavio Viviani Ottavio Viviani Copia. Angelica Kauffmann Francesco Albani Francesco Romanelli Giacomo Brandi Giac. Brandi Sebast. Conca Paolo di Verona Autore ignoto Autore ignoto Filippo Lauri Guercino Francesco Vanni Contarini Simone Luca Giordani Scuola di Annib. Caracci Sirani Elisabetta Simone Contarini Giuseppe Chiari Niccolo Berettoni Giuseppe Chiari Trevisani Francesco Luigi Garzi Miel Gio. d' Anversa Tintoretto N. Teodoro N. Teodoro Angelo Bronzino Fra Sebast. del Piombo Scuola Fiammenga Copia. Raffaele Mengs Mazzola di Parma Cav. Giusep. Cesani Scuola Fiammenga Tiziano Ignoto Autore cuola di Zuccheri Copia fatta da Annibale Caracci Giotto fiorentino Guido Reni Kranach Luca Baroccio Ignoto Autore Ignoto Autore Ignoto Autore Ignoto Autore Ignoto Autore Ignoto Autore Cav. Maron Cav. Maron *** *** Sperimento d' un giovanetto Giovanni Carreni Copia. Giulio Romano Guido Reni e la Sirani Mandegna |
Ed altri quadri che non ho contato tanto Del Rotolo che a Vienna presso il Sig. Conte Saverio ch' erano in Casa di S. E. il Conte Lamberg in due piccole Casse.
Aloy. Can. Emiliani.
E képtár, mely Herzan bíboros kimagasló művészi érzékének mindennél beszédesebb jele, unokaöccsei kezére került. Szombathelyen egyedül a 75. sz. Guido Reni és Sirani által festett Szentcsalád-kép maradt, melyet Eölbei a végrendelet értelmében kiválasztott s 1819-ben a káptalani sekrestyének ajándékozott.1)
1) A kép hátlapján e felírás: "Joannes Nep. Eölbey Praepositus Maior donavit sacristiae capitulari. Anno 1819." - Kleiner Oszkár, müncheni festőművész 1915-ben restaurálta e festményt.
Hová lett a többi? Eddig, sajnos, nem sikerült nyomára jutnom. A bíboros unokaöccseivel kihalt a Herzan grófok családja. A nagyértékű képeket valószínűleg még életükben eladogatták. Jeles osztrák szaktudósok kérdésünkre kijelentették, hogy a képtárról nem tudnak, a képek valószínűleg magánosok kezében vannak, akik nem ismerik azok mestereit és származását.
I. Ferenc király döntésének köszönhető, hogy Szombathelyé maradt a bíboros nagyértékű könyvtára . Levéltárának, sajnos, csak kis töredéke maradt itt. Könyvtára 2.025 művet tartalmaz 5000 kötetben. Tartalmát ismertettem Vasvármegye és Szombathely város Kultúregyesületének és Múzeumának 1927-i évkönyvében.1)
1) Géfin Gyula dr.: A szombathelyi püspöki könyvtár. Vasvármegye és Szombathely város Kultúregyesülete és a Vasvármegyei Múzeum II. évkönyve (Szombathely, 1927) 103-108. l.
Itt csak néhány vonással vázolom. A legtöbb könyv rendkívül becses fínom bőrkötésben van; sok könyv tábláján á bíboros művészi kivitelű címere; valamennyiben a bíboros pecsétje. Kiválóbb értékei közül megemlítem Piranesi 20 nagy folio kötetet kitevő metszeteit, a nyakláncpörre vonatkozó, nyomtatásban még nem jelent levélezések s ügyiratok kéziratos gyüjteményét, egy nyomtatott énekhangjegy-gyűjteményt az 1514-55. évekből, melyek közt több kotta van Ottaviano Petruccitól, - a hangjegynyomtatás feltalálójától s több unikum. - Csehnyelvű nyomtatott bibliák 1488-bál (Prága) és 1506-bál (Velence), a velencei pápaválasztás alkalmával a szavazatokat nap-nap után feltüntető ívek. A legértékesebb kéziratos könyvek közül, sajnos, több eltűnt az 1909. évben Szombathelyen rendezett kiállítás alkalmával.
A könyvtár különösen egyházjogi, patrisztikus művekben, valamint a latin;- olasz és francia klasszikusok munkában gazdag. Több nagyértékű könyvben sajátkezű bejegyzései jeles -könyvészeti szakembernek mutatják be Herzant.
A Herzan-könyvtárt 1927-ben választatta szét Mikes János gróf, megyéspüspök, a püsp. könyvtár egyéb könyveitől s azóta mint kiváló történeti s műértékkel bíró gyűjtemény zárt egészet alkot külön katalogizálás és kezelés alatt áll.
Hogy a könyvtár értékéről valamelyes fogalmat alkothassunk, megemlítem, hogy a bíboros unokaöccsei, mikor még azt remélték, hogy a könyvtárat is megkapják, Albert főhercegnek 60.000 frt.-ért ajánlották fel megvételre.1)
Hogy ez mily magas összeg volt, kiviláglik abból, hogy Batthyány Ignác, a tudós erdélyi püspök, 40.000 frt.-ért vásárolta meg Migazzi bíboros híres váci könyvtárát.2)
1) "Bibliothecam, quae penes Episcopatum remansit; a 60 mille florenis aestimantes et pro hoc pretio reipsa, Serenissimo Principi Archi Duci Alberto eandem offerentes . . ." Eölbei János végrendeleti végrehajtó jelentése Somogy L. püspökhöz 1808. március 18-án.
2) "Die Bibliothek, welche Migazzi zu Waitzen hatte, erwarb der Bischof von Siebenbürgen, Graf Ignaz von Batthyányi um 40.000 fl." Cöl. Wolfsgruber: Christof Anton Kardinal Migazzi, Saulgau (Württemberg), 1890. S. 79.
Volt Herzan bíborosnak egy hibája, amely miatt minden jósága, szeretetreméltó modora, a szegények iránti tevékeny szeretete mellett sem tudta a szombathelyiek teljes rokon szenvét megnyerni s ami emlékét is bizonyos fokig elhomályosította. Szily hatalmas alkotása, az új székesegyház befejezetlenül állott. A kőépület s a főoltár környéke, a szentély és kereszthajó kupolája a gyönyörű Winterhalder freskókkal, mind-mind sürgették a nagy munka befejezését s a közvélemény nem tudta a bíborosnak megbocsátani, hogy ezt elmulasztotta. Ha Herzan akkor lesz Szombathely püspöke, mikor a székesegyház már készen áll, bizonyos, hogy rendkívüli műveltsége, papi buzgósága, adakozása s szelíd, kedves modora révén egyik legkiválóbb emlékezetű püspökünk lenne. Az 1800-as évek azonban oly püspököt kívántak, aki Szily tetterejével folytatja a megkezdett munkát. A hibát nem Herzan követte el, hanem sokkal inkább a bécsi udvar, mely a folytonos pénzzavarral küzdő bíborost azzal helyezte Szombathelyre, hogy itt a fizetéséből lefogott évi 24.000 frt.-ot a püspökség javaival pótolhassa, holott Szombathelyre oly püspököt kellett volna helyeznie, aki adni és befektetni tud. A jólelkű I. Ferenc be is látta tévedését s kárpótolta az egyházmegyét azzal, hogy neki ítélte Herzan könyvtárát és utódjának, Somogy Lipótnak megengedte, hogy a szombathelyi püspökség mellett a pápóci prépostságot is megtarthassa, hogy a székesegyház építését méltókép folytathassa s befejezhesse.
Szombathely közönsége az 1803. év végén Vasvármegye törvényhatósága útján a királyhoz fordult s kérte, segítse a székesegyház építését befejezni. Püspöküket e folyamodásról nem értesítették s az ő megkerülésével küldték el a királyi udvarhoz. Ő felsége a kir. helytartótanácsnak 1804. január 17-én 846. sz. a. kelt leiratával hívta fel a bíborost, tegyen jelentést e kérdésekre vonatkozólag:
1. Mily állapotban van a székesegyház?
2. Szily halála után mily összeget fordítottak a székesegyház építésére?
3. Mily összegre volna szükség az építés és díszítés befejezése céljából?
Herzan bíboros március 28-án küldte el válaszát s az építés vezetésével megbízott Eölbei jelentését.1)
1) Eölbei jelentését egész terjedelmében közli Kapossy i. m. 85-86. l.
Eölbei ad 1. részletesen leírja a székesegyház állapotát: E leírásból kitűnik, hogy 1801 óta jóformán semmi sem történt a székesegyház belső díszítését illetőleg.
Ad 2. a Szily-féle hagyaték egyharmada........................................: 7.731 f 5 8/12 kr.
A püspökség betöltetlenségének ideje alatti jövedelem fele.:14.070 f 59 7/12 kr.
Feleslegessé vált építk. anyag eladásából............................... : 1.042 f 20 kr.
Összes bevétel................................................................................: 22.844 f 25 3/12 kr.
Összes kiadás ................................................................................. 21.521 f 39 kr.
Még rendelkezésre álló összeg.....................................................: 1.322 f. 46 3/12 kr.
Ad 3. a székesegyház szentélyének s kereszthajójának belső díszítése 31.527 f.-ba, az egész székesegyház teljes elkészítése 67.774 f.-ba kerülne, amint azt Eölbei a mesteremberekkel készíttetett költségvetéssel igazolja.
Eölbei jelentéséhez csatolja Herzan a sajátját. Méltatlankodik a fölött, hogy megkerülésével küldték a királyhoz panaszukat a szombathelyiek. Visszautasítja azt a vádjukat, hogy lelkiszükségleteikről nincs eléggé gondoskodva és hogy a hívek nem férnek el vasárnapokon a szentmisén. A szombathelyi plébániának 5.600 híve van. Ezek a ferencesek, domonkosok templomában s a piaci kápolnában teljesen elégséges alkalmat kapnak a szentmisehallgatásra tekintve azt, hogy mindháromban reggel 6 órától déli 12 óráig meg nem szakadó egymásutánban követik egymást a szentmisék. Nagyon kívánná ő is, hogy a székesegyház építése és díszítése befejeztessék s ő is kéri Ő felsége kegyességét ehhez, de szomorúan megvallja, hogy "sok igen nagy és sürgős kiadása miatt, melyek mindig egymást váltják", az építésre a sajátjából nem is gondolhatott.1)
1) "Profecto desiderarem et ego, ut Ecclesia haec tum pro Divinis convenientius ac rectiore ordine servandis, tum ob commodiorem Canonicorum meorum accessum ad statum perfectum deduceretur. Interim quidquid in hunc finem Suae Majestati Clementer resolvere visum fuerit, id pietatis Suae Argumentum erit. Mihi certe ob complures maximas et urgentes expensas, quae semper occurrunt, de hoc aedificio nec cogitare licuit." Püsp. lev. I. állv.
Kitűnik mindebből, hogy a bíboros állandó pénzzavarában a székesegyház építésének folytatására pénzt áldozni egyáltalán nem tudott.
Van-e valami a székesegyházban, ami Herzan bíborosra emlékeztet? Igen. A rendkívül szép sz. Pál-kép a szentélyben s a sz. Mihály-kép a sz. Mihály-kápolnában2
, a Guido Reni f. Szentcsalád-kép, melyet Eölbeinek, s Eölbei a kápt. sekrestyének hagyományozott. Azonkívül az ő ajándéka a Quirinus oltáron díszes tartóban elhelyezett sz. Kereszt- részecske Krisztus keresztfájából, melyet a bíboros VII. Pius pápától kapott3)
és egy másik sz. Kereszt-részecske a kápt. sekrestyében; egy ereklyetartó gazdag tartalommal a sz. Alajos-oltáron, s sz. Placidus teste Nep. sz. János oltárán.4)
Ennek hitelesítő iratát Julius Maria Somalia bíboros, VI. Pius római ált. helynöke, állította ki 1793-ban s ebből kitűnik, hogy sz.Placidus vértanú volt s a Pontianus katakombában volt eltemetve.5)
2) 1928. tavasza óta a káptalani sekrestyében.
3) Authentica a kápt. levéltárban.
4) Authentica a kápt. levéltárban.
5) "Julius Maria . . . Somalia, SSmi Dni Papae Vicarius Gen . . . Universis ... fidem facimus et attestamur, quod Nos ad maiorem Omnipotentis Dei gloriam suorumque Sanctorum venerationem dono dedimus Emmo ac Revmo Principi Francisco Herzan . . . Sacrum Corpus Sancti Christi Martyris Placidi nomine proprio cum vase vitreo fracto sanguine resperso Sanctiss. D. N. Papae ex Coemeterio Pontiani extractum, quod in capsula lignea carta colorata cooperta . . . Emo ac Rmo Principi Francisco Herzan de Harras concessimus, eidemque, ut praedictum Sacrum Corpus S. M. Placidi nomine proprio apud se retinere aliis donare, extra Urbem transmittere, in quacunque Ecclesia, Oratorio, aut Capella publicae fidelium venerationi exponere et collocare valeat, in Domino facultatem concessimus . . . Romae. Dec. 1793."
S végül az a hat remekművű porcellán gyertyatartó és feszület, melyeket a bíboros Mária Teréziától kapott s amelyeket vagy a bíboros, vagy öccsei Eölbeinek adtak, aki azokat a kápt. sekrestyére hagyta.A végrendelet értelmében s a legfelsőbb döntés alapján a székesegyház sok értékes egyházi ruhát s felszerelést is kapott.1)
1) Ezeket részletesen felsorolja az 1806. június 3-án kelt hivatalos inventárium. Hagyatéki iratok közt. Püsp. lev. III. sz. 7. f.
. . . Ki tudná leírni a szépséges szombathelyi székesegyház ragyogását, ha megörökölte volna a Herzan-képtár Paolo Veronese-jét, Tizian-ját, Tintoretto-it és többi kincseit? . . .
Herzan bíboros rendkívüli műveltségű, kiválóan jószívű ember s hivatása magaslatán álló, buzgó papi lelkű püspök volt. A jószívű emberek gyakori hibája, a gyengeség, befolyásolhatóság is meg volt benne s e tulajdonsága volt hibáinak forrása.
A jószívűség volt a bíboros legnemesebb tulajdonsága. Nagy szeretettel bánt papjaival, "akik nehéz szívvel, gondoktól sanyargatva keresték fel, örvendő szívvel, megvigasztalódva távoztak tőle"2),
akik különösen nehéz helyzetben voltak, úgy fordultak hozzá, mint "a sanyargatott papok patrónusához, Isten után legnagyobb vigasztalójukhoz."3)
2) Stirling Nep. János kiclédi pléb. levele a bíboroshoz 1803. március 1-én. Püsp. lev. I. állv.
3) Frantsits István szarvaskendi pléb. levele (dátum nélkül) u. o.
Papjainak, kispapjainak sok levele beszél azokról a segélyekről, melyekben a bíboros őket részesítette.
Említettem már, hogy egyházlátogatási útjain mennyire segítette mindenütt a szegényeket s hogy az 1804. március 19-i tűzvész alkalmával mily bőkezűen segített a kárvallottakon.
Nagy Gábor elmondja gyászbeszédében: "Mennyire szívén hordozta a nagy irgalmu Püspök még azoknak a Házi szegényeknek ügyét- is, akik a szemérem miatt az házonként való kéregetéstől le-tartóztattván titkon nyögik ét-nap-béli szükségeiket, halmossan tehetnének erről bizonságot azok a Megyés-Lelki-gondviselők, a kiknek, kezekre, mint válosztott esközökre bizta sommás alamisnáit az efféle Szegények- közt való fel-osztásra, ha tsak ugyan azon Alamisna-Osztóinak nyelveket a titoknak Zárával le nem kötötte volna."1)
1) Nagy Gábor: Halotti beszéd. 8. l.
Nagy József elmondja, hogy ő is egyike volt ezen alamizsna-osztóknak s hogy a bíboros alamizsnáit csakugyan úgy adta, ahogy az Üdvözítő kívánja: balkezed ne tudja, mit tesz a jobb. Elbeszéli, hogy az alamizsnák nem egyszer teljesen kimerítették a bíboros erszényét s kölcsönt vett fel, hogy a szegényeken segítsen.2)
2) "Quoties Crumenam Illius ita exhauserit,. ut aes alineum contrahere non dubitaverit ad subveniendum pauperibus . . ." Nagy József: Oratio in Exequiis . . . 6. l.
Leírja, mily atyai gondoskodással tudakolta meg egyházlátogatása alkalmával papjaitól mindenütt plébániájuk szegényeinek számát s számukra oly nagy alamizsnát küldött, hogy felülmulta a várakozók reménységét. Egyik útja alkalmával értesült arról a tűzvészről, mely a győri egyházmegyében fekvő Pulya és Höflány lakóinak házait elpusztította; oly bőkezűséggel sietett azonnal segítségükre, hogy alig maradt annyi pénze, amennyi az út hátralevő részére szükséges volt. Ha valakit plébánossá kinevezett, vagy beiktatott, az öszszes erények közt leginkább a tevékeny felebaráti szeretetet, az alamizsnaadás s a jótékonyság erényének gyakorlását kötötte lelkére. Gyakran mondogatta: "A püspök sohasem lehet elég gazdag, mivel oly sok szegénynek, árvának s kárvallottnak atyja és jótevője kell, hogy legyen." 3) Joggal írhatta róla utóda, Somogy Lipót, a m. kir. udv. kamarához: "Az elhalt bíboros köztudomásulag híres volt a szűkölködők iránti bőkezűségéről s adakozásáról."4)
3) "Episcopum nunquam satis divitem esse posse, utpote qui tot tantorumque pauperum, Orphanorum, damna perpessorum Pater sit et Benefactor." U. o. 8. l.
4)" . . . Cum defunctus Cardinalis ad notorietatem publicam, erga egenos insigniter liberalis et munificus fuerit..." Felterjesztése a m. kir. udv. kamarához 1807. április 22-én. Püsp. lev. I. állv.
S bizonyára őszinte szívbeli szomorúsággal írta a kispapok gyászversének szerzője, Horváth József Elek:
"Könnyeket öntsenek hát szemeid, mert egy könyörülő
S bőv-kézü Gyámod s Fő-Pásztorod hal vala meg most."1)
"Édes Atyám Herzán! Már életed éjjele eljött
Tested békével sírba nyugodni vivénk.
Ah! Nyugtassa az ég, de keservem vége nem ér még,
Árva vagyok! - könyörülly! - Istenem! Óh könyörülly!"2)
>1) Horváth József: Pásztori játék .. . 6. l.
2) U. o. 11. L
Buzgó papi lelkület volt Herzan másik szép tulajdonsága. Láttuk szeretetét az Oltáriszentség iránt, láttuk buzgóságát az egyházlátogatási úton, melyen az agg bíboros az út fáradalmait örömmel viselte s gyakran mondta, mennyire örülne, ha Isten őt is a harctéren, vagyis a papi munka végzése közben szólítaná magához. Nem akart püspök lenni, de, mikor az isteni gondviselés mégis egy egyházmegye élére állította, nem törődve hajlott korával s betegségével, minden erejével igyekezett nagy eszményképének, Borromei sz. Károlynak példáját követni és híveinek buzgó főpásztora lenni. Egyházias érzület hatja át püspöki munkásságát. Róma rítusát, Róma szellemét igyekszik szemináriumában s egész egyházmegyéjében meghonosítani, ill. erősíteni. Példaképei Borromei sz. Károly és Barberini, az egyházias érzület megtestesítői. Egész életén át különösen gyengéd vonzalommal viseltetik a szentek ereklyéi iránt s mélységes a bizalma a szentek égi pártfogásában. Egyházmegyénk legértékesebb ereklyéi tőle származnak (Szombathelyen, Zalaegerszegen, Szentgotthárdon és sok más helyen) . Megható a tisztelete sz. Szaniszló ereklyéi iránt, melyeket Rómából, hogy a francia forradalmárok meg ne becstelenítsék, elhozat, mindenüvé magával visz s gondoskodik róla, hogy azok halála után Rómába visszavitessenek. Püspökségének rövid ideje alatt egyházmegyéjében 142 volt azoknak a száma, akik más vallásról tértek át a kat. vallásra. Ez oly nagy vigasztalást szerzett neki, hogy azt mondta, "főpásztori munkájának gondjai, melyek nagyon súlyosan nehezedtek vállaira, ez által könnyűekké s édesekké váltak."3)
3) "Unde tantum accepit solatium, ut non dubitaverit dicere: Pastoralis muneris sut curas, quas gravissimas esse fatebatur, per illud leves reddi, ac suaves." Nagy József: Oratio, quam in solemnibus Exequiis . . . habuit. 16. 1.
Utolsó szavai végrendeletében a "fides unica vere salvifica"-ról szólnak, az egyedüli,valóban üdvözítő, igaz hithez való ragaszkodásáról tesznek vallomást s e hitvallása tanujául a pápa követét, a nunciust kéri fel.
A magyar nemzetet tisztelte és szerette. Nagyrabecsülte konzervativizmusát, mellyel a forrongó Európának jóformán egyetlen nyugodt szigete tudott maradni, bátorságát, melyet vitéz katonás világszerte híressé tettek s szerette nyíltszívűségéért, józan eszejárásáért és lovagias jelleméért.
Hibái. A fővád, melyet Sebastian Brunner Herzan ellen emel, az, hogy a jozefinizmus nagy harcában szolgalelkű eszköze volt a bécsi udvarnak saját egyházával szemben. Brunner művének megjelenése óta e vád általánossá vált, szinte a köztudatba ment át.
A bécsi és vatikáni levéltárak vonatkozó anyagának alapos feldolgozása volna ahhoz szükséges, hogy ítéletet mondhassunk a fölött, vajjon a kellő tárgyilagosság vezette-e a jeles publicista tollát, amikor "Theol. Dienerschaft am Hofe Josephs II." c. művét megírta? Brunner hatalmas temperamentuma, a jozefinizmus elleni öldöklő harca s művének sok lapja arra enged következtetni, hogy a kép, melyet Herzanról fest, sötétebb a kelleténél és hogy a bíboros jelentéseiből azokat a részeket ragadja ki s húzza alá előszeretettel, amelyek kedvezőtlenek írójukra.
Annyi bizonyos, hogy Herzan befolyásolható, e szempontból puha egyéniség volt. Ifjúkorában a Coll. Germanicum-Hungaricumban kitűnően fejlődik, mintaképe az intézet növendékeinek, később kora szellemének hatása alá kerül, II. József hatalmas akaraterejével szemben pedig teljességgel gyenge. Mint Szombathely püspöke megszabadul a jozefinista udvar nyomásától s Szily egyházmegyéjében mintha a régi, ifjúkori Herzant látnánk újra, Rómát emlegeti szüntelen, nagy szeretettel szól a jezsuitákról, a szíve tele buzgósággal s mintaképe, akiről szóban és írásban oly sokszor beszél: az egyház belső reformjának végrehajtója s az ellenreformáció megindítója, a nagy Borromei sz. Károly. Élete estéjén azonban puha szíve ismét elkövettet vele valamit, ami ifjú egyházmegyéjében árnyékot vet emlékére. Unokauccsei könyörgésének engedve, azokat teszi meg majdnem kizárólagosan örököseivé s székesegyházát majdnem teljesen elfelejti.
Apróságok. 1. Herzan és a jezsuiták. Brunner művének nyomán Steinhuber is a jezsuita rend ellenségeként tünteti fel Herzant. Szombathelyi évei nem mutatják annak. Nagy József emlékbeszédében megemlékezik arról, hogy a bíboros "a jezsuitákról mindig a legnagyobb dicsérettel s különös lelki hálájának tanusításával szokott megemlékezni."1)
1) "Irreprehensibilis vitae . . . primum in Paterna domo, dein sub incomparabili Religiosorum Societatis Jesu, quorum is semper cum maxima laude et singulari, grati animi testificatione meminit, institutione fundamenta iecit . . . Nagy J.: Oratio, quam in solemnibus Exequiis . . . habuit. 15. l.
Iratai közt találtam Adeodatus Carationi jezsuita levelét, melyből kitűnik, hogy Bécsből Herzan hívására Szombathelyre utazott s a bíboros vendége volt.2)
2) A Vasvármegye 1927. dec. 25-i számában ismertette e levelet Szendy László dr. Eredeti levél püsp. lev. I. állv.
Az összes teol. tankönyvek közül a Kollonich kalocsai érsekhez írt levelében a jezsuita Antoine könyvét értékeli legmagasabbra. A Herzan-könyvtárban rendkívül sok röpirat van "Coup d' oeil" s "Colpo d' occhio" címmel, melyeket a bíboros, úgy látszik, szétosztás céljából vett ily nagy számban, e röpirat erősen jezsuitabarát szellemű. Szent Szaniszló ereklyéjéhez való ragaszkodása is kifejezésre juttatja az ifjú szent rendje iránti tiszteletét. 2. Herzan nem ivott a kupai kút vízéből. A szombathelyiek ezen szomorúságát a fölött, hogy a bíboros az ő híres vizükből nem ivott, felemlíti Tóth József dr. is kedves anekdotagyűjteményében.3)
3) Dr. Tóth József: Emlékezzünk régiekről. 9. l.
Ez valószínűleg igaz is. Aminthogy igaz lesz az is, amit Nagy Gábor mond emlékbeszédében, hogy sem bort, sem egyéb részegítő italt nem ivott. Viszont azonban nem igaz, hogy Bécsből vagy Olaszországból hozatott kutivizet; egyszerűen az az igazság, hogy orvosai tanácsára csak ásványvizet ivott, amint ez pénztári számadásaiból kivehető.
3. Azon vád ellen, hogy "többnyire Bécsben volt, alig tartózkodott Szombathelyen", bőségesen megvédtük a bíborost a szentszék jegyzőkönyvei és a kispapok assistentia könyvei alapján, melyeket épp e célból ismertettünk oly részletességgel.
4. Herzan bíboros római lakásait elsorolja Noack.4)
4) Noack: Deutsches Leben in Rom 1700 bis 1900, Stuttgart u. Berlin, 1907. S. 410.
1770-ben a theatinusok házában lakott a S. Andrea della Valle mellett,1773-ban a Palazzo Cesarini-ba költözött (Teatro Argentína), 1781 végén a Piazza SS. Apostolin fekvő Palazzo Ruffo-ba tette át lakóhelyét. A római német kolónia pezsgő szellemi életét színesen ismerteti Noack. Szerinte Herzan nem sokat törődött a római németekkel.1),
1) "Der kaiserliche Gesandte Kardinai Hrzan, der sich allerdings um die Deutschen Roms kaum jemals bekümmert hatte . . ." u. o.
5. Herzan képei. A bíboros legművészibb portréja a bécsi Harrach-palota (I., Freyung) képtárában 132. sz. a. van elhelyezve.2)
A kiváló udvari festő, Anton v. Maron3)
festette s életnagyságban (Kniestück-térkép) ábrázolja Herzant.4)
Művészi szépségű metszetek mutatják be a bíboros képét a "Sacrae Rotae Romanae Decisiones nuperrimae . . . studio Camilli Mazzichi" c. könyvben és a "Decisiones S. Rotae Romanae coram R. P. D. Franc. Herzan" c. mű I. kötetében. Előbbi Ant. Capellan quart nagyságú metszete, utóbbit Maron festménye alapján5)
Joan. Cherubini rajzolta és Joan. Ottaviani metszette folio nagyságban. Mindkettő mellkép6)
2) A képtár 1912-ben kiadott katalógusa tévesen bécsi érseknek nevezi Herzant.
3) Anton v. Maron szül. 1733-ban, meghalt 1808-ban. Herzanhoz való viszonyára vonatkozólag v. ö. Brunner i. m. 44. l.
4) Brunner figyelmét elkerülte e festmény s azért Szombathelyről kért képet Herzanról. I. m. 6. l.
5) Maron e festménye régebbi, mint a Harrach-palota képe.
6) Mindkét mű megvan a Herzan-könyvtárban.
Herzannak több portréját őrzi a marienthali ciszt. női apátság kolostora, melyben a bíboros Mária Terézia nevű nővére (sz. 1730. okt. 31-én Prágában, megh. 1799. dec. 21-én Marienthalban) apáca, majd 1784-tői 1799-ig apátnő volt. A szeminárium, a kápt. sekrestye és a püsp. palota is őriz egy-egy mellképet a bíborosról. Elsőt Bőle püspök ajándékozta 1836ban papneveldéjének, a második Eölbei nagypréposti hagyatéka, a harmadik ennek másolata. Műmellékletünkön Maron festményét, a 169-ik lapon Ottaviani metszetét mutatjuk be.
Kortársak Herzanról. Álljon itt befejezésül két kiváló férfiúnak s egy jeles szombathelyi poétának megemlékezése a bíborosról.
Somogy Lipót püspöki székfoglaló beszédében e szavakkal emlékezik meg elődjéről: "Az erények mily fénye ragyogott Herzanban! Ki tudná méltó dicsérettel magasztalni e bíboros főpapnak bőkezűségét a szegények iránt, pontos éberségét az egyház által előírt szertartások megtartásában, főpásztori gondosságát s buzgó igyekezetét az irányban, hogy a híveknek az igaz tan tápláléka minél nagyobb gondossággal nyújtassék? Hogy a többit mellőzzem, már ezek is oly kiváló példái a lelkipásztori erényeknek; hogy ezekkel bőségesen mutattak utat elődeim s úgy látom, főpásztori munkámban az ő lábuk nyomán kell járnom."1)
1) "Quantus virtutum splendor . . . in secundo, quem sibi ultimo ereptum luxit Ecclesia haec Sabariensis Antistite emicuit! Quis profusam Purpurati huius Praesulis in pauperes liberalitatem, quis exactam in sacris ab Ecclesia praescriptis Caerimoniis servandis vigilantiam, quis illam, quam de doctrinae pabulo fidelibus quam solertissime impendendo tenebatur, pastoralem curam ac sollicitudinem sufficienti encomio extollere valeat? Atque ut cetera praeteream, vel haec certe tanta sunt virtutum pastoralium exempla, ut planam, quodammodo, ac tritam ab Antecessoribus viam mihi relictam, et ad explendas muneris pastorales partes nonnisi recentia eorundem vestigia sectanda mihi esse perspiciam." Dictio Illmi ac Revmi Dni Leop. Somogyi . . . dum regimen almae suae Dioecesis ritu solemni capesseret habita Sabariae . . . 10-ma Nov. 1806. Sabariae Typis Perger.
E kor nagy történetírója, Katona István, ki a bíborost személyesen ismerte, a következő szavakkal emlékezik meg róla: "Ferenc püspök mind feddhetetlen, tiszta élete és példás magaviselete, mind sok más kiváló s püspökhöz méltó tulajdonsága miatt, melyek benne tündöklöttek, kedves volt mindenkinek. Meg volt benne a szűkölködők iránti jótékonyság is. E tulajdonsága az emberek minden fajtáját felölelte és nemcsak azokra, akiket látott, hanem idegenekre, ismeretlenül is, kiárasztotta jótéteményeit."2)
2) "Erat Franciscus praesul cum propter integerrime actam vitam exemplaremque conversationem, tum propter multas alias praeclarissimas et episcopo dignas dotes, quae in eo elucebant, omnibus amabilis. Neque illi beneficentia in egenos defuit. Hac ille omne hominum genus complexus non tantum in eos, quos. viderat, sed in peregrinos etiam ignotusque beneficia effundebat." Katona: Historia Critica. XLII. k. 137-8. l.
Végül iktassuk ide egy szombathelyi költőnek, Horváth József Elek ügyésznek, majd kaposvári gimn. igazgatónak és akadémikusnak3)
3) Azonos Horváth Józseffel, Herzan egykori kispapjával, kinek a bíboros halála alkalmával írt gyászverséből fentebb idéztünk.
1825-ben "Szombathely évei" (Szombathely, Perger Ferencnél) c. költeményéből a Herzan bíborosról írt következő sorokat:
"Azt születése magas fényben tündökleni hagyta,
Bibort Róma adott neki: méltósága királyi
Tiszteletet vonzott s bámulást gerjeszte iránta.
Tudn’illik két, érdemein magas égig emelt nagy
Férfi közé tetted bölcs isteni Gondviselés őt,
Hogy Szily nagy lelkét s Leopold szentsége sugárit
Oly méltóságban kívánja ragyogva emelni
A maradék, melyben Herzánt bámulva csudálja
S azt, ki utóbb lépend a püspöki székbe utánnok
Mindnyájuk jeles érdemiben tündökleni lássa. (24-25. l.)
