ÍRTA: EGYED FERENC RIGYÁCI LELKÉSZ.

Úgy hitetlenség, mint özön árada el
Dicsért korunkban, s minden erényt kiölt
Sok millióknak kebleiből
S ez vala - ez is leszen halála.¹)

1) A sárvári egyházkerület örömemlék verse, amelyet Balassa Gábor szombathelyi püspök beigtatására írt Dancsecs József ikervári esp.-plébános.

Ha rossz verseléssel is, de talán legtalálóbban jellemezte ezzel a kis verssel Dancsecs József akkori ikervári plébános azt az időt, amidőn Balassa Gábor a szombathelyi püspöki széket elfoglalta. A kivételes tehetségű és tudású ember nagyratörő tervekkel jött Szombathelyre és ezek a tervek - jó részben - csak tervek maradtak. Az egyházi ügyekben való jártassága, amelyet 24 évi titkársága és csaknem 6 esztendei magyar udvari kancelláriánál töltött előadósága alatt szerzett, bőségesen hozta volna meg gyümölcseit a szombathelyi egyházmegye részére. Azonban máskép történt. A nagy kormányzati munkában részint betegeskedése, részint pedig az akkori politikai események akadályozták meg. Betegeskedése egész életén keresztül kísérte, s meg-megakadályozta legégetőbb munkáiban is. A politikai események pedig áthúzták számításait, úgy hogy sokszor ő maga is tanácstalanul állott velük szemben. Mert a reformkorszak országgyűlésein nemcsak Metternich mindent elnyomó kormánya volt a céltábla, hanem a kat. klérus kiváltságai is szálka volt a francia forradalom eszméit majmoló követeink szemében. A harc tehát folyt a kormány ellen, de folyt a kat. vallás ellen is . . .

Ennek a harcnak a közepén jutott egyházmegyénk élére Balassa Gábor, akinek józanságára, a királyi család iránti hűségére, bölcs mérsékletére éppen abban a szenvedélyes korban ugyis nagy szükség volt.

A veszprémmegyei Mencshely községben született 1783. március 22-én. Atyja Mihály jómódú nemes, anyja Sziesz Katalin. A kis mencshelyi kúriában nevelkedett 5 testvérével együtt, mint legfiatalabb.²)

2) Az öt testvér: Ignác, István, György, László és Gábor. Ignác Veszprém-vármegye táblabírája lett, György maradt a mencshelyi kúriában. Ennek egy késői unokája L. Poher Bexheft Párisban él, hol sokat dolgozik Magyarország érdekében. Mint írót a francia kormány több kitüntetésben részesítette.

Buzgó katolikus szülei szigorúan a kat. vallás irányelvei szerint nevelték. Gimnáziumi tanulmányait Veszprémben végezte, ahol 1799-ben a szeminárium növendéke lett. Ugyanabban az évben püspöke, pészaki Bajzáth József, tanulmányai folytatására Pozsonyba, 1801-ben pedig az akkor híres nagyszombati szemináriumba küldte.³) 1805-ban tanulmányait befejezi és a veszprémi szemináriumban tanulmányi felügyelő lesz. Fiatal kora miatt csak 1806-ban szentelik pappá.

3) A nagyszombati szemináriumot Oláh Miklós 1561-ben alapította. Ma Esztergomban van. Balassa tanulmányait mind a 6 évben jelesen (eminens) végezte. A Pozsonyból küldött információ adatai: Gabriel Balassa natus 22. Martiia. 1783. Mancshely (Comitatus Veszprém) ignobilis; philosophus II-i enni, quattuor ord. min. suscepit; callet linguam hang. et germ.; profadus in studiis fait eminens; mores: exemplares, mitis, diligentiae insignis, pietatis quoque exemplaris. L. Veszprémi szem. Informationes alumnorum 1801-10. fasc. IV. Inf. et classificatio Dioec. Wespr. alumn. Posoniensium percepta 12. Sept. 1801. - Érdekes, Balassa itt ignobilis, nem nemesnek van írva. De a köv. 1802-ben Nagyszombatból adott információ már nemesnek írja. U. o. Inf. de alumnis ü1 Seminario S. Stephani Tyrnaviae educatis.

Nem sokáig marad a szemináriumban. A jó modorú és nagy tehetségű ifjú levitát Zsolnay Dávid püspök, káptalani helynök már 1807-ben püspöki titkárrá nevezi ki. Ritka ügyességgel s bámulatos szorgalommal - 4 püspök alatt - 24 éven át vezeti a püspöki iroda ügyeit.⁴) Kiváló munkásságával kiérdemli elöljárói bizalmát, kik mindig a legnagyobb dicséret hangján beszélnek róla.⁵)

4) A bizalom jele az a levél, amelyből arról értesülünk, hogy 1809. szept. 14-én Hornyik János kápt. helynök az újonnan kinevezett megyéspüspökhöz, Kurbély Györgyhöz küldi, hogy annak a katedrális, a káptalan és az egyházmegye állapotáról referáljon.
5) Kurbély György püspök 1821-ben azt írja róla, hogy "plena omnium cum satisfactione et commendatione gessit" a titkári hivatalt. Továbbá, hogy nagyon jártas az egyházmegye lelki s anyagi ügyeiben. Dicséri tudományosságát, minden ügyben való körültekintését, amihez papi buzgósága és készséges szerénysége is járul. (Informatio a szomb. püsp. lev. II. sz. Balassa iratok.)

Azonban egészsége a megfeszített munkát nem bírja. ⁶)

6) Már 1809. febr. 12-én gyenge egészségére való tekintettel kéri Rosos Pál püspöktől a böjt alóli felmentést, amit - péntek kivételével - meg is kap. (szomb. püsp. lev. II. sz. Balassa iratok.)

1831-ben sümegi plébános és kerületi esperes lesz s mint ilyen különösen az iskoláját karolja fel.⁷) Később is, mint püspök, szívesen támogatott minden olyan mozgalmat, mely az ifjúság nevelésével foglalkozott és alig van körlevele, amelyben az ifjúság szellemi és lelki gondozását szigorúan a papjai lelkére ne kötné.

7) 1819. máj. l-én karádi plébánossá nevezi ki Kurbély püspök, de sem ezt, sem a nyirádi plébániát 1831-ben nem foglalja el. 1831. dec. 31-én aztán sümegi plébános lesz. (L. u. o. III. sz. 2. f.)

De nemsokáig maradt Sümegen. Alig pár hónapi plébánoskodás után már 1832. február 17-én, mivel a lelkek gondozásában, valamint a titkári minőségben oly jelesen és dicséretesen működött, I. Ferenc király veszprémi kanonokká nevezi ki.⁸) Az épp akkor megnyíló 1832-36-iki országgyűlésre kit is küldött volna mást a káptalan, mint őt, Decemberben már Pozsonyban van s ettől kezdve alig-alig van ideje Veszprémben megjelenni. Bár az országgyűlés elején megindult vallási vitákban nem igen vett részt, úgy látszik Tágen János nagyváradi kanonok esete miatt, azokat mégis nagyon elítélte.⁹) Talán már ekkor megérezte, hogy a Széchenyi eszméitől elfordult magyarság a katasztrófa felé rohan.

8) U. o.
9) Az áttérés miatt Beöthy Ödön, egy érdekelt fél panaszától félrevezettetve, támadta a kat. egyházat. Tágen János, a váradi káptalan követe a fentemlített esetet tagadta, mire az országgyűlésből kivezették. (L. Magyarország országgyűlésének jegyzőkönyve. 1832-33. Pozsony. 1833. I. 290. t: c.)

1835. július 9-én érdemeiért a király az Üdvözítőről nevezett Csanádi prépostnak nevezi ki.¹⁰) A következő évben befejeződik az országgyűlés, visszamegy Veszprémbe és Kopácsy József püspök helyettesévé nevezi ki s egyúttal megbízza a Zsolnay Dávid által alapított "Dávid-árvaintézet" főgondnokságával.¹¹)

10) L. püsp. lev. III. sz. 2. f.
11) U. o. és II. sz. Balassa iratok.

Alig egy évig marad Veszprémben. V. Ferdinánd király 1837. május 1-én "nyilvános érdemeiért" a királyi ítélőtáblához prelátussá, majd december 14-én Szent Mihály arkangyalról nevezett hantai préposttá nevezi ki.¹²) Ettől kezdve Pesten lakik s ott a kormányzókörökkel gyakrabban és bizalmasabban érintkezik. Azok felismervén nagy tehetségét és szeretetreméltóságát, még inkább ajánlották kitüntetésre.

12) szomb. püsp. lev. III. sz. 2. f.

1838-ben a magyar kir. udv. kancellárián udv. Tanácsos és egyházi ügyelőadó lett, s mint ilyen az összes egyházi ügyekben nagy jártasságra tett szert.¹³) Nem csoda, hiszen minden nagyobb egyházi ügy az ő kezén ment át s így alapos bepillantást nyert a magyar kat. egyház akkori állapotába. Ettől kezdve Bécsben lakik s itt kiváló képességeit még inkább felismerik és a király nem is késik megjutalmazni. 1838-ban ansariai c. püspök, majd 1839. március 15-én a Megváltóról nevezett kapornaki javadalmas apát lesz¹⁴)

13) U. o.
14) U. o. Balassa volt az utolsó jav. kapornaki apát. Javadalmát püspök korában is megtartotta. Halála után néhány évre (1856) a jezsuiták kapták meg a birtokot. Balassa nagyon szerette Kapornakot. Nem mult el év - még püspök korában sem - hogy hosszabb-rövidebb időt ne töltött volna ott. 1848-ban az ottani templom részére harangot is öntetett, amely ma is megvan a templom déli tornyában. (P. Nagyfalusy Lajos S. J. tanár szíves közléséből.)

A hatesztendei bécsi tartózkodása alatt nemcsak képességeit ismerték fel s méltányolták, hanem meg is szerették. Az udvarnál is olyan kedvelt ember volt, hogy a megürült szombathelyi püspöki székre nem is jöhetett más számításba, mint ő. 1844. márc. 28-án tényleg meg is jelent a király kinevező levele.¹⁵) Június 17-én XVI. Gergely pápa megerősítette.¹⁶) Még ez év október 6-án Pozsonyban az orsolyiták templomában Kopácsy József, esztergomi prímás, gróf Nádasdy Ferenc váci és Sztankovics János győri püspök segédletével püspökké szentelte. Ezen alkalommal nemcsak a templomot, de a templom terét is megtöltötte Balassának számos ismerőse, tisztelője és az "ájtatos közönség."¹⁷)

15) U. o.
16) U. o.
17) Hírnök, 1844. okt. 8. 80. sz. 469. 1.

Mindjárt püspöki székhelyére indult, hova október 9-én "csendben" megérkezett. 12-én jöttek össze papjai az üdvözlésre s másnap nagy körmenettel kísérték a székesegyházba. "Itt Hőgyey püspöki titkár felolvasván a pápa megerősítő levelét, Balassa a szószékre lépett s beköszöntő igen épületes beszédet intézett a néphez. Tárgyul szolgált: az Isten országának keresése és az azt elnyerni akarók a keresztény erények gyakorlására serkentetének." A szertartás után a püspökvárban "13 költő nemzeti nyelvünkön készült igen ,jeles versezete" is felolvastatott. A várost este kivilágították tiszteletére. 7 óra tájban nagy éljenzés közt Balassa is megtekintette a kivilágítást. Az ifjúság késő este fáklyás zenét adott tiszteletére.¹⁸)

18) Hírnök, 1844. okt. 25., 85. sz. 498. l.

Mindjárt október 24-én körlevélben fordul papjaihoz s felhívja őket, hogy elsősorban a papi életre adjanak sokat; becsüljék meg azt a hivatást, amit az Úr adott nekik, továbbá összetartásra s a lelkek ügyében való buzgóságra hívja fel őket.¹⁹) Sok volt már akkor az ellenség. A szabadelvű irány hívei egyre hevesebben ostromolták nemcsak az egyház kiváltságait, hanem magát a vallásos szellemet is és épp azért püspökségének egész ideje alatt nem szűnt meg erre figyelmeztetni papjait. Figyelemmel kísérte a sajtó munkáját is, mert csaknem minden körlevelében figyelmezteti s buzdítja papjait a rossz sajtó elleni küzdelemre és a jó sajtó támogatására.

19) Szomb. püsp. lev. I. állv. 1844. év 118. sz.

Nekilátott a munkának. Időt, fáradságot, kényelmet nem kimélve kezd tevékenykedni, hogy papjai révén egyházmegyéjének népét megtartsa Isten szolgálatában. Először is papjai lelkéről akar gondoskodni, hogy azok aztán a híveket el ne hanyagolják. 1845. március 3-án körlevelet bocsát ki. Ebben a körlevélben fejti ki értékes programmját és ideálját a papi életről és egyúttal papjai véleményét kéri, hogy mikép volna az megvalósítható. Az ő eszméje az volt, hogy évenként egyszer (esperesi) kerületenként az esperestől meghatározott időben és helyen jöjjenek össze a plébánosok káplánjaikkal együtt. Egyházi, esetleg vagyoni ügyeik megbeszélése után ott legalább háromnapos zárt lelkigyakorlatot tartsanak, hogy így erősítsék magukban a hivatásuk iránti buzgóságot. Azonban eszméjéből nem lett semmi. A bekért vélemények, bár egyhangúlag megállapítják, hogy a lelkigyakorlatok szükségesek, de ezen a módon meg nem valósíthatók. Ellenben egypáran hathatósan ajánlják a püspöknek, hogy a megye székhelyén tartasson évenként egy-egy lelkigyakorlatot és azon, aki akar résztvehetne.²⁰)

20) Szomb. püsp. lev. I. állv. 1845.

Így eszméjét nem tudván megvalósítani, körlevelei útján buzdítja papjait buzgó munkára. Alig múlik el hónap, hogy egy-egy körlevelet ne küldene papjainak s ezek a körlevelek tele vannak a jó atya aggódásaival, de kitetszik belőlük a nagy szeretet is. Papjai megérezték azt a szeretetet és nem is volt olyan nehezebb ügyük, amelyben bizalommal ne fordultak volna hozzá; ő pedig nem szűnt meg tanácsot adni, dicsérni, inteni, korholni, sőt büntetni is, ha éppen szükség volt rá.

Papjai mellett híveit sem téveszti szem elől. Különösen az ifjúságot karolja fel. Papjaitól szigorúan megköveteli az iskolák látogatását, annál is inkább, mert az ifjúság kezében van a jobb jövő.²¹)

21) U. o. 1846.

Épp azért fájdalmasan érinti egy szerencsésen felvetett ügy, amelyet birtokainak elhanyagoltsága, valamint különösen püspökségének elején nagyrarugó kiadásai miatt meg nem valósíthatott. A helytartótanács 1845. március 26-án tartott ülésében felvetik a kérdést, hogy a népművelés előmozdítása végett nem lehetne-e Szombathelyen is tanítóképzőt létesíteni. Az állampénztár ugyan nem bírja a költségeket, de felkérik a tudomány és iskolák pártolásáról akkor neves szombathelyi püspököt: vajjon ő a saját költségén nem tudná-e felállítani.²²)

22) Szomb. püsp. lev. 1545. int. 7. I. állvány.

Március 31-én maga József nádor is ír neki levelet, amelyben hivatkozva "mindennemű kegyes célokra áldozni kész akaratára", kéri, hogy tegye lehetővé a mesterképző felállítását. Balassa október 10-én válaszol mindkét levélre s írja válaszában azt, hogy püspöksége kezdetén közbejött számtalan akadály miatt "ily szaporán teendő tervkivitelre lehetetlenné lett", de hinni akarja, hogy Isten segítségével legfeljebb egy év eltelte után létrehozhatja.²³)Anyagi ügyei most nem állottak jól, sőt a későbbi időkben sem. Így a szép terv sohasem vált valóra - ma sincs meg Szombathelynek az oly szükséges tanítóképzője.

23) U. o. 201. 202. kurr.

A folytonos rossz termés és elemi csapások szegénnyé tették az egész egyházmegye lakosságát s ő a későbbi években is az elemi és egyéb csapásoktól sújtott hívei számára mindig nyitva tartotta nemcsak szívét, hanem erszényét és csűreit is. Résztvevő szíve megérezte a szegény jobbágynép szűköl- ködését és mindenképen rajta volt, hogy szegénységükön enyhítsen s jobb sorsba juttassa őket. Már az 1832-36-iki országgyűlésen mint a veszprémi káptalan követe, felszólalt érdekükben s kérte, hogy az országgyűlési követek napidíját ne a jobbágyok, hanem maguk a nemesek viseljék, annál is inkább, mert a szűkölködő jobbágyokon annak fizetése nagy teher lenne, a nemesek előjogai pedig éppen semmi kárt sem szenvednének.²⁴) Ettől kezdve mindig hathatósan segítette az ínségeseket. 1847. április 22-én maga írja István nádornak, hogy annyi felé kell adnia és ad is pénzt, gabonát, lisztet stb., hogy maga is alig bírja; de azért a nádornak is küld 200 forintot, hogy "jusson a másutt szűkölködőknek is."²⁵)

24) 1832-36. Magyarország országgyűlési jegyzőkönyve II. 418. l.
25) Szomb. püsp. lev. I. állv. 1847. 93. kurr.

Balassa Gábor, szombathelyi püspök.
(1844 - 1851.)

Ugyancsak 1847. március 18-án a helytartótanácstól érkezik levél, amelyben a püspök véleményét kérik, vajjon hogyan lehetne országos akcióval a szegényeken és ínségeseken segíteni. Balassa válaszában azt írja, hogy az országszerte dúló elemi csapások miatt nehéz ugyan számításba venni minden kárt és segítőforrást, de mégis legjobb volna talán valami ínségenyhítő központ felállításával segíteni a nyomorgókon. Ő erre a célra június 8-án a papjai által gyűjtött és saját maga által megtoldott 200 frt-ot küldi be a helytartótanácshoz.²⁶)

26) U. o. 21, 29. int. Még június hónapban a jég sújtotta Baltavárnak 500 frt-ot, a leégett szilvágyi papnak 200 frt-ot küld. A 10-25 frt-os ajándékoknak persze se szere, se száma.

1847. július 6-án a helytartótanács kéri, hogy papjai által óvja a híveket a gabonának lábon való eladásától és a szeszesitalok élvezetétől. Balassa még ugyanaz nap meg is hagyja papjainak, hogy lelkiismeretesen akadályozzák meg minden esetben az ilyen elkótyavetyélést, mert hiszen nemcsak anyagi, de sok erkölcsi kár is származik belőle.²⁷)

27) U. o. I. állv. 1847. 37. int.

Általában minden közügyet felkarolt. 1846. június 15-én nemes Vasvármegye Szombathelyen tartott gyűlésén Darázs Albert egy körmendi esetből kifolyólag azt indítványozza, hogy önkéntes adakozás útján gyűjtendő pénzen elmegyógyintézetet állítsanak fel.²⁸) A gyűlés az indítványt magáévá tette.

28) Körmenden egy őrült leány tüzet csinált s 33 lakóház mleléképületeivel leégett. Az elmegyógyintézet felállítására Darázs mindjárt 3000 frt-ot ajánlott fel.

Balassát is felszólítják adakozásra s egyúttal kérik, hogy papjai útján is gyűjtessen. Balassa örömmel támogatja a ne- mes tervet és már július 15-én papjaihoz írt körlevelében hathatósan figyelmükbe és jóindulatukba ajánlja ezt az ügyet. Kéri őket, hassanak oda, hogy minél több pénzt gyűjtsenek.²⁹)

29) Szomb. püsp. lev. I. állv. 1846. 138. kurr.

A mozgalmas évek azonban csak 1848-ban jönnek. Balassa először talán örült, hogy a nemzet 300 éves álma megvalósul és az új korszakban nemcsak a haza és a nemzet anyagi javai gyarapodnak, hanem a szellemi és a lelki javak is. Szívesen állott a kormány mellé és annak munkáját mindenképen meg akarja könnyíteni. Ép ezért május 10-én elrendeli, hogy papjai a május 1-én kihirdetett törvényeket minden kedvező körülményt megragadva, magyarázzák meg hiveiknek. Egyúttal kéri őket, intsék a népet, hogy továbbra is hűséges gyermekei legyenek az egyháznak és a most már szabad hazának.³⁰)

30) Szomb. püsp. lev. I. állv. 1848. 72. kurr.

Annál inkább is tette azt, mert Eötvös vallásminiszterben jóindulatot látott az egyház iránt. Egyenesen örömre hangolja a miniszter május 5-én kelt levele, mely a püspököt június 1-ére Pestre hívja az iskolaügy és az alsópapság jobb ellátása végett tartandó tanácskozásra; sietve válaszolja, hogy ott is lesz.³¹)

31) U. o. 73. kurr.

Felkészülve akar megjelenni Pesten s azért május 14-én értesítve papjait pesti útjáról, a következő 3 pontra nézve kéri tanácsukat: 1. Hogyan lehetne a kat. papság és hívek közti egyetértést még jobban megszilárdítani; 2. az 1848-iki országgyűlés végén számos egyházi és világi által benyújtott 4 pontot törvényre emelni és 3. hogyan lehetne az egyházi szentbeszédet és katechetikai oktatásokat a néppel megkedveltetni.³²) A május végén megtartott koronákon papjai tényleg meg is tárgyalták ezeket a kérdéseket.³³)

32) A 4 pont: 1. Az Egyház és állam viszonya törvényileg szabályoztassék. 2. Az egyházi zsinatok tartása ne akadályoztassék. 3. A kat.-oknak saját isko- láik alapítása, célszerű elrendezése és igazgatása iránti joguk biztosíttassék. 4. A kat. alapítványokat - kivéve a m. kir. egyetemet - egyházi és világi katoliku- sokból álló bizottság kezelje.
33) Szomb. püsp, lev. I. állv. 1848. 74. kurr.

Azonban a június 1-én Pesten megtartott tanácskozás úgy látszik oly nagy dolgokat vetett felszínre, hogy azokat csak úgy 1-2 napi tárgyalással elintézni nem lehetett. Nem is tudtak sokat határozni, mert csak egy dologban jutottak elülőre: a megváltozott helyzetben és országban csak nemzeti zsinat által érhető el a vezető emberek és a nép lelki meg- újítása és az egyház különféle ügyeinek elrendezése.³⁴)

34) U. o. 1848. számozatlan iratok.

A nemzeti zsinat eszméje akkor még egészen friss. Hiszen csak május 2-án tartott gyűlésében veti fel ezt a kérdést az esztergomi káptalan. Mert, szerintük, döntő pillanatok előtt áll most a magyar kat. egyház és ha elszalasztják a kedvező alkalmat - micsoda vád illetheti őket (t. i. az egyházi vezető embereket). Különben is az egyházat elő kell készíteni az új állapotokra, azért jó volna ezt a fontos ügyet - a nemzeti zsinat előtt - egyházmegyei zsinatokon is megbeszélni.³⁵)

35) Szomb. püsp. lev. II. sz. Balassa iratok.

A püspöki kar most, június elején egész akaraterejével felkarolja ezt az eszmét. Balassa is már június 11-én megyei tanácskozásra hívja meg a káptalant, a szeminárium elöljáróit, az espereseket és minden kerületbál még egy-egy plébánost³⁶ s a tanácskozások résztvevői előtt ekkor kijelenti, hogy a nemzeti zsinatot - ha valami közbe nem jön - szeptember 24-én tartják, melyet az ő megyéjében megelőznek majd a kerületi gyűlések és a megyei gyűlés.³⁷)

36) U. o. I. állv. 1848. 90. kurr.
37) U. o. számozatlan iratok.

Július 24-én papjaival sietve tudatja a hírt, hogy a nemzeti zsinat szeptember 24-én Esztergomban lesz. Utasítja őket, hogy a nemzeti zsinat általa megküldött pontjait augusztus végén kerületileg vitassák meg és tanácskozásuk eredményét okvetlen terjesszék fel hozzá, mivel érdembelileg a szeptember első felében megtartandó megyei gyűlésen foglalkoznak is a kérdéssel.³⁸) Papjai augusztus végén tényleg meg is tárgyalják ezt,³⁹) azonban az egyházmegyei és nemzeti zsinat elmaradt. Előbbi talán Balassa betegsége miatt, ki akkor Bádenben gyógyíttatta magát; az utóbbi pedig az akkori zavaros események miatt. A szép terv csak terv maradt, szomorúan állapíthatták meg, hogy a kat. egyház ügyeinek rendezése ezúttal megint elmaradt . . . Nem is kínálkozott többé ilyen jó alkalom . . .⁴⁰)

38) Szomb. püsp. lev. 1848. 113. kurr. A tervezett nemzeti zsinat főbb pont- jai: 1. A kat. egyház ügyeinek "egy világi és egyházi kat.-okból álló bizottmány általi szabad kezelése." Kat. autonómia. 2. Egyházi fegyelem. 3. A kat. sajtó pártolása és terjesztése. 4. Az egyház parancsainak megtartásáról. 7. A délutáni isteni tisztelet célszerűbb elrendezése, egyszersmind városokban a cselédek s dolgozó néposztálynak délutáni tanítása vasár- és ünnepnapokon. 8. Az új rituale. 9. Uj társulatok alakítása a nép buzgalmának ápolása végett. 10. Az első áldozásnál behozandó ünnepélyes szertartás. 13. "Miként lehetne a klérusra nézve oly üdvös hatású magán- és közönséges lelkigyakorlatokat behozni?" 16. Az elaggott egyháziak jobb ellátása. 17. A párbérnek készpénzben való megváltása. Összesen 21 pontban.
39) U. o. számozatlan iratok.
40) Balassa szept. 24-én tudatja, hogy most már a zavaros körülmények miatt marad el az egyházmegyei és a nemzeti zsinat. U. o. 147. kurr.

December 15-én ugyan Horváth Mihály Csanádi vál. püspök vízkereszt utáni első keddre Pestre hívja Balassát a káptalanok és egyéb nagyobb javadalmasok jövedelmeinek arányos elosztása végett szükséges tanácskozásra, de ő arra már el nem mehetett, mert közben a császári seregek Szombathelyt megszállották.⁴¹)

41) Szomb. püsp. lev. I. állv. 1849. 31. kurr. Maga írja ezt Horváthnak jan. 31-én.

Különben is akkor már elfordul a nemzeti mozgalomtól. Belátta, hogy a 48-as mozgalom egyáltalán nem válik papjainak és híveinek lelki javára. Hozzájárul még ehhez erős dinasztikus érzése is. Nem is csodálkozhatunk ezen, hisz hat éven át Bécsben a kancellária előadója volt és elég bizalmas összeköttetésben állott a királyi családdal. Az uralkodóház iránti hűségben és szeretetben megmarad akkor is, mikor a nemzeti mozgalmat támogatja és a haza jobblétén munkálkodik. Mikor pedig a nemzet és a királya közt kitör a harc, akkor ő inkább a király felé vonzódik, annál is inkább, mert kézzelfogható, mennyire szűkkeblű a magyar kormány és országgyűlés a kat. vallással szemben.

A 48-as törvények ugyanis bántóan igazságtalanok voltak a kat. vallásra nézve. Míg államvallási jellege teljesen megszünt, cserébe semmit sem kapott. Egyedüli volt, amely 1848-ban csak vesztett,⁴²) de kárpótlásról a kormány és országgyűlés egyáltalán nem gondoskodott. Sőt 1848. április 7-én számos katolikus követ által az országgyűléshez benyújtott 4 pontos kérelmet, amelyben egyenlő elbánást kérnek a más vallásúakkal, elvetették azzal a megokolással, hogy későn érkezett.⁴³)

42) P1. a szombathelyi szeminárium jövedelmeinek veszteségét Septey Vince kanonok-rektor 1845. szept. 18-án 10.957 frt-ra becsülte. (U. o. II. sz. Balassa iratok.)
43) Április 7-én d. u. még úgy látszott, biztosan megadja a 4-pontos kérel- met az országgyűlés ... És este Kossuth kiprovokálta, hogy elkésett ez is, meg a kat. autonómia is. Ezzel szemben a gör. keletiek ápr. 8-án benyújtott 16-pontos kérelmét letárgyalták. Ez nem késett el!!

A püspöki kar ekkor a 4 pontot elküldötte papjainak, hogy ők híveik által kérjék az országgyűléstől kívánságaik törvénybeiktatását. A hívek lelkesedéssel írták alá a kérelmező íveket, azonban ezek az országgyűlés elé soha nem kerültek, mert a háború arra már az egész országot lángbaborította. De ez a bánásmód a kormány részéről felejthetetlen sebet ütött a katolikusok szívén és nagy kárára volt a nemzet lelki egységének, amire pedig az elkövetkező nehéz időkben oly nagy szüksége lett volna hazánknak.

Balassa még 48 tavaszán papjait hűségnyilatkozatra szólítja fel. A papok kerületenkint be is küldik a kívánt nyilatkozatot és püspöküket hűségükről, kitartásukról biztosítják, de közbe-közbe már forradalmi hangok is vegyülnek.⁴⁴)

44) U. o. I. állvány, 1848. máj. 15-éről számozatlan iratok.

Hozzájárul még ehhez a hírlapok harca az egyház ellen. Egyik laikus iskolát követel, persze hittantanítás nélkül, a másik a zárdák eltörlését s vagyonuk lefoglalását, a harmadik az annyit emlegetett szekularizációt. Az alsó néposztály forrong és rombol, erőszakoskodással és más megfélemlítéssel pedig egyenesen útját vágják a szabad szónak. A forradalom szele végigsüvít az országon és minden régit elsöpréssel fenyeget, persze a katolikus egyház jogait is. Ki tudja, mi lett volna, ha az általános közfigyelmet a nemzetiségi lázadások, majd a háború le nem kötik.

Mindezek, ha nem is mentik, de magyarázzák azt, hogy Balassa püspök határozatlan lelke a nagy összeütközés idején nem találta meg helyét nemzete mellett.

Még egy feljegyzésre méltó ügy fordul elő az ő püspöksége alatt, 1848. október 22-én az ország hercegprímása (Hám János szatmári püspök a prímás, de 1849-ben leköszön) arról értesíti, hogy a honvédelmi bizottság Muraközt elszakította a zágrábi egyházmegyétől és a szombathelyi egyházmegyéhez csatolta. Egyúttal ajánlja Balassának, hogy míg az ügy a szentszéknél is szabályszerűen elintéződik, addigra kérjen a zágrábi püspöktől a Muraközre joghatóságot.⁴⁵)

45) Szomb. püsp. lev. I. állv. 157. kurr.

Mi vitte a honvédelmi bizottmányt erre a lépésre, a levélből nem állapítható meg, de valószínű, az új helyzet, amely Muraközt végleg Magyarország integrális részének nyilvánította. Épen ezért a honvédelmi bizottmány ezt a területet egyházkormányzatilag is magyar püspök alá akarta vonni, hogy a muraközi horvátok hazafias érzelmét annál inkább növelje. Balassa sietve tesz eleget az ajánlásnak és már október 24-én levelet küld a zágrábi püspöknek, amelyben tudatja vele a hírt és egyszersmind joghatóságot kér tőle.⁴⁶)

46) U. o. 158. kurr.

A zágrábi püspök azonban erre a levelére semmit sem válaszol, mire Balassa november 6-án megsürgeti kérését.⁴⁷) Erre november 15-én érkezik meg a lesújtó válasz: a zágrábi püspök nem adja meg a joghatóságot.⁴⁸) Az ügyből nem is lett semmi, mert a nemzeti mozgalomnak Horvátország különben is nagy ellensége volt, meg aztán egész Nyugatmagyarország kiesett a nemzeti kormány kormányzása alól.

47) U. o. 185. kurr.
48) U. o. 196. kurr.

A december közepén megindult cs. és kir. hadsereg hamarosan megszállja egész Vasmegyét. December 28-án a cs. és kir. hadsereg Szombathelyt is elfoglalja. Parancsnokuk, Althann gróf cs. és kir. alezredes, aki mindjárt hódolatirat aláírására hívja fel a város elöljáróit, kik némi vonakodás után ezt meg is teszik. Még aznap minden házra felkerül a fekete-sárga zászló. A horvát foglyoknak október 21-én Kőszegen történt legyilkolása miatt Vasmegyére 100 ezer frt. büntetéspénzt vetnek ki. Ennek jelentékeny részét (25 ezer frt.-ot) Szombathelynek kellene megfizetnie, mert állítólag az öldösésben szombathelyiek is résztvettek. Azonban Balassa közbenjárására, aki igazolta,⁴⁹) hogy ott szombathelyi nem volt, a császáriak elengedik a büntetéspénzt. A püspök ettől kezdve hacsak teheti, mindig pártfogolja az üldözötteket. Nugent tábornok dec. 31-én Körmendről arra kéri, hogy papjai általa népet világosítsa fel, hogy cs. és kir. hadsereg nem a magyar nép megsemmisítésére jött be, hanem egyedül csak a korona javáért küzd. Balassa január 4-én kelt körlevelében papjai szívére köti, hogy ezt minden kósza hírrel szemben jól megmagyarázzák a népnek, hozzátéve, hogy - bár az ország katonai kormányzás alatt áll, egyelőre - aggodalomra ok nincs.⁵⁰)

49) Kuncz-Kárpáti i. m. 122. 1.
50) Szomb. püsp, lev. I. állv. 1849. 4. kurr.

Ugyancsak januárban a magyar püspöki kar is körlevelet bocsát ki Pestről, amelyben tudtul adja Ferenc József trónralépését és egyúttal elrendeli a királyért való imádságot. Balassa a püspöki kar körlevelét - nem tudni mi okból - csak február 28-án küldi meg papjainak.⁵¹)

51) U. o. 84. kurr.

Tény az, hogy ettől kezdve csak vonakodva teljesíti a bécsi kormány embereinek kérését és rendeleteit. A nemzet tragikus küzdelme és elbukása - bármennyire is ellene volt annak idején a nemzeti kormánynak - úgy látszik az ő lelkét sem hagyta érintetlenül. Egyéb körülmények is hozzájárulhattak. Így pl. január 4-én az udvarmestert arra kéri, hogy eszközöljön ki számára audienciát a királynál,⁵²) de levelére még válasz sem jött. Az igaz, hogy a háborúban résztvetteket papjai sorába fel nem veszi, sőt 1849. november 3-án kispapjainak egyenesen meghagyja, hogy politikáról ne beszéljenek⁵³), de papjai közül azokat, akik a nemzeti mozgalomban résztvettek, mégis legfeljebb csak meginti, de nem bünteti. Mikor pedig szeptember 29-én Scitovszky János prímás megírja neki, hogy mi módon kell megbüntetnie azokat a papokat, kik püspöki engedély nélkül mentek el a honvédek közé és agitáltak a nemzeti mozgalom mellett, röviden azt válaszolja, hogy nála ilyen papok nincsenek és nem is voltak.⁵⁴)

52) U. o. 5. kurr.
53) Kispapok protocolluma.
54) Szomb. püsp. lev. I. állv. 1849. 305. kurr.

Érdekes, hogy nem egy egyházmegyében voltak papok, kiket a kormány kitüntetésben részesített, mivel a "pártütők kormánya" alatt különféle meghurcoltatásban volt részük. 1849. novemberében gróf Cziráky János sopronkerületi főispán - hivatkozva a belügyminiszter rendeletére - kéri a püspököt, tegyen neki jelentést arról, hogy papjai közül a "pártütők uralma" alatt ki szenvedett halált, testi sértést vagy fogságot. Balassa december 18-án felel és írja, hogy "Kemenesalján és Zalában" sok kellemetlenséggel és fenyegetésekkel "szorongattattak mindenképen hivatallyaikban" papjai közül többen, sőt egyet - névszerint Erkinger József sági plébánost - a celli kormánybiztos el is fogatott és Aradra vitetett, mégis, ha a rendelet "a jutalmazást célozná . . . arra nem ajánlhatná..."⁵⁵)

55) Szomb. püsp. lev. 1849. 388. kurr.

Pedig alig két héttel azelőtt adta a szeptember 4-én már kész körlevelét híveinek. Csak hosszú halogatás után szánta rá magát ennek elküldésére. Szól benne híveihez az elmult nagy viharról, amely felfordulással fenyegetett mindent.

A szépen indult nemzeti fejlődésbe ellenséges ember konkolyt hintett. Elvetette a vallást és politikai szakadások magvát. "Tapasztalásból tudjátok - írja - miként törekedtek az álpróféták a világosság neve alatt elhomályosítani elmétekben Isten ismeretét . . . a sajtó legüdvösebb szokásaink, a kormány és egyházi fegyelmi rendszernek kigunyolására használtatott; az egyház és haza jobblétének ellenére veszedelmes társulatok alakultak; közös iskolák terveztettek, amelyben a hittan előadása megszűnne. A tekintély . . , először az egyházi, azután a világi hatóságoké is ostromoltatott . . . A királyt végzésileg letették és száműzték . . ." Bár egyenlőségünk az égben van, mégis a mult márciusban törvénybe iktatták a szabadságot, egyenlőséget és testvériséget és . . . mindenki azt hitte, jön az aranykor. "Azonban a jámbor kebel megcsalatkozott, - folytatja a körlevél - mert lett jajgatás, lett könnyhullatás, lett fájdalom." Sajgó szívvel állapítja meg, "ha egy nép meghidegült Isten iránt, tévutakra vetemedett, mindenkor rásúlyosodott arra Isten keze." Azért érte a sok szerencsétlenség a magyar nemzetet, mert messze tért el Istentől. Vissza tehát Istenhez - adja ki a jelszót - s ez az ország újra felvirágzik.⁵⁶)

56) Szomb. püsp. lev. I. állv. 1849. nov. 30. 371. kurr.

Ugyanebben a hangnemben ír papjainak is és őket a nagy világégés után fokozottabb munkára hívja fel.⁵⁷)

57) U. o. 370. kurr.

Ettől kezdve minden politikai ügytől elvonul. Nem törődik már mással, csak híveinek és papjainak lelki ügyeivel, amihez néha-néha persze más ügyek is járulnak - mint pl. a nyomorgók segítsége. Élete végén is azzal a buzgalommal karolja fel az ügyefogyottak sorsát, mint valamikor fiatalabb korában. 1849. december 21-én Scitovszky János hercegprímás Bécsből azt írja Balassának, hogy báró Haynau katonai penziót akar felállítani a harcképtelenné vált magyar katonák részére és erre a célra a klérust is adakozásra kéri. Mert ebben a segélyben részesülnének "a cs. és kir. hadseregnek - őrmestertől lefelé - megcsonkult vitézei és a magyarországi felkelőknek a forradalmi harcban saját élelmük megszerzésére alkalmatlanná vált egyénei", sőt később csak a "magyarés erdélyországi cs. és kir. ezredeknek élelmüket megkeresni lehetetlenné vált egyénei." Balassa készséggel karolja fel az ügyet s már dec. 24-én keltezett körlevelében papjait is kéri, hogy minél többet gyűjtsenek erre a célra.)⁵⁸

58) U. o. 1849. 395., 396. és 1850. jan. 4., 15. is jan. 7. 16. kurr.

IX. Pius pápa 1849. február 2-án Caetaban kelt körlevelében felkéri az egyház összes püspökeit, hogy adjanak véleményt: kimondassék-e ünnepélyesen a B. Szűz Szeplőtelen Fogantatása? Balassa azt válaszolja, hogy mind ő, mind egyházmegyéjének, de az egész országnak papsága és népe is a legnagyobb tisztelettel és engedelmességgel akarja és fogadja ezt a kimondást.⁵⁹)

59) U. o. II. sz. Balassa iratok. - 543 püspök válasza érkezett Rómába - közülök 484 az ünnepélyes kimondást kívánta, 18 nem.

Buzgón dolgozik az egyházmegye lelki ügyein, de betegsége egyre jobban akadályozza. Az akkor már 70 felé járó agg főpásztor egyre többet betegeskedik. 1850. március 28-án aztán eléri a baj. Bár orvosa a nagyhét elején óvja a hosszú és fáradságos szertartástól és kéri, hogy "a templomi foglalkozásokat egészségének kímélése végett engedné át másnak; mit, fájdalom, főpásztori állásában meg nem engedhetőnek hivén", nagycsütörtökön mégis elvégzi a szertartásokat. Pedig már nagyon gyöngének érzi magát s a püspöki palotában, mikor fel akart a lépcsőn menni, szélhűdés éri.⁶⁰)

60) Religio, 1850. április 14. 44-ik sz. I. 364.

Ettől kezdve az amúgy is beteges ember többé soha nem lesz igazán egészséges. Midőn betegségében javulás áll be, fürdőről-fürdőre jár, de már a fürdőzés sem használ. Mégis megadással viseli keresztjét és ebben a nagy keresztviselésben sem téveszti szem elél papjainak és egyházmegyéjének ügyeit.

Éleslátását még ekkor sem kerüli el semmi. A nagy katasztrófa után figyelme még inkább az iskolákra terelődik. Ismételt körleveleire hivatkozva buzdítja papjait az iskolák Felkarolására⁶¹) és megköveteli tőlük, hogy a hitoktatást lelkiismeretes pontossággal teljesítsék. Ugyanekkor a sajtóról is ír nekik. Május 23-án - mint annyiszor tette már - felhívja őket, hogy a rossz könyveket és hírlapokat kíméletlenül üldözzék és küszöböljék ki; egyúttal figyelmezteti őket, hogy ez a harc csak úgy lesz eredményes, ha a jó könyveket és újságokat támogatják.⁶²)

61) Szomb. püsp. lev. I. állv. 1850. 412.
62) U. o. 379.

Ép ezért már 1849. november 1-én kelt körlevelében megengedi, hogy a "Katholikus Néplap"-ot egy példányban minden plébánia megrendelhesse a templompénztár terhére.⁶³)

63) U. o. 1849. 328.

Figyelme kiterjed a szerzetes-rendekre is. Mikor a 48-49-iki események alatt és miatt a szombathelyi, de különösen a vasvári kolostorban meglazul a fegyelem, szigorúan rájuk ír, sőt eltörléssel is megfenyegeti őket, ha a rend régi jó szellemét vissza nem állítják maguk között. Ugyanakkor több dominikánus ellen az 1848-iki lázító beszédeik miatt eljárást is indít. Azonban elég atyai kegyességéhez folyamodni és ő mindent megbocsát, sőt el is simít mindent.⁶⁴)

64) U. o. 1850. 105, 740-47. kurr.

1850. augusztus utolsó napjaira Scitovszky hercegprímás őt is meghívja Esztergomba püspöki tanácskozásra, amelyben egyéb ügyek mellett az iskolaügyet is tárgyalják, de Balassa még június 2-án írja, hogy betegsége miatt el nem mehet.⁶⁵)

65) U. o. 420. kurr.

Püspöktársaival azonban együtt van - lélekben. Minden gondja most arra irányul, hogy a püspökök fárado- zása sikerrel járjon. Ép ezért augusztus 10-én közli papjaival az augusztus 25-én kezdődő püspöki tanácskozást és elrendeli, hogy megyéjében előző vasárnap "Veni-Sancte" tartassék, a tanácskozás napjain pedig a papság és hívek imádsággal segítik a tanácskozó püspököket.⁶⁶) A tanácskozás után kiadott közös püspöki pásztorlevelet november 11-én küldi el papjainak.⁶⁷)

66) U o. 580. kurr.
67) U o. 996. kurr.

November 4-én újabb körlevelet küld, amelyben meg hagyja, hogy a plébánosok minden év végén jelentést tegyenek neki: 1. a megtérésekről, ill. a visszatérésekről és kitérésekről; 2. a vegyesházasságokról; 3. a kereszteltek, házasultak és meghaltak anyakönyvéről; 4. a hívek számáról; 5. a plébánia javairól.⁶⁸)

68) U o. 944-62. kurr.

1851. április 7-én a missziók érdekében szólal meg. Felhívja papjait, hogy a Középafrikában alapítandó misszió javára minél többet adakozzanak és gyüjtsenek.⁶⁹) Az adományok csakhamar be is jönnek.⁷⁰)

69) U. o. 1851. 305. Az előző években is mindig küldött a missióknak. Így 1846-ban 162 frt-ot. (1846. 148. kurr.)
70) U. o. 1851. 388. kurr.

Ekkoriban ír neki Viale Prela János karthagói c. érsek, bécsi nuncius, hogy Vasmegyében leendő látogatása alkalmával őt is felkeresi. Balassa örömmel várja a pápai követet, ki valóban július végén Szombathelyre is érkezik. Tiszteletére a püspök július 29-én nagy "vigasságot" tart, amelyre a megye akkori előkelőségei is hivatalosak.⁷¹)

71) Szomb. püsp. lev. I. állv. 1851. 594., 599., 609. kurr.

Mindent megtesz, csakhogy a nuncius jól érezze magát Szombathelyen. A vendégség után a nuncius augusztus 13-án Bécsből ír Balassának, megköszönve azt a nagy szívességet és figyelmet, amellyel őt a püspök fogadta s egyúttal azt is hozzáteszi, hogy ezeket Ő szentségének is tudomására hozza.⁷²)

72) U. o. 669.

E levelet Balassa már nem olvashatja. Tavasz óta betegsége egyre jobban kínozza s ő ment, hol Kapornakra, hol Badenbe, hol Gleichenbergbe, hogy enyhülést találjon . . . de nem talált.⁷³) Augusztus elején újra felújult szélütése. 5-én még maga írja Fekete János kenyerű esp.-plébánosnak, hogy a hőgyészi templom javítására 200 frt.-ot ad.⁷⁴) Ez Balassa püspök utolsó rendelkezése . . . Hat nap mulva, augusztus 11-én a halál megváltja szenvedéseitől ...

73) 576. kurr.
74) U. o. 631. kurr.

Augusztus 14-én történt temetésén papjai szokatlanul nagy számban vesznek részt, hogy mégegyszer "megjelenvén iránta hódoló tiszteletüket nyilván bebizonyítsák."⁷⁵)

75) Laky Károly káptalani helynök és a káptalan levele az egyházra. papjaihoz aug. 18. II. sz. Balassa iratok.

Nevéhez, igaz, nem fűződnek nagyobb alkotások, de mégis maradandó érdeme, hogy abban a zivataros időben minden bajon szerencsésen átvitte egyházmegyéjét. Szerencsétlenségére - talán - csak akkor került a főpásztori székre, mikor már öregsége és betegsége is nagyon elhatalmasodott fölötte, Így is annyi új és friss gondolata és eszméje volt az egyházmegye kormányzását illetőleg, hogy "si mamis et animi dotibus parem copulatam habuisset corporis valetudinem"⁷⁶), sokkal több eredményt érhetett volna el és fényesebb betűkkel írhatta volna be nevét egyházmegyénk történetébe . . .

76) "Ha eszének s lelkületének ajándékaihoz hasonló egészsége lett volna" Az 1854. évi schematismus szavai.

Balassa Gábor aláírása és pecsétje.