Abádi Benedek.
A Nádasdy által 1537-ben felállított sárvari nyomda eleinte híjjával volt a gyakorlott kéznek és értelmes vezetőnek. Addig valami kontár bajlódott vele. Végre 1540-ben Nádasdy meghivására Abádi Benedeknek, a legelső magyar könyvnyomtatónak, a kezére került, ki szakavatottságát Krakkóban szerezte, abban a városban, ahonnét első magyar könyveink kerültek ki a sajtó alól.
Abádi élete folyásáról vajmi kevés adat maradt ránk. Bod Péter Magyar Athénásában következőlleg szól rola : "Keveset lehet erről az emberről tudni ; eredetét kiktől és hol vette, hivatalát hol és micsoda viszontagságok közt folytatta ? Mindazáltal illendő, hogy Neve maradjon jó emlékezetben, kiváltképen ez okon, mert ez vólt, a ki legelsében Magyar Országban az Istennek uj testamentomi Szent Beszédét Magyar nyelven kinyomtatta, Sylester János fordítása szerint Uj Szigeten 1511-ik esztendőben az Nádasdy Tamásnak, akkor Horvát Országi Bánnak költségével. Annak utána ment tanulni az Német Országi Oskolákba, és 1543-ik esztendőben Vitebergában a tanulók, közé beirta a nevét. Onnan a Magyar földre visszajövén, hol lakott és mit cselekedett, azt eltemette a feledékeny régiség. Ugy látszik mindazáltal, hogy forgott nagyobbára a Baronnyaságon. Nevét a régi Irók emlegetik a Reformátorok között, kik által Isten beszédének (a szentirásnak) világa a Magyar Nemzetben ujjabban meggyujtatott és széllyel hordoztatott, hogy azt láthatná a tudatlanság setétségében ülő nép."
Ehhez kiegészítőleg a következő adatokat fűzhetjük.
1534-ben a krakkói egyetemen tanult; az itt járt magyar deákok társulatának jegyzőkönyvében találkozunk nevével. Valószinünek vehetjük, hogy Nádasdy Tamás költségén végezte egyetemi tanulmányait és szerezte meg a könyvnyomtatás mesterségében való kiváló jártasságát. Krakkóból 1540 táján Sárvárra ment a fölállított s már működésben levő sajtó vezetésére. Sárvárott nem volt hosszú maradása. Nádasdyt ugyanis a politikai viszonyok magokkal ragadták. Az akkori zürzavaros időben az ország dolgai, mint országbirónak és később mint nádornak, figyelmét annyira lekötötték, hogy sárvári alkotásaira, a nyomdára és iskolára kevés ügyet vethetett.. 1562-ben pedig a dögvész áldozatául esvén, utóda a kiskorú Nádasdy Ferencz nem volt arra alkalmas, hogy ily nagy fontosságú kőzmívelűdősi tényezők elfoglalhatták volna elméjét. Ennélfogva a nyomda rővid működés után eltűnt az örök feledékenység homályába.
Ilyen körülmények között tehát Abádi sem maradhatott hosszabb ideig Sárvarott.. Nádasdy azonban nem volt iránta hálátlan. Könyvnyomtató ügyességének elismeréseűl Nádasdy módot nyujtott neki is, mint Dévainak és Erdösinek, hogy a krakkói egyetem utána wittenbergit látogathassa, ahová 1543. márcz. 22-én iratkozott be. Épen ebben az évben egy másik nevezetes nyomdászunk : Heltai Gáspár is Wittenbergában tanult. Abádit Wittenbergában pappá szentelték s 1544-ben visszatért honába s Nádasdy pártfogása, mellett a szegedi lelkészséget megnyerte. Valószinüleg haláláig itt működött. Életének erre a részére vonatkozik az az adat, melyet a wittenbergi templomban őrzött irott könyvben találunk feljegyezve az 1544-ik évnél : "Benedictus Abadius aus Ungarn, aus dieser Universit i.t berufen in Predigtamt in Ungarn."
Abádi a könyvnyomtatásban tökéletesen kiképzett ember volt. Helyes irása rendszerén meglátszik a hatás. A lengyel nyelvben ugyanis az ly és ny hangok irásjegye í és 'n. Szintén így fejezte ki Abádi is az ly és ny hangokat, sőt ezt a ,jelelésmódot átvitte a qy és ty betükre is, a melyeket szintén 'g-vel és 't-vel jelölt meg.
Nyomtatásbeli-ügyességének és izlésének több helyütt akadhatni nyomára. Dévai Ortografiájának megigazításában világos jelét adja jártasságának, izlésének és aggodalmának. Egy helyen a k-ról azt mondja, hogy "néhol megrutítja a nyomást, jobb azért az mi nyelvünkön is az c olyan helyen, mint a k" ; másutt megint így szól: szándékom az volna, hogy ammennyire meg nem rutulna an nyomás ; ismét másutt : "de az nem deák bötü nem igen jól is illik an nyomáshoz" stb.
Mikor Sylvester János Uj Testamentomának szedését kezdték, Abádi még nem volt Sárvárott. Csak midőn látta volt Nádasdy, hogy a munka lassan halad előre, gondoskodott szakavatott emberről. S Abádinál szakavatottabb mestert nem egy könnyen találhatott volna. Mihelyt elfoglalta állását, első dolga volt a már kiszedett részt tüzetesen átnézni, a mennyire még lehetett a sajtóhibáktól kitisztitani, és a saját rendszere szerinti hangjeleléseket alkalmazni. Vasszorgalmának lett is eredménye. E munkában fehér holló a sajtóhiba és helyesirási rendszere a szövegben szigorú következetességgel van keresztűlvíve. Mindamellett szükségesnek tartotta a maga igazolása végett a könyv végszavaiban emígyen szólni:
"A könyvnyomtató isteni kedvet kiván annak, a ki ezt olvassa.
Ha valahol a nyomásban való vítekre találsz, abbol én tüled bocsánatot kírek. Mert hogy megértsed, az könyvet nem én kézdettem el, hanem más, kit az jó Ur (Nádasdy Tamás) sok ideig nagy költsígvel itt tartott. És mikoron el kisén hozzáfogott volna és látták volna, hogy az nehezen írhetne víghit, ugy hivata enghemet hozzája, hogy ez mennél hamarabb az kereszténeknek kezekbe juthatna. Mikoron azért láttam volna ez betüt, hogy nagy kisedelem nélkül nem mielhetni véle, mint hamarságval lehete, ugyazon betüt megigazítám, egy níhányat csinálván, hogy szapora lenne az dolog és hamarabb víghit írhetnők. Mert jobban tetszék, hogy ez könyv, hamar kikelhetne, noha nem igen szép bötűvel volna, hogy nem mint szép bötüre erőlködnénk nagy kísedelemmel, mely dolog az kereszténeknek igen káros volna. Azért mondám Atyámfija, hogyha én tereád valo tekintetbül ez munkát felvittem, te is kevés vítket meg engedj mostan és az első munkánkat jo neven vegyed, ennek utánna kegyiglen (pedig) meg látod, hogy az kegyelmes Istennek akaratjából jobban hozzá készülök, bogy jo modon szolgálhassak az kereszténeknek ezféle dologban. Mert bizom az én jo uramnak segitségében, kinek mivelhogy mindenben nagy szorgalmatossága vagyon, valami ez országnak megmaradására vagyon; azonkippen erre kiváltkippen valo gondja vagyon, hogy az közsíg az isteni tudományban valo gyarapodást vegyen. Azírt ez könyünek kimenésit is az isten után ez urnak köszönjed s ütet az Istennek ajálljad, bogy az üveinek elevemontire sokáig megtartsa.
Vjszighetben Abadi Benedek nyomta vala 1. 5. 4. 1 . esztendőben.