J.

Jagasits . Czimeres nemes-levelét III. Károly királytól 1715. Julius 28-án nyerte Jagasits László, kinek fia hasonlóan László, 1776-ban zalavármegyei esküdt. Ennek testvére volt József, ki még Zalavármegyében lakott, de ezen Józsefnek fia Ignácz Vasvármegyébe költözött át és 1805-ben mint a sárvári urodalom ügyvédje működött s 1810-ben a vármegye táblabirája is lett. Ignácznak a fia Alajos, ki előbb a magyar testőrző seregnél szolgált, azután pedig Temesvármegyébe Lippára került sóstisztnek. Sándor, Alajosnak testvérje, Veszprémvármegyében tiszteletbeli aljegyző, de 1843-ban már Kopácsy József esztergomi primás titkárja volt. A nemzedék rendet tehát eddig a következőleg lehet össze állitani.

Jagasits Antal 1847-ben söptei birtokos, valószinüleg szintén Ignácznak volt a fia. Antaltól származott Kálmán, 1871-ben a vármegye al- majd főjegyzője, ki utóbb katasteri igazgatóvá neveztetvén ki, főjegyzői tisztjéről lemondott.

Jakab Mihály, 1647. Nemes-Csoó. - Jakab P á l 1675-ben főszolgabirói tisztet viselt. - Jakab Ádám, Mihály és György, 1758. Nemes-Dömölk. - Jakab István, 1784. Gércze.

Jakabffy Bálint, 1733. Kolta.

Jakabházy Balázs, 1596. jakabházai lakos. Kihalt család.

Jáky , máskép Kis György, Mátyás, ifju Mátyás. 1733. Alsó-Eőr.

Jaklits István, 1648. Kőszeg. - Jaklits Ferencz, 1649-ben a vármegye főszolgabirája volt.

Jakovits P á l, 1550. Vasvármegye alispánja.

Jankó György, 1661. (Armalista). - Jankó Ádám, Ferencz és ifju Ferencz, 1733. Vönöczk. - Jankó Antal, 1755. Acsád Veszprémv. - Mihály, 1756. Győr, Győrvárm. - Péter, 1756. Vönöczk. - Gergely, 1756. Orosháza, Békésv. A család nemzedékrendje, néhány izen, igy állitható össze.

Az idősebb Jankó Péternek volt a fia azon Jankó Gergely, aki vármegyénkből Békésvármegyébe szakadott s 1756-ban Orosházán lakott. Az ő utódjai azon Jankó György és Jankó István, kik jelenleg is Orosházán laknak és birnak.

Jánossa András, Mózes, ifju András és Ádám, 1733. Vönöczk.- Jánossa Andrá s és Péter, 1733. Söpte.

Jánossy Gergely, 1595. - Jánossy Mihály, 1733. Vönöczk.

Jansó Mihály, 1733. Kisfalud. - Jansó Ferencz, 1755. Alsó-Bük.

Járffás Ferencz, 1595.

Járy Miklós, 1648. Szombathely.

Járossy András, 1784.

Jelencsits . A czimeres nemes-levelet III. Károlytól 1715-ben Jelencsits Miklós kapta. Valószinü, hogy a család már az előtt is nemes volt, mert Jelencsits Miklóst már 1714-ben a vármegye esküdtjei között találjuk. Szerepelnek : 1720-ban János, 1732-ben István, 1757-ben Antal, 1785-ben József és 1784-ben János. 1812-ben a család egyik érdekes tagja tünik föl Jelencsits János személyében. Ez a János mint irnok kezdte pályáját a vármegyénél, később al-, utóbb főpénztárnok (perceptor) lett, 1812-ben pedig helyettesités utján a vármegye alispáni székébe ült. 1795-ben Jelencsits Ignácz nevét olvasom. A Jelencsits-ek Péteriben voltak birtokosok.

Jenese István, 1744. Velemér. - Jenese János és Péter, 1744. Nagy-Rákos.

Joó . (Kaszaházi). Régi nemes és előkelő család. A 16-ik században már virágzott. 1595-ben Zrinyi György tiltakozik, hogy Joó János, László és P á l testvérek a körmendi várat megvegyék. De valószinüleg mégis megvették, mert ugyanakkor Joó János kijelenti, hogy csak ugy türi meg Körmenden a nemeseket, ha a vár körül a jobbágymunkát ők is végzik. Ugyancsak 1595-ben Paxi Benedek panaszt emel Joó János nevében a vármegyén a miatt, hogy Széchy Tamás és Poppel vármegyebeli fegyveres hadai a Joó-javakra mint rablók ütnek. Körmendet a Joó-k előtt Erdődy Tamás és Péter birták. Joó László 1602-ben a vármegye alispánjává választatik. Ez a Joó László volt a meggyilkolt Chemethey István egyik veje. Ő követül küldetett sógorával: Batthyáni Farkassal a királyhoz, hogy azt a vármegye hűsége iránt megnyugtassa. 1604-ben alispáni hivataláról lemondott, 1609-ben valószinüleg ugyan ezen Joó László mint királyi adórovásoló (dicator) szerepel. - Joó Mátyás, 1612. (Armalista).

Jobbágyi . A czimeres nemes-levelet Jobbágyi János kapta II. Mátyás királytól 1610-ben. A család tagjai közül 1726-ban Zsigmond él. Ugyan ezen Zsigmond 1737-ben a portás nemesek közé iratik,s ugyanekkor alszolgabiróvá neveztetik ki. Élnek még 1738-bon Imre, 1753-ban András és 1767-ben György és János. Jobbágyi György 1754-ben Rohonczon lakik. 1799-ben Jobbágyi Mihály perrel bizonyitja nemességét a vármegye törvényszéke előtt. A család nemzedékrendje néhány izen át a következő:

Jókay János, 1733. Nárai.

Jordánszky Gábor, 1803. Őri-Szent-Péter.

Jósa . E néven több családot ismernek évkönyveink. Azon Jósa család, mely a "Nagy-Bányai" előnevet használta, puszta-csói birtokos volt. Ezek közül József, kinek neje Sibrik Anna vala, 1829-ben Vas vármegye táblabirái között foglalt helyet. Rudolf 1842. puszta-csói birtokos, mint nagy zenebarát volt ismeretes. Fia: Kornél budapesti lakos a közelebbi években egy nemes hölgy-alapitvány létesitésével foglalkozott. Kemenes-Szent-Mártonban laktak 1728-ban Jósa Ferencz, 1750-ben Zsigmond és 1836-ban Zsigmond, János és Ferencz. Találkozunk még 1756-ban István és 1766-ban Benedek nevével. 1813. Jósa Pál és neje : Kelemen Katalin s Erzsébet nevü lányuk, kinek férje Pozsgay János volt, Mersén laktak. Istvánt 1820-ban Egyházas-Szecsődön találjuk.

Joszt Mátyás, 1733. Felső-Eőr.

Juchics Mátyás, 1649. (Armalista).

Jugodits György és Ferencz, 1714. Mártius 4. (Armalista).

Jugovits , máskép Miskey István, 1812. Zsédeny.