Manlius sajtójának termékei.

Német-Ujvárott 1582-84.

Beythe István. Köröztyeni Tvdomannak revid Summaya, az tiz parancholatrol, Evangeliomrol, imadsagrol, Köröztségről es az Vrvachorayarol, az gyermökchéknek Isten felelőmben valo neveködesökert iratot BEYTHE ISTUÁN prédicator altal. Nyomatott VELAGO8 VARAT Manlius Janostol. MD.LXXKII.
Nyolczadrét A-E=6 ív=48 számozatlan levél.

Ajánlva van "Nagysagos iffyonak Battyanyi Ferencnek. "

A nyomtatás helyére Világos Várra (Aradm) nézve már Németh János, szombathelyi egyházmegyebeli pap megjegyzi : Memoria Typographiarum Inclyti Regni Hungariae et Magni Principatus Transsilvaniae czímű művének 167-169. lapjain, hogy ez a vár 1582-ben a törökök birtokában volt, s így hihető, hogy ott az emlitett évben sajtó nem is létezett. Kifejti aztán annak a hihetetlen voltát, hogy Beythe István, németujvári predikátor, könyvét az ország másik határszélére, az aradvármegyei Világos Várra küldte volna nyomtatni, mikor sokkal közelebb például Bécsben is talált volna könyvsajtót. Véleménye szerint a czímlapon álló Világos vár nem más, mint a különben is magas fekvésű Német-Ujvár, hol szerinte már 1584-ben (valósággal már 1582-ben is) létezett nyomda. - Hogy Németh Jánosnak nem elég határozottan kimondott véleménye teljesen igaz, s igy Világos várt, hol nyomda soha nem létezett, a magyarországi nyomdahelyek közől már Némethnek ki kellett volna törülnie, kétségtelen abból, hogy Beythe Istvánnak alábbi másik munkáját ugyancsak Manlius János Gyzzing Varasában, azaz Német-Ujvárott ugyanazokkal a betűkkel, ugyanarra a papirra nyomtatta, mint ezt a most leírt munkát, s e két könyv ma egyetlen ismert példánya, a nyomtatással egykorú kötésben ma is egybekötve található a marosvásárhelyi ref. kollégium könyvtárában.

Ballagi Aladár ^[2] szerint Német-Ujvárt azért nevezhették el Világos várnak, mert magasan fekszik s a mellett, mint a protestáns Batthányiak birtoka, a protestánsok szerint a felvilágosodásnak, a világosság tanainak védelmezője, vára volt. Ez a magyarázat azonban nem igen világos.

Mikeppen az köröztyéni gyeulekezetben az Körösztséget, Vrvachorayat, házasok esköttetését, oldozalot, gyonást etc. zolgaltassanak az egy hazitanytok, arroliratot Könyvechke Beythe Istvan Predikatoraltal. Nyomtattatot Gyzzing Varasában, Manlius Jánostul. Anno MDLXXXII. Nyolczadrét A-GY=6 1/4 ív=50 számozatlan levél.

A szövegbe 6 fametszetű kép van nyomva. A föntebb említett könyvvel egybe van kötve. Ajánlva van "Az köröztyeni gyöleközetben tanytó hiv zolgaknak."

Az Euangeliomok magyarazatii kiket az köröztyeni gyöleközetben eztendő altal zoktak praedikallani, re uidedön irattanak az Isten félő emböröknek lelkök vigaztalasára, Beythe Istvan Praedicator altal. Nyomtattatot Nymot Uy Varat Manlius Janostul Karáchon hónac 17 napyan 1584. Eztendőben. Negyedrét 311 levéllel. - Elül: czimlap, ajánlás 3 számozatlan levélen, a 4-ik üres; végül nyomtatási hibák 2 lapon.

Ajánlva van latinul Battyányi Boldizsár kir. asztalnokmesternek. Datae Vy Varini 1584.

Ez a munka Beythe István u. n. Postillájának, mely négy részben, négy külön czimlappal jelent meg, első része Erről a Postilláról először Szenczi Molnár Albert emlékezik meg a "Postilla Scultetica (Oppenheim 1617) ajánló levelében e szavakkal : "Magyar Postillát négyet láttam : Kulcsár Györgyét, Beythe Istvánét, Bornemissza Péterét és Telegdi Miklósét." Ezt az első részt a pápai református collegium csonka példánya után legelőször Eötvös Lajos ismertette, a ki azonban abban tévedt, hogy magát ezt az első részt tartotta Beythe István azon munkájának, melyet Bod s utána Klein "Postilla" név alatt említenek.; minthogy ezen Szenczi Molnár Albert és Bod Péter által u. n. Postilla a vasárnapi és ünnepnapi evangéliumok és epistolák magyarázatát képező predikácziók négy részre osztott gyűjteményéből áll, mely eredetileg együtt egy kötetben, de négy külön czímlappal jelent meg, mely czímlapok egyikén sem olvasható a Postilla nevezet.

Fenmaradt példányai találhatók a sárospataki reform. collégium könyvtárában. Keszthelyen a Festetics-könyvtárban. - Csonkán (4-311 levél) megvan a magyar nemzeti muzeum és (9-311 levél) a pápai ref. collégium könyvtárában.

Az zentök Fő Innepüről valo Evangeliomok, magyarazattyokkal özue eztendö altal, az zegeny egy igyö Köröztyenöknek értelmére, iratot Beythe Istuan Praedicator altat, Nyomtatot Manlius Janos altal Nimöt Uy Várat MDLXXXIV. Negyedrét, 107 levél. Elül czimlap és ajánlás 4 számozatlan lapon.

Ajánlva van magyarúl Zrinyi Dorottyának, Batthányi Boldizsár, kir. asztalnokmester és kir. tanácsos, nejének ily kelettel : Költ az Nagysagtok varasaban Nimöt Uy Varat: Karachon havanak első napyan 1584 eztendőben Nagyságod zegeny alazatos zolgaya Beythe Istvan.- Ebből az ajánlósból biztosra vehetjük, hogy a protestáns Battyányi Boldizsár neje, Zrinyi Dorottya, a szigetvári hősnek, Zrinyi Miklósnak, leánya protestáns volt, mint ez testvéreire : Györgyre, Miklósra és Kristófra nézve Eötvös Lajos bizonyitása után kétségtelen.

Colophona: "Nyomtatot Nimöt Uy Varat, Kisasszony havanak első napyan 1584 eztendőben. Az Nagysagos Batthyanyi Boltizar segödelmével, a' kinek adgyon zantalan iokat érte az Mennyei Vr Isten. Manlius Janos altal."

Fenmaradt példányai találhatók a Magyar N. Muzeum, - a sárospataki ref. collegium, - a pápai ref. collégium, - (2 teljes és 1 csonka példány, melyből a czímlap, ajánlás és az első 12 levél hiányzik) és Keszthelyen a Festetics-könyvtárban.

Fő Innop Napocra Valo Epistolak magyarazaty, eztendö altal, irattanak Beythe Istvan Praedicator altal. Karachonhonak 17 napyan. MDLXXXIV. Negyedrét. - Elűt czimlap, ajánlás, két 6-6 soros latin distichon ad pastoris Dominici Gregis, és ad Magn. D. Balthazarem Battyani 4 számozatlan levél.

Ajánlva van magyarúl : "Elő Istennek Zent Fianak." Az ajánlás kelte : Iratot Nimöt Uy Varat Zent Mihaly havanak 8. napyan . . . Az the embörre letödnek 1582 esztendeyében. Isteni Fölsegödnek Alazatos es meltatlan zolgaya Beythe Istvan Praedicator.

Teljes példány a pesti egyetemi könyvtárban és Keszthelyen a Festetics-könyvtárban. - Sáros-Patakon - A pápai ref. kollegium könyvtárában és végül a magyar nemzeti muzeumban.

2. Monyorókerek 1588-92.

Hasznos Es Fölötte szikseges könyv, az Isten fiainak, es vtet felö hiueknek lelki vigaztalasokra es testi epöletökre szereztetöt Frankovith Gergely D(octor)altal. Mellyben sok rendbéli betegsegök ellen valo orvossagok is be vannak irua, mellyeket Isten az ö nagy io voltábul es aiandekábul, Emböröknek egessegekre rendölt. Ecclesiast. 38. Tiszteld az oruost az sziksegert. 1588. Esztendöben. Nyomtatot Monyorokereken Manlius Janos altal. Negyedrét. 188 számozatlan levél. Elül czímlap s ajánlás 4 lapon, s végül 2 számozatlan levélen mutató tábla és sajtóhibák.

Az ajánlás Nádasdy Ferenczhez Sopron vármegyéhez s alispánjához, Megyeri Imréhez szól. Kelt Sopronban Julius 16-án 1588.

A szövegbe számos apró, szent tárgyakat ábrázoló fametszet van nyomtatva, s néhány ilyen metszet külön negyedrétű leveleken külön is van mellékelve.

Egyetlen fenmaradt példánya néhai Stáhly Ignácz, országos főorvos, ajándékából a magy. Tudományos Akadémia könyvtárában őriztetik.

Az Evangeliomoc es az Epistolak: Mellyeket Eztendő altal szoktak az Kereztyéneknek Gyüleközetibe olvasni es hirdetni. Nyomtattatot Monyorokereken Manlius Janos altal MDLXXXIX. Tizenkettedrét, 202 számozatlan levél.

Teljes példánya van a pesti ref. collegium és (a két első és utolsó levél hiján) a pesti egyetemi könyvtárban.

Salamon királynak az Dávid Király fiának: Markalffal valo trefa beszedeknek rövid könyve. (Fametszet: Magyarország czímere.) Nyomtatot Monyoróköröken Manlius Janos altal 1591. Nyolczadrét A-D=4 ív=12 számozatlan levél.

Ez a munka a középkorban közkézen forgott népkönyveknek egyik legérdekesebbike. Külföldi termek. Bevándorolta egész Európát. Nálunk is igen el volt terjedve a nép között e híres zsidó monda, a mit élénken bizonyít Biz a körülmény, hogy bibliografasaink közlése szerint, tizenhárom kiadást ért meg. Legelső nyomára a Beldi-kodexben akadunk. Első magyar fordítása 1577-ben jelent meg Kolozsvárott a Heltai Gáspár nyomdájában. Ebben a században - XVI. század - még négy kiadást ért; ezek közé tartozik a monyorúkeréki is.

Ki volt a fordítója, nem tudjuk teljes biztossággal megállapitani. Bod Péter Bornemissza Péternek tulajdonítja a fordítást. Véleményét azonban nem okolja meg. Toldi Ferencz véleménye szerint ^[3] a forditó Heltai Gáspár, vagy valamelyik erdélyi társa lehetett. Legalább ha ősszevetjűk Heltai irásmódjával, nagy rokonságot találunk Markalf és Heltai meséinek stilusa közt.

A középkori népies irodalom ezen egyik termékét érdekesnek tartjuk kivonatilag ismertetni. Rövid mutatványt is közlünk belőle.

"A könyv tartalma az, hogy a királyi fenyben tündöklő Salamon elé egy utálatos csúf paraszt emberpár járul : Markalf és Polikána. A király is, ők is elmondják családfájokat s amaz vitatkozásra szólítja fel Markalfot. "A ki hitván énekes, kezdje el elől," - felel a paraszt, s megkezdődik a szóharcz. Salamon folyvást saját dicsőségét és bölcseségét mutogatja, míg Markalf csúfondáros, otromba és ocsmány fordulatokkal felel neki. Ilyen formán.

Salamon. Az jó asszonyi állat, szép ékességére és gyönyörűségére vagyon az ő uránok.

Markalf. A tejfeles fazék, mig tele van, igen kell azt macskától őrizni.

Salamon. A bölcs asszonyi állat házat épít magának, bolond pedig, ha vólna is, elrontja.

Markaif. A jól megégetett fazék több ideig állandó, és a ki tisztán tartla,tisztán iszik belőle.

Salamon. Az istenfélő asszonyi állat méltó az dicséretre.

Markalf. A jó macskát a bőrejért meg szokták nyúzni.

Salamon. A szemérmes asszonyi állatot igen kell az embernek szeretni.

Markalf. A szegény embernek meg kell az tejfelt tartani és őrizni.

Salamon. Állhatatos asszonyi állatot ki találhat ?

Markalf. Hű macskát a tejes fazékhoz ki találhat ?

Salamon. Senki sem.

Markalf. Állhatatos asszonyi állatot is igen ritkán.

Salamon. A szép és tökélletes asszonyi állatot minden drága marhánál drágábbnak kell becsülni.

Markalf. A kövér és temérdek asszonyi állat úgy tetszik embernek, hogy adakozóbb volna.

Salamon. Szép dolog a fejér fátyola szép asszony embernek a fején.

Markalf. Meg vagyon írva, hogy nem ollyanok a szép subáknak belől az ujjai, mint a derék bélléci. Azért fejér fátyol alatt gyakorta moly vagyon (Azaz : férges belől).

Igy megy ez tovább.

Mikor Salamon végre türelmét kezdi veszteni, hogy Markalt goromba ötleteivel bölcseségén és haragján kifog, elűzi udvarából. De Markalf ujra meg ujra betolakodik a királyhoz, s kifogásolja ennek híres bölcs itéletét, a melyet a két anyára mondott. Ez alkalommal ujni előveszi kedves tárgyát s nem épen hizelgő módon nyilatkozik az asszonyokról. A bölcs haragját pedig azzal csitítja, hogy meglássa, még azon a napon ő is összeszidja őket. Fogja magát s azt a hirt terjeszti a városban, bogy a király rendekséből ennek után na minden férfinak hét feleséget kell vennie. Erre kiüt a forradalom, és hétezer ijedt meg dühös asszony nagy lármával rohanja meg Salamont, ki természetesen elvesztvén türelmét, legyalázza és kikergettek őket. Markalfot azonban örökre eltiltja színe elől. A paraszt úgy áll boszút, hogy állatbőrbe öltözve egy sütőkemenczehez csalja a királyt és piszkos szavakkal a hátát fordítja feléje : ha ,nem akart a szemébe nézni? hát nézzen oda. Ez az arczátlanság végkép kihozta Salamont sodrából s elrendelte, hogy Markalfot akaszszák fel. Könyörgésére csak egy kegyelmet adott neki, azt t. i., bogy arra a fára huzzák fel. a melyet maga fog választani. A király szolgáit meghurczolja a Libanon és az Olajfák hegyén, a Jozafát és Karmel völgyében ; de utóljára is azzal térnek vissza, hogy a bolond neki tetsző fát sehol sem talált. Igy ismét kifogott Salamonon, ki hogy megmenekedjék tőle, megigéri, hogy- feleségével együtt holtig eltartja.* ^[4]

Ez a Salamon és Markalf meséje.

A monyorókeréki kiadásból csak egyetlen példányt ismerünk, a mely a nemzeti muzeum könyvtárában őriztetik.

Egy latin nyelvü munka is jelent meg Monyorókeréken 1591-ben : Dragonis Gáspártól Speulum Theologicum seu Concionatorium.

Kemény József gróf említi ezt a könyvet.

Monyorókerék. 1592.

Laskai János. Az Aésopus Életéről, Erköltséről, Minden Fő Dolgairól, és Haláláról való Historia. Kis Laskai János, az Debreczen Mester Görögből, és Deákból Magyar Nyelvre fordított. Nyomtatot Monyorokereken Manlius János által. Anno MDXCII. Nyolczadrét.

A debreczeni 1592-iki eredeti kiadás utánnyomata. - Megvolt Szathmáry Pap Mihály könyvtárában, mint Bod Péter Magyar Athenásának 157. lapjához írt jegyzetében említi. Ma egy példánya sem ismeretes.

Enyedi György. Jeles szép Historia, a Taucredus királynak Leányáról, Gismundárol, és Gisquardusrol Király Cancelláriusárol, és szerelem miatt mind a kettönek szörnyü halálárol. Nyomtatot Monyorokereken Manlius Janos altal. 1592. esztendőben. Nyolczadrét.

Végső verse ekkép hangzik :

Ez énekből déákból forditója
Nevét versek fejekben nem titkolja
Nagy gondolat szivét szállotta vala
Istent kéri, illy szeretettől ólja.

Középkorban igen elterjedt olvasmány volt. Bocaccio Dekameronejából fordíttatott deákra, deákból Enyedi György forditotta le magyarra még igen fiatal korában.

Első kiadása Debreczenben jelent meg 1577- ben. Ma egyetlen példánya sem ismeretes.

Tinódi Sebestyén. Buda város sának veszedelméről és Török Bálint fogságáról valo Historia. Nyomtatot Monyorokereken Manlius Janos altal. 1592. Nyolczadrét.

Kétségtelenűl egy régibb, ma már ismeretlen kolosvári kiadás utánnyomata. Ma egy példánya sem ismeretes.

3. Német-Lövő.

Hunyadi Ferencz. Historia a régi Trojavárossának tiz esztendőkig valo meg szállásárol és veszedelméről. Nyomtatta Manlius János Siczben 1592. Nyolczadrét.

Végső verse :

Másfél ezer és az notzvan kilenczben
Mikor irnánk ennyi időben
A Trojárol valo emlekezetben
Sok krónikákból irtás ezt versekben.

Több kiadásban forgott közkézen. Régibb kiadásai : Kolosvárott 1577, Debreczenben 1582, és ujra Kolosvárott 1586-ban.

Megvolt Szathmáry Pap Mihály könyvtárában. - A Szathmáry P. Mihálytól följegyzett végső versből látjuk, hogy Manlius János, midőn ezt a históriás éneket ujra lenyomta Siczben, az iratás évét megváltoztatta, persze bogy az ének ujabbnak lássék.

Decsi Gáspár. Historia az Dávid királynak Urnásnak feleségével valo vétkeiről, miképen Dávid Uriást a Hadban Joabaltal Raba várossának vivásakor megölete: aztán Betsabét felesegül el-vötte, Náthán prófétának megfeddéséről, e mellett szép intésekkel mostanában ujabban versekben szerezetetett. Ad notam: Mostan valo üdőben. Nyomtatott Syczben Manlius Janos altal. Anno MDXCII. Nyolczadrét.

Az 1579-ben Tolnán irt s megjelent historiás éneknek lenyomata. Ma egy példánya sem ismeretes.

Gosárvári Mátyás. Az régi Magyaroknak első Bejövésekről való Historia: Atillával miképpen telepettenekle Scambriában. És melly nagy vérontással férkeztenek be Pannoniában: esazutansok egyéb országokba. Ad notam: Ádám vala Fő az Kapitányságba. Nyomtatot Syczbe Manlius János által. Anno 1592. Nyolczadrét.

Első kiadása Kolosvárott jelent meg 1579-ben. Megvolt Szathmáry Pap Mihály könyvtárában. Ma egyetlen példánya sem ismeretes.

Heltai Gáspár. Vigasztalo Könyvetske Kerestyeny intessel es tanitassal, mikeppen kellyen az embernek keszülni keresztyeni es bodog e Vilagbol valo kimulasahoz: Apocal. 14. Beati mortui, quiin Domino moriuntur. MDXCIII. Tizenkettedrét. 110 számozatlan levél.

Colophona: Siczben nyomtatta Manlius Janos. MDXCIII.

A címlap után 4 levelet foglal el Manlius János ajánlása Czipnik Tamás tótországi főharminczadoshoz és Koronghi Benedek harminctadi ellenőrhöz, mint pártfogóihoz ily kelettel : Actum Sycini die Philippi és Jacobi. Anno 1593.

Első kiadása Kolosvárott jelent meg 1553-ban. Megvan a Magyar Nemzeti Muzeum és a sárospataki református collegium könyvtárában.

Szalaszegi György: Hetetszaka mindennapra megh irattatot Imadsagok, kik öszvö szerkesztettenek Aunearius Janos Doktor altal, fordeitattanak pedig magiarra Szalaszegi Giörgi praedikator altal. J. Thes s. 5. Szüntelen imadkozzatok, es mindenbe az Istennek halakat adjatok. MDXCIII. Tizenkettedrét. 247 számozott levéllel ; különféle alkalmi imádságok 69 számozatlan levélen.

Colophona : Siczben nyomtatta Manlyus Janos MDXCIII.

Ajánlva van "az Tekintetes Nemzetes és Nagy sages Salmis és Neuburgi Groff Magdolna asszonynak, az Tekintetes Nemzetes és Nagysagos Poppel László Lobkovicza szabados ura stb. házastársának." Az ajánlásban igéri Szalaszegi, hogy "az Nagysagottul Pragabul küldött, harom rezbe valo Postillat, az Nagysagtok szerelmes fianak, Poppel Adam uramnak aianlom, aszt is magiar nielwre fordeitvan " - Ez az ajánlás : "Költ Muraiszombathan, Szent Giörgi napian Ezör öt szaz es kilenczuen haromban Thi Nagysagtoknak alazatos lölki szolgaia Szalaszegi György praedicator."

Megvan a Magyar Nemzeti Muzeum könyvtárában. - Több levél hijával a gyulafejérvári Batthyányi-könyvtárban.

Vizaknai Gergely: Az Keresztyeni Tudomannak eg nehany fő Articulusirol valo Könyueczke az együgü keresztieneknek eppületekre. Irattatot Vizaknai Gergely altal 1593. Johan 17. Ez pedigh az örök elet hog' megismerjenek teged egyedül valo Istent, es kit el bochattal az Jesus Christust. Tizenkettedrét, 108 levéllel.

Colophona: Siczben Nyomtatta Manlius Janos MDXCIII.

Manlius Iváncsi Lukácsnak ajánlja. Kétségtelenül egy régibb kiadás utánnyomása.

Teljes példánya megvan a sárospataki reform. collegium és a Magyar Nemzeti Muzeum könyvtárában.

Bock Mihály. (Beteglelkeknek valo füves kertecske. Irta Bock Mihály). Tizenkettedrét 52 számozatlan levéllel, alig ha teljes.

Ez a munka nem lehet Ballassi Bálint forditásának utánnyomata, mert irálya az 1572-iki krakkai és az 1580-iki bártfai kiadás irányától elüt.

Egyetlen csonka példánya a sárospataki ref. collegium könyvtárában van meg.

Beythe András. Fives Könyv. Fiveknek es faknac nevökről, termesze-tökről es hasznokrul irattatot es szöröztetet Mag'ar nyelven az fö Doctoroknak es termeszettudo orvosoknak Dioscorid esnek Mathiolusnak bölts irasokbul Beythe Andras altal. Ecclesiasic. 38. Istentöl vagyon minden orazágh stb. - Tiszteljed az Orvost az szikseghert. 1595. Negyedrét. A. Nn = 36 iv 135 számozott levél, s elül czimlap, ajánlás és Index, 8 számozatlan levél (== A : B iv).

Colophon: Nyomtatattot Nymet Vivaratt, Manlius Janos altal M.D. XCV.

Sadler József Beythének e munkáját ismertetvén, idézi Dr. Földynek egy jegyzetét, melyet Weszprémi "Biographia Medicorum" czimü munkájában jegyezve talált s mely szerint e munkának második kiadása is létezett volna. Földy idézett jegyzete igy hangzik : -Zrini Györgynek a nyomtató Műhelyéből jött ki a Beythe Herbarium másodszor, Nedelitsben, Muraközben Drávánál, ugyanezen Zrini Györgynek ajánlva.- - Mire alapitja Földy dr. ezt a tudósitását, nem tudom, de azon, bogy Nedeliczen, a Muraközben, a Zrinyiek jószágán 1595 után is létezett nyomda s igy Beythe Füves könyve második kiadásban is jelent volna meg, erősen kételkedem. Nedeliczen 1574-ben, mint nyomdász, működött ugyan Hoffhalter, ki előbb 1573 és 74-ben Alsó-Lindván, a Bánúak jósságán Kulcsár György néhány munkáját nyomtatta : de bogy a nedeliczi nyomda Hoffhalter eltávozása után is, kit már 1579-len Debreczenben találunk, működött volna, annak nyomát nem találom.

Példányai vannak a pesti egyetemi könyvtárban, a Magyar Nemzeti Muzeumban, M. T. Akademiában s Maros-Vásárhelyen a Teleki-könyvtárban.

Heltai Gáspár, Szaz Fabola, Mellyeket Aesoposbol es egyebönnen egybe gyötet es öszve szörzet a' Fabulaknak ertelmevel egyetemben, Heltai Gaspar. Nyomtattatot Nimet Vivarat Manlius Janos altal 1596. Nyolczadrét. A - 8 = 18 iv = 144 számozatlan levél. A kolosvári 1566-iki kiadás utánnyomata. -- Megvan a Magyar Nemzeti Muzeumban.

4. Sárvár.

Magyari István. (Az iol es boldogul valo ghalasnak tudomanyarul irattatot kézbéli könyvetske.) Sárvár 1600. Nyolczadrét 146 számozott levél (itt megszakad). - Elül: czimlap epistola dedicatoria latinul. Az keresztyen olvasonac, és nyomtatási hibák hét számozatlan levélen.

A latin ajánló levélből kitetszik, hogy ezt a munkát ezelőtt öt évvel (1595.) irta Beust Joachim s Magyari István Nádasdy Ferencznek, Fogaras földje, Vas- és Sopronmegye örökös főispánjának, kir. főlovászmesternek, cs. és kir. tanácsosnak s a dunántuli részek főkapitányának felszólitására s megbízásából forditotta latinból magyarra. Az ajánló levél kelte: Datum Sarvarini, in festo Decollationis Joannis Baptistae, qui dies lugubri habitu deplorat, miserabilem Ludovici Regis Hungarorum cladem. Anno Virginei partus M. D. C. Gen. el M. D. V. Servitor addictissimus Magyari Senior in Ecclesia JESV Christivere Catholica.

"Az keresztien olvasonac" szóló sorokban figyelmezteti Magyari István az olvasót a nyomtatási hibákra, melyeket "az könyvniomtato" követett el, mint a ki nem tud magyarul s adja a nyomtatási hibák jegyzékét. E nyomdász bizonyosan Manlius János volt, kit 1602-ben Sárvárott találunk.

Egyetlen csonka példánya a keszthelyi Festetics-könyvtárban van.

Eszterházy Tamás. Az Igaz aniaszentegyhazrol és ennec feierol az Christusról; Inneg az Romai aniaszentegyhazrol es ennek feirolaz Paparol valo Articulus, kerdeseckel es feleleteckel. az Prophetac es Apostoloc irasbol ki szedetet, melyben az regi es mostani Papa szekit oltalmazoknac hijaban valo irasi es Argumentomi refutaltatnaces meghamisitatnak. Irattatot Aegidius Humius, az Szt. Irasnac Doetoraes Professora által. Nyomtattatot Sarwarat. Az Tekintetes es Nagysagos Illyeshazi Istvan Vrkoltsegen. Manlius Janos altal. Anno M.D.C.II. Negyedrét 5 2 lap. - Elül czimlap s ajánló levél, 23 számozatlan levél; végén Index.

Ajánlja ezt a könyvet Eszterházy Tamás Páffi Katalinnak, Illéshazy István nejének, "Galantan I. Marty Anno Domini 1601. Nagysagod alazatos szolgaia Eszterhazi Tamás." Az ajánló levélben irja Eszterházy, hogy "Humius e könyvét Kürti Istvan Szeredi Praedicatorral Magiarra forditottam." Sándor István Magyar Könyvesházának 15. lapján hibásan teszi 1601-re. Teljes példánya a szombathelyi seminariumi, Keszthélyen a Festetics-könyvtárhan és Radványban báró Radvánszky könyvtárában. Csonka példánya pedig a Magyar Tud. Akademia, a kecskeméti református collegium, a soproni és késmárki evang. liceum könyvtárában.

Magyari István. Az Orszagokban valo soc Romlasoknac okairol es azokbol valo megszabadolasnac io modgairol, mostan ujonnan irattatot es soc emberecnec irasokbol szereztetet hasznos könyvetske. Magyari Istvan Sarvari Praedicator altal. Psalmo LXXXL. vers XIII. Vajba az en nepem halgatot volna engemet es az Israel az enutamban iart volna, nilvan semmic tettem volna az ő ellensegeket es az ő háborgatói ellen, felemeltem volna az en kezemet. Nyomtattatot Sarvarat, az Author költsegevel. Manlius Janos altal. Anno M. D. C. II. Negyedrét 109 lap. Elül czimlap, ajánló előbeszéd, versek (12), végül : mutató tábla s nyomtatási hibák 5 számozatlan levél. - Ajánlva van Nádasdy Ferencz főlovászmesternek, Vas s Sopron vm. főispánjának.

Példányai megvannak a Magyar Nemz. Muzeumban, a pesti egyetem - a soproni cv. liceum, Zsibán br. Wesselényi s Keszthelyen Festetics könyvtárában.

Szikszai Fabricins Basilius. Nomenclator Seu Dictionarium Latino Hungaricum. Perclarissimum virum D. Basilium Fabricium Sziksiovianum conscriptum. Cvi nunc denos adiecimus idioma Germanicum, in usum Puerorum. Sarvarini. Excudebat Joannes Manlius. Anno M. D. C. II. Nyolczadrét 155 levél. - Végül : Index, három számozatlan levél.

Régibb kiadásai Debreczen 1590, 1592, 1594, ujabb Debreczen 1619 s Bártfa 1630.

Példánya megvan a pesti egyetemi s a segesvári ev. gymn. könyvtárában.

5. Német-Ujvár.

(Cathechismus.) Igaz Beszedecnek Peldaja avagy Formaja, Az az Keresztyen Hitnek Reszeirol Rővid Kerdesecbe es Feleletekbe be foglaltatot. Tudomany Mellyet az Istenfelő harmadik Friderik Palatinus Elector, Hertzeg Heidebergaban 1563 esztendőben, az ő birodalmaban valo Doctorockal az sz. Irasbul szodettetet Deakul es Nemetul. Melly mostanUjonnan Magyarul, az egügyü (igy) hiveknec epuletekre. Nemet Ujvarat Ki Nyomattatot Bernard Mate altal. M. D. C. XIX.. esztendőben. Nyolczadrét, A. E 4=4 1/2 iv = 36 számozatlan levél.

Ezzel együtt nyomtatva s egy kötetben jelent meg a latin szöveg is : Cathechismus Religionis Christianae. Quae traditurin Ecclesiis et Scholis Electoralis Palatinates.. Nemet Ujvarini Excudebat Matheus Bernhardi Annoreparatae salutis 1619. Nyolczadrét A. E 7 39 számozatlan levél.

Egyetlen példánya Szilágyi István birtokában van Maramaros-Szigeten.