2. HERZAN FERENC GRÓF BÍBOROS KORA.

Szily halála mélyen megrendítette a papnövendékeket. Aki érezni tudott, érezte, mit veszített benne az egyházmegye. A kispapok gyásza sok szép versben virágzott ki, melyekben a gyermek szeretetével és bánatával parentálták el az elköltözött édesatyát.
A közel kétéves interregnum alatt is történtek említésre méltó események. Az asszisztenciák könyve beszámol róla, hogy 1799. augusztus 27-én szentmisén vettek részt Mantua meghódításának örömére; december 12-én gyászmise volt VI. Pius lelkiüdvéért, december 20-án pedig az október 23-án elhúnyt Batthyány József hercegprímásért tartottak ünnepélyes gyászistentisztelet. 1800. május 2-án egy kispaptárs halála borította bánatba az ifjú klérust: Kuzmics János harmadéves papnövendék halt meg két és félévi betegség után; 1801. feketevasárnapján egy másik kispapot temetnek: Stefekovits Antal alszerpapot. Hat kispap vitte a koporsóját s szentmise után, előírás szerint a halottak officiumát is elmondták érte.1) Akkoriban sokkal gyakoriabbak voltak a halálesetek a szemináriumban, mint most.

1) Assz. K. IV. k. 45-49. l.

Herzan bevonulásán a kispapok is jelenvoltak. A bíboros bevonulása elég egyszerű volt, de a városka elöljáróságával, lakosságával és papságával együtt a kispapok is résztvettek rajta és megpróbáltak az új püspök bíborosi méltóságában kárpótlást és vigasztalást találni azért, hogy az egyházfő idegen ajkú és nemzetiségű, aki csak aggkorának megviselt energiáit és kihűlt ambícióit hozza az erős kezekre váró egyházmegyének.
De hamar észre kellett venni, hogy Herzan, ha nem is a férfikor energiájával, de egy tisztes, munkás és jámbor lelkületben eltöltött élet érdemeivel és kötelességtudásával törekszik arra, hogy emelje azt az egyházmegyét, amellyel eljegyeztetett.

A kispapok iránt jószívet mutatott. Nem egyszer küldött át nekik asztaláról tortát vagy egyéb jófalatot, hogy sorsolják ki egymás között.2)

2) Nagy Gábor halotti beszéde.

A betegekről is emberségesen gondoskodik szabályaiban. Előkelő lelkületének megfelelően jó bánásmódot követelt számukra. Szabályaiban az elöljáróknak lelkükre kötötte, hogy rosszul készített, főtlen, rosszagú ételeket ne adjanak asztalra.3)

3) Szabályai a püsp. lev. I. sz. 6. f.- ban a Vis. Can. Capituli c. kötetben.

Az idegen ajkú és világlátott főpap sürgeti a nyelvek tanulását. A szeminárium szabályaiban előírja, hogy a püspöki szentszék a papi pályára jelentkezőket abból a szempontból is vizsgálja meg, hogy anyanyelvükön kívül az egyházmegyében használt nyelveket is értik-e. Néhány emlék őrzi, hogy nem eredmény nélkül buzdította kispapjait nyelvek tanulására. Tóth János az ő ösztönzésére tanult meg horvátul,4) Róka Imre negyedéves és Németh János harmadéves teológusok az ő jelenlétében tettek vizsgát a héber nyelvből.5) Róka Imre (később teol. tanár) ezenkívül mint a drága Herzan-könyvtár őre a szír, káld, arab, sőt a francia, német, olasz nyelveket is elsajátította.6)

4) Magánlevél, püsp. lev. I. állv. 1801.
5)Tud. Gyüjt. 1821. III. k. 117. I.
6) U. o.

Több újítás is fűződött Herzan nevéhez. Legnagyobb újítása volt Szily szemináriumi szabályainak átdolgozása.
Szabályzata kifejezetten is előírja, hogy csak líceumot végzett ifjú vehető fel a teológusok közé. Intézkedik a feleltetésekre vonatkozólag is: bár a tanár futólag minden órán kérdezhet, rendszeres feleltetések mégis minden tárgyból hét végén tartatnak. Szilyvel egyetértően követeli az első éveseknek teljes szétválasztását az öregebbektől. Egy múzeum (nappali helyiség) lakói sem mehetnek át a másikba. Kizárás terhe alatt tiltja el, hogy valaki a sétán társaitól elmaradjon, magánházhoz vagy éppen korcsmába betérjen. A szülőket sem szabad meglátogatni: csak fontos okból és külön elöljárói engedéllyel; de ilyenkor sem szabad otthon ételt vagy italt elfogadni. A kispapok látogatókat csak az ebédlőben fogadhatnak, vasárnap délután a vesperás után. De ilyenkor is csak az előljárók jelenlétében. Eltiltotta Herzan a dohányzást is, amit Szily szabályzata még nem tilalmazott, s ami, úgy látszik, gyakorlatba sohasem ment át egészen.

Herzan szabályai Szily módosított szabályzatához még külön fejezeteket is csatolnak az előljárók kötelességeiről. Előírja ebben a részben többek közt, hogy a hálótermek kulcsa napközben az előljáróknál legyen. A prefektusnak legyen közös kulcsa, amellyel minden szekrényhez hozzáférhet, mert évente többször át kell vizsgálnia, nem került-e rossz könyv a kispapok birtokába.

Külön felemlíti, hogy az előljárók rossz hírben álló családokat ne látogassanak. Nagyon szép rendelkezése, hogy az előljárók számoljanak be időnkint a kiemelkedő vagy a hanyag növendékekről.




Herzan bíboros.
(Adam metszete.)


A kispapok vigyázói közt a duktorokon kívül még bidellusok, circulariusok szerepelnek. Ezeknek dolga volt a feladott leckék kikérdezése. Ez a tisztség megmaradt intézetünkben egészen Hidasy püspökig. Az ének- és szertartásmester lehetőleg az arra alkalmas presbyter-növendékek közül került ki.

Szabályzatán felül is igyekezett fenntartani egyes intézkedéseivel a szigorú egyházias szellemet.
Igen kemény volt felfogása a papság életének fegyelmi szabályaira nézve is. Megütközve értesült arról, hogy a kispapok a szeminárium ebédlőjében női látogatókat is fogadhatnak. Ezt a visszaélést eltiltotta. De az előljáróknak sem engedte meg, hogy női látogatókat fogadjanak. Czuppon György teol. tanárt megválasztották a líceum igazgatójának. De a tudós tanárnak le kellett mondania arról, hogy valamely tanítványa anyjának látogatását fogadhassa a szemináriumban. Ez ellen a püspök eleve tiltakozott.7)

7) Herzan levele Nagy Józsefhez Pozsonyból, 1802. szept. 10. Püsp. lev. I. állv. 1802.

A kegyes és szelíd öreg főpap szigorú volt a kispapok fogyatkozásaival szemben. Sokat sejtetnek Nagy Gábor szavai halotti beszédében: "Nem sértette annyira az ő szívét és nem fente semmi oly élesre igazságának fegyverét, mintsem az egyházi ifjúságnak vagy erkölcsi vagy tanulásbeli olykori fogyatkozása."8)

8) Nagy Gábor halotti beszéde, 9. 1.

Az arisztokrata főpap különös gondot fordított a külsőségekre is. Sürgette a tisztaságot és a papi eleganciát. A duktoroknak lelkükre kötötte szabályzatában, hogy a kispapokra ebből a szempontból is őrködjenek. Háromszögű kalapokat ír elő,9) lábbelinek meg cipőt.10)

9) A kispapok erről akkor emlékeznek meg assziszt. könyvükben, mikor eltörölték roppant nagy örömükre: 1813.
10) A magyaros csizmát a viszonyok javulásáig hajlandó tűrni. (Szabályok.)

A magyaros és szokásos csizmát csak tűri, jobb viszonyok beköszöntéséig. Megengedi a kesztyűk viselését, de kicsapás terhe alatt tiltja fehér, kék, piros kesztyűk használását. A hajviseletre vonatkozólag úgy igyekszik kikerülni az összeütközést a Codex Iuris és az empire divat közt, hogy a haj rizsporozását hetenkint egyszer engedi meg a klerikusoknak s előírja, hogy azt is este végezzék, hogy reggelre kifésüléssel és posztódarabbal való lesimítással eltüntethessék a feltűnőbb nyomait.

Egyházias érzülete sarkalta arra, hogy külsőségekben is római szokásokat honosítson meg.11) Uralkodásának rövid idejére anyagi áldozatok árán is gondoskodott arról, hogy a szentséget ünnepélyesen, mennyezet alatt vigyék a város betegeihez. Ha pedig kispap esett súlyos betegségbe, a templomból hozták el ünnepélyesen a Krisztus testét (ha a szeminárium kápolnájában nem volt szentség) s a kispapok fehér karingben, gyertyával várták az Oltáriszentséget a kapu alatt s úgy kísérték fel körmenetben a betegszobáig.

11) 1802. Vízkereszt u. 5. vasárnap segédkeztek először a káptalani misén az új ritus szerint.

Az asszisztenciában bevezette a római szokásokat. Saját költségén egy római papot is hozatott, hogy a növendékeket rendszeresen oktassa és gyakorolja velük a római szertartá- sokat. Előadásain maga is jelenvolt.12) A szertartások vezérfonala a Pontificalén kívül Gavanti könyve volt, Marati jegyzeteivel.

12) Nagy József. Oratio quam in exsequiis... Card. Herzan dixit. 16. l.

A kispapok gyakran látták főpásztorukat. Nemcsak a nagy ünnepek miséin és vecsernyéin, melyeket maga pontifikált, hanem az előadásokon és vizsgálatokon is. Szentelések és kisebb rendek felvétele előtt a szentszék előtt kellett vizsgát tenniök; ilyenkor is a püspök elnökölt. Papszentelést nem egyszer tartott az esztendőben, hanem meglehetősen sűrűn: háromszor, négyszer is.13)

13) V. ö. a liber Ordinatorum megfelelő éveit.

Az ő idejében már örvendetesen megszűnt az a paphiány, amelyről az elődök panaszkodtak s amely József császárnak is gondot okozott. Az 1801-i felvételen 37 jelentkező közül csak 12-t tartottak meg. A kispapok létszáma - a zenggi egyházmegye itt végző növendékeit bele nem számítva - átlag ötven volt; sőt 1803-ban 54: ezek közül 12 az elsőéves, a többi évfolyamot 14-14 kispap képviseli, de ezenfölül még 9 zenggi kispap tanult a szemináriumban.
Fel kell még említenünk két halálesetet, mely ebbe a korba esett. 1804. január 19-én temették el Dugovits János nagyprépostot, aki a szemináriumnak első nehéz idejében volt jószágkormányzója, mikor még papnövendékek nem laktak benne. Március 27-én meghalt a fiatal lelkiigazgató, Leithner István, alig egyévi működés után.

1804. június 1-én, hosszas betegeskedés után, 70 éves korában meghalt a bíborospüspök. Június 6-án érkezett meg Bécsből a holtteste. A város kapujánál nagy kegyelettel fogadták az érkezőt a világi és egyházi hatóságok. Körmenettel hozták be, felravatalozták a püspöki trónteremben s bebalzsamozott holttestét csak tíz nappal a halál után: június 11-én temették el.

A kispapok meggyászolták főpapjukat. Egyikük verset is írt emlékére. De azért (mint egy elszólás igazolni látszik) ők sem tudták szívüket egészen kivonni a közhangulat alól, amely szemrehányást tett neki, hogy a székesegyházat befejezetlenül hagyta s előkelő idegent látott benne, aki még csak nem is ivott Szombathely kútjából.
De az augusztus 8-án tartott gyászünnepélyen Nagy József nagyprépost sok intimitást feltáró latin és Nagy Gábor teol. tanár magyarnyelvű beszédei bizonyára a teljes tisztelet és kegyelet útjára terelték érzelmeiket.
A Herzan után következő kétéves interregnum alatt (1806) hagyták el a zenggi kispapok intézetünket. 1806. szeptemberében Nagy Gábor a pesti egyetemen kapott katedrát. Az egyházjogot és történelmet Vass László tanította utána.