Egész esztendőnek vasárnapra szóló predikátziók . . . többnyire francia kútfűk után kidolgozva. Győr, 1786. I. kötet 390 l., II. k. 520 l1.
M.
Rede über den wundervollen Blutschweiss des gnadenreichen Marien-Bildes, welches in der Raaber Domkirche verehret wird. Bey der besonderen Feyerlichkeit, womit am 19ten März 1797 desselben hundertjähriges Andenken begangen worden. Vorgetragen von Leopold Somogy Raaber Domherrn, und Stadtpfarrer. Raab, Streibig. (8-r. 36 l.)
Szem. K.
Halottas beszéd, mellyben a Nagy Méltóságu Gálánthai Gróf Eszterházy Károlynak, Fraknó vára örökös urának, az egri megye püspöki fő-pásztorának . . . midőn Pápa városában közelebb-levő fő-méltóságú véreitől harmadnapi szomorú gyászos egyházi pompával tiszteltetne ditső emlékezetét foglalta, és élő nyelvel hirdette Somogy Leopold győri kanonok, és Győr városának plébánosa. Szent Ivány havának 10-dik napján. 1799-dik esztendőben. Győr, Streibig. (n. 8-r. 39 l.)
Szem. K.
Lob, und Trauerrede dem hochseligen Andenken des Hochwürdigsten Cardinals der heiligen Rőmischen Kirche, Fürsten des heiligen Rőmischen Reichs, Josephs aus dem Hause der Grafen von Batthyán . .. gewidmet und bey Gelegenheit der in der Königlich-Freyen Krönungs-Stadt Pressburg abgehaltenen dreytägigen feyerlichen Exequien, am 12ten des Christ-Monaths 1799. als am letzten Tag des Trauerdienstes vorgetragen von Leopold Somogy Raaber Domherrn, und Stadt-Pfarrer. Raab, Streibig. (8-r. 40 l.)
Szem. K.
Ditső István Király Krisztusnak buzgó nagy apostola Máriának tökélletes hív tisztelője, kinek mind életében, mind halála óráján, a religioért és népének javáért való gondoskodását beszédben foglalta és háladó tiszteletre rendeltetett nemzeti ünneplésnek alkalmatosságával Bétsben . . . 1801. Kis-asszony-havának 23. napján élő nyelvel hirdetett. Béts. 1801. N. Polach (8-r. 27 l.)
M.
A magyar Sionnak újonan való fel épülése, a vagyis Szent Benedek szerzetének szent Márton hegyén örvendetes ünnepléssel meg lett vissza állítása alkalmatosságával el mondatott beszéd. Tekintetes és fő tiszteletű Perlaki Somogyi Leopold úr, Buda vára előtt való Boldog Asszony újegyházának prépostja, s a győri székes egyháznak kanonokja, és locsmándi esperes,, s a királyi ítélő táblának prélátusa által. Pozsony, Belnay. 1802. (4-r. 31 l.)
Szem. K.
Halotti beszéd, mellyel Mélts. Felső-Büki Nagy József urnak tzimeres igazságát és feddhetetlen jámbor életét lerajzolta és, midőn 1802. esztendő Boldog-Asszony havának 7-dik napján, temetésének alkalmatosságával a gyászos egyházi tzeremóniák tartanának élő nyelvvel hirdette. Bécs, 1802. N. Polach bet. (8-r. 27 l.)
M.
Dictio Ill. ac Rev. Dni Leop. Somogy de Perlak eppi Sabariensis dum regimen almae suae dioecesis ritu solemni capesseret habita Sabariae 10-ma Novembris 1806. Sabariae. Perger. (4-r. 16 l.)
Szem. K.
Carmen celsis honoribus Illustrissimi ac Reverendissimi Domini, Domini Leopoldi Somogyi de Perlak Episcopi Sabariensis, dum per Sacratissimam Caesaream, et Regio-Apostolicam Majestatem XVI Kalendas Quintiles Anno 1806. Episcopus Sabariensis clementer renunciaretur, a senatu populoque Sabariensi demisse dicatum. Sabariae, cum privilegiatis literis Siessianis. (4-r. 4 1.)
Szem. K.
Clero, Populoque Sabariensi D. D. R. Sabariensi privilegiatis literis Siessianis. 1806. (Szerzője F. Nagy A. szerint: Rosty János apát-) (4-r. 4 l.)
Szem. K.
Róka Emericus: Elegia pro solenni installatione Leopoldi Somogyi. Viennae. Typis I. V. Degen. (4-r. 8 1.)
Szem. K.
Nagy Méltóságú és Fő Tisztelendő Perlaki Somogyi Leopold szombathelyi püspök, pápóczi prépost, nagy győri kanonok etc. Urnak Ő, Nagyságának szombathelyi püspökségbe beiktatása jeles inneplésének alkalmatosságával egy árva busteusi pásztortól szereztetett öröm Versek. 1806 esztendőben Sz. András Hav. 10. napján. Szombathely, Perger (4 r. 8 l.) (Szerzője: Horváth Elek.)
Szem. K.
Ballai Georgius: Idyllion festis honoribus Illustrissimi ac Reverendissimi Domini Leopoldi, Martini Somogyi de Perlak. Praepositi SS. Salvatoris de Pápotz, et B. M. V. novae ecclesiae, ante castrum Budense; Cathedr. Ecclesiae Jaurinensis Canonici, Sanctimonialium Jaurin. ordinis S. Ursulae Directoris, I. Tabulae Regiae Judiciariae Praelati; nec non II. Comitatuum, Comarom. et Szalad. Praedialis item sedis nobilium de Vetse, tabulae judiciariae adsessoris etc. etc. Dum a. 1806 mense novembri episcopatum Sabariensem auspicaretur, oblatum a Georgio Ballai. Sabariae, privilegiatis literis Siessianis. 1806. (8-r. 14 l.)
Szem. K.
Horváth József Elek: Nagy Méltóságú és Fő Tisztelendő Somogyi Leopold Ő Nagyságának, midőn a szombathelyi püspökségbe bé-iktattaték, ajánlá a szombathelyi nevendék papság. Szombathelyen, Nyomtattatott Perger Ferentz bötüivel. (8-r. 8 1.)
Szem. K.
Németh Joannes: Carmen Illustrissimo ac Reverendissimo Domino Leopoldo Somogyi de Perlak, Episcopo Sabariensi, quum ad capessendum C. E. Sabariensis regimen IV. Idus Novembr. MDCCCVI. omnium ordinum plausu solemniter introduceretur, dicavit Joannes Németh Presbyter Dioec. Sabar. AA. LL. et philos. doctor, in lyceo R. Sabariensi historiarum professor. Sabariae, Typis A. F. Perger. 1806. (8-r. 8 l.)
P. Tk.
Applausus Illustrissimo ac Reverendissimo Domino Leopoldo Somogyi de Perlak Episcopatum Sabariensem ingredienti vario concinnatus metro. qVeM sIC ConDeCorat: ConCInno hoC MUnere Donat. D. E. P. F. E. J. A. B. G, O. et S. V. Sabariae, Typis Aloysii Francisci Perger. (4-r. 8 1.)
P. Tk.
Takáts Therézia: Nagy Méltóságú, és Fő Tisztelendő Perlaki Somogyi Leopold Szombathelyi Püspök Ő, Nagyságának szombathelyi püspökségbe beiktatása jeles inneplésének alkalmatosságával Takáts Theréziától az asszonyi nemnek nevében szereztetett Öröm Versek. 1806 esztendőben Sz. András (sic!) Hav. 10 napján. Szombathelyen, Nyomtattatott Perger Ferentz bötüivel. (4-r. 6 1.)
P. Tk.
Chronosticae Decorationes exhibitae, dum Illustrissimus ac Reverendissimus Dominus, Dominus Leopoldus Somogyi de Perlak Praepositus Ss. Salvatoris de Pápocz et B. M. V. Novae Ecclesiae ante Castrum Budense, Cath. Eccl. Jaurinensis Canonicus, Sanctimonialium Ordinis S. Ursulae Jaur. Director. Incl. Comitatuum Comaromiensis, et Zalad. Praedialis item Sedis Nobilium de Vetse Tab. Judiciariae et Sedis Consistorialis Assessor Pro Episcopo Dioecesis Sabariensis solemniter installaretur. (2-r. 1 1.) [H, és ny. n.)
Szem. K.
Nagy Josephus: Dictio ad Illustrissimum et Reverendissimum Dominum Leopoldum Somogyi de Perlak, dum regimen almae suae dioecesis ritu solemni capesseret habita per Josephum Nagy Abbatem S. Catharinae de Szerengrad Cathed. Ecclesiae Sabariensis de Castroferreo Praepositum Majorem ac Canonicum. Sabariae in nova Cathedrali Ecclesia die 10ma Novembris MDCCCVI. Sabariae, Typis Aloysii Francisci Perger. (4-r. 12 l)
Szem. K.
Horváth József Elek: Nagy Méltóságú és Fő Tisztelendő Somogyi Leopold Ő Nagyságának neve ünnepére áldozza a szombathelyi nevendék-papság. Szombathely, Perger. 1806. (8-r. 4 1.)
Szem. K.
Trautmann Franciscus: Oratio Illustrissimo ac Reverendissimo Domino Domino Leopoldo Somogy de Perlak Episcopo Sabariensi S. S. Salvatoris de Pápócz Praeposito, ac Cathedralis Ecclesiae Jaurinensis Canonico, Festum ono masticum celebranti summa reverenda dicata a Francisco Trautmann Caes. Reg. Capellano Campestri Serenissimi Archiducis Francisci Inclytae Legionis Catafractorum secundae. N. Gensii die 15ma Nov. 818. (Kézirat. 8-r. 7 1.)
P. Tk.
Votum Excellentissimo Domino Leopoldo Somogy de Perlak, Episcopo Sabariensi, S. C. R. ac Ap. Majestatis Status Intimo Consiliario etc. occasione sacrarum Secunditiarum per eundem die 8-a mensis Decembris 1821 celebratarum, a quodam almi episcopii sacerdote oblatum. Sabariae. (4-r. 4 1.)
Szem. K.
Halotti Jelentés Somogy Leopold szombathelyi püspök haláláról. Szombathely Böjt más Havának 20-kán 1822-dik Esztendőben. (2-r. 1 1.)
Szem. K.
Szalay Imre: Kesergés a Fő Méltóságú, és Fő Tisztelendő Perlaki Somogy Leopold' szombathelyi püspök; győri kanonok', pápóczi prépost', és ő cs. és apost. királyi felsége valóságos belső titkos tanácsosának ő Exellentziájának 1822-dik Februarius 20-kán történt halálán. Szalay Imre Vámos Családi Plébános által. Szombathelyen, Perger Ferenc betűivel. (4-r. 4 1.)
Szem. K.
Epicedion Excellentissimo, Illustrissimo ac Reverendissimo Domino Leopoldo Somogy de Perlak, Episcopo Sabariensi die 20-a Februarii 1822 pie denato, occasione sacrarum exequiarum pro eodem, die 21-a Maji anni ejusdem celebratarum. A quodam almi Episcopii Sabariensis sacerdote seculari editum. Sabariae, Typis Francisci Perger. (4-r. 8 l.)
Szem. K.
Szalay Emericus: Carmen lugubre pro solemnibus Exequiis Excellentissimi Illustrissimi ac Reverendissimi Domini Leopoldi Martini Somogy de Perlak, Episcopi Sabariensis, S. Caes. ac Regio-Apostolicae Majestatis Intimi Status Consiliarii, Cath. Ecclesiae Jaurinensis Canonici, Ss. Salvatoris de Pápócz Praepositi Anno MDCCCXXII. Die 21. Maji editum per Emericum Szalay, AA. LL. et philosophiae nec non ss. theologiae doctorem, parochum Vámos-Családiensem, S. Sedis Consistorialis Sabariensis Assessorem. Sopronii, Typis Catharinae Kultsár. 1822. (4-r. 8 l.)
Szem. K.
Virág József: Néhai Nagy Méltóságú és Fő Tisztelendő Perlaki Somogyi Leopold Urnak; szombathelyi megyéspüspöknek, pápóczi prépostnak, győri kanonoknak és Ő cs. és apost. királyi felsége' valóságos belső titkos tanácsossának emlékezete 1822-ben május 21-én tartott gyászünnepének alkalmával. A' szombathelyi királyi lyceumbéli magyar ifjúság' nevében Virág József a philosophia' másod évi hallgatója által. Szombathelyen, Perger: (4-r. 4 1.)
Szem. K.
Sztankovics Ioannes: Oratio funebris quam in solemnibus Exequiis Excellentissimi, Illustrissimi ac Reverendissimi Domini Leopoldi Mar. Somogy de Perlak Episcopi Sabariensis, S. C. et R. Ap. Majestatis Actualis Intimi Status Consiliarii, Praepositi Ss. Salvatoris de Pápócz, Cathedralis Ecclesiae Jaurinensis Canonici dixit Joannes Sztankovits, Cathedralis Ecclesiae Jaurinensis Canonicus. Sabariae, Typis Francisci Perger 1822. (4-r. 16 L)
Szem. K.
Mészáros József : Halottas beszéd, mellyel néhai Nagy Méltóságú és Fő Tisztelendő Perlaki Somogyi Leopold Márton Úr', szombathelyi Püspök', császári királyi belső titkos Tanátsos', pápótzi Prépost', győri kanonok' Ő Excellentiája' halhatatlan érdemeit a szombathelyi püspöki templomban 1822. esztendőben Pünkösd havának 21. napján hirdette Mészáros József, petúri apátúr, és székes-fehérvári kanonok. Székes-Fehérvárott, Nyomtatatott Számmer Pál' Betűivel. (4-r. 20 1.)
Szem. K.
Somogy Lipót rövid életrajza titkárának Steiner Ferencnek tollából, Sztankovits János és Mészáros József számára. Öt oldalas kézirat a püspöki levéltárban.
Biographia Leopoldi Somogy Antistitis olim Sabariensis intima mihi a teneris amicitia, spirituali etiam, (quod Filium meum Benedictum Leopoldum e sacro regenerationis fonte levasset) cognatione, affinitate, non minus juncti, in perennem illius memoriam per Antonium Nagy de Felső Bük Inclytorum Cottuum Soproniensis, Veszprimiensis, Simighiensis, Castriferrei Tabulae Judiciariae Assessorem; Filium Benedicti condam Nagy de praedicta Felső Bük e prima; Consorte sua Elisabetha Márfy de sz. Királ Szabadgya Anno 1758-o 24-ta Novembris annos nata 27 diem functa progenitum - conscripta 1827 (?). (Az utolsó számjegyet valaki később 3-ra javította át, de ez ellene mond a tartalomnak, mely 1827-i eseményeket is regisztrál.) 27 oldalas kézirat a szombathelyi püsp. levéltárban, másolata a szem. könyvtárban.
Somogyi Leopold Márton szombathelyi püspök életrajza. Megjelent a pesti növendékpapság magyar iskolája munkálatainak 12-ik évfolyamában a 339-359. lapokon. Pest. Trattner. 1845. Szerzője a Magyar Iskola 1844-i jegyzőkönyve szerint Vandracsek Károly kassai papnövendék, aki 1886-ban mint kassai kanonok halt meg. Ezen életrajz sugalmazója s adatainak szolgáltatója bizonyára Somogy egykori kedves udvari papja, a későbbi nagyváradi püspök, Szaniszló Ferenc volt, ki ez időben a központi papnevelő intézet igazgatója s a magyar iskolának vezére volt. (V. ö. Lopussny Gyula Ágost: Tordai Szaniszló Ferenc' váradi püspök. Nagyvárad. 1896. 43 1.)
A szombathelyi püspöki megye papságának névtára. 1878.
Magyar Kurir . 1822. márc. 5.
Tud. Gyűjtemény. 1822. III. 119.
Danielik: Magyar írók. II. 283. 1.
Szinnyei: Magyar írók élete és munkái. XII. 1251. 1.
Jodok (Gigler József rohonci plébános): Somogy Lipót. Megjelent az Ifjúsági Plutarch II. évf. 1. füzetében 24-60. 1. Pápa. 1859.
Balogh Gyula: Az 1809. évi insurrectio és franczia megszállás Vasmegyében. Szombathely, Bertalanffy, 1885.
Kunc-Kárpáti: Szombathely monographiája. Szombathely, 1881-1894.
Kapossy János: A szombathelyi székesegyház és mennyezetképei. Budapest, Apostol, 1922.
Tóth József: Emlékezzünk régiekről. Szombathely, Martineum, 1925.
Perlaki Somogy 1) Lipót Márton 1748. november 10-én született Sopronvármegye felsőpulyai járásában fekvő Sopronszentmárton községben.2)
1) Somogy Lipót püspök a nevét mindig Somogynak írta, hivatalos nyomtatványokon Somogynak (az y-n levő pontok elhagyásával). Az egykorú schematismusokban is Somogy-nak írják nevét. Ugyancsak így őrzi nevét a sopronszentmártoni plébánia anyakönyvének keresztelési bejegyzése. Viszont a hozzáintézett levelek többnyire Somogyi-nak címezik s ennek oka bizonyára az volt, hogy nevét Somogyinak ejtették. (V. ö. Batthyány-Battyányi.)
2) Sajnos e községet is elkapcsolták hazánktól. Neve jelenleg Markt St. Martin in Burgenland.
Atyja Somogy Lipót, Sopronvármegye táblabírája, az Esterházy hercegek alsópulyai uradalmának bérlője, édesanyja pedig párisi Bácsmegyey Klára Juliánna volt. Atyai nagyatyja perlaki Somogy Ferenc I. Lipót, I. József és III. Károly udv. tanácsosa, az udv. kancellária előadója, atyjának Erzsébet nevű nővére Amadé Tádé báró felesége volt. Közeli rokonság szálai fűzték a felsőbüki Nagy, Bezerédj, Sághy s más előkelő dunántúli nemes családokhoz.3)
3) Somogy püspök rokonságát nagy részletességgel sorolja fel felsőbüki Nagy Antal kézirata. Megemlítem belőle a következő adatokat: Somogy püspök atyjának első felesége Kapy Krisztina volt, kinek anyja Szápáry grófnő volt. Tőle szül. Xav. Ferenc nevű fia. Második feleségétől, Bácsmegyey Klárától született gyermekei: Mária Anna (szül. 1737., férj. felsőbüki Nagy Benedekné, a kézirat szerzőjének anyja, meghalt 1802-ben), János Károly (szül. 1740., Sopronvárm. táblabírája, élete utolsó szakát jórészben Szombathelyen a püspökvárban töltötte, meghalt Bozsokon 1825-ben), Ignác György (szül. 1741., jogi pályán működött, megh. 1802-ben öccsénél, Lipótnál Győrött), Jozefa Katalin (1746-1771), Lipót Márton a püspök, Xav. Ferenc (Jézus-társaságának tagja a rend feloszlatásáig, majd Vas-, Zala- és Sopronvárm. táblabírája, jeles költő), Erzsébet (felsőbüki Nagy Sándor neje, a híres felsőbüki Nagy Pál édesanyja, megh. 1787-ben).
A kis Lipót Márton atyjának 6-ik gyermeke volt. Hogy mily mélységesen vallásos nevelést kapott a szülői házban, annak mindennél beszédesebb bizonyítéka, hogy az 5 fitestvér közül 3 az egyházi pályára lépett.1)
1) János Károly (belépett a jezsuita-rendbe, de a rend feloszlatása előtt kilépett), Lipót Márton és Xav. Ferenc (a jezsuiták feloszlatásáig a rend tagja volt).
1757-ben Sopronba adták szülei, hogy a Jézus-társasági atyák vezetése alatt a humanisztikus iskolát elvégezze. Szorgalma, kiváló tehetsége és jámborsága már ekkor feltűnt. Összes társai közt a legjobb tanuló volt s minden évben ösztöndíjat és jutalmat kapott. Később oly híres jótékonysága már diákéveiben is megnyilvánult. Szüleitől kapott zsebpénzéből szegényebb iskolatársait segélyezte.2)
2) Felsőbüki Nagy Antal: Biographia Leop. Somogy 13. 1.
1764. nyarán elvégezte a humanisztikus iskola 6 osztályát s ekkor azon idők jezsuita növendékeinek jámbor szokása szerint tíznapos lelkigyakorlatot tartott, hogy Istentől világosságot nyerjen jövő életpályájának megválasztására. Tiszta lelkében teljes erővel lángolt fel a kegyelem e napjaiban az Úr Jézus iránti szeretet s elhatározta, hogy a születéshelyétől másfél órányira fekvő lánzséri kolostor csendes kamalduli remetéi közt egyedül Isten szolgálatának élve tölti életét.3)
3) A kamalduli remeték rendjét sz. Romuald alapította 1012-ben. A lánzséri kolostort Esterházy Pál herceg 1701-ben alapította. II. József 1782-ben feloszlatta.
Jámbor édesanyja azonban érezte, hogy Isten nagyobb feladatokat tűzött fia kivételes tehetségei elé s ezért arra igyekezett rábeszélni, hogy mint világi pap szentelje életét Isten szolgálatára és embertársai üdvösségére. Az anyai szív végül is győzött s Lipót nehezen bár, de engedelmeskedett. Lelkében azonban tovább élt a vágy a lánzséri remeték békés, Isten szolgálatában töltött élete után s mikor II. József 1781-ben a remetéket feloszlatta, Somogy már mint plébános keservesen fájlalta, hogy elvétetett tőle a remény, hogy azt a pályát válassza, melyhez lelkének hajlandósága mindig vonzotta.4)
4) Sztankovits: Oratio funebris 6. l.
1764-ben Bécsben, a következő évben Győrött "summa cum laude" végezte a filozófiai tanulmányokat.
1766-ban belépett a győri papnevelő intézetbe. Mohón szívta itt lelkébe az isteni kinyilatkoztatás igazságait s minden erejével arra törekedett, hogy szívét az ima, önmegtagadás és erénygyakorlatok útján az Úr szíve szerint alakítsa.
1770-ben elvégezte a teol. tanulmányokat, de korhiány miatt nem volt szentelhető, ezért gróf Kornis, győri segédpüspök, maga mellé vette szertartóul. 1771. dec. 8-án, a Szeplőtelen Szűz ünnepén mutatta be első szentmiseáldozatát szülőhelyén, Szentmártonban.
1772. év elején Kornis gróf a nagyváradi káptalan nagyprépostjává neveztetett ki; Kornis szívesen magával vitte volna kitűnő ceremoniáriusát, de Lipót hű maradt a győri egyházmegyéhez s Kornis távozása után, kit Szily János váltott fel a segédpüspökségben, Somogy Magyaróvárra küldetett káplánnak. Az apostolok buzgóságával látott hívei lelki gondozásához s nehéz szívvel vette egy év multán a hírt, hogy püspöke elszólítja a lelkipásztorkodás mezejéről szeretett hívei közül s a jezsuita-rend feloszlatásával elárvult győri akadémia (líceum) erkölcstani katedrájára nevezi ki.
1773-ban foglalta el tanszékét. Példájával, kiváló tudásának és ékesszólásának erejével mélységes hatást gyakorolt növendékeire.
1776-ban tanárságának még harmadik évét sem töltötte be s máris újabb, megtisztelő megbízatást kapott. Szentszéki jegyzővé, majd karkáplánná nevezi ki püspöke, sőt az eddig jezsuiták által betöltött székesegyházi hitszónoki tisztet is őreá ruházza.1)
1) E minőségben társa a jeles költő, Nagy János volt, aki a jezsuita-rend feloszlatása után karkáplán, székesegyházi hitszónok, majd szanyi plébános lett. Nagy János búcsúztatta el szép versben Szily Jánost. Kiváló érdemei vannak a magyar irodalom fejlesztése körül. V. ö. Szinnyei: Magyar írók IX. k. 630. s köv. 1. és Calendarium Dioecesanum V. Cleri Jaurinensis. Jaurini, 1777.
E hármas munkakörben nagy ügyességgel, buzgósággal munkálkodott s mindjobban magára vonta kitűnő püspökének, vásonkeői Zichy Ferenc grófnak figyelmét, aki őt 1781-ben meghagyván szentszéki jegyzői munkakörében Győr-Újváros plébánosává s a székesegyházi kerület esperesévé nevezte ki. A kinevezési okmány dicsérettel emlékezik meg Somogy érdemeiről, tudásáról és értékes lelkipásztori tapasztalatairól.2)
2) A kinevezési okmány a püsp. lev. III. sz. 1,. f.-ban van.
1783. június 8-án a győri egyházmegye nagy szomorúságára 82 éves korában meghalt Zichy Ferenc gróf püspök,ki nagy jótékonyságával, meleg szívével valóban atyja volt híveinek s papjainak.
A püspök-helyettesi hivatal titkárául Schogg Kristóf káptalani helytartó Somogy Lipótot nevezi ki, de plébánosi munkakörét is meghagyja. Somogy vállaira ezzel egy ember erejét meghaladó munka nehezedett. Erejének megfeszítésével igyekezett kettős munkakörének megfelelni. Minden vasárnap keresztény oktatást adott híveinek s a szentbeszédeket káplánjával felváltva tartotta. Óvatosan ügyelt arra, hogy a plébánia soha pap nélkül ne maradjon még egy órára sem, hogy sürgős esetekben hívei számára egyikük mindig készenlétben álljon. Kész örömmel ment a betegekhez éjjel is, ha a betegek szentségeinek feladására hívták.
Gyenge szervezete azonban végül is összeroppant a nagy munka súlya alatt. Életveszélyes, hosszú betegségbe esett. Betegsége alatt újabb súlyos csapás érte. 1787. ápr. 10-én 73 éves korában Sopronszentmártonban meghalt szentéletű édesanyja.1)
1) Matrona praestantissima" F. Nagy A. i. m. 1. 1.
1787. őszén végre felépült betegségéből s ekkor Kismarton szab. kir. város plébánosává választotta. Schogg Kristóf, kápt. helynök, 1788. január 1-én iktatta be Somogyt, ki ekkor már soproni tb. kanonok volt, Kismarton plébánosává. Nagy buzgósággal látott plébániájának gondozásához. Szeretete összes hívei, de leginkább a szegények, betegek, elhagyatottak iránt, vendégszeretete mindenki, de főleg paptársai iránt hosszú ideig híres volt a győri egyházmegyében.2) Nem is maradhatott sokáig Kismartonban.
2) Sztankovits: Oratio funebris 8. 1.
II. Lipót 1790. június 20-án kelt legfőbb elhatározással győri kanonokká nevezte ki. A káptalan a szeminárium rektori teendőinek végzésével bízta meg, Fengler József püspök pedig aug. 1-én kelt leiratával pápai főesperessé nevezte ki, "tekintetbe vevén erényeit, érdemeit, a tudományokban való jártasságát, életének, erkölcseinek szeplőtelenséget s azt a rendkívül nagy reményt, melyet az Isten egyházában végzendő munkájához fűz."3)
3) A kinevezési okmány a püsp. lev. III. sz. 1. f.-ban van.
Szemináriumi rektori minőségében gyakran helyettesítette betegségük, vagy távollétük esetén a főiskola tanárait. Az intézet pénzhiányát fedezendő gyakran saját költségén táplálta a növendékeket s készséggel teljesítette azon nehéz feladatokat, melyek megoldására a győri székeskáptalan rendszerint őt kérte fel.1)
1) F. Nagy Antal i. m. 4-6. l.
Gyakran prédikált a székesegyházban, főképp a b. Szűz ünnepein és sokszor zarándokolt Nagymáriacellbe és Sz. Mária más kegyhelyeire.
1794-ben Apfalter József halála után győrbelvárosi plébánossá választják. Fengler József püspök aug. 24-én investiálja s kísérő levélben a Magasságbeli kezeművének nevezi e választást. "Nagyon jól tudom - írja - mily nehézségekkel, legyőzve rokonainak, hozzátartozóinak könyörgését, vállalkozott e teherviselésre, melyre a győri hívek jámbor érzülete egyhangulag kérte fel." Ezután Somogynak több nehézségére válaszol. Ezek közt, úgy látszik, a szegényügy ellátása nyomta leginkább Somogy lelkét. Erre vonatkozólag Fengler ezt feleli: "Ami a város szegényeit illeti, azt hiszem, hogy én, aki a kézi alamizsnán kívül a szegények pénztárába évente 472 frt-ot fizettem be s Győr szab. kir. város plébánosának teljesen bizalmasan 400 frt-ot adtam azok számára, akik szégyelnek koldulni s ezt a jövőben is meg fogom tenni, teljesítem kötelességemet."2)
2) Püsp. lev. III. sz. i f.
Ugyanez a lelkesedés és apostoli buzgóság, mellyel eddig is minden munkakörben szolgálta Istent, hatotta át győri híveinek lelki gondozásában. Nemes szívének jóságával, szeretetreméltó modorával, kiváló szépségű szónoklataival magához láncolta híveinek lelkét. Szeretetének legfőbb gondját itt is a szegények képezték. Nem egyszer megtörtént, hogy éjjel a zordon télben vitt házából ölében fát s azt a szegények udvarába behajigálta, míg cselédei a fa hirtelen elfogyásának okát fürkészvén a tolvajt meglesték és bámulva látták, hogy a tolvaj maga az istenfélő háziúr volt, ki nem akarta balkezével tudatni, amit jobbja mívelt.3)
3) F. Nagy A. i. m. 13. 1., Pesti növ.papság i. m. 353-4. 1.
Ennyi kiválóság azonban nem maradhatott rejtve. Érthető, hogy a következő években egymást érik a megtisztelő megbízatások és kitüntetések. 1794-ben I. Ferenc király a Budavára előtti Boldogasszony új egyházának prépostjává nevezi ki. 1797. dec. 10-én locsmándi főesperessé nevezi ki a királyi kegy. 1799. június 10-én az Esterházy grófi család felkérésére Eger nagy püspökét, Esterházy Károly grófot, búcsúztatja el Pápán szép gyászbeszédben. 1799. dec. 12-én e szomorú emlékű év egy másik nagy halottját, Batthyány József bíboros-hercegprimást búcsúztatja el Pozsonyban német nyelven mondott gyászbeszédében. 1801. aug. 23-án a bécsi magyarok nemzeti ünnepén szent István királyról mondott a m. kir. udv. kancellária jelenlétében magyarnyelvű szentbeszédet a kapucínusok templomában.
1802. január 22-én báró Fischer István, a későbbi egri érsek helyére, ki a hétszemélyes tábla ülnökévé lépett elő, Somogy Lipótot nevezi ki I. Ferenc a budapesti kir. tábla ülnökévé és prelátusává.1)
1) A kinevezési okmány a püsp. lev. III. sz. 1. f.-ban van.
A kinevezési okirat felsorolja Somogy érdemeit s kiemeli kiváló jogi tudását. A kir. táblán mind többen ismerték meg Somogy igazságszeretetét, jártasságát az egyházi s világi tudományokban és fáradtságot nem ismerő munkaszeretetét.
1802. március 12-i rendeletével I. Ferenc a pannonhalmi főapátságot visszaadta a sz. benedekrendnek oly kötelezettséggel, hogy a győri, pozsonyi, komáromi, esztergomi, pápai és kőszegi gimnáziumokban tanítsanak. A rend visszaállításának és Novák Chrysostom főapát installációjának alkalmával a bencések Pannonhalmán április 25-én ünnepséget rendeztek. Ünnepi szónokul Somogyt kérték fel. Kollonich László, kalocsai érsek, fényes segédlettel mondott nagymisét. Az assistentia tagjai közt volt Milassin Miklós, székesfehérvári püspök és Klobusiczky Péter, az érsek oldalkanonokja. "A szentmise után - írja Sörös P.2)
2) Sörös Pongrác: A pannonhalmi főapátság története VI. k. A. 27. l; az ünnepség leírása u. o. 21-28. l.; Katona: Hist. critica XLII. k. 50-57. 1.
- Perlaki Somogyi Lipót, kir. táblai prelátus, győri kanonok, szentéletű ember, a szentírás ezen mondatából kiindulva: Fundatur exultatione universae terrae mons Sion (Ps. 47, 3), a monostor régi és új alapításáról szép beszédet mondott."
Az 1802. évben tartott országgyűlésre ugyancsak Somogyt küldi a győri székeskáptalan. Az országyűlésen nagy beszédben mutatta be az ifjúság nevelésével foglalkozó szerzetesrendek,főleg a jezsuiták feloszlatásának szomorú következményeit, az ifjúság valláserkölcsi hanyatlását s kívánta a Jézus-társaság, vagy legalább a pálosrend visszaállítását s az ifjúság nevelésének kezükbe való visszaadását. Sajnos, eredmény nélkül.1)
1) "Pro restitutione Jesuitarum, universorum piorum summa dolore, maximo vero rei catholicae, et institutionis Juventutis damno, per alterum Herostratum abolitorum; aut vero Paulinorum, Virorum pariter excellentium, eruditorumque, quoniam educatio Juventutis, jam tunc non optimo posita fuisset Loco, nervosam dixit orationem. Verum paucis secundantibus, imo cum de Paulinis sermonem instituisset, plurimis in consessu murmurantibus (revectis jam aliunde Diplomate Regio anno eodem 1802-o 25-a Aprilis Benedictinis . . . Praemonstratensibus . . . Cisterciensibus . . . in quibus maxima Institutionis spes ponebatur) totum negotium in fumum abiit." F. Nagy A. i. m. 6. 1.
1805. február 1-én I. Ferenc pápóci préposttá nevezte ki Somogyt. Az adományozás indokolásában megemlíti Somogy törvényismeretét, jogi tudását s azt a fáradhatatlan buzgóságot és kiváló ügyességet, amellyel az 1802-i országgyűlésen a haza érdekében buzgólkodott.2)
2) A kinevezési okmány a püsp. lev. III. sz. 7. f.-ban van.
Az 1806. évben súlyos ragály dühöngött Győrött. A lelkipásztorok részint maguk is áldozatul estek a ragálynak, részint betegágyban feküdtek s így nem végezhették kellő módon a rájuk bízott nyáj gondozását; ekkor Somogy, jóllehet, mint a kir. tábla prelátusa, nem volt a lelkipásztorságra kötelezve, életének nyilvánvaló veszélyeztetésével magára vállalta a betegek gondozását, eljárt a katonai kórházakba s testileg, lelkileg egyaránt ápolta őket.3)
3) Sztankovits: Oratio funebris 11. 1.
A szombathelyi egyházmegye nehéz szívvel várta új főpásztorának kinevezését. Szily János évek óta befejezetlenül álló, romlásnak indult székesegyházának látása szomorúsággal töltötte él a papok s világiak szívét egyaránt. 1802 óta, mikor elfogyott a Szily-hagyatékból s az uralkodó által az időközi jövedelmekből adott összeg, mi sem történt az építkezés, ill. díszítés terén. A szombathelyiek Herzan bíboros megkerülésével egyenesen a jólelkű I. Ferenc királyhoz fordultak segítségért 1803 decemberében. A kir. Helytartótanács rendeletére Vasvármegye törvényhatósága bizottságot küldött ki Vajda Antal alispán és Lada Ignác személyében, akik a székesegyház állapotát megvizsgálták s 1804. július 3-án jegyzőkönyvet terjesztettek fel a m. kir. helytartótanács útján az uralkodóhoz. E jegyzőkönyv rendkívül szomorú képet fest a templom állapotáról. A székesegyház tetőzete tatarozásra szorul, a beszivárgó eső a szentély és nagykupola gyönyörű freskóit megrongálta. Az időjárás viszontagságai folytán betört ablaküvegeken keresztül madarak repülnek be a székesegyházba, benne fészket raknak, a falak márványozását s aranyozását bemocskolják. A belső díszítés céljára felállított hatalmas állványok rothadni kezdenek.1)
1) M. kir. orsz. levéltár helyt. oszt. 17324., püsp. lev, III. sz. 4. f.
Két év telt el ezen jegyzőkönyv felvétele óta s a székesegyház megmentésére mi sem történt. Érthető, mily aggodalommal várta az egész egyházmegye a hírt, ki lesz új püspöke? Vajjon áthatja-e a nagy Szily János lelke, áldozatkészsége s művészi ízlése? Lesz-e tudása, pénze és akarata arra, hogy a székesegyház építését méltókép befejezze?
A szomorúság éveit a vigasztalódás nagy boldogsága váltotta fel, mikor a szombathelyi egyházmegyét az öröm s lelkesedés szárnyán bejárta a hír, hogy I. Ferenc a jótékonyságáról, papi életszentségéről országszerte híres perlaki Somogy Lipót Mártont nevezte ki. A királyi kinevezés 1806. június 17-én kelt. Felsorolja Somogy nagy erényeit, tudományát, képzettségét mindenek előtt kedves lelkületét, mintaszerű életét és azokat a kiváló szolgálatokat, melyeket az uralkodónak s nemzetének egyaránt tett. 2)
2) A kinevezési okmány a püsp. lev. III. sz. 1. f.-ban van.
Ám a jószívű király még többet is tett. Hogy bebizonyítsa, mennyire szívén fekszik a szombathelyi székesegyház építésének befejezése, meghagyta Somogyt a győri kanonokság és a pápóci prépostság haszonélvezetében azzal a kikötéssel, hogy, ha a székesegyház díszítését befejezi, köteles azokról lemondani.
Az új püspök azonnal munkához látott. Kölcsönpénzeket vett fel s mielőtt püspöki javaiból egy krajcárt látott volna, a szombathelyiek szeme előtt, nagy boldogságukra, Szily János kora elevenedett meg. Művészek, iparosok serege sürgött-forgott városukban s a székesegyházat megtisztogatva, a belső díszítés legszükségesebb munkáit elvégezve; néhány hó leforgása alatt oly állapotba hozták, hogy istentisztelet céljaira használhatóvá vált.
Az egyházmegye öröme igen nagy volt. Az új főpap egyéniségének kedvessége, a szentek titokzatos vonzó ereje elbájolt mindenkit. Eölbei János, akinek nevét eleinte mint püspökjelöltét emlegették 1),
1) Így pl. Koller József, a pécsi egyházmegye tudós történetírója, Eölbeihez 1804. június 12-én irt levelében Püsp. lev. 1. sz. V f.
július 18-án így ír a bécsi nunciatúra kancellárjához: "Az isteni Gondviselés megkönyörült árva egyházmegyénken . . . valóban jóságos és jámbor urat kaptunk s én annál is inkább örvendek, mert egyébként is rokonság fűz hozzá s egykor tanítványa voltam a filozófiában és együtt laktam vele."2)
2) "Dominum profecto nacti sumus bonum, et pium, mihique de illo tanto magis gratulor, quod ceteroquin sim illi cognatione junctus ac olim Discipulus in Philosophia, et Convictor in hospitio fuerim." Eredeti fogalmazvány u. o.
Busa Kristóf, a nunciatura kancellárja július 24-én válaszol Eölbeinek s ő is elragadtatással nyilatkozik az új püspökről: "Mons. Somogyi itt volt mint kinevezett püspök, le tette a hitvallást s azután elutazott Máriacellbe. Most azzal vagyok elfoglalva, hogy befejezzem az ő processusát, mely - remélem - a jövő héten elküldhető lesz Rómába. Nem volt szerencsém tovább láthatni őt, mint néhány pillanatig; de e néhány pillanat is elég volt arra, hogy a legmagasabb fogalmat alkossam magamnak az ő erényeiről; modorának nemessége s szívének jósága, mellyel első tekintetre a legnagyobb tiszteletet szerzi meg magának, leírhatatlan."3)
3) U. o.
Somogy kinevezésének pápai megerősítése augusztus 26-án kelt. VII. Pius pápa lelkére köti az új püspöknek, hogy a székesegyház építését mielőbb fejezze be, a székeskáptalanban állítsa fel a teológus és a penitenciárius kanonok stallumát és egyházmegyéje számára a "Mons pietatis"-t.4)
Augusztus 30-án kelt brevejeben pedig megengedi Somogynak, hogy az új székesegyház teljes elkészüléséig a pápóci prépostságot s a győri kanonokságot megtarthassa.5)
4) Így nevezték az egyház által az uzsora elleni védelem céljából alapított oly bankszerű intézeteket, melyek lemondván a nyereségről, a hitelkeresők terheinek enyhítésére törekedtek. V. ö. Szentiványi Károly: Montes Pii. Veszprém. Egyházmegyei könyvnyomda. 1925. 5) Püsp. lev. III. sz. 1. f.
Az új püspököt augusztus végén Kis-Cellben találjuk, ahol Hollósy Egyed, bencés áldozópap, aranymiséjén a manuduktor tisztjét tölti be.1)
1) Pacher: A dömölki apátság története. 912. 1.
Szeptember hó első napjaiban örömmel veszi a hírt, hogy új egyházmegyéjének egyik jeles papja, Nagy Gábor, Nagy József nagyprépost öccse, a pesti egyetem tanárává neveztetett ki s az előírt vizsgát Pesten sikeresen letette. Utóda a szombathelyi szeminárium egyházjogi és történelmi tanszéken Vass László lett.
A szombathelyi szemináriumban 1793 óta az egyházmegye növendékein kívül a zengg-modrusi egyházmegye kispapjait is nevelték. Jo. Bapt. Jesich, a zengg-modrusi egyházmegye püspöke, szent. 20-án kelt levelében bejelenti Eölbei kápt. helynöknek, hogy szemináriuma felépült, nov. 1-én megnyílik s kéri, küldje haza kispapjait. Meleg szavakkal fejezi ki köszönetét s ígéri, hogy örökké hálás lesz a szombathelyi egyházmegye iránt.2)
2) "Pro praestitis mihi meisque alumnis innumeris beneficiis atque habitis intervallo tanti temporis totidem vere paternis curis atque sollicitudinibus summas refero grates; aeternum memor, ut ego aeque aliquando de alma Dioecesi Sabariensi bene mereri valeam." Püsp. lev. I. állv.
A székesegyház restaurálása, belső díszítése gyors léptekkel halad előre. November elején a szentély s a kereszthajó két oltára már alkalmas istentisztelet bemutatására s a szószék is készen áll.3)
3) "Non solum in Principe Ara, sed etiam binis aliis, quae ad bina consistunt latera, incruentum Omnipotenti Sacraficium offerre, et ex Ambone Verbum Dei annuntiare licet . . ." Nagy József: Dictio . . . Pg. 5.
Eölbei János nov. 9-én, pünkösd utáni 24-ik vasárnapon, ünnepélyesen megáldja a székesegyházat s utána nagymisét mond. Ez volt az első szentmiseáldozat a katedrálisban.4)
4) Diákonusa Horváth József Elek poéta kispap volt. Assz. K. IV. k. 112. 1.
Somogy november 1-én vette fel a püspöki rend szentségét a győri székesegyházban Vilt József, győri püspök; kezeiből 5)s 10-én sz. Márton ünnepének vigíliáján, tartotta beiktatását az új székesegyházban.
5) E dátum kitűnik Somogynak 1817. okt. 28-án Rómába ad limina tett jelentésének és Strájter József révi prépost, pozsonyi plébános-kanonok Vilt József aranymiséje alkalmával (1811. július 14.) mondott ünnepi beszédének egybevetéséből.
Az ünnepély nagy fénnyel s leírhatatlan lelkesedéssel játszódott le. Külső kereteiben is. pompás volt. Megjelentek rajta Vilt József, győri püspök, Novák Chrysostom, pannonhalmi főapát, a győri, veszprémi, soproni káptalanok, valamint Győr-, Veszprém-, Moson- és Vasvármegyék küldöttségei s papok, hívek rendkívül nagy számban.
A papság reggeli 1/2 9 órakor indult el a székesegyházból a ferencesek templomába, ahol két részre oszolva várakozott püspökére, aki először a vármegye és város küldöttségeit fogadta s azok üdvözlésére adott választ. A ferencesek templomának ajtajánál leszállott hintójáról s a kispapok, papok és kanonokok ünnepélyes menetét követve vonult be a Gyöngyös-utcán át székesegyházába. A Veni Sancte elhangzása után Szabó Imre éneklőkanonok nagymisét mondott, melynek befejeztével Várady János kanonok a kinevező királyi diplomát s a megerősítő bullát felolvasta.1)
1) Assz. K. IV. k. 112. 1.
Ezek befejeztével Nagy József nagyprépost szónoki szépségekben bővelkedő beszéddel üdvözölte új püspökét. Mint egy új szent Mártont várja az egyházmegye Somogyt, - mondta - hisz ő az, aki még mielőtt püspöki jövedelméből bármit is látott volna, nagy költséggel megnyitotta számunkra ezt a csodálatos szépségű székesegyházat; ő az, akinek jósága, bölcsesége és alamizsnái hírét egyházmegyénk régesrég ismeri s most a legnagyobb örömmel s a legboldogabb reményekkel vallja őt magáénak.2)
2) Dictio ad Ill. et Revmum Dnum Leopoldum Somogy de Perlak dum Regimen almae suae Dioecesis ritu solemni capesseret habita per Josephum Nagy Abbatem S. Catharinae de Szerengrad . . . Sabariae, Perger, 1806.
Kresznerics Ferenc, a jeles tudós, ki szemtanúja volt a beiktatásnak, következőkép ecseteli Nagy József beszédének hatását: "Perlaki Somogy Leopold ur . . . ez a mindenektől méltán szeretett és tisztelt Méltóság, fényes béjövetelét nov. 10-én 1806-ban tartotta. A békés Béjövőt az anya-templomban Nagy fogadta szivreható beszéddel, kinek ajakiról mint a Homerusi Nesztoréról, midőn édesdeden folynának az igék, a szelid szívü Fő Pásztor sem tarthatta tovább az öröm könnyeit, bőven hagyta folyni."3)
3) Kresznerics F.: Nagy József, szombathelyi Fő-Prépost élete. Erdélyi Muzéum. Pest, Trattner. 1816. 81-82.1.
Nagy József üdvözlő szavaira Somogy Lipót válaszolt.1)
1) Dictio Illmi ac Revmi Dni Leop. Somogyi de Perlak . . . dum Regimen almae suae Dioecesis ritu solemni capesseret habita Sabariae in nova Cathedrali Ecclesia 10ma Novembris MDCCCVI. Sabariae, Perger.
A szentek szelídsége, alázatossága és kedvessége ömlik el minden szaván. Ismeretes, - mondja - hogy a keresztényég legvirágzóbb századaiban, mikor jóformán annyi szentje volt az egyháznak, ahány tagja, az evangéliumi tökéletesség legragyogóbb hősei, aranyszájú sz. János, sz. Ambrus, Gergely s annyian mások csak híveik könyörgésének engedve, félve, s a felelősség súlyától megremegve, bocsátották vállukat a püspöki tiszt terhei alá. Ma, amikor e kedves környezetben elfoglalom Szombathely püspöki székét, - folytatta - fülemben cseng Ezechiel próféta jajkiáltása, amelyet Izrael pásztorai felé kiáltott, akik a gyengét nem erősítették, a beteget nem gyógyították, az elveszettet nem keresték fel. Lelkemben cseng az Úr szava, mellyel a föld savává tesz, s ha nem sikerül a romlástól megőriznem a rám bízottak ezreit, nem vagyok másra való, mint hogy kivettessem s a járókelők lábaikkal tapossanak. Úgy érzem, mintha sz. Pál szavait hallanám, amint azt parancsolja, hogy az Úr minden parancsát szeplő nélkül, tisztán megőrizzem s őriztessem az Úr eljövetele napjáig.
Vajjon nem kell-e megremegnem mindezek hallatára, hogy Oza sorsára jutok, aki vakmerően nyújtotta ki kezét az Úr szentélye felé?
De van egy más ok is, amely növeli félelmemet. Szomorú korunkban a vallást mindenütt megvetik, parancsait lábbal tapossák. A féktelen "szabadság" nevében minden törvényt megvetnek. Nem kell-e püspökségem küszöbén térdre hullanom az örök Bíró színe előtt, aki tőlem számadást fog követelni a lelkek ezreinek összeomlása miatt?
Mikor mindezt szemlélem s lelkem aggodalommal telik meg, igazságtalan volnék, ha nem fordítanám figyelmemet arra, ami lelkemet kell, hogy felemelje, bizalommal s vígasszal eltöltse.
Vigasztal az Isten végtelen irgalma, mely a benne bízókat nem hagyja el, mely a gyengéket választja ki oly sokszor, hogy ne legyen okuk másban bízni, mint egyedül az ő irgalmában.
Vigasztal két elődöm példája, mellyel az útat megmutatták, amelyen járnom kell. Mit hirdet ez a hatalmas templom mást, mint azt az emberfölötti buzgóságot, amely az első szombathelyi püspök lelkében lobogott? Ugyanily csodálatos buzgósággal építette ő az egyházmegye híveinek lelkében az Isten templomát, nem tűrte, hogy bárhol tanyát üssön a bűn, példájának, szavának, kezének erejével üldözte a romlást mindenütt. S mily kiváló erények laktak az ő utódjának lelkében! Ki tudná elégséges dicsérettel magasztalni a szegények iránti bőkezűségét, őrködését a fölött, hogy az istentisztelet az Egyház előírása szerint mutattassék be, buzgólkodását az irányban, hogy a hívek a tanítás lelki táplálékát minél bővebben kapják?
Vigasztal a szombathelyi egyházmegye papságának jó hírneve, vigasztal az a tudat, hogy hűséges munkatársakra találtam bennetek, akik szívetek egész melegével szolgáljátok a ránk bízott nyáj lelki üdvét . . .
Kispapjaihoz, a szerzetesekhez, a vármegyék küldötteihez s a néphez fordul ezután; mindhez van kedves, biztató szava. Végül a székesegyház s az egyházmegye védőszentjeihez szól, a b. Szűzhöz és sz. Márton püspökhöz, kéri az ő hatalmas pártfogásukat s azután felszólítja papjait és híveit, hogy vele együtt ajánlják lelküket az Úr Jézusnak, közös erővel építsék tovább az Úr titokzatos testét, az egyházat, hogy ő egykoron püspöki feladatának gondos teljesítése, hívei pedig főpásztoruk szavának engedelmes követése által ne kárhozatot, hanem az örök élet koronáját nyerhessék el az igazságos Bírótól.
Somogy püspök beszédének befejezése után a főoltárhoz ment, ott a "Salve Regina"-t intonálta. Az ének végeztével a papság és a nép kíséretében vonult a püspöki palotába.
Az ünnepség fényét fokozta az a sok, nyomtatásban is megjelent verses köszöntés és hódolatnyilvánítás, mellyel Szombathely új püspökét fogadta. A verses köszöntők szerzői közül megemlítem a következőket: Szombathely város előljárósága és népe (Senatus Populusque Sabariensis), Rosty János apát, Róka Imre teol. tanár, Ballai György, a papnövendékek, egy árva busteusi pásztor (Horváth József Elek), a Streibig árvák; sőt még a hölgyek sem hiányoztak az ünneplők közül, "Az asszonyi nemnek nevében" Takács Terézia köszöntötte szép versezettel a szombathelyi egyházmegye új főpásztorát.1)
1) A köszöntő iratok címét lásd a 240.-l. lapon.
Valamennyi nagy lelkesedéssel szól az új főpásztorhoz s valamennyiben felcsendül a remény:
In Leopoldo novo Praesule
Jaurino renascetur Tibi
Martinus
Natus Sabariae.2)
2) Chronosticae decorationes exhibitae, dum Illmus Dnus L. Somogyi . . . pro Episcopo installaretur.
(A győri Lipótban, új püspöködben újra születik számodra Sabaria nagy szülöttje, Márton.)
,,Viduljon Szombathely megbusult népsége,
Papsága, Rendjei és a szegénysége.
Mert SZILI nagy lelke Benned feltámadott,
S két tornyain kezdvén szerte szét áradott.
Mint ha látnám, tudom; hogy s miként élednek,
Az ő szent hamvai vélünk örvendenek.
Mert tsak ők zárattak azon szük üregbe,
Lelke pedig munkál egy más oly Püspökben.
Gyorsan hát LEOPOLD! lépj a trónusához.
S abba ülvén kapjál mytrához, páltzához.
Tegyed kezeidet hajód kormányára
Vigy minket boldogult híveknek partjára . . ."3)
3) Nagym. Perlaki Somogy Leopold . . , beiktatására egy árva busteusi pásztortól szereztetett öröm versek. 7. l
.Így zajlott le az a nap, "melyen a papság s a nép leírhatatlan örömmel (ingenti jubilo) iktatta be perlaki Somogy Lipótot . . . Így végződött az az ünnepség, melyhez hasonlót Sabaria soha azelőtt nem látott. Így üdvözölte beléptekor azt a püspököt, kihez hasonló főpásztora azelőtt nem volt."4)
4) Horváth József Elek a kispapok assist. könyvében. IV. k. 112. 1.
"A gondjaira bízott egyházmegye kormányzását oly serénységgel vette kezeibe és oly kitartó szorgalommal gyakorolta, hogy környezetének 5)lelkében az a megalapozott kérdés támadt, vajjon őket munkáinak és gondjainak részeseivé választotta-e ki, avagy tisztára csak azért, hogy tanúi legyenek az ő pásztori gondjainak és munkájának.
5) A püsp. hivatal alkalmazottai.
A szent gyűléseken és ítélkezéseken, hacsak magasabb kötelességei, vagy betegsége távol nem tartották, személyesen elnökölt; komolyan, éberen, ritkán szigorúan, annál többször könyörületesen; amikor hivatali kötelességének eleget tett, nem volt többé hivatalos személy: s nála, ami a legnagyobb ritkaság, a jóság nem csökkentette a tekintélyt, a szigorúság nem kisebbítette az iránta való szeretetet."1)
1) "Regimen vero creditae Dioeceseos tanta alacritate suscepit, et adeo quieta industria exercuit, ut sibi proximioribus fundatum oboriretur dubium, num in laborum et Curarum partem, aut potius in nudum testimonium pastoralis sollicitudinis electi essem. Sacris Conventibus et Judiciis, nisi altius Officium aut sinistra valetudo abesse coegit, in persona praesedit; gravis, intentus, raro severus, saepius misericors, ubi officio satisfactum, nulla amplius potestatis persona: nec illi, quod est rarissimum, facilitas auctoritatem, aut severitas amorem deminuit". Püsp. lev. I. állv.
Így jellemzi püspökét halála után Steiner Ferenc, aki püspökségének egész ideje alatt szolgálta jegyzői, majd titkári minőségben Somogy Lipótot.
November 14-én a püsp. szentszéket alakította meg. Tagjaiul kinevezte a 6 kanonokot, a tb. kanonokokat, a szeminárium 4 tanárát és a püsp. titkárt. Kijelentette, hogy az elnöki tisztet, hacsak teheti, maga tölti be. Zsinati vizsgálókul kinevezte a 6 kanonokot, a 4 teol. tanárt, a püsp. titkárt és a Szombathelyhez legközelebb lakó tb. kanonokot. November 16-án a sz. Márton-oltárnál papokat szentel, köztük Sághy Mihályt, a későbbi váci nagyprépostot. Nov. 18-án kelt körlevelében kenetteljes szavakkal köszönti papságát. Kéri, legyenek hűséges munkatársai a lelkek üdvének szolgálatában. Különösen lelkükre köti, hogy a szentírást szüntelenül olvassák. "A szentírást gyakran olvasd, sőt soha le ne tedd kezeidből. Legyen kezeidben ez a kódex, mikor az álom rád borul s lehanyatló fejedet a szent lapok fogják fel"2),mondja sz. Jeromossal. Legyenek türelmesek, jósággal teljesek híveik iránt és buzgó szívvel kérjék számukra Isten kegyelmét.
2) "Divinas Scripturas saepius lege, imo nunquam de manibus tuis sacra lectio deponatur. Tenenti codicem somnus obrepet et cadentem faciem pagina sacra suscipiat." S. Hier. in ep. ad Nepotianum.
Viseltessenek gyermeki bizalommal az Istenanya iránt és a népesebb helyeken szombaton d. u. a nép nyelvén imádkozzák a b. Szűz litániáját és a szentolvasót. Egyebekben megerősíti mindenben mindazt, amit Szily János az Instructio-ban "bölcsen és szentül" elrendelt.
A jámbor püspöknek egyik legfőbb gondja volt kispapjainak nevelése s a szemináriumi előljárók gondos megválasztása. Nov. 18-án levelet ír az egyházmegye egyik legbuzgóbb papjához, Szilassy Ignác jáki plébánoshoz s felszólítja, fogadja el a szemináriumi lelkiigazgatói állást. Igaz ugyan, hogy a lelkiigazgatónak mindössze csak 200 frtnyi fizetése és 50 frt. könyvtárosi illetménye van a teljes ellátáson kívül, de ezen a jövőben javítani akar, mert az a vágya, hogy ezt a legnagyobb figyelmet érdemlő állást érdemeket szerzett, alkalmas emberekkel tölthesse be.1)
1) "Cum nihilominus efformatio Spiritus Juventutis Ecclesiasticae magnopere mihi cordi sit, et vel propterea providendum mihi esse existimem, ut obtenta meliori subsistentia, futuris quoque temporibus Viri Ecclesiastici bene meriti ethabiles ad gerendum praedictum munus haberi possint, dabo operam, ut maiori nonnihil Salario Stationi huic maximam considerationem exposcenti provideatur."
December 15-én értesíti papságát, hogy a Kenedics József megyei mérnök által készített, rézbemetszett egyházmegyei térképet ki fogja adni, de előbb újra rendezi az egyházmegyét. A németújvári esp. kerületből kiszakítja a pinkafői esp. kerületet s ezzel az egyházmegye esperesi kerületeinek száma 15-re emelkedik; felsorolja e kerületek plébániáinak új beosztását.
1807. A következő 1807. évben kikéri rendjétől Mollik Tóbiást, a győri bencés rendház főnökét s gimn. igazgatóját, a kiváló dogmatikust s házi teológusként és könyvtárosként tartja magánál. A jeles tudós 1815-ig volt vendége ifjúkori barátjának.2)
2) Mollik Tóbiás 1751. június 13-án szül. Győrött, a bencés rendbe lépett; a rend eltörlése után (1784) Győrött a püsp. líceumban, azután Egerben, 1786-1790-ig a pesti egyetemen és 1794-1802-ig Győrött a papnevelőben teol. tanár volt. 1802-ben a rend visszaállításakor a győri rendház főnöke és gimn. igazgató, 1807-1815-ig Somogy Lipót könyvtárosa és házi teológusa, 1815-től kezdve Győrött mint lelkiatya működött; meghalt 1824. ápr. 15-én Győrött. V. ö. Szinnyei Magyar Irók IX. k. 150. 1. (Budapest, 1903.) és Sörös P.: A pannonhalmi főapátság története VI. A. 32-35. 1., VI. B. 143. 1.
A székesegyház belső díszítésének munkáját serényen folytatja. A Szily által szerződtetett mestereket alkalmazza, újra Szombathelyen dolgoznak Prokopp, Rumpelmayer és társaik. Nagy gondot okozott Somogynak a hajó dongaboltozatának kifestése. Maulbertsch, Dorfmeister még Szily életében elhaltak s 1807. január 17-én Winterhalder is követte őket. Végül Spreng Antal bécsi festőművész mellett dönt. 1807. március 23-án szerződést köt vele; Spreng kötelezi magát, hogy a Szily által megvásárolt Maulbertsch-féle színvázlat nyomán megfesti a hajó dongaboltozatán Mária születését ószövetségi előképeivel, megtervezi s megfesti a kórus fölé kerülő allegorikus képet. A munkát a következő hónapban megkezdi. Somogy mindezekért 3400 frtot fizet, a művésznek s 2-3 segédjének lakást és ellátást ad s 100 forintban téríti meg az útiköltséget.1) A következő évben, augusztus 24-én a hiányzó oltárképekre vonatkozólag (sz. József, sz. Sebestyén, Nep. sz. János) köt szerződést Sprenggel.2)
1) Kapossy i. m. 35., 88. 1.
2) U. o.
Új francia háború küszöbén állott ez időben az ország. A kormány a katonai létszám biztosítását kívánta és pedig rendes sorozás útján. Egyúttal nagyobb rendkívüli adót követelt, hogy pénzügyi helyzetén javíthasson és hitelét emelhesse. Ezért új országgyűlést hívott össze április 5-ére Budára. Somogy is részt vett ezen; távozása előtt, március 31-én Nagy Józsefet kinevezte helynökévé, szigorúan körvonalazva ügykörét. Az országgyűlés december 15-ig húzódott. Az ellenzék, melynek lelke Somogy Lipót unokaöccse, felsőbüki Nagy Pál volt, a kormány kívánságainak teljesítése ellenében nemzeti vívmányokat követelt. A tárgyalásokon s megbeszéléseken élénk részt vett Somogy püspök is.3) Titkára, Steiner Ferenc e szavakkal jellemzi tevékenységét: "Mindkét hatalom érdekében sokat tett tanácsa s munkássága által, oly lelki önmérséklettel és bölcseséggel, hogy joggal kérdezhetjük, a királynak, vagy az országnak volt-e ő kedvesebb?"4)
3) Magyarország Köz-gyülésének jegyzőkönyve (1807. Pest. Landerer) a 49, 54, 95, 181, 227, 270, 371, 664, 771. oldalakon említi Somogyt, mint a főrendek küldöttségének tagját, vagy vezetőjét. 4) "In utriusque Reipublicae emolumento plura consilio et opere egit, tanta animi temperantia et discretione, ut merito quaeratur, an Regi, aut Regno charior eset?"
Ápr. 5-én Budán kelt levelében felszólítja Nagy Józsefet, készíttessen Anreith által költségvetést a deficientia (elaggott papok háza) felépítésére. Nagy május 20-án küldi el válaszát, melyben közli püspökével a deficientia elhelyezésére s felépítésére vonatkozó terveket. A püspöki telken leendő építkezést nem ajánlja, mert e telket a különféle épületek, ú. m. a szeminárium, a zenészek háza, a Csury-féle ház és a gimnázium nagyon megszűkítették. Anreith leginkább a Kámoni-utcában (előbb Vár-u., jelenleg Szily J.-u.) a szeminárium melletti két kanonoki házon túl fekvő s az utca rendjét megbontó 3 zsuppfedeles kis ház megvételét, lebontását s az e telken való építkezést ajánlja. A 3 ház megkapható 12.000 forintért; Anreith költségvetése összesen 36.598 frt. 30 kr.-t tesz ki, ezen összegben a fenti vételár is bennfoglaltatik. Június 2l-én Somogy püspök értesíti Nagyot, hogy a kir. tanács sokalja és nem fogadja el Anreith költségvetését. A vallásalap túl van terhelve különféle kiadásokkal.
Augusztus 1-étől szept. 21-ig a diéta szünetelt s ez időre Somogy hazajöhetett székhelyére. A valuta romlása miatt mind nagyobb gondot okozott az egyházmegyének a kőszegi Kelcz-Adelffy árvaház fenntartása alapítványainak értékcsökkenése folytán. Nagy József nov. 10-én a püspök névnapján Budára küldött gratuláló levelében örömmel írja, hogy a káptalan az árvaház segítségére küldött adománnyal kedveskedik püspökének ünnepére.
Nov. 27-i levelében Nagy J. jelenti, hogy Kenedics mérnök az egyházmegye térképéről 200 finomabb és 400 egyszerűbb levonatot készít, megszerzendőnek tartja azonban a rézvésetet (a negatívumot) is, hogy később is rendelkezésre álljon, ha új levonatokra lesz szükség.1)
1) E negatívum megvan ma is a püsp. palotában.
A székeskáptalan tagjai közt belső viszály lappangott. Somogy püspök felszólította Nagyot, hogy minden erejével hasson oda, hogy az ellentét megszűnjék. Fenti levelében Nagy így válaszol püspöke felszólítására: "Gyermeki engedelmességgel fogadom Méltóságod intelmét az egyetértésre való törekvést illetőleg. Bármily mélyen gyökerezik is szívemben a béke szeretete, azt növelni és erősíteni törekszem; mert semmi sem hasznosabb, semmi sem szentebb a lelkek egységénél; de ez csak akkor válik szentté és hasznossá, ha egyetértés áll fenn arra vonatkozólag, ami igaz és jó."Dec. 15-én ér véget a diéta. Mint elődeit, úgy Somogyt is elnökévé választják azon bizottságnak, melyet a Stájerország felé eső határok kiigazítására küldöttek ki. Karácsony vigiliája előtt két nappal érkezett vissza székhelyére.
1808. Somogy püspök szerénysége, egyszerűsége volt bizonyára az oka annak, hogy a püspöki miséken a kanonokok közül ez időben egyedül Eölbei János segédkezett, mint lib rifer. Bezzeg nem tetszett ez a kispapoknak, akik még emlékeztek Herzan bíboros fényes pompával bemutatott főpapi szentmiséire s azért az assistentia-könyv írója Vízkereszt ünnepén (jan. 6.) feljegyzi: "Apátok nem segédkeztek, sem ez alkalommal, sem máskor, mikor a püspök úr a székesegyházban főpapi funkciót végez. Nem látom tisztán, mit kell e dologban inkább dicsérnem, mit inkább hibáztatnom."1) (T. i. a püspök részéről az alázatosságot, vagy az apátkanonokok részéről a mulasztást-e?)
1) Assz. K. IV. k. 143. l.
Április 1-én papjaihoz intézett pásztorlevelében közli ama súlyos okokból fogant elhatározását, hogy minden negyedévben teológiai tárgyú kérdéseket tűz ki lelkipásztorkodó papjai elé, egyik alkalommal a dogmatikai és biblikus tárgykörből, másik alkalommal az erkölcstani, egyházjogi és történelmi tárgykörből merítve azokat; a kérdésekre adandó választ 3 hónap leforgása alatt írásban kell kidolgozniok s az esperes útján a püspökhöz felterjeszteniök. Ezen dolgozatok beérkezése után ő a 3 kérdésre rövid, világos választ ad, melyet a körlevelek könyvébe tartoznak bevezetni.2)
2) A papság írásbeli válaszai "Resolutiones Casuum" címmel a püsp. lev. I. sz. több fiókjában vannak összegyűjtve.
Április 22-én új előterjesztést intéz a királyhoz a deficientia ügyében. Nem ajánlja, hogy az elaggott papok a szemináriumban helyeztessenek el. A szeminárium a kispapok számára megfelelő ugyan, de nagyon szűk területre van szorítva. Nincs sem faháza, sem más szükséges melléképülete. Ez volt az oka annak, hogy hamarosan püspökségének elfoglalása után a szemináriummal szomszédos püspöki kert egy részét átengedte papneveldéjének.3)
3) Bizonyára a jelenlegi szemináriumi kertet érti ezen.
Lehetne ugyan még egy harmadik emeletet húzni az épületre, de pedagógiai szempontból mindenképp helyteleníti, hogy a deficiensek és kispapok egy házban helyeztessenek el. Az agg papokat u. i. nem lehet a szemináriumi házi törvények parancsainak teljesítésére kötelezni, viszont a papnövendékek fegyelmére feltétlenül káros volna, ha a velük együtt lakók nem követnék az ő életrendjüket.
Feltétlenül kivánatosnak tartja, hogy a deficiensek együtt lakjanak s a világ lármájától távol, anyagi gondoktól mentesítve, lelki életüknek s az örök életre való előkészületnek szentelhessék hátralévő napjaikat.
A Kámoni-utcában a szeminárium és a két kanonoki ház után következő 3 kis ház megvételére s az ama telken építendő deficientia épületére vonatkozó költségelőirányzatot a vallásalapra felügyelő bizottság túlságosan magasnak találja. Somogy püspök megszorítja e tervet s eláll az egyik ház megvételétől; a két kis ház vételára s a helyükre tervezett deficientia építési költsége együttesen 28.000 forintot tesz ki. Kéri e terv kegyes elfogadását.1)
1) Püsp. lev. I. állv.
Április 8-án írja alá parancsát az uralkodó, mellyel az összes hatóságoknak meghagyja, hogy a kánoni egyházlátogatás alkalmával minden módon segítségére legyenek Somogy püspöknek. A püspök májusban kezdi meg vizitációs útját. Először a tótsági, majd az őrségi kerületet járja be; 6-7-én Vízlendván, 8-án Perestón, 9-én Felsőlendván, 11-én Hidegkúton, 13-án Csendlakon, 15-én Muraszombaton, 16-án Szentsebestyénen, 17-én Mártonhelyen, 18-án Szentbenedeken és Felsőpetrócon, 19-én Nagydolányban, 20-án Apátistvánfalván, 21-én Felsőszömökön, 22-én Rábaszentmártonban, 23-án Dobrán, 24-én Gyanafalván, 25-én Badafalván, 27-én Nagyfalván, 28-án Szentgotthárdon, 29-én Rábakethelyen, 30-án Rábagyarmaton, 31-én Őriszentpéteren és Nagyrákoson, jún. 1-én Kercán, Hodoson és Veleméren végez egyházlátogatást. Itt megszakadt útja, mert az országgyűlési meghívás elszólította; a következő év tavaszán a francia megszállás akadályozta, úgyhogy csak 1811-ben vehette fel újra megszakított egyházlátogatási útja fonalát.2)
2) U. o. a III. állványon vannak elhelyezve a vis. can. iratai.
Július 12-én Batthyány Károly grófhoz, az őrségi kerület több plébániájának kegyúrához ír levelet. Felsorolja a templomok, plébániák felszerelésében, állapotában tapasztalt rend kívül nagy hiányokat, melyeket a kegyúr tartozik restaurálni és főpásztori fájdalmát s gondjait élénken visszatükröző szavakkal kéri kötelezettségeinek teljesítésére. Kérése, sajnos, eredménytelen maradt, amint ez kitűnik Batthyány János grófhoz 1821. okt. 21-én írt leveléből, melyben keserű szívvel panaszolja fel a kegyúri épületek pusztulását; a veleméri templom pl. már inkább istállóhoz hasonlít, mint Isten házához. Elmondja, mint igyekezett a kegyurat kötelessége teljesítésére bírni, de minden eredmény nélkül.1)
1) Püsp. lev. I. állv.
Az esztergomi érseki szék gróf Batthyány József bíboros halála óta (1799. okt. 23.) üresedésben volt. Ez év jan. 25-én a király Károly Ambrus főherceget nevezte ki a hercegprímási méltóságra. Az ifjú főherceg július 7-én rendkívül kedveshangú levélben kéri fel Somogyt, hogy július 24-én Bécsben Fischer István báró egri érsek által végzendő felszentelésénél Vilt József győri püspökkel együtt asszisztáljon. "Szeretném, ha nem tagadná meg nekem e lelki munkát Méltóságos Uram" írja.2)
2) "Velim, hanc mihi spiritualem operam suam ne omnino deneget Illustritas Vestra." U. o.
Somogy július 15-én válaszol a főherceg levelére. "Jóllehet méltatlan vagyok arra, hogy ily nagy fejedelemre, ily magas metropolitára, a felszentelendő érsekre kezeimet fel tegyem, Királyi Fenséged kegyes parancsát teljesíteni fogom s július 22-én (Isten segítségével) Bécsben leszek."3)
3) U. o.
A felszentelés július 24-én Bécsben történt nagy ünnepélyességgel. Fischer báró egri érsek, Vilt J. győri püspök és Somogy tették kezüket Esztergom ifjú érsekének fejére.4)
4) Michael Paintner: Trauerrede auf . . . Carl Ambrosius Primas des Königreichs Ungarn. Ofen, 1810. S. 24.
Esztergomban kitörő örömmel fogadták a főherceg-prímást. A beiktatás alkalmával rendezett fényes ünnepségen aug. 17-én, "mint Vas és Szala vármegyei követségek szószóllója Nagy József szombathelyi nagyprépost örvendező beszéddel tisztelte meg Esztergomban Ő Kir. Fő Herczegségét Magyar Ország Prímását, Ambrus Károlyt."5)
5) Kresznerics: Nagy József élete. Erdélyi Muzéum, 1816. V. f. 82. 1. Nagy beszéde nyomtatásban e cím alatt jelent meg: Dictio Reverendissimi Domini Josephi Nagy Cathed. Ecclesiae Sabar. Praepositi Majoris occasione Installationis Serenissimi A' Ducis Caroli Ambrosii Regni Hungariae Primatis in Sup. Comitem Cottus Strigoniensis die 17ma Augusti MDCCCVIII. nomine Statuum et OO. Comitatus Castriferrei habita. Sabariae, Perger. 1808.
Lendületes beszédében kifejezi reményét, mely szerint az a tény, hogy az ország első tisztviselőjét, a nádort és első papját, a hercegprímást királyi vér kapcsolja össze, biztosítéka annak, hogy a vallásos élet, az erkölcsök tisztasága, a tudományok s a gazdasági jólét nagy felvirágzás előtt állanak s alkotmányunk sértetlenül száll át a késői, hálás utódokra. A francia háború következtében a gazdasági helyzet mind súlyosabb, az inség nőttön no s ez egyik oka annak, hogy a szemináriumot néhány néhány nappal a szokottnál előbb bezárják, s a kispapokat hazaengedik.1)
1) " 25-a Augusti, qua die finis Anno scholastico partim propter summam omnium rerum caristiam partim propter Illustrissimi Praesulis ad Comitia 28-a Aug. inchoanda maturiorem discessum, impositus . . ." Assz. K. IV. k. 161. 1.
A tanév korábbi befejezésének másik oka a püspök távozása volt, ki az aug. 28-án Pozsonyban megnyíló országgyűlésre sietett.
Az országgyűlés aug. 28-tói nov. 5-ig tartott. Lefolyása sokkal simább volt az előző évinél. Mária Ludovika királynénak koronázása, fivérének, Károly Ambrusnak, a hercegprímási székbe történt kinevezése megértő hangulatot teremtett a király és a nemzet között. A fenyegető napoleoni háborúra való tekintettel az országgyűlés megalkotta a nemesi felkelési törvényt. Ha 3 év alatt az ország határait fenyegető háború ütne ki, a királynak jogában áll e törvény szerint az insurrectiót országgyűlés nélkül is fegyverbe szólítani. Külön bizottságot küldenek ki bandériumok megszervezésére. Viszont teljesedésbe megy a nemzet régi vágya. Törvénybe iktatják a magyar nemzeti katonai akadémiát, melyet a királynő iránti tiszteletük megörökítésére Ludovikának neveznek.
A szombathelyi 6 osztályú gimnáziumban eddig a ferencesek, majd később szerzetesek, egyházmegyei papok és világiak vegyesen tanítottak. Ferenc király 1802-ben vissza állította a Csorna-premontrei kanonokrendet s a visszaállítást elrendelő királyi levélben kötelezte két gimnáziumnak - a varasdinak és a keszthelyinek - tanárokkal való ellátására. A rend a távolságra és nyelvi különbségre alapított érvesésével elérte, hogy a varasdi helyett a szombathelyi gimnázium vezetésével bízatott még. Buday Ágoston prelátus 50.000 forintért megvásárolta rendje számára társháznak Batthyány Károly grófnak a főtérré néző kétemeletes házát, melyet 27 évvel előbb Szegedy János kanonok Hefelével építtetett 1) s ebbe költözött ez év őszén az a 6 prem. tanár, aki a gimnáziumi tanítást novemberben megkezdte. A líceum továbbra is a világi papok kezében maradt.2)
1) Szegedy János 1786-ban felsőörsi préposttá történt kinevezése után lemondott a szombathelyi kanonokságról s eladta házát.
2) Kunc-Kárpáti: Szombathely monographiája 174-5. és 401. 1.
Okt. 21-én beadványt intéz Somogy L. a kir. udv. tanácshoz; jelenti, hogy nagyszámú vend és horvát híve lelki szükségletének kielégítése céljából a megállapított kispapi létszámon fölül még négy növendéket vett fel a szemináriumba és kéri, hogy a vallásalapból a szeminárium számára adott segélyt 46 helyett 50 kispap számára folyósítsák.
Okt. 28-án kilép a kispapok sorából és világi pályát választ a jeles költő, Horváth József Elek, aki a teológia IV. évfolyamát már a megelőző évben elvégezte, de korhiány miatt nem volt szentelhető s ez évben grammatikát tanított a szombathelyi gimnáziumban.3)
3) Társaitól, barátaitól e verssel búcsúzik: Isten Veletek, kik nem színes Barátim vagytok! Szombathely, 1808. (8-r. 4 l.) P. Tk.
Ugyanezen napon szenteli Somogy Szalay Imrét, a későbbi akadémikust s veszprémi kanonokot, aki ez időben már a szeminárium dogmatika professzora volt.
Nov. 5-én zárul az országgyűlés és Somogy L. újra viszszatérhet székhelyére. Spreng e hónapban végez a hosszhajó dongaboltozatának festésével. Művészete, sajnos, nem bizonyult egyenrangúnak sem Maulbertschével, sem Winterhalderével.
Annak az általános tiszteletnek, mellyel Somogy Lipótot mindenütt körülvették, beszédes jele a következő eset. Az ú. n. Farkas-erdőre mind a jánosházai, mind a sárvári uradalom igényt tartott. Ferenc kir. főherceg, a sárvári uradalom birtokosa és Erdődy Károly gróf, a jánosházai uradalom tulajdonosa abban egyeztek meg, hogy a vitás kérdés eldöntésére a mindkettejük által rendkívül nagyrabecsült Somogy püspököt kérik fel, amit nov. 29-én kelt levelükben mindketten meg is tettek.4)
4) Leveleik a püsp. lev. I. állv. kurrens iratai közt.
Az országgyűlés határozata értelmében Vasvármegye karai és rendjei dec. 19-én foglalkoznak a nemesi felkelés ügyével. Elhatározták és lázas sietséggel kezdik meg a nemesek összeírását.
1809. Az összeíró bizottság munkája eredményét a febr. 6-án tartott közgyűlés elé terjesztette, melyen Somogy püspök is részt vett. Ez alkalommal kijelölték azt a bizottságot, mely az egyes járások nemessége felett a szemlét megtartotta.
A háború fenyegető veszélye mindinkább közeledett. Napoleon hatalmi őrülete nem ismert határt. Egyik uralkodóházat a másik után fosztotta meg koronáiktól, hogy azokat testvérei, rokonai közt szétosztogassa. I. Ferenc febr. 19-én kijelentette, hogy a béke tovább fenn nem tartható s a megyéket nemcsak a felkelés gyors szervezésére hívta fel, hanem arra is, hogy mind katonasággal, mind élelemmel tőlük telhetőleg segélyezzék a hadsereget.
A bizottság, mely a szemlék megtartásával volt megbízva, febr. 25-én befejezte működését s gróf Széchenyi Ferenc a febr. 27-én tartott közgyűlésen nagy örömmel számolt be arról, hogy a megye vitézeinek száma 275 lovasra és 2303 gyalogosra emelkedett, s megemlítette, hogy még sok lovas vitéz szeretne részt venni a felkelésben, de a ruházat és felszerelés hiánya miatt ebben akadályozva vannak. Somogy püspök erre indítványt terjesztett elő, hogy azon 50.000 és néhány forintból, mely az 1800-ik évi felkelésből megmaradt, emeljék a lovasság számát 600-ra; a karok és rendek nagy lelkesedéssel magukévá tették az indítványt.
József nádor, hogy a felkelés ügyének személyes megjelenése által nagyobb lendületet adjon, beutazta Dunántúlt. Március 3-án a "Lesvár" nevű csárdánál a megye díszes küldöttsége fogadta, melynek nevében Nagy József nagyprépost ékes latin beszéddel üdvözölte. A püspöki palota előtt a tanulóifjúság török muzsikával köszöntötte a város magas vendégét, aki a püspöki palotában szállott meg. Másnap, március 4-én a vármegyeházán nagy ovációval fogadták a karok és rendek, Széchenyi F. gróf pedig beszámolt arról, hogy már eddig is 275 lovas és 2303 gyalogos felkelő nemes várja az az indulásra szólító parancsot.
A nádor nagy örömének s megelégedésének adott kifejezést. Nagy József nagyprépost viszont azon óhajtását tolmácsolta lelkes dikcióban, "hogy a fenséges nádor ispán a végett alázatosan megkéretnék, hogy felséges urunknak a rajzolt képét maga kegyes közbenvetésével a vármegye számára megszerezni, úgy tulajdon kegyes személyének rajzolatját is a vármegyének ajándékozni méltóztatnék." Ezen előterjesztés a karok és rendek közt örvendetes visszhangra talált. A nádor a saját arcképét azonnal megajánlotta s megígérte, hogy a királynál is szívesen közbenjár s hozzáfűzte, "hogy a karoknak és rendeknek, hozzájuk viseltető hajlandóságának kimutatására, nemcsak e kívánságát teljesíti örömmel, hanem, ha a király és a haza védelme kívánja, saját személyét is szívesen feláldozza."
A képeket a megye meg is kapta; a két festmény ma a vármegyeház kistermét ékesíti.
A felkelők gyalogos és lovas serege május 1-én Szombathelyre rendeltetett. Szombathely népe lelkesen üdvözölte a vitézeket s Lábos Ferenc táblabíró, Horváth Endre téti plébános és más poéták buzdító versekkel köszöntötték őket.1)
1) Balogh Gyula: Az 1809. évi insurrectio és francia megszállás Vasmegyében. Szombathely, Bertalanffy. 1885. 40-44. 1.
Napoleon e közben feltartóztathatatlanul közeledett Bécs felé, május 13-án bevonult a császárvárosba és 15-én Schönbrunnban kiadta híres kiáltványát, mellyel a magyar nemzetet a "békeszegő Ausztriai Császártól" való elszakadásra szólítja fel.
Napoleon közeledésének hírére az insurgensek parancsot kaptak az indulásra. Május 12-én indult el a gyalogság, 16-án a lovasság és május utolsó napjaiban mintegy 8.000 főnyi nemes gyűlt össze a győri táborba. Győr felé törekedtek János főherceg vert hadai is Itáliából, hogy a Dunán átkelve egyesülhessenek a zseniális Károly főherceg csapataival, aki május 21. és 22-én Aspernnél az első vereséget mérte Napoleonra.
János főherceg seregét nyomon követték Napoleon mostohafiának, Beauharnais Eugennek francia hadai. Ezek átvonulásuk alkalmával Szombathelyt is megszállták s ennek következtében Somogy püspök látván, hogy a papnevelő intézetben a nyugodt tanulás lehetetlen, június 3-án hazabocsátotta kispapjait. A kényszerű szünet július 2-ig tartott.1)
1)Assz. K. IV. k. 187. 1.
Június 12-én Győrnél egyesült János főherceg serege a nádor vezérlete alatt álló insurgensekkel. A fővezényletet, sajnos, nem a nádor, hanem öccse, János főherceg kapta meg. Ifiét nappal később, június 14-én Szabadhegynél zajlott le a magyar nemesi felkelés utolsó harca. A nemesek vitézül küzdöttek, de a fegyverzet és gyakorlat hiányát, valamint János főherceg és Nugent tábornok hadi vezetésének gyengeségét ez nem pótolhatta, a csata elveszett.
Győri győzelmük után a franciák Pozsonyt is elfoglalták s a Duna átkelőit birtokba véve Napoleon seregének megerősítésére siettek. Napoleon megnagyobbodott seregével átkelt a Dunán, döntő ütközetbe bocsátkozott Károly főherceggel és Wagram síkján kétnapos küzdelemben, július 5. és 6-án véres revanche-t vett asperni legyőzetéséért.
Július 12-én Znaimban fegyverszünetet kötöttek a küzdő felek s ennek értelmében Vasmegyének a Rábáig terjedő része ideiglenesen francia uralom alá került.
A francia uralom súlyos terheket rótt Szombathelyre. Ricce, francia dandárparancsnok 1.807.058 frank 82 centime hadisarcot vetett ki Vasvármegyére s azonfelül különféle felszerelési tárgyakat, vásznat, posztót, jelentékeny mennyiségű terményt követelt, sőt, hogy követelésének nagyobb nyomatékot adjon, aug. 2-án egy egész dragonyos ezredet küldött Szombathely megszállására. Száztíz napig időzött itt a 28. számú francia ezred.
A francia megszállás újra alkalmat adott Somogy püspöknek kiváló tulajdonságai bebizonyítására. "Mikor Szombathelyen a két sereg előharcosai nekikeseredett lélekkel törtek egymásra, kötelességének tekintette, hogy most se szűnjék meg övéivel jót cselekedni, s ezért az ellenséges sereg vezéréhez akart menni, hogy őt megkérlelje. A francia kivont karddal, dühösen rohant rá, ő azonban arcának tiszteletreméltó tekintetével kérelmének teljesítésére bírta." Így beszéli el Steiner püsp. titkár az esetet, melyben Somogy püspök híveit a céltalan vérontástól megmentette.2)
2) "Dum Sabariae utriusque exercitus antesignani infensis concurrerent animis, nec tunc quidem a benefaciendo suis cessandum ratus, Duci hostilium copiarum se deprecatorem sistere volens, Gallum stricto mucrone irruentem,sola veneranda faciei specie fin obsequium componit." Szószerint átveszi Steiner e szavait Sztankovits: Oratio funebris 13. 1. - Ekkor terjedt el országszerte az a "bolond beszéd", hogy Somogyt a franciák megbotozták. V. ö. Gróf Desewffy József levele Kazinczyhoz 1809. aug. 9-én. Kazinczy levelei Rumyhoz, Wesselényihez s Pápayhoz. Kazinczy Ferenc levelezése. VI. k. 478. l., 492. l., VII. k. 73. 1. és 249. 1.
Nehéz helyzetbe került Somogy augusztus 15-én. Beauharnais Eugen, itáliai alkirály, a megszálló seregek főparancsnoka elrendelte, hogy katonái e napot, mint Napoleon császár születésnapját, a legfényesebb keretek közt üljék meg..
A Szombathelyt megszálló francia ezred parancsnoka felkérte Somogy püspököt, hogy az ünnepi szentmisét ajánlja fel Napoleonért; ők fényes zenei kíséretet adnak, sőt udvariasan mise-stipendiumot is ajánlott fel. Somogy megtagadta e kérés teljesítését; bizonyára arra hivatkozott, hogy a franciákkal még hadiállapotban vannak, tehát császárjukért tartott ünnepükön részt nem vehet.
A franciák erre megváltoztatták hangjukat. Börtönnel, kínzással, sőt kivégzéssel fenyegették meg a püspököt. Somogy rettenthetetlen lelki nyugalommal válaszolt fenyegetőzéseikre: "Lánc, vérpad, ez mind lehetséges, de a miséből semmi sem lesz." Környezetének a félelemtől elállt a lélekzete; egész Szombathely remegett édes atyja életéért és a haragban tomboló franciák - bámulva csodálták meg Somogy püspököt lelkierejéért.1)
1) Steiner így írja le e jelenetet: "Napoleonis victoris onomasticus (Sztankovics helyesen javítja: Natalis) in Festum Assumptionis B. M. V. incidens, pulcherrimam Ei praebuit occasionem, qua et sacerdotalis constantiae, et inte meratae erga Terrae Principem fidei ederet argumentum. Provocationem ad agendas pro Gallorum Imperatore Deo gratias, interpositis etiam gravioribus minis, a festivantibus copiis hostilibus factam, forti et magno animo spernens, gloriam apud suos, aestimium apud hostes assequitur." V. ö. Sztankovits u. o. Jodok Somogyi Lipót élete. 57-58. l.): "A szelíd szív könnyen lágyságra hajlik. Somogy ritka szívjóságát kellő eréllyel tudámérsékelni. Hogy többet ne említsek: mikor 1809-ben a győzelmes franciák Szombathelyt megszállva tarták Nagyboldogasszony napján szigoru parancs érkezik hozzá, hogy Napoleon e napján a francia császárért fényes isteni szolgálat tartassék. Somogyi válaszolja: nem lehet az, Nagyasszony napja magyar ünnep. A franciák rettentően fenyegetőznek börtön-, kinzás-, kivégeztetéssel; mondja Somogyi: lánc, vérpad - ez mind lehetséges, de a miséből semmi sem lesz. Körületének félelemből elállt a lélekzete, egész Szombathely remegett édes apja életéért, és a haragban tomboló franciák - megbámulták őtet." - Mészáros (Halottas beszéd 15. l.): " . . .Azon hadi Seregek vallyon minden rettentő fenyegetéseikkel reá bírhatták e a Püspököt, hogy Császárjukért háladó Isteni tiszteletet tartson" hallván ti az ellenségnek szörnyü haragját, nem de midőn szeretett Atyátok jövendő sorsán busan aggódnátok, ő annak parantsolatit minden veszéllyeivel együtt megvetvén a papi álhatatosságnak, és Fejedelméhez köteles hívségének kívánatos példáját adgya? Melly tselekedettel az ellenségnél magának álmélkodást, nálatok új tiszteletet és ditsőséget szerez." - Végül a kispapok assist. könyve (IV. 188. l.): "Hac die celebrabatur Festum Nominis hostis infensissimi Imperatoris Napoleonis Galliarum, vide, quid possit hostis, porrigitur Instantia scriptotenus Episcopo, a Colonello hic loci dominante, ut Missam pro infenso offerat Imperatore sed en Fidelis Patriae Filius, non tantum fortis columna fidei, recusat stipendium Sibi ultro oblatum, atque inter sacrificandum ferventes ad Omnipotentem pro Francisco fundit preces, interim braccati Franci strepitu armorum, clangore tubarum resonantem intrant Basilicam, persolutoque Sacrificio ut Te Deum laudamus celebretur postulant, cessit votis ipsorum sapiens Praesul, atque per Reverendissimum Dnum Cantorem in forma Vesperarum servari curat . . . hoc finito per Colonellum signum militibus voce datum ad exeundum e Basilica, ubi exterius jam in fine Plateae Káam dictae appositum erat opiparum prandium, ibique consedentes tandem plurimi Temulenti hora circiter 6-a rediverunt . . ." (Krancsics József, későbbi kanonok, bejegyzése).
A szokott időben megkezdődött Magyarország Nagy Boldogasszonyának ünnepi miséje, melyet maga a püspök pontifikált s buzgón mondta benne az imát Ferenc királyért; hirtelen fegyverzörgés és kürtök harsonája közt bevonultak a székesegyházba a francia katonák és a nagymise végén azt követelték, hogy Te Deumot celebráljanak. Somogy püspök ennyiben engedett kérésüknek. Elrendelte, hogy Szabó Imre, éneklőkanonok a Te Deumot Vesperás formájában megtartsa. Ennek végeztével a parancsnok jelt adott katonáinak a székesegyházból való kivonulásra; a Kámoni-utca (ma: Szily J.-u.) végén akkor már pompás ebéd várta őket, mert az alkirály úgy rendelkezett, hogy e napon minden katona kettős adagú napi ellátásban részesüljön. Délután 6 óráig mulattak itt, amikor is a franciák nagyobb része erősen illuminált állapotban hazafelé szálldogált.
Este 9 órakor fényes kivilágítás volt Eölbei kanonok házában (a mai nagypréposti lakban) s a franciák a meghívott vendégekkel egész éjjel muzsikaszó mellett ropták a táncot.1) Képzelhető, mily kellemetlen volt ez a "megszállott házigazdának", aki a nemesi felkelés egyik főszervezője volt.2)
1) Assz. K. IV. k. 189. 1.
2) Balogh Gyula i. m. 14., 54. s köv. l.
Így zajlott le a "Grand Empereur" születésnapja a megszállott Szombathelyen 1809-ben.
Ezután még 3 hónapot töltöttek Szombathelyen a franciák. Somogynak sok kiadást jelentett a megszállók élelmezése, a kirótt sarc fizetése és sok gondot adott híveinek anyagi és lelki segítsége.
A püsp. levéltár megőrizett egy erre vonatkozó írást. Somogy sajátkezű fogalmazványa ez, melyben a francia parancsnokokhoz fordul francia nyelven írt, rendkívül udvarias hangú átirattal s előadja, hogy egy terhes állapotban levő, szegény zanati asszony férje aug. 16-án s 17-én sarcként kirótt gabonát szállított a franciáknak s mikor szekerét kiürítette, kényszerítették, hogy fogatán egyik francia tisztet szállítsa el. Azóta közel egy hó telt el s a gazdának semmi híre.Szegény felesége kétségbe van esve. Kéri a francia hatóságot, kerestesse meg s engedje haza mielőbb Német Józsefet, "kinek neje egyesíti könnyeit alulírott püspök alázatos kérelmével."1)
1) "Elle mele ses larmes avec les humbles prieres du soussigné . . ."
Október 14-én végre létrejött a békekötés Schönbrunn-ban. Ferenc királynak le kellett mondania koronájának déli tartományairól, melyeket Napoleon Illyr királyság néven közvetlenül Franciaországgal egyesített, azonfelül leányát feleségül kellett adnia az ajaccioi ügyvéd és Letizia Ramolino világhódító fiának. A béke értelmében a francia megszálló csapatok november 18-án elhagyták Szombathelyt. Kivonulásuk alkalmával a hagyomány szerint magukkal akarták vinni a székesegyház szentélyében elhelyezett, sz. Pál megtérését ábrázoló festményt, melyet Herzan bíboros ajándékozott Szilynek 1797-ben, s csak hosszas könyörgésére álltak el szándékuktól.2)
2) Az osztrák-magyar monarchia írásban és képben. Bpest. 225. f. 370. l.
A francia megszállás emlékét Szombathelyen ma már csak Czuppon György kanonok egykori háza őrzi, amely ma a rendőrkapitányság tulajdonát képezi (Szily János-u. 25.). A tudós kanonok a következő kronosztichont helyezte az épület homlokzatára:
DIMICANTE SABARIAE
GALLO ERECTA FVI
("Mikor a francia Szombathelyen harcolt, akkor épültem." A nagyobb betűk egyúttal római számok s összegük az építés évét, 1809-et jelzi.3)
3) V. ö. Kunc i. m. 205. 1. és Czuppon végrendelete: ,,Domus mea sub Gallis erecta."
Nemcsak a francia megszállás és hadisarc rótt súlyos anyagi terheket Somogyra, hanem az osztrák-magyar hadsereg fenntartása is. Július 8-án azt jelenti felterjesztésében Ürményi Józsefnek, hogy száz mérő rozsot Páliban, száz mérő zabot pedig Szombathelyen bocsát a hadsereg rendelkezésére. Ugyanezen felterjesztésében írja, hogy a franciák átvonulásuk alkalmával teljesen kiürítették szombathelyi magtárát.
Július 10-én Károly Ambrus főherceg-prímáshoz írt felterjesztésében a haza védelmére felajánlja ezüstből való, aranyozott püspöki mellkeresztjét, aranyláncát, püspöki asztalának ezüstkészletét s néhány más arany és ezüst tárgyát. Valószínűleg mindazt az aranyat és ezüstöt, amije volt, mert - mint felterjesztésében írja - köztudomású, hogy mennyire szegény ilyenekben.1)
1) "Utinam ea sive monetae, seu utensilium aureorum et argenteorum quantitate provisus essem, ut abinde notabilis Aerario Regio accessio proveniret! Ast exiguitatem meam notorietate publica constare existimo . . ."
Nem is szerzett magának aranylánca helyébe másikat, zöld selyemszalagon hordta egyszerű kis püspöki keresztjét. Valóban sok jelét adta ebben az évben Somogy rendíthetetlen, bátor lelkének, nagy hazaszeretetének, mellyel "kedves honát, valahányszor csak szükség kivánta, nemcsak pénzzel és vitézekkel erejét túlhaladólag is segítette, hanem érette asztalának ezüst készleteit, sőt mellének érdem díszét, a láncról függő aranykeresztet is annak szent oltárára tevé s föláldozá."2)
2) A pesti növ. papság i. m. 356. 1.
Az 1809. év egyéb eseményei közül megemlítem még a következőket: március 8-án Somogy Veinhofer Józsefet kinevezte Pinkafő plébánosává; szept. 2-án az egész ország nagy szomorúságára meghalt Károly Ambrus főherceg-prímás; november 18-án egyházmegyénket érte nagy veszteség, mert Nagy Gábor, a pesti egyetemen az ékesszólásnak és lelkipásztorkodásnak tanára, egyházmegyénk első egyetemi professzora e napon fiatalon elhúnyt.
1810. I. Ferenc király, miután a békét nagy áldozatok árán helyreállította, nov. 24-én kelt rendeletével a felkelő nemességet hazabocsátotta. Az insurgens nemesek vasi lovas és gyalogos serege 1810. január 8-án Szombathelyen a vármegyeháza előtt állott fel. Az összegyűlt karok és rendek elhagyván a vármegyeház nagytermét, kimentek a felkelőkhöz s Bőle András, Szombathely plébánosa, a későbbi püspök, a megye nevében lelkes beszédet intézett a vitézekhez.3)
3) Balogh Gyula i. m. 125. l.
Január 10-én súlyos gyász érte az egyházmegyét. Nagy József nagyprépost rövid betegség után meghalt. "Ennek okát majd nem az ő igen érzékeny szívének lehet tulajdonítani; mert kedves testvér öcsének Gábornak, egy más Nagy Méltóságu Jóakarójának, 's több ezen tájban megholt szíves barátinak halálokat igen szívére vévén, bágyasztó szomorkodási köztt lebetegűltt, 's tized napra minden utolsó szentségeknek példás felvétele után, minden kitelhető legjobb orvoslás mellett is, legjobb barátinak jelenlétekben megholt Jan. 10dikén reggeli 11 óra tájban életének 57dik esztendejében."1)
1) Kresznerics i. m. 83. l.
Nagy József ott állt az egyházmegye bölcsőjénél. Mint Szily titkárát majd minden fontosabb ügy intézésénél nagy püspöke mellett látjuk. Ő állította össze az új egyházmegye első visitatio canonica-it.2)
Korának egyik legjelesebb egyházi szónoka volt; Kazinczy a széppróza mesterei közé sorozza.3)
Kiváló hazafi volt; a magyar nyelvnek a vasi megyeházára való bevezetése az ő érdeme4),
kora jeles íróival állandó kapcsolatot tartott 5)
s azok működését tőle telhetőleg támogatta. Melegszívű emberbarát volt, asztalánál rendesen 6-10 szegénysorsú tanuló nyert ingyen élelmezést.6)
A népszerűség ritka fokát érte el, Somogy püspök nagyon becsülte s helynökévé tette, Kisfaludy Sándor "papjaink szemevilágának" nevezi.7) -
Hogy mennyire volt bűnös az 1793. évi Szily elleni támadásban s hogy lelke mily fokban vált hűtlenné nagy jótevőjének, Szilynek törhetetlen egyházias szelleméhez és mennyire lett rabjává kora jozefinisztikus, liberális világnézetének - afölött nem merek ítéletet mondani.8)
2) Szily felterjesztése 1785-ben Nagy József kanonoki kinevezése érdekében. Püsp. lev. I. állv.
3) Kazinczy F. levelezése. VIII. k.
4) Szinnyei i. m. IX. k. 644. 1., Vasvármegye 1891. 46. sz., Kresznerics i. m. 86-91. l.
5) Így Kisfaludy Sándorral, aki Tátika c. versét neki ajánlotta, Kis Jánossal, Kazinczyval, Horváth Ádámmal stb. V. ö. Kazinczy Ferenc levelezésének IV., VI., VII., Vlll., XII., XXI, köteteit.
6) Szinnyei i. h.
7) Kisfaludy S. levele Kazinczyhoz 1808. szept. 15-én. Kazinczy F. levelezése. V I. k. 86. l.
8) V. ö. e mű 105. lapját.
Somogy püspök meleg szavakkal búcsúztatta el Nagyot január 12-i körlevelében, a székesegyház kriptájában pedig,mely kihűlt tetemeit őrzi, e márványlapra vésett feliratot helyezték el:
Reverendissimus Dominus Josephus Nagy Abbas S. Catharinae de Szerengrád, V. Capituli C. E. Sabariensis de Castroferreo Praepositus Major, Vir scientia et ingenio clarus. Obiit Anno 1810. Die 10-a Januarii Aetatis suae 57-mo.1)
1) ,,Nagy József szerengrádi apát, a vasvár-szombathelyi székeskáptalan nagyprépostja, tudománya és tehetsége révén hírneves férfiú. Meghalt 1810. jan. 10-én, élete 57-ik évében."
Kresznerics még u. a. évben megírta életrajzát, melyet az Erdélyi Múzeum c. folyóirat 1816. évi V. füzetében tett közzé.
Somogy püspök január 12-én kelt körlevelében közli papságával, hogy püspöksége elfoglalása óta ez az első eset, hogy kanonoki stallum üresedik. Minthogy a tapasztalás azt bizonyítja, hogy ily stallumok elnyeréséért alkalmatlankodó s a világiakat megbotránkoztató futkosások szoktak történni, azért ezek megakadályozására a következő rendeletet hozza: aki érdemei tudatában a kanonoki stallum elnyeréséért az uralkodóhoz be akarja nyújtani folyamodását, szándékát előzetesen közölje püspökével s csak az ő engedélyének elnyerése után távozhatik Bécsbe, Budára, vagy bárhova pártfogásszerzés céljából. Kijelenti a püspök, hogyha bárki az ő előzetes engedélye nélkül távozik plébániájáról, azt kizárja a kanonokságra jelölteknek az uralkodóhoz felterjesztendő listájából. Ezen püspöki rendelkezés egyedüli és kizárólagos célja annak megakadályozása, hogy bárki is azt gondolhassa, hogy a papok, akik a szegény és alázatos Krisztust vallják Mesterüknek, földi nyereség és kitüntetések után kapkodnak s vágyakoznak módfelett. Fenséges a plébános tisztje, - írja a püspök - magasztos a lelkek pásztorának munkaköre, magában foglalja hivatásunk legragyogóbb hegycsúcsait s ezért, ha egy pap erőszakoskodva (importunis modis) méltóságokat, stallumokat, kövér javadalmakat hajhász, joggal vádolható nagyravágyásról s a földi javak utáni rendetlen vágyról, főként a mai időkben, mikor a papok legkisebb hibáit is szigorú mértékkel bírálják el.
Január 8-án Ferenc király sajátkezű aláírásával kap levelet Somogy. Az uralkodó felkéri, hogy vizsgálja meg, ki az a Biláncgyich Miklós nevű szombathelyi ferences, akitől egymásután öt prófétai hangú levelet kapott a napoleoni háborúk idején telve utasításokkal, parancsokkal, fenyegetésekkel a háború viselésének módjára nézve, főleg a kiváló fővezér, Károly főherceg elleni szigorú rendelkezésekkel. Somogy megvizsgálja az ügyet, jegyzőkönyvet vesz fel, melyből kitűnik, hogy Biláncgyich Antal Miklós ferences növendék 21 éves, a boszniai Liskoviczában született és 1807 őszén került Szombathelyre. Sok kedves ferences vonás van az ifjúban, de a prófétai kvalitásoknak halavány jele sincs benne. Somogynak febr. 10-én elküldött válaszára az uralkodó febr. 26-án újabb magánlevelet küld, melyben felkéri Somogyt, vizsgálja meg, nem használják-e ki az ifjú ferences naiv együgyűségét rosszindulatú emberek ily levelek megíratására. Az újabb vizsgálat azonban úgy látszik nem vezetett pozitív eredményre.
Február 28-án terjeszti fel a püspök a kanonoki stallumért folyamodó 8 pap kérvényét és névsorát az uralkodóhoz. Somogy első helyen Bőle Andrást ajánlja és meleg szavakkal sorolja fel érdemeit.
Március 20-án a m. kir. helytartótanács a királynak már 1804. március 13-án kelt elhatározása értelmében a 4191. sz. leirattal azt kívánja, hogy a szombathelyi káptalanban is vezesse be a püspök a canonicus theologus stallumát, vagyis kötelezze egyik kanonokot a teológia tanítására. Az illető kanonok tanítása fejében nem húz fizetést, minthogy stallumát e címen élvezi. Több mint egy évtizedre szóló levelezés indul meg e leirattal. A helytartótanács 1811. szept. 10-én 22387. sz., 1812. március 31-én 7070. sz. és aug. 25-én 20295. sz. a. kelt leirattal újból sürgeti e rendelkezés foganatosítását.
Somogy 1812. szept. 5-én kelt válaszában kéri az uralkodót, tekintsen el Szombathelyen parancsától. A káptalannak mindössze 6 tagja van. Ezek közül egyet leköt a szeminárium rektori s egyben a hittudományi főiskola aligazgatói tiszte, egy másikat leköt a kőszegi Kelcz-Adelffy árvaház, melynek alapítványai devalválódtak s a sokszoros kőszegi utazás és az anyagi fenntartás gondja nagy terhet ró vállaira. A deficiensek, szűkölködő papok s zenészek alapítványa és néhány hasonló alap kezelése leköt egy harmadikat. A káptalan anyagi javainak ellenőrzése és a gazdaság felügyelete egy negyediket. Minthogy egészségi állapotom évről-évre gyengül, - írja Somogy - félő, hogy előbb-utóbb kénytelen leszek egy kanonokot oldalkanonokként magam mellé venni az irodai munkák vezetésére s egy másikat helynökömmé kinevezni és így mind a hat kanonok teljesen le lesz kötve. Figyelembe kell azonfelül venni, hogy a szentszéki, regnikoláris és hites helyi kiküldetések és lekötöttségek is gyakoriak s hogy kettő a jelenlegi kanonokok közül közel 70 éves korával nehezebb munka végzésére már nem alkalmazható. Ez okból nagyon kéri Ő felségét, tekintsen el Szombathelyen a canonicus theologus stallumának felállítását elrendelő parancsának sürgetésétől.
Az uralkodó nem fogadta el Somogy okfejtését és 1812. december 9-én 3051. sz. leiratával újra sürgette rendelete teljesítését. Somogy püspök erre a kanonokjaival tartott tanácskozás után 1813. április 6-án kelt felterjesztésében bejelentette, hogy a jövőben a pápóci perjel stallumát jelölik ki a teológus kanonok stallumává. Az igéret azonban nem effektuáltatott, amint a székeskáptalan 1822. dec. 11-i felterjesztéséből és a helytartótanács 1822. évi 31173. sz. leiratából megállapítható.1)
1) Püsp. lev. I. állv
Húsvéthétfőn a székesegyházban Knáisz, 75 éves minorita áldozópap aranymiséje folyt le nagy ünnepélyességgel. Az ünnepi beszédet Somogy püspök mondotta.2)
2) Assz. K. V. k. 2. l.
Napoleon április 2-án kötötte meg házasságát Mária Lujzával. Bizonyosfokú reményt nyújtott ez arra, hogy a béke állandó lesz s azért megnyugvással fogadták az esküvő hírét. Somogy május 31-én Pinkafőn bérmál s mint mindenütt, itt is bő alamizsnát oszt ki.1)
1) "Den 31. Mai kam der gnädige Herr Bischof L. Somogyi das hl. Sakrament der Firmung auszuspenden nach Pinkafeld. Ein Tausend Acht Hundert achtzig sechs aus verschiedenen Gegenden herbeyströmende Kinder empfingen dasselbe . . . zugleich erhielten von ihm die drey durch das Feuer beschädigten Haus Eigenthümer jeder 20 Fl. Almosen. Bei dieser Gelegenheit besuchte der gnädige Oberhirt die kiesige Markt Schule, prüfte die Schulkinder von dem heil. Sakramente der Busse und beschenkte ein jedwedes derselben und versiegelte seine Anwesenheit mit einer väterlichen Lehre, die die Kinder wider das Verderben des Zeitgeistes einoelen sollte." Veinhofer pinkafői pléb. bejegyzése a "Schulprotokoll d. Pfarre Pinkafeld vom Jahre 1803-1863." 13. lapján. (Petschowitsch Pál, pinkafői káplán úr szíves közlése.)
Július 7-én meghalt Marton Pál éneklőkanonok. Ugyanazon hó 17-én installálták Eölbei Jánost nagypréposttá, Szabó Imrét lectorrá, Czuppon Györgyöt őrkanonokká, Várady Jánost pápóci perjellé, Bőle Andrást alsólendvai főesperessé. Az akkori idők különös szokása szerint az installáció alkalmával az újonnan beiktatott kanonokok pénz szórtak szét a szentélyen kívül a nép számára.2)
2) Assz. K. V. k. 18. l.
A kispapok feljegyezték, hogy Eölbei János, az új nagyprépost, "az ifjú klérus iránti szeretetét hozzá méltó bőkezűséggel méltóztatott tanusítani háromféle borral és különféle ínyenc eledelekkel vendégelvén meg őket az installációra következő csütörtökön."3)
3) U. o.
Perger Ferenc, szombathelyi nyomdász approbáció nélkül, sőt a szombathelyi könyvrevizor intése ellenére titokban kinyomtatta egy kisunyomi asszonynak "A Boldogságos Szűz Anyának az Álma" című babonákkal és mesékkel teli írását. A helytartótanács július 31-én 15149. sz. leiratával elrendeli; hogy e fércmű, bárhol találtatik, semmisíttessék meg s egyben Perger nyomdászt szigorúan megfeddeti a vármegye útján. Somogy püspök is felszólítja papjait, hogy, ahol találják, semmisítsék meg ezt az iratot.
Augusztus 25-én küldi el kimutatását az egyházmegyében hazafias célokra egybegyűjtött arany, ezüst tárgyakról és pénzekről. Ezek közt szerepel a székesegyház adományaként egy ezüst kehely paténával, egy ezüst tálca két kannával és egy ezüst tömjénező.
Szeptember 15-én felterjeszti a Marton Pál halálával megüresedett kanonoki stallumra folyamodók kérvényeit. Első helyen Fátovich Mátyás rohonci plébánost ajánlja, kinek neve az irodalomtörténetben Faludi Ferenc hagyatékával kapcsolatban ismeretes. Fátovichot már Szily is, Herzan is többször felterjesztették, első helyen is a kanonokság elnyerésére s febr. 28-án benyujtott felterjesztésében csak azért nem jelölte őt Somogy, mert folyamodványát szerénységből s a folyamodók iránti szeretetből nem nyujtotta be. Egyébként már akkor első helyen ajánlotta volna, mert életének szeplőtelen tisztasága, felebaráti szeretete s kimagasló érdemei az egyházmegye egyik legkiválóbb papjává teszik. A király teljesítette Somogy óhaját, Fátovichnak adta a javadalmat.
November 7-én Fischer István báró, egri érsek felkérésére Somogy kifejti nézetét arra a kérdésre vonatkozólag, milyen tankönyveket írjanak elő a hittudományi főiskolák számára. Bőven megokolt véleménye szerint Jahn Introductio-ját nem szabad előírni a kinyilatkoztatással s az egyetemes zsinatok tanításaival ellenkező tételei miatt. Egyébként elfogadja a pesti egyetem tanárai által ajánlott könyveket.
1811. Február 15-én terjeszti fel a Várady János 1810. dec. 4-én bekövetkezett halála által megüresedett stallumra pályázó 13 papjának kérvényét; első helyen Dese Pál rábakethelyi esperesplébánost ajánlja, akit a király ki is nevezett. A francia háborúk az összes európai államok pénzügyi egyensúlyát megzavarták. Az 1809-i szerencsétlen háború 1060 millióra szaporította a fedezet nélkül kibocsátott papírpénz mennyiségét. Névleges értékének már csak 1/8-án, néha 1/10-én fogadták el, árfolyama napról-napra ingadozott, a közhitel megszűnt. Az 1811. év február 20-án kibocsátott császári pátens úgy akart a helyzeten segíteni, hogy az 1060 milliónyi függő adósság értékét 1/5-re, 212 millióra szállította le. Épp így leszállította a rézpénz értékét is, melyből kb. 80 millió forint névértékű volt forgalomban. Az állam pénzügyi csődje nagy szegénységet idézett elő. Súlyosan sújtott gazdagot, szegényt egyaránt.
A kőszegi Kelcz-Adelffy árvaház alapjait is erősen megviselte a pénzügyi összeomlás. Somogy fáradhatatlanul dolgozott az intézet megmentésén. Országszerte gyűjtött adományokat, melyeknek összege 4.066 frt. 30 kr-ral gyarapította az árvaház vagyonát; a szombathelyi egyházmegye papsága 2976 frt. 53 kr-t adott össze e nemes célra.1)
1) Vis. Can. Capituli 1815. "De orphanotropio Ginsiensi." Püsp. lev. I. sz. 6. f. V. ö. Somogy felterjesztése a helytartótanácshoz 1811. márc. 22-én. U. o. I. állv.
Május hónapban újra hozzálát egyházmegyéje kánoni látogatásához. 5-én Csesztregen, 6-án Szentgyörgyvölgyén, 7-én Lendvavásárhelyen, 8-án Bagonyán, 9-én Bántornyán, 10-én Bellatincon, 11-én Cserföldön, 13-án Alsólendván, 14-én Lentiben és Rédicsen, 15-én Pákán, 16-án Szécsiszigeten, 17-én Kerkaszentmiklóson, 18-án Felsőszemenyén, 19-én Letenyén, 20-án Tótszentmártonban, 21-én Szepetneken, 22-én Bánokszentgyörgyön, 23-án Pusztamagyaródon, 24-én Söjtörön, 25-én Tárnokon, 28-án Milejben, 29-én Nagylengyelen, 30-án Boncódföldén, Háshágyon és Salomvárott, 31-én Zalaszentgyörgyön, június 1-én Alsóbagodon végzi az egyházlátogatást. Június 2-án Zalaegerszegen fejezi be útját.
A devalvált bankjegyeknek beváltásához hatalmas öszszegű készpénzre volt szükség. Ennek előteremtése volt főcélja a magyar országgyűlés összehívásának. A király augusztus 25-re Pozsonyba hívta össze a diétát. A kormány kívánsága az volt, hogy Magyarország vállaljon kezességet a fedezendő összegből 100 millió forintért és emelje hadi adóját 12 millióval. Az ország hangulata azonban erősen ellenzéki volt, követei sehogy se akarták vállalni a súlyos terheket. Így az országgyűlés 1812. május 26-án jóformán eredménytelenül oszlott szét. A rendek ellenzékisége azonban még jobban megerősítette a kormány ébredező abszolutisztikus hajlamait s nagyrészt ennek folyamánya volt, hogy hazánk alkotmányos szabadsága 13 éven át, 1825-ig jóformán megszűnt s országgyűlés ez időben össze nem hivatott.
Somogy már előbb elhagyta az országgyűlést. A nádor dec. 10-én engedélyt adott neki, hogy a karácsonyi ünnepekre egyházmegyéjébe visszatérhessen.
Megemlítem még ennek az évnek a történetéhez, hogy Somogy püspök újra kinyomatta a Szily által kiadott vendnyelvű imakönyveket.
1812. A következő év az ország külső viszonylataiban aránylag békésen telt el. Napoleont házassága közelebb hozta a Habsburg-családhoz, viszont összekülönbözött régi szövetségesével,az orosz cárral, aki nem tartotta meg Angliával szemben a kontinentális zárt.1)
1) A kontinentális zár Napoleonnak 1806. nov. 21-én kiadott rendelete, melyben szigorúan eltiltott minden közlekedést, kereskedést a Brit-szigetekkel s a francia csapatoktól megszállott országokban minden angol alattvalót hadi fogolynak, azok vagyonát pedig hadizsákmánynak nyilvánította. A tilsiti békében (1807. júl. 7. és 9.) Poroszországgal és Oroszországgal is elfogadtatta a kontinentális zárt.
Ezért elhatározta, hogy Oroszország megalázásával Európa korlátlan urává teszi magát. 1812 nyarán 600.000 főnyi hatalmas seregével, melyben 20 nemzet fiai harcoltak (Ausztria és hazánk 30.000 főnyi haddal vett részt a Grande Armée-ben), vetette magát Oroszországra. Az oroszok defenzív harcmodora, főleg azonban a rettenetes természeti csapások tönkretették a Nagy Hadsereget, Napoleon visszatérésekor már csak 15.000 emberrel érte el Vilnát s ezzel végleg lehanyatlott a Nagy Császár szerencsecsillaga.
Annál inkább kihasználta Somogy ezt az évet egyházmegyéje számára. Január 15-én kelt levelében azzal a kérelemmel járul József nádor elé, hogy őt a befejezetlen egyházlátogatásra és a székesegyház belső díszítésének bevégzésére való tekintettel mentse fel az országgyűlésen való részvétel kötelezettségétől. A palatinus jan. 22-én 109. sz. leiratával megadta Somogynak a kért felmentést.
Április 27-én kezdi meg egyházlátogatási útját Pusztaszentmihályon és Németcsencsen, a következő napon Baksafalván, 29-én Szenteteken és Óbéren, 30-án Lődösön és Komjáton, május 1-én Farkasfalván, 3-án Némethidegkuton, 4-én Kukméren, majd Királyfalván, 5-én Németszentgróton, 6-án Rábakeresztúron vizitál.
Június 1-én Pósaszentkatalinon és Egyházasfüzesen, 2-án Felsőrönökön, 3-án Szentmiklóson, Szentkúton és Németújvárott, 4-én Karácsfán, 5-én Pinkaszentkirályon és Pinkamindszenten, 6-án Németsároslakon és Pinkakertesen, 8-án Szentpéterfán, 9-én Alsóbeleden, Pornón, 10-én Németlövőn, június 11-én Németkeresztesen tartja a vizitációt.
Szeptember 10-én Kiczléden és Árokszálláson, 11-13-án Pinkafőn, ahol az utolsó napon 3 veszprém-egyházmegyei áldozópapot szentelt2),
2) Szevér Ignác, Bogdán Gábor és Tserven Tamás a neve ez ifjú papoknak, kik közül az utolsó szept. 20-án Pinkafőn mutatta be első szentmiséjét. "Der gnädige Bischof hielt an dem nehmlichen Feste des Namens Mariae (13. Sept.) die Predigt, in welcher Er in dem ersten Theile die Beweggründe der Verehrung Mariens und in dem zweyten die Bedingnisse, damit diese Verehrung weder mangelhaft, noch abergläubisch werde, nach dem Sinne der kath. Kirche, mit eben so vieler Deutlichkeit als Salbung den Zahlreichen Zuhören an das Herz legte." (Veinhofer: Schulprotokoll. 1812. 16. l.)
14-én Borostyánkőn, 15-én Máriafalván,16-án Szalónakon, 17-én Őriszentpéteren, 18-án Felsőőrön, 19-én Alsóőrön és Vörösváron, 20-án Pinkamiskén, 21-én Nagyszentmihályon, 22-én Felsőkethelyen, 23-án Incéden és Bándolban, 24-én Sámfalván, 25-én Csémben és Nagynardán, 28-án Rohoncon végzi az egyházlátogatást.
1813. A következő év januárja két hízelgően kedves levelet hoz Somogynak. Egyiket Antonio Gabriello Severoli gróf, a szentéletű bécsi nuncius, aki később, az 1823-i konklávén a zelantik pápajelöltje lett, küldi január 8-án: "Ön olyan jól ír olaszul, - írja - hogy szinte szégyenlem magam s hogy kevésbbé kompromittáljam magamat, szívesebben írnék Önnek más nyelven. De mert tudom, hogy ezzel Önnek örömöt szerzek, ezentúl is az olasz nyelvet használom ...1)
1) "Ella scrive cosi bene 1' Italiano.,. che io quasi me ne vergogno, e a sfigurare menoprenderei piuttosto a scrivere in altra lingua.?
Egyetértek Önnel mindabban, amit szalézi sz. Ferenc kenetességével ír mostani sanyargattatásainkról. De él az Isten: Ő őrködik egyháza felett s minél keserűbbek e sanyarúságok, annál dicsőségesebben, annál szebben fogja jegyesét (az egyházat) feltámasztani . . ."2)
2) Püsp. lev. I. állv.
A másik kedves levél január 6-án kelt; Sárvár ura, Ferdinánd főherceg jelenti ebben, hogy Genszky György, Sárvár plébánosa meghalt. "A praesentatio (plébános bemutatásának) joga ugyan az uradalmat illeti, - így írja a főherceg - de mivel a plébániát megfelelő képességekkel felruházott férfiúra szeretnők bízni, s mivel meg vagyunk arról győződve, hogy senki nem ismeri jobban, mint Méltóságod az alája rendelt papok képességeit, azért arra kérjük Méltóságos Püspök Urat, terjesszen elénk oly papot, aki ítélete szerint nemcsak a mi kívánságainknak, hanem az alája rendelt hívek lelki igényeinek is meg fog felelni cselekvésmódjával . . . Örvendezünk a fölött, hogy alkalmunk nyílt arra, hogy kifejezhetjük bizalmunkat Méltóságos Püspök Úr iránt, melyet érdemei tőlünk megkövetelnek."1)
1) "Gratulamur Nobis, Nos occasionem nactos esse, erga Eandem Reverendissimam Dominationem Vestram fiduciam Nostram, quam Eiusdem merita a Nobis exposcunt, testari posse . . ."
Somogy válaszában Molnár Ferencet, a szeminárium erkölcstantanárát ajánlotta, kinek a főherceg febr. 7-én Brünnben kelt levelében forduló póstával küldte meg a prezentát.
Május 11-én Körmenden kezdi meg újra egyházlátogatási útját. Május 12-én Csákányban, 13-án Rábaszentmihályon, 14-én Iváncon, 15-én Szőcén, 17-én Szarvaskenden és Nádasdon, 18-án Gersén, 19-én Egerváron, 20-21-én Győrvárott és Vasváron folytatja le a visitatio canonica-t.
Június 17-én, Úrnapján meghalt a szeminárium spirituálisa, kit Somogy, elvei szerint, vidékről, mint tapasztalt plébánost hozott kispapjai lelki vezetésére. A papnövendékek assistentia-könyve e szavakkal jegyzi fel a halálesetet: "Vagyontisztelendő Floigl János, kiérdemült dobrai plébános, az ifjú klérus lelkiigazgatója a szemináriumban elhalt az Úrban Úrnapján, 1813. június 17-én, életének 35-ik esztendejében. E legjobb férfiú temetésén a következők segédkeztek Fátovich Mátyás kanonok úrnak . . . Nyugodjék szent békében."2)
2) Assist. köny V. k. 100. l.
Néhány hónappal előbb, febr. 25-én prefektusát, Leithner Mártont kísérte örök nyugalomra az ifjú klérus.3)
Július 18-án a győri székesegyházban szentel papokat Somogy püspök. Július 19-én Pannonhalmát látogatja meg, hova a barátság és szeretet sok szála fűzi.4)
Bizonyára e látogatás eredménye az a megegyezés, mellyel Somogy püspök, mint pápóci prépost és Novák Chrysostom főapát a Pázmándra vonatkozó vitás ügyet közös megegyezéssel választandó bíróság döntésére bízzák.5)
3) U. o. 87. l.
4) Sörös P.: A pannonhalmi főapátság története. VI. B. k. 998. 1
5) A megegyezési okmányt Novák július 23-án írta alá. Püsp. lev. I. állv.
Július 25-én ismét Győrött szentel papokat az Orsolyiták templomában.
Augusztus hóban újra kitört a háború. Poroszország és Oroszország már hónapok óta harcban állottak Napoleonnal. Ausztria közvetíteni akart, de Napoleon nem fogadta el a békét, mely a Rajna határvonalát és Itália birtokát biztosította
volna számára. Erre Ausztria is hadat üzent Napoleonnak. Somogy augusztus 23-án kelt körlevélében jelzi az új háború kirobbanását s imákat rendel el fegyvereink győzelméért.
Napoleon felvette a harcot egész Európával. Lipcse mellett folyt le okt. 16., 18., 19. napjain a "népek csatája", melyben Napoleon a túlsúlyban levő szövetségesektől (250.000 szövetséges állt szemben 160.000 franciával) döntő vereséget szenvedett.
Áhítattal teljes hangú körlevélben tudatja Somogy papjaival a győzelmet s elrendeli, hogy a legközelebbi vasárnapi vagy ünnepi istentisztelet alkalmával mondjanak Te Deum-ot.
1814. A következő 1814. év folyamán restaurálta Somogy püspök a piacon fekvő püspöki Zöldfa-vendéglőt és nagytermet épített hozzá. 1)
1) F. Nagy Antal kézirata 9. l. E vendéglőt az 1806. évi püspöki javadalmi összeírás következőképp írja le: "Diversorium Dominale Zöldfa vocatum ex solidis materialibus exstructum, imbricibus tectum, ac ad unam contignationem elevatum . . . est." Ez az épület a Kőszegi-utca és piac sarkán áll, ma a város tulajdonát képezi.
Március 18-án a helytartótanácsnak jelenti, hogy a megelőző év novemberének első napjaiban a doktorátus megszerzése céljából a Pazmaneumba küldte Szaniszló Ferenc absolvált pesti teológust, a későbbi nagyváradi püspököt. Minthogy azonban Szaniszló a többi kispappal közös tanulószobában nem készülhetett kellőleg a keleti nyelvek begyakorlására, azért a heiligenkreuzi cisztercita apátság tulajdonában levő házban kért Szaniszló számára szobát s az ifjú a Pazmaneum rektorának engedélyével december végén odaköltözött.
Április 29-én ünnepélyesen viszik át a püspöki palotából a székesegyházba szent Placidus vértanú ereklyéit, melyeket Herzan bíboros hozott Rómából s Somogy püspök a győri orsolyita-apácák által díszes ruhákba öltöztetett. A székesegyházban Nep. sz. János oltárán üveggel borított tumbában helyezték el a szent ereklyéket.2)
2) A győri apácák, a chirurgus stb. nyugtái a püsp. lev. III. sz. 5. fiókjában. ("Ornamenta S. Corporis S. Placidi M.") Somogy 327 forintot fizetett a díszítésért.
Április 11-én mondott le Napoleon a francia trónról. A szövetséges hatalmak Elba szigetét jelölték ki számára tartózkodási helyül, hova május 4-én megérkezett. Napoleon száműzetése végre visszaadta a szabadságot VII. Pius pápának,kit a császár 1809 nyara óta fogolyként őriztetett Franciaországban. A nemes pápa szabadulása Európa-szerte nagy örömöt keltett. Somogy körlevélben szólította fel papságát, hogy május 15-én ünnepélyesen adjanak hálát Istennek.
A pápa szabadulásának örömünnepét május 15-én nagy fénnyel ünnepelték meg Szombathelyen is. A nagymisét Eölbei János nagyprépost celebrálta. Egész napon és éjen át dörögtek a mozsarak s este oly fényes kivilágítást rendeztek, hogy az éjt szinte nappallá változtatták.
Május hónapot egyházlátogatási útjának szentelte Somogy püspök. 2-án Nyőgéren, 3-án Kámban, 4-én Felsőoszkón, 5-én Baltaváron, 6-án Csehimindszenten, 17-én Nyava ládon (ma Zalaistvánd) és Hosszúperesztegen, 18-án Karakón, 19-én Jánosházán, 21-én Egyházashetyén, 22-én Káldon, 23-án Gércén, 24-26-án Kiscellben, 25-én Alsóságon, 27-én Miskén és Nagysitkén, 28-án Mihályfán és Sz. Mártonban, 30-án Hőgyészen, 31-én Kemenesszentpéteren, június 1-én Pápócon, 2-án Kenyeriben, 3-án Ostffyasszonyfán végezte el a vizitációt.
Július 13-án felterjesztést intéz VII. Pius pápához. Ennek fogalmazványa is, mint minden fontosabb ügyiraté, Somogy sajátkezű írása. Költőien szárnyaló szavakkal fejezi ki örömét az isteni gondviselés csodálatos műve fölött, mellyel hatévi rabság és hősies bátorsággal elviselt szenvedések után Rómába visszavezette földi Helytartóját. ?Valóban nagy dolgokat cselekedett az Úr, aki hatalmas; - írja - levetette a hatalmasokat a fejedelmi székből és felmagasztalta az alázatosakat. Felemelte Izraelt, gyermekét, az ő egyházát, amint megígérte Péternek mondván, sziklára építem egyházamat s a pokol kapui nem vesznek rajt erőt." Szívből kéri Istent, erősítse meg, amit csodálatosan művelt, segítse kegyelmével Helytartóját, hogy azokat a sebeket, melyeket az igaz vallás szenvedett, apostoli gondviselésével gyógyíthassa.1)
1) "Dum universa Ecclesia Pastorem, et Christi in terris Vicarium ad Sedem b. Petri feliciter reversum esse inter tenerrimos exuberantis laetitiae sensus gratulatur, ac in ipsa etiam Sanctitatis Vestrae invicta sex annorum constantia et heroica fortitudine Divinam Providentiam supplex adorat, infrascriptus Sabariensis in Hungaria Eppus ad Pedes Ejusdem Sanctitatis Vestrae provolutus intimos exultantis animi sui sensus profundissima cum submissione proponit. Fecit profecto Dominus magna, qui potens est! Deposuit potentes de sede et exaltavit humiles! Suscepit Ismei puerum suum, Ecclesiam videlicet suam, sicut locutus est Petro dicens super hanc Petram aedificabo Ecclesiam meam, et Portae inferi non praevalebunt adversus eam. Haec sunt sensa totius Ecclesiae Hungaricae et inter has considerationes infrascriptus, minimus Epporum Hungariae humillima sua vota depromit optatque, ut confirmet Deus, quod mirabiliter operatus est, ut Sanctitati Vestrae longaevam incolumitatem tribuat, et potenti sua gratia adjuvet, ad vulnera, quae Sanctae Jesu Christi Religioni inflicta sunt, Apostolica Providentia resananda et ad Regimen omnium totius orbis Ecclesiarum quam diutissime et felicissime prosequendum . . ."
Megemlékezvén azon kötelességéről, hogy minden négy évben felkeresse Rómát és számot adjon sáfárkodásáról, a sok akadályra és nehézségre való hivatkozással kéri, hogy e kötelezettség alól felmentést kapjon. Jelenti, hogy az egyházlátogatási utat 12 esperesi kerületben már elvégezte s hogy a 3 hátralevő kerületet a következő évben szándékozik bejárni. Tapasztalata szerint az egyszerű falusi nép szívében él a vallás s az Isten iránti igaz tisztelet. Városokban sajnos sok helyütt beférkőzött a modern hitetlenség eszmevilága.
Szept. 14-i kelettel érkezik meg a Congr. Conc. Trid. bíboros atyáinak válasza. Tolmácsolják VII. Pius pápa meleg köszönetét azokért a szeretet- és kegyeletteljes szavakért, melyekkel Somogy örömét a pápa Rómába való visszatérte felett kifejezte.1)
1) "Summus Pontifex ... mandavit Eminentissimis Patribus ... ut Iidem Tibi nomine suo gratularentur illos pietatis Tuae sensus sane egregios, quibus reditum ejus in Cathedram Petri prosecutus es, et quibus Tu simul ostendis, quo vinculo charitatis devinciaris Ecclesiae Romanae."
Közlik az engedélyt, hogy római útját s jelentését 4 éven belül akár személyesen, akár megbízottja által végezheti, ill. beterjesztheti.
Augusztus 7-én állította vissza VII. Pius a Jézus-társaságot. Somogy nagy örömmel fogadta a hírt egykori kedves tanárai és nevelői rendjének visszaállításáról.
Ez évben mondott le a zalaegerszegi plébániáról s vonult ugyanott nyugalomba Etényi Sándor, Szily unokaöccse. Utódjául szept. 12-én Sághy Mihályt, a későbbi váci nagyprépostot nevezte ki Somogy püspök.
1815. Ferenc ausztriai főherceg, Modena hercege2) jan. 20-án Modenában kelt sajátkezű levelében megköszöni az ítéletet, melyet Somogy a közte és Erdődy gróf közt a Farkaserdőre vonatkozó vitás ügyben hozott.
2) Mária Terézia és I. Ferenc császár harmadik fia, Ferdinánd főherceg (1754-1806) 1771-ben nőül vette az utolsó Este leányát, Mária Beatrixot, Modena örökösét és megalapította a Habsburg-Lotharingiai-ház modenai ágát. Az ő fiai Ferenc (1779-1846) és Ferdinánd (1781-1850) főhercegek, akikkel mint Sárvár uraival Somogy több levelet váltott.
Írja, hogy szeretettel gondol mindig a magyar népre s előszeretettel sárvári uradalmára: "Boldog ez az uradalom, hogy oly püspök egyházmegyéjében fekszik, aki minden erényben való kitűnősége révén oly általános, nyilvános tiszteletet vívott ki magának."1)
1) "Felix hoc dominium, quod in Episcopatu talis Episcopi situm sit, qui ob omnium virtutum praestantiam sibi tam merito generalem publicam existimationem conciliavit."
Március 4-én Bécsben kelt levelében Ferdinánd főherceg, Ferenc öccse mond meleghangú köszönetet s egyúttal kéri, hogy Sömjén fiókközség a sárvári plébániához csatoltassék.
Április hó 24-én Nagyölbőn kezdi meg újra Somogy püspök egyházlátogatási útját; 25-én Répceszentgyörgyön, 26-án Vámoscsaládon, 28-án Nicken, 29-én Felsőpatyon és Sárváron, 30-án Csényén, május 1-én Ikerváron, Rábakovácsiban, 2-án Pecölben, 29-én Pörgölényben, 30-án Felsőszénégetőn, 31-én Lékán, június 1-én Rőtfalván, 2-án Kőszegen, 3-án Kőszegszerdahelyen, 4-én Tömördön, 5-én Meszlenben, 6-án Felsőszilvágyon, 8-án Salfán, 9-én Nagygencsen végzi az egyházlátogatást. Augusztus 27-én a rödöni filiális templomot szenteli fel 18 pap részvételével.2)
2) Veinhofer: Rede gehalten bei der feierl. Einweihung der Riedlingsdorfer Filialkirche . . . am 27. Aug. 1815. Kézirat a szem. könyvtárban és Veinhofer (Schulprotokoll der Pfarre Pinkafeld vom Jahre 1803-1863. 26. l.): ?Die Feyerlichkeit nahm ihren Anfang um 8 Uhr und endete um halb ein Uhr. Der Feyerlichkeit wohnten bey einem grossen Zusammenfluss des Volkes 18 Priester bey . . , Die Predigt hielt der Ortspfarrer . . . das Hochamt sang der Hs. Domherr u. Abt Andreas Bőle." (Petschowitsch P. úr szíves közlése.)
Szeptember 4-én kelt felterjesztésében a vizitáció alkalmával szerzett szomorú tapasztalataira hivatkozva arra kéri az uralkodót, szüntesse meg a lékai sz. Ágoston-rendű remeték szerzetházát s állítson helyére világi papok által vezetett plébániát két káplánnal. A Tékai rendház az augusztínus remeték utolsó s egyetlen háza a monarchia területén. Az ott látottakat e szavakkal jellemzi: "desolatio, imo extrema ruina" (pusztulás, sőt teljes összeomlás).
Szeptember 3-án s a következő napokon papokat szentel. A szombathelyieken kívül győri, seckaui, leobeni, voraui, rhuni cisztercita és bosnyák ferences papjelölteket. Az ordinációs könyv e felsorolása rámutat arra a szomorú jelenségre, hogy a szomszédos egyházmegyék püspöki székei különböző okokból, többnyire azonban a püspöki javak interkaláris jövedelmének az államkincstár javára való felhasználása céljából éveken, sőt pl. a seckaui több mint egy évtizeden keresztül betöltetlenek voltak. Szept. 10-én szentelte áldozópappá Mayer Fidelist, a modenai egyetem későbbi tanárát.
Beszédes jele ama szeretetnek, mellyel Somogyt papjai övezték, Etényi Sándor, uhodi c. apát, ny. zalaegerszegi plébános ez év szept. 19-én kelt végrendeletének 4-ik pontja, mely így hangzik: "Mlgos Somogy Leopold, Szombathelyi püspök Ő nagyságának kedvellett személyéhez viseltető szeretetem és tiszteletem jeléül szabad dispositiojára legalom azon 540 forintokat, mellyből tudni-illik 240 forint, nékem, a Deficientia Házra általam adott 4000 forint Capitálistul járandó Interesképpen, 300 forint pedig mint Deficiensnek esztendünkint megajánltatott, esedezvén Ő nagysága színe előtt, hogy rólam kegyesen és ájtatosan megemlékezni méltóztasson s lelkemért néhány szentmiséket elmondasson."1)
1) Etényi végrendelete a szentszéki levéltár III. szekrényében.
Tíz nappal később meghalt Etényi Sándor. Végrendelete is bizonyítéka annak, hogy nem volt méltatlan nagybátyja nagy lelkéhez. Többször felterjesztették első helyen kanonokságra, de nagyobb befolyású emberek elütötték; Etényi azonban nem keseredett el. A deficientiának adott s a püspökére hagyott nagy összegekkel, mint élete utolsó cselekedetével beszédesen bizonyította be nemes lelkületét s egyházias érzületét. Somogy püspök szept. 12-én Szentléránton újra megkezdte egyházlátogatási útját; 13-án Rábahidvégen, 14-én Egyházasszecsődön, 15-én Nagykölkeden, 16-án Egyházasrádócon, 17-én Kisunyomban, 18-án Jákon, 19-én Náraiban, 20-án Dozmaton, 21-én Oladon, 26-án Vasszécsenyben, 27-én Szentlőrincen, 28-án Szentkirályon, 29-én Vépen, 30-án Bődön s október 1-én Szombathelyen végzi el az egyházlátogatást s ezzel befejezi az összes plébániák kánoni vizitációját. Október 20-án Bécsben kelt levelében Koháry Antal gróf arról értesíti Somogyt, hogy Vass László szombathelyi teol. tanárt a király a pesti egyetem hittudományi karára az egyháztörténelem tanárává kinevezte. Somogy nagy örömmel vette a kinevezés hírét, mely e fáradhatatlan szorgalmú papját érte. Tíz évig működött Vass Szombathelyen mint a szeminárium tanára s e tíz év alatt közmondásossá lett, hogy az ifjú tanár szemináriumi ablakából kiszűrődő világosság főleg tél idején irányadó a későnfekvő és a koránkelő emberek számára. Az előbbiek azt szokták mondani: "Le kell feküdnünk, mert Vass már nem virraszt"; az utóbbiak viszont azt mondogatták: "Fel kell kelnünk, mert Vass már nem alszik."1)
1) "In hac ergo disciplina diu noctuque sudavit ille et alsit adeo, ut decem annis, quos illa qua doctor publicus et ordinarius Sabariae exegerat, vulgo, maxime hyeme" pro cynosura saruirat et iis, qui sero nimis seu ut dici solet, concubia nocte cubitum concederent et illis, qui iam ad auroram e lectulo surrecturi erant. Videlicet priores dicere sunt soliti: dormiendum est, quia Vas iam non vigilat; posteriores contra: surgendum est, quia Vas iam non dormit." Memoriam viri mentis et animi dotibus illustris Ladislai Vas . . . dia mortis anniversaria seu 24. Martii 1844 recolit Joannes Szilasy Dioec. Sabar. Presb., et Theol. Past. Prof. Pestini. 1844."
Vass László példa arra, hogy nagy egyéniségeknek mily hatalmas erejük van. Ifjúkorában megkapta lelkét Szily János grandiózus egyénisége s nem hagyta pihenni: jelszavává tette: ha nem is vagyunk oly rendkívüli egyéniségek, csekélyebb erőinkkel nekünk is meg kell kísérelnünk, hogy nagy dolgokat alkossunk.2)
2) L. 152. I.
Somogy november 9-én a deficientia ügyében intéz felterjesztést a helytartótanácshoz. Ebből kitűnik, hogy Somogy a vallásalapból a helytartótanács kiutalása alapján 1810. július 17-én 22.840 frt. 54 kr-t felvett bankjegyekben (papírpénzben). Minden törekvése arra irányult, hogy felterjesztett terve alapján3) az építést mielőbb megkezdhesse.
3) L. 260. s köv. l.
Minthogy azonban a tervbevett két Kámoni-utcai házat semmikép sem tudta megvásárolni, arra határozta magát, hogy a püspöki palota és a püspöki kert közt fekvő üres telken építteti fel a deficientiát. Az építési anyagot a következő években beszerezte, de az építést csak 1815 tavaszán kezdhette meg s november elejére sikerült az épületet tető alá hoznia. De mivel a meszelés hátra van s az ajtók, ablakok, kályhák stb. csak a következő évben készülnek el, végleges számadást csak az összes munkák befejezése után tud beterjeszteni. Az eddigi kiadások jegyzékét mellékeli s ebből kitűnik, hogy 284.000 téglát saját téglavetőjéből maga adott, s a kész kiadásokra, mészre, munkások bérére stb. valutáris értékben 9.478 frt. 21 kr.-t fizetett ki készpénzben. Mivel a hátralevő kiadások kb. ugyanennyit tesznek ki, azért kéri a helytartótanácsot, hogy azok fedezésére kegyeskedjék segélyt adni.1)
1)A deficientia 1810-i s 1815-i tervrajzai a püsp. lev. III. sz. 6. f.- ban vannak.
November 9-én teszi le doktori vizsgáját Szaniszló Ferenc a bécsi cs. kir. egyetemen. Nyomtatásban megjelent téziseit, melyeknek védelmezésére vállalkozott, püspökének ajánlja s előszavában hálás szívvel köszöni meg főpásztorának áldozatos szeretetét és támogatását, melyben részesítette s mellyel számára két kiváló egyetem (pesti és bécsi) látogatását tette lehetővé.2)
2) Assertiones ex universa Theologia, quas in Caesareo-Regia scientiarum Universitate Vindobonensi pro consequenda SS. Theologiae Doctoratus Laurea publice propugnandas suscepit Franciscus Szaniszló Clericus Dioecesis Sabariensis. Die 9. Mensis Novembris MDCCCXV. Vindobonae. Zweck.
A doktori vizsga fényesen sikerült és Somogy advent első vasárnapján a subdiaconatust, II. vasárnapján a diaconatust, III. vasárnapján a presbyteratust feladta az ifjít doktornak. December 11-én kezdte meg Somogy a vasvár-szombathelyi székeskáptalan vizitációját s 21-én fejezte be. Ez az egyházlátogatás mintegy záróköve és megkoronázása az egészvisitatio canonica-nak. Iratai kitűnő forrásai az egyházmegye történetének3) ;
3) Püsp. lev. I. sz. 6. f.
ez iratok közül főbbek a következők: a székesegyháznak, felszerélésének, jövedelmeinek stb. 20 oldalnyi részletes leírása Bőle András őrkanonok tollából, a szeminárium története ugyancsak tőle, a kőszegi Kelcz-Adelffy árvaház története, a székeskáptalan történetére, statutumaira stb. vonatkozólag rendkívül bő adatok, a káptalan által kezelt alapokra (muzsikus alap és szűkölködő papok alapja stb.) vonatkozó kimutatások. Eölbei János nagyprépostnak a vizitáció iratai közt fekvő jegyzékéből ("Ad plenam C. Ecclesiae fabricam adhuc desiderantur" e jegyzék címe) kitűnik, mi hiányzott még a székesegyház felszereléséből. Így hiányzott a templom főbejárata mögött levő, üvegből s fából készült belső ajtó, az ú. n. szélfogó; sz. Márton és sz. Quirin oltáránál hiányzott a márványlépcső; a sz. Mihály kápolnában nem volt még sem oltárlépcső, sem feszület, sem kánontáblák az oltáron; az ablakok felszerelése az egész templomban hiányos volt; a mellékoltárokon hiányoztak az oltárvánkosok, a főoltáron a stílusnakmegfelelő bronz gyertyatartók, kánontáblák; még monstranciája sem volt a székesegyháznak; a használatban levő a Kálvária-templom tulajdona volt. Érdekes, amit a főoltár képéről mond: "Újra ki kell feszíteni, mert különben menthetetlen."
December hó Ferenc főhercegtől, Modena urától hoz ismét levelet Somogy püspöknek. "Az a különleges tisztelet, mellyel Méltóságos Püspök Úr iránt mindig viseltettem s melyet erényeinek kiválósága sugall nekem, az oka annak, hogy Méltóságodhoz fordulok s arra kérem, hogy nekem egy papot, hacsak lehetséges a magyar nemzet egy fiát, legyen szíves küldeni." Kéri, hogy az illető a magyar nyelven kívül németül is beszéljen s olaszul - legalább értsen. Legfőképp azonban azt óhajtja, hogy az illető erkölcseit és tudományát tekintve legyen jeles férfiú. "Gyarkran vágyódom azután, - így fejezi be levelét - hogy alkalmam legyen arra, hogy. Méltóságos Püspök Úr iránt érzett őszinte ragaszkodásomat és legmegkülönböztetettebb érzelmeimet bebizonyíthassam."
1816. Március 2-án állítja ki a modenai főhercegi udvarhoz kápláni minőségben küldendő Mayer Fidelis kísérőlevelét s dicsérettel emlékezik meg buzgóságáról, mellyel első papi évét a lelkipásztorkodásban eltöltötte.
A főherceg április 18-án kelt levelében legnagyobb megelégedését fejezi ki Mayer kvalitásai fölött: "Olyannak találtam, amilyet kívántam. Legmélyebb hálámat fejezem ki Méltóságodnak . . . rendkívül örülök, hogy a szombathelyi egyházmegye papja, amelyhez magamat is tartozandónak vallom és dicsekszem is ezzel, mivel ily kiváló püspökünk van."
Április 7-én meghalt Mária Ludovika királynő. Somogy május 27-én mondott érte ünnepélyes gyászmisét. "A székesegyház közepén rendkívül szép gyászravatalt állítottak fel, amelyet számtalan égő gyertya díszített."
1)
1) Assz. K. V. k. 183. l.
Május 10-i kelettel arra figyelmezteti Somogyt Erdődy József gróf kancellár, hogy Veinhofer József, pinkafői plébános kapcsolatot tart fenn Boos Márton, előbb gallneukircheni plébánossal, akinek álmisztikus tanai sokakat tévedésbe ejtettek s felhívja, hogy tartsa szemmel Veinhofert.2)
2) Boos Márton (szül. 1762. Huttenriedben, megh. 1825-ben Saynban) túlzó rajongó volt. 1819-ben ünnepélyesen visszavonta téves tanait.
Június hó újból súlyos anyagi csapást hozott hazánkra. A kormány az 1811-i devalváció alkalmával tett igéretei ellenére a papírpénzt folytonosan szaporította. 1816-ban már 642 millió volt forgalomban s ennélfogva értéke annyira csökkent, hogy 100 ezüst forintért 345 papírforintot kellett fizetni. A kormány e bajon a június 1-én kelt pátenssel óhajtott segíteni, mellyel Bécsben nemzeti. bankot létesített s a forgalomban levő papírpénzt kétötödrész értékre devalválta, vagyis 250 forint papírpénzért 100 forintos bankjegyet adott. Somogyt a deficientia építése közben érte a devalváció s gondjait nem kis mértékben szaporította.
Másik, még súlyosabb gondja volt ezidőben Somogynak a szerzetesek fegyelmének lazulása. A szombathelyi sz. Domonkos-rendűek zárdája ellen különösen sok kifogás merült fel. Július 20-án kelt leiratában atyai szomorúsággal veti szemükre, hogy Gassner Jácint prior halála után háromszor gyűltek össze perjelválasztásra, mindannyiszor eredmény nélkül. A fejnélküliség azután fejetlenségre, a szerzetes élet erős lazulására vezetett. A ház tagjai vadászatokra járnak, késő éjjeli órákig kártyáznak, nőket engednek be az ebédlőbe, sőt szobáikban is fogadják őket, a breviáriumot elhanyagolják, engedély nélkül napokat töltenek távol a rendháztól s így életük inkább hasonlít világi emberekéhez, mint szerzetes papokéhoz.
Somogy püspök a következő rendeletekkel igyekezik e bajokat orvosolni. Megparancsolja, hogy a további választási kísérletektől tartózkodjanak. A rendház legidősebb tagját, P. Huymann Pált kinevezi főnökükké s meghagyja, hogy neki mindenben engedelmeskedjenek. Másodszor: szigorúan megtiltja, hogy nőket akár az ebédlőbe, akár lakószobájukba bármily ürügy alatt beengedjenek. Harmadszor: ha a tagok kis száma miatt - négyen voltak - a breviáriumot nem tudják kórusban végezni, szigorúan kötelességükké teszi, hogy privátim elvégezzék, valamint azt is, hogy naponta meghatározott időt szenteljenek elmélkedésre, a b. Szűz kis officiumának elmondására s vasár- és ünnepnapokon a nép részére pontosan tartsanak prédikációt és szentmisét.
Aug. 12-én felterjeszti a kir. helytartótanácshoz az egyházmegyében letelepült szerzetesrendek statutumait. Ezeket nem bírálhatja fölül, minthogy az egyház valamennyit jóváhagyta. Kifejezi azonban meggyőződését, hogy az igazi szerzetes-szellem csak akkor virágozhat, ha a szerzetnek általános (generális) és tartományi (provinciális) elöljárója van, akiknek vezetése és vizitációja hivatva van az egyes szerzetházak tagjait a szerzetes élet szabályainak megtartására szorítani. Azóta hanyatlott le a lékai ház fegyelme is, mióta generális és provinciális nélkül magára hagyatva maradt. Ugyanez a sorsa a két dominikánus rendháznak. Van ugyan provinciálisuk Bécsben, de az évek óta nem vizitálta őket. Mivel a szerzetnek Magyarországon több háza van, ajánlja, hogy külön magyar provincia állíttassék fel. A szerzetesfegyelem ma hazánkban leginkább a kapucinusoknál virágzik, aminek bizonyára az az oka, hogy náluk a vizitáció s a provinciális káptalanok megtartatnak és ezzel éberen őrködnek szabályaik teljesítése fölött. Meg vagyok róla győződve, - írja Somogy - hogy az egykori Jézus-társaságban a szabályok elevensége és hű megtartása a feloszlatásig mindenkor megvolt s ennek oka az a benső kapcsolat és alárendeltség volt, mellyel az egyes tagok, kollégiumok és társas házak a tartományi elöljáróktól s a szerzet általános elöljárójától függtek. S ezért azt óhajtanám, - folytatja - hogy a Jézus-társaság szervezete, ha lehetséges, az összes szerzetek számára az előbb mondott kapcsolat s a lényeg tekintetében előiratnék.1)
1) " . . . ut adeo Institutum ipsum Societatis, si fieri posset, cunctis ordinibus Religiosis, quoad modo dictum nexum et quoad essentialia praescribendum desiderarem."
Legalább is azt tartanám szükségesnek, hogy minden szerzetnek legyen meg a maga általános főnöke, aki Rómában székeljen s így az összes szerzetek generálisai az egyház egy közös fejének, a római pápának vezetése mellett szolgálják alapítójuk eredeti célját: Krisztus titokzatos testének, az egyháznak Isten szeretetében való növelését.
Augusztus hó folymán Zágrábba utazik Somogy, hogy résztvegyen a diakovári püspök felszentelésén. Október 19-én Fischer báró egri érsek értesíti Somogyt, hogy az uralkodó Szaniszló Ferencet felvette az újonnan megnyitott magasabb papi továbbképző intézetbe (Augustineum, vagy Frintaneum).
A szentírás szabadelvű magyarázása nemcsak a protestánsoknál, hanem már a katolikusoknál is kezdett kísérteni. Ezért Somogy arra buzdította Czuppon György kanonokot; a jeles tudóst, írja meg "Reflexiones Historico-Hermeneuticae super Exegesi Biblica" c. művét, melyben ez kiváló tudással száll síkra a liberális iskola szentírás magyarázata ellen. A mű tudományos sikere nagy volt. Fischer, egri érsek azonnal száz példányt vett belőle.
1817. A lékai ágostonrendiek helyére a király rendelete értelmében más szerzetet kellett Somogynak telepítenie. Felkéri tehát a bencéseket2), ferenceseket3) s más szerzeteket a letelepülésre, de egyik sem vállalkozik az augusztínusok szomorú örökségének elfogadására.
2) Sörös P.: A pannonhalmi főapátság története VI. k. A. 58. 1. Bizonyára elíráson alapszik, hogy a jeles szerző Esterházy hg. kegyúr és Somogy püspök közös kérését "Esterházy szombathelyi püspök"-nek tulajdonítja.
3) Somogy levele Holczer Balázs ferences provinciálishoz. Püsp. lev. I. állv.
Április 27-én katasztrófális tűzvész pusztított Szombathelyen. A Föl-utcán (Kőszegi-u.) keletkezett tűz szikráit az északi szél a piacra sodorta s egy-kettőre lángba borult az egész Gyöngyös-utca (ma: Erzsébet királyné-u.). Elhamvadt a városi őrtorony és sz. Sebestyénnek a piacon álló kápolnája. A tűz átcsapott a Forró-utcába (ma: Kossuth L.-u.), majd a Rumi-utcába és felperzselt mindent, ami útjába került. "Három óra alatt porrá lett Polgár Társainknak több mint két milliom foréntra betsültethető értéke; üresen égve láttattak más napon 137 Polgári házak, 60 Pajták, gabona és fa tartó épületek, a Városnak Tornya, Kápolnája, és nagyobb számú szarvas Marhák; - több mint 300 Famíliák elvesztették vagyonjokat, élelmeket és házaikat. De ezeken kívül keserüségünknek halmozására, midőn a hosszas borzadásbúl fel ébredvén kedves Atyánk fiainak számát olvasnánk, egy Anyát két Kisdedeivel egy pinczében meg fúlladva, mindenestül 7 embert az omladékok között el égve találtunk; - sött még most is, midőn ezt írjuk, naponkéntt temettyük azoknak meg hidegültt Tetemeit, kik e rettentő veszedelemnek következésében Elme vagy Testbéli fel oldozásjokat találták . . ." - így panaszolja el szerencsétlenségét Szombathely városnak országszerte küldött segítségért esengő levele.1)
1) Nyomtatvány a P. Tk.-ban. (4-r. 4 l.)
A szerencsétlenség mély részvétet keltett mindenütt. A püspök, a szeminárium, a káptalani tagok, a premontreiek s egyéb tehetősebb polgárok konyháiból heteken keresztül hordták a meleg ételt a mindenüktől megfosztottaknak.2)
2) Kunc-Kárpáti i. m. 188. 1.
Somogy püspöknek bő alkalmat nyujtott ez, hogy felebaráti szeretetének rendkívüli fokát bebizonyítsa szeretett hívei iránt. De bizonyságot tettek jó szívükről a megye fő urai, a veszprémi és zágrábi püspökök, káptalanok és sok város is, kiknek adománya alig két hó leforgása alatt meghaladta a 7000 forintot.
Július hó 9-én kelt határozatával Somogy püspök kimondta, hogy a sz. Sebestyén kápolnát, - tekintettel arra, hogy a piacon állott s e hely a vásárosok lármája és zsibongása miatt nem volt megfelelő és a székesegyházban van oltár sz. Sebestyén tiszteletére; másrészt pedig mivel a gazdasági helyzet a háborúk következtében annyira rossz, hogy az újraépítés rendkívüli nehézségekbe ütköznék, - nem építteti újra. Az Ap. Szentszéktől nyert felhatalmazása alapján az összes ájtatosságokat, melyek eddig a sz. Sebestyén kápolnában tartattak s az összes alapítványokat a székesegyházba teszi át, míg esetleg idők folyamán sz. Sebestyén tiszteletére alkalmasabb helyen új kápolna építtetik.l)
1) Püsp. lev. I. állv.
Június 8-án Kelekovits József mondta újmiséjét a székesegyházban. A primiciánst és a segédkező kispapokat Somogy püspök látta vendégül. A püspök öccse, Somogy Ferenc, szellemes kronosztichont írt az újmisés tiszteletére.2) Augusztus elején Szombathelyen jár Fischer István báró, egri érsek s meglátogatja a szemináriumot is.3)
2) Assz. K. V. k. 210. 1. közli a verset. Nagy Antal elmondja, hogy Somogy Ferenc 1766-tól 1773-ig a Jézustársaság tagja volt. A rend feloszlatása után, minthogy még nem volt felszentelve világi pályára lépett, több megye táblabírája volt és kiváló poéta hírében állott. Öreg napjait bátyjánál, a püspöknél töltötte.
3) Assz. K. V. k. 213. l.
Október 28-án küldi el jelentését az egyházmegye állapotára vonatkozólag VII. Pius pápához, melyből néhány érdekesebb részletet ismertetek.
Az előírt ad limina látogatást Somogy elődjének, Herzan bíborosnak egykori titkára, Emiliani Alajos római kanonok által végeztette el. Az egyházmegyében ez időben a róm. katolikusok száma 237.996 volt (1929-ben a csonka egyházmegyében és elszakított részeiben 483.376), a protestánsoké 62.809 (1929-ben 101.450), görög kat. - (1929-ben 153), görög keleti 17 (1929-ben 116 ), zsidó 3997 (1929-ben 12.535) .4)
4) Az 1929. évre vonatkozó adatokat az ezen évi schematismusból veszem. Érdekes, hogy, míg 112 év alatt a katolikusok száma megduplázódott (103'10% emelkedés), addig a protestánsoké jóval alul maradt ezen arányszámon (61'52%), viszont a zsidóság száma háromszorosánál is magasabbra emelkedett (213'61 %).
A kat. hívek lelki vezetéséről 180 önálló lelkészség gondoskodott, a szemináriumban s egyetemeken 44 kispap nevelkedett. Évenkint átlag 30-40 protestáns tér vissza az anyaszentegyházba. Vasár- és ünnepnapokon a plébánosok d. e. nagymisét és prédikációt, d. u. keresztény tanítást s vagy olvasót, vagy litániát, vagy pedig vesperást végeznek a néppel.
A szerzetesekre vonatkozólag azt az óhaját terjeszti elő, hogy provinciálisaikkal s egy Rómában székelő általános elöljárójukkal kapcsolatban legyenek. A kispapok havonta kétszer gyónnak s azonfelül a nagyobb ünnepek előtt is és ugyanannyiszor járulnak a szentáldozáshoz. Vasár- és ünnepnapokon ebéd alatt próbaprédikációkat tartanak, melyeken a püspök is jelen szokott lenni. A székesegyház építésére 250.000 forintot fordított. A katedrális készen áll, de egyházi ruhákkal nincs még kellőkép felszerelve; ezért s mivel a székesegyház karbantartása évente nagy összegeket emészt fel és semmiféle alap ennek fedezésére nincs, kéri VII. Pius pápát, engedje meg neki, hogy a pápóci prépostságot s a győri kanonokságot továbbra is megtarthassa. Kéri továbbá, hogy a Visitatio ünnepének, mint a székesegyház tituláris ünnepének, nyolcadára a breviárium 2-ik és 3-ik nocturnusai számára lectiókat jelöljön ki.
A S. Congr. Rituum dec. 9-én kelt válaszában közli, hogy Visitatio nyolcada alatti 2-3. noct. lectiói az Octavarium Rom. (Velence, 1754) megfelelő helyeiről (21. s köv. l.) veendők. A pápóci prépostság ügyében felszólítja a Congregatio, hogy közölje annak bevételeit s a beszerzendő paramentumok árát stb. és azt, hogy mily hosszú időre akarja a prépostságot s kanonokságot megtartani.
A kir. helytartótanács dec. 30-án kelt 37.176. sz. leirata értesíti Somogyt, hogy a király a dominikánus provincia ajánlott szétválasztását nem óhajtja, viszont kívánja, hogy Somogy a Bécsben székelő tartományi főnököt figyelmeztesse ama kötelességére, hogy a magyar rendházakat gyakrabban és szorgalmasabban látogassa.
1817. évben fejezi be Somogy püspök a deficientia építését. Utódjának, Bőle Andrásnak 1827. nov. 27-én a m. kir. helytartótanácshoz intézett 198. sz. feliratából kitűnik, hogy az építkezés összköltsége 38.711 frt. 50 3/4 kr-ra emelkedett, melyhez a vallásalap 5.098 frt. 24 3/4 kr.-t adott, a hiányzó részt, 33.613 frt. 26 kr.-t Somogy püspök a sajátjából fedezte.1)
1) Bőle püspök felterjesztése válasz a m. k. helytartótanácsnak 1827. május 14-én kelt leiratára. Püsp. lev. I. állv.
1818. Január 2-án egyházlátogatási útjának tapasztalatait összefoglaló körlevelet intéz papjaihoz. Buzgó papi lelkületének hű tükre ez az áhítatot sugárzó enciklika. Mindenekelőtt újból megerősíti Szily János Instructioját, mely "mintegy összfoglalata az egész erkölcstannak s a papi élet és buzgóság legüdvösebb törvényeit foglalja magában."1)
1) "Compendium quoddam totius doctrinae moralis, et saluberrimas vitae ac zeli sacerdotalis Leges in se complectitur . . . hanc Instructionem iterum iterumque stabilimus et confirmamus . . ."
Kenetteljes szavakkal buzdítja papjait az összes papi erényekre, a hitoktatás, prédikáció, szentségimádás és mindennapi elmélkedés buzgó végzésére. A napi elmélkedés megkönnyítésére az összes plébániák számára megküldi ingyenesen a "Lectiones in usum cleri" c. könyvet.2)
2) Lectiones in usum Cleri. Editio secunda. Viennae, Doll, 1817. (8-r. 327 l.)
Több templomot oly rossz állapotban talált, hogy interdictum alá kellett azokat helyeznie. Megparancsolja ezért, hogy az esperesek az évi vizitáció alkalmával a templomok fizikai állapotát is alaposan vizsgálják meg, a kisebb bajokat javíttassák ki, a nagyobbakról tegyenek a püspöknek jelentést. Sanyarú helyzetben talált sok plébániát épületei s jövedelmei tekintetében egyaránt. Ezeken, sajnos, sok esetben nem tudott úgy segíteni, ahogy óhajtotta volna. Az isteni gondviselésbe vétett bizalomra inti ezeket. A jobb móduaknak komoly szavakkal vési emlékezetébe az egyházi törvény parancsát, mely szerint minden feleslegüket a szegények javára kell fordítaniok. Papjainak lelkére köti, hogy az eretnekek iránt nagy szeretet legyen szívükben. Ez nyilvánuljon meg a velük való bánásmódjukban, hogy azok mindenkor érezhessék, hogy semmi más nem vezet minket velük szemben, mint lelkük üdvösségének vágya. Lelkipásztorkodó papjainak minden évben hatnapos lelkigyakorlatot kell végezniök. Az espereseknek meghagyja, hogy ezt szigorúan ellenőrizzék s a megtörténtéről szóló bizonyítványokat a püspökhöz minden évben felterjesszék.3)
3) "Recessus sacros, sive sacra Exeritia sex ad minus continuis diebus quovis anno peragi ordinata per Curatos Districtuum suorum observari faciant." E bizonyítványok a püspöki lev. 1 sz.-ben.
Újból elrendeli, hogy az esperesi kerületek évenkint gyűlést tartsanak s nehézségeiket, gyakorlati kérdéseiket ezeken írásba foglalva hozzá felküldjék. Teológiai kérdéseket ezentúl évenkint csak egyszer terjeszt papjai elé. A válaszokat ezután is hozzá kell küldeni. Körlevelét eme szavakkal fejezi be: "Fogadjátok, kedveseim Krisztusban e rendeleteit és intelmeit püspökötöknek, kit hetven éve arra figyelmeztet, hogy nincs messze az a rettenetes pillanat, melyben a legigazságosabb Bíró ítélőszéke előtt számot kell adnia sáfárkodásáról, s aki már ezért is azt a ,jaj nekem, mert hallgattam"-ot (Is. 6.) e levelével el akarja magától hárítani . . ." 1)
1)"Suscipite itaque Dilectissimi in Christo! Ordinationes has et monitor Episcopi, ac Praelati Vestri, quem ipsa septuagenaria aetas admonet non longe abesse tremendum illud momentum, quo justissimo Divino Judicis Tribunali de Villicatione sua rationem reddere cogetur, qui vel ideo, illud vae mihi, quia tacui Is. 6. praesentibus praevertere desiderat . . ."
Január 20-án, a tűzvész utáni első Fábián és Sebestyénünnepen nagy ünnepélyességgel ülik meg a város fogadalmi napját. A korábban a piaci kápolnában tartott istentiszteletek a székesegyházban folynak le a következő sorrendben: reggel csendes szentmise a németek számára és német prédikáció; utána a magyarok számára énekes szentmise szentségkitétellel és magyar szentbeszéddel.2)
2) Assz. K. V. k. 226. l.
Január 28-án a kir. helytartótanácshoz intézett felterjesztésében kötelezettséget vállal arra, hogy haláláig évente 200 forintot fizet a polgári egyháztársulatok (Confraternitates civiles) alapjára. Március 23-án, húsvét hétfőjén szenteli Somogy pappá az egyházmegye későbbi büszkeségét, Szilasy Jánost 11 havi dispenzációval. Szilasy ekkor már teológiai doktor volt.3) Új miséjét március 25-én mutatta be.4) Június 27-én Somogy a püspöki kápolnában megkereszteli Gottlieb Dávidnak és Helm Cecíliának 1784. aug. 17-én Sopronban született fiát, aki Triestben Amadieu Károly néven császári szolgálatban állott. A keresztatyai tisztet Steiner Ferenc püspöki titkár töltötte be. Egy hónappal később megbérmálja Amadieut.5)
3) Assz. K. V. k. 230. l. 4) U. o. 231. l. 5) Amadieu levele Bőléhez 1838. évi 86. sz. ügyirat. Püsp. lev. I. állv.
Július 2-án I. Ferenc és neje Karolina Ágosta Dalmáciából visszajövet megpihentek Szombathelyen. Somogy a líceum és szeminárium közt diadalívet állíttatott fel magas vendégei tiszteletére, melyet magyar-, latin- és németnyelvű felirat díszített. Az uralkodó pár a székesegyházat is megtekintette. l)
1) Assz. K. V. k. 238. l. Kunc tévesen június végére teszi e látogatás idejét.
Simon de Pretis, az üresedésben levő seckaui egyházmegye ált. helynöke felkérte Somogyt, hogy egyházmegyéjében a bérmálás és egyházirend szentségét szolgáltassa ki.
A buzgó püspök készséggel teljesíti a kérelmet és augusztus 9-én Vorauban megkezdi apostoli útját.2)
2) Püsp. lev. I. állv.
Augusztus 23-án Somogynak kedves ifjú papja, Szaniszló Ferenc Bécsben sz. István király ünnépén a keresztény hazafiságról tartott jeles beszédet.3)
3) Egyházi beszéd a keresztény hazafiúságról, melyet Szent István király nemzeti ünnepén tartott Szaniszló Ferentz. Bétsben. 1818.
"E szónoklattal azonban csak nem elvágta maga előtt a szépnek ígérkező jövőt; beszédje következtében hamarosan vége szakadt bécsi tartózkodásának, bár a keresztény hazafiúság kérdését oly tárgyilagosan állította hallgatói elé, hogy előadásán csak a rémeket kereső politikai féltékenység akadhatott fenn."4)
4) Lopussny Gyula Ágost: Tordai Szaniszló Ferencz váradi püspök. Nagyvárad, 1896. 41-42. l.
"Akit szeret az Úr, azt szenvedéssel látogatja meg." (Zsid. 12, 6.) A szenvedés tűzében nemesíti meg a lelket s szakítja el a föld rögétől és teszi teljesen magáévá.
Az a megpróbáltatás, amely 1793 őszén Szily lelkére nehezedett, várt Somogyra is. 1818. év elején anonym feljelentés érkezik az uralkodóhoz, mely a szombathelyi egyházmegye papságát s püspökét kemény vádakkal illeti. A feljelentő elmondja hogy a szombathelyi gimnázium premontrei tanárai botrányos életet élnek, Török szombathelyi plébános híveit stólaemeléseivel kiuzsorázza, a szeminárium szellemi élete nagyon alacsony fokon áll, az egyházmegye színvonala mind mélyebbre sülyed. Nagyban oka ennek maga Somogy püspök, aki papjai hibáival szemben túlságosan engedékeny. A püspök egyébként teljesen Eölbei hatása alatt áll, ami nagy hiba, mert Eölbei erkölcsi élete s Wolf zsidóval együttesen folytatott piszkos üzletei méltatlanok egy főpaphoz. A püspöknek más hibájára is figyelmezteti a királyt a följelentő. A pápóci prépostságról és a győri kanonokságról nem mondott le, jóllehet a székesegyház építését már befejezte. E helyett jövedelmét elfecsérli, boldog-boldogtalan tele marokkal jön ki tőle, ha teljességgel érdemtelen is az alamizsnára.1)
1) A feljelentés eredeti szövegét mind ez ideig nem sikerült megtalálnunk sem a püspöki sem az országos, sem a prímási levéltárban. Tartalmát rekonstruáltuk Sedlnitzkynek az ügy kivizsgálásáról tett jelentéséből. E jelentést s a vonatkozó egyéb ügyiratokat Schendl Károly III. é. pazmanita kutatta fel nagy szorgalommal a bécsi levéltárakban, miért hálás köszönetet mondok neki.
Az uralkodó a bécsi rendőri hivatal elnökét, Sedlnitzky József grófot bízta meg az ügy megvizsgálásával.2)
2) Polizeivortrag 324/244. v. 16. Sept. 1818. Über einige Gebrechen in den bisch. Diözese Steinamanger. Haus-, Hof-u. Staatsarchiv. Kabinets-Acten 398/1818.
Sedlnitzky szept. 16-án adta be jelentését: - A premontreieknél csakúgy, mint a többi szerzetnél elvilágiasodás észlelhető. Ajánlatos volna őket clausurára kötelezni. A szemináriura vonatkozó panasz alaptalan, az ifjú papság kiképzése Bőle rektor, valamint Vass és Róka tanárok munkássága révén emelkedő tendenciát mutat. Török plébános önkényes stólaemelését épp Somogy püspök tiltotta le. Eölbei befolyása a püspökre minimálisnak mondható. Egyébként Eölbei, ha ifjúkorában követett is el erkölcsileg kifogásolható cselekményeket s kötött is üzleteket Wolffal, távol áll Wolf csalásaitól és tolvajlásaitól; azonfelül szigorú a felfogása az egyházi fegyelem szempontjából s e téren sok érdeme van. Sedlnitzky gróf jelentése Somogy püspököt minden tekintetben védelmébe veszi. Mintaszaerű pásztor a szó igaz értelmében. Egyházkormányzati tevékenysége, jámborsága, jótékonysága dicséretet érdemel. Úgy látszik azonban, hogy jószívűsége gyengeséggé fajul, mert papjait eltévelyedéseikért nem a kellő szigorúsággal, hanem túlságosan enyhén bünteti s javait gyakran méltatlanokra pazarolja.3)
3) "Was den Bischof Somogh" (sic!) selbst betrift, so wird derselbe vom Grafen Mailath in aller Beziehung in Schutz genommen, und als ein musterhafter Seelenhirt im wahren Sinne des Worts geschildert. In Absicht auf seine geistlichen Diözesanpflichten legen ihm auch die zwei übrigen Berichtleger alles Lob bei, auch lassen sie seiner Frömmigkeit, Redlichkeit und Wohltätigkeit liebe Gerechtigkeit wiederfahren. Doch scheint nach den Angabe dieser Rapportanten seine Guthmütigkeit in Schwache auszuarten, da er die Verirrungen des Diözesanklerus nicht mit der gehörigen Strenge, sondern viel zu milde zu ahnden pflegt; und auf der anderen Seite seine Wirtschaftsbeamten mit Härte über die Unterthanen walten lässt, und aus blossen Hange zur Freigebigkeit ohne Wahl und Mass, oft an Unwürdige sein Hab und Gut verschwendet. So forderte er von seinen Unterthanen zur Zeit, wo die Getreidepreise sehr hoch standen, den seit undenklichen Zeiten reluirten Zehend in Natura, und wusste diese Forderung bei der Hofstelle durchzusetzen."
A pápóci prépostság és győri kanonokság megtartása ügyében további vizsgálat szükséges.
Ezek alapján Sedlnitzky gróf azt ajánlja, hogy Somogy püspöknek több akaraterő ajánlandó s lelkére kell kötne, hogy szigorúan ügyeljen fel a premontreiek illetlen viselkedésére.
Az uralkodó szept. 26-án hozott legfelsőbb döntésével elfogadta Sedlnitzky javaslatát, a prépostság és kanonokság megtartása ügyében újabb vizsgálatot rendelt el s egyben meghagyta, hogy Somogyt az ő nevében szólítsák fel, hogy a premontreiek meglazult fegyelmét állítsa helyre s kellő szigorúsággal ügyeljen egyházmegyéje papságának fegyelmére és erkölcseire.1)
1) "Was Ich aus Anlass des vorliegenden Vortrags verfüge, ist aus der Anlage zu ersehen. Durch den Grafen Mailath und Nadasd und andere rechtliche und vertrauens würdige Männer, werden Sie den Umstand, dass der Bischof die zum Bau der Domkirche gegen sohinnige Zurückstellung gewidmeten Güter der Probstei S. Salvator de Papoiz (sic!) und eines Kanonikates in Raab, ungehindert des vollendeten Baues der Domkirche noch immer nicht zurückgestellt hat, vollstandig zu erörtern trachten, und Mir sodann hierüber einen eigenen Vortrag erstatten. Auf das Benehmen der Czornaer Pramonstratenser (sic!) ist fortan eine besondere Aufmerksamkeit zu richten. - Lieber Graf Erdődy! Das Benehmen der Pramonstratenser des Stift in Czorna soll insbesondere bei den Professoren des Gymnasiums in Stein am Anger frei und mit der Würde und Vernflichtungen des geistlichen Standes nicht vereinbarlich seyn. Sie werden hierauf den Bischof von Stein am Anger in Meinem Nanem mit dem Beisatze aufmerksam machen, dass Ich mich zu ihm versehe, er werde diessfalls die verfallene Ordnung herzustellen bedacht seyn und sich überhaupt auf Sittlichkeit und Ordnung bei dem Diözesanklerus streng machen. Uebrigens hat Mir die ungarische Hofkanzlei ehestens darüber den Vorschlag zu erstatten, ob nicht die Pramonstratenser da wo ihnen Gymnasien anvertraut werden sind, zu verhalten werden sollten, zusammen zu wohnen und förmliche geistliche Häuser zu haben. Budischkowitz den 26 September 1818. Auf Allerhöchsten Befehle. Eh Ludwig Gr. v. Wallis exped: Schönbrunn den 12tn Oktober 1818."
Koháry Ferenc herceg 12905. sz. a. a következő leiratot intézi Somogyhoz:
Méltóságos és Főtisztelendő Püspök Ur!
Az Uralkodó abból kifolyólag, hogy a csornai premontreieknek, főleg azonban a szombathelyi gimnázium tanárainak viselkedését nagyon szabadosnak és a papi állás méltóságával és kötelezettségeivel alig összeegyeztethetőnek mondják, megparancsolta, hogy Méltóságodat erre figyelmeztessem s egyben jelentsem, hogy Ő felsége Méltóságodtól elvárja, hogy nemcsak a szerzetesek meglazult fegyelmének helyreállítására fog minden erejével ügyelni, hanem általában egyházmegyéje papságának erkölcsei és fegyelme fölött is gondosan fog őrködni.
Egyébként Ő felsége jelentést kíván arra vonatkozólag, vajjon nem kellene-e a premontreieket azokon a helyeken, amelyeken gimnázium vezetése van rájuk bízva, arra kötelezni, hogy a szerzetházak számára adott előírások megtartásával közösségben éljenek.
E legfőbb királyi határozatot mielőbb adandó jelentés céljából ezennel közlöm Méltóságoddal.
Nagyrabecsülésem kifejezésével maradok Méltóságodnak szolgálatra készen: Bécs, 1818. okt. 16. Koháry Ferenc herceg.1)
1) "No. 12905. Illustrissime ac Reverendme Domine Episcope mihi Colendme! Sua Majestas Sacratissima ex incidenti eo: Quod Praemonstratensium Conventus Csornensis, praecipue autem Professorum Gymnasii Sabariensis Agendi ratio adeo libera, et cum Dignitate ac Obligationibus Status Ecclesiastici haud compatibilis esse feratur; Mandare dignata est; Ut Illmam DVram ad id attentam reddam, unaque significem: Ssmam Suam Mattem ab Illma DVra expectare: Quod non tantum restituendo collapso inter hos Religiosos debito Ordini omnimode intenta futura, sed in genere etiam Moralitati, bonoque Ordini respectu Dioecesani sui Cleri strenue vigilatura sit. Caeterum Sua Majestas Ssma una etiam sibi proponi jussit: An non Praemonstratenses qq. in illis Locis, ubi Gymnasia concredita habent, ad habitandum in Comunione, servandamque formalem Domum Ecclesiasticam adigi debeant. Cujusmodi altissimam Resolutionem Regiam Illmae DVrae fine quo ocyus praestandae Informationis hisce significo. Solita in reliquo cum Aestimatione maneo Illmae DVrae ad serviendum paratmus Princ. Franc. Koháry. Viennae 16ta 8bris 818." Az eredeti leirat a püsp. lev. I. állványon van.
Somogy püspököt mélyen lesújtotta a nem érdemelt megrovás. November 7-én küldi el válaszát, melynek nemes, férfias hangja, mélyen járó igazságai nagy hatást gyakoroltak az uralkodóra s a következő évek egyházi életére, reformeszméire döntő befolyással voltak.2)
2) A felterjesztést szószerinti szövegében ismertetjük e mű függelékében.
A premontreiek viselkedésében - írja - nem vett észre semmit, ami akár nyilvános botrányra, akár a fegyelem felbomlására mutatna. Több évvel ezelőtt egyik premontreit gyanús érintkezése miatt elhelyezték Szombathelyről, az illető azután a csornai rendházból megszökött, de bűnét azóta megbánta s most az ausztriai Geras kolostorában él bűnbánatban. Ezen egy esetből nem lehet az egész szerzetet megítélni. A rend szelleme szempontjából nagyon ajánlatosnak tartaná, ha őfelsége az immár három éve üresedésben levő csornai préposti széket igazi szerzetesi szellemmel áthatott férfiúval töltené be. Megvallja azonban, hogy nemcsak a premontreiek, de az összes szerzetek szelleme sokat hanyatlott szent alapítóiknak a teljes szegénységről s a tökéletes engedelmességről vallott szigorú felfogásával szemben. Ennek okát a kor szellemében találja, mely elfordult az életnek az örök igazságok szellemében való szemléletétől. Korunk fia már gyermekkorában látja az általános erkölcstelenséget, az iskolákon szajkók módjára tanulja a hittant s azonkívül semmiféle vallási gyakorlatot nem végeztetnek vele. Az életpálya választásánál csak földi célokat tűznek maguk elé. A noviciátus idejét nemcsak lelkének a szerzetes életre való előkészítésével tölti, hanem egészen más munkákkal is. Így azután érthető, hogy szerzetesrendjeink szelleme lehanyatlott. Véleménye szerint sokat segítene, ha az iskolákba újra bevezetnék a Mária-kongregációkat, az ezekkel kapcsolatos vallási gyakorlatokat, s a szerzetesjelöltek. a noviciátus idején nem foglalkoznának egyébbel, mint lelküknek magas hivatásukra való előkészítésével. Ami az egyházmegye világi papságát illeti, kijelenti, hogyha a feljelentő panaszait konkrétebben fogalmazta volna meg, akkor ő is részletesebben válaszolhatna. Nem tagadja, hogy papjai közt vannak olyanok, akik néha botrányt okoznak, állítani meri azonban, hogy túlnyomó részük mintaszerű életet él s hivatása magaslatán áll. Nem hiszi, hogy püspöki kötelességei teljesítésének elmulasztásával vagy engedékenységével oka volt annak, hogy egyes papjai kihágásokat követtek el; mivel azonban lelkiismerete is bizonyos természetes gyengeségről (lenitas) vádolja, teljes őszinteséggel s alázatossággal kijelenti, hogy ő felségének egyetlen intése elég számára, hogy püspökségét s a vele egybekötött javadalmakat királya lábaihoz tegye és mint 70 éves aggastyán néhány hátralevő évét arra használja fel, hogy egy kolostor magányában lelkét a püspöki kormányzásáról az örök Bíró előtt leteendő szigorú számadásra előkészítse. Somogy felterjesztése mély benyomást tett mind az uralkodóra, mind a kancelláriára. A m. kir. udv. kancellária nov. 20-án1), majd dec. 28-án2) tett előterjesztésében ismerteti Somogy püspök beadványát s a maga részéről is ajánlja, hogy a premontreiek szellemének emelése céljából az uralkodó mielőbb nevezzen ki megfelelő embert a csornai préposti székre. Somogy püspöknek az igazi papi hivatások ritkulására s a szerzetes szellem hanyatlására, annak okaira s gyógyszereire és az iskolákba bevezetendő ájtatossági gyakorlatokra vonatkozó megjegyzései nem alaptalanok, azonban a kancellária a király kifejezett engedélye nélkül nem tartja megengedettnek, hogy erre vonatkozólag nyilatkozzék.
1) Staatsrat 7152/1818.
2) Staatsrat 8356/1818.
A kancellária végül felhívja az uralkodó figyelmét arra, hogy "Somogy püspök jelentéséből kétségen kívül kicsendül, mily keserű fájdalmat érez e derék, mindenkitől nagyrabecsült,tiszteletreméltó főpásztor, a magyar királyság legelső püspökeinek egyike a fölött, hogy egy alávaló feljelentő Felséged legfőbb színe előtt meggyanusíthatta az ő buzgóságát s főpapi kötelességeinek elhanyagolásával vádolhatta.1)
1) " . . .mit welch bitterem Schmerz dieser rechtschaffene, allgemein hochgeschätzte, und ehrwürdigste Oberhirt, einer der ersten Bischöfe des Königreichs Hungarn, es fühle, dass von einem unverschamten Ankläger vor dem allhsten Angesichte Eurer Majestat sein Eifer verdächtigt, und er der Vernachlassigung seines Oberhirtlichen Amtspflichts angeklagt worden seyn dürfte."
Eme, a szombathelyi egyházmegye erkölcseinek s fegyelmének hanyatlására vonatkozó feljelentés, mely lényegében teljességgel valótlannak bizonyult, annak az ismeretes pártoskodónak a műve, aki mindent megmozgat, hogy a csornai préposti székre az immár két ízben kandidált Gyöngyösy Pál szombathelyi gimn. igazgató kinevezését megakadályozza s ezt teszi az egész egyházmegyei papság becsületének meggyanusításával - az osztrák monarchia egyik legkiválóbb főpapjának jogos, keserű fájdalmára."
"Ennek, az Úr szőlőjében fáradhatatlan munkában megőszült, valóban apostoli férfiúnak legfensőbb megnyugtatására s annak bizonyítására, hogy Felséged lelkétől távol áll a gyanú, mely szerint ő hivatásbeli szent kötelességeinek legpontosabb teljesítésében csak egy pillanatra is mulasztást követett volna el, ajánlatos volna neki a titkos tanácsosi méltóságot díjmentesen adományozni; díjmentesen, mert a taksa megfizetése lehetetlen volna számára, mivel vagyonát a szegények évről-évre teljesen fölemésztik."
1819. Január 3-án az uralkodó rávezeti az iratcsomóra legfelsőbb döntését: Somogyt díjmentesen kinevezi v. b. t. tanácsossá; a papi és szerzetesi szellem megreformálására Somogy által ajánlott eszközökre vonatkozólag pedig azt kívánja, hogy a kancellária az egri érsek s a székesfehérvári és veszprémi püspökök előzetes meghallgatása alapján újabb jelentést tegyen.
A kinevező okiratban, mely január 3-i kelettel állíttatott ki, a király meleg szavakkal juttatja kifejezésre Somogy iránt érzett nagyrabecsülését: "Az Uralkodó hálásan tartja elméjében, hogy Isten, az anyaszentegyház és hazája javát munkálja . . . Tudományának kimagasló volta és erkölcseinek szentsége miatt emeltetett 1806-ban a szombathelyi püspöki székbe s e méltóságban minden vágya és gondja arra irányult, hogy a rábízott hívek lelki üdvét előmozdítsa . . ."1)
1) A kinevezési okmány a püsp. lev. III. sz. 1. f.-ban van.
Sedlnitzky gróf az 1818. okt. 12-i parancs értelmében lefolytatta a vizsgálatot arra vonatkozólag, hogy miért tartja meg Somogy a győri kanonokságot és pápóci prépostságot, jóllehet a székesegyház építését már befejezte. Jelentését 1819. június 19-én terjeszti az uralkodó elé. Elmondja, hogy Somogyt az a gondolat tartotta vissza a lemondástól, hogy a székesegyház fenntartása évről-évre nagy összegeket emészt fel s ezért fenntartására alapot akar teremteni tekintettel a püspökség gyenge javadalmára. A székesegyházat részben hitelbe felvett pénzekkel építtette s ezen összegek letörlesztése céljából is szüksége van a szóban forgó javadalmakra. Egyébként is "jövedelmét nem családjának gazdagítására használja fel, hanem ellenkezőleg, saját szükségleteinek háttérbeszorításával a szegények és szükséget szervédők javára fordítja, a püspököt általában a valódi apostoli jámborság, jótékonyság s a vallás javáért való buzgó munkálkodás mintaképének tekintik és ekként tisztelik."2)
2) " .. die Berichterstatter bestätigen, (dass er) seine Einkünfte keineswegs zur Bereicherung seiner Familie benützt, sondern solche vielmehr mit eigenem Abbruch und Hindansetzung seiner Bedürfnisse, zur Unterstützung der Armen und Nothleidenden verwendet, und allgemein als ein Muster ächter apostolischer Frömmigkeit, Wohltätigkeit und Aemsigkeit, für das Wohl der Religion zu wirken, angesehen und verehrt wird." Kabinets-Acten 85/1819. Einkünfte des Bischofs Somogyi.
A következő év aug. 31-én kinevezi a király Gyöngyösy Pál szombathelyi gimn. igazgatót, a csornai préposti székbe. Így zajlott le és ekként végződött a Somogy ellen indított támadás. Piszkos hullámai megtörtek a püspök egyéniségének nagyságán s tiszta jelleme, szent élete a vizsgálat révén új fényt nyerve szinte megdicsőülten magaslott fel egyházmegyéje s az ország közvéleménye előtt.
Február 18-án Fischer István báró egri érsek értesíti Somogyt, hogy 1818. nov. 7-én Koháry hg. h. kancellárhoz "apostoli lélekkel és szabadsággal" írt jelentését az uralkodó egyenes parancsára hozzá tették át azzal a meghagyással, hogy a jelentés ama részére vonatkozólag, melyben a papi és szerzetesi szellem általános hanyatlásáról szól s ennek főleg az ifjúság nevelésében alkalmazandó ellenszereiről, véleményes jelentést terjesszen az uralkodó elé. Fischer érsek teljelen aláírja mindazt, amit Somogy a szellem általános hanyatlásáról és ennek egyik főellenszeréről, az ifjúságnak kongregációkba s más jámbor egyesületekbe való tömörítéséről mond. Hogy a legfelsőbb parancsnak minél biztosabban megfelelhessen, kéri Somogyt, hogy "kiváló bölcseségével" fejtse ki részletesen s közölje vele javaslatait.1)
1) Püsp. lev. I. állv.
Március 24-én foglalja el a győri püspöki széket Schwarzenberg Ernő herceg. Székfoglalójában nagy tisztelettel emlékezik meg Somogyról. "A káptalannak tiszteletet, nekem rendkívül nagy vigasztalást nyújt, hogy körünkben tudjuk azt a püspököt, aki a magyar egyháznak dísze és ékessége. Vajha az ő kimagasló erényeit és apostoli buzgóságát követni is úgy tudnám, amiként tisztelem!"2)
2) Ernestus Princeps in Schwarzenberg . . . Eppus Jaurinensis . . . ad Clerum et Populum suum fidelem quum Dioeceseos Gubernationem Anno 1819. die 24. Mensis Martii auspicaretur. Jaurini, Streibig, 1819. Pg. 6.
Somogynak az egyházhegye állapotára vonatkozó jelentésére május 26-án küldik meg válaszukat a S. Gongreg. Concilii bíboros atyái. Sajnálattal veszik tudomásul a tékai augusztinus zárda megszüntetését. Buzdítják Somogyt, hogy a vizitációt legalább kétévenkint végezze el. Ugyancsak intik az egyházmegyei zsinat megtartására. Fájlalják, hogy a székesegyházban nincs korális istentisztelet. Sürgetik, hogy a papszentelés előtt 10 vagy 8 napos lelkigyakorlatot tartsanak az ifjú papság számára, ne csak 3 naposat. A szerzetesekre vonatkozólag kívánatos, hogy kolostoraikban éljenek és kapcsolatuk általános és tartományi elöljáróikkal minél elevenebb legyen. Vigyázzon arra Somogy, hogy velük szemben ne lépje túl joghatóságának határát.3)
3) Püsp. lev. I. sz. I fiók. és 11. f.
A seckaui egyházmegye és a grázi tartományi kormány díszes küldöttséggel kérte fel ez évben újból Somogyt, hogy az egyházirend és bérmálás szentségét árva megyéjükben szolgáltassa ki. Somogy teljesítette kérelmüket, a seckaui egyházmegye nagyobb városaiban kiszolgáltatta a bérmálás s egyházirend szentségét. Mindenütt, főleg Grazban, legnagyobb lelkesedéssel ünnepelték a szentéletű főpapot.4)
4) U. o. és Steiner kéziratában, ki ezeket írja: "Seccoviensis Vicariatus precibus inclinatus, posthabitis temporis et viarum incommodis, in ordinationibus faciendis, fidelibus confirmandis vices Ordinarii explet; venerationem, amorem et cultum tantum assecutus, ut inter suos agere crederetur."
Hosszabb stájerországi útjából betegen tért haza. A hidegebb időjárás, az erősebb éghajlat gyenge szervezetét nagyon megviselte. A püspöki kötelesség Kőszegre szólította, ahonnan lázasan tért vissza hurutos megbetegedéssel.1)
1) F. Nagy A. i. m. 10. l.
Betegségéből nem gyógyult fel többé teljesen. Okt. 22-én Amade Antalhoz, Zalamegye főispánjához írt levelében elpanaszolja, hogy erős reumatikus fájdalmai miatt nem vehet részt Zalamegye okt. 25-i közgyűlésén. Kéri Amadét, hasson oda, hogy a közgyűlés határozza el az egerszegi fogház kápolnájának mielőbbi felállítását. A maga részéről a kápolna építéséhez 300 forintot ajánl meg s novai erdejéből az összes szükséges faanyagot. Lelkészt is szívesen fog adni.2)
Szombathelyen már egy évvel előbb megépült a börtön kápolnája, melyet 1818. febr. 20-án Bőle András kanonok áldott meg s ugyanakkor az első szentmisét is bemutatta.3)
2) Püsp. lev. I. állv.
3) Assz. K. V. k. 228. l.
Október 26-án 29644. sz. leiratával közli a helytartótanács, hogy az uralkodó a lékai augusztinus zárdának világi papok által vezetendő kétkáplános plébániává való átalakításához elvben hozzájárul.
Az 1819. év történetéből még két eseményt tartok megemlítendőnek.
A szentségimádásnak az egyházmegye plébániái közti sorrendjét újból rendezte Somogy.
Szeptember 26-án 80 éves korában Nagyváradon meghalt Szombathely történetének nagytudományú írója, Schönvisner István egyetemi tanár, nagyváradi kanonok.
1820. Az esztergomi prímási szék Károly Ambrus főherceg halála óta (1809. szept. 2.) betöltetlen volt. Somogynak beadványa nem kis mértékben járult hozzá ahhoz, hogy a király megszüntette a hosszú üresedést s Rudnay Sándor erdélyi püspök személyében nagy tetterejű prímást adott az országnak.
1819. július 12-én nevezte ki I. Ferenc Rudnayt. Az új prímás az esztergomi érseki széket Nagyszombatból visszahelyezte Esztergomba, a káptalant is átvitte s hamarosan hozzáfogott az új székesegyház és prímási palota építéséhez.
1820. febr. 8-án kelt levelében értesíti terveiről Somogyt és meleg szavakkal hívja meg Esztergomban május 16-án tartandó installációjára.
Június 26-án két évig tartó betegség után 65 éves korában meghal az ifjú egyházmegye egyik legnagyobb tudású papja, Czuppon György kanonok. Eölbei János temeti öreg barátját.1)
1) Assz. K. VI. k. 27. l.
Könyvtárát és szombathelyi szőlőjét a szombathelyi papnevelő intézetnek, a francia megszállás idején épült házát (ma: rendőrkapitányság) pedig a kőszegi Kelcz-Adelffy árvaháznak adományozta, melynek egyéb vagyonából is jutott 13.800 frt; összesen 29.800 forintból álló alapítványt kapott így az árvaház, amelyet a világháború után bekövetkezett pénzügyi összeomlásig külön alapítványként kezeltek. Czuppon halálában is méltónak bizonyult nagy jóakarójának, Szily Jánosnak barátságára és bizalmára.2)
2) Czuppon végrendelete 1819. ápr. 2-án, ill. dec. 16-án kelt. Kedves szavakkal emlékezik meg benne Somogy püspökről és száz forintot hagyományoz neki: "Excellentissimo Domino Episcopo immerenti mihi tara gratioso lego florenos centura." Az eredeti végrendeletek a kápt. lev.-ban vannak.
Július 7-én meglátogatja Somogyt Schwarzenberg Ernő herceg, győri püspök. Megtekinti a szemináriumot is.3)
3) Assz. K. VI. k. 27. l.
Augusztus 21-én meghalt Eölbei Nep. János nagyprépost. Eölbei nagyjelentőségű szerepet vitt az egyházmegye történetében. Kora ifjúságától kezdve Szily mellett nevelkedett, később oldalkanonokja s legfőbb munkatársa lett. Nagybátyja halála után letéteményese nagy eszméinek s a székesegyház építésének folytatója. Herzan bíborosnak jobbkeze volt. Kemény, erős egyéniség 4) s éppen ezért az egyházmegye papsága előtt soha nem tudott oly népszerűségre szert tenni, mint Nagy József, s ugyancsak ez okból sokkal kisebb szerepet vitt Somogy szelíd, atyai kormányzata idejében, mint előzőleg. 1819. márc. 24-én kelt végrendeletével a kápt. Sekrestyében felállítandó oltár számára hagyományozta Guido Reni Sz.
4) "Imperiositas Eölbeiana" írja az erősen Nagy-párti Kresznerics a kemenesszentpéterieknek a vis. can. ellen emelt kifogásai ügyében tett felterjesztésében.
Család képét, a nagy mester utolsó alkotását s azt a hat, porcellánból remekbe készült gyertyatartót és feszületet, melyeket Mária Terézia Herzan bíboros házioltára számára ajándékozott. Ugyancsak a kápt. sekrestye számára hagyta Szily és Herzan arcképeit.1)
1) "Ad internam Sacristiam Capitularem pro Ara ibidem ad Usum infirmorum, vel seniorum Canonicorum cum indultu Dni Dioecesani erigenda, lego pretiosam Imaginem pictam familiae Sacrae celebris Pictoris Guido-Rheni, ulti mum originale opus, per Cardinalem Herzan Roma allatum, cum Crucifixo et appertinentibus Candelabris ex Porcellana affabre confectis et condam Cardinali Herzan per Augustissimam Mariam Theresiam pro domestico Sacello donatis; ac denique pro continuanda Praesulum Sabariensium serie Imagines duorum primorum Epporum Sabariensium Joannis Szili (sic) et Cardinalis Francisci Herzán (sic) in eadem Sacristia Capitulari appendendas." Az eredeti végrendelet a kápt. lev.-ban. - Megemlítem, hogy a Sz. Család festmény hátlapján egy régi, valószínűleg Emiliani kezeírásával megirt lap elmondja, hogy: "Bambino e S. Giuseppe fu fatto da Guido Reni il resto dalla Sirani sua Scolara. Cosi stava scritto anticamente dietro la." ("A kis Jézust és Sz. Józsefet G. Reni festette, a többit Sirani nevű tanítványa. Így volt hitelesen írva ott hátul.")
A gyönyörű nagypréposti lak s eme nagyértékű műkincsek mindig ébren fogják tartani e kiváló ember emlékét. Aki pedig a püsp. levéltárban az egyházmegye első 30 évének történetét kutatja, szüntelenül találkozni fog Eölbei ritka szép írásával, tiszta logikájával kitűnő fogalmazványain. Megérdemli, hogy az egyházmegye hálás szeretettel őrizze meg emlékét.
Pinkafő jámbor plébánosa, Veinhofer József, július 31-én örömmel küldte meg Somogynak az Oltáriszentség imádására készített iratát, melyre a még mindig jozefinista szellemű bécsi cenzura csak nagynehezen adott nyomtatási engedélyt.2)
2) "Mitto Excellentiae Vestrae exemplar unum devotionis erga Ssmum, quod tandem aliquando a Censura Wiennensi adprobatum, et prelo dimissum est. Cum proxima adveniente adorationis solemnitate hanc devotionem cum parochianis meis instituam."
Érthető, hogy a Czuppon kanonok halála után megüresedett stallum betöltésénél a szent püspök e jámbor papját akarta a káptalanba bevinni. Felszólította tehát titkára utján, hogy folyamodványát nyújtsa be.
Veinhofer azonban újból bizonyítékát adta alázatos, kitűnő papi lelkének; aug. 7-én Steiner titkárhoz intézett levelében a következő szavakkal válaszol a felszólításra: "Amit az üres kanonoki stallumért való folyamodásról ír, nagyon megszégyenít. Szégyelném magamat, ha oly kiváló férfiakhoz, kik egyházmegyénk szolgálatában sok érdemet szereztek, merném magamat hasonlítani, s a vörös cingulum1) az én méltatlanságomat csak még jobban kiemelné, mint a plébánosi reverenda.
1) Az esperesek ekkor még nem hordtak vörös övet. Az 1822. évi nemzeti zsinat adta nekik erre a jogot.
Ha tehát még az én folyamodványomra várnak, legalázatosabban kérem, küldjék el a jelöltek listáját, mert én semmikép sem vagyok hajlandó folyamodni. Ha ugyanis az Úr a hívek oktatásában kifejtett munkámra kegyelemmel tekint, inkább a csillagok stallumát az örökkévalóságban, mint ennek a földnek fából való stallumát várom.
Ám Kedvesem! Hogyan jutalmaztatnék meg a haszontalan szolga, aki jóllehet ismeri Ura akaratát, azt nem teljesíti azzal a hűséggel, mellyel kellene. A szolga, aki ismeri ura akaratát és nem teljesíti, sokat fog szenvedni, mondja az örök Igazság. Egyebekben a jóakaratú figyelemért leghálásabb köszönetet mondok."2)
2) "Quod alias scribit de porrigenda instantia pro stallo vacante, me valde confundit, erubescerem certe tantis viris meritissimis Dioecesis nostrae me comparare, et rubrum cingulum indignitatem meam magis manifestaret, quam toga parochialis. Si itaque meam adhuc praestolantur instantiam, humillime rogo, dignentur candidationem expedire, ego enim nulla ratione instabo. Si Dnus Deus laboros erudiendo fidelium coetui impensos respexerit, stellarum stallum in aeternitate magis, quam ligneum huius mundi expecto . . ." Megemlékezik erről Haas Mihály szatmári püspök (Emlékkönyv. Kiadja Danielik J. II. k. Pest. 1852. 434. l.): "A halhatatlan emlékű Somogyi püspök csakhamar kiismerte Veinhofer páratlan jelességeit és kanonokká akarta őt tenni, de ez semmi áron nem vált meg a lelkipásztorkodástól és így történt, hogy a jubiláris pap még most is plébános Pinkafőn."
Így a két üres stallumra Várady Jánost és Kozmor Ferencet jelöli első helyen Somogy. A nagypréposti stallumra nem a soros Szabó Imrét ajánlja, mert ő kora miatt már alig tudna a nagyprépostsággal járó kötelezettségeknek eleget tenni, hanem a kiváló érdemeket szerzett Bőle Andrást. Somogy püspök egészségi állapota mind gyengébb lesz. Szept. 1-én kénytelen általános helynököt kinevezni. Választása Bőle Andrásra esik. "Magasabb életkoromat, a betegség által legyengült egészségi állapotom s püspöki kötelmeim terhét és súlyát kellő figyelembe vévén Bőle András őrkanonokot általános püspöki helynökömmé nevezem ki", - írja papjainak.
Október 8-án Somogy nagy örömére teljesen tisztázódik a lékai augusztinus konvent ügye. A helytartósági leirat tudatja, hogy a konvent feloszlattatott, helyébe világi papok által vezetett plébánia kerül. Esterházy herceg átvette a lékai, pörgölényi, rőtfalvéi és felsőszénégetői plébániák kegyúraságát.
Ezen év iratai őrzik az összes plébánosok jelentéseit arra vonatkozólag, mily messzire mennek vissza az anyakönyvek plébániájukon.
Az 1820. év telét lázas betegen töltötte Somogy püspök.
1821. Talán nem tévedek, ha a következő, 1821-ik évre teszem azt az eseményt, melyet az országos nevű író és ág. ev. superintendens, Kis János "Emlékezései"-ben beszél el. Kis János folyamodványt nyújtott be az uralkodóhoz a magyar nemesség elnyerése céljából.
"Királyi helytartósági tanácsos Ambrózy Lajos azt tanácsolta, - írja Kis - hogy szombathelyi püspök Somogyi Leopolddal is, kit a Felségnél nagy kedvességben mondott lenni, írassam alá (a nemesség elnyeréséért benyujtott folyamodásomat). A püspök, ki köztudomás szerint a jószívűség, isteni félelem s felebaráti szeretet ritka példánya volt, e részbeli kérésemet reményem feletti módon teljesítvén külön adott ajánló levelet, melyben azt bizonyította, hogy némely hasznos könyveimet esmeri és hogy superintendensi felvigyázásom alatti azon lelkitanítók, kik püspöki megyéjével érintkezésben vannak, sohasem adtak neki panaszra alkalmat. Az így ellátott esedező levelemet magam nyújtottam be egy külön audiencián . . ." - A kihallgatás során a király megkérdezte, kik vannak a folyamadás alá írva? Kis így felelt: "Felséged belső titkos tanácsosai közül az ország birája Ürményi; a tárnokmester gróf Brunszvik, az erdélyi főkanczellár, gróf Teleky és a bácsmegyei főispán, báró Podmaniczky József, s ezeken kívül még Felséged egy másik belső titkos tanácsosa, a szombathelyi püspök Somogyi külön bizonyítványt is adott, mely folyamodásomhoz van kapcsolva."
"A király erre így felelt: ,Hogy-hogy? A szombathelyi püspök Somogyi? Az igen jó jel. Én azt az embert nagyon szeretem."S itt a püspök dicséretére hosszasan kibocsátkozott s reá egy helyes magasztaló beszédecskét tartott, melynek summája abból állott, hogy ez a püspök nem avatkozik, mint némely mások mindenféle világi dolgokba, hanem hivatalában buzgón eljár s testestől-lelkestől püspök. Ezt elvégezvén, még egyszer ismételte, hogy annak bizonyítványánál fogva felőlem jó vélekedéssel van s meg fogja vizsgáltatni folyamodásomat . . ."
A nemesi rangra emelés 1822. aug. 2-án megtörtént. Kis János e kegyelem megköszönése végett külön kihallgatásra nyert engedelmet. "Bemenetelemkor - így beszéli el Kis János - ily kegyes szókkal előztetém meg: örülök, hogy önnek kedves dolgot tehettem, azt jómagaviseletének, az arról szóló jó bizonyítványok s különösen püspök Somogyi ajánlásának köszönheti . . ."1)
1) Kis János superintendens emlékezései életéből. Maga által feljegyezve. Második kiadás. Budapest, Franklin. 1890. 270-3. l.
Az 1821-ik év januárjában egy, a szombathelyi plébánia történetére vonatkozólag érdekes adatokat tartalmazó aktacsomó jelzi Szombathely város és Török József szombathelyi plébános vitáját. Szombathely város semmivel sem járul hozzá a plébánia fenntartásához, sőt a plébánosnak Kazó István, néhai pécsi nagyprépost által adományozott földjeit is megadóztatja a Kollonich-féle privilegium ellenére. Török plébános ezen adóztatástól való mentesség elismeréséért folyamodik a helytartótanácshoz. Szombathely városa ellenzi ezt. Somogy az iratokat Török álláspontját pártolólag terjeszti fel a helytartótanácshoz, mert a Kollonich-féle kiváltság értelmében az adómentesség vitán felül áll, hosszú időn keresztül gyakorlatban is volt, míg Török egyik elődjének elnézése következtében a plébánosok a földek után adózni kezdtek. A helytartótanács javaslatára a király engedélyt adott arra, hogy a plébános a Kazó-féle földeket eladhassa s a vételár kamatját élvezhesse.1)
1) Püsp. lev. I. állv.
Március 13-án meghalt a szeminárium biblikus és keleti nyelv tanára, Herzan bíboros egykori kedves udvari papja, az "igen tanult és igen jó professzor, Róka Endre."2)
2) Assz. K. VI. k. 36. 1.
Március 23-án kelt felterjesztésében azt jelenti a helytartótanácsnak, hogy nehéz anyagi helyzete miatt nem tud a polgári egyháztársulatok alapjára a megajánlott évi 200 frt.-nál többet adni. Az urasági épületek karbantartása s a legszükségesebb segélynyújtások a szegények és sínylődők számára annyira igénybe veszik pénztárát, hogy a székesegyház gyorsabb építhetése céljából felvett kölcsönöket sem tudta még visszafizetni. A ferencesek templomának közelében levő püspöki malom ez időben már majdnem romokban hevert. Somogy püspök ebben az évben teljesen újjáépíttette.3)
3) A malom később az Ungár testvérek tulajdonába került. E század elején majdnem teljesen leégett. A biztosítási összegből Ungár Zsigmond 1903-ban újjáépíttette s a második emeleten helyezte el a régi emléktáblát:
PERLAKI SOMOGY LEOPOLD
SZOMBATHELI PÜSPÖK ÉPITTETTE
1821-IK ESZTENDŐBEN.
Március hóban Széchenyi Istvántól kap ékes magyarsággal írt levelet, melyben a legnagyobb magyar bejelenti szándékát, hogy Istenben boldogult atyjának óhaja szerint a veszprémi egyházmegyében fekvő Bakon plébániát emel s felkéri Somogyt, hogy a közeli Tüttős nevű majort, hol szintén uradalmának cselédjei laknak, engedje Bakhoz s ezzel a veszprémi egyházmegyéhez csatolni. Somogy püspök készségesen hajlandónak nyilatkozott a kérelem teljesítésére.4)
4) Széchenyi levele a püsp. lev. I. állv. kurrens iratai közt. Széchenyi szándéka nem valósult meg. Bak ma is a veszprémi egyházmegyében fekvő Csatárnak fiókközsége, Baktüttős pedig a szombathelyi egyházmegyéhez tartozó Zalatárnok filiálisa.
I. Ferenc királyra, mint láttuk, mély hatást gyakorolt Somogy beadványa, melyben az általános valláserkölcsi hanyatlás okaira és orvoslására rámutatott. Kiérezte a sorok közül, hogy Somogy őt, mint apostoli királyt, felszólítja a bajok orvoslására. Elküldte e beadványt Fischer egri érsekhez s vezetése alatt hármas bizottságot jelölt ki a kérdés tanulmányozására. A bizottság beható tanulmányozás után arra a megállapodásra jutott, hogy ily nagyfontosságú ügyben az összes magyar püspökök tanácskozása szükséges. Az újonnan kinevezett prímás, Rudnay Sándor tüzes lelke egész melegével karolta fel a nemzeti zsinat eszméjét, megnyerte rá a király beleegyezését és május 24-én kelt köriratában bejelenti a nemzeti zsinatot a magyar püspöki karnak. Egyben felszólítja a püspököket, hogy egyházmegyei zsinatokon állítsák össze javaslataikat s válaszaikat az 1821. márc. 23-án kelt másolatban csatolt királyi leirat 8 pontjára és küldjék fel hozzá az egyházmegyei zsinatok jegyzőkönyveit s a következő 1822-ik májusában Pozsonyban tartandó nemzeti zsinaton jelenjenek meg. Somogy június 18-án kelt körlevelében örömmel jelenti papjainak a nemzeti zsinat kihirdetését s egyúttal meghirdeti az egyházmegyei zsinatot. Szeptember 17-ére hívja össze a zsinati atyákat: a székeskáptalan és szentszék tagjait, a 15 esp.-kerület espereseit s minden kerületből kijelöl és meghív még egy plébánost. Felhívja az espereseket, hogy tartsanak mielőbb koronagyűlést kerületük papjaival, ismertessék a nemzeti zsinat tárgyát, tanácskozzanak a hozandó határozatok felől s a ker. papság javaslatait az esperesek terjesszék az egyházmegyei zsinat elé. Szeptember 17-én este együtt voltak a zsinat atyái. A következő nap reggelén a székesegyházban segítségül hívták a Szentlelket s utána tanácskozásra átvonultak a püspöki palotába. Somogy püspök meleghangú beszéddel nyitotta meg a zsinat tanácskozásait. Felszólította papjait, hogy teljes szabadsággal fejtsék ki véleményüket. A tanácskozás két napon át tartott. A határozatokat bátor, apostolian nyilt szókimondás, széles látókör és mélységes egyházias szellem jellemzi: Keresve sem található bennük a jozefinizmus legkisebb nyoma sem.1)
1) Géfin Gyula: Az első Szombathely-egyházmegyei zsinat 1821-ben. Vasvármegye 1927. május 22-i szám.
Rövid vonásokkal a következőkben ismertetem a zsinat határozatait.
I. A vallási és erkölcsi hanyatlás okai:
1. Elsősorban a tekintélytisztelet csökkenése. Az egyház tekintélyét tagadásba vette a reformáció. Ezt nyomon követte az isteni tekintély elvetése s a féktelen szabadság és teljes szubjektivizmus proklamálása. Az "illumináció" vallást-erkölcsöt tönkretevő szellemét terjesztik "tudományos" művekben csakúgy, mint a színházak léha, üres színdarabjaival. és az obszcén jelenetekkel teletömött regényekkel.
2. A vallás-erkölcsi lezüllés egy másik oka a kor szelleme: a legtöbb ember rangján fölül él s ruházkodik, hódol a fényűzésnek, mindenféle dőzsölés, táncőrület . . . a szegényekről megfeledkeznek, a nyomorban élő tömegekkel jóformán senki sem törődik.
II. A valláserkölcsi megújhodás akadályai:
1. Nagy akadálya a rossz példa, melyet a király legfőbb hivatalnokai, a főnemesek s a vezető állásban levő urak adnak. Példájukat mohón lesik s követik az alacsonyabb néposztályok.
2. Akadály az a visszaélés, hogy nagyon sok tisztviselő, főleg a nagybirtokosok gazdatisztjei vasár- és ünnepnapokon épp az istentisztelet idején hivataloskodnak s rendelik magukhoz alantasaikat és a községi elöljárókat.
3. Hibás a mai törvénykezés, mely a vallás, és erkölcs ellen elkövetett bűnöket jóformán büntetlenül hagyja.
4. Egyik legfőbb akadálya a valláserkölcsi megújhodásnak maga az állam, mely illetéktelenül avatkozik bele az egyház ügyeibe és semmibe se veszi az egyház isteni jogait. Megszorítja a püspökök hatalmát. "Sőt annyira jutott már a dolog, hogy magának az egyház fejének, a római pápának tekintélyét sem tisztelik; amióta egyes hízelgő teológusok a placetum regium jogát állítják, még az összes pápai leiratok is kénytelenek a politikai minisztérium cenzuráját eltűrni."
1
1) "Ingens Impedimentum extirpationi irreligiositatis et immoralitatis opponitur per tantopere restrictam moderno aevo Episcoporum potestatem . . . imo eo jam res recidisse videtur, ut ipsius etiam Capitis Ecclesiae, Summi Pontificis authoritas in considerationem non sumatur; postquam per adulatores quosdam Theologos Placeti Regii jure asserto, cuncta etiam Pontificia Rescripta Censuram ministerii politici subire coguntur . . ."
III. A valláserkölcsi élet megújhodásának eszközei:
1. A fenti akadályok megszüntetése. Szigorúbb könyvcenzura, jobb népnevelés, valláserkölcsi tekintetben kifogástalan tisztviselők alkalmazása, az egyház jogainak tiszteletben tartása, a placetum regium azonnali megszüntetése.
2. Az ifjúság jobb valláserkölcsi nevelése.
a) Egyháznak, államnak egyaránt nagy gondot kell fordítania arra, hogy a családi kör a gyermek lelkét a vállás és erkölcs eszméivel áthassa, s e szent eszményeket az ifjúság az anyatejjel együtt szívja magába.
b) A népiskolák száma sürgősen szaporítandó, vallásos, erkölcsös tanítók alkalmazandók, kiknek anyagi javadalmazását emelni kell.
c) A középiskolák tanítási szellemét javítani kell. A hittan tanára ne tekintse tárgyát ugyanolyannak; mint a többi tantárgyat; ő nem tesz eleget kötelességének, ha megelégszik azzal, hogy növendékei a hittant betanulják; neki tárgyát a növendékek szívébe, lelkébe is bele kell írnia. E célból újra életre kell támasztani a Mária-kongregációkat s egyéb ifjúsági egyesületeket, melyek az ifjúság nevelésében évszázadokon keresztül kitűnő eszközöknek bizonyultak.
d) A világi papság fegyelmére vonatkozólag hangsúlyozza a szemináriumi nevelés jelentőségét, főleg a lelkiigazgató állásának s személye helyes kiválasztásának rendkívüli fontosságát. Szükségesnek tartja, hogy a lelkiigazgató ne egy-két évre neveztessék ki, hanem tartósan maradjon a szemináriumban.l)
1) A mult század első felében Szaniszló József, a jeles liturgikus író, Szaniszló F. püspök bátyja, 19 évi lelkipásztorkodás után csakugyan 17 évig volt szemináriumi spirituális.
Kívánatos volna, hogy az újmisések a teológia elvégzése után néhány hónapig a spirituális keze alatt maradjanak, ő vezesse be az ifjú levitákat a papi életbe s a lelkipásztori munkába. Szükséges, hogy a püspök és papsága közt bensőséges kapcsolat álljon fenn. A visitatio canonica alkalmával ismerje meg a püspök minden egyes papjának anyagi helyzetét és lelkiállapotát egyaránt. Az esperes járja be évente egész kerületét s tegyen alapos, lelkiismeretes jelentést püspökének tapasztalatairól.
Kívánatos, hogy a főesperes is legalább 3 évenkint járja be kerületét. A papságnak lelkére köti a zsinat, hogy lelki életét a legnagyobb gonddal ápolja s minden évben végezzen lelkigyakorlatot.
e) A szerzetesek fegyelme ügyében kívánatosnak és a valláserkölcsi megújhodás érdekében rendkívül fontosnak tartja a zsinat, hogy a Jézus-társaság régi intézményeivel s régi szellemében visszaállíttassék s az iskolák a jezsuiták és piaristák kezeibe adassanak. A jezsuiták és más szerzetek javai az államhatalom kezelésében jórészt értéküket vesztették, azonban a teológia elvei szerint ezek nekik régi értékükben adandók vissza; a restitutio kötelessége elsősorban kétségkívül magát a fejedelmet terheli.l)
1) "Optandum, et Religiositati aeque ac Moralitati revehendo expedientissimum fore videtur, si Societate Jesu cum eodem Instituto et Spiritu, quo olim exstiterat, restituta, huic et Ordini Piaristarum, alioquin ad hunc scopum fundato, Scholae publicae ubivis per Regnum committerentur. Certe, si juxta Principia recta Theologica rem consideremus, omnes Fundationes; seu Bona extinctae Societatis, aliorumque Religiosorum Ordinum, quae ad, Fundum Studiorum, aut Religionarium adplicita, sub administratione Politica Civili magna ex parte periverunt, quacunque demum ratione restituenda . . . essent ac haec restitutionis obligatio indubie ipsum Summum Terrae Principem concernit."
Ha a jezsuiták visszaállítása nem volna lehetséges, legalább a többi szerzetnél arra kell törekedni, hogy tagjaik eredeti szabályaikat pontosan megtartsák s akár mint tanárok, akár mint lelkipásztorok működnek, magukat elsősorban szerzeteseknek tekintsék és a szerzetes élet követelményeit hűségesen teljesítsék.
A zsinat egyéb határozatai közül megemlítem, hogy kívánják, hogy a Káldy-féle bibliafordítás az új stílusnak megfelelő módon dolgoztassék át s könnyen kezelhető formában adassék ki mind magyar, mind horvát és vend nyelven. Felhívja a figyelmet a valláserkölcsi szempontból legalacsonyabban álló cigányokra. Ez rövid kivonata a Steiner titkár apró betűivel sűrűn teleírt 12 ívnyi zsinati határozatnak, melyet a zsinat atyái saját kezűleg aláírtak.2)
2) Püsp. lev. I. állv.
Szept. 19-én Somogy püspök beszéde zárta be az atyák tárgyalásait. Somogy kérte papjait, véssék szívükbe a zsinat határozatait s éljenek azoknak szellemében. Szinte esengve kéri őket az összes papi erények buzgó gyakorlására s Istennel imában összeforrott lelkület elsajátítására. Megható szavakkal fejezi be beszédét: "Mondjátok el paptestvéreiteknek, hogy ezek talán utolsó atyai intelmei püspökötöknek, aki tekintettel hajlott korára s egészségi állapotára úgy érzi, hogy a halálhoz közeleg s lelke félelemmel és rettegéssel van tele, hogy tán nem őrködött elég éberen papjai felett, lelke nem volt elég erős a hibák kiirtásában s így engedékenységével a legsúlyosabb felelősség terhét vonta magára az isteni ítélőszék előtt. Mondjátok el paptestvéreiteknek, hogy atyai áldásomat küldöm valamennyiükre. A mi Urunk Jézus Krisztus kegyelme legyen azokkal, veletek s maradjon velünk."1)
1) Somogy sajátkezű fogalmazványa az 1821. évi zsinati iratok közt. Püsp. lev. I. állv.
Dec. 8-án a püspöki kápolnában mondta aranymiséjét Somogy püspök. Egyik papja szép versezettel köszöntötte a jubilánst.2) Befejező sorai ekkép, szólnak:
"O si complerent Superi pia vota precantum!
Tunc Sacer Antistes! mors Tibi nulla foret.
Sed quoniam jam stat nunquam mutabilis haec lex:
Ut qui natus erat, debeat ille mori;
Hinc saltem longam cedant Tibi Numina vitam,
Ac tandem Coeli sidera celsa cape."
(Ó, ha a mennyek meghallgatnák jámbor imánkat!
Akkor szent Pásztor, el sose vinne halál.
Ám biztos törvény, mely alól soha senki se volt ment,
Hogy meghal bizton, bárki a földre jöve.
Így legalább hosszú, szép életet adjon az Isten,
Melynek végeztén érd el az égi hazát.)3)
2) Votum Excellentissimo Domino Leopoldo Somogy de Perlak . . . occasione Sacrarum Secunditiarum . . . a quodam almi Episcopii Sacerdote oblatum.Sabariae. 1821.
3) Székely László dr. fordítása.
Egy évnél tovább tartó üresedés után végre megérkezett az új kanonokok kinevezése. December 31-én iktatták be Bőle Andrást a nagypréposti, Várady Józsefet és Kozmor Ferencet az utolsó kanonoki székekbe. "Az installáció végeztével az újonnan bekebelezett kanonokok pénzt szórtak szét mind a templomban, mind a templom előcsarnokában."4)
4) Assz. K. VI. k. 62. l.
1822. Somogy püspök betegsége mind súlyosabbá vált. Püspöki kötelességeit azonban betegen is a legnagyobb buzgósággal teljesítette.
Betegségét erős lélekkel és nagy türelemmel viselte. Hogy az örökkévalóság útjára minél jobban elkészüljön, nagyon gyakran erősítette meg lelkét az Úr szent testével s a bűnbánat szentségével és gyakorta sóhajtott fel e szavakkal:
"Desidero dissolvi et esse cum Christo." Phil. 1, 23.
("Kívánok elválni a földi élettől s Krisztussal lenni.")1)
1) F. Nagy A. i. m. 10. l.
Felsőbüki Nagy Antal kézirata bő értesítést nyújt a szent püspök haláláról. Teschmajer (Teschmayr) József, nagycenki plébános, egy ama sokak közül, akik kis diák koruktól kezdve Somogy püspöknek köszönhették neveltetésüket, eljött nagy jótevője temetésére s a püspöki palotában szállva a szemtanúk bemondása alapján leírta Somogy halálának körülményeit. Az ő feljegyzéseit másolta 1e Nagy Antal s ezeket ismertetem a következőkben:
"Február 19-én Somogy püspök érezte halála közeledtét; a délelőtti órákban bemutatta szentmiséjét s azután, mint mindenkor szokta, ceremoniáriusával, Szaniszló Ferenccel együttesen imádkozta el breviáriumát. Vendégeivel, kik mindig nagy számmal voltak nála és udvari papjaival együtt ült le az ebédhez. Kevéske levest evett s azután gondolataiba mélyedve előre megmondotta, hogy nem fog többé velük étkezni.
A délutáni órákban családi iratokat keresett s gyűjtött össze a szomszéd fűtetlen teremben s miután már amúgy is nagyon gyenge volt, erősen átfázott és öntudatát vesztve ájultan összeesett; ágyába vitték, melyben másfél óránál tovább feküdt eszméletlenül.
Harangzúgás vitte szét a szomorú hírt a szombathelyieknek. A káptalan, a városi papság s a kispapok a kereszt jelével jöttek el püspökük halálos ágyához. Miután visszanyerte eszméletét, felindította lelkében a kat. hitvallást s a betegek szentségeivel megerősíttetett. Sz. ferencrendi gyóntatója nem volt kéznél s ezért a püspök Bőle András nagyprépostot kérte fel, hogy lássa el a betegek szentségével. Azon éjen nem engedte meg senkinek, hogy betegágya mellett virrasszon. Február 20-án, hamvazószerdán, reggel felkelt ágyából, felöltözött, szentmisét akart mondani, de szerfölött nagy testi gyengesége ebben megakadályozta.
Ceremoniáriusa erre a püspök szobájában mutatta be szentmiséjét, melyet a beteg a legnagyobb áhítattal hallgatott végig, utána ugyancsak szertartójával együtt elmondta breviáriumát.
Ezután titkárát hívta magához s néhány hivatalos iratot írt alá nagyon reszkető kézzel és pecsétviasszal megjelölte őket; titkára vezette kezét; a pecsétnyomót, melyet szintén maga akart rányomni az iratokra, titkára, Steiner Ferenc észrevétlenül magához vette s ő nyomta az aktákra.
Ezek befejeztével leült a pamlagra, hogy pihenjen. E közben megjelentek vendégei s udvari papjaival együtt ebédhez ültek. Kb. egy órányi idő mulva a püspök oldalán levő komornyik észrevevén, hogy ura agonizálni kezd, sietve behívta a vendégeket, kik még együtt ültek az asztalnál. Köztük volt Bőle András nagyprépost is . . . délután 2 és 3 óra között, mialatt a nagyprépost még egyszer általános feloldozást adott neki s előimádkozott, egyetlen jámbor sóhajjal ajakán, Istennel legbensőbb kapcsolatban, mindenek szívében mélységes vágyat hagyván maga után, legfőként szegényeinek, szűkölködőinek s diákjainak szívében hagyva mélységes vágyódást és nagy szomorúságot, lelkét életének 74., papságának 51., püspökségének 16-ik évében visszaadta Teremtőjének, hogy érdemei koronáját és igazságos jutalmát az égben elvegye."1)
1) F. Nagy A. i. m. 10-11. l.
"Kihűlt testét püspöki ruháiba öltöztetve s főpapi jelvényeivel díszítve még azon nap délutánján a püspöki palota nagytermében helyezték el köztiszteletre; a ravatal körül éjjel-nappal 30 gyertya égett."2)
2) U. o. 11. l.
A székeskáptalan szép gyászjelentéssel tudatta nagy veszteségét:
"Kipótolhatatlan veszteségünket mélységes fájdalommal jelentjük! Néhai Nagy Méltóságú Perlaky Somogy Leopold, Szombathelyi Püspök . . . a mi felejthetetlen Fő Pásztorunk,minekutána hosszas melybéli1)
1) Mellbaj.
betegséget, mellyet magának, mind tulajdon Hiveiért, mind a szomszéd nyájért lelkesen buzgólkodván, okozott vala, majd három Esztendeig a leg példásabb béketüréssel szenvedte, végre éltető ereiben teljesen megfogyatkozván s érezvén meg oszlásának óráját közeliteni, a helybéli kesergő Papságnak, s könnyező Népnek jelenlétében a Hit Fő Ágozatinak nyilvános meg vallása után, minden Szentségeiben a haldoklóknak épittő buzgósággal részesült, utóljára pedig mindnyájunknak Atyai áldását adta volna, e folyó Esztendőben Böjt Elő Havának 20-kán, mint élt vala, szentül elhunyt az Urban, Életének 74-ik, Püspökségének 16-ik évében.
Ki aludt Ő benne a Magyar Anyaszentegyháznak egyik fényes csillaga, Ő benne, ki igazán az Isten szíve szerint való Apostoli Férfiu Fő Papi Rendének ékessége, Papjainak dicsősége és szeretete, - Hiveinek gondos Fő Pásztora, - Nyájának követésre méltó példája, - a szegényeknek valóságos Attya, - mindennémő erköltsöknek tüköre vala; El vétetett Ő ugyan tőlünk, és Az, kire nem valónk méltók. Az, ki szeretett juhait egyedül szívének ártatlanságában, és a szelídségnek lelkével legelteté, egy boldogabb Hazába viteték által, de élni fog örökre kesergő sziveinkben az Ő boldog emlékezete . . ."1)
1) Püsp. lev. I. állv.
"Február 26-án d. e. 1/2 10 órakor több vármegyéből összesereglett megszámlálhatatlan sokaság részvételével, Vurum József, székesfehérvári (kinevezett nagyváradi) püspök vezetésével esperesek vitték át vállukon a püspöki palotából a székesegyházba Somogy püspök holttestét. Vurum József püspök gyászistentiszteletet tartott s utána a székesegyház kriptájában örök nyugalomra helyezték."2)
2) F. Nagy A. i. h.
Steiner Ferenc titkár néhány nap alatt összeállította elhúnyt püspöke életének legfontosabb mozzanatait s öt félívnyi írását elküldötte a gyászünnepély szónokaihoz, Sztankovics János győri és Mészáros József székesfehérvári kanonokokhoz.3)
3) Püsp. lev. I. állv.
Szalay Imre, vámoscsaládi plébános pedig szép magyarnyelvű versben zokogta el mélységes fájdalmát.4)
4) Kesergés . . . . Perlaki Somogy Leopold . . . halálára Szalay Imre V. Cs. Pl. által.
Május 21-én tartották a gyászünnepélyt Szombathely összes templomaiban a különböző megyékből összesereglett papság, a káptalanok követei s a rendkívül nagy számban összegyűlt nemesek jelenlétében. A székesegyházban Verhovácz Miksa, zágrábi püspök mondotta a gyászmisét, Vurum József, székesfehérvári püspök a Gloriosumot, Sztankovits János, győri kanonok (később győri püspök) latin, Mészáros József, székesfehérvári apátkanonok magyar nyelven mondottak emlékbeszédet.5)
5) F. Nagy Antal i. h. Az emlékbeszédek címét 1. 240-241. 1.
A kispapok assistentia-könyve feljegyzi: "Úgy egyházi, mint világi jeles emberek óriási sokasága volt jelen. A nap valóban a legnagyobb ünnepélyességgel folyt le."6)
6) Assz. K. VI. k. 80. 1.
A gyászünnepély alkalmával az elhúnyt érdemeit nyomtatásban megjelent versekkel dicsőítették: Szalay Imre vámoscsaládi plébános latin verssel1), Virág József filozófiahallgató, később katonatiszt s katonai író2) magyar és egy "szombathelyi egyházmegyei pap" latin költeménnyel."3)
1) Carmen lugubre pro solemnibus Exequiis Excelt. ac Rev. Dni Leop. Martini Somogy . . , editum per Emericum Szalay: Sopron, Kultsár, 1822.
2) Néhai Nagym. . . . Perlaki Somogyi Leopold Urnak . . . emlékezete . . . gyászünnepélye alkalmával. A szombathelyi lyceumbéli magyar ifjuság nevében Virág József . . . által. Szombathely, Perger, 1822.
3) Epicedion Excmo . . . Dno Leop. Somogy de Perlak . . . occasione SS. Exequiarum. A quodam almi Episcopii Sabariensis Sacerdote seculari editum. Sabariae, Perger, 1822.
Isten kiváló tehetséggel ruházta fel Somogy püspököt. Már kis diák korában kimagaslott társai közül, majdnem az összes tárgyakból ő vitte el az elsők számára kitűzött jutalmakat.4)
Előmenetele mindvégig elsővé tette társai közt.
Szemináriumi rektor korában az összes teológiai tárgyakat nehézség nélkül tanította, ha valamelyik szaktanárt betegsége vagy más ok akadályozta előadása megtartásában.5)
4) F. Nagy A. i. m. 1-2. l.
5) U. o. 4-5. l.
A magyar, német és latin nyelven kívül, melyeket klasszikus szépséggel használt szóban és írásban, amint az a győri és szombathelyi püspöki levéltárakban megszámlálhatatlan fogalmazványából és nyomtatásban megjelent műveiből kitűnik, tökéletesen beszélte a francia és olasz nyelvet.6)
6) V. ö. 271. és 281. lapokat.
Szívesen és gyakran lépett a szószékre. Kora egyik legjobb szónokának tartották.7)
A kir. tábla prelátusává történt kinevezését kiváló jogi tudásának köszönhette.8)
7) Pl. Paintner Mihály, a jeles tudós, Fengler püspökről szóló halotti beszédében ezt mondja Somogyról: "Ein in unseren Tagen sehr berühmter Redner."
8) L. kinevezési okmányát.
Szerette a poétákat s a szépirodalmat. Kazinczy 1803.január 29-én ezeket írja róla Virág Benedeknek: "Nagyon szeret, ódáimat memoriter recitállya néha-néha."1)
1) Kazinczy levelezése. III. k. 4. l. (Budapest, 1893.) Nem bizonyos, hogy e szöveg Somogy püspökre vonatkozik. Kazinczy levelezésének kiadója u. i. Somogy Lipótra vonatkoztat oly szövegeket is, melyek nyilvánvalóan nem reá, hanem Somogyi János államtanácsosra vonatkoznak. Így pl. III. k. 29. l., IV. k. 39. l., 443. l. - Azt, hogy fenti szöveg Somogy püspökről szól, támogatja Virág Benedek 1811. márciusában Kazinczyhoz írt levelének e passzusa: "Pyrker János . . . írja., hogy a Szombathelyi Püspök, Somogyi, Mária Czellbe mentében nála volt; és igen megdicsérte a M. Századokat." Kazinczy levelezése. VIII. k. 419. l.
Kis János Emlékezéseiben írja, hogy: "A püspök . . , külön adott ajánló levelet, melyben azt bizonyította, hogy némely hasznos könyveimet esmeri."2)
Veinhofer révén közeli ismeretségbe jutott a zseniális Werner Zakariással, aki gyakran és hosszasan tartózkodott Pinkafőn és gyakran prédikált is ott. Egy alkalommal Szombathelyen is prédikált Somogy püspök meghívására.3)
2) Id. mű 270. l. - A korabeli színielőadásokat nem szerette. Győrvármegye alispánjához, aki a Nemzeti Színház felépítésére kért tőle adományt, 1819. február hó 9-én így ír: ". . . Bizonyos, hogy a Theátrális Játékok közönségesen olly előadásokat foglalnak magokban, mellyek a rendetlen indulatoknak kedveznek és ugyan azért az Evangeliommal ellenkeznek. Én tehát, az Evangeliomnak méltatlan szolgája lévén, ugy látszik, hogy hivatalom ellen tennék, ha az illyes intézetet tulajdon adományommal elősegitteném .. . Igaz Hazafiuságomat kész vagyok akár minémű egyéb áldozattal, melly tsak tehetségemben lészen, megbizonyittani . . ." E levelet közli Zoltán Vilmos: A régi vármegyéből. Budapest. 1927. 24-25. I.
3) Haas Mihály: Irodalmi forgácsok. Danielik J. emlékkönyvében (Pest, 1852) II. k. 436. l. - A püspöki könyvtár őrzi Zach, Werner "Geistliche Uebungen für drey Tage. Wien. 1818." c. művét, melyet szerzője sajátkezűleg e szavakkal dedikált Somogy püspöknek: "Illustrissimo ac Reverendissimo Domino, Domino Leopoldo Somogy de Perlak Dioecesis Sabariensis Episcopo - piissimo et dignissimo Patri in Christo colendissimo humillime d. d. d. Werner."
Kiváló tehetségével párosult nagy munkaszeretete és rendkívüli munkabírása, minek beszédes tanúja a szombathelyi püspöki levéltár, mely az 1807-1821. évek minden fontosabb ügyiratát Somogy fogalmazványában őrzi.
A szentéletű püspök jellemének uralkodó vonása a jóság és szeretet volt Isten s felebarátjai iránt, alázatosság önmagával szemben és mivel mindez benne az átlagosat messzefelülhaladó, hősies fokban volt meg, azért kortársai szentnek tartották.
I. Istennel Szemben. Mélységes alázatosság, áhítat és buzgóság töltötte el szívét Isten iránt. Rendkívül sokat, mondhatnám "szüntelenül" imádkozott.1)
1) Pesti növ. papság i. m. 349. l.
Minden nap hosszú időt töltött felkelés után s lefekvés előtt térden állva a száraz földön Teremtő és Gondviselő Istenének imádásában. Napnyugtával szoros lelki számvétel alá vetette minden tettét s mulasztását; elmulaszthatatlanul tisztogatta hetenként a töredelmes penitenciatartás által amúgy is a gonosznak még árnyékától is félő lelkiismeretét.2)
2) Mészáros József: Halottas beszéd 15. l.
"Ha nyilvános ünnepeken a székesegyház főoltáránál benne eleven szentet képzelt a szem, akkor honn, házi kápolnájában, midőn estente 6 órakor térdenállva olvasóját s egyéb imáit mondotta, - az angyalok örültek testvéröknek."3)
Évente 8 napos szentgyakorlatot végzett a szombathelyi ferencesek rendházában sz. Ignác szabályai szerint a legszigorúbb magányban.4) Jámbor lelke, mely máskor is legbensőbb kapcsolatban volt Istennel, ilyenkor szinte magafeledten merült el a végtelen Isten szemléletében. Jellemző, kedves történetet mond el erre vonatkozólag Jodok (Gigler József) :5)
"Halljunk egy szerény adomát, melyet saját feledhetetlen édes apámtól hallottam."6)
3) Jodok: Somogyi Lipót (Ifjúsági Plutarch II. évf. l. f. 1859.) 49. l.
4) Sztankovits: Oratio funebris pg. 14.
5) I. m. 51. l.
6) Gigler J. Szombathelyen született 1822. febr. 5-én.
"Portiunkula napján történt, hogy a szombathelyi sz. Ferencrendi kolostor egyházából, hol ájtatosságát végzé, viszszatérőben épen egyik bábossátor mellett mene el, mikor ezt hevess szélroham egyszerre csak ráborítja a gyenge testre, a sátorfát keményen lábához veri s kalapját messze elhajítja. Kibontakozván nagy nehezen a durva ponyvából, már vagy tiz lépésnyire hatolt előre hazafelé, s még csak akkor hallá a jelenlevő népnek, de kivált a bábosnak élénk hálálkodását: hogy ő mennyire sajnálja e balesetet, hogy nem volt hatalmában azt megakadályoznia s több eféle. Mire a főpap csodálkozva fordul vissza a sátorhoz s ijedten kérdi: ,hát valami baj történt tán itt? Énnekem - tevé aztán hozzá - hála Istennek semmi bajom.? Dehogy is nem volt, - kalapja sem volt még a fején."
Mély áhítattal tisztelte a B. Szűz Máriát, mint édesanyját. Győri plébános korában gyakran zarándokolt gyalog Boldogasszonyba (Sopronvárm.). Később legalább minden harmadik évben elzarándokolt Mária-Cellbe. Valahányszor Győrbe jött, mindannyiszor a székesegyházba sietett s az Úr Jézus imádása után Édesanyjának csodatevő képét üdvözölte nagy, szívbeli áhítattal: Győrből távozva könnyek között búcsúzott tőle s ajánlotta magát és minden gondját a csodatevő Szűz oltalmába. Győrbe barátaihoz írt leveleiben magát a B. Szűz oltára előtt végzendő imáikba szokta ajánlani. A szentolvasót minden este 6 órakor elimádkozta házikápolnájában, melybe a házbeliek és a városiak egyaránt szabadon beléphettek s résztvehettek esti ájtatosságán. A B. Szűz tiszteletére áhítattal teljes himnuszt írt, melyet a Szűzanya kegyoltára előtt szoktak Győrött énekelni.1)
1) Sztankovits: Oratio funebris 15. 1.
Eme ének - Wrenkh Ede dr., győri hittud. főisk. tanár úrtól nyert értesülésünk szerint - Győrött a szombati litániákon ma is használatban van; szövege a következő:
Téged áldunk és dicsérünk
Mária Nagyasszonyunk,
E szent képed előtt,
Hallgasd könyörgő szavunk.
Mi magunkat jobbágyidnak
Dicsekedvén ismerjük,
Mint országló Assonyunknak
Hívségünket ígérjük.
Szent Istvántól maradt reád,
Mária az örökség,
Azért folyamodik hozzád
Most is ez a nemzetség.
Mi ugyan, jaj, elpártoltunk
Gyakran a te Fiadtól,
De azért meg nem fosztattunk
Kegyes pártfogásodtól.
Mert ha töredelmes szívvel
Fiadat megkövetjük,
S megjobbulván, reménységgel
Szószólásod kikérjük,
Valamint a bűneinknek
Bocsánatát megnyerjük,
Az érdemelt büntetésnek
Súlyát elmellőzhetjük.
Szánjuk azért s szívből bánjuk
Minden gonoszságunkat,
Fogadjuk s szívből kívánjuk
Igaz jobbulásunkat.
Legyén az, amit óhajtunk,
Ó Mária el ne hagyj!
Könyörüljön Jézus rajtunk,
Mert te közbenjárónk vagy.
Kegyes Anya! légy pártfogónk
Legsűrűbb szükségünkben,
Légy oltalmunk, légy szószólónk
A sok veszedelmekben.
Az éhségtől, döghaláltól
Ments meg, őrizz, oltalmazz!
Ments a hadaknak ostorától,
Minden gonoszt távoztass!
Száz esztendők már elmultak,
Hogy e csodaképedről
Véres verítékek folytak,
Jelek kegyességedről.
Ó! e véres verítéket Fiad verítékével
Kapcsold össze s nyerj kegyelmet
Most és éltünk végével!"
Okmányszerű bizonyítékát nem találtam, de a szóbeli hagyományt többen is feljegyezték, hogy a szombathelyi székesegyház Quirinus-oltárán lévő Mária-képet, mely hű másolata a győri csodatevő kegyképnek, Somogy püspök festette meg, hogy ha már az eredetitől, mely előtt oly sokszor térdelt gyermeki szeretettel, meg kellett válnia, legalább annak mását láthassa püspöki székesegyházában.1)
1) Dr. Tóth József: A szombathelyi püspöki székesegyház leírása 21. l.
Egyházias szelleme, apostoli bátorsága az őt szívből szerető és nagyrabecsülő I. Ferenc királlyal szemben e pontban is Szily méltó utódjává tette.
Isten iránti mélységes szeretetéből szükségkép fakadt buzgósága, mellyel a szomszédos egyházmegyéket is kisegítette s az egyház kebelébe visszatérőket gyakran maga oktatta,püspöki várában tartotta s ha rászorultak, ruházattal, élelemmel támogatta őket és segítő karját évek mulva sem vonta meg tőlük.1)
1) Mészáros: Halottas beszéd 10. 1., Steiner kézirata 5. l.
II. Hazaszeretete. Egész élete hű szolgálata volt a magyar hazának. Az országgyűléseken oly bölcseséggel tudta összeegyeztetni az uralkodó és a nemzet érdekeit, hogy megcsodálták érte.2) A francia megszállás idején nem mozdult el székhelyéről s bátorságával, mellyel a franciák fegyveres terrorját 1809. aug. 15-én visszautasította, az ellenfél csodálatát, övéi legnagyobb tiszteletét vívta ki.3)Említettem, hogy még püspöki láncát s keresztjét is a haza oltárán áldozta fel.
2) Steiner titkár kézirata 3. 1.
3) L. 270. l.
III. Felebaráti szeretete. Steiner titkár e szavakkal jellemzi: "Komoly, mindenre figyelmes, ritkán szigorú, annál gyakrabban irgalmas; amikor hivatali kötelességét teljesítette, többé már nem hivatalos személy; s ami a legnagyobb ritkaság, nála a közvetlenség a tekintélyt s a szigorúság a szeretetet nem kisebbítette."4)
4) L. 257. l.
Sztankovits János, Somogy kanonoktársa, a későbbi győri püspök e szavakkal jellemezte őt: "Határt nem szabhatnék beszédemnek, ha a szeretett főpap erényeit méltó színekkel akarnám ecsetelni. Mindegyik erényben annyira kimagaslott, mintha a többiekkel nem bírt volna . . . Hogy jócselekedetei miatt ne dicsérhessék, gondosan titkolta azokat . . . Jóllehet rendkívüli tudása volt, azt mindig a galamb egyszerűségével párosította, úgyhogy nem volt ember, akinek bizalmát meg ne nyerte volna. Erkölcseinek szigorúságát arcának kedves derűjével mérsékelte. Szent Pált követte a prédikálásban, cselekedeteiben és önmegtagadásaiban is sanyargatván testét és szolgálatba hajtván: de életmódjának szigorú szentségét oly szerencsésen kapcsolta derült szelídséggel, hogy benne az erényt nemcsak tisztelte, de szerette is mindenki . . . Lelkében mindenkor az a béke lakott, melyet Krisztus azoknak igért, kik őt nem szinlelt, hanem igaz buzgósággal követik . . ."5)
5) "Infinitum esse oporteret, si virtutes quasvis amati Praesulis dignis coloribus depingerem. In singulis adeo emicabat, ac si caeteras non haberet. Quod eidem inerat boni, inerat autem quamplurimum, gratiam esse dicebat Illius, a quo omne datum optimum, et omne donum perfectum descendit, atque pro summa Sua humilitate Deo soli honorem tribuens, nonnisi in infirmitatibus gloriabatur. Ne laudem ex bene factis consequatur, studiose illa occultabat, neque alia venerunt in notitiam publicam, nisi quibus tegendis non amplius fuisset. Licet scientiis excultum, et magna rerum notitia imbutum haberet animum, eam tamen semper prudentiae jungebat columbae simplicitatem, ut non esset, cuius non lucraretur fiduciam. Gravitatem morum hilaritate frontis temperabat. Paulum in praedicando et agendo sectatus, etiam in mortificatione carnis sequebatur, castigans corpus et in servitutem redigens: sed severam vitae sanctitatem tam feliciter hilari jungebat mansuetudini, ut in illo virtutem quivis, non veneraretur modo, sed et amaret . . ." pg. 14.
Szeretetreméltóságát, jószívűségét a fenti szép jellemzés után nem kell festenünk. Hogy szeretete mily melegen karolt fel mindenkit, arra vonatkozólag megemlítem, hogy egyház látogatási körútjain felkereste az "idegen felekezetek lelkészeit, sőt a zsidó rabbikat is s ezeket, valamint a községek elöljáróit is intette és buzdította az erkölcsös életre, felebaráti szeretetre, egyességre és békére, annyira szívén feküdt az apostoli buzgalmú püspöknek még az aklán kívüli embernyáj üdve is."1)
1) Pesti kispapok i. m. 355. l., v. ö. Jodok i. m. 57. l., Nagy A. i. m. 9. l.
Jótékonysága lelkének uralkodó vonása volt. Már kis diák korában segítette a szüleitől kapott zsebpénzéből szegényebb diáktársait.2)
Plébános korában a "diákok atyjának hívták a tanulók iránti áldozatkész szeretet miatt."3)
Mint győri kanonok gyakran személyesen vitte kabátja alatt az élelmet, fehérneműt, sőt a fát is a szegényekhez s nem egyszer a legszükségesebb fehérneműknek is híjjával volt, mert mindent elosztogatott.4)
2) F. Nagy A. i. h. 13. l., Jodok i. m. 29. l.
3) Kedves anekdotát örökít meg erre vonatkozólag Jodok i. m. 43-45. 1.
4) F. Nagy A. i. h. 13. l.
Mint püspöknek örökre hirdeti áldozatkészségét a szombathelyi székesegyház belső elkészítése, melyre 250.000 forintot költött; a deficientia, mely majdnem teljesen az ő költségén épült; a védenyi templom, melyben Nep. sz. Jánosnak oltárt állított5); a győri apácák temploma, melyet képpel, aranyozással, festészettel díszített6) ;
5) Sztankovits: Oratio funebris pg. 11. 6) U. o., Pesti kispapok kiadványa 350. l.
a pápóci prépostság) templom, melyben új szószéket, oltárokat állított s ugyanazon községben teljesen új iskolát is építtetett és a plébániaházat is tetemesen javíttatta.1) A zalaegerszegi és nagyrákosi templomot is nagy költséggel megújította. Rádócnak és Kissároslaknak új harangokat ajándékozott.2)
1) Sztankovits i. h., Pápóci fárabeliek beadványa a győri káptalanhoz 1822. dec. 2-án. (Szombathely i püsp. levéltár I. állv.) 2) Mészáros: Halotti beszéd 10. l.
"Némelly halála után talált jegyzésekből hitelesen tudva vagyon, hogy bizonyos pensioban részesült szegényeinek száma esztendőnként legalább ötvenre méne. Valának ezek között némelly elszegényedett Nemes Familiák 800 forint esztendei segedelemmel."3)
3) Mészáros i. m. 18. l. jegyzet.
"Ollyanok is kedves vendégül fogadtattak nála, kik minekutánna a vendégfogadókból szegénységök, a kórházakból gyógyíthatatlan nyavalájok miatt kirekesztettek: őket nem tsak hajlékába fogadta, nem tsak gondviseléssel s orvos szerekkel ápolgatta, hanem utolsó órájokban személyesen vigasztalta s az örökké valóság utjára tellyes szeretettel elő készitette." Így mondja el halotti beszédében Mészáros József s hozzáfűzi, hogy "nem régiben is két íllyen ügyefogyott beteg halálozott meg a Püspöki Residentiában."4)
4) Mészáros i. m. 18-19. l. és jegyzet a 19. lapon.
Győri kanonoki házában is attól a naptól kezdve, mikor kanonok lett, egészen haláláig szüntelenül nagyszámú tanuló ifjút élelmezett, sok özvegyet s árvát segített és nagy adományokkal támogatta az Orsolya-rendi apácákat, kiknek egy időben igazgatója volt.5)
5) Sztankovits: Oratio funebris pg. 12.
Testvérei és ezek családjai iránt is jósággal teljes volt s amennyire szükségesnek látta, segítette őket természetbeli ajándékokkal, élelmiszerekkel, barmokkal és pénzzel.6)
Házánál évente több, mint 30 tanuló ifjút tartott élelemmel.7)
6) Nagy A. i. m. 12. l.
7) Pesti kispapok i. m. 356. l.
"Minden áldott nap nagyszerű kegyes adakozásai által ösztönöztetve oly sokaság gyűlt összve püspöki várába, hogy mindenkinek eleget tenni s kérését teljesíteni - mit a boldogult főpásztor tenni annyira óhajtott volna - tetemes magátóli megtagadási mellett is lehetetlen volt; s csak innen magyarázható azután, miszerint alig telt ki jövedelmeiből a szükséges mindennapi táplálat, mellyet igen mértékletesen szokott saját hasznára fordítani."1)
1) U. o. 354. l.
Érthető, hogy a püspök fivére, Ferenc és háznépe nem nagyon örültek, mikor a szegények ily seregben jelentek meg s nem egyszer igyekeztek azokat megakadályozni abban, hogy a püspökhöz jussanak.2)
2) Tóth József dr.: Emlékezzünk régiekről. 12. l.
A püspöki palota ez időben még nyitott átjáró volt - amint egyházmegyénk nesztora, Horváth Ferenc, ny. kercai plébános elbeszéli - a Kar-utca (Karicsa) felől jövő s piacra törekvő árusok és szekerek számára. A jó püspökhöz a nap minden órájában szabadon lehetett bejutni.3)
3) Tóth József dr.: Emlékezzünk régiekről. 12. 1.
Nem egyszer úgy tett, mint szent Márton, megfosztá magát alsó- és felső ruháitól, hogy a hidegtől reszkető ruhátlant betakarja.4)
4) Mészáros i. m. 17. l., Jodok i. m. 53. l.
Sok kedves anekdota maradt közszájon Szombathelyen erre vonatkozólag. Így pl. "komornyikja egy alkalommal azt jelentette neki, hogy ő nem tudja hogyan, de csak két inge van már a püspök úrnak. No - úgymond a püspök - akkor még elég van, mert, míg egyiket viselem, a másikat megmoshatják. Máskor figyelmeztette a komornyikja, hogy most vége kell, hogy legyen az ajándékozásnak, mert a püspöknek nincs több nadrágja, mint kettő. A püspök mosolyogva szólt : De bizony csak egy van. Közben t. i. a püspök elajándékozta az egyiket."5)
5) Tóth J. i. m. 12-13. 1.
Néhány évvel Somogy halála előtt a szombathelyiek lelkét különös erővel kapta meg a következő eset. Midőn a nagy drágaság miatt6) Szombathelyen sokan majdnem végső szegénységre, sőt koldusbotra jutottak, a legnagyobb ínség közepett nagyszámú olasz jött hozzá, kik nyomorúságuk sajtolta könnyek közt irgalomért esedeztek.
6) Ez esemény pontos időpontját nem sikerült megtudnom. Bizonyára a nagy tűzvész (1817) után történt, mely a szombathelyiek nagy részét koldusbotra juttatta.
A jámbor püspök nemcsak étellel s itallal segítette őket, hanem amennyit tudott, hajlékába is befogadott s mivel többen közölök az elszenvedett nélkülözések s a hosszú út fáradalmai miatt teljesen elerőtlenedtek és súlyos betegségbe estek s nem volt Szombathelyen más pap, aki nyelvükön értett volna, az apostoli buzgóságú férfiú még az istállókban is felkereste, vigasztalta, oktatta őket.1)
1) Sztankovits i. m. 11. l., Pesti kispapok i. m. 354. l., Jodok i. m. 54. l.
A püspöki levéltár sok aktájában egészen véletlenül akadtam annak példáira, hogy Somogy szegényebb papjainak s híveinek mily sok anyagi segítséget nyújtott. Így pl. Veinhofer 1820. aug. 7-i levelében köszöni a máriafalvi plébános számára küldött 50 forintot.2)
Wölfer Jánost, előbb kethelyi plébánost, élete utolsó 7 évében mindennel bőkezűen ellátta.3)
2) Püsp. lev. I. állv. 3) Wölfer ügyében hív. levél a ferencesek pozsonyi tart. főnökéhez 1822. május 12-én. Püsp. lev. I. állv.
Novák Ferenc, bántornyai plébános 1823. április 21-én kelt levelében így ír elhalt kedves püspökéről : "Somogy, akinek édes emléke a jók szívében örökké fennmarad, s aki hihetetlenül sok jót osztott szét a szűkölködők között (köztük nekem is szorongó szükség idején) . . ."4) Baksa Györgyöt a gyengébb javadalmazású nagyrákosi plébániára nevezte ki. A kinevezéshez 20 forint ajándékot mellékelt.5)
4) "Cuius dulcis memoria in bonis cordibus perennabit, quique plura hona, quam fere eredi potest, in egenos (et me tempore arduae necessitatis) dispensavit..." U. o. 5) Tóth I. i. m. 13. l.
Lukmann János belatinci tanító 1825. június 24-én kelt levelében írja: "Istenben Boldogult Püspök Ur Somogy Eő Excellentiája a Kőszeghi Árva Házban sajátjábul méltóztatott esztendőnkint kegyesen fizetgetni a Nep. János fiacskám után 100 forintokat . . ."6)
6) Püsp. lev. I. állv.
A püspöki palota padlásán talált nyugták egyike igazolja, hogy: "Somogy Leopold Ur Eő Excellenciájának pincéjébül a Szombathelyi Ispitabéli szegínyeknek hat akó bort alamisna gyanánt minden esztendőben szokott kiadatni."7) A székesegyházi zenészek jobb javadalmazására az 1815. évi káptalani egyházlátogatás alkalmával 2000 forintnyi alapítványt tett8) stb. stb.
7) Kiss Istvánnak, a szombathelyi ispita Curátorának nyugtája 1821. nov. 29-én. Püsp. lev. IV. sz. 3. f.
8) Vis. Can. Capituli. Püsp. lev. III. sz. 6. f.
Önmagával szemben csodálatos alázatosság, szigorúság és munkaszeretet jellemezte. Szigorú volt magával szemben. Sanyargatta testét, kemény bírálatban részesítette tevékenységét. Valóban teljesítette az Úr szavát. Megtett mindent, amit tehetett s végül is azt mondotta: "haszontalan szolga" vagyok.1)
1) Mészáros i. m. 14. l., Budapesti kispapok i. m. 350 l.
Körleveleiben, a pápához, az uralkodóhoz intézett felterjesztéseiben, ha önmagáról mint püspökről szól, rendszerint hozzáteszi "licet immeritus" (jóllehet érdemtelenül), vagy "minimus epporum Hungariae" (Magyarország püspökeinek legkisebbike.).2)
2) Így pl. az 1814. július 3-án és 1817. okt. 28-án az egyházmegye állapotáról a pápához intézett beszámoló jelentéseiben; az 1818. jan. 2-án a vis. can. tanulságait papjai számára összefoglaló körlevelében.
Bizonyára mélységesen meghatotta papjait, mikor az egyházmegyei zsinat befejezése alkalmával utolsó, papjaihoz intézett szózatában kifejezte, mily félelemmel s rettegéssel gondol az Úr ítéletére.
A püspöki levéltárban levő fogalmazványain nem egy helyen látható, hogy tollának kipróbálása közben kedves mondását irogatta a papírra: "Magnus Dominus" (Nagy és szerfölött dicséretreméltó az Úr . . . a 47. zsoltár kezdete).
Ifjúkorában kamalduli remete akart lenni, a püspökséget soha nem kereste, csak félelmes felelősséggel járó fenségét látta szemei előtt.
Alázatossága tette őt vidámmá, lelkileg ifjúvá, az ibolyához hasonlóan kedvessé élemedett korában is. Mindent Isten kegyelmének tulajdonított. Ebből fakadt szelídsége. Szelíden, atyaként dorgálta papjait, híveit, ha vétkeztek, útbaigazította őket, ha az igaz úttól eltértek. Szerény volt s emiatt szerette mindenki. Futott a dicséret és megtiszteltetések elől. Tiszta élete volt az a kötelék, mely őt szakadhatatlanul odafűzé a rendületlen erény örök, ifjú tavaszához. Így emlékezik meg róla a pesti kispapok 1845-i évkönyvében kiadott életrajz, melyben a közp. papnevelde rektorának s a magyar iskola vezetőjének, Somogy egykori kedves ceremoniáriusának, Szaniszló Ferencnek személyes visszaemlékezése csendül meg.3)
3) I. m. 351-2. l.
Nagy Antal így jellemzi Somogy kormányzását: "Szelíd, nyájas, jósággal s kegyelemmel áthatott kormányzás volt . . . Papjait kötelességeik teljesítésére szelíden, emberségesen buzdította és ösztökélte. Övéinek jóságosan magyarázta meg hibáikat, atyai tanácsokkal s üdvös intelmekkel igyekezett őket jó útra vezetni. A hibák javításánál a keményebb eljárásmód használatától mindig vonakodott, úgy gondolván, hogy a tévelygőknek többet használ szelíd, nyájas bánásmódjával, mint a rideg eljárással, mely inkább megerősíti azokat tévelyeikben. Ilyen esetekben azt szokta a szentszék tanácsosainak és környezetének mondani: Imádkozzunk a tévelygőkért, hogy Isten irgalmas legyen hozzájuk s feloldja tévedéseik bilincseit."1)
1) I. m. 13-14. l.
Az egyházmegye Szily, Herzan és Somogy püspöksége idejében nagyszerű fellendülést mutatott. Szily csodálatos tettereje új élettel telítette a kat. családokat, melyekből Somogy idejében rendkívüli tehetségű és buzgóságú ifjú papságot kapott az egyházmegye. Somogy püspöksége alatt nevelkedtek a szombathelyi, pesti s bécsi papnevelő intézetben az egyházmegye későbbi büszkeségei: Szaniszló Ferenc, nagyváradi püspök, Szilasy János, egyetemi tanár, nagyváradi literátus kanonok, Szalay Imre, egyetemi tanár, veszprémi kanonok, Bitnicz Lajos, akadémikus, Sághy Mihály, váci nagyprépost, Szenczy Ferenc, szombathelyi megyéspüspök, Mayer Fidél, modenai egyetemi tanár, Tatay János, győri kanonok; 1815 óta egyetemi tanár volt Vass László, akadémikus és nagyváradi literátus kanonok. Alsóságon plébánoskodott Kresznerics Ferenc, akadémikus s Pinkafőn működött Werner Zakariás, Hofbauer szent Kelemen, Sailer Mihály és annyi más híres ember barátja: az európai hírű Veinhofer József. Soha többé nem jutott az egyházmegye ily magas színvonalra, mint első, nagy püspökei idejében!
Mészáros József gyászbeszédében e nagyjelentőségű szavakat mondja: "Somogy püspök iránti tisztelet annyira nevekedett szívetekben, hogy őtet szent Embernek, Isten Emberének tartani s magatok között közönségesen annak nevezni nem kételkednétek. A Nép szava az Isten szava."1)
1) I. m. 14. 1.
Az egyházmegye papsága és hívei egyaránt szentként tisztelték jóságos püspöküket. Rajongó szeretettel övezték életében és szentnek kijáró tisztelettel hódoltak emlékének. Veinhofer József 1822. év május 25-én e szavakkal fordul Steiner titkárhoz, aki 16 éven keresztül működött Somogy mellett szentszéki jegyzői, majd titkári minőségben: "Kérem, ne mulassza el Somogy püspök életét megírni. Sajnálatos lenne, ha Isten művei ebben az annyira kiváló emberben nem nyilvánulnának ki Németország püspökei előtt, akik hamvaiból most keltik életre a kat. egyházat. Tehát Kedvesem! Törekedjék arra, hogy, ha nem mindent, legalább az emlékezetesebb dolgokat feljegyezze. Isten fizesse meg munkáját. Úgy akarnám, hogy augusztusig az újságokba tehessem . . ."2)
2) "Rogo non internvittat Biographiam notam concipere, dolendum esset si opera Dei in Viro tam praeclaro non revelarentur Eppis Germaniae, qui nunc e cineribus suscitant Ecclesiam Catholicam . . ." Püsp. lev. I. állv. 1822. jún. 12.
Több levélben sürgeti Steinert az életrajz megírására s elküldésére. Sajnos, nincs rá adatom, vajjon Steiner megelégedett-e azzal, hogy az ő hat oldalnyi feljegyzése alapján Sztankovits és Mészáros elkészítették s kinyomtatták emlékbeszédüket, vagy írt-e bővebb életrajzot maga is és hogy Veinhofer a német lapokban hogyan közölte le Somogy életrajzát. Az egyházmegye nem tudta elfeledni szent püspökét; újra és újra felcsendül emléke annak, akit mindenkor így emlegettek:
"Piae lacrymae largis decurrite rivis
Martuus est Praesul, Perbonus ille Pater . . .
Antistes charus, cuius nunc ossa quiescunt . . ."3)
(Hulljatok, ó jámbor könnyek csergő patakokban,
Jóságos lelkű Püspök atyánk a halott.
A kedves főpásztor hamvai sírba" nyugosznak.4)
3) Epicedion Excmo Dno Leop. Somogy. Pg. 6. 4) Székely László fordítása.
1825-ben Horváth József Elek, aki húsz évvel előbb oly meleg szeretettel köszöntötte új püspökét, "Szombathely évei" c. verseskötetében a következőképen emlékezik meg az elhunytról:
"Örvendj Szombathely . . .
Három Püspököket tiszteltél tágas öledben:
Eggy nagyot, eggy méltóságost, eggy szentet utána . . ."
" . . . Hrzán eggy nagy Fő Papnak utána
. . . . eggy szent lépett a Püspöki székbe . . . "
Ezt a Menybeli bő kegyelemmel rakva tetézte
Jámbor, szent, őszinte, kegyes, ájtatos éltetü
Volt, kinek értékét nem rakta halomba az Önnön
Érzet, - sem fösvény zsugor élet sárga nadálja
Hét lakatos zárral nem rejté kincsre vagyonját.
Özvegyek, árvak és a szükség nyomta szegények
Élték el javait s maig áldást hintnek utána . . .
E szent Férjfi dicső pállyáját végre lefutván
Mint eggy Angyali érzésü kegyes Isteni lélek,
A Megváltónak feszületjét tartva kezében
Csendesen elszunnyadt s lelkét az egekbe repítvén,
Emberi tetteinek hálával adóznak utódi,
És örök emléket szivökben fognak emelni.
Mert noha e földön maradás nincs s minden enyészet
Tárgya, de a virtus becse fen marad épen örökre . . ."1)
1) Horváth József Elek: Szombathely évei (Szhely, 1825) 25-6. 1.
S a jegyzetben hozzáfűzi: "A szelíd és valódi szent Somogyi Leopold . . . A gyönyörű templom tökéletes elkészítése és a nyomorultaknak szinte pazarolva osztogatott alamisnálkodási halhatatlanná teszik őtet."2)
2) U. o. 35-36. 1.
1844-ben Balassa püspök beiktatása alkalmával "nagyon tudós" Nagy János "Idvkoszoru"-jában ekként emlékezik meg Somogyról:
"Szent Somogyink kedvelte az égnek!
Tettel megmutatá, mint kell szent életet élni
És már e földön mennyeknek lengni honában."3)
3) Idvkoszoru Balassa Gábor . . . beigtatására. Irta: Nagy János magyar jogtanító. Szombathely, 1844. Reichard.
Ugyanezen évben Vandracsek Károly, kassai papnövendék megírja Somogy Lipót életét4) s a magyar iskola munkálatainak 12-ik évfolyamában (1845) közzéteszi.
4) Szaniszló megszerezte Vandracsek számára F. Nagy Antal kéziratát is.
Az 1854. évi szombathelyi papi névtár rövid jellemzést ad Somogyról.
Gigler József, rohonci plébános, Jodok álnéven 1859-ben az Ifjusági Plutarch II. évf. I. füzetében 36 oldalnyi kedves megemlékezést közöl az ifjúság számára Szombathely szent püspökéről.1)
1) I. m. 24-60. l.
A szombathelyi papság 1878. évi névtára meleghangú rövid megemlékezést ad.2)
2) Szerzője valószínűleg Köberl János.
A szent püspök híre messze az egyházmegye határain túl is elterjedt. Bizonyára nem kis része volt ebben Szaniszló Ferenc nagyváradi püspöknek, aki Somogyt csak szentként szokta emlegetni és Haas Mihály szatmári püspöknek, aki Somogy nagy tisztelőjének, Veinhofernek volt buzgó, hálás tanítványa.
Dr. Tóth József nagyprépost beszéli el alábbi esetet: "Én magam jól emlékszem, mikor fiatal tanár koromban nagynevű püspökünknél Hidasy Kornélnál az ő jó barátja, Meszlényi Gyula szatmári püspök Szombathelyen járt, lement a püspökök kriptájába csak azért, hogy Somogyi Lipót püspök koporsóját megtekintse. S ez alkalommal a szemfödő széléből egy kis darabot vett magához e szavakkal: Ez a püspök szent volt. Ereklyeként viszem magammal e kis. szemfödődarabot."1)
1)Dr. Tóth: Emlékezzünk régiekről 11. 1.
A szombathelyi egyházmegye mai nesztora, Horváth Ferenc ny. kercai plébános. 2) többször emlegette e sorok írója előtt is, hogy jámbor édesanyjától hallotta a szombathelyiek közt Somogy halála utáni években szállóigeként elterjedt állítást, hogy Somogy koporsóját 1922-ben fel fogják nyitni s a szent püspököt oltárra emelik.3)
2) Született 1842. július 4-én Szombathelyen.
3) Ugyanígy Dr. Tóth i. h.
Tán ez volt az oka annak, hogy Somogy koporsóját nem zárták le. Úgy fekszik ma is koporsójában, ahogy Horváth József Elek leírta: egyszerű kis püspöki keresztje zöld szalagra erősítve nyugszik keblén, kezei egy nagyobb, egyszerű fafeszületet szorítanak szívéhez.
A püspöki palotában, a káptalani sekrestyében és a szemináriumban levő képeken kívül a fertőszentmiklósi Bezerédj kastély és a győri szeminárium is őriz egy-egy olajfestményű portrét Somogy püspökről.4) A székesegyház Madonna-kápolnájának bejárata fölött alabástrom márványból készített reliefje látható Prokopptól.5)
4) A szeminárium és a kápt. sekrestye képének festője ismeretlen; a püspökvári az utóbbinak Vidra F. által készített másolata.
5) V. ö. A székesegyház leírása az 1815. évi káptalani egyházlátogatás számára Bőle András őrkanonok tollából. Püsp. lev. 1. sz. 6. f.
A kápt. sekrestye képének hátlapján e felírás áll:
"Effigiem hanc: in piam memoriam Magni Antistitis
Excellmi Dni Leopoldi Somogy de Perlak,
qui Dioecesi huic ab anno 1806. usque ad
annum 1822. diem 20-am Februarii pietate
et charitate in Deum, humilitate angelica,
rara erga pauperes liberalitate praefulsit,
annoque aetatis suae 74-o proemium aposto-
licorum suorum laborum recepit - adumbrari
tecit immortalis huius Viri de Ecclesia
et Republica optime meriti primus Caerimo-
niarius; de praesenti C. E. Sabariensis
Canonicus - Prior B. M. V. de Pápocz.
Die 2-a Julii 1832.
Michael Sághy."1)
1) Magyarul: E képet a nagy püspöknek Somogy Leopold úr Őnagyméltóságának, aki 1806-tól 1822. február 20-ig Isten iránti jámborsággal s szeretettel, angyali alázatossággal, a szegények iránti ritka bőkezűséggel tündöklött ez egyházmegye élén s életének 74-ik évében apostoli munkásságának jutalmát elnyerte, kegyes emlékezetére festtette ezen halhatatlan, az egyház és haza szolgálatában kiváló érdemeket szerzett férfiúnak első ceremoniáriusa: jelenleg a szombathelyi székeskáptalannak kanonokja s pápóci perjel, Sághy Mihály.
Aki valaha Szombathelyen járt s megtekintette a gyönyörű székesegyházat, mindenkor meleg szeretettel gondol vissza szépséges harmoniájára, felséges méreteire, márványának, aranyának, mennyezetfestményeinek színpompájára. Jusson eszébe mindannyiszor a két lánglelkű püspök, Szily János és Somogy Lipót, akik székvárosukat vele megajándékozták.
S valahányszor a szombathelyi egyházmegye papjainak vagy híveinek lelke előtt feltűnik a szombathelyi katedrális két karcsú, égbenyúló tornyának képe, emlékeztesse e kép őket két csodálatos, égbenyúló egyéniségre, s az aranykor, melyet az elsőnek zsenialitása, lángoló apostoli lelke s a másiknak szent élete az egyházmegyének adott, lebegjen mindenkor visszavarázsolandó eszményként a késő utódok szeme előtt.
