N.

Nádally Ferencz, 1595.

Nádasdy . (Nádasdi. Nemes). A „Nádasd" nevü nemzetség a honfoglalás idején a Dunántulon telepedett le. Ezen nemzetségből származtak a Darabos, gersei Petheő és Nádasdy családok. Nádasdy András 1561-ben, Nádasdy Pál 1583-ban, Tamás 1589-ben Vasvármegye alispáni székén ülnek. 1595-ben ismét egy Tamást, talán az előbbivel egyezőt, találunk az alispáni széken, ki ugyanakkor 40 forint havi fizetéssel a vármegyei hadak kapitányává is választatott. Ez a Tamás és testvére László Nádasdy Kristóf és neje Chóron Margit fiai voltak, s igényt tartottak néhai Mark János hagyatékára. Tamásnak, forrásaink szerint, Ódorfán, Rádoczon és Lukácsházán voltak birtokai. Nádasdy Tamást 1597-ben követül küldte a vármegye az országgyülésre, 1598-ban pedig 100 frt. fizetéssel ismét a hadak kapitányává választotta. 1599-ben Buda alatt táborozik, mely alkalommal egy pompás paripáját golyóval kilövik alóla. Ebbeli veszteségeért a vármegye 100 forinttal kárpótolta. 1608-ban és 1619-ben ismételve is alispánná választatott. 1596-ban Pál emlittetik a nemesi ágról, s 1647-ban Boldizsár lesz alispán. - Nádasdy l. Galambos.

Nádasdy . (Nádasdi. Gróf. Fogarasföld örökös ura). A Nádasdy-ak, különösen annak grófi ágról való tagjai, eléggé ismeretesek a szakmunkákból. Én itt csak néhány ismeretlenebb családtörténeti adatot kivánok feljegyezni. Köztudomásu, hogy Nádasdy I. Tamás, (nem az, akiről a nemesek között volt szó), már 1553 előtt a „nagyságosok" között foglalt helyet. 1553-ban elnyerte a báróságot s unokája I. Pál grófi rangra emelkedett. Ez a Pál még nem érte el nagykoruságát, amikor 1604-ben a főispáni székbe ültették, azon fáradott tehát a vármegye, hogy melléje kiskorusága idejére kormányzó adassék. De még jobban jellemzi az akkori időket és viszonyokat Pál fiának, III. Ferencz grófnak esete. III. Ferencz, ki fokozatosan emelkedett a méltóságok létráján, s ki idővel királyi tanácsos, királyi főudvarmester, országbiró, Zala- és Somogyvármegyéknek is főispánja, belső titkos tanácsos s nádori helytartó lett, e dusgazdag és nagy miveltségü főur, ki végre is a hazaszeretet martyrja s ellenségeinek, irigyeinek áldozatja lett, - már 13 éves korában foglalta el Vasvármegye főispáni székét. Nádasdy Ferencz a főispáni esküt az 1635. évi Ápril havában megtartott közgyűlésen tette le s csak az 1636. évi Juliusban jutott eszébe a vármegye urainak, hogy a főispán még sokkal fiatalabb, hogysem tőle a vármegye helyes kormányzását jogosan követelni lehetne. Ily értelemben szólalt föl Eszterházy Miklós nádor, inditványozván, hogy a vármegye a főispán mellé addig is, mig az nagykoruságát elérné, főispáni helytartót kérjen. Nádasdy Ferencz főispán udvarnoka, Vittnyédy János által ünnepélyesen tiltakozott a nádor inditványa ellen, s kijelenté, hogy nem hajlandó maga mellett helytartót türni. Ő különben is törvényes évét már elérte, a főispáni esküt letette, s azt tőle a vármegye elfogadta, de ha ő királyi felsége másként intézkedni jónak látná, meghajlik a király akarata előtt. A király válasza Regensburgból csakhamar meg is érkezett s az 1636. évi September 25-én tartott közgyűlésen olvastatott föl. Fölemliti a királyi leirat, hogy Nádasdy Ferencz főispán az esküt letette, azt a vármegye tőle elfogadta, különben is a vármegyét már két év óta megelégedésére kormányozza, nem hajlandó tehát a főispánt a vármegye kormányától elmozditani s őt administratorral helyettesiteni. E szerint a helyettes el is maradt, hanem tanácsadóul a király zombori Lippay Gáspár tudós és tapasztalt férfiut rendelte a fiatal főispán mellé addigra, mig az nagykoruságát elérné. Ez a Lippay Gáspár bizonnyára rokona volt Lippay György akkori veszprémi püspöknek és kanczellárnak, s Vasvármegyében is birtokos volt. Az ifju főispán azután csakugyan maga, még pedig erélyesen kormányozta vármegyéjét. Az alkotmánynak és törvényes szabadságnak őre volt nemcsak lefelé, de fölfelé is, s igy természetes, hogy Nádasdy egyre jobban eltávolodott Bécstől. S mi lett a vége? Hóhérbárd és martyr-koszoru!

Nagy . (Felső-Eőri). Azon felső-eőri nemesek között, kiknek szabadalmait II. Mátyás király 1611-ben megerősiti, találjuk Nagy Menyhértet, Mártont és Gergely t. A felső-eőri Nagy-ok az idők folytán szét ágoztak a vármegyében. Igy találjuk felső-eőri Nagy Györgyöt a mult század második felében Füztőn, majd Sárvárott. Ezen Györgynek 13. gyermeke volt, kik közül azonban csak kettő maradt életben: Zsigmond és József. Zsigmond, aki Sárváron birt és lakott, megszerezvén az ügyvédi diplomát, egy ideig a városi jegyzői hivatalt is viselte. 1809-ben a nemesi felkelésnél kapitánynyá választatván, Junius 14-én a Győrnél vívott szabadhegyi heves csatában részt vett s oly vitézül viselte magát, hogy vitézségét a csatáról nyomtatásban megjelent munka is kiemelte. 1810-ben April havában a sárvári kerület biztosává neveztetett ki, majd Juniusban alszolgabiróvá helyettesittetett, s még ugyan azon év Deczember havában alszolgabiróvá meg is választatott, a főispán pedig a vármegye táblabiráinak sorába emelte. A családi élet boldogságát is ezen évben kezdé élvezni, elvevén feleségül Bezerédj Teréziát, Bezerédj Péter vámoscsaládi birtokos lányát. Lajos, Zsigmond fia, a dunántuli kerületi táblánál mint ügyvéd működött. Zsigmond öcscse: József, alhadnagy az 1809-ik évi fölkelésben. Neje Bertha Zsófia volt, kivel Jaákon tartotta lakását. E családból származik Nagy Jenő, aki 1883-óta a vármegye főügyészi tisztjét viseli. A család nemzedékrendje, amennyire az a rendelkezésre álló adatokból összeállitható volt, itt következik:

A felső-eőri Nagy-ok közül való azon Nagy Ferencz is, aki 1800 előtt Bögötön lakott.

Nagy . (Mesterházi). A család Sopronvármegyéből származott át hozzánk. A család nemzedékrendje néhány izen a következő:

1733-ban még mesterházi Nagy Sándor és Pál emlittetnek a vármegye kétségtelen nemesei között.

Ezeken kívül még számos hasonló nevü családja van a vármegyének, melyek itt következnek : Nagy György, 1647. Meszlen. - Nagy András, 1649. (Armalista). - Nagy Pál, 1662. (Armalista). - Nagy Péter, 1676. (Armalista). Nagy István, 1687. vármegyei főjegyző. Nagy János, György és Péter, 1733. Szent-Ivánfa. - Nagy Mihály, 1733. Kis-Paty. - Nagy Ferencz, 1733. Füztő. - Nagy István, 1733. Meszlen. -- Nagy, máskép Borbély Á d á m és Gáspár, 1733. Meszlen és Bárdos. - Nagy Sándor, Nagy Boldizsár és István, Istvánnak fiai, 1733. Bőd. - Nagy István és Gáspár, Nagy János, másik Nagy János, 1733. Kolta. - Nagy János, Nagy Pál és István, másik Nagy János, Nagy Ferencz és János, 1733. Kisfalud. - Nagy Ferencz és Ádám, 1733. Nemes-Hollós, - Nagy (Felső-Büki) István idősebb, Ferencz, Lajos, 1733. - Nagy (Szalapatakai) József, János, 1733. - Nagy István, 1733. Táplánfa. - Nagy András, 1733. Duka. - Nagy Ferencz, 1733. Mesteri. -- Nagy Ferencz, 1733. Simonyi. - Nagy Dániel, 1733. Magasi. - Nagy György, 1733. Magasi. - Nagy Mihály, 1733. Vönöczk. - Nagy János, Nagy Pál, 1733 Kemenes-Szent-Márton. - Nagy György és Ádám. 1733. Telekes. - Nagy Gábor, István és Ferencz, 1733. Barkócz. - Nagy (Karát-földi) György, 1733. Sárfi-Mizdó. - Nagy János és István, 1733. Karátfölde. - Nagy Benedek, 1733. Sárhida. - Nagy János , András, István, Pál és Ferencz. 1733. Karátfölde. - Nagy János 1741. insurgens kapitány. - Nagy Ádám, 1743. Vönöczk. - Nagy Márton, 1747. Mócsa, Komáromv. - Nagy János, 1748. Hőgyész. - Nagy Ferencz, 1748. Kis-Ujfalu. - Nagy István, 1748. Bögöt. - Nagy György, Péter és Dániel, 1748. Egyházas-Rádocz. - Nagy S a m u, 1751. Nemes-Dömölk. - Nagy Zsigmond, 1757. Hőgyész.

Náray Benedek, 1647. Nemes-Csoó. - Náray Ferencz, 1733. Nemes-Csoó. - Náray Péter és Zsigmond, 1733. Nárai. - Náray Ferencz, 1733. Balogfa. - Náray Gergely, 1733. Jánosháza. - Náray Imre, 1797. insurgens zászlótartó.

Nemay Máté, 1561.

Németh Ferencz, 1660. (Armalista). - Németh György, 1717. Október 28. (Armalista). - Németh György, 1720. April 29. (Armalista). - Németh Pál és János, 1733. Kis-Paty. -- Németh Dávid, 1733. Tana. - Németh János, 1733. Gutaháza. --- Németh György, 1733. Dömötöri. -- Németh István, József, Zsigmond, 1733. Kemenes-Szent-Márton. - Németh Ferencz, 1741. insurgens zászlótartó. Németh, máskép Tanka György. 1752. Egyházas-Szecsőd.

Némethy (Medgyesi) István, 1701. (Armalista). - Némethy Mihály, 1742. Barkócz.

Nemes István. Balázs és Ádám, 1733. Dolincz. - Nemes Pál és János, 1745. Magyar-Gencs. - Nemes, l. Fölnagy.

Nemsem Zsigmond, Pál és József, 1784. Német-Szecsőd.

Nedeczky András. 1784.

Niczky . (Niczki. Nemes). A család törzse a szent István korában hazánkba bejött Wasserburgi Venczel lovag volt, kinek ivadékai Jaákon telepedtek meg, s innen Jaák nemzetségnek neveztettek. A család tagjai közül levéltárunk a következőkről emlékezik: Niczky 0rsolya 1600-ban tiltja Sennyey Gáspárt egy jaáki sessio eladásától. 1611-ben György mint királyi adórovásoló szerepel, Niczky Ferencz 1617-ben, Polyáni Lőrinczczel megy a nádorhoz, hogy kifejtse az okokat, miért nem insurgált a vármegye. Másodszor Rajky Imrével keresi föl a nádort és az erdélyi fejedelmet, s a következőket adja elő: a vármegye óhajtja ugyan a békét, de mivel a pozsonyi ut meg van rakva különféle nemzetiségű katonasággal, a nádor által összehivott gyülésre követet nem küldhet. A család tagjai közül igen számosan viseltek közhivatalt és nyilvános tisztségeket. Igy Boldizsár 1656-ban alispán, Gáspár 1663-ban insurgens kapitány s 1665-ben alispán lesz, Zsigmond 1730-ban alispán, Dániel 1735-ben főszolgabiró. Neje párisi Bátsmegyey Teréz volt. Ádám 1741-ben insurgens őrnagy, János 1742-ben főszolgabiró, János 1797-ben insurgens alhadnagy, Ignácz 1790-ben főszolgabiró. János 1816-ban a vármegye főjegyzője, s 1824-ben alispánja. - 1733-ban Niczky Ferencz, Pál, György, Mózes, Gáspár vetettek föl a kétségtelen nemesek lajstromába.

Niczky . (Niczki. Gróf). Niczky Kristóf 1765-ben gróffá neveztetvén, családját a főranguak sorába emelte.

Nyilas János, 1648. Szombathely.

Noszlopy (Noszlopi) Ádám, János, Miklós, István, Zsigmond, Gáspár utódjai, 1733. -- Noszlopy Sándor. 1741, insurgens hadnagy. - Noszlopy Benedek, 1797. insurgens kapitány.

Novák János, 1647. Kőszeg. - Novák György, 1693. (Armalista). - Novák János, 1733. Kis-Somlyó.

Nyul . Az 1845. évi nemesi összeirásokban a családnak következő tagjai vannak fölvéve: Nyul György, János és Mihály Egyházas-Rádoczon. - Nyul István és János Nemes-Hollóson. - Nyul György Puszta-Rádoczon. - Nyúl János vármegyei esküdt és Nyul Lajos, Rempe-Hollóson. Ezen Lajosnak fia : József nárai lakos, s ennek fia Nyul Lajos Szombathely város számvevője.