A vasmegyei könyvnyomdák előzői.

A sajtó hazánkban és a külföldön egyiránt a reformáczió leghatalmasabb fegyvere levén,vele együtt majdnem egy időben honosult meg Magyarországon. Mindazáltal nem a protestantizmusnak köszönhetjük a sajtó első fecskéjét. A renaissance-kor, melynek a sajtó szülötte volt, nem tűnt el hazánk felett a nélkül, hogy ez a fontos találmány hozzánk is el ne jutott volna. Mátyás király a renaissance eszméinek lelkes barátja, azzal bizta meg Geréb László budai prépostot és alkanczellárt, hogy Hesz András nyomdászt Olaszországból hívja meg udvarába. Hesz Andris engedett a meghivásnak s 1472-ben megtelepedett Budán. Ezen a sajtón csak egyetlen nagyobb mű készült el a "Chronicon Budense" czimű latin nyelvű, de a magyar történelmet tárgyaló munka. Lehetett több, kisebb terméke is, de ezek nyomtalanúl elvesztek. E nyomda rövid életű volt; keletkezése után hamar megszűnt, s ettől fogva 60 éven át nem létezett nyomda eladdig, míg a terjedő uj vallás ismét be nem hozta. Legelső reformátoraink műveiket külföldön voltak kénytelenek nyomatni, még pedig leginkább Krakkóban. Itt jelent meg a legelső magyar nyelvü könyv 1533-ban, Komjáthi Benedek szt Pál apostol leveleinek fordítása. Ugyanitt jelent meg két é.v mulya Ozorai Imre békési predikátornak a Krisztusról és Antikrisztusról írt vitázó irata. 1536-ban Gálszécsi István magyar énekes könyve. Krakkóval művelődés-történeti tekintetben csupán Bécs versenyez. Itt kerültek ki sajtó alól Pesti Gábor munkái, u. m. az uj-szövetség fordítása és Aesopusnak általa fordított meséi 1536-ban, két évvel később (1538) hatnyelvű szótára.

A reformátorok azonban nemsokára honi sajtón nyomathatták ki műveiket. Az égetővé vált szükségen hamarjában gondoskodtak. Ekkép támadt 1529-ben a rövid ideig működött nagyszebeni kézisajtó ; majd ennek megszűnése után a brassói, melyet Honter János Erdély evangelitája Wittenbergából visszatérése után 1533-ban állított fel. És ez első kezdemények után a sajtó hazánkban csakhamar oly nagy virágzást ért el, hogy a XVI. század folyamán Magyarországon s Erdélyben ősszesen 28 állandó és vándor-nyomda létezett, leszámítva a kisebb kézisajtókat. - Minthogy azonban a brassói nyomdán a XVI. században magyar nyelvű mű nem jelent meg, a legelső magyar nyomdának joggal azt nevezhetjük, melyet Nádasdy Tamás gróf Sárvárott felállított.