ÍRTA: DR. KAPPEL JÁNOS, SZEMINÁRIUMI LELKIIGAZGATÓ.

Balassa Gábor püspök halála után (1851. aug. 11.) az egyházmegye másfélévig árván maradt. Kiváló tulajdonságai miatt - 1851. aug. 12-én a püspöki szék megüresedésének idejére - Laky Károly választatott káptalani helynökké¹), aki atyai bölcseséggel kormányozta az egyházmegyét, míg 1852. szept. 4-én ki nem neveztetett Szenczy Ferenc kanonok, a szombathelyi papnevelőintézet akkori rektora.

1) L. 1851. aug. 18-án kelt káptalani köriratot. - Laky K. sz. Ondódon (Vasra.) 1784. Tanulmányait Szombathelyen végezte; 1808-ban a szombathelyi líceum tanára. 1832-ban ezen intézet igazgatója. 1837. évben zalaegerszegi plébános, ugyanezen év decemberében szombathelyi kanonok; 1838-1840. években szemináriumi rektor; 1840-ban a pozsonyi országgyűlésen képviseli a káptalant. Közkedvelt volt különösen jótékonysága miatt. Meghalt 1853. dec. 30. (L. Köberl János kézirata: A szombathelyi káptalan kanonokjai. 29-30 old.; "Religio" 1854. I. félév, 4. sz.)

Szenczy Ferenc Szombathely város szülötte, azért különös jogon büszke őreá az egyházmegye, elsősorban Szombathely városa. 1800-ban, szeptember 17-én született egyszerű iparos szülőktől.²)

2) A szombathelyi plébánia kereszteltjeinek anyakönyve erre vonatkozólag a következő bejegyzést tartalmazza: Franciscus Seraphicus: legitimo thoro Parentum Francisci Szenczy et Elisabethae Vadász progenitus, levantibus Reverendissimo Domino Canonico Emerico Szabó et Magdolna Szabó die 18-o Sept. 1800. per oppidi Parochum Andream Bőle baptizatus.

Édesatyja, Ferenc pékmester, édesanyja Vadász Erzsébet. Gyermekkoráról keveset tudunk. Iskolaéveiről annyit, hogy tanárainak legnagyobb megelégedésére Fényes sikerrel végezte el gimnáziumi és líceális tanulmányait szülővárosában. Fiatalon, még 17 éves korában, 1817-ban felvette a szentéletű Somogy Lipót püspök a szeminárium papnövendékei sorába. Felismervén kiváló tehetségét, a pesti központi papnevelőintézetbe küldi, hogy az egyetemen folytathassa hittudományi tanulmányait. Ezek mellett a filozófiai tanulmányoknak szentelte szabad idejét és az utóbbiakból doktorátust is szerzett. A teológiából is tett több szigorlatot s "hogy ebből is a tudori koszorút el nem nyerte, nem rajta mult. Hogy azonban, habár ebből nem is doctor-tudor - de igenis doctus-tudós - köztudomású dolog."³)

3) "Katholikus Néplap" 1865. évfolyam 43. sz., október 25.

1819-ben felveszi a tonsurát és a kisebb rendeket báró Perény Károly felszentelt püspök kezéből a központi papne- velőintézet kápolnájában. Subdiaconussá, diaconussá és ál- dozópappá Zágrábban szenteli rakitóveczi Verhovácz Miksa püspök 1823. október 14-én.⁴)

4) L. az 1823. évi szombathelyi szentelési protocollumot.

Még pappászentelése előtt, 1821-ben főpásztora a papnevelőintézet tanulmányi felügyelőjévé nevezi ki, felszentelése után pedig azonnal megbízza a dogmatika tanításával. Egész lélekkel, lelkiismeretesen készült előadásaira. Szorgalmáról, alaposságáról és buzgóságáról, melyet e téren kifejtett, tanuskodnak gondosan kidolgozott előadási jegyzetei. Tanítványai becsülték és szerették komoly életfelfogása és mélységes hitbuzgósága miatt, másrészt pedig, - mint az erkölcs- és lelkipásztorkodástannak tanárát (1839-1850-ig) - "mivel oly lekötő módon tanított, hogy egykori kispaptanítványai ma is kedvesen emlékeznek róla."⁵)

5) "Katholikus Néplap" u. o.

Működési tere azonban nem szorítkozott csupán a katedrára, hanem a szószéken és írásban is hirdette Isten igéjét.

Szenczy Ferenc, szombathelyi püspök.
(1852-1869.)

Jó szónok hírében állott és szívesen is prédikált. Néhány prédikációja nyomtatásban is megjelent. Így: a búcsúról szóló, melyet 1826-ban a jubileumi búcsú alkalmával július 2-án a székesegyházban mondott⁶) ; az 1838-ik évről két beszédje maradt ránk nyomtatásban, az egyik a szombathelyi domonkosrendű kolostor 200 éves jubileumára készült⁷), melyben azt fejtegeti, "1) mit tesz a régi napokról üdvösen gondolkodni; 2) mit tesz az örök esztendőket elménkben forgatni"; a másik báró Mikos Lászlóról mondott emlékbeszéde.⁸) Ebben a "valódi bölcset" dicsőíti a "Boldogultban, aki megtagadván az istentelenséget és a világi kívánságokat 1-ször józanon, 2-szor igazán, 3-szor ájtatosan élt e világon várván a boldog reménységet és a nagy Isten és a mi Üdvözítő Jézus Krisztusunknak, dicsőségének eljövetelét."

6) Egyházi beszéd a butsukról, mellyet a szombathelyi főtemplomban, 1826-dik esztendőben, 2-dik juliusban, Sarlós Boldogasszony napján, vagyis a jubileum kezdetén mondott Szenczy Ferentz, szombathelyi egyházi megye áldozó papja, a philosophia doctora s a hittudomány tanítója. - Szombathely 1826.
7) Egyházi beszéd, mellyet Szt. Mártonban a Szt. Domonkos rend ottani behozatásának két századik évfordultán, 1838. április hó 15-én mondott Szenczy Ferenc, szombathelyi egyházi megye áldozópapja a philosophia doctora és a hittudomány tanítója. - Szombathely 1838.
8) Nagy Méltóságú Tarródházi báró Mikos László úr ő excellentiája, császári-királyi valóságos belső titkos tanácsos. Szt. István első apostoli király jeles rendjének közép keresztese és nyugalomra lépett császári-királyi kormánytanácsos emléke egyházi beszédben, mellyet a sorokujfalusi templomban 1838-ik esztendő május 28-án mondott Szenczy Ferenc, szombathelyi egyházi megye áldozópapja, a philosophia doctora és a hittudomány tanítója. - Kőszeg. 1838.

1841. november 14-én a koltai (Szentléránt-i plébánia, Vasm.) templomszentelésen mondja a szentbeszédet "Szenczy Ferencz, theologiai professzor úr . . . az összegyűlt nagyszámú vegyes hallgatókhoz az erényi egység (unitas) szükségéről, mind a magános emberre, mind a társaséletre, mind pedig az anyaszentegyházra nézve."⁹)

9) "Egyházi Tudósítások" 1841. évfolyam. II. félév, 23. szám, 178. oldal.

Magyarország nemzeti ünnepén, Szent István király napján a mint században szokás volt, hogy neves szónokok méltassák Szent István érdemeit a bécsi kapucinus templomban. 1844-ben Szenczy Ferencet érte ez a kitüntetés. Ezen alkalommal mondott beszédében¹⁰) kiemeli Szent István érdemeit 1-ször a religio, 2-szor az anyaszentegyház, 3-szor a nevelés körül.

10) Szent István első és apostoli Magyar Királynak az evangeliumi szabadság meggyökereztetésében szerzett érdemei. Hirdette nemzeti ünnepén Bécsben a tisztelendő kapucinus atyák templomában Augustus 25-kén 1844-ben Szenczy Ferenc szombathelyi megye papja s ott az istenes tudományok egyik tanítója. - Bécsben 1844.

A székesegyházban is többször szónokolt. A klerikusok protocolluma erre vonatkozólag 1847. február 21-ről a következő feljegyzést tartalmazza: "Február 21-én, úgy mint böjt első vasárnapján délután 4 órakor . . . Szenczy Ferencz tanár ismét megkezdte a bőjti szentbeszédeket, amelyeknek anyagául az anyaszentegyház öt parancsolatát vette fel a katekizmusból és ma mindjárt erőteljes és kellemes szerkezetű, remek ékesszólásával tárgyavatottan buzdított bennünket, hogy az Isten látható országához, az anyaszentegyházhoz rendületlen ragaszkodjunk, mert 1-szőr az igazság oszlopa, 2-szor az üdvösség forrása."

Irodalmi téren méltó feltűnést keltettek és országos hírnevet biztosítottak számára a "Religio és Nevelés" című, Szaniszló Ferenc, későbbi nagyváradi püspök által szerkesztett katolikus folyóiratban megjelent, jobbára apologetikus tartalmú "Szombathelyi levelei", szám szerint 24.¹¹)

11) "Religio és Nevelés" 1841-1843. évfolyamai.

Ezekben a protestáns folyóiratokban és könyvekben napvilágot látott katolikusellenes támadásokat veri vissza, amelyeket különösen a szentírás, szenthagyomány és a házasság szentsége ellen intéztek. Vitába száll ezen levelekben nemcsak a hazai. hanem a külföldi protestáns teológusokkal is. Néha íróniát is alkalmaz, de sohasem ragadtatja el magát a szenvedélyességig, inkább az igazság erejével győzi le ellenfeleit. Különösen sokat vitázott Haubner Máté magyar protestáns tudóssal ¹²), a dunántúli ág. ev. egyházkerület későbbi szuperintendensével.

12) Mikor Haubner megtudta, hogy ellenfele a vitában Szenczy Ferenc, szombathelyi teológiai tanár, eljött Szombathelyre őt meglátogatni. "Kezet akarok szorítani - mondotta - azzal a kiváló férfiúval, ki annyi tudással s oly méltósággal és hithőséggel védi álláspontját velem szemben." V. ö.: Dr. Tóth József: Emlékezzünk régiekről. Szombathely, 1925. 24. o. - Több értekezést és bírálatot (néhányat ,.Jodocus" álnéven) közölt Szenczy Guzmics "Egyházi tár"-ában és "Figyelmező"-jében is.

A tanári pályán, a hitszónoklat és irodalom terén kifejtett kiváló működésének némi elismeréseképen szentszéki ülnökké, 1845-ben címzetes, 1850-ben pedig valóságos kanonokká nevezte ki főpásztora, Balassa Gábor s egyúttal megbízta őt a papnevelőintézet rektori teendőinek ellátásával.¹³)

13) L. A szombathelyi püspöki megye papságának névtára 1885-ről. Szombathely, 1885. X. l.

Kanonoki installációjáról így emlékezik meg a kispapok protocolluma¹⁴): "Ma (június 29-én) ünnepünk volt, mert szeretve igen tisztelt tanárunk ma vezettetett be kanonoki székébe, közkívánatunk, hogy az Isten őt ezen új pályáján soká éltesse, hogy mindenkit átkarolni kész általános emberszeretetének jótékony fénysugárai mindenhová, mindenkire áradhassanak."

14) Kispapok protocolluma 1836-1860-ig, 141. l.

1850. őszén már a szeminárium élén találjuk. Mint rektor is kivívta magának a papnövendékek tiszteletét és szeretetét és a kispapok protocolluma szerint a negyedéveseknek külön zsoltármagyarázatokat is tartott.¹⁵) Megjelent a kispapok lelkigyakorlatain is.¹⁶)

15) U. o. 143. 1. "1851. március 7-től kezdve vacsora után hallgatjuk Rector urunktól a Zsoltárok magyarázatát, hogy annak idején örömestebb elmondhassuk a föladatot (officium - papi zsolozsma)."
16) U. o. 143. 1.