V.

Vadényi József, 1733. Szent-Péterfa.

Vághy György, 1596. Váth

Vajda . (Rába-Bogyoszlói). Régi nemes család, melynek tagjai közül többen viseltek előkelő közhivatalt. Vajda Balázs 1648-ban Rába-Bogyoszlóban lakott. 1688-ban Miklósról van emlités aki a vármegye által a rablók kiirtásával bizatott meg. 1689-ben Miklós alszolgabiróvá lesz. 1697-ben István él, 1714-ben Gáspár, 1717-1721-ben Zsigmond, főszolgabiró, 1728-ban Ferencz, 1736-ban Ádám alszolgabiró, 1740-ben János, 1741-ben Vajda Ádám alispán, 1749-ben Zsigmond ügyvéd, 1754-ben Ádám főjegyző, 1758-ban Sámuel, 1772-ben Imre, 1779-ben Ferencz, 1782-ben György, 1784-ben Mihály, 1792 Antal kir. tanácsos, alispán, Imre 1797-ben a nemesi felkelésnél mint kapitány s ugyancsak egy Imre az 1809-iki nemesi felkelésben mint főhadnagy szolgált. E családból valók voltak az ujabb időből : Vajda József a hatvanas években szombathelyi, Sándor német-ujvári főszolgabiró és Vajda Elek 1863-ban közbátorsági főbiztos.

Vakolay János, 1647. Váth.

Valentiny Márton, 1843. Tana.

Valtenburg Róbert, 1667. (Armalista).

Várallyay György, 1648. Jánosháza. -Várallyay János, Pál, Mihály István és Benedek, 1733. Kisfalud.

Varanics László. 1742. Nemes-hollós.

Varasdy , l. Izdenczy.

Várdonyi Antal, 1784. Dömölk.

Vargha Mihály és György, 1650.(Armalista). -Vargha György, 1733. Meszlen. - Vargha János, 1733, Kis-Kölked.

Váry Mihály, 1750. Magyar-Gencs.

Varju Mihály, 1648. Gércze. -- Varju Mihály, Zsigmondnak fia, 1733. Gércze.

Várnay Mihály. 1650.

Varsányi Gergely, 1648. Duka.

Vass Péter, 1651. (Armalista). - Vass Mihály és András, 1756. Alsó-Mesteri.

Vásárhelyi lstván, Vas-, egyuttal Zalavármegye főjegyzője.

Vasdényey György 1595. - Vasdényey Sándor, 1662. alispán. - Vasdényey János, 1682. főszolgabiró. - Vasdényey Miklós, 1733. Vasdényey Lajos, 1844. Ramócsa, Zalav.

Vasváry János, 1733. - Vasváry Antal, 1733. -- Vasváry Ádám, 1797. insurgens kapitány.

Vlasics Ferencz, 1817.

Vécsey Gáspár, 1648. Vönöczk, - Vécsey Mihály. 1733. Izsákfa.

Végh Péter, 1784.

Vella József, 1733. Bőd.

Weöres . (Budakeszi). A czimeres nemes-levelet és a nemesi előnevet Weöres Mihály kapta III. Ferdinánd királytól 1638-ban. Ismertetése e mű II. részében olvasható. A család elei Sopronvármegyében voltak otthon. Igy Mihály a nemességszerző, vagy annak fia a 17-ik század vége felé Pór-Ládonban lakott. Ennek a Mihálynak három fia volt: Ferencz, ifjabb Mihály és István. Ferencz és István Pór-Ládonban s Mihály Mesterházán lakott, de rövid idő mulva vissza költözött Pór-Ládonba. Istvánnak két fia volt: György és ifjabb Ferencz. György és ifju Ferencz 1715-1726. keményegerszegi lakosok voltak. Ferencz azonban 1733-ban már Urai-Újfaluban lakik. Az idősebb Mihálynak nemzedékrendje a következő:

Weöres Mihály ügyvéd 1752-ben a vármegyei közgyülésen esküt tesz le, s Weöres József 1809-ben a nemesi fölkelésnél mint kapitány szolgált. A budakeszi Weöresek családjából származik Weöres István volt kőszegi járásbeli főszolgabiró s nemes-csoói birtokos. Megemlitem még itt, hogy Weöres Mihály örökösei III. Károly királytól 1720-ban a nemescsoói részbirtokra adomány-levelet kaptak.

Vépy , l. Ugronovics.

Verbőczy Mátyás, 1642. (Armalista).

Véssey Józsa özvegye, 1595. - Véssey István. 1797. insurgens alhadnagy.

Vida Tamás, 1647. Kőszeg.

Vidy Ferencz, 1648. Merse.

Vidos . (Koltai). Eredetét a család Vosos, vagy Vasas nevű törzstől veszi. Ennek a Vososnak unokáit V. István király 1272-ben a vasvári várjobbágyok közül a királyi szolgák sorába emelte és igy megnemesitette. Vososnak ezen unokái közül az egyik Vidos volt s ettől vette a nevét a család. 1647-ben Vidos Istvánnal találkozunk Kisfaludon. 1693-ban Vidos János a vármegye esküdtje volt. 1733-ban Miklós, József és János iktattatnak a vármegye kétségtelen nemeseinek lajstromába. 1741-ben József az insurgens seregnél mint zászlótartó szolgált. 1754-ben ismét egy Jánossal találkozunk, ki Koltában lakott és felesége Tallián Juliánna volt. Ez a János nevezetes szerepet játszott a család történetében. A Vidos-ok azon időben az evang. vallás követői voltak. Az volt János is, neje, Tallián Juliánna, azonban katholica volt, s igy mikor elvette, reversalist kelle magáról adnia, hogy mindkét nembeli gyermekeit a katholica vallásban nevelteti. Ezt azonban nem tette, sőt gyermekei nevelését egyenesen elhanyagolta. Ezt az esetet - valószinüleg egyházi részről - följelentették a királynőnek, mire Mária-Terezia leiratot intéz a vármegyéhez, melyben Vidos Jánost tiszti kereset terhe alatt utasittatni rendeli, hogy gyermekei neveléséről egyáltalán gondoskodjék, s azokat a katholica vallásban neveltetni szoros kötelességének tartsa. Ezt a királyi parancsolatot a vármegye egyik közgyülésén közölte Vidos Jánossal, s minthogy az annak eleget tenni vonakodott, tiszti keresettel támadta meg. Időközben Vidos János gyermekeit a püspök nevében Horváth István kanonok vette át, és gondoskodott neveltetésükről. Egyuttal kezdetét vette ez ügyben az üzenet-váltás a vármegye és a cancellaria között, minek vége az lett, hogy Vidos János legidősebb fiát a királynő a nagyszombati királyi convictusban helyezte el, s gondoskodott annak ruháztatásáról is. A többi gyermek neveltetése tárgyában is alkalmazkodott János a felsőbb kivánalmakhoz, s igy az ellene inditott tiszti kereset tárgytalanná vált. Igy tért vissza a Vidos-ok egyik ága ismét a katholica egyházba. Az 1797. évi nemesi felkelésben Vidos Ignácz és József mint kapitány vettek részt. Vidos Dániel 1832-ben a vármegye főszolgabirája s 1848-ban alispánja volt. Kimagasló alakja a családnak Vidos József. Kiváló ész, rendkivüli buzgalom a fölvállalt dolgokban, s magasztos hazaszeretet jellemzik pályafutását. 1836-ban a vármegye főjegyzőjévé s 1838-ban már alispánjává választatott. 1847-ben a pozsonyi országgyülésre küldte őt vármegyéje. Haza jövén 1848-ban az országgyülésről, a nemzetőrség élére állott, s mint annak főparancsnoka lángoló hazaszeretetének adta bizonyitványát. Ő volt az, aki Theodorovich tábornok tizezernyi horvát csőcselék táborát Lékánál megugrasztotta. A szabadágharcz után javai, iratai elkoboztattak. Ezek az iratok felkerültek Sopronba a katonai biróság kezei közé s onnan évek mulva vissza a vármegye levéltárába, ahol most is őriztetnek. Amikor ezek az iratok a kezeim közé kerültek, tele találtam, őket apró fekete porral. Mivel a por fényes volt, gyanum támadt. Összegyüjtöttem azt, s egy elkülönitett kisebb részletet égő gyufával érintettem. Föllobbant. Puskapor volt. Hogy miként és miért került ez a puskapor amaz iratok közé, máig sem tudom. Vidos Márton, szabadságharczunk derék bajnoka, ma is élő tagja a feledhetetlen emlékü József családjának. Vidos Lajos a család r. kath. ágából jelenleg püspöki titkár Szombathelyen.

Vigaly Mihály. 1758. Muraszombat.

Vincze György, 1647. Bozzai.

Virginás , máskép Kólomy György, 1595.

Virth Károly ügyvéd, 1809. insurgens alhadnagy.

Vissey (Vissei) István, 1733.

Vittnyédy (Vittnyédi) Pál, János, Zsigmond, 1733.

Vizy István, 1733. Bőd.

Volff Mihály és Péter, 1651. (Armalista).

Vojkonits Gergely, 1647. Nemes-Csoó.

Vöczköndy József, 1830.

Vörös , máskép Kovács. Czimeres nemes-levelét I. Leopoldtól 1666-ban kapta a család. E családból 1733-ban Vörös máskép Kovács Mihály igazolta nemességét. Utódjai 1804-ben perrel bizonyitották nemesi származásukat. Lakott a család Niczken Vas, - Szent-Péter és Szert-Gróthon Zala, -- és Viden, Somogyvármegyében. Nemzedékrendje: