¹) Főbb források: Schönvisner Steph.: Antiquitatum et historiae Sabariensis ab origine usque ad praesens tempus libri novem. Pestini. 1791; Kunc Adolf- Kárpáti Kelemen: Szombathely-Savaria r. t. város monographiája. Szombathely, 1880-1894; Balics Lajos: A kereszténység története hazánk mai területén a magyarok letelepedéséig. Budapest, 1901; Vasmegyei régészeti egylet évi jelentése, szerk. Lipp, Rezsőffy, Burány, Kárpáti (Szombathely, 1873-1879); Kuzsinszky Bálint: Pannonia (Petz: Ókori lexikon. II. k. Budapest, 1904. 349-359. 1.); Kuzsinszky: Savaria (u. o. 721-3. 1.); Fettich Nándor: Colonia Claudia Savaria_ (Kézirat. Szakdolgozat a tanári szakvizsgára, készült 1919-20 folyamán.)

Schönvisner és Kunc így beszéli el Savaria-Szombathely. őstörténetét:²)

²) Schönvisner i. m. 1-7., 67-81. 1.; Kunc i. m. 44-48. 1.

A Kr. e. VI. században a Galliából kivándorolt bojus nevű kelta néptörzs várost alapított a mai Szombathely területén s azt a leigázott őslakóknak, a savarok-nak nevéről Savariá-nak nevezte e1.³)

³) A Kr. u. IV. századtól kezdve a város nevét Sabariának ejtik s írják.

Kb. három századon át lakott e kalandvágyó nép Savariában. A 280. év körül három hadjáratot vezettek Macedonia ellen, melyek folyamán férfierejük javarésze elvérzett, kisebb részük új hazát keresett; alig néhány hírmondó tért vissza a régi hazába, melynek neve az egykorú íróknál ettől kezdve: deserta bojorum - a bojusok elhagyott helyei. Néhány évtizeddel Krisztus előtt Róma hadai foglalják el Pannoniát. A Duna vonalán sorra épülnek erődítményeik, melyeket az utak hálója köt össze Rómával. A Vindobonába (Bécs), Poetovióba (Pettau-Ptuj), Carnuntumba (Hainburg s Petronell közelében) és Aquincumba (Buda) vezető utak keresztezésénél a bojok egykori városa helyén római katonai őrhely emelkedik: statio Savaria.

Újabb kutatók ezzel szemben azt az álláspontot foglalják el, hogy a mai Szombathely helyén laktak ugyan az ősidők óta emberek, de valamirevaló községet sem a bojusok, sem más kelta néptörzs nem alapított itt. "Savaria nem anynyira a bennszülöttek telepéből lett római várossá, hanem lényegében latin eredetű város volt."⁴)

⁴) Kuzsinszky i, m. 722. 1.

"Így nem marad máshátra, mint a Savaria nevet római alkotásnak tekinteni, amely a kelta nevű Savus folyóval van kapcsolatban."¹)

¹) Fettich i, h.

Bármiként is játszódott le Savaria őskora, bizonyos, hogy Krisztus Urunk születése idején már római légiók tanyáztak itt, s röviddel később Tiberius Claudius császár (41-54. Kr. u.) római jogú coloniává teszi, polgárai a civis romanus (római polgár) minden jogát és kedvezményét élvezik. Mint Claudius császár coloniája Sabaria a tribus Claudiába tartozott s ezért neve: Colonia Claudia Savaria.

Az új colonia nagyszerű virágzásnak indult. Capitolium, forum, amphiteatrum, templomok, nyilvános fürdők, márványpaloták díszítették.²).Vízvezetéke a rohonci hegyek friss forrásvizét szállította a városba.³)

²) Lipp Vilmos dr.: Vázlatok C. CI. Savaria közéletéből. Megjelent a szerző "Tanulmányok" c. gyűjteményes kötetében. Szombathely, 1880.

³) E vízvezeték maradványai Búcsú helység közelében ma is láthatók.

Tiberius felső Pannonia, Diocletianus pedig Pannonia prima székhelyévé tette. Savaria hajdani dicsőségét mindennél beszédesebben hirdetik ama nagyszerű emlékek, amelyek területén építkezések alkalmával napvilágra kerültek.⁴) Ma is bármerre ásnak csatornákat vagy építkeznek Szombathely területén, római emlékekre, épületfalakra, csatornamenetekre bukkannak.

⁴) V. ö. Schönvisner, Kunc-Kárpáti, Balics idézett műveit s főleg a következőket: Bitnicz Lajos: A Szombathelyen felásott és főm. hg. Batthyány Fülöp úr által a Nemzeti Múzeumnak ajándékozott római régiségekről. Pest, 1829. (8-r. 68 1.); Lipp Vilmos, Rezsőffy György, Kárpáti Kelemen részint önállóan, részint a vasmegyei régészeti egyesület évkönyveiben megjelent dolgozatait. Ezek címeit l. Szinnyei: Magyar írók c. művében.

Császárok tartózkodtak falai közt s előkelő rómaiak villái környezték.⁵)Marcus Aurelius császár (161-180) három évet töltött Pannoniában s ez idő alatt gyakran tartózkodott Savariában. Septimius Severust, felső Pannonia Savariában székelő prefektusát légiói 193-ban itt kiáltották ki császárrá s beiktatása nagy ünnepélyességgel ugyanitt történt.⁶) Alexander Severus uralkodása idején a neves történetíró, Dio Cassius volt Savaria prefektusa.

⁵) Kunc i. m. 49. 1.

⁶) Aurelius Victor Epitom. cap. 19. Id. Schönvisner pg. 111.

A Diocletianus császár idejében lezajlott keresztényüldözések Pannoniában is sok áldozatot követeltek. Sabariának is volt négy vértanúja: Quirinus, Rutilus és két társa, Quirinust, Siscia (Sziszek) szent püspökét Amantius prefektus ítélte halálra s malomkövet köttetve nyakára fojtatta bele a Sibaris (Gyöngyös) vizébe.^l)

¹) Acta Sanctorum Junii. (Bollandisták.) Tom. I. Pg. 380-4. Venetiis, 1761.; Schönvisner i. m. 125-8.; Balics i. m. 55-61. 1.

Három évszázad üldözése után Nagy Konstantin adta rneg az egyháznak a békét. A nagy császár maga is megfordult Sabariában s 322-ben törvényt is hozott itt.²)

²) Schönvisner i. m. 128-9. l.

Felejthetetlenné vált Sabaria a kereszténység történetében a 316. (336.?) esztendő révén, melyben Gallia apostolát, Tours szent püspökét, sz. Mártont ajándékozta az egyháznak. Sokat vitatkoztak ugyan arról, hogy Sabaria, sz. Márton szülőhelye, Pannonia székvárosával azonos-e, avagy a Pannonhalma alatt elterült Sabaria sicca-val; azonban "a Szombathely helyén állott Sabaria annyira túlsúlyban volt nagy kiterjedése, jelentősége és kultúrája folytán a Pannonhalma alatt fekvő Sabaria fölött, hogy Sulpicius Severus . . . szavait, melyekkel szent Márton születéshelyéül Sabariát minden közelebbi jelzés nélkül állítja oda,³) a mai Szombathelynek kell tartanunk."⁴)

³) "Igitur Martinus Sabariae Pannoniarum oppido oriundus fuit..." Sulpicius Severus de vita beati Martini cap. 2.

⁴) Balics i. m. 123. 1. 2. jegyzet. Amellett, hogy szent Márton Szombathelyen született, írnak: Schönvisner i. m. 142-158. 1., Lakner Endre: Szent Márton toursi püspök valódi születéshelyének földerítése. Szombathely, Bertalanffy, 1865. (8-r. 49 l.); Bitnicz Lajos: Szent Márton püspök születéshelyéről, Toldy F. folyóiratának, az Új Magyar Múzeumnak 1859-ik évfolyamában. Sabaria sicca mellett szállnak síkra: Czinár Mór: Locus natalis S. Martini Turonensis, Monast. I. 23. l. és "Győr vármegyei Sabáriáról" Magyar Akadémia értesítő, Pest, 1859. 515. s köv. 1.; Pokorny Frigyes: Szent Márton győrmegyei Sabariában született. Győr, 1867. (8-r. 148 1.) és Dankó József: Die Erzabtei Martinsberg (Sabaria) der Geburtsort des hl. Martinus Turonensis. Österreichische Vierteljahresschrift für. kath. Theologie. Wien, 1868. Braumüller. S. 1-38.

Sabaria fénykorát élte ekkor. Constantinus, Valens, Valentinianus, Gratianus császárok gyakran tartózkodtak falai közt s törvényeket is bocsátottak itt ki.⁵)

⁵) Schönvisner i. m. 158-169. 1.

Attila vetett véget Sabaria dicsőségének; mikor 441-5. évek közt elfoglalta, a város lakóinak nagy része elmenekült az "Isten ostora" elől s Aquilejában vagy Ticinumban keresett menedéket. Előbbiek az aquilejaiakkal együtt alapították, Velencét, utóbbiak elvegyültek Ticinum (Pavia) lakói közt.⁶)

⁶) U. o. 191. 1.

458. szeptemberének első napjaiban szörnyű földrengés tette teljessé Attila művét. Az egész város romhalmazzá lett s az épületek nagyobb része a föld alá került.^l)

¹) Cuspinianus: Hist. de occidentali Imperio L. XIV. T. I.; Schönvisner i. m. 194. l.; Kunc i. m. 60. 1.

A VI. században avarok szállják meg; az avarokat Nagy Károly frankjai űzik el s váltják fel 791-9. közt. Lazius nézete szerint Szombathely német neve ezektől származik; látták a régi dicsőség hatalmas emlékeit az elhagyott helyen s csodálkozva kiáltottak fel: Stein am Anger - kőhalom az elhagyott rétségen.²)

²) Lazius Lib. 12. de Rep. Rom. Sect. 3. Cap. 2. Id. Schönvisner 2. 1. Schönvisner inkább ama nézet felé hajlik, hogy a frankok, vagy a későbbi németek az elhagyott avar erődítmények láttára nevezték el a várost Steinamanger-nek.

Sabaria rövid időre a salzburgi érsek tulajdona lett. Arnulf király 875-ben ajándékozta Ditmar érseknek, aki a hagyomány szerint ugyanezen évben plébániát alapított Szombathelyen sz. Márton tiszteletére.³)
A X. században elfoglalják, a magyarok, de hamarosan újra egyházi kezekbe jut, mert sz. István 1009-ben, vagy 1033-ban a győri püspöknek adományozza. ⁴) Magyar nevét - Szombathely - valószínűleg onnan vette, hogy a vásárokat benne szombati napokon tartották.⁵) A győri püspökök alatt békés, nyugodt napokat látott Szombathely, míg az 1241-2. évi szörnyű tatárjárás a sok vihart látott várost újra romba nem döntötte.⁶) A vész elmultával lakói újraépítették városukat, melyben a ferencesek 1360-ban rendházat alapítottak s templomot építettek.⁷) 1407-ben II. János győri püspök bő szabadságjogokat biztosított püspöki városa lakóinak.⁸)

⁴) Schönvisner i. m. 243. 1.
⁵) U. o. 2. 1.
⁶) U. o. 252. l.; Kunc i. m. 65. l.
⁷) U. o. 257. 1.
⁸) U. o. 259. 1.

Eme oklevélben említtetik először Szombathely vára.
A XV. és XVI. századokban újra sok harcot lát Szombathely. Itt hadakoznak, majd itt kötnek egymással békét I. Ulászló és Posthumus László hívei 1441-ben. 1490-ben rövid időre Miksa császár kezeibe jut a város.
Nehéz napok vártak Szombathelyre a mohácsi vész után. Paksy Balázs győri püspök a mohácsi síkon elesett s halála után a püspökség 1539-ig betöltetlenül állott. A gazdátlanul maradt püspöki város és vár - akárcsak a magyar haza - ebek harmincadjára került. Először id. monyorókeréki Erdődy Péter tette rá a kezét, azután Laki Bakyth Pál bírta, a szerbből gyorsan magyarrá vált híres huszárkapitány, de nem állandóan, mert Batthyány Ferenc, továbbá Weispriacher soproni főispán, Sayrar és Kensperger nevű németek, hol fegyverrel, hol pénzzel szintén megszerezték. 1538-ban újra a Bakyth testvérek, majd a következő évben Révay Ferenc nádori helytartó kezébe került. 1554. július 1-én jutott végre vissza a szombathelyi vár jogos tulajdonosának, Gregoriancz Pál győri püspöknek kezeihez. ^l)

¹) Karácsonyi János: Szombathely vára az 1526-1554. években. Szombathelyi Újság. 1899. évf. 30. sz.

A szombathelyiek nagy örömmel üdvözölték e napot, mert a várurak váltakozó uralma alatt sokat szenvedtek.
Fontos határkő Szombathely történetében az 1578. esztendő, melyben a pozsonyi országgyűlés 20-fik törvénycikkelyével kimondotta, hogy a vasvári társaskáptalannak a Vasvárról a Rába vonalán innen fekvő, várral megerősített Szombathelyre, mint nagyobb biztosságot nyújtó helyre kell költöznie, hogy értékes levéltára a török kezére ne jusson.²)

²) Schönvisner i. m. 259. 1.

A káptalannak s vele a hiteles helynek átköltözése nagyban frissítette Szomabthely életét. Élénken tapasztalta ezt Szombathely, a következő, 1579-fik év augusztus 2.-4. napjain, melyeken Draskovics Görgy püspök egyházmegyei zsinatot tartott falai közt. E zsinat második ülésén hirdette ki a püspök a trienti zsinat határozatait.³) A zsinat szónoka Sziszeki (máskép: Pitacich) Márk jezsuita atya, a szombathelyi iskola rektora volt.⁴)

³) Acta et constitutiones dioecesanae synodi Jaurinensis. Sub Reuerendiss, in Christo patre ac Domino Georgio Drascouitio, electo Archiepiscopo Colocense, Dei et Apostolice Sedis gratia Jauriense Episcopo, Sacratissimae Caesareseae Regiaeque Maiestatis Consiliario, et per regnum Hungariae summo Aulae Cancellario, ad secundum diem mensis Augusti indictae, et per triduum Sabariae, patria sancti Martini Episcopi, habitae, Anno Domini MDLXXIX. Pragae, Typis Georgii Melantrichi ab Auentino. Anno Domini MDLXXIX. (8-r. 143 1.)

⁴) Beszéde a fenti mű 27. s köv. lapjain. V. ö. Szendy László: Az első egyházmegyei zsinat Szombathelyen 1579-ben. Vasvármegye, 1926. aug. 8.

Az 1605-ik év súlyos bajt hozott Szombathelyre. Bocskay hajdúi s a velük szövetkezett török és tatár hadak feldúlták a várost, nagyobb részét a földdel egyenlővé tették, lakóinak egy részét leölték, sokakat fogságba hurcoltak. ¹)

¹) Schönvisner i. m. 310. 1.

Ugyanezen évben égett el Szombathely levéltára Németújvárott, hova nagyobb biztosság okából rejtették.1630-ban Sennyei István győri püspök visszatelepítette Szombathelyre a ferenceseket, akik 1557 előtt távoztak onnan. Kitatarozott és jobbkarba helyezett templomukat Senynyei püspök 1634. aug. 2-án szentelte fel. Nyolc évvel később másik szerzetet is kapott Szombathely. Ifj. Draskovics György győri püspök 1638. ápr. 4-én a szombathelyi plébániának sz. Mártonról nevezett templomát, házát és földjeit a dominikánusoknak adta azon kikötéssel, ha idők folyamán a szerzet Szombathelyen megszünnék, e javak visszaszálljanak a szombathelyi plébánosra.²)

²) U. o. 321. 1.

A plébániát Draskovics püspök átvitte várába s a várkápolnát tette plébániatemplommá. A domonkosrendiek számára a szűkös plébániaház és régi templom kehébe özv. Erdődyné, szül. Batthyány Erzsébet grófné 1670-ben a ma is fennálló templomot és kolostort építtette.
1644-ben tette a város fogadalmát sz. Flórián tiszteletére; melyet ma is körmenettel ünnepel meg.³)

³) Kunc i. m. 92. s köv. l.

1658-ban lépett a győri püspöki székre Széchenyi György, akit egy bíboros teljes joggal "a bőkezűség és adakozás csodájának" nevezett. Szombathely is tapasztalta e kiváló főpap bőkezűségét. Püspöki várában új templomot épített s azt a sz. Erzsébetet látogató b. Szűz tiszteletére szentelte fel 1665-ben. Így a plébániai istentisztelet számára is megfelelő hely állott rendelkezésre. E templom, a mai helyzetet tekintve, a püspöki palota hátsó udvarán állott. A jeles főpap a meglehetősen rossz állapotban levő szombathelyi várat is rendbehozta tíz év (1669-1679) munkájával. A régi püspöki vár egyik főfala a szeminárium északi sarkánál fekvő körtorony, vagy rondellától délfelé terjedt egyenes vonalban a Martineum nyomda épületének keleti sarkáig; itt volt a második rondella; innen nyugat felé hajolt el s a Nagykar-utcában a püspöki sörházzal szemben volt a harmadik rondella; innen a fal ismét északra a várkert felé húzódott, hol az először említett, kelet felé húzódó fallal rondellát alkotva találkozott. A főfalakon kívül két öl szélességben alacsonyabb sánc kezdődött s ezen kívül húzódott a mély várárok. A vár belső épülete a dóm szentélye, a deficientia, a sörház udvara és a püsp. kert déli részének helyén állott. A tulajdonképeni váron kívül fal kerítette a várost magát is. Ezen a falon öt kapu volt: a Gyöngyös-utcai, a Forró-utcai (Kossuth L.-u.), a Föl-utcai (Kőszegi-u.), a Nagy- és Kiskar utcai kapu.¹)

¹) Kunc i. m. 97. s köv. 1.

A vár azonban nem sokáig maradt épségben, mert az 1716. május 3-án kitört tűzvész a város legnagyobb részével együtt elhamvasztotta.²)

2) Protocollum Actorum Civilium Privilegiati Oppidi Sabariensis, ab Anno 4-a Április usque Annum 1718. Diem 24. Mensis Április. Kunc tévesen teszi e tűzvészt 1715-re (i. m. 122. 1.).

1710, június 1-től 1711. febr. 23-ig pestis, vagy fekete halál szörnyű betegsége pusztított Szombathelyen s e rövid idő alatt a város lakói közül 2000-nél többet elragadott.A pestis pusztítása idején az istentiszteletet nem a templomban, hanem a piacon szabad ég alatt tartották s ezért sz. Fábián és Sebestyén tiszteletére, kiknek ünnepén a fekete halál dühöngése alább hagyott, 1711-ben fogadalmi kápolnát emeltek a piac ama helyén, hol az istentiszteletet tartani szokták. A kápolna mellé Szent Háromság-szobrot is állítottak, melyet 1714. május 4-én szenteltek fel.¹)

¹) Kunc i. m. 117. s köv. 1.

III. Károly király lelkében mindjobban érlelődött az elhatározás, hogy a hívek növekvő száma arányában a püspökségek számát is szaporítani fogja s Szombathelyen is új püspökséget emel. 1740-ben a terv már a megvalósulás stádiumába jutott, sőt a kinevezendő új püspök személyére is megtörtént a megállapodás ifj. Forgách Pál gróf pozsonyi prépost személyében.²)

²) Schönvisner i. m. 337. 1.

A király hirtelen halála s az utána bekövetkezett háborúk azonban megakadályozták egy időre e terv megvalósítását. Mária Terézia, mihelyt tehette, valóra váltotta atyja szándékát s 1777. február 17-én felállította a szombathelyi egyházmegyét. A királynő alapítólevelét és VI. Pius pápa erigáló bulláját könyvünk függelékében szószerinti szövegében közöljük.³)

³) Az eredeti alapítólevelek a kápt. lev.-ban 74/1, ill. 75/1 sz. a.