Dévai Bíró Mátyás és Erdősi Sylvester János.

Mind Erdősi János, mind Dévai Biró Mátyás mozgalmas koruknak igazi gyermekei valának. Telvék mind a ketten az uj tanok és eszmék iránti lelkesedéssel, rajongással, tántorithatatlan meggyőződéssel, az ellenfélnek, a katholikusoknak, teljes legyézésére való törekvéssel; lelkük előtt egy czél lebegett folyvást : a reformáczió elveinek érvényesitése. Készek voltak a legnagyobb üldözést kiállmi, de attól, a mit hirdettek, nem tántorodtak el egy tapodtat sem ; nem különböztek egy szemernyit sem a vallások első hirdetőitől, kik vérökkel pecsételték meg tanitásukat. Midőn első hirdetőiül léptek fel a reformácziónak, egyuttal meginditói lettek azoknak a szellemi áramlatoknak, melyeknek az ujabb magyar mivelődés, a népoktatás, vallási és vitázó irodalom s ezzel együtt a könyvnyomtatás keletkezését és felvirágzását köszöni. Szóval és tollal egyaránt hatalmasan közreműködtek abban, hogy a pártokra szakadt nemzetet egy vallás kebelébe gyüjtsék. Mert habár minálunk a vallási mozgalmak mindenkor összeszövődtek a nemzetiséggel, de még soha sem annyira, mint a reformáczió korában. És valóban soha nem is volt nagyobb szükség a nemzetiség élesztésére, ápolására, mint a mohácsi gyásznap után beköszöntött zord napokban. Nyakunkon ült a tőrök és a német; a nemzet szivében a viszálykodás férge rágódott ; hazánk nem egyszer állott a teljes megsemmisülés örvényének szélén ugy, hogy méltán sóhajtott fel a költő imigyen : "Isten csodája, hogy áll még hazánk !" A politikai ellentétekhez hozzá járult a vallási ellentét, de ez a körülmény nem kárára, sőt javára szolgált a magyar nemzetiségnek, felismervén a bajok forrását : a török rabigát hazánk nyakán. A katholikusok és a protestánsok egymásra tolták ama bajok okát, melyekben hazánk annyit szenvedett. A katholikusok az uj vallást mondták annak okául, hogy az Isten a törökkel bfintet bennünket, a protestánsok meg viszont a katholikusokat. Ezzel a kérdéssel két kiváló mű foglalkozik, egyik a katholikus részről, t. i. Zrinyi Miklós éposza, a " Zrinyiász ", melyben a költő azt az eszmét fejtegeti, hogy Isten ősi vallásunktól elpártolásunkért a török rabigával fenyít bennünket; a másik meg protestáns részről, Magyari István , a hires sárvári predikátornak "Az országokban való sok romlásnak okairól" czímű munkája, mely ugyanazzal a kérdéssel foglalkozik, csakhogy sokkal erősebb hangon irva.

E kitérést szélszerűnek hittük ama mozgalmak megvilágositására, melyeket nálunk a reformáczió előidézett. Lássuk most már a reformácziú e legnagyobb két harczosának életét, hogy benne hivebben letükröztessük a fentebb vázolt korképet.

Dévai születése helyéről és idejéről édeskevés az, a mi tudomásunkra fenmaradt. Bod Péter és Benkő József ^[1] állitása szerint Déván született Erdélyország Hunyadmegyéjében ; s utánok későbbi iróink is Dévát tartják születése helyéül. Születése idejét a XV. század végére tehetjük. Ifjukori éveit homály födi. Nevével a krakkói egyetem anyakönyvében találkozunk először, hova 1523-ban iratkozott be. A krakkói egyetemről hazatérvén, szerzetes lett s igen buzgó hive volt a katholikus vallásnak.

Ama kor a leghiresebb és leglátogatottabb egyeteme a wittenbergi volt, hova Magyarországból is számos ifju özönlött. Dévait is ide vonzta tudományszomja, de mielőtt Wittenbergába ment volna, 1529-ben kilépett a katholikus egyház kebeléből, s az uj vallás követőjévé lett. Másfél évi itt időzése után visszatért honába s előbb Budán, majd Kassán hirdette az uj tanokat. Kassán azonban nem soká tartott működése, mert elfogták s előbb Likada várába, majd Pozsony és Bécsbe hurczolták, hol igen kemény fogságot állott ki. Kiszabadulása után megint Budára ment a reformáczió terjesztése végett, de ujra fogságba esett. Miután ebből a fogságból is kiszabadult, Sárvárott élt Nádasdy Tamás gróf pártfogása alatt ; hogy micsoda minőségben, azt csak sejthetjük. Lehet, hogy predikátorként működött, de az is lehetséges, hogy kizárólag az irodalommal foglalkozott.

Dévai Sárvárról 1536-ik év vége felé ismét külföldre ment, még pedig ujra Wittenbergába egykori tanitói, Luther és Melanchton hallgatására. Wittenbergtől bucsut vevés, Melanchtonnak idézett ajánló levele folytán Nádasdy Tamás udvarába került Sylveszter Jánossal együtt és Nádasdy mindkettőjöket ujounan állított iskolája vezetésével bízta meg.

Éppen az időtájt, midőn Erdősi és Dévai Sárvárra kerültek, állittatott fel az első magyar nyomda, melynek vezetését urok szintén ő rájok bízta; s egyuttal ők látták el a pompásan felszerelt sajtót elegendő anyaggal. Ekkor (1536) irta Dévai nyelvtanát, az Ortographia Ungaricát, azaz igaz irásmódjáról való tudományt, mely a nemben első volt. Műve valószinűleg 1538-ban jelent meg. E műnek 1538-iki sárvári kiadása teljesen eltűnt, csak 1549-iki krakkói kiadását ismerjük.

Dévai nem időzött sokáig Sárvárott. 1539-ben Perényi Péter udvari papja lett, tőle azonban az 1540-ik öv első felében megvált és Serédi Gáspárhoz ment, ki a szikszai iskola vezetését bizta rá. Innen azonban a protestáns tanok buzgó terjesztése miatt menekülnie kellett 1541 végén. Utját Wittenberg felé vette, hol Melanebton részvéte nyujtott neki vigaszt üldözésében.

1543 közepe előtt a miskolezi protestánsok meghivására ismét haza érkezett és köztük predikátori tisztet viselt. Miskolczról azonban a szerzetesek mesterkedései kővetkeztében elüzetett. Vajjon ez elűzése után visszatért-e a felföldre vagy sem ? erre nézve megbizható adataink hiányzanak.

Miskolczról való eltávozása után valószinűleg Drágfy Gáspárnál talált oltalomra és mint debreczeni pap végezte be már 1547 előtt viszontagságos, munkás és hasznos életét.

Erdősi János , vagy mint önmagát nevezni szokta,Joannes Sylvester Pannonnius, Szatmármegyében született Szinyérvárallján ^[2] 1504 körül. 1526-ban a krakkói egyetemen tanult. Innen valószinűleg az 1528-iki év téli felében búcsut vett és hazájába visszatérvén, megházasodott. Reformátori működése miatt üldözésnek volt kitéve és hazájából bujdosni kényszerült, javait meg elkobozták. A hazátlanul bujdosónak javaitól megfosztottnak Nádasdy Tamás nyujtott menedéket és Sárvárt rendelte működési helyéűl. Sárvárott azonban egy évnél nem időzött tovább, hanem tudományszomja által ösztőnözve 1534-ben kora leghiresebb egyetemébe, a wittenbergi be ment több honfi-és polgártársai példájára. Wittenbergben Nádasdy Tamás költségén tanult. Másfél évi itt tartózkodás után visszajött honába s Dévaival együtt Nádasdyhoz került, hol folytatta működését 1544-ig, midőn ez évi január 18-án a bécsi egyetemre neveztetett ki a héber nyelv tanárává. Itt azonban nem találta fel a reméllve keresett működési tért és nyugalmat. Az egyetemi tanszéktől megválván, Ferdinánd király szántóföldecskével ajándékozta meg, de a parasztok fellázadtak ellene és elűzték birtokáról. Hazájába visszaköltözvén, Debreczenben, a reformátusok már akkori fővárosában nyert alkalmazást. 1577. év végén Lőcsére hivták meg subpredikátornak. Lőcse volt-e utolsó pontja Erdősi főldi vándorlásának - oly kérdés, melyre nem adhatunk világos feleletet. "Nyomtalanul tűnt el az élet mezéjéről, mint harczos, ki halálos sebével sötét magányba vonul" - mondja szépen Révész Imre, Sylvester jeles életirója.