D.

Dala János, Györgynek fia, Dala Ferencz és György. az idősebb János fiai, 1733. Kisfalud.

Dallos András és István, 1767. Vámos, Veszprémv. - Dallos, György, 1767 Kis-Köcsk.

Damonyay . Damonyay Kristina 1595-ben ifjabb Szecsődy Ferencz özvegye. 1696-ban Damonyay Péter tilalmazza sárfeői Szalay Pált, hogy váthi birtokait elfoglalja. Damonyay György 1595-ben a vármegye birtokos nemesei között foglalt helyet.

Dániel .Dániel Ferencz 1595-ben két sessiot pöröl el Német-Sok-on(?) Pataky Ferencztől. Dániel Lukács felesége Bucsuban néhai Beiczy Miklós javaiban örökös. A Dániel-ek közül a régibb időből még a következőket találjuk vármegyénkben : 1637. János. 1691. László, 1711. Ferencz, 1725. István, 1740. Péter, 1751. Márton. 1765. Mihály. Az erdélyrészi Dániel-ek ezen bucsui Dánielektől származtatják magukat.

Dánielffy . Dánielffy. Lukács 1595-ben protestál Gosztonyi János özvegye ellen. Dánielffy Farkas 1599-ben hegyhát-moráczi birtokos. Sibrik Tamás 1600-ban az Aranyos, másként Bozsoki patakot levezette, nem kis kárára Dánielffy Lukácsnak, ami miatt ez protestál. Ugy látszik, hogy Sibrik Tamás ez időn Bozsokon lakott. 1715-ben Dánielffy László, és 1743-ban Dánielffy Péter szerepel. Aligha tévedünk, ha azt hiszszük, hogy a Dániel és Dánielffy rokon családok. E mellett szól az is hogy a Dánielffy-ak is Bucsuban voltak otthon. - Dánielffy István örökösei, 1733.

Dansovits Mihály, az 1741. évi nemesi fölkelő seregben alhadnagy.

Darás (Darás-porpáczi) Sándor, Pál, Gáspárnak fiai, Darás Mihály id., Darás Mihály ifj., Darás Mózes, Farkas, Miklósnak fiai, 1833. Darás-Porpácz. - Darás György 1637-ben, s Darás Albert 1845. főszolgabirák voltak. Darás Ignácz és Darás Dániel az 1809. évi nemesi felkelésben alhadnagy volt.

Darabos . (Nádasdi). Bőven ismert család. Darabos Gergely 1565-ben Vasvármegye alispáni székén ült. Darabos István 1602. volt a vármegye alispánja, 1603. királyi dicator, 1604-ben országgyűlési követ s 1605-ben az alispánságról lemondott. 1703-ban Darabos Zsuzsánna él. Némelyek szerint ez a család már a 16-ik században kihalt, 1792-ben azonban Pálfán találkozunk Darabos Jánossal, de hogy van-e összeköttetése a nádasdi Darabos-okkal, - nem tudjuk.

Darnay István, 1548. Jánosháza.

Draskovics . (Gróf).

Debreczenyi János. 1595.

Dereskey Ferencz, 1618: Kemenes-Szt -Márton.

Dervarics István és András. 1733. Sárfi-Mizdó. - Dervarics István, 1733. Kisfalud.

Dese . (Egyházas-Rádóczi). Évkönyveink a következő családtagokról emlékeznek : 1700. János, 1703. Pál, 1708. Mihály, 1733-han Dese János Bucsuban, István Egyházas Rádoczon, másik János Puszta-Rádoczon, s Pál Jaákon laknak. 1737. György, 1746. Péter és József, 1753. Zsigmond és 1759 István. Dese Sándor 1808-ban a vármegye főszolgabirája. Ugyan e családból való a jelenleg Felső-Eőrben lakó Dese Gyula ügyvéd, ki 1867-ben a vármegye aljegyzője volt.

Deseő . Deseő György az 1595. évben szerepel okmányainkban legkorábban. 1602-ben Ferdinánd főherczeg meghagyja neki, hogy a steieroktól lefoglalt lovakat és kocsit adja ki. E néven még a következőket találjuk : 1646-ban Deseő György főszolgabiró, 1699. István, 1747-ben Boldizsár és József, 1748. Ádám, 1752. Imre, 1753. János, 1755. Ferencz, 1782. Károly, 1813. János és Károly. Deseő János 1809-ben a nemesi felkelésben mint második osztályu kapitány vett részt.

Diénes Ferencz, György, István és Mihály, 1764. Német-Szecsőd - Diénes Gábor, 1835-ben főszolgabiró.

Divéky László, 1809-ben insurgens hadnagy.

Drinóczy Balázs, 1618. Ujfalu. - Drinóczy János, 1647. Meszlen.

Dobray , l. Egri.

Doma Péter és József, 1733. Nemes-Csoó. - Doma György, István fia, 1733. Tana, - Doma István, 1733. Sömjén. - Doma István és János 1733. Kocs.

Domján (Koltai) György és fiai : Mihály, János, 1733. Nagy-Csömöte. - Domján Ferencz, 1750. Szent-Léránt.

Domjanovics , máskép Szabó Miklós, veszprémi kapitány, 1610.

Dongó Benedek, 1688.

Dorner Sámuel, 1784. Kamond.

Dósa István,1648. Boroczszeg. - Dósa Gergely, 1656. (Armalista).

Dospod István, 1752. Szünöse.

Dvojcsics János, 1619. (Armalista).

Döbrőssy Ferencz, 1809. Egervár.

Dömölky . Előkelő nemes család ; hogy élnek-e utódjai, arra nézve adataim nincsenek. A Dömölky-család a hasonlóan tekintélyes Csóron-családból veszi eredetét. A Dömölkyek 1595-ben igényt tartanak a magtalanul elhunyt Mark János izsákfalvi, hermáni, tótfalui, szentmihályi, makrai és mizdói javaira. Dömölky György 1598-ban bődi birtokos. Ugyancsak az 1598-ik esztendőben Dömölky János protestál testvérei : Dömölky Márton és István ellen, amiért ezek a neki eladott rába-szent-mihályi sessiót Nádasdy Tamás és László grófoknak ujra eladni szándékoznak. Dömölky Istvánnak a neje, Zámbó Kristina volt, ki a rába-szent-mihályi javakban örökölt. 1599-ben s utóbb is Dömölky Pállal találkozunk, aki 1614-ben inteti a győri püspököt, hogy a csöngei javak után a tizedes bért vegye föl. Dömölky András 1646-ban főszolgabiró. Dömölky György 1673-ban, Dömölky Pál 1681-ben, Gergely 1747-ben Nemes-Dömölkön tartja lakását. Ez utóbbi a mondott évben Nagy Ferenczczel perlekedik a nemes-dömölki lakház, az ostfi-asszonyfai és mihályfai részbirtokok, a salamoni és petendi földek s a Rába-erdő miatt. Ezen Gergely leszármazása a következő :

Dömölky Klárát 1721-ben Sömjénben találjuk Dömölky Judittal, együtt. 1722-ben Magdolna neve fordul elő. Dömölky Sámuel 1759-ben perben áll Dániel Péterrel és Erzsébettel egy bucsui nemesi curia miatt.

Dömötör Péter, 1647. Meszlen.

Dömötöry , l. Söptey.

Dőry István, 1678. (Armalista). - Dőry Ádám, 1790.

Dörögdy Ferencz, 1648. Merse. - Dörögdy Ádám, 1648. Magasi.

Dubniczky László, 1744. Monyorókerék.

Dubniczay János, 1758. Nemes-Dömölk.

Dugovich . Armalista család. Czimeres nemes levelének leirása a czimeres nemes levelek között található. E családból való Dugovich János vármegyénknek 1730-ban főjegyzője, Dugovich Mihály 1788-ban a vasvár-szombathelyi káptalan kanonokja, s Dugovich Imre e század elején esküdt, majd szolgabiró, táblabiró, s pandur-kapitány, ki mint ilyen messze vidéken nagy hirre tett szert. A családfa egy ágazata a következő:

Dukay András, 1648. Duka