Nádasdy Tamás gróf és a sárvári nyomda.

A reformáczió korabeli főranguak közül számosan csatlakoztak az új tanokhoz, s azokat tőlük telhetőleg terjesztették alattvalóik, jobbágyaik között, mi az akkor vallott elvnél (cuius regio, eius religió) ^[1] fogva igen könnyű szerrel ment. Ebből az okból folyólag jobbágyaik számára templomokról és iskolákról és bele való buzgó predikátorok- és tanítókról gondoskodtak. Ebből magyarázható meg az a körülmény, hogy manapság is olyan vidékeken van a protestánsok zöme, melyek egykor ama főrangú családok uradalmai voltak.

Hogy a reformáczió eszméi a főurak közt oly könnyen megfogamzottak, annak egyebek közt az is volt egyik oka, hogy a reformáczió nem mint ujhit, hanem mint a megtisztított katholikus vallás lépett fel. A protestantizmus ugyanis eleinte megmaradt a katholikus egyházban dívó szertartások mellett. Ez Melanchtounak, a protestás vallásnak Luther után legnagyobb emberének, tanácsára történt, a ki szertartások kiküszöbölésében, különösen ott, a hol üldözéstől lehetett tartani, óvatosságot ajánlott. A különbség a két vallás közt eleintén kevés volt ; a főkülönbség abban volt, hogy a protestantizmus a predikálást nemzeti nyelven gyakorolta és a szentirás szabad olvasását mindenkinek megengedte. Épen ezért nehéz sok nevezetes emberről kisütni, melyik vallásnak volt a híve. Sokáig vita tárgya volt és maig sincs teljes biztossággal eldöntve, hogy például Nádasdy Tamás és Erdősi János katholikus volt-e vagy protestáns. Ámbár tetteikről itélve, bátran a protestáns vallás hiveinek tarthatjuk öket.

A protestantizmus érdekében azonban legtöbbet tett a főurak közt azon kor egyik legkimagaslóbb alakja Nádasdy Tamás gróf, Horvátország bánja, országbíró, később nádor és Sárvár ura.

Nádasdy Tamás korának nemcsak egyik legtekintélyesebb államférfia, hanem igen tudományosan képzett ember is volt. Tanulmányait Bolognában és Rómában, ama kor legnevezetesebb főiskoláiban végezte és széles körü tudományra és nagy műveltségre tett szert. Legfontosabb állami teendői közt is kerített magának időt a tudományokkal való foglalkozásra. Ép ez okból a tudományt másokban is meg tudta becsülni. A segitségre és pártfogásra szoruló tudósok mindenünnen hozzá folyamodtak és nála meleg felkarolásra és biztos menedékre találtak.

A legmagasabb állami hivatalokra emelkedett,és a nehéz, zavaros körülmények közepette is annyi higadtságot, egyenes lelkűséget, bátorságot és önzetlenséget tanusitott, minő az időtájt vajmi ritka volt. Mert hisz a főuraknak és a köznemességnek abban telt legnagyobb győnyörüségük, ha mennél jobban befonhatták királyaikat, s mennél többször pártot cserélhettek A. köpenyforgatásra aranynapok jártak ! Az átpártolásnak mindig busás vagyon lett a bére. Igaz ugyan, hogy egy ízben Nádasdy is cserélt pártot, de ez nem ütött jellemén csorbát, mert nem haszonlesésből hagyta oda Szapolyait, hanem abból a hazafias meggyőződésből, hogy a haza megmentése a tőrök rabiga alól egyedül a Habsburgházzal való egyesülés által lehetséges. S a mily teljes mértékben birta Szapolyai János bizalmát, ép oly teljességgel meg tudta nyerni Ferdimándét is, ki aztán a legfőbb hivatalokkal tüntette ki.

Hivatali elfoglaltsága azonban nem vonta el teljesen a közművelődés ügyétől. Mikor a közügyektől és különösen a hadakozástól rövid időre visszavonulhatott sárvári várába, egész erővel és buzgalommal a hazai művelődés előmozdításán s azoknak az eszméknek a foganatosításán fáradozott, melyeket a reformáczió terjesztett és ápolt.

Áldásos működésére szélesebb tér azonban csak akkor nyilt, mikor Kanizsay Orsolyát 1532-ben magának eljegyezvén, Orsolya kezével együtt a Kanizsayak nagyterjedelmü birtokát is megnyerte. A Kanizsay család ugyanis a leggazdagabbak közé tartozott Magyarországon. Több, más, igen terjedelmes birtokkal és várral együtt Sárvár is az ő tulajdonuk volt. Kanizsay László , Vasmegye egykori főispánja a mohácsi csata ideje táján meghalván, nejétől Drágli Annától két gyermeke maradt : Ferencz , ki azonban 1532-ben, még gyermekkorában, kimulván, benne a Kanizsay családnak magva szakadt ; és 0rsolya a kit Szapolyai János beleegyeztével, még ifju hajadon korában, Nádasdy jegyzett el, még pedig olyan feltétel mellett, hogy a Kanizsay család minden birtoka Nádasdyra szálljon. S Nádasdy e feltétel alapján, ámbátor Orsolya még csak jegyese volt, a Kanizsaynak összes uralmát birtokába vette. Az ünnepies egybekelés Nádasdy és jegyese közt 1534 vége felé történt, midőn Nádasdy Zápolya János pártjától elszakadt és Ferdinánd táborába tért át, még pedig egyebek közt azzal a világos kikötéssel, hogy a Kanizsay család birtokait Ferdinánd neki és örököseinek ajándékozza. ^[2] Az egybekelés után Nádasdy székhelyét Sárvárra, neje birtokára helyezte, miután a várat czélszerű ujításokkal egészen átalakította és a török világi viszonyoknak megfelelőleg jó karba helyezte.

Alighogy Sárvárott megtelepedett, azonnal hozzáfogott magasztos eszméinek megvalósításához. Az új szellem hatása alatt ?nagy költségvel téglákból? nagyszerű iskolát állított, mely nem a m odern iskolák szerint volt szabva, hanem az elemi iskola egyesítve volt benne a gimnáziummal, ugy, hogy az elemi ismeretektől a görög tudományig meg lehetett tanulni egyvégbe mindazt, a mit manap az elemi- és középiskolákban külön-külön tanítanak.

Látni való tehát, mily nagyszabásu volt az az iskola, s Nádasdynak nem csekély pénzáldozatába került ekkora felállítása és fentartása..De ez még nem volt elég. 1536-ban egy nagyszerű nyomdát szerelt fel ez iskola mellett, amelyet méltán nevezhetünk első magyar nyomdának, mert mint később előadjuk, ez alól a sajtó alól került ki Magyarországon a legelső nyomtatott könyv : Erdősi János magyar nyelvtana.

Nádasdy sem költséget nem kimélt, sem fáradságot nem sajnált, csakhogy iskolája és nyomdája mennél nagyobb hasznára váljék a magyar tudománynak és művelődésnek. Nádasdy iskolája és nyomdája révén csakhamar oly nagy hirre vergődött, hogy még a külföld ügyelmét is magára irányítá, a mi intézményeinek igen nagy hasznára vált, mert iskolájának jeles tanítókat, nyomdájának kiválóan képzett vezetőt szerzett t. i. Abádi Benedeket, kiről alább bővebben lesz szó. Melanchton ugyanis, a német reformátorok feje, hallván Nádasdy bőkezüségének hirét, két levelet intézett hozzá, melyekben a magasztalt tudománybarát kegyelmébe tudós férfiakat ajál, őt dicséretekkel tetézi, hogy épen oly időben törekszik terjeszteni és ápolni a tudományokat, mikor a harczok zaja, a fegyverek csörgése megsemmisítéssel fenyegeti azokat.

Érdekesnek és tanulságosnak tartjuk az egyik levelet közölni, azt, melyben Dévai Biró Mátyást és Erdősi Sylvester Jánost a magyar reformáczió e két legkimagaslóbb bajnokát Nádasdy pártfogásába ajánlja. A levél ^[3] magyar forditásban ekként hangzik :

"Méltóságos Főur ! - Ámbár ismeretlen vagyok Méltóságod előtt, mindazáltal Mátyás (t. i. Dévai Biró Mátyás) kérelmére kész szivvel irtam hozzád e levelet ; egyrészt azért, hogy Mátyással kedves dolgot tegyek, másrészről meg azért, hogy magamat barátságodba ajánljam, s ezen okok közül az első mulhatatian kötelesség, hogy barátom akaratát teljesitetlenül ne hagyjam, a másik pedig rám nézve igen óhajtandó. A derék főurak barátságára ugyanis nagy szükségünk van a műveletlenek itéletével szemben. - Értesültem Mátyás által, hogy Te nagy költséggel iskolát állitasz, a tisztességes tudományok tanulását felébreszted ; a mi már magában véve is nagy dicsőséget érdemel ugyan, most pedig, midőn a harcz veszélyei a szomszéd helyeken a tudományokat megszüntették, még sokkal nagyobb érdem. Ez által az utódok javáról gondoskodol, hogy midőn másutt a tisztes tudományok elpusztultak, a Te érdemeid folytán mégis maradjanak fenn veteményes kertek (seminaria), a honnan aztán az életre hasznos tudomány Magyarországon ismét elterjedjen. Erre az ügyre nézve tehát, nevezett szerint, hogy ilyen fontos dologban tész szolgálatot hazádnak, mind akaratodat, mind kitűnő bölcseségedet méltán dicsérjük. Én pedig már a jószándékban is kedvező jelet látok. Midőn ugyanis ily időben gondoskodol a tudományokról, azáltal azt mutatod meg, hogy nem vagy kétségbeesve a béke s Magyarország felett. Mert hát ki is szánná el magát iskolák felállitására, ha abban a hitben leledzenék, hogy az ország dulása folytonosan fog tartani, s hogy a haza szolgaságba jut. S erre nézve szándékodat úgy tekintem, mint kedvező béke jelét, a melyről én is, noha csekély ok miatt, oly véleményben vagyok, s Mátyásnak is gyakorta. mondottam, hogy engem is az a jó reménység táplál, eljő még az idő, midőn a török kiűzése után megint nyugodt lesz Magyarország.

A mire tehát kegyes és - véleményem szerint - isteni sugallatból törekszel, hogy t. i. a hanyatlásnak indult tudományokat ápoljad, ettől a szándoktól el ne tántorodjál és az idők viszontagságaitól vissza ne rettenj. Reménylem, Isten is segiteni fog törekvéseidben.------ Minthogy pedig annyira ápolod a tudományokat, kérlek, fogadj el engem is többi tisztelőid közé. Hajdan a görögök Heraklest a muzsák közé helyezték és vezéröknek nevezték, azt,jelentvén ez által, hogy a tudományokat a derék főemberek tekintélyének kell védelmeznie. Bizonyos pedig, hogy a ti hőseitek, a magyarok poeones - Heraklestől származtak. Tehát erre nézve nemzeti és hazai erénynek tartsad a tudományok védelmezését. Dicső dolog az ősök követése. De talán bővebben is irtam, mint illett volna. Ajánlom Neked Mátyást, mint tudomány és bölcseséggel ékes férfiut, Sylvester Jánost is ; mint tudós embert, Méltóságodnak ajánlom. Az Isten tartsa meg Méltóságodat a közjóra.

Lipcsében okt. 7-én. 1537."

Melanohton ajánlata nem volt sikeretlen, mert 1537 vége felé mind Erdősit, mind Dévait Nádasdy udvarában találjuk. Erdősit iskolája vezetőjévé, Dévait valószinűleg udvari papjává rendelte.

Minthogy mind a két férfi élete közelről érdekel bennünket, czélszerűnek tartjuk életrajzuknak, mely ama kor szellemi és vallási mozgalmaira élénk világot vet, külön fejezetet szentelni.