T.

Takács . (Péteri). Takács János 1554. Junius 16-án adománylevelet nyer a Péteri, vasvármegyei, birtokra I. Ferdinánd királytól. A családból Takács Sebestyén 1589-ben meszleni birtokos. Sebestyénnek a bátyja János volt. 1685-ben Takács Benedek és Pál, néhai Takács Péter fiai, és Ajkas Orsolya, Ferencz és Kata, Ajkasné : Takács Ilona gyermekei egy részről, Takács Orsolya és Judit, néhai Takács Benedek lányai, továbbá Takács Éva, Erzsébet és János néhai Takács György gyermekei másrészről egyezségre lépnek a meszleni javak fölött. A péteri Takács család nemzedék-fájáról a következő ágazat közölhető:

Sándor és Károly testvérek répcze-szemerei birtokosok. Lajos, volt ostfi-asszonyfai birtokos, 1867-ben Vasvármegye alispánja, utóbb országgyülési képviselő, majd vármegyénk főispánja. Sándornak fia : Dénes napjainkban a soproni kir. törvényszék elnöke.

Meszlenben a mult században (1733) ily néven találjuk: Takács Pált és Jánost. Valószinü, hogy ezek is a péteri Takácsokhoz tartoznak.

Péteri Takácsnak irta magát azon Takács József is, aki 1767-ben Keszthelyen született, s ki mint győr-egyházmegyei papnövendék a 4 évi theologiát a pozsonyi papnevelő házban elvégezte ugyan, de azután a papi ruhát a világival cserélte föl és Keszthelyen és Bécsben 8 évig nevelősködött. 1800-ban ügyvéd lett s 1806-ban Győrvármegyében, Téthen, birtokot vett, mely birtokában a magyar kir. kanczellaria által is megerősittetvén, addigi "Péteri" előneve helyett, a "Téthi" előnevet vette föl. Mint költő is ismeretessé tette nevét. Meghalt Győrött, 1821-ben.

Takách . (Dukai). A czimeres nemes-levelet, (l. a II. részt.), Takách Márton és testvérei nyerték 1638-ban. A család Sopronvármegyéből, Beledről, származott át hozzánk.

Takách Ferencz 1733-ban Dekáról igazolta nemességét. Nemzedékrendje a czimerszerző Mártontól kezdve a következő:

A föntebb emlitett II. Ferencznek egyik utódja, László, 1846-ban győrvármegyei birtokos lett. Valószinü, hogy ennek testvérei voltak a II. táblán álló János és Péter, III. Ferencznek unokái és Mártonnak fiai, s nemzedékrendje néhány izen a következő:

A családból egy másik Ferencznek a nemzedékrendje a következőkben mutatható be:

E családhoz tartoznak még : Ferencz, aki 1810-1816. Vasvármegye főszolgabirája volt ; továbbá dukai Takách Judit, Takács Zsuzsannának, Berzsenyi Dániel nejének unoka-huga, (s nem nővére, amint. ez a jelen munkában, a Berzsenyi családnál tévesen emlittetik), a szép lelkű költőnő, ki az irodalomban "Malvina" név alatt halhatatlanitotta emlékét. S ugyancsak e családból származik dukai Takách Benedek szombathelyi lakos, Vasvármegye tiszteletbeli fő- és járásbeli orvosa, Takách Márton, jelenleg sárvári szolgabiró, s Ferencz és József dukai birtokosok. Ily nevü családjaink még : Takács Zsigmond. 1733 Kocs. - Takács Gábor, 1809. insurgens alhadnagy.

Takó János, I733. Kopács.

Talabér György, 1733. Kemenes-Szent-Márton.

Tallián . (Vizeki). Az idők viharai között elvesztvén a család nemességét igazoló okmányait, Tallián János, Gergely és György, Pál fiai, uj czimeres levelet nyernek 1610-ben II. Mátyás királytól, mely okmány Vasvármegyében 1611-ben hirdettetett, ki. A családot szakmunkáink bőven ismertetik. Itt csak a vasvármegyei vonatkozásokat emlitem föl. Tallián István 1672-ben a vármegye főjegyzője. Tallián Ádám 1718-ban alispán. 1733. György, Ádám, Miklós és László vétettek föl a kétségtelen nemesek sorába. Tallián József 1741-ben az insurgensek alezredese volt. Tallián Antal 1786 ban ült vármegyénk alispáni székén. A család több vármegyére elágazott. Igy találjuk tagjait vármegyénken kivül Pest, Somogy, Torontál, Veszprém és Borsodvármegyében. Vizeki Tallián Boldizsár 1810-ben Somogyvármegyének főszolgabirája, ugyancsak 1810-ben nemesi bizonyitványt nyert. Ezen Boldizsárnak leszármazása a következő:

A család czimeres levelének ismertetése e munka II. részében található.

Tánczos István, János és György, 1733. Urai-Ujfalu. - Tánczos János, 1748. Péntekfalu.

Tanka , l. Németh.

Tapasztó István, 1648. Szombathely.

Tapler Ádám, 1690. (Armalista).

Tapolczay Gergely, 1595. - Tapolczay Miklós, 1648. Szombathely.

Tar Mihály, 1733. Zsédeny. - Tar Mihály, 1741. insurgens hadnagy.

Tárnok Alajos, 1838. Szent-Grót, Zalav.

Tarródy . (Német-Szecsődi). 1598-ban a vármegye számadásának átvizsgálásával bizatott meg.

Thassy , Tassy. E családból Ferencz 1727-ben ügyvéd, oladi lakos. 1744-ben a vármegye főügyésze,

A családnak vármegyénkből elszármazot tagjairól a következő nemzedékrend közölhető:

Tatay György, 1733. Söpte.

Tavasz Antal, 1798. Andrásfa.

Trattnyák János, 1598. (Armalista).

Theek Mátyás, Dániel, István, 1733. Jobbágyi.

Tegyey . A család őse Élesláb Péter deák. Bokod György nádori itélőmester Élesláb Péter deáknak adományozza veszprémvármegyei Tegye nevü birtokát, s ehhez a család Ulászló királytól 1443-ban (in Dominica Judica) beleegyezést nyert.

Az Élesláb-család ettől kezdve a Tegyey nevet veszi föl, s tagjai idővel vármegyénkben, Felső, vagy Hernárt-Mesteriben tünnek elő.

Igy találjuk nevezett községben 1647-ben Tegyey Mózest, 1733-ban Tegyey Pált, Ferenczet és Mihályt, Andásnak fiait. Tegyey Mihály 1861-ben a vármegye főügyésze, majd törvényszéki biró.

A családfáról a következő ágazat közölhető:

A családfán álló Tegyey Lajos ez idő szerint kir. közjegyző Körmenden.

A család ily czimerrel él: a vért udvarában mellét föltépő s fiait etető pelikán. Sisakdisz : egy könyöklő kar karddal.

Tekenyey Ambrus, 1607. Kemenes-Szent-Márton.

Telekes Imre, 1837. Guta, Komáromv.

Thelekessy István, 1428. Vasvármegye alispánja. - Thelekessy István, 1595. -Telekessy István, 1733. Gutaháza.

Teleky György, 1648. Nemes-Keresztur.

Terestyén András, 1665. főszolgabiró.

Tevely Ádám, 1784. Iván-Egerszeg. -- Tevely János, 1797. insurgens alhadnagy. - Tevely Ferencz 1809. insurgens alhadnagy.

Trstyanszky József, 1798. Zsédeny.

Tiborcz János és Ferencz, 1733. Péteri. - Tiborcz Zsigmond, 1733. Kajd. - Tiborcz István, 1733. Nemes-Hollós.

Tibold Zsigmond, 1744. a vármegye főügyésze.

Tissinger Gábor, 1656. (Armalista).

Toby Zsigmond, 1777. Kemenes-Szent-Márton.

Tokorcsy György, 1648. Simonyi.

Tolnay János, 1641. a vármegye főügyésze. - Tolnay Benedek, 1648. Keresztur. - Tolnay Pál, András és Sándor, 1733. Tana. - Tolnay Ferencz, 1733: Simonyi. - Tolnay Pál, 1809. insurgens főhadnagy.

Tompa Mihály, 1733. Bőd. - Tompa György, 1745. Felső-Paty. - Tompa Pál, 1752. Hőgyész.

Tompos Márton, 1745. Hetye.

Tomsics Ferencz, János fia, 1733. Hetye.

Tonka János özvegye, 1595. - Tonka György, István és Boldizsár, 1733. Bögöt.

Torda András, 1733. Kisfalud. - Torda Péter és István, 1748. Saál.

Torkos András, 1774. főszolgabiró.

Tornyos Balázs, 1604.

Tóth Pál és György, 1733. Alsó-Szilvágy. - Tóth György, 1733. Gutaháza. - Tóth Mihály és István, 1733. Bozzai. - Tóth János és Ferencz, 1733. Kolta. - Tóth György, 1733. Csém. - Tóth Mátyás, Mihály, János, Ádám, István, Márton, 1733. Eőri-Sziget. - Tóth István és János, másik Tóth István, 1733. Jaák. - Tóth Ferencz, István fia ; 1733. Kám. - Tóth Mihály, máskép Sifkovics, 1740. Nemes-Magasi. - Tóth Ferencz, 1751. Vasvár. - Tóth György, 1752. Baltavár, - Ferencz, Ederics, Zalav.- Tóth Sándor, 1754. Duka. - Tóth György, 1774. főszolgabiró. - Tóth János, 1808. főszolgabiró. - Tóth Lajos, 1824. főszolgabiró. - Tóth Pál, 1838. főszolgabiró. - Tóth Lajos 1838. helyettes alispán. - Tóth György 1864. főszolgabiró. - Tóth, l. Szigethy.

Thott Márton. 1733. Alsó-Eőr.

Tömlén György, 1733. Királyfalva. - Tömlén György, 1733. Szent-Leonárd.

Tömördy Mihály, 1647. Kőszeg. - Tömördy Márton és János, 1653. (Armalista).

Török . (Nemes-Csoói). Török Mihály azon nemes-csoói lakosok között emlittetik, akik 1720-ban birtok-adomány-levelet nyertek.

E családból vette eredetét Török Ignácz honvéd-tábornok, aki 1849. Octóber 6-án, Aradon, a hazáért vértanu-halált halt.

Nemzedékrendje, családi adatok szerint, a következő:

Az I. táblán álló, 1811-ben született, János czisterczita volt s szerzetesi neve István.

György ágából a II. táblán álló s 1741-ben született Józsefnek neje Koczor Klára, s fiának, Ignácznak neje Khorher Francziska volt. Az 1795-ben született II. Ignácz volt az Aradon kivégzett honvéd-tábornok. Testvére : Antal, nyug. százados 1861-ben halt meg, másik testvére: János, 1831-ben a Dunába fullt. A nővérek közül: Katalin: Nedeczky, Francziska : Kelecsényi s Borbálya, aki 1802-ben született, Boroviczény László neje lett. Meghalt 1873-ban Egerben. Leopoldinát dedinai Burián Károly vette feleségül, s meghalt 1866-ban.

Ily nevű családok még vármegyénkben : Török (Enyingi) István, 1595. - Török (Telekesi) György, 1613. - Török István, 1634. (Armalista). - Török (Enyingi) Imre, 1661. főszolgabiró. - Török Benedek, 1733. Felső-Eőr. - Török Mihály, 1733. Alsó-Eőr.

Tőttössy György, 1647. Tőttős. - Tőttősy István, 1809. insurgens alhadnagy.

Tuboly János, 1821. Szombathely.

Tulok . (Pósfalvai). Egyik legrégibb családja vármegyénknek. Tulok Péter, (a Szelestey-család iratainak egyik okmánya szerint), 1509-ben vallomást tesz Polyány Imre és Sitkey Zsigmond vármegyei alispánok előtt. 1595-ben ismét Gergelylyel találkozunk, aki Besfalván és Szent-Királyon birtokos. Tulok Ferencz, 1608-ban a vármegye alügyésze, azzal bizatik meg, hogy az országgyülési költségeket szedje be. Tulok Gergely 1648-ban Nagy-Csömötén lakott. Ugyancsak a Szelestey-levéltárnak egy 1699-ben kelt okmánya pósfalvai Tulok Ferencz ről emlékezik meg, aki bárói rangot viselt. Ferencz bárónak a neje Conducy Mária-Katalin volt és lányuk Antonia. C. Mária, Tulok Ferencz halála után, Ramsis Fülöp-Leopold báróhoz ment nőül. Tulok Ferencz birt az akkori Tissinán és Szkakóczon. Lakott pedig Regedében is, mert az egyik Szápáry gróf. kinek komája volt, a Turul által 1893-ban közölt családi jegyzék szerint, Ferencz bárót regedei lakosnak mondja. Éltek még a családból 1634-ben Sándor Pósfalván, 1673-ban György a vármegye főszolgabirája, 1676-ban Miklós és Péter, 1688-ban Ferencz, 1690-ben Gábor és Gergely, 1693. András, 1721. Mária, 1724-ben György és Borbálya, 1732-ben Zsigmond, Péter, László. 1733-ban Péter, Ferencz, András, Gábor, másik Péter és István vétettek föl a kétségtelen nemesek lajstromába. 1838-ban Éva él, 1748-ban János, 1759-ben Anna. Pál, István, 1768-ban Kristina és Rozália, 1770-ben Katalin, 1777-ben Erzse és Magdolna, 1782-ben Zsuzsánna. Az 1733-ban igazolt egyik Péter családfájából itt közlök egy részletet:

Az 1733-ban igazolt Andrásnak nemzedékrendje ez :

A táblán álló idősebb János vármegyénk esküdtje volt. Zsigmond szolgabiró, majd országgyülési képviselő a hetvenes években. Lajos gazdatiszt volt az Erdődy-eknél. Az ifjabb János ügyvéd, szombathelyi városbiró s legutóbb kir. járásbiró. Kázmér ügyvéd Szombathelyen. Benő ügyvéd s volt országgyülési képviselő ; a legifjabb János volt törvényszéki jegyző, s jelenleg alügyész a szombathelyi kir. ügyészségnél.

Thulmon . Thulmon Mihály és György testvérek hadi érdemeik jutalmául 1658. Februárban I. Lipót által magyar nemességre emeltettek.

Házasság folytán a család tekintélyes vagyon birtokába jutott, igy Thulmon Mihály (Györgynek fia) a dusgazdag telekessi Török Magdolnát birta nőül, kiről Berzsenyi Dániel (ükunokája telekessi Török Magdolnának) is feljegyezte, hogy ezüst medenczéből mosdott.

Mihály testvérei közül : János városi tanácsos volt Kőszegen, György pedig Pozsonyban lakott, ennek fia: Teofil zászlótartó, György pedig erdélyi kapitány volt.

Mihály Ikervárott 1692-ben halt el. Hason nevü fia szintén emelte a családot táplánfalvai Nagy Máriával történt házassága által.

Tunya István, 1733. Nemes-Csoó. - Tunya Mihály és István , 1733. Terestyén-Szecsőd.

Tura János, 1733. Nemes-Csoó. - Tury László, István és József, 1733. Tiborczszeg.

Tűskés , l. Hima.

Tütő István, 1784. Puszta-Rádocz.