F.

Fábján , Fábián. Ily néven több család fordul elő vármegyénkben. A felső- és alsó-eőri birtokadományos családok között is találunk Fábjánokat Ezek közül 1733-ban idősebb Fábján György és ifjabb Fábján György igazolták nemességüket. A felső-eőri Fábjánok közül való volt azon Mihály, ki Simonyiban lakott s kinek unokája Ferencz, 1792-ben Dunaföldváron élt. Ugyancsak a simonyi Fábjánok közül György 1795-ben Nemes-Apátiban, Zalavármegyében tartózkodott. 1751-ben Fábján Péter pápai lakos nyert vármegyénktől nemesi bizonyitványt. Ennek fia Pál volt. Simonyiból igazolták nemességüket 1733-ban még Fábján máskép Gerencsér András, János és György. - Fábján Ferencz, István, Mihály és Imre örökösei, valamint András 1733-ban Nagy-Zennyében, Fábján György 1733. Kámban, s Fábján Ferencz ugyancsak 1733-ban Beiczen élnek. Fábján Ferencz 1845-ben bődi birtokos. A bődi nemes Fábján családból származik Fábján Antal jelenleg bődi birtokos és Fábján Ignácz királyi törvényszéki nyugalmazott iroda-igazgató.

Fabianics Ignácz és József, 1838.

Fairant János, 1647. (Armalista).

Faith János, 1824. Felső-Eőr.

Falussy . 1595-ben bizonyos Falussy János deákról van emlités. 1653-ban Falussy Györgyöt Gutaházán találjuk. 1665-ben Falussy Miklós mint a vármegye főjegyzője s 1672-ben mint alispánja működik. Falussy Ferencz 1755-ben mint borosgödöri s 1767-ben mint sándorhegyi birtokos emlittetik. Hasonló nevüek azon a vidéken most is élnek, de azok egyszerü földmives emberek.

Farkas . (Gulácsi). Egykor kiválóan vagyonos család. A terjedelmes "Farkas-erdeje" tőle birja nevét. E családból származik gulácsi Farkas László. 1797-ben Vasvármegye alispánja, ki az 1797-iki nemesi fölkelés ben mint őrnagy vett részt. Farkas Károly senyefai birtokos 1861-ben a vármegye pénztárnoka volt. A többi, a vármegye területén élt Farkas-család igy következik: Farkas Mihály, 1637. Felső-Eőr. (Armalista). - Farkas Benedek, 1647. Nemes-Csoó. - Farkas Gábor, László (alsó-patyi lakosok). 1733. - Farkas Sándor, 1733. Kopács. - Farkas Mihály, 1733. Felső-Eőr. - Farkas Mátyás, Gáspár, György, Ferencz, János, másik János, János Györgynek fia, Miklós, István, 1733. Alsó-Eőr, - Farkas Imre, 1733. Andrásfa. - Farkas Miklós, 1743. Nemes-Hollós. - Farkas József, 1797-ben a nemesi fölkelésnél zászlótartó, s Farkas Gábor 1809-ben insurgens kapitány volt. De hogy ezek melyik Farkas-családhoz tartoznak, egyelőre meg nem határozhatom.

Francsics . A család ősi fészke Felső-Eőr és vidéke volt, honnan azonban nemcsak a vármegyében terjedt el, de egyes tagjai más vármegyékbe is átszármaztak. 1591-ben Francsics Péter Tarcsán vesz egy jobbágy telket. Ferencz 1593-ban Zalavármegyében, Miseri községben jut egy malom birtokába. 1596-ban Péter mint német-ujvári praefectus tünik föl. Fiai : Ferencz, István, János és Gáspár voltak. Talán ez a Péter volt az, aki 1600-ban Radván-Csencsen egy nemesi curiát vesz, s kinek nejéül Lehman Kordula emlittetik. 1604-ben Ferenczet találjuk Tarcsán. 1646-ban Péter, kinek neje Ostffy Zsuzsánna, Csöngén, István pedig ugyanazon évben Ondódon bir ingatlanokkal. 1649-ben Francsics Gáspár mint körmendi várkapitány szerepel. 1665-ben Francsics Ádám a magyar-nádaljai és alsó-csatár i birtokrészekre királyi adományt nyer. Francsics István 1669-ben a vármegye esküdtje s Nagy-Seében egy jobbágy telket vesz. 1672-ben Zsigmond és neje Ostffy Éva emlittetnek. Szent-Mártoni Francsics Ferencz 1688-ban Felső-Eőrött szántóföldet vesz. Nejéül Stefanits Judit emlittetik. Francsics Péter és neje Tallián Katalin 1696-ban Alsó-Eőrött curialis telket vásárolnak. Francsics Péter ezredes a Nádasdy-ezredben 1716-ban Mihályházán, Veszprémvármegyében vesz birtokot. Ugyanott 1730-ban valószinüleg egy másik Francsics Péter t a Dezseőffy-ezred ezredesét találjuk. 1732-ben Francsics Ferencz ezeredes Szalonakon házat vesz. 1733-ban Péter, Ferencz és Zsigmond vétettek föl a kétségtelen nemesek lajstromába. Francsics Farkas 1733-ban Simonyiból igazolta nemességét. Francsics János, Ferencz fia és Miklós unokája 1760-ban Tárkányba, Komáromvármegyébe, majd 1769-ben felső-eőri birtokát eladván, Somogyba : Nágocsra költözik. Ezen Jánosnak nemzedékrendjét levéltári s a család birtokában levő adatok alapján a következőleg állithatjuk össze:

I. József, aki 1795. Mártius 20-án Somogyvármegyében, Kéthelyen született, innen Tolnavármegyébe költözött. II. József, ki 1829-ben született, jelenleg dombóvári és görbő-belecskai birtokos, s Dombóvárott lakik. Fiai közül Bódog tengerész-kapitány, III. József tartalékos hadnagy és gazda. E család tagjai a felső-eőri előnévvel éltek. A vasvármegyei Francsics-ok közül még Zsigmond 1735-ben Győrvármegyébe. Téthre és Mérgesre, Francsics Ádám pedig, kinek neje Palothay Erzsébet volt, Sopronvármegyébe, Káptalanba és Vissre költöztek át. Amint e munka II. részében olvasható, a 17-ik században két felső-eőri Francsics-család is kapott külön-külön czimeres levelet. Francsics Péter pedig már 1573-ban nyert czimeres levelet, kinek nemzedékrendjét a következő tábla mutatja:

A czimerszerző Péter Puszta-Szent-Mihályon tiz egész sessiot kapott inscriptioképpen Batthyáni Boldizsár dunántuli generalistól és feleségétől Zrinyi Doriczától. Theophil evangelicus vallásu volt, s 1813-ban Egyházos-Rádoczon lakott. Fia : Sándor Bereghvármegyébe költözött, hol mint gazdatiszt élt. Péter és fiai a Batthyáni-család udvari emberei voltak.

Fejér Ferencz és György, 1744. Nemes-Dömölk. - Fejér János, Ferencznek fia ; 1744. Lovász-Patona, Veszprémv. - Fejér Zsigmond, 1709-ben insurgens főhadnagy.

Fekete István, 1733. Gutaháza, - Fekete István, 1733. Molnári.

Fellner András, 1802.

Fényes Benedek, 1733.

Ferber János, 1672. Pinkafő.

Fercsák János, 1741-ben insurgens kapitány.

Ferencz Péter és Pál, 1648. Nemes-Dömölk.

Fertagh (Meszleni) Osvald, 1596.

Festetich . (Tolnai. Nemes). A család nevét 1651-körül Fersztetich-nek is irták. 1651-ben Vasvármegye házat vesz Szombathelyen a kiskoru Festetich Pál édes anyjától, Bornemissza Orsolyától. E telken épült a jelenlegi vármegyeház nagyobb - napkeleti - része. A nyugati részt 1649-ben a győri püspök engedte át. Bornemissza Orsolyának három férje volt ; az első Skublics György, a második Festetich Pál, s a harmadik Ságody István. Festetich Pál - az ifjabb - 1713-ban táblabirónak emlittetik. 1741-ben Kristóf vasvári birtokos, egyuttal helytartótanácsos. Festetich József 1747-ben tábornok,1749-ben gróf, s ekként családját a mágnások sorába emelte. Károly még mint nemes 1760-ban lipárti birtokos. Ezeket, mint ismeretlenebb levéltári adatokat kivántam a nemes Festetich-ekről felemliteni. A grófi ág a szakmunkákban eléggé van ismertetve, s mindenki tudja, hogy "György", - a nagy, ebből a családból vette eredetét.

Festetich . (Gróf).

Fiáth Lázár, 1790.

Filep Mihály, Tamás, ifj. Mihály, 3-ik Mihály, 1733. Felső-Eőr.

Finta György, 1648. Csönge, - Finta, máskép Szabó István, Jánosnak fia ; 1733. Kisfalud.

Fridrich Benedek, 1754. Felső-Eőr.

Fodor János, István fia; Fodor György, Jánosnak fia ; Fodor István, Pálnak fia ; 1733. Felső-Paty. - Fodor István, 1744. Felső-Paty.

Foky Ferencz, István, József, Zsigmond és László, 1733 Rába-Hidvég. - Foky János 1744-ben alispán. - Foky Ferencz 1809-ben insurgens kapitány.

Forintos Miklós, 1604. esküdt-ülnök. - Forintos György, 1648. Nemes-Dömölk. - Forintos Károly, 1790.

Forján Miklós, 1647. (Armalista).

Forszter János-Erneszt, 1791.

Fölnagy máskép Nemes István, György, Bálint és Péter, 1733. Külső-Rákos.

Fügh György, neje: Sampt Zsuzsánna, fiai : Zsigmond, Mihály, József és György, leánya : Judit, 1727. Május 13-án hirdettetik ki III. Károly királytól nyert czimeres nemes levelüket a vármegyén. 1745-ben Fügh Mihályról van emlités. Fügh Károly, volt országgyülési képviselő s jelenleg kőszegi ügyvéd, e családban találja őseit.

Füleky Mihály, 1748. Meszlen.

Fülöp Márton, 1647. Nemes-Csoó. - Fülöp György és Mihály, 1733. Kocs. - Fülöp István, 1733, Keresztur. - Fülöp András és György, 1742. Nemes-hollós.

Für Mihály, 1733. Gutaháza.