M.

Madarász József, 1836. Dömölk.

Magassy . (Magasi). Magassy Péter, András fia, a 15-ik század elején gersei Petheő János udvari embere volt. Ennek fiával Lászlóval, ki 1427-ben Vasvármegye főispánja vala, részt vett Péter Zsigmond királynak cseh- és morvaországi táborozásaiban, s ott kiválóan kitüntette magát. Ezen érdemeiért Zsigmond királytól 1427-ben adományt nyert Magasi községben négy vagy öt telekre, mely telkek, az adománylevél szavai szerint, valaha Péter nagy atyjáé és testvéreié voltak, melyeket azonban azon időben Magassy Miklós fiai : István és Tamás s ezek fiai és testvérei birtak. 1606-ban László szolgabiró, s 1666-1672-ben Miklós főszolgabiró volt. 1720-ban Miklós, 1721-ben Mózes, 1722-ben János, 1724-ben Péter él. 1733-ban Magassy István, Mózes, Miklós, János és Mihály nemes-magasi és Magassy Miklós kemenes-szent-mártoni lakosok igazolták nemességüket. 1759-ben Ádám, 1773-ban Ferencz, 1785-ben György és 1812. Sándor és Lajos nevével találkozunk. A család törzse már régi idő óta az evang. egyház hive, de van egy ága, a melyik katholicus. Ennek a története a következő : Magassy Miklós 1733-ban nemes-magasi lakosnak hat gyermeke volt. Ezek egyike : Pál egy alkalommal vizet akart huzni a kutból, de a horgot egy német katona, ki történetesen a kutnál volt, nem adta át neki. Pál a horgot a katona kezéből kikapván, azzal ugy fejbe csapta, hogy a katona rögtön életét vesztette. Pál ekkor bujdosásra vette a dolgot és Pesten a szijgyartó mesterségre adván magát, katholicussá lett, vezeték nevét Szijgyártóra s keresztnevét Tóbiásra változtatta, hogy reá ne ismerjenek. Még rokonai elül is mindig bujdosott. Idővel Szombathelyre vetődvén, itt megházasodott s a mesterségét üzte. Nemzedékrendje az 1733-ban élt Miklóstól kezdve a következő:

Az itt megnevezett Antal körmendi iskola-tanitó volt. Fia: hasonlóan Antal, nyugalmazott kir. telekkönyvvezető. Az evang. ágból Magassy Elek jelenleg kir. törvényszéki biró Szombathelyen.

Magdus Sebestyén, 1650. (Armalista).

Magyar (Melléthei) Miklós, 1405. Vasvármegye alispánja. - Magyar Mihály, 1647. Besenyő. - Magyar Péter, 1679. (Armalista). - Magyar Boldizsár, István, János és Ferencz, Györgynek fiai, 1733. Seregélyháza. - Magyar Péter, 1733. Bőd. - Magyar, l. Gerencsér.

Magyaróssy Ádám 1673-1682. főszolgabiró. - Magyaróssy Ferencz, 1733. Benkeháza. - Magyaróssy János és Mátyás, 1733. Jobbágyi.

Mayer György, 1649. (Armalista).

Mayr József, 1795. (Armalista).

Maisa László, 1647. Füztő. -- Majsa László és Mihály, 1733. Kopács.

Malik (Szent-Péteri) Ferencz, Károly, 1733

Maráczy László, 1595.

Márffy József, László, György, 1733. Márffy Ferencz, 1733. Tőttős.

Marich István, 1754. Barkócz. - Marich János, 1754. Seregháza.

Mark . Vagyonos előkelő család volt a 16-ik század végén. Birt Káldon, Izsákfán, Galsán, Giczen sat. Mark János 1595-ben mag nélkül elhalván, birtokaira a Hosszutóthy, Nádasdy, Sitkey, Uky, Káldy és Dömölky családok, Choron Anna, Liszthy Istvánné, tartottak igényt.

Markály Ádám, 1733. Kopács.

Markovics János, 1826.

Márkus János, 1741. Nemes-Magasi.

Marocsics Miklós, 1598.

Maróthy . A családból Mihály 1597-ben pápai várkapitány volt. Őt egy alkalommal megkereste a vármegye, hogy ne kényszeritse vármunkára a vármegye lakosait, mig csak az iránt felsőbb helyen nem határoznak. A vasvár-szombathelyi káptalannak egy 1657-ben kelt okirata nemes Maróthy Miklósról emlékezik, kinek neje Horváth Erzsébet volt. 1717-ben Maróthy Ferencz Meszlenben lakik. Az 1733. évben Maróthy Zsigmond czomaházi lakos igazolja nemességét. 1763-ban Maróthy Ferencz és 1770-ben Maróthy Imre ikervári lakos nevével találkozunk. 1832-ben Maróthy Antal-Sándor, s 1835-ben Maróthy László és ifjabb László Vasvármegyétől nemesi bizonyitványt nyernek. Maróthy László jelenleg a kis-czelli járás főszolgabirája. A családi leszármazási tábláról a következő részletet mutathatom föl:

Martinkovics József, 1797. insurgens főhadnagy. - Martinkovics Lajos, 1803.

Marton Gergely, 1647. Meszlen. - Marton János, Mihály fia; 1733. Szent-Kereszt. - Marton Péter, Mihály, és József, 1733. Keresztur. - Marton Ferencz, 1750. Nemes-Szalók, Veszprémv. - Marton István, 1809. insurgens hadnagy, 1813. főszolgabíró.

Martonfalvay György, 1689. főszolgabiró.

Mátyás Ferencz, György, 1648. Kisfalud. - Mátyás Benedek, Mátyás György és Ferencz, 1733. Kis-Falud.

Mazaly István, 1761. Rába-Doroszló.

Mecséry . A Mecséry család első imert őse Mecséry Imre, aki 1656. körül élt, nemes-hallósi birtokos, és a körmendi várőrség vajdája volt. Tőle a család, levéltári adataink szerint, a következőleg származik le:

A tábla 2. izén álló I. István Kőszegen lakott, s 1697. Martius 20-án nemességi bizonyitványt nyert Vasvármegyétől. Sámuel, Imre, és Ferencz, II. István fiai, továbbá: József János, Zsigmond, és Dániel III. István fiai, kőszegi lakosok, 1769-ben igazolták nemességüket. Sámuel fia: Dániel-János, Pozsonyban született 1764-ben, (anyja pozsonyi lány volt), de Kőszegen nevelkedett s utóbb Szentesre, majd Hód-Mező-Vásárhelyre költözött. Fia : Dániel azonban még Szentesen született 1795-ben. Ferencz fia: II. Ferencz mosonyi lakos volt. József, Pozsonyban ügyvéd. Talán ennek testvére volt azon Mecséry János, báró, kit 1825-ben Eszéken találunk, s ki a Maria-Terézia és az orosz Anna-rend keresztjét birta, cs. kir. kamarás és az 51. számu gyalogezred tulajdonosa volt. József legifjabb testvére: Dániel a katonai pályára szentelte magát, s mint a Maria-Terezia-rend keresztese báróságot nyert. Ága azonban már fiában, Károlyban kihalt.

Mecséry István, 1733-ban Nagy-Csömötéről igazolta nemességét. Valószinüleg ez volt a táblán álló II. vagy III. István. Mecséry Lajos 1809-ben insurgens főhadnagy volt.

Csergheő (Siebmacher) I. Istvánnak még egy Ádám fiát is tudja, kinek neje Madocsányi Mária s fia Lajos, lett volna, de erről az Ádámról, mint I. István fiáról, levéltári forrásaink nem emlékeznek. Egy ága a családnak Győrvármegyébe is átszármazott. Egy Mecséry Dániel 1837-ben Vasvármegye táblabirája volt.

A Mecséryek nemesi ága a "Mecséri" előnevet használja, s a következő czimerrel él: kék udvarban leveles királyi korona, azon kettős farku növő oroszlán, fején koronával, s két első lábával koronát tart. A sisak koronáján a vért oroszlánja. Foszladék mindkét oldalon arany-kék.

A család bárói ága a „Csoóri" előnevet használja, s czimere is egészen külömböző a nemesi ágétól.

Medgyessy . (Medgyesi). Régi nemes család, melynek ősi fészke a vármegyénkben Medgyes község volt. 1595-ben Medgyessy Bálint és 1698-ban ismét Bálint emlittetik. 1724-ben Ádám, és Boldizsár. 1733-ban ezek és József és György örökösei igazolták nemességüket. Medgyessy Imre ez időben Guarban tartózkodott. Élnek még e családbál 1736. Antal, 1773. Lajos, 1777. István, 1783. Péter. Antalnak fia és Gáspárnak unokája: György 1793-ban napidijas volt a vármegye irodájában, de Sigray Károly somogyvármegyei főispán magával vitte és esküdté tette. 1794. István a vármegye főügyésze. 1808-ban László szolgabiró vállik meg ősi fészkétől, Medgyestől, mint maga mondja: „atyafiainak ellene mindennap gyakorlott törekedései miatt." Medgyessy Lázár 1809-ben insurgens alhadnagy. 1810. Lázár és Lőrincz, 1822-ben Ferencz s 1829-ben Mihály él. Medgyessy Ferencz 1840-ben a Viczay-grófok ispánja volt Lóson.

Megyeri . A családból l595-ben Pál, Gáspár és Imre élnek. Pál 1598-ban az országos határigazitó bizottság tagja lesz; 1601-ben protonotarius és ugyan abban az évben nagy lelkesedéssel a vármegye főjegyzőjévé választatik. 1602-ben, majd 1604-ben az országgyülésen képviseli vármegyéjét. Tevékeny élete 1606-ban ért véget. Megyeri Imre 1605-ben Sopronvármegyében Darufalván (Draspurk, az iratokban) is birtokos. Ugyan ő 1609-ben a falvak határait megigazitó bizottságnál mint királyi biztos működik. 1639-ben Mihály él. Jakab 1643-ban határigazitást kér Jákfalva, Terestyénfalva, és Tapaszfa között. Tehát e községek egyikét birta. 1732-ben Megyeri Erzsébet s 1830-ban Mátyás neve fordul még elő.

Menczigár Balázs, 1676. (Armalista).

Mendely István, 1647. Meszlen, - Mendely János, és István, 1767. Bögöt. - Pál, 1767. Bozzai, - Ferencz, János és István, 1767. Meszlen.

Mersich Benedek, 1733. Kisfalud.

Merth István, Mátyás és György, 1733. Felső-Eőr.

Meskó Ádám, 1668. vármegyei főjegyző.

Mester Mihály, 1648. Kolta.

Mesterházy . (Mesterházi). Czimeres levelet Mesterházy Bálint deák, András fia kapott 1436-ban Zsigmond királytól. Az okmány ismertetése a II. részben olvasható. 1440-ben Erzsébet királynő pallosjogot ad a családnak ugy, hogy azok azt sopron- vas- és moson-vármegyei javaikon gyakorolhassák. A család tehát már 1440-ben vasvármegyei birtokos is volt. A 17-ik században Mesteriben birtokosok. A vármegyénkbeli Mesterházy-ak közül a következők fordulnak elő évkönyveinkben: 1711-ben János. 1721-ben Pál, 1723-ban András. 1724-ben György, 1730-ban Bernát, 1731-ben Ferencz. 1733-ban Mesterházy György, ifjabb György, János nemes-magasi, András örökösei alsó-mesteri, István és Ferencz bődi lakosok, továbbá Ferencz, István, János és Pál örökösei igazolták nemességüket. Éltek még: 1735. Péter, 1737. Miklós, 1739. Mihály, 1769. László, 1772. Sándor és Gábor, 1784. József, 1811. István, 1813. László, 1816. József. 1817. Mihály, 1821. Ferencz, 1825. Lajos s 1833-ban Dániel és József. Mesterházy Gyula 1861-ben vármegyénknél szolgabirói tisztet viselt. A család nemzedékrendjét az alábbiakban adhatom:

Mészáros Jakab, 1648. Szombathely. - Mészáros István, 1657. (Armalista). -- Mészáros János, 1733. Kocs.

Meszlényi . (Meszleni). Tősgyökeres vasvármegyei család, mely innen több vármegyébe, nevezetesen Fehérvármegyébe is átszármazott. Nevét bizonnyára a vármegyénkben található Meszlen községtől vette. Mészleny Benedek 1596-ban felmentetik a hadbemenés kötelezettsége alul, mert két háza leégvén, amugy is nagy kárt szenvedett. 1599-ben tüzkárai miatt még adóhátralékai is elengedtetnek. 1600-ban Meszlenyi Urbanus deákot a vármegye a Kőszegen telelő vallonok mellé élelmezési biztossá nevezi ki, 1602-ben pedig 1 forint napidijjal azon munkások vezetőjéül rendeltetik, akik a vármegyéből Székesfehérvár megerősitésére küldettek. Talán ekkor is szerették meg a Meszlenyiek Fehérvármegyét! 1646-ban Pétert találjuk, aki Vasvármegyének főügyésze volt. Meszlényi, vagy mint maga írta magát: Meszleni Benedek, ki a „guari" előnevet használta, 1646-ban alispánná választatott. Egy Meszlenyi Benedek, valószinűleg az alispán, 1652-ben mint péterhegyi (petróczi) birtokos emlittetik. A család nevét viselik: 1672-ben Sára, 1682-ben Mária, Erzsébet és É v a. 1710-ben még Jánossal találkozunk e néven. E családból származott Meszlényi Zsuzsánna, Kossuth Lajos hitvese.

Mesznil . E családból József, 1790-ben nyert honfiusitást. Victor vármegyénkben Bakófán birt és 1861-ben rövid ideig a vármegye alispánja volt.

Mészöly Ignácz, 1872. Ostfi-Asszonyfa.

Mike Benedek, 1733. Felső-Mesteri.

Mikefalvy Mihály, 1647. Szombathely.

Miklós Márton, 1647. Meszlen. -- Miklós István, András és György. 1733. Rohoncz. - Miklós János, 1733. Felső-Eőr. - Miklós András, 1733. Alsó-Eőr.- Miklós Mihály. Mátyás és György, 1733. Eőri-Sziget.

Mikula János és István, 1733. Mátyásdomb.

Milley András, 1595. -- Milley Menyhért, 1733. Német-Sároslak.

Milonovits György, 1662. (Armalista).

Miskey , l. Jugovits.

Mizlay Dávid, 1762. Simonyi.

Mlinarich . A család egykor előkelőbb nemes családjaink sorában állt, s tagjai közül többen viseltek magasabb közhivatalt is. Igy Mlinarich Pál 1724-1735. s Mlinarich Péter 1742-ben a vármegye főszolgabirái voltak. Mlinarich Pál 1742-ben a vármegye alispáni székébe emeltetett. 1719-ben Mlinarich György, 1784-ben Sándor és 1824-ben Miklós fordulnak még elő. Birt a család a muraszombati járásban, nevezetesen Halmoson

Mohos Antal, 1773.

Molnár János, 1647. Meszlen. - Molnár Benedek, 1689. (Armalista). - Molnár János, 1733. Gutaháza. - Molnár István, Mihály, Ferencz, János. 1733. Jánosháza. - Molnár Ferencz, 1733. Kocs. Molnár István, 1755. Gyöngyös, Hevesv. -- Molnár, l. Czupi.

Moráczy László, 1826. Vaspör, Zalav.

Moór . Az eőri nemesek közé tartozó család. Moór György 1731-ben Brezóczon lakott. Az 1784. évi nemesi összeirásban Moór János alsó-eőri lakost találjuk, s 1838-ból Moór József neve emlittetik. E családból vette eredetét Moór Anna, a magyar nemzeti szinészet uttörőinek egyike, a mult század végén.

More Antal, 1838.

Móricz András, 1647. Nagy-Zsennye. - Móricz István, 1733. Gutaháza.

Mosár János és másik János, 1733. Karátfölde. - Mosár, l. Győrváry.

Mozgay Lajos gazdasági gyakornok Erdődynél Vasvármegyében. - Mozgay Mihály, 1831. Tapolczafő, Veszprémv.

Mozel (Mozeli) Károly, 1817. Szolnok.

Muray , előbb Glaser József, 1833. Mura-Csernesz.

Mustos József, 1834. Vámos-, Veszprémv.

Müer György, 1733. Alsó-Eőr.