A helyismereti kutatások szakszerű végzése feltételezi és megkívánja a helyre, a tájra vonatkozó irodalom pontos és teljességre törekvő könyvészeti feldolgozását. Különösen fontos ez a feldolgozás a hírlapok és folyóiratok tekintetében, hisz a közelmúlt történetének, eseményeinek vizsgálatához szinte egyetlen forrás a sajtó. Bibliografiánknak az a célja, hogy Vas megye mindenkori hírlap-, és folyóiratirodalmának felsorolásával, a lapok lelőhelyének feltüntetésével segítséget adjon a helyismereti kutatómunka művelőinek megyénk történetének átfogó megismeréséhez és sokoldalú bemutatásához.

A szakirodalom szerint az egykori Vas megye területén, Monyorókeréken Manlius János nyomdájában jelent meg 1587-ben az első magyarországi újságlevél Newe Zeitung ausz Ungern* címmel. Bár a röplap nélkülözi azokat a jellemzőket, amelyek meghatározói egy hírlapnak, és így a magyar hírlapirodalom csak igen távoli előzményként tartja számon, megjelenését a megye kultúrtörténetében jelentős eseményként kell elkönyvelni.

Azóta a hírlapok jellege sokat változott, jelentőségük óriásira nőtt. A mai kor embere nem nélkülözheti az újságokat és folyóiratokat. A sajtó döntő befolyással bír a társadalom életében, a közízlés és közgondolkodás formálásában; a tudományok fejlődése folyóiratok nélkül elképzelhetetlen. Számunkra különösen jelentős és fontos a sajtónak az a szerepe, amelyet megyénk munkásmozgalmában és a felszabadulás utáni új társadalom alakításában vállalt és betöltött.

Reméljük, hogy ennek a szerepnek méltó és hű bemutatásához e bibliográfia ösztönzést és segítséget ad helyismereti kutatóinknak.

Szeretnénk remélni azt is, hogy a megyei közgyűjteményekben mutatkozó és a kutatást gátló hiányok pótlását, valamint az általunk nem ismert lapok felderítését is hathatósan segítjük elő a bibliográfia közreadásával.

A bibliográfiába felvettünk minden olyan hírlapot, folyóiratot és alkalmi lapot, amely a mai és az egykori történelmi Vas megye területén jelent meg.

A címfelvételek magukról a periódikákról autopsia alapján készültek: Amennyiben egyes lapok lelőhelyét nem sikerült felkutatni, a rendelkezésre álló szakirodalom segítségével készültek a leírások [ ] szögletes zárójelben. A felhasznált források jegyzékét a mű végén közöltük.

Az adatok leírásában az MSZ 3963-57. szabvány: „Időszaki kiadványok (hírlapok, folyóiratok, stb.) jegyzékeinek, illetve bibliográfiáinak szabályai" szerint jártunk el. Az adatok sorrendje a következő: cím, a cím tartozékai (alcím, közreadó testület), a megjelenés helye, indulás, megszűnés, szünetelés dátuma, időszakosság, szerkesztő, kiadó, nyomda, méret, megjegyzések, utalások és a lelőhely. Minden egyes adatnál közöltük a változásokat is, a változások időpontjának feltüntetésével. A hiányzó adatokat nem lehetett megállapítani.

A címet betűhíven írtuk le, megtartva az eredeti helyesírást is. Kettős cím esetében mindkét címet felvettük; a leírást az első cím betűrendjébe rendeztük, a második címről utalást készítettünk. Ugyanezt az eljárást követtük a kétnyelvű periódikák esetében is. Ugyancsak utalást készítettünk a címben előfordult, feloldott poligramokról. Ha a periódika változtatta címét, a leírás minden esetben az első címen történt, de közöltük a többi címet is a változások időpontjának feltüntetésével. A változott címekről szintén utalásokat készítettünk. Amennyiben a lap új címe alatt évfolyamszámozását is újrakezdte, a változást nem címváltozásként kezeltük, hanem új leírást készítettünk, mint önálló periódikáról, és a megjegyzésben „Előbb", „Utóbb" szavakkal utaltunk az összefüggésre. A melléklapokról szintén önálló leírást készítettünk, s a főlappal való kapcsolatot a megjegyzésben közöltük.

Az alcímet általában a periódikán szereplő alakjában írtuk le. Azonban ha gyakran és jelentéktelenül változott az alcím, vagy több társulat, egyesület közlönye volt a lap, csak a legfontosabb változásokat írtuk le, vagy a legteljesebb alakban tüntettük fel az alcímet is azzal, hogy „Többször változott". Idegennyelvű periódikák esetében az alcímet fordításban közöltük.

A megjelenés helyének leírásakor több helység esetében valamennyit felsoroltuk, gondolatjellel elválasztva. Idegennyelvű helynevek után zárójelben közöltük a közhasználatú magyar megfelelő nevet is.

A periódikák élettartamának közlésekor az első és az utolsó megjelent szám dátumát gondolatjellel kötöttük össze. Ha a lap első számát nem sikerült felkutatnunk, az indulás dátumát kikövetkeztettük és zárójelben közöltük. Amennyiben a megszűnés dátumát nem tudtuk a lapból megállapítani, bibliográfiák adatait fogadtuk el, vagy több gyűjteményben egyformán meglevő utolsó szám adatait szerepeltettük zárójelben. Az élő lapoknál, melyek 1963. december 31-e után is megjelentek, az indulás dátuma előtt az „Ind." rövidítést alkalmaztuk. Az egyetlen számban megjelent periódikáknál a megjelenés időpontja után zárójelben közöltük, hogy „Egyetlen szám". Ha a periódika megjelenése nem volt folyamatos, ezt a „Szünetelt" szóval és a szünetelés kezdő és végső időpontjának jelölésével tüntettük fel.

Az időszakosságot jelző adatot a „Megj." rövidítéssel vezettük be. A „Megj. naponta" közlés helyett a valóságnak megfelelő „Megj. hetenként hatszor" jelölést használtuk. Ha az időszakosságot nem lehetett pontosan meghatározni, akkor a „Megj. rendszertelenül" jelölést alkalmaztuk.

A szerkesztőkre vonatkozó adatoknál általában a lapon szerkesztőként, felelős szerkesztőként, illetve főszerkesztőként feltüntetett személyek nevét vettük fel a címleírásba. Ha kettő, illetve három szerkesztő, főszerkesztő, stb. neve szerepelt egyidőben a periódikán, akkor egymástól vesszővel elválasztva soroltuk fel őket. Háromnál több szerkesztő, főszerkesztő, stb. esetében csak az első két nevet szerepeltettük, utána stb.-vel jeleztük, hogy a felsorolás nem teljes.

Kiadónak mindig a lap tulajdonosát vettük, egyesületet, pártot, társaságot, céget, stb.-t, vagy magánszemélyt. Amennyiben az alcímben szerepelt a közreadó testület, a kiadónál ezt nem ismételtük meg. Ha a kiadó azonos volt a szerkesztővel, vagy a nyomda tulajdonosával, akkor az adatokat összevontuk, és „Szerk. K, és Ny." rövidítés után közöltük azokat.

A nyomda nevét a legrövidebb formában tüntettük fel. Ha a nyomda működési helye nem volt azonos a megjelenés helyével, vagy több megjelenési hely szerepelt egyidőben a periódikán, akkor a nyomda neve után feltüntettük a nyomda székhelyét is.

A periódikák méretét a következő rövidítésekkel jelöltük:

8r=25 cm magasságig
4r=35 cm magasságig
2r=50 cm magasságig
n2r=(nagy fólió rétnagyság) 50 cm-en felüli magasság.

Megjegyzések, utalások adatcsoportba felvettünk minden olyan lényeges adatot, amely a periódikák azonosításához, jellemzéséhez, vagy összefüggéseik megállapításához szükségesnek látszott. (A főlapok, melléklapok viszonya, előbbi, utóbbi cím, más lapba való beolvadás, átmenő vagy hibás évfolyamszámozás, idegennyelvű lapoknál a periódika nyelve, stb.) Itt közöltük a periódikákról készült összefoglaló repertóriumok adatait is. Amennyiben a címből, alcímből és a kiadónál szereplő adatokból nem tűnt ki világosan a lap jellege, rövid eligazítást adtunk.

A lelőhelynél felsoroltuk azokat az intézményeket, amelyekben a periódikák megtalálhatók. Az egyes intézmények jelölésére a következő rövidítéseket használtuk:

ÁL =Állami Levéltár, Szombathely
EK = Egyházmegyei Könyvtár, Szombathely
MK =Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár, Szombathely
OSZK =Országos Széchényi Könyvtár, Budapest
SM =Savaria Múzeum, Szombathely

Az intézmények nevének rövidítése után közöltük az ott meglévő állományt. Hiányos évfolyamoknál az év közlése után zárójelben szerepeltettük a meglévő számokat, vagy a hiányzó számokat, az utóbbit a zárójel utáni * jellel. Ahol a lap számozása téves volt, vagy hiányzott a sorszám, ott a meglévő, illetve hiányzó számok jelölésére a hónapot és napot tüntettük fel. A teljesen következetlen számozású lapoknál, vagy igen hiányos évfolyamoknál az évszám mellé tett * jellel jeleztük, hogy nem teljes az évfolyam. Töredékes évfolyamoknál „igen hiányos" megjegyzést használtunk. Az állomány leírása után közöltük a periódikák könyvtári raktári jelzetét is, melyre kölcsönzés esetén hivatkozni kell. Ezt az adatot „rj" rövidítéssel vezettük be.

A bibliográfia használatát mutatók könnyítik meg.

A földrajzi mutató a megjelenési helyek betűrendjében, ezeken belül a lapok betűrendjében; az időrendi mutató a lapok indulási idejében, rendjében sorolja fel a sajtótermékeket.

A szak mutatót a periódikák tartalma, a kiadók mutatóját a kiadók politikai pártállása és szakmai jellege alapján állítottuk össze. A szakmutató egyes csoportjain belül - ahol ez szükségesnek látszott -, a lapokat időszakosságuk, illetve megjelenésük ideje szerint további csoportokba rendeztük.

A nyomdák mutatójának rendszere megegyezik a földrajzi mutatóéval, a nyomdák székhelyeiken belül betűrendben követik egymást.

A névmutató a címleírásokban szereplő, közreműködő személyeket közli, ugyancsak betűrendben.

Végül betűrendben közöltük az idegennyelvű lapokat is.

A mutatók mindig a bibliográfia tételszámaira utalnak. Az anyag lezárása után tudomásunkra jutott lapok címleírásait - folytatólagos tételszámozással - a bibliográfia végén a „Pótlás"-ban soroltuk fel.

Végül szeretnénk hálás köszönetet mondani mindazoknak az intézményeknek és magánszemélyeknek - különösen az OSZK Hírlaptárának, a Savaria Múzeumnak, dr. Berza Lászlónak, dr. Géfin Gyulának, Gonda Györgynek, dr. Horváth Ferencnek, Kiss Máriának, dr. Sárai Gyulának és dr. Sill Ferencnek - akik szakmai tanácsaikkal, valamint magángyűjteményük készséges rendelkezésre bocsátásával elősegítették a bibliográfia megjelenését.