A.

Ábrahám János, 1647. Kőszeg.

Ács Máté, 1647. Meszlen. - Ács Péter, 1648. Alsó-Paty.

Acsády. A család egyik őse adomány-levelet kapott I. Miksa királytól 1573. September 4-én, a veszprémvármegyei acsádi részbirtokra. Acsády Ádám amikor 1750-ben nemességét vármegyénk bizottsága előtt igazolta, nemes-dömölki lakos volt. Valószinü, hogy ezen családból származott azon Acsády Pál, ki neje, Szegedy Magdolna után vasvármegyei birtokos és 1700-ban Veszprémvármegye alispánja volt.

Adorján . Egyike a felső-eőri birtokadományos családoknak. Az 1733. évi nemesi vizsgálatok alkalmával Adorján András, id. Ferencz, Mihály, György, Tamás, Márton, és István igazolták nemességüket.

Ágh . E családból Ágh Pált 1748-ban, Mihályt 1749-ben találjuk Évkönyveinkben. 1755-ben Ágh Mihály és György karátföldi lakosok igazolták nemességüket. Élnek még 1761-ben Ágh György, s 1778-ban Ágh János, Mihály és Katalin.

Agha . E családról csak a következőket találom feljegyezve: Az alsó-rőnöki nemesek tiltakoznak 1602-ben az ellen, hogy Agha András és Zámbó István a szokás szerint legelőül meghagyott veteményüket lekaszáltassák. Agha Mátyás 1609-ben özvegy Nádasdy Ferenczné tiszttartója volt, s mivel számot adni nem akart, a grófnő arra kérte a vármegyét, hogy tiszttartóját fogassa el. Ezt a vármegye nem tette ugyan, de utasította a tiszttartót, hogy mielőbb számot adjon.

Agustich Mátyás, Sándor és János, 1835. Barkócz. - Agustich Sándor 1845-ben, s Agustich Lajos 1861-ben főszolgabírói tisztet viselt. E családból származik Agustich Antal törvényszékí, s Pongrácz muraszombati kir. járásbiró.

Ajkay . (Ajkai). Régi nemes család. A "Hazai Okmánytár" adatai szerint Ajkai István 1228-ban él. 1278 ban találjuk Ajkai Péter t, kinek egy Gond nevü leánya volt. 1292-ben egy másik Ajkai-ról tétetik említés, kinek családfájáról a következő ágazat közölhető:

1304-ben Ajkai Péter fiáról: Györgyről van emlités, 1323-ban Ajkai Bojtá-ról. 1336-ban András, 1451-ben Benedek, 1479-ben Lénárt és Miklós él. Ajkay Péter, László és Miklós 1426-ban adomány-levelet nyernek Zsigmond királytól a veszprémvármegyei Ajka községre. 1615-ben Aikai Ambrus él, kitől kezdve a család a következőleg származik le:

Ajkay György 1733-ban Ikervárott él, Ajkay János 1760-ban és Ajkay Ferencz 1765-ben alsó-szilvágyi lakos és birtokos. Ajkay József és Pál 1817-ben Lakon és Pösében bírnak.

Családtörténeti adatokul még a kővetkezőket emlithetem föl : Ajkay János 1821-ben a vármegye táblabirájává neveztetik ki. István 1825- ben ügyvédi diplomát nyer, 1828-ban pedig tiszteletbeli szolgabiró lesz. Sámuel 1829-ben hozza haza ügyvédi diplomáját, s 1831-ben táblabíró. Zsigmond 1832-ben ügyvéd s ugyanazon évben tiszteletbeli ügyész, 1838-ban pedig a vármegye táblabiráinak sorába emeltetik. A katonai pályán idősebb és ifjabb Ajkay János t találjuk. Ajkay Sándor 1861-ben szolgabiró, utóbb kir. járásbiró volt. Ajkay Gyula 1878-ban országgyűlési képviselő a kis-czelli kerületből, s jelenleg a sárvári járás főszolgabirája.

Ajakas (igy) Márton és Gergely, 1647. Meszlen. - Ajkas János 1733. Váth. - Ajkas Pál, István és Ferencz, 1733. Meszlen. E családban találja őseit Ajkas Károly, jelenleg szombathelyi kir. ügyész.

Akacs .(Nagy-Unyomi). Király István 1595-ben inteti Akacs Fülöpöt nehogy ez a Patyon magtalanul elhunyt Sáska Mihály javait elfoglalja. Akacs Ádám, Fülöp fia, Antal, Gáspár, Hieronimus és Lajos, 1609. Az Akacs család 1595-ben birtokos Kis- és Nagy-Unyom, Kertes és Ujfalu községekben. Akacs Péter 1663-ban az insurgens hadak alvezére, 1663-1666-ban Vasvármegye főszolgabirája. 1733-ban forrásaink Akacs Miklós utódairól emlékeznek. Akacs Mihály, ki egyenes leszármazók nélkül 1874-ben halt el, balogfai birtokának jelentékeny részét a szombathelyi emberbaráti intézet javára hagyta.

A család nemzedékrendje a következő:

Albert Miklós, 1733. Felső-Eőr.

Állásy Mátyás. Antal és József, 1809.

Álló Jakab, 1756. Karátfölde.

Ambrózy , máskép Ambrus. (Sédeni). A család ősi fészke Jákfa volt Vasvármegyében. De tagjai itt való birtokukat eladván, lassanként más vármegyékbe költöztek át. Ambrózy Pál a 18-ik század elején még Jákfán birt és lakott, de unokáit már más vármegyékben találjuk. Igy Mihály 1772-ben Sopronvármegyében Alsó pásztoriban, Zsigmond Dőrben, István Edviben s Pál Sobor községben laktak. Mihály unokájával: Ferenczczel pedig Fehérvármegyében, Vámon találkozunk. A család nemzedékrendjét, levéltári adataink alapján, a következőleg lehetne bemutatni:

Az alsó-pásztori Ambrosyak közül egy Mihály csatlósként szolgált 1770-ben Széchenyi Zsigmond gróf özvegyénél Cziráky Mária grófnőnél Széplakon ; 1771-ben Nógrádvármegyében, Szécsenyben találjuk őt hasonló minőségben, ("csatlósi hivatalban", mint az okirat mondja), Nádasdy Erzsébet grófnőnél. A család czimeres levelét "Ambrosy" néven kapta, s az Ambrus hihetőleg csak minta név rövidítése ragadt némely tagjára.

Ambrus , l. Ambrózy.

Andaházy Boldizsár, 1812. Szőcze. Andaházy Boldizsár l798. Január 4-én nemességi bizonyitványt kért és nyert Liptó-vármegyétől, mely bizonyitvány Vasvármegye közgyűlésén, 1812. Február 24-én, kihirdet- tetett. 1815-ben mint Zalavármegye táblabirájáról emlékeznek róla okmányaink.

Andrássy Mihály, 1648. Jákfa. - Andrássy Pál, (Báró). 1699. Hegyfalu.

Angerffy Ferencz. 1808. Körmend.

Ankerraither Absolon, 1595. - Ankerraither Ádám, 1595-ben pápóczi prépost.

Andich (Balogfalvai) Péter, 1569.

Ányós István, 1600. Kis-Unyom. - Ányos Imre, Györgynek fia, 1733. Balogfa. Lehet, hogy egy a veszprémi Ányós családdal, mely a "Faiszi" előnevet viseli.

Antal János, 1647. Meszlen. - Antal Péter-né, 1647. Tőttős. - Antal Márton, Ferencz, István, ifjabb Márton és György, 1733. Jaák. - Antal Lajos, aki 1861. és 1867-ben a vármegye főügyészi tisztét viselte, e családból vette eredetét.

Arady , l. Horváth.

Armpruster János, 1694. főszolgabíró, káldi lakos. Ármpruster Mihály 1741-ben insurgens kapitány. E család azonos a Puzdor családdal.

Arnhold Márton, 1647. (Armalista).

Artner János, 1817. Kőszeg.

Asztalnok István, 1596.

Augus . E név birtokosával vármegyénkben 1764-ben találkozunk először. Augus Imre 1764-1769-ben Szent-Péterfán lakott, s az Erdődy- család tiszttartója volt, de magának is voltak ott ingatlanai. Ez az Augus valószinüleg azonos azon Augus Imrével, a ki a vasvármegyei 1784. évi nemesi összeirásokban mint belső-vathi birtokos jön elő. Augus-ok éltek Tolna- és Veszprémvármegyében is, s ezek közül Antal bárói rangra emelkedett. Ez a család a "Magurai" nemesi előnevet használja.