G.
Gaiger . (Jobbágyi). A czimeres nemes-levelet, melyet e munka második részében ismertetek, 1595-ben Geiger Walther, János, másik János, és György kapta, kiknek családja, mint az okmány mondja, már korábban is birt czimerrel. Walther tábori postás volt, s ugy, valamint jelesen végzett küldetések által szerzett érdemeket. Az ifjabb János és György mint katonák a magyar széleken vitézkedtek. Évkönyveinkben a következő családtörténeti adatokat találom följegyezve: Gaiger György 1595-ben Dereskén és Döbörhegyen bir. 1601-ben a czimerszerző Jánosról s 1647-ben egy másik Jánosról van emlités, aki 1663-ban a vármegye főszolgabirája lesz. Előfordulnak még a következők : 1716-ban Gaiger Ádám, 1721-ben Sándor, 1725-ben Zsigmond vármegyei esküdt, 1733. János, Ádám, Zsigmond, Sándor, Antal és György, 1736. Tamás, 1742. Bálint, 1748. Farkas, 1759. László, 1760. Antal, 1767. József, 1768. Ignácz, 1781. Sándor, 1783. György, 1788. Ignácz, 1808. Ferencz, 1812. Antal, 1828. Károly. Gaiger Farkas az 1741-ki nemesi felkelés alkalmával zászlótartó, Ferencz pedig 1797-ben insurgens kapitány volt. A rendes katonaságnál is találunk Gaiger-okra ; igy Farkas és Sándor 1832-ben kapitányként viselték a kardot. Gaiger Benedek 1862-ben Rába-Hidvégen lakott, utóbb Szombathelyen mint ügyvéd működött, s ott is halt el. Huzamosabb ideig volt a nemesi pénztár pénztárnoka.
A család az idők folyamán több községben nyert részbirtokokra adományt Birtak a többek között Jobbágyiban és Rába-Hidvégen is. A család leszármazási táblájának egy részlete a következő:
Galambos , máskép Nádasdy György, 1733. Kis-Unyom.
Gallen János, Zsigmond, Ignácz és László, 1806. Niczk.
Gall , Gaál. (Alsó-Szilvágyi). Czimeres nemes-levelet Gall Tamás kapott 1625-ben, melynek ismertetése e munka II. részében olvasható. De a Gall-ok nemessége bizonyosan korábbi keletü, mert a vasvár-szombathelyi káptalan jegyzőkönyveiben már a 16-ik században ismételve találkozunk vasvármegyei Gall-okkal, akiknek nemességéhez szó nem fér. Tamás, a czimer-szerző, Váthon lakott. Fia és unokája mindenik Miklós, hasonlóan Váthon. De az unokának fia : András, ki korábban Váthon lakott, 1717-ben már Alsó-Szilvágyon tünik föl, hol a mondott évben, több birtokos társával, az alsó-szilvágyi részbirtokra III. Károlytól királyi adományt nyer. Andrásnak gyermekei közül György ügyvéd s a vármegye táblabirája volt. Ennek fia : László 1781-ben Somogyvármegyébe költözött, s házasságra kelvén vizeki Tallián Máriával, ott családot alkotott. A vármegyének első alispánja volt, s érdemeiért a kir. tanácsosi méltóságot nyerte. Fia : József főbirája, s ennek fia : Alajos főjegyzője volt Somogyvármegyének. Alajos unokája : II. János jelenleg kaposmérői birtokos.-Lászlónak, az alispánnak testvére : II. György megváltván testvéreitől a család által birt gyórói birtokot, Vasvármegyéből Sopronvármegyébe költözött át. Házasságra 1784-ben lépett felsőszopori Nagy Tereziával. Fiai közül József 1786-ban született, s a kőszegi kerületi táblabirája volt. Másik fia : Sándor mint körmendi esperes hunyt el. III. László, aki 1803-ban született, Sopronvármegyének főbirája, majd alispánja volt. Gyermekei közül Kornelia (sz. 1842.) Sopronban lakik, Sándor (sz. 1844.) korábban szolgabiró, jelenleg kapuvári ügyvéd, Máriának férje: Reichenhaller Béla lovag, sopron-városi főjegyző. A család nemzedékrendje a következő:
E néven fordulnak még elő, de kiknek összeköttetését kimutatni nem sikerült, a következők : Gall Ubul mester (Magister Ubul de Gallo) Vasvármegye alispánja, 1376. - Gaal (Kereki) Ferencz, 1610. (Armalista). - Gall Mihály, 1647. Meszlen. - Gall János, György és István, 1733. Felső-Eőr. - Gaál János, 1832-1836. vasvármegyei főszolgabiró. Ez valószinüleg az alsó-szilvágyi Gaálok közül.
Gálos Dániel és Sándor, Sándornak fiai ; Gálos István és József, Ferencznek fiai ; 1733. Bőd.
Gancs Mihály, András, János és István, 1733. Alsó-Mesteri.
Gángoll István és György, 1733. Nagy-Zsennye. - Gángoll Mihály, Mátyás, Miklós, András és Márton, 1733. Felső-Eőr. - Gángoll Mátyás, 1733. Alsó-Eőr.
Gara György, 1647. Kőszeg.
Garabont János, 1647. Füztő.
Garay István és János, 1733. Kocs.
Gasztonyi István, 1595.
Gáthy István, 1822.
Gazdagh Fülöp, 1641-ben a vármegye főjegyzője. - Gazdagh György, 1647. Kőszeg.
Glaser , l. Muray.
Gyák , máskép Nagy Mihály, 1609.
Gyalókay Ferencz és János, 1747. Pápa, Veszprémv.
Gyarmathy Márton 1599. alügyész, - Gyarmathy Márton, 1600. vármegyei főszolgabiró ; neje : párisi Bátsmegyey Erzsébet. - Gyarmathy János, 1793. Nemes-Dömölk.
Gellyén Ferencz, 1648. Gutaháza.
Gencsy Györgyné 1647. Nemes-Csoó.
Geödőcz Ferencz, 1733. Felső-Eőr.
Gérczey Lajos, 1647. Bőd. - Gérczey Ferencz és Zsigmond, 1733. Gércze. - Gérczey István, Ferencz, 1733. Gércze,
Gerecs István, 1822. Vindornya-Lak, Veszprémv. - Gerecs István, 1823. Rum.
Geréczy Mátyás, Antal fia, 1598. Bir Hidvégen, Molnáriban és Andrásfán.
Gerencsér György, 1647. Meszlen. - Gerencsér máskép Magyar Ferencz, 1844. Szántó, Tolnav. - Gerencsér, l. Fábián.
Gergócz Ferencz, 1600.
Gergye Mihály, 1733. Tana.
Gerőcs János, 1735. Gyömrő.
Gersey András, István és Ferencz, 1733. Karátfölde. - Gersey Mihály, 1752. Szent-László, Zalav.
Grebenits András, 1648. Meszlen. (Armalista).
Gyeli Pál, 1733.
Gindl Károly, 1790.
Griller Gergely, 1697. (Armalista).
Grimm Ferencz, 1677. (Armalista). Grimm Mihály, Kristóf fia, 1733. Dobra. (Muraszombati járás).
Gyrolt János, 1439. Söpte és Szilvágy.
Goda Ferencz és Gergely, 1648. Izsákfalva.
Gógán János, 1647. Dömötöri.
Golenits János, 1802. Felső-Szilvágy.
Golubits János, 1680. (Armalista).
Gombás János, Istvánnak fia, 1733. Kolta. - Gombás Mózes, 1821. Pápa Veszprémvárm.
Gombos János, Bálint, Benedek, Ádám. Imre, 1733. Karátfölde. - Gombos János, 1741. Sárfi-Mizdó.
Gombossy Márton, 1647. (Armalista). - Gombossy János,1733.
Gomerácz György, Péter, János, 1599. (Armalista).
Gorup János, 1647-ben a vármegye főjegyzője. - Gorup Imre és János, 1672.
Gorzó József, Mihály, Ferencz, 1836. Szombathely.
Goszthony , Gosztonyi, Gasztonyi. Háromféleképpen is találom irva, de az ősi forma bizonynyal a Goszthony. Gasztonyi István 1595-ben a vármegye birtokos nemesei között foglal helyet. Keserü István 1597-ben a Gosztonyi család nevében tiltakozik Bakó Gergely ellen a miatt, hogy ez utóbbi Gosztonban halastavat akar venni és ásatni. A Goszthonyak tehát 1597-ben gosztonyi birtokosok voltak. 1733-ban Gosztony Péter, László és József, salfai lakosok, mint ismert, régi nemes család tagjai vétettek föl a vármegye kétségtelen nemeseinek lajstromába. E családból származik Goszthony Mihály budapesti ügyvéd s Szapáry Géza gróf jogtanácsosa. De ugy tudom, hogy a családnak ivadékai még vármegyénkben is élnek.
Goth János és Zsigmond, 1784. Nemes-Magasi.
Gothard . (Herényi). 1715-ben Julius 15-én kapott czimeres nemes levelet Gothard Mihály és annak két fia: György és Ferencz, mely Vasvármegyének 1716. Május 20-án tartott közgyülésén kihirdettetett. A család a két fiu után csakhamar két részre oszlott. Ferencz a herényi, és György az egyházos-hetyei ágot alapitotta. Herényt és Egyházas-Hetyét Pálffy Miklós nádornak 1720-ban kelt adomány-levele alapján birták. A család tagjai közül a következőket találom följegyezve: 1730. Ferencz Herényben, 1752. István, 1771. Ferencz Herényben, 1780. István, 1820. Mihály és Ferencz, 1831. István Hetyén. 1833. Ferencz, és 1835. ifju István. -- Gothard Mihály 1832-ben, és István 1835-ben a vármegye táblabiráinak sorába emeltetett. Gothard Ferencz 1832-ben a Hugonay-árvák gondnokságát viselte. Ifjabb Gothard István 1846-ban a nemzeti muzeumnak egy érdekes kővé vált gombát ajándékozott. Ennek az Istvánnak a fia Jenő a csillagász, tudós társasági tag, és Sándor a Ferencz-József rend tulajdonosa, jeles gazdasági iró és a vasvármegyei gazdasági egyesület igazgatója. A herényi ág leszármazási táblája ez:
A czimeres nemes-levél levéltárunkban nincs meg. Azonban a család egyik tagjának szives közlése folytán azt a következőkben ismertetem : kék udvarban zöld téren szaladó szarvas, szájában szalag vagy zsinór, melynek egyik végén kulcs, a másikon egy könyv lógg alá. Sisakdisz a növő szarvas. Foszladék: jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös.
Gyolcsics János, 1599.(Armalista).
Gödör József, 1831. Szendi, Komáromv.
Gödörházy György, 1733. Váth.
Gömbös István, Jánosnak fia, 1733. Jákfa. - Gömbös István, Györgynek fia, 1733. Tana. - Gömbös István és Zsigmond, Tamásnak fiai, 1733. Kőszeg. - Gömbös Tamás, 1733. Kemenes-Szent-Márton. - Gömbös Antal, 1797. insurgens kapitány, - Gömbös János, 1824. vármegyei főszolgabiró.
Göndöcz Ferencz, 1817. Paty és Szombathely.
Görögh János, 1733. Hetye. - Görögh Péter, 1733. Gércze. - Görögh Mihály, 1733. Kocs.
Gyöke Imre, 1733. Molnári
.Gyömörey . Ez a család Zalavármegyéből, Gógánfáról szakadt át vármegyénkbe Gyömörey Györgygyel, aki dömötöri birtokos lett. Fia: Károly, Vidos Teréziát birta feleségül. Bemutatok egy részletet ezen Gyömörey-ek családi fájáról
:
Győr Gergely, 1676. (Armalista).
Győre György, 1647. Meszlen. - Győre Márton, 1758. Acsád.
Győrfalvay Urbán, 1597-ben kámoni lakos. - Győrfalvay Péter, 1733. Kis-Pöse.
Győrffy (Rádóczi) János, 1485. Vasvármegye alispánja. - Győrffy Pál, 1599. a Rába-átjárások bevonására biztosul választatik. - Győrffy András, 1672. vármegyei főszolgabiró. - Győrffy (Telekesi) Lajos, István, András utódjai ; János, Gáspár és másik János, 1733. - Győrffy Menyhért, Zsigmond és László, 1733. Balogfa.
György István, 1757. Acsád.
Györgyffy István, Ferencznek fia, 1733. Dömötöri.
Győry Péter 1656 -1662. vármegyei főszolgabiró. - Győry Pál, 1833. Nemes-Magasi.
Györike Albert, 1648. Boroczszeg.
Györkös János, 1733. Hidegkut.
Györögh György id., György ifj., Márton, Mihály fia ; másik Márton, 1733. Alsó-Eőr. - Györögh János, 1733. Boroczszeg.
Győrváry , máskép Mozsár Bálint, 1610. Győrvár (Armalista).
Guary . (Guari és felső-szelestei). Egyike régibb nemes családjainknak. A Ják nemzetségből a következő családok eredtek : a Niczky-, keményegerszegi Kemény- és a Szelestey-családok. A Szelestey-családból pedig a Guary-család vált ki. Ismert első őse a családnak: Domonkos, még Szelestey néven szerepel, nemkülönben ennek fia : Gábor és unokája Miklós is, de Miklós fia : Ferencz már Szelesteinek, Gosztonnak és Guarynak iratik. A Szelestey-Guaryak ős birtoka Felső-Szeleste volt, mely község nevét azután előnévül meg is tartották. A családra vonatkozó levéltári adataink a. következők: Guary Pál 1595-ben tiltakozik Tarródy Katalin Guary János özvegye ellen, ki másodszor Hollósy Serafinhoz ment feleségül, s kivánja, hogy Tarródy Katalin gyermekei gondnokságáról lemondván, s a jegybért felvevén, első férje javait bocsássa vissza. Ugyancsak ezen Guary Pált bizta meg 1598-ban a vármegye, hogy a török fogságba került Bakacs Sandrinus és Pogán Zsigmond kiváltására megszavazott segély-összeget szedje be. Guary Miklós 1614-ben főszolgabiró. 1631. és 1639-ben ismét Miklósról találunk emlitést. Ez a Miklós egy közgyülésen oly sértéssel illette a főispánt, hogy e sértés főbenjáró véteknek találtatván, Guary Miklós mint ilyenben vétkes marasztaltatott el. Utóbb azonban megkövette mind a főispánt, mind a vármegyét, s a dolog abban maradt. Az ezen ügyre vonatkozó eredeti királyi parancsolat s egyéb iratok a család levéltárában vannak, de az esetről jegyzőkönyveink is megemlékeznek. 1675-ben Guary Lajos, s 1693-ban László, 1720-ban Gábor, 1779-ben ismét Miklós kir. ta-tanácsos,1805. Miklós és János, 1811. Miklós táblabiró és kir. udvarnok, 1831-ben Miklós kir. asztalnok s 1832-ben Károly táblabiró ; 1841-ben Miklós vármegyei esküdt. Guary János 1809-ben vármegyei aljegyző volt, s ugyanekkor a nemesi felkelő seregnél mint kapitány szolgált. Birt a család számos helyen, nevezetesen a többek között Guarban, Szent-Györgyön, Felső-Szelestén, Vas-, Csánigon és Bűüben Sopronvármegyében, Remetén Somogyvármegyében, Pinnyén, Röjtökön, Vághon, s R.-Sömjénben. A család igy származik le:
Gubanóczy György és Márton, 1733. Málnás.
Gueth Kristóf, Kelemen és Miklós, 1599. (Armalista).
Guoth Sándor, 1797. insurgens főhadnagy.
Gusics , Guzits, Gussich. (Sorki-Kisfaludi). Gusics János többekkel adomány-levelet nyer III. Károly királytól 1719. Május 19-én a sorkikisfaludi birtokra. A család egyik ága Somogyvármegyében is virágzik. Ennek nemzedékrendje a következő:
Gutta Pál, 1648. Gutaháza.
Gludovácz József, 1790.
Grubics Simon, 1797. insurgens alhadnagy.
Grueber József, 1815. Héraháza.
Gyura Mihály, 1648. Boba.
Gyurkovics Mátyás, 1649. (Armalista).