5. SZENCZY FERENC JELLEMZÉSE.

Szenczy Ferencnek tiszta, feddhetetlen papi életéhez a gyanusításnak még csak legkisebb árnyéka sem férkőzhetik.
Korrekt, egyházias érzületű főpap. Mély, meggyőződéses hit hatja át. Benne a dogma életté vált. Hinni! Ezt hangsúlyozza körleveleiben, prédikációiban is. Fáj neki a közöny. Ebből táplálkozik az ő szigorú egyházias szelleme; az Isten és egyház törvényeinek hű őre, megvédi jogait, ha kegyvesztett is lesz. Sürgeti intézkedéseinek szigorú végrehajtását papjainál, híveinél egyaránt; az előkelő pozíció, - ha egyházi törvényről van szó - nem képez kivételt. Egy előkelő katolikus főúrnak nyílt leplezetlenséggel tárja föl az egyház tanát a házasságra nézve. Azt írja: "A katolikus anyaszentegyháznak megmásíthatlan tana szerint az érvényesen kötött házasság felbonthatatlan lévén, az olyan bírói ítéleteknek, melyek ilyent felbontanak, határozatai nem lehetnek törvényesek. Ezen leplezetlen nyilatkozatot Méltóságodnak tenni tartoztam, részint lelkiismeretem megnyugtatására, részint pedig az okból, hogy e tárgyban nyilvánvaló tévedését se Isten, se ember előtt azon ürügy alatt ne igazolhassa, mintha törvényes lelkipásztorától tévedésének megigazítására figyelmessé sem tétetett volna."1)

1) Püsp. lev. I. állv. 1854. évi iratok. 227. sz., febr. 15-én kelt.

Egyházias szelleme kifejezést nyer az egyház fejével szemben is, mikor annak szomorú sorsán aggódik, híveit részvétnyilatkozatok aláírására felszólítja2) és gyüjtést rendez, melynek eredményekép 1000 forintot küld IX. Pius pápának.3)

2) L. 1860. márt. 4-én kelt körlevélben: ?Condolentionales Sanctissimo Domino Nostro Pio Papae IX. humillime substernendae." Ezen részvét a pápának igen jól esett; meleghangú válaszlevelét lásd a 1860. nov. 4-i körlevélben.
3) V. ö. "Religio" 1860. I. félév 45. sz. 403. 1.

Jó pásztora híveinek. Papjai benne jóságos atyjukat látják, akihez mindig bizalommal fordulhatnak, aki igazságosan bírál el mindent, előzetes, alapos kivizsgáltatás után. Törekszik megismerni híveit és őket a bérmálás szentségének kegyelmeiben részesíteni; ezt még életének utolsó éveiben sem mulasztja el, mikor már sokat gyenkélkedik. Körlevelei, amelyeket papjaihoz intézett, telve vannak utasításokkal a hitélet emelésére. Lelkükre köti, hogy a lelkek üdvössége legyen a legfőbb törvény. Keressék fel híveiket, "értekezzenek velük fesztelen testvéri gyülekezetükben s saját tüzük hevénél őket is hasonló buzgalomra fogják gyúlasztani."
Izzó hazafisága közmondásos volt. Emiatt lett kegyvesztett a bécsi udvar előtt már püspöksége első éveiben s kegyvesztett maradt az abszolutizmus gyászos éveinek végéig.
Jellemző a tudományossága. Folytonosan tanult, képezte magát. Tudományos felkészültségéről tanuskodnak a különböző folyóiratokban megjelent értekezései, bírálatai és az a tény, hogy 1854-ben őt is megbízza a pápa az új Káldy-féle bibliafordítás revíziójával.
Kiváló szónok. Mélységes teológiai eszmékben bővelkedő szentbeszédeiből kiérzik a dogmatika tanára. Mester az anyag elrendezésében és kezelésében. A legelvontabb teológiai kérdésekbe is tud életet önteni. Általában érezteti, hogy a dogma és élet szerves kapcsolatban vannak.
Jótékonysága közismert volt. Sokszor fordulnak hozzá könyöradományokért és ő tőle telhetőleg mindenkit kielégít. Egyházi célra, - mint említettük - nagyobb összegeket áldozott. Ő alatta létesült Szombathelyen a Gizella főhercegasszonyról nevezett egyesület, amelynek célja az egészen árva, elhagyott gyermekek gondozása volt. Vasvári birtokát egy zárdaiskola céljaira hagyományozta. Ez az iskola 1889-ben Szenczy püspök nővéreinek halála után létesült, kik addig a birtok haszonélvezői voltak.4)

4) Dr. Tóth József: Emlékezzünk régiekről, 25. 1. - Szenczy végrendelete a kápt. sekrestye levéltárában C. 52. sz. a. van elhelyezve.

Igaz, nagy alkotások, építkezések nem jegyezhetők fel az ő idejéből. De az tagadhatatlan, hogy arra törekedett, hogy a templomok, plébániák jó karban tartassanak. E téren kérlelhetetlen volt. Erélyesen figyelmezteti kötelességére a vallásalapot és a magánkegyurakat.5) - Tagadhatatlan viszont az is, hogy kár volt, hogy 1856 után az abszolutizmus bűnei miatt elkedvetlenedve annyira visszavonult a közélettől.

5) Hogy a veleméri művészi templom végenyészetnek nem lett áldozata, ő neki köszönhető. Restaurálásához 600 forintot adott. (Papi névtár, 1855. XIII. 1.) A székesegyház hosszú hajójában az ú. n. kisszószéket ő állíttatta fel Lippert lovag műépítész tervei szerint. (Dr. Tóth J.: A szombathelyi püspöki székesegyház leírása, 27. 1. Szombathely, 1925.)