C.

Csay János, István, Ádám, 1792. Nemes Csoó.

Csáffordy Balázs, 1595.

Csajtay István, 1597.

Csákány Mihály, 1698.

Csáky . (Gróf). A Csákyak főrangu családjával, mint vasvármegyei birtokossal, 1632-ben foglalkoznak jegyzökönyveink. Csáky László gróf a mondott esztendőben tilalmazza Farkas Miklós felső-eőri harminczados armalisának kihirdetését, azt vetvén okul, hogy ezen Farkas Miklósnak az édes atyja az ő szentgotthárdi várának és tartozékainak a jobbágya. Keresztszegi Csáky Krisztina grófnő először Erdődy Sándor, majd Draskovich Miklós és harmadszor Bercsényi Miklós neje, hosszabb ideig volt vármegyénk lakója 1695 előtt.

Csáky . (Nemes). Egy ily nevü nemes család is élt vármegyénkben, s annak tagjaiul 1752-ben Csáky György, 1755-ben János és 1760-ban Mihály emlitettnek.

Családy János, 1649. (Armalista).

Csány , Csányi. (Csáni). A Csányiak Zala- és Vasvármegyében voltak otthon. Vármegyénkből a következőkről emlékezhetünk meg: Csány János 1599-ben él. Csány Miklós n a k 1599-ben Eszeky Józsa- nejével van valami eligazitani való dolga. Csány György 1632. és Ferencz 1790-ben a vármegye főszolgabiráinak sorában foglalnak helyet. Évkönyveinkben még a következő Csány-ak fordulnak elő: 1639-ben György, 1691. Bernát, 1725. Ferencz, 1728 László 1733. György és István. Csány Imrét 1733-ban Hőgyészen és 1758-ban Hetyén találjuk. Csány János 1784-ben Hőgyészben tartja lakását. E családnak sarja volt Csány László 1848-1849-iki kormánybiztos és minister, ki halálával pecsételte meg hazája iránt való szent szerelmét.

Csaplovits Sándor, 1847. Kőszeg.

Csapody Ferencz, István, 1733.

Császár György, 1618. Kocs. - Császár István, Istvánnak fia, 1733. Bőd.

Csávay György, 1697. (Armalista).

Czákly István, 1766. Vönöczk.

Czáply János, 1656. (Armalista).

Czakó (Bődi) Mátyás, 1560. főszolgabiró.

Cseán , l. Kárász.

Cséby Zsigmond, 1797-ben insurgens kapitány.

Cseh István, 1809. insurgens főhadnagy. - Cseh József kapitány. Ezeknek családjából származik Cseh Sándor. ki mint vármegyei főlevéltárnok 1889-ben vonult nyugalomba. A szabadságharcz előtt szolgabirói hivatalt viselt s 1848-ban ismételve is lemondott hivataláról, hogy fegyverrel kezében róhassa le kötelességét a haza iránt. A kiegyezési időszakban a német-ujvári kerület, hol ügyvédeskedett, országgyűlési képviselőjévé választotta. Tisza Kálmánnak volt szilárd hive. Jeles miveltségü férfiu. Több nyelvet beszél.

Cseitey Tamás, 1733. Gutaháza.

Cseke Ádám, 1755. Hetye.

Csekonics Imre, 1790. főszolgabiró.

Csekusz Sándor, 1755. Nemes-Dömölk.

Csemethey . (Csemetei és ládoni). Előkelő család, de a 17-ik század középen már eltünik a vármegye szinteréről. 1595-ben találjuk Csemethey Pált, ki talán testvére volt azon Csemethey Istvánnak, ki vármegyénkben 1596-ban királyi adókivetőként működött. Ez az István nevezetes, gazdag, de tragikus sorsu ember volt. A vármegyét az országgyűlésen mint követ 1597. 1599. és 1601-ben képviselte. Ez utóbbi évben fizetése 100 forintra határoztatott. Közben 1600-ban alispánná választatott. 1602-ben azonban az alispánságról lemondott. Az 1607-ik Január 1-én sopronvármegyei lócsi kastélyából Vasvármegyébe az apáthi kastélyába igyekezvén, Svastics Gábor több czinkos társával, a büki határban, lesből megtámadta őt és meggyilkolta. Ebből látszik, hogy a 17-ik század elején Apáthi, Csemethey-birtok volt, s ha a névből és nemesi előnévből következtethetünk : Kis- és Nagy-Csömöte is. Istvánnak özvegye : Beiczy Dorottya, fiai: István, Jósa és György, leányai: Borbálya Eördögh Györgyiné, Katalin Batthyáni Farkasné, és Orsolya Joó Lászlóné voltak. 1609-ben egy másik Csemethey Istvánról is tétetik emlités. ki az alispánnak fia, s a vasvári káptalan prépostja volt. Nagy Iván a Csemethey-ekről adott igen rövid ismertetésében, az 1618. 66. törvényczikk után, ugy adja elő, hogy ezen István prépost volt volna az, aki meggyilkoltatott. Ez pedig nem ugy van. Itt egy csudálatra méltó tévedést látunk, mely helyre igazitást követel. Jegyzőkönyveink világosan és félre nem érthető módon bizonyitják, hogy Csemethey István 1607. Január 1-én gyilkoltatott meg, s hogy megboszulásáért örökösei (vejei) és fiai fordultak a vármegyéhez. Ugyancsak ,jegyzőkönyveink szerint Csemethey István prépost 1609-ben még él, s igy ő 1607. Január 1-én meg nem gyilkoltathatott. De neki fiai sem lehettek, s igy világos hogy akit meggyilkoltak. az Csemethey István a volt alispán és nem Csemethey István a prépost lehetett. Arra pedig, hogy 1618. előtt ezen Csemethey István prépost is gyilkosság áldozata lett volna, semmi adat, sem található. 1634-ben Csemethey József mint seregyházi (ma Seregélyháza) lakos jelenik még meg; 1636-ban alispán s vele letűnik családja vármegyei életünk szinpadjáról.

Csempesz Bertalan, 1595.

Csencsy Ferencz, 1596, Csencs.

Cseörghő János, 1784.

Csépán (Győrfalvai) István, 1733. Senyeháza. Csépán Benjamin, 1743. Senyeháza.

Csepreghy Ferencz. 1733. Gutaháza.

Cser Pál, 1647. Péteri. - Cser (Péteri. Szent-Kereszti) Pál, máskép Szentpályi, 1599. Szent-Kereszt.

Cséri Mihály, 1612.

Csernekovics András, 1733. Bőd.

Chernel . (Chernelházi). Régi elterjedt és eléggé ismertetett család. Én itt csak a vasvármegyei vonatkozásokat s a még nem ismertetett adatokat sorolom föl: Chernel Ferencz 1598-ban él vármegyénkben. Neje Erzsébet, Sitkey Pál lánya és nővére Judit osztályos pört inditanak Sitkey Gáspár ellen. Ezen Sitkey-ek birták azon időben egyebek közt Kis- és Nagy-Sitkét. Chernel György 1682-ben főszolgabiró. 1692-ben János mint jánosházai lakos jelenik meg. László 1731-ben egy zsédeni elhagyott jobbágy telek miatt perlekedik. Jób, Dávid és Sámuel egytestvérek 1770 körül emlittetnek. Birtokuk már Tömördön volt. Chernel György 1797-ben a lovas felkelő nemességnél mint alhadnagy lép föl. Gusztáv 1838-ban főszolgabiróvá választatik. Fia Antal, jelenleg tömördi birtokos és lakos. Ferdinánd 1845-ben főszolgabiró, és 1871-ben Vasvármegye alispánja. Elek 1864-ben főispáni helytartó. Chernel Györgynek, Ferdinánd fiának, ő felsége a király 1893-ban a kamarási méltóságot adományozta. E családból származik Chernel Kálmán a történettudós, Kőszeg város monografiájának irója és Chernel István a jeles ornitholog is.

Csernyánszky Zsigmond, 1733. Felső-Eőr.

Csete , máskép Boros Ferencz, 1784. K.-Szt.-Márton.

Czeglédy István, 1741. Váth. - Czeglédy Imre, 1752. Vasvár. - Czeglédy István, Czeglédy János, 1752. Ujlak. A család egyik ágának leszármazásáról néhány izen a következő táblázat állitható össze:

Czeke Benedek, 1648. Bessenyő. -- Czeke Antal ügyvéd, 1809. insurgens alhadnagy.

Czeller József, 1797-ben insurgens kapitány.

Czemperger János, 1784. Rohoncz.

Christán (Kristán) György id., György ifj., István, Mátyás fia; János, György János fia, 1733. Sziget. - Christán Mihály, 1733. Kemenes-Mihályfa.

Csiba Mihály, 1744. Sömjén.

Csider István, 1757. Jaák.

Csipke Márton, 1599.

Csirapulits György, 1647. Nemes Csoó.

Csire Pál, Csire Péter, 1733. Bőd.

Csirip András, 1652. (Armalista).

Csitke Péter, László és János, Mihály fiai, 1733. Füztő. -Csitke György, 1733. Szergény.

Csizmazia István és Jakab, 1647. Meszlen. - Csizmazia György, l693. esküdt.

Czycz Gothárd, 1596. -- Czycz János, 1602.

Czigán (Zágorhidai) Istvánt 1595-ben mint kis-csémi lakost emlitik jegyzőkönyveink. Ez a Czigán István 1601-ben főszolgabiró lesz. - Czigán Mihály 1733-ban Ferenczfalván lakik.

Czigula János, 1650. (Armalista).

Czippán Gergely, 1648. Szent-Ódorfa

Cziprus Pál, 1603. Dömötöri.

Cziráky . (Nemes). Cziráky Mózes 1600-ban tiltakozik nejének Niczky Orsolyának nevében Sennyey Gáspár ellen a miatt, hogy ez egy jaáki telket eladhasson. 1608-ban Cziráky Mózes mint a királyi ügyek igazgatója szerepel. 1657-ben Január 15-én Cziráky Ádám bizonyitványt kér a vármegyétől arról, hogy ő az adóhátralékot nem szedte be. 1743-ban Cziráky Ferenczet, Pétert és István t mint gasztonyi birtokosokat találjuk.

Cziráky . (Gróf).

Czirer Antal, 1843.

Czirók András, 1647. Meszlen.

Czitaróczy György, 1596. Kertes.

Czvitkovits István, 1784. Bucsu. E családból származott Czvitkovits Károly 1848 előtt vármegyei biztos, 1863-ban szolgabiró. Ő épitette Szombathelyen az ugynevezett " Bagolyvár" kastélyt. Czimeres nemes levelének ismertetése e munka második részében.

Csóy Benedek, István, Jakab és György, 1647. Nemes-Csoó. - Csóy István, Ádám, János, 1733. Nemes-Csoó. - Csóy Sándor, Pálnak fia, 1733. Kemény-Egerszeg.

Csóka János, 1648. Kis-Paty. - Csóka István és Gáspár, 1733. Kis-Paty. - Csóka Miklós, 1752. Veszprém.

Csoknyay János, 1784. Sároslak

Csomasz Benedek és Mihály, 1733. Izsákfa.

Csontos Imre, 1784. - Csontos András az 1797-iki nemesi fölkelés alkalmával mint zászlótartó szolgál. Csontos László 1809-ben insurgens alhadnagy.

Csóron . (Devecheri). E tekintélyes család vármegyénkben csak a női ágon szerepel. Csóron Margit, Nádasdy Kristóf özvegye és fiai: Tamás és László 1595-ben tilalmaztatnak a Hosszutóthy család és Sitkey György részéről a galsai birtok elfoglalásától. Ezen időben a kőszegi urodalom mint Nádasdy-birtok Csóron Margitot ismerte asszonyának. Ugyancsak 1595-ben Csóron Anna mint Liszthy István neje lép föl

Csöle Tamás, 1598.

Csörge Ferencz, l597.

Czoma (Czomaházi) György és fia Zsigmond, 1733. Alsó-Szilvágy. - Czoma Ignácz, 1809-ben hadnagy a nemesi felkelésnél.

Czombó György, 1648. Kopács.

Czompó Sándor, János, 1733.

Czuczy János és György, 1733. Darás-Porpácz.

Czupy Márton, 1648. Seregélyháza. - Czupy György, 1658. Kis-Kolta. - Czupy Ferencz, 1724. Besenyő. Czupy, Molnár, máskép Böröndy Benedek és István, 1748. Karátfölde.

Csuti Gáspár, 1605.