A Hidasy halálát követő egy éves interregnum alatt történt néhány feljegyzést érdemlő esemény a szemináriumban.¹)

1) L. KP. megfelelő helyein.

1900. december 18-án a rektor beszünteti a "Magyar Állam" járatását néppártellenes és felháborítóan egyházellenes cikkei miatt.

1901. február 24-én sok szó esett Szombathelyen arról, hogy merénylet készül a székesegyház ellen; fel akarják robbantani. A rendőrség résen állt.
Március 23-án táviratilag köszöntik kispapjaink a budapesti egyetemi ifjúság fölkelőit, akik kiszögezték az egyetem tantermeiben a feszületet. "Magyarországnak ilyen hithű, jellemes, bátor intelligenciára van szüksége!"
Május 6-án Bonitz Ferenc jár Szombathelyen: az Alkotmány szerkesztője. A rektor ebédet ad tiszteletére.
Június 5-én viharágyút állítanak fel a szeminárium kertjében.
Szeptember 22-én nagy néppárti gyűlés van a vásártéren. Az összesereglett hat-hétezer ember lelkes éljenzése behallatszik a szemináriumba. "Egy Istenünk, egy királyunk, a néppárttól el nem állunk!" Október 2-án kerül sor a választásokra. Sok pótszavazót a szeminárium ebédlőjében helyeznek el. A kispapok izgatottan lesik a szavazás eredményét. Az ellenpárt vezet. A nagy éjtszakai lármától nem tudnak aludni. Reggelre értesülnek, hogy a szabadelvű jelölt győzött. - Az a trafikos, akinél vásárolni szoktak, nem a néppárttal tartott. Ezentúl másnál szerzik be a dohányt.

1901. december 16-án megszűnik az interregnum: prekonizálják István Vilmost. Február 16-án intronizálják.
Az új püspök alatt, bár nem hullott rá "elődjének Illés-köpönyege," minden a régi szellemben és lendületben halad tovább.
Ő maga nagy kötelességtudástól vezetve gyakran látogat át a szemináriumba: prédikáció-próbákra, törvényolvasásra, scabellumokra (melyeket most minden tárgyból félévenként tartanak), lelkigyakorlatos előadásokra.

Egyszer inti a kispapokat, hogy az ő kedvéért sohse cigarettázzanak (a szivar mellett a cigaretta akkoriban világfiasnak tűnt fel.)²) Egyszer minden kispapjának az "Igaz élet" c. művet ajándékozza s meghagyja, hogy elmélkedve olvasgassák.³) Egyszer átüzen, hogy reggel ne égessék oly soká a petróleumlámpákat.⁴)

2) KP. 1902. dec. 8.
3) KP. 1909. febr. 23.
4) KP. 1903. febr. 27.

Egyszer szivart ajándékoz a névnapot köszöntő kispapoknak; de másnap az a hír járja, hogy titkára küldte az ajándékot.⁵) Körülbelül ezeket adják elő a jegyzőkönyvek a püspöknek a kispapokkal való érintkezéséről.

Mindezeknél fontosabb, hogy 1903. február 4-én új szabályzatot ír elő az intézet számára, amely hangjának kenetessége és indokolásának lelkisége dolgában az elődökét határozottan fölülmúlja.

5) KP. 1903. máj. 28.

Püspökségének első évében erős személyi változások történnek a szemináriumban. 1902. szeptemberében a jóságos Stegmüller Károly helyett Vidos Lajos lesz rektor. A beteges, elaggott Rőthy Istvánt Tauber Sándor dr. váltja fel vicerektori hivatalában. Tóth József dr. ugyanekkor elhagyja dogmatikai tanszékét s prefektusi állását és püspöki titkár lesz. Helyét Erőss József dr. foglalja el a szemináriumban. Gaál Sándor dr. megkapja a szombathelyi plébániát s a morálist Honti Béla tanítja. A régi előljárókkal sok emberség és derű vonult. ki a szemináriumból. Ők nemcsak Jézus szívéhez voltak közel, hanem az ifjúságéhoz is, - azért tudták a növendékeket Krisztus szívéhez közelebb vinni. Stegmüller az irgalmasság és szívjóság élő példájával, Tóth József higgadtságával és életbölcseségével, Gaál Sándor lényének hajlíthatatlanságával és tanításainak tűzével, Rőthy közvetlenségével és magyar mentés hazaszeretetével hatott főleg a teológus ifjúságra.

1904-ben újabb változás történik, amennyiben Császár József dr. lesz a morális tanára s Honti Béla megmarad lelkiigazgatónak 1907-ig. 1907. október 13-án iktatja be őt a püspök rohonci plébánosnak s az aszkétikus életű lelkiatya, aki Hidasynak jobbkeze volt a szeminárium lelkiéletének elmélyítésében és tizennégy éven át kertészkedett a kispapság lelkében, kivonul a szemináriumból. Utóda Rogács Ferenc dr. lett.

A tantervben két nevezetesebb változás állt be. 1903-ban bevezették az aszkétika rendszeres tanítását,⁶) 1904-ben pedig a filozófiáét.⁷) E tárgyakat az elsőévesek és az újoncok heti 1-1 órában hallgatják és vizsgát is tesznek belőlük. A filozófiát a dogmatika tanára adja elő, az aszkétika tanítását a tanári kar az erkölcstan tanárára bízná, de a püspök a lelkiigazgatóra hárítja e kötelességet.⁸) - A keddi szünetnapoknak az új tárgyak teljesen véget vetettek.

6) 1903. szept. 3. Prefektusi levéltár.
7) TP. 1904. szept. 4.
8) TP. 1904. szept. 9-5.

Egyéb újítások is történnek. 1902. október 27-én újra behozzák azt az ősi, szép szokást, amelyet már Szily előírt, de amelyet idők során abbahagytak, hogy ebéd és vacsora alatt nem beszélgetnek, hanem- valamely könyvből felolvasnak.⁹) Nagyobb ünnepeken nincs felolvasás,¹⁰) továbbá az utolsó tál ételnél a főduktor már beszélgetést engedélyez.

9) KP. 1902. okt. 27.
10) KP. 1902. nov. 11.

A prefektus és vicerektor egyébként szinte naponta benéznek az ebédlőbe körülnézni és felügyelni.¹¹)

11) KP. 1905. szept. 17.

Már Tóth József dr. behozta az u. n. praktikus előadásokat, melyekben főleg a negyedéveseket igyekezett előkészíteni a gyakorlati élet számára. Ezeket az előadásokat Erőss József dr. szombat délutánokra állandósította illemtan vagy becsülettan név alatt.
Erőss dogmatikatanár erősen sürgette a skolasztikus vitatkozásokat. A Szent Ágoston Egyesület gyűlésein rendeztek olykor ilyen disputákat, sokak élénk részvételével.¹²)

12) KP. 1908. dec. 8.

Fegyelmi dolgokban különösen a vendégek rendetlen fogadása ellen küzdött. Tilalmazta a káplánok látogatását is, amely akkoriban jóformán napirenden volt és rendesen kerti sörözéssel végződött, vagy legalább pár korona "proventussal."¹³) - Tilalmazta Erőss prefektusa hazulról küldött élelmiszerek eltevését is. Ami jött, viribus unitis kellett elfogyasztani.¹⁴)

13) KP. 1908. szept. 15. - 1909. febr. 23. - 1908. jan. 20.
14) KP. 1910. okt. 3.

Igen jelentős változást hozott be a szeminárium életébe X. Pius pápának 1905. december 20-án kiadott Sacra Tridentina Synodus kezdetű apostoli irata, amelyben a gyakori, sőt mindennapi szentáldozást ajánlotta. István püspöknek 1903. február 4-én kiadott szabályzata még csak a havi gyónást és áldozást írta elő, a heti gyónást pedig ajánlotta. (9. §.) X. Pius irata után ez a szabályzat módosult: "Szentgyónást hetenkint és szentáldozást gyakorta kötelesek végezni." Ez a mélyreható reform nem maradhatott sok áldás nélkül a papnövendékek lelki életének fejlődésére.

Sok kisebb változást hozott be a maga munkakörében Rogács Ferenc dr., aki 1907-ben lett lelkiigazgató. Első intézkedése volt, hogy megszüntette a "páteristák" felekezetét", amennyiben elrendelte, hogy ezentúl minden kispap a spirituálisnál végzi szentgyónását.¹⁵)

15) KP. 1907. szept. 19.

A kispapok évfolyamok, majd később múzeumok szerint beosztva más-más napon végezték nála gyónásaikat. - Mindjárt működése kezdetén vasárnap esténként rendszeres evangéliumi magyarázatokat kezdett adni, amelyeket a növendékek utólag följegyeztek.¹⁶)

16) KP. 1907. szept. 22.

- Következő évben behozta, hogy a reggeli és esti imát kiki privátim végezze el, csupán az esti imádság után mondják el közösen valamelyik litániát. Eltörölte a Szily napirendjében megállapított napi kétszeres szentírás-olvasást s a déli helyébe lelkiolvasmányt állított be, melyet mindenki a kápolnában végzett s három perces részleges lelkiismeret-vizsgálással fejezett be.¹⁷) - Az "Euntes ibant" kezdetű imádságot délről estére helyezte át.¹⁸)

17) KP. 1908. szept. 8.
18) KP. 1909. nov. 7.

- Újítás történt a lelkigyakorlatok tartásában is. 1911. novemberében s ettől fogva a következő években is az őszi lelkigyakorlatok, - melyek rendszeresen a Mindenszentek vagy a Szent Márton előtti napokban tartattak - nem három, hanem öt napig folytak. 1909. nagyhetén talán először történt a szeminárium fennállása óta, hogy a lelkigyakorlatot nem a spirituális, hanem egy jezsuita páter tartotta.

Történtek újítások az épületben is. Vidos rektorsága alatt négy új szoborral gazdagodott a ház. Ő áldotta meg a kápolnában 1903. március 18-án a Szent József-szobrot, ő szerezte be saját költségén a lépcsőházi nagy feszületet,¹⁹) a Szent Márton-szobrot²⁰) és az óra fölött elhelyezett kis Madonna-szobrot.

19) KP. 1902. dec. 10.
20) KP. 1904. febr. 10.

- Az 1910-es szünidőben kifestették a második iskolát. - 1911. február 24-én Rogács spirituális buzgólkodásából Fugel-féle keresztutat állítottak fel a második emeleti folyosón.

Egyebekben az élet haladt a régiben. Elég állandó maradt a kispapok létszáma: 30-35 között ingadozott. A kispapdivat is maradt a régi: legalább az elsőévesek csak derékig gombsoros reverendát hordtak; utcán elmaradhatatlan volt a kemény kalap, a házban, különösen ünnepélyesebb alkalmakkor vagy előljárók jelenlétében a kapucium, melynek használatát a püspök és rektor ismételten előírják, óhajuk lévén, ?hogy a növendékpapok a kapucium viseléséhez minél jobban hozzászokjanak, hogy a szemináriumból kikerülvén kint az életben is viseljék."²¹) A kézelő viselése a nem szívesen látott dolgok közé tartozott.²²)

21) Vidos rektor irata a prefektusi levéltárban.
22) KP. 1910. nov. 30.

Nem dugultak el még a régi pénzforrások sem: a temetések és segédkezések után járó díjak, a felszenteltek segélyei (120 kor.) és miseszándékai (24 kor.). Szokás volt azonfelül ívpapírokkal is ellátni a növendékeket.²³)

23) KP. 1906. jún. 27.

A kispapoknak is többször meg kellett mutatniok áldozatkészségüket. Gyüjtöttek és adakoztak katolikus egyetemre, Örökimádásra, Péterfillérekre, Uj Lap-részvényekre, apácaintézményekre és sok egyébre.

Meg kell még emlékeznünk néhány kiemelkedőbb eseményről ebből a korból.

1908. tavaszán tífuszjárvány dühöngött Szombathelyen. A szemináriumban hat kispap lett e járvány betege. Erőss dr. is élet-halál közt lebegett. Egy kispap (Weber Ferenc) meg is halt tífuszban: 1908. ápr. 13-án. A baj az erős fiatalember fejének ment s hamar végzett vele. A kispapokat haza kellett küldeni. A kényszerű szünet április 14-től május 19-ig tartott. A növendékek megboldogult társuk temetésén sem vehettek részt. Húsvéti lelkigyakorlatukat is megzavarta a haláleset. A lábbadozó Erőss tanár abban az évben nem adott több órát.

1908. szeptember 12-én néhány kispap a rektor engedélyével felutazott az országos katolikus nagygyűlésre. Október 1-én egy szegény, aki a konyhán szokott ebédet kapni, hirtelen összeesett a szeminárium udvarán és meghalt. A megdöbbent kispapok csak körülállták a holttestet s ijedtükben elfeledtek papot hívni, amiért utóbb feddésben is részesültek.

1909. április 18-án meleg ünneplésben részesítették a szeminárium öreg, hűséges kertészét, aki már 40 éve szolgálta az intézetet. A polgármester az előljárók és növendékek jelenlétében szép beszédben adta át neki a miniszter elismerő oklevelét és ajándékát. Beszélt a rektor, a vicerektor is, aki az 50 pengős jutalmat még 50 pengővel toldotta meg. Ebéd alatt a kispapok is fölköszöntötték a meghatott kertészt. A személyzet aznap ünnepi ebédet kapott.

1910. május 9-én váratlanul meghalt az intézet kedvelt orvosa és egészségtan-tanára, Stamborszky Lajos dr. Június 1-én választások vannak. Több kispap le sem fekszik, míg a schola termében virrasztva meg nem hallja a választások szomorú eredményét: a munkapárti jelöltnek győzelmét.
1910. decemberében nagyban készültek a karácsonyi ünnepélyre. Szét is küldték már a nyomtatott meghívókat. A püspököt a rektor személyesen hívta meg. Egészen váratlanul érkezett december 24-én a főpásztor súlyos betegségének s még aznap halálának híre. Az ünnepi örömöt elnyomta a gyász. A kispapok őszinte részvét és imádság közt virrasztottak jó atyjuk holtteste mellett.

Az interregnum alatt két nevezetes újítás történt.
Az újév beköszöntével a Szentatya szándéka szerint beszüntettek minden újságot és folyóiratot a szemináriumban. Egyik keresztény lap félreértette a lerendelést és kiszerkesz- tette a szombathelyi szemináriumot. Kapott is érte erélyes rendreutasítást.²⁴)

24) KP. 1910. dec. 30. - 1911. jan. 8.

Igen nevezetes újítás történt az 1911. szeptember 6-i konferencián. Tauber dr. indítványára az elöljárói kar egyhangúlag elhatározta, hogy az előadásokat, melyek eddig dél előtt és délután folytak, a délelőtti órákban tartják meg. Az egyhangulag hozott határozatot Horváth István püspöki helynök jóváhagyta s már az 1911-12-es iskolai év az új tanrend szerint kezdődött.²⁵)

25) TP. 1911. szept. 6.

1911. november 25-én a papnövendékek sürgönyt kaptak újon kinevezett püspöküktől: Mikes János gróftól.