B.

Bátsmegyey. (Párisi és nagy-bátsi). Ahhoz, amit e családról az I. részben s a pótlékban elmondottunk, részletesebben itt még a következőket csatolhatjuk. E család eredete még felderitésre vár Dr. Komáromy András a Szirmay családról irt értekezésében (1893 Turul, 191, oldal) a XVI. század közepe táján élt Szirmay Miklósról szt irja, hogy második felesége Bátsy vagy helyesebben Bátsmegyey Anna volt, a kiknek egyetlen leányát Szirmay Ilonát Bátsmegyey László vette el. - Ha dr. Komáromy ezen állitása okmányon alapszik, akkor a Bátsmegyey család előbb Bátsy néven neveztetett. Tinódy Sebestyén (Régi magyar költők tára, III. kötet, 303. oldal) a "Varkocs Tamás idedejében lett csaták" czimű énekében Bátsmegyey Andrásról a következőkben emlékszik meg : "Lőn ott elöljáró elválasztásba, Bátsmegyey András nagy gyorsaságba, terekekben, hogy ő nyelvet foghatna, két tereket, két rableányt hozhata." A pozsonyi káptalan 1544. évi jegyzőkönyvében (295-ik okmány) egy Bátsmegyey Benedekről tesz emlitést, a ki Csomaközy Lőrinczczel annak nagykun jószága felől szerződik. Ugyanezen Bátsmegyey Benedek az 1550-ik évben Hódos Tamás, Péter és Alberttal köt egyezséget. Első Ferdinánd király Pozsonyban 1549. julius 29-én kelt, Szatmárvármegye alispánjához és szolgabíráihoz intézett levelében elrendeli, hogy a Károlyi Péter részére Bátsmegyey Benedek és Csomaközy Ferencz fiai ellen folyt perben hozott ítélet végrehajtassék. (Károlyi Kodex, III. kötet, 152-ik okmány). A 193-ik okmány szerint 1560. október 10-én Bátsmegyey Benedek már néhainak mondatik. A pozsonyi káptalan 1566-ik évi jegyzőkönyvének 81-ik számu okmánya szerint Polány Tamás sarródi birtokrészét Bátsmegyey Miklósnak ünnepélyesen bevallja. - Lipcsey Klára az 1560-ik évben letiltja a maga, továbbá fia Zrittey István, valamint Bátsmegyey Gergely, fia Bátsmegyey Ferencz és unokája Bátsmegyey István nevében férjét Zrittey Benedeket birtoka eladásától, Zrittey Miklóst és fiait azok megvételétől. (1894. Turul, 109. oldal). A XVI. század közepe táján Bátsmegyey Gáspár neje rosályi Kún Erzsébet, Bátsmegyey Péter neje nagytárkányi Tárkényi Zsófia, Bátsmegyey Gergely neje szűrtei Zrittey Julianna. (Nagy Iván : Magyarország családjai, VI. kötet, 508-ik ol., XI. kötet, 50. ol., XII. kötet, 443. ol.). Nádasdy Tamás nádor Pozsonyban 1559. január 24-én kelt adománylevelével Bátsmegyey Simonnak, Orbán Balázsnak és Babos Bertalannak adományozza Pethnewertsikét, Balát és Kassádot, a melyekben jelenleg lakók nincsenek, de házaik fönnállanak, s a melyeket egykor pethnewertsikei Pethne Ferencz birt volt, de halála és magszakadása folytán a koronára szállottak. A zalavári convent kiküldötte Bálint conventtagot, a ki bodorfalvai Orbán György királyi emberrel Szigetre ment s a nevezetteket birtokba iktatta. (Zalavári convent levéltára, 1267-iki okmány.) Nádasdy Tamás nádor Kereszturon, 1559. julius, 4-én kelt adománylevelével Bátsmegyey Simonnak, a szigetvári lovasság alkapitányának és Szekcsőy Máténak, a szigeti gyalogosok vajdájának adományozza néhai ujfalusi Kiss Lőrincz összes birtokait Újfalun és Kis-Harkán. Nádasdy Tamás nádor ugyanily keltü más adománylevelében Bátsmegyey Simonnak és Szekcsőy Máténak adományozza néhai Erdély Boldizsár összes birtokrészeit Héderen és Hassághon, továbbá alsó-majsai Héderffy György birtokát Alsó-Majsán. A zalavári convent kiküldötte Lukács conventtagot, a ki Bödör Kristóf királyi emberrel 1559. september 17-én Sziget városába ment s az adományosokat ellentmondás nélkül beiktatta. (Zalavári convent levéltára, 1265. és 1266-iki okmány). Nádasdy Tamás nádor Pozsonyban 1560. május 21-én kelt adománylevelével nagy-bátsi Bátsmegyey Simonnak, a szigetvári lovasság alkapitányának, továbbá Bödör Kristóf és Weithy Farkas szigeti katonáknak adományozza Kis-Kálát, néhai Kassády Gergely birtokát, Sewlewdót, néhai Sewlewdy Péter birtokát, végül Gyulay Gáspár kassádi birtokrészét. - A zalavári convent kiküldötte Bálint conventtagot, a ki haraszti Desew András királyi emberrel 1561. május 15-én Alsó-Szigetre ment s ott az adományosokat a török uralom alatt levő birtokokba ellentmondás nélkül beiktatta. (Zalavári convent levéltára, 1264-iki okmány). Nádasdy Tamás királyi helytartó 1561. május 12-én Sárváron kelt adománylevelével Bátsmegyey Simon, Szigetvár alkapitányának Baranya vármegyében öt egész falut adományozott, a melyek Posgay máskép Brathakowych Mátyás magszakadása folytán a koronára vissza szállottak, névszerint : Zaláthát, Kápolnát, Iványt, Markolczot és Gyulafalvát. A zalavári convent kiküldötte György conventtagot, aki Bakocsa Balázs baranyamegyei alispánnal a törököktől való félelmében nem a helyszinére, hanem május 23-án Alsó-Szigetre ment, a hová behivták Zalátha, Kápolna, Ivány, Markolcz és Gyulafalva szomszédait és határlakóit, akik a beiktatásnak nem mondottak ellent, junius 6-án azonban Zeel Gáspár Bodrogy Márton és neje Bodrogy Erzsébet nevében tiltakozását bejelentette. (Zalavári convent levéltára, 1274-iki okmány.) Első Ferdinánd király Bécsben 1561. jun. 4-én kelt adománylevelével, tekintetbe vevén a hü szolgálatokat, melyeket Draskovits János, a pécsi püspökség kormányzója és Bátsmegyey Simon, a szigeti lovasság alkapitánya, a koronának és a felségnek tettek, néhai Árthánházy Zsigmond összes birtokait Tolnavármegyében ugymint : Györkönyt, Doroghot, Bezzeget, Szentlőrinczet és Gyönköt, továbbá Bodó Farkas összes birtokait Nagy-Zabathon és Kis Zabathon magszakadás czimén a nevezetteknek adományozza minden királyi joggal együtt. - 1561. julius 2-án a zalavári convent a beiktatást foganatositotta, Gyönk birtokra nézve azonban Kalaznóy István és Bika András tiltakoztak, a kik a királyi curia elé lettek utasitva. (Zalavári convent levéltára, 1255-iki okmány). 1562. aug. 18-án Brathakowych Balázs, néhai eliasótzi Brathakowych Mihály fia, a salavári convent előtt vallotta, hogy az elmult években néhai Posgay máskép eliasótzi Brathakowich Mátyás unokatestvére ingóságait és készpénzét, a melyek örökségül reá szállottak, végrendeleti uton mint gyámok Bátsmegyey Simon szigetvári alkapitány és Pesty Ágoston szigetvári várnagy vették át, de ugy az ingóságokat, mint a készpént teljes értekben minden hiány nélkül visszaszolgáltatták. Ez oknál fogva a visszatéritésről Bátsmegyey Simont és Pesty Ágostont, valamint azok örököseit Brathakowych Balázs megnyugtatja. (Zalavári convent levéltára, B. protocollum, 323 0l.)
A vasvár-szombathelyi káptalan levéltárában a Bátsmegyey családra vonatkozó adatokból a következőket közöljük:
1569-ik évi jegyzőkönyv 168-ik számu bejegyzése:
Franciscus de Báchmegye (igy) megveszi 1569-ben feria tertia proxima post Dominicam Judica pethróczi Vasdynnyey Istvántól annak Mihalócz községében fekvő szőlejét 80 magyar forintért.
Bátsmegyey család adománylevelei:
1583. április 28-án Pozsonyban II. Rudolf király az egész Markusócz vasvármegyei falut vitézlő párisi Bátsmegyey Ferencznek és nejének nemzetes Horváth Katalinnak, néhai markusóczi Horváth Gergely leányának adományozza, a melynek birtokába a nevezettek ugyanazon évben ákosházi Sárkány János királyi ember által be is lettek iktatva. Bátsmegyey család adománylevelei:
1588. feria quinta proxima post festum conceptionis beatissimae virginis Mariae Feyérkewy István királyi helytartó meghagyja a káptalannak, hogy vitézlő párisi Bátsmegyey Ferenczet Rádocz máskép Ujfalu és Egyházas-Rádoczon Vasvármegyében beiktassák.
1590-ik évi jegyzőkönyv 217. számu bejegyzése
1590-ben feria secunda proxima post festum Beati Michaelis Archangeli nádasdi Darabos Gáspár párisi Bátsmegyey Ferencztől és zicsi Zichy Ferencztől hétszáz forintot vesz kölcsön.
Bátsmegyey család adománylevelei:
1591. sabbatho proximo ante festum nativitatis Domini Peresznyén kelt iktatóparancs szerint kisasszonyfalvai Isthvánffy Miklós nádori helytartó meghagyja a káptalannak, hogy párisi Bátsmegyey Ferenczet nádasdi Darabos Gáspár birtokaiba Bokrácson és Dolinán bevezesse.
Ugyanily keltü másik iktatóparancsában pedig elrendeli, hogy vitézlő párisi Bátsmegyey Ferenczet Palásthy Györgyné, született zenthivánfalvai Zeép Anna birtokába Korongon Vasvármegyében beiktassa. 1595-ik évi jegyzőkönyv, 48. számu bejegyzés:
1595. feria tertia proxima post festum sacrae ascensionis Domini szarvaskendi Sybryk János és Osvald, szarvaskendi Sybryk László fiai, borhidai jóságukat hétszáznegyven magyar forintért párisi Bátsmegyey Ferencznek elzálogositják.
1598-ik évi jegyzőkönyv, 58-ik számu bejegyzés
1598. feria quarta proxima post Dominicam Quasimodó vitézlő Bátsmegyey Ferencz a saját, valamint fiainak Bátsmegyey Jánosnak, Miklósnak, Simonnak és Istvánnak, továbbá leányainak Orsolyának, Erzsébetnek, Zsuzsannának, Annának és Borbálának, nemkülönben Bakocsa Lőrincz és Bakocsa Orsolya, végül összes rokonai nevében a káptalan előtt ünnepélyesen tiltakozik, hogy néhai vitézlő Zolath Máté birtokait Medveszen, Szudalakán, Szent-Örzsébeten, Peterden, Baronyán, Horpachon és Devecheren Somogyvármegyében vagy bárhol valaki királyi adományul vagy nádori adományul felkérje.
1610-ik évi jegyzőkönyv, 26-ik számu bejegyzés:
1610-ben csébi Pogány Zsigmond leövői birtokát Bátsmegyey Jánosnak és nejének Perneszy Borbálának, Perneszy János leányának haszonbérbe adja.
1615-ik évi jegyzőkönyv, 82. számu bejegyzés:
1615. feria quinta proxima post Dominicam Judica Zobothin János párisi Bátsmegyey Ferencznek, a kinek fiai Bátsmegyey János, Miklós, Simon és István, leányai Rádoczy Mihályné Bátsmegyey Orsolya, Gyarmathy Mártonné Bátsmegyey Erzsébet, szarvaskendi Sybryk Zsigmondné Bátsmegyey Zsuzsánna, valamint Bátsmegyey Borbála voltak, ezer magyar forintért zálogba adja Deklezsint Zalavármegyében, mert alsólindvai Bánffy Kristóf az ezer forintot Zobothin Jánosnak megfizetni nem tudta, a kinek az ezer forintra lévén szüksége, Deklezsint zálogczimen tovább adta nevezett Bátsmegyey Ferencznek,
Bátsmegyey család adománylevelei:
1634. január 14-én Bécsben II. Ferdinánd király néhai Akacs Ádám birtokait Újfaluban, Nagy-Unyomban, Kertesen és Kis-Szőllősön Vasvármegyében, magszakadási czimen vitézlő Bátsmegyey Simonnak adományozta.
1640-ik évi jegyzőkönyv, 125. számu bejegyzés:
1640-ben Perneszy Borbála, előbb Bátsmegyey János, most Chányi György neje, ősi anyai birtokát Gáloson, Mosonmegyében fiának Bátsmegyey Györgynek zálogczimen átadja.
1658-ik évi jegyzőkönyv, 67. számu bejegyzés:
1658. feria secunda proxima post festum visitationis Beatae Mariae virginis cum Elisabetha párisi Bátsmegyey Simon, a kinek fiai János, Ferencz, Simon, István és László voltak, második neje pedig uki Uky Zsuzsanna. volt, a Perint és Sorok vizén Újfalu határában Vasvármegyében épült három kerekü malmának birtokába tulajdonostársként Akacs Pétert befogadta, a ki viszont örökre lemondott a Bátsmegyey család javára azon jogáról, hogy az ezen malom szomszédságában való régi malom helyét valaha felépitse.
1669-ik évi jegyzőkönyv, 103. számu bejegyzés:
1669-ben márczius 4-én özvegy Boda Pétemé szül. Nádasdy Katalin Kis-Unyomban a Pöhér alatt való rétet párisi Bátsmegyey Ferencznek és nejének Pottyondy Évának eladja.
Minutae inexpeditae, 1678. év - 58 szám:
1678. október 22-én párisi Bátsmegyey Ferencz, Vasvármegye alispánja, néhai vitézlő Bátsmegyey Simon és nemzetes Uky Zsuzsanna fia, a saját, valamint fitestvéreinek Bátsmegyey Istvánnak és Lászlónak, nemkülönben nőtestvérének Bátsmegyey Éva, mankóbüki Horváth András nejének nevében tiltakozik. Uky Ferencz végrendelete ellen.
Minutae inexpeditae, 1695, év - 10. szám:
1695. junius 12-én Bátsmegyey Mátyás, Enyedy Andrásnak és Enyedy Andrásné született gyöngyösi Nagy Erzsébetnek Nagy-Unyomban egy fél sessiót ünnepélyesen bevallott.
Rákóczy-tár, irta Thaly Kálmán, I. kőtet, 261. ol.:
Anno 1712. junius 12-én gróf Bercsényi László, Bátsmegyey Simon és Letenyey Pál -uraimék ő nagyságok indultanak el tőlünk innen Danczkárul (Danzig) a tengeren Páris felé Francziaországba hova is a tengeren Dunkerka (Dunquerque) nevü tengeren lévő városig, ki is egyersmind erősség, gyapjura vagyon épiítve, addig fognak hajon menni, onnan osztán póstakocsikon, hová is Páris csak harmincz mértföld. - (Szalhmári Király Ádám naplókönyve az 1711-I717 esztendőkben II. Rákóczy Ferencz fejedelem bujdosásairól.)
Minutae inexpeditae, 1727. év - 65 szám
1727-ben párisi Bátsmegyey László Simon fiát kitagadja, mert circiter husz esztendeje hogy idegen országba eltávozott, és mert nem hallja, hogy ott ő felségének szolgálatjában tartózkodnék, ugyanazért semmi fiui szeretetit nem mutatván, semmi successiója ne légyen, s mindenét másik fiára Bátsmegyey Györgyre és leányára Bátsmegyey Klárára hagyja.
Bátsmegyey család adománylevelei:
1744. április 4-én Pozsonyban kelt adománylevelével gróf Pálffy János nádor, királyi helytartó párisi Bátsmegyey Teréznek, előbb niczki Niczky Dániel, most rumi Rumy Lázár nejének, Rempe- másképen Polyán-Hollóson Vasmegyében a Körmendy Sándortól, illetve ennek atyjától, néhai Körmendy Boldizsártól zálogba vett két egész jobbágytelekre nádori adományt ad. 1750-ik évi jegyzőkönyv, 8. számu bejegyzés:
1750. január 28-án párisi és nagy-bátsi Bátsmegyey Antal átiratja a káptalannál párisi és nagy-bátsi Bátsmegyey Miklósnak széplaki Botka Istvánnal, néhai széplaki Botka Zsigmond fiával Kőszegen 1663. jukius 20-án kelt egyezség-levelét, a mely szerint párisi és nagy-bátsi Bátsmegyey Miklósnak édes anyja széplaki Botka Anna volt, széplaki Botka János leánya, a ki után Nagy-Bajomban, Jákóban, Gigében, Paczán, Szent-Mártonban, Lukafán, Héderhelyen és Visnyén voltak jobbágyai, Balogdban, Inakodon, Szentimrén, Váralján, Simonyfalván, Kelemenfán, Ipoltfán, Zsipfalván, Szenttamáson, Csókakőben, Zernafalván, Posteleken, Szentiványon, Endrőlakán, Tótfaluban, Mária-Magdolnán és Kekcsén birtokrészei, Somogyvármegyében, végül Hatvanban Fehérvármegyében is volt birtoka. -- Érdekes, hogy Bátsmegyey Miklós csak a párisi előnévvel irja magát alá ez egyezséglevélen, holott az okmány szövegében párisi és nagy-bátsi előnévvel czimeztetik.
1756-ik évi jegyzőkönyv, 98. számu bejegyzés:
1756. április 21-én párisi Bátsmegyey Mózes, Bátsmegyey Éva Győrffy Istvánné, Bátsmegyey Katalin Tőttőssy Györgyné, végül Náray Katalin özv. Bátsmegyey Sándorné, mint gyermekeinek Bátsmegyey József és Bátsmegyey György t. és t. gyámja, Lábos Mária özv. Bátsmegyey Ferenczné, mint gyermekeinek Bátsmegyey Julianna és Bátsmegyey Anna t. és t. gyámja minden peres ügyeikben Bohy Jánost, Csányi Ferenczet és Orczy Imrét ügyvédül vallják.
1757. évi .jegyzőkönyv, 170. számu bejegyzés :
1757. junius 1-én Nedeczky Anna, néhai párisi Bátsmegyey Mátyás özvegye, Kőhalomban, Sopronvármegyében fekvő ősi birtokrését fiainak, párisi Bátsmegyey Györgynek, Lászlónak és Jánosnak, valamint leányának párisi Bátsmegyey Teréznek, Kultsár Ferencz nejének adja el, mert a nevezett jószágot aggkora folytán herczeg Eszterházy Pál Antal ellenében, a ki azt per utján követelte, illően megvédeni nem tudta.
1769-ik évi jegyzőkönyv, 104. számu bejegyzés:
1769. április 27-én Bátsmegyey Teréz, nemzetes vitézlő Póthy János ur házastársa, átengedi öcscsének, Bátsmegyey Jánosnak a felsőpulyai Bátsmegyey-kastély öt illető felét, Bátsmegyey János pedig átadja a felsőpulyai község felső végén lévő curiáját nénjének Bátsmegyey Teréznek.
1771-ik évi jegyzőkönyv, 60. számu bejegyzés:
1771. márczius 15-én párisi Bátsmegyey György nyolczezer forintért bevallotta herczeg Eszterházy Miklósnak felsőpulyai, csávai és kőhalmi birtokait.

A dunántúli kerületi tábla régi levéltáráben 947. szám alatt található a Bátsmegyey család osztálypöre, a mely nagyon érdekes adatokat tartalmaz, jelesül G) alatt Bátsmegyey Simonnak Szombathelyen, 1663. september 16-án kelt végrendeletét, a mely szerint a többi között következőleg intézkedik : "Istók fiamnak, minthogy ő mint szegény anyjához, mint pedig én hozzám öreg atyjához mindenkor engedelmes volt azért szegény anyjának bársony palástját és egy aranygyűrűt, kiben tizenkét rubin vagyon, neki hagyom. Laczi fiamnak pedig, hogy ő is szegény anyjáról megemlékezzék, lengyel süveget, kit én száz forinton vettem, neki hagyom. Bátsmegyey János is (ennek anyja Deseő Erzsé-bet vagy Orsolya volt, Bátsmegyey Simon első felesége) hogy jó emlékezettel legyen mostoha anyjáról, kamuka szoknyáját és kamuka mentéjét neki hagyom. Ha egyebet valamit pretendálna az anyja után, annak én nálam sem ezüstmíje, sem pénze nem maradott több annál, az kin muraiszombati házat vettem. Ezenkivül pedig az mi Éva leányomat illeti, én őtet becsületesen kiházasitottam, ingó-bingó marhából, ezüstmiből és ruházatbul értékem szerint részét kiadtam, azért avval megelégedjék. - Ami portékája és fegyvere maradott Simon fiamnak, mivel halála után az kirül nem disponált, én reám maradott, azokat Ferencz fiamnak hagyom, mivel ő fáradott érte Horvátországban. Utolszor kérem és intem is az édes gyermekeimet, hogy egymást szeressék és megbecsüljék s azoknak, kik én nekem éltemben jóakaróim voltak, szolgáljanak, kiért az Isten is agy áldja meg őket." - F) alatt van a végrendelkező párisi Bátsmegyey Simon gyermekeinek Újfalun, 1664. ápril 8-án keltezett osztálylevele, a mely szerint Bátsmegyey János, Bátsmegyey Éva, mankóbüki Horváth András neje, Bátsmegyey Ferencz, Bátsmegyey István és Bátsmegyey László becsülettel való requisitiójára Nádasdy Boldizsár, nagy-unyomi Akacs Péter, Szily Gáspár, Győrffy András és Mosonyi Lőrincz megjelentek az ujfalusi udvarházuknál s a megnevezett öt testvér között az osztályt foganatositották. Néhai Bátsmegyey Simonnak Ujfaluban, Nagy-Unyomban, Polányban, Rőnökön, Rádoczon, Barkóczon, Cserneczen, Markusóczon, Csipinczen, Bagonyán, Szent-Benedeken és Szarvaskenden voltak jobbágyai és jószágai. Megjegyzendő, hogy a fitestvérek nővérüket egyenlően részesitették minden atyai hagyatékban, sőt Horváth András a felesége részére egy illendő kardot is kivánt ; "az iránt oly oblatiót tettek a négy fi, ha ki jut mind az öt részre, készek megadni, holott nem, tehát az mit érhetne egyik kard, tehát adaequálván anyi érő ezüst vagy arany mibül contentálják." - B) alatt van Bátsmegyey János özvegyének nemes Leben Marianne-nak 1684. márczius 12-én Német-Keresztúron kelt végrendelete, a melyből a következő részeteket idézzük : "Erstlichen und vor allen Dingen, da ich lang oder kurz mit dem zeitlichen Tod abgefordert verde, so befehle ich die Seele in die grundlose Gnad und Barmherzigkeit Gottes des Allmächtigen mit demüthigster Bilte, dass er diselbe um die heil. 5 Wunden Jesu Christ in Gnade aufnehme, meinen Toden Körper aber verlange Christlichen Gebrauch und Adelichen Ceremonien nach in die Erden bestättiget zu werden. Achtens, Verschaffe auch bevor aus meinem jungsten Sohn Matthia die zween besten mit Silber und Gold beschlagenen Säbel und besten Rosszeug. Neuntens. Verschaffe meinem ältesten Sohn Johann bevor ein Párduczbőr. Auser diaser oben specificirten Sachen, was vorhanden sein wird, in klein oder grosen, liegenden oder fahrenden, in Unterthanen und andern Gütern, wie auch laut meines lieben Herrn Seligen Testament bevorderst, verschaffe auch, sowohl in meines Herrn Gütern Seligen als in meinen Gütern, sollen zugleich alle vier Kinder solicher zertheilen, eins so viel als das andere soll haben." A végrendeletből kitünik, hogy Bátsmegyey János és Leben Mariannenak két fia és két leánya volt, János és Mátyás, Borbála és Zsófia. - P) alatt van párisi és nagy-bátsi Bátsmegyey Antalnak egy, Nagy-Bajomban 1754. deczember 3-án kelt érdekes tartalmu levele, a melyben panaszkodik, hogy a Bátsmegyey család leveleit nem ő őrzi, holott törvény szerint őt illetné mint major natu atyafiat a literarum conservatio.

1750-ik évi Veszprém káptalanbeli jegyzőkönyv, 81-ik számu bejegyzés:
1750. augusztus 6-án párisi és nagy-bátsi Bátsmegyey Antal a saját, továbbá Foky Benedek a vasvári káptalan prépostja, az egész Foky és Horváth család, mint Ipoltffy Lázár törvényes leszármazottjai nevében ünnepélyesen tiltakozik a veszprémi káptalan előtt Somssich Aratat királyi tanácsosnak az Ipoltffy javakból kapott adománya ellen.
1778-ik évi Veszprém káptalanbeli jegyzőkönyv, 313-ik szamu be- jegyzés:
1778. október 5-én párisi és nagy-bátsi Bátsmegyey János nyug. főhadnagy, párisi és nagy-bátsi Bátsmegyey Teréz és párisi és nagybátsi Bátsmegyey Simon, Bátsmegyey Antal édes gyermekei nagy-bajomi birtokrészüket tolnai Festetich Lajosnak és nejének Farkas Krisztinának ünnepélyesen bevallják.
A vasvármegyei levéltárban található adatok közül a következőket sorolom fel :
Polgári perek, 78. kötet, 24. szám, 1 van Bátsmegyey István gyermekeinek, névszerint Bátsmegyey Miklósnak, Orsolyának, Zsuzsannának és Fruzsinának Nádasdy Boldizsár vasmegyei alispán által 1655. september 13-ára keltezett osztálya, a mely szerint Bátsmegyey István Korongon, Markusóczon, Szent-Biborczon, Szitinyán, Muraszombaton, Ujfalu-Rádoczon, Egyházas-Rádoczon, Puszta-Rádoczon és Regedén volt birtokos. A regedei ládában levő aranyos kard Miklósnak jutott, a többi holminak a három leány között való felosztását az alispán vicebirákra és esküdtekre bizta.
1713. november 6-iki közgyülési jegyzőkönyv szerint Bátsmegyey Gábort táblabiróvá választottak.
1717. ápril 19-iki közgyülési jegyzőkönyv szerint Bátsmegyey Gábor első alispánnak kanditáltatik.
1741. évi tilalmazások X. kötet 30 szám szerint Bátsmegyey Sándor, párisi Bátsmegyey Gábor fia, a saját, valamint többi testvérei nevében tilalmaztatja édes atyját az édes anyjukról, béri Balogh Magdolna asszonyrul reájuk maradt javak elidegenitésétől.
A pécsi káptalan levéltára. 1770. év. Protocollum.
Bátsmegyey Simon és János testvérek, nemes B. János unokái, Gighében 12 jobbágyból és hozzátartozó földekből, rétekből álló portiójukat 1770 Decz. 6-án lukafalvi Zarka Zsigmond sógoruknak s nejének : Dongó Rozáliának azért, mert azok nevelték föl őket, ünnepelyesen bevallották.
U. o. 1785. Protocollum.
Bátsmegyey János főhadnagy 1785. február 27-én ünnepélyesen bevallotta saárdi Somsics Józsefnek és nejének : Ürményi Máriának Szent-Imrén, Váralján, Simonfalván, Kelemenfalván, Szénászlón, Ipoldfán, Zsibfalván, Szent-Tamáson, Csókakőn, Pósteleken, Szent-Iványon, Endrőlakán és Szilvás-Szt-Mártonban fekvő ősi részjószágait jobbágyokkal egyetemben, mert azokat még 1751-ben elzálogositotta Somsics József atyjának, Somsics Antal udvari tanácsosnak.
U. o. 1795. Protocollum.
Bátsmegyey Károly, Boldizsár és Ferencz testvérek 1795. Sept. 7-én 2200 forintért eladják Pamukban fekvő jószágukat Borda Antalnak.
1796. október 10-iki közgyülési jegyzőkönyv 1098. sz. szerint Vasvármegye békéltető bizottságot küld ki idősbb Bátsmegyey Józsefnek Hettyey István elleni perében. A per tárgyát a nagy-kölkedi földek, rétek, erdők és korcsmai haszonvételek képezték. Az egyezséglevélből kitünik, hogy idősbb Bátsmegyey József atyja Bátsmegyey Imre kis- unyomi birtokos volt, s hogy idősbb Bátsmegyey József leánya Miskey Pálhoz ment férjhez.
A magyar huszárvitézség egyik kiváló személyesítője párisi és nagy-bátsi Bátsmegyey Antal, a 8. huszárezred hadnagya, aki Olaszországban, Brescia előtt, sajátkezüleg fogta el Murat tábornokot, a későbbi nápolyi királyt, (Geschichite des 8-ten Hussaren-Regimentes).
A család ősi fészke Vasvármegyében a sorokujfalusi, Sopronvármegyében pedig a felsőpulyai kastély volt.
A középpulyai róm. kath. plebánia könyvtárában egy, 1797-ik évből való kézirat van, a mely a következő czimet viseli: Manuductio Parochorum Közép Pulyensium in notitiam ecclesiae Közép et Felső Pulyensis conscripta a domino Josefo Horváth parocho Közép Pulyensi anno 1797, a mely szerint a felsőpulyai kastélyt a Kárászhegyen 1611-ben Kürtössy Mihály épitette, a kinek egyetlen leányával az Nedeczky György tulajdonába ment át. Nedeczky György leányát Nedeczky Annát 1700 körül Bátsmegyey Mátyás vette feleségül, a minek folytán a felsőpulyai kastély egész 1889. október 7-ig tehát majdnem kétszáz éven át, a Bátsmegyeyeket uralta, amint azt Bátsmegyey Antal, Sándor, István, Bátsmegyey Mátyás rokonainak, valamint Bátsmegyey Ferencz és Péter, Bátsmegyey Mátyás szépunokáinak Sopronvármegye levéltárában őrzött osztálylevelei is igazolják.
A sorok-ujfalusí kastély a mult században a Bátsmegyey családtól a Mikos családra ment át, a melytől azt a gróf Szapáry család vette meg. -
A Bátsmegyeyek ősi temetkezési helye a Sorok-Ujfalu tőszomszédságában fekvő Sorok-Polány temploma volt, a mint az a kis-unyomi plebánia halotti anyakönyveiből kitünik. - Pl. 1748. aprilis 8. obiit perillustris ac generosus Emericus Bátsmegyey de Páris provisus omnibus sacramentis. Intumulatus in ecclesia Polanyiensi ad cryptam familiae Bátsmegyeyanae. Obiit in Kis-Unyom, annorum 36. Vagy : 1779. aug. 1. obiit pie provisa perillustris domina Juliánna Rosty, consors perillustris domini Josephi Bátsmegyey, annorum 36. in Kis-Unyom et sepulta in crypta familiae Bátsmegyeyanae in ecclesia Polanyiensi existente.
De Bátsmegyey Julianna 1721. aug. 12-én, Gödörön keltezett s Vasvármegye levéltárában, a polgári perek L-ik kötetének 23-ik száma alatt fekvő végrendeletének 18-ik pontja is bizonyitja ezt: "Meghidegült tetemem pedig vitessék az Polányi Templomhoz, Familiam régi temető helire."
A család czimere a Siebmacher-féle czimerkönyvben, valamint Vasvármegye monographiájában hibásan van közölve, mert az nem oroszlán, hanem sötétkék mezőben álló, nyelvét kinyujtó, farkát felfelé kunkoritó arany griff-madár, a mely négy körmü jobb első lábával egy, hegyével felfelé álló ezüst nyilveszszőt tart, bal első lábának körmeit pedig ragadozásra nyujtja. Sisakdisz : a pajzsbeli griff növő alakban. Takarók : kék-arany, vörös-ezüst. (A sorok-polányi templom belső baloldali falában párisi Bátsmegyey Ferencz vasvármegyei alispán 1697-ik évből való kősiremléke ; Bátsmegyey Gábor és Bátsmegyey György pecsétei a vármegyei levéltárban : Intések, 2-ik csomó, 22. szám alatt levő, 1713. január 13. kelt eredeti megismerőlevélen, és az Osztályok 4-ik csomójában, 43. szám alatt levő, 1732. augusztus 5-én kelt eredeti osztálylevélen.) Bátsmegyey István pecsétje a vasvár-szombathelyi káptalan országos levéltárában. Minutae inexpeditae, 1807. 7. Párisi Bátsmegyey Gábor pecsétje az 1713-iki megismerő-levélen.

Adataink szerint a "nagy-bátsi" előnév 1560. május 21-én fordul elő először Nádasdy Tamás nádor egyik adománylevelében, a "párisi" 1583. április 28-án II. Rudolf király Markusóczfalvát adományozó okiratában, a "párisi" és "nagy-bátsi" előnév együtt 1663. julius 20-án egy egyezséglevélen. A család nevét a XVI. században ch-val, a XVII. szá- zadtól kezdve ts-sel irják.
Leszármazási tábláját az ujabban földeritett adatokkal a következőleg egészitjük ki :

Az első táblán álló Simonnak az első feleségétől származott fia : János birtokos Vasvármegyében : Sorki-Ujfalu, Nagy-Unyom, Kis-Unyom, Polány, Egyházas-Rádocz, Nagy-Kölked, Szarvaskend, Rhőnök. Barkócz, Csernecz, Markusócz, Csipincz (Csöpincz) és Muraszombat községekben ; Zalavármegyében : Bagonyán és Sopronvármegyében : Német-Kereszturon. (A kőszegi kerületi tábla régi levéltárában 947. sz. alatt található Bátsmegyey osztályospör keresetlevele szerint.) Neje Leben Marianne volt. A Leben család nemeslevele 1656. Mártius 20-án hirdettetett ki Looson. (Sopronvármegye levéltára. II. Tomus, Pag. 469.)
A III. táblán álló Mátyásnak, János fiának neje nedeczei Nedeczky Anna hozta a felső-pulyai kastélyt és birtokot hozományul.
Ennek fia : György Sopronvármegye táblabirája, birtokos Felső-Pulyán, Csáván és Kőhalmon.
György fai közül : Pál 1781.Junius 7-én nemesi bizonyitványt nyer Sopronvármegye rendjeitől.
Leopold fia : Móricz nyitravármegyei virilista, 1849-ben emigrált, 1864-ig Törökországban tartózkodott. 1864-1874-ig a pöstyéni gyógyfürdő haszonbérlője. - Eltemettetett a pozsonyi Szent-András-temetőben, a családi kriptában.

Bertalanffy. (Pornoki és felső-pulyai). Egyike a régibb nemes családoknak, mely házasságok révén a Forgách, Benyovszky, Révay, Horeczky grófi és bárói, nemkülönben a Bátsmegyey, Bartakovics, Ramócsay, Bedekovits, Pestvármegyey, szentgyörgyi Horváth és nedeczei Nedeczky előkelő nemes családokkal jutott atyafiságos összeköttetésbe.
Régi nyomaival Nyitra-, Sopron- és Vasvármegyéken kivül más vármegyékben, sőt az erdélyi részeken is találkozunk.
1466-ban Bertalanffy Adinga és Zsigmondi Katalin hagyatéki pénzek elsikkasztásával vádolják Soók István erdélyi egyházmegyei világi férfiut. -
1565. Bertalanffy Katalin birtokot ad el Vrancsics Márkusnak.
1565. Bertalanffy Bernát és Dombay István egymásnak kölcsönösen birtokot vallanak be.
1565. Bertalanffy Katalin zálogba adja birtokát haraszti Dezső Andrásnak és gérczei Gérczey Jánosnak.
1567. Bertalanffy Erzsébet, Bátsmegyey Simon özvegye részére okirat-kiadási parancsolat.
1631. Bertalanffy György és Zsófia birtokot adnak el Kürtössy Györgynek.
1740. Bertalanffy Ferencz tiltakozik az ellen, hogy nővére : Katalin az őt illető fölső-pulyai birtokrészt Horváth Györgynek s nejének Nunkovits Magdolnának eladja.
1744. Derencsén Éva, Bertalanffy Ferencz neje, felső-pulyai curialis részét eladja Bedekovits Jánosnak.
1745. Bertalanffy György adóssági keresete Nedeczky András ellen 400 frt. tárgyában.
1765. Bertalanffy Mózes-Alajos Nyitravármegyétől nemesi bizonyitványt nyer.
1766. Bertalanffy Alajos adóssági keresete Pestvármegyey Anna Biró Istvánné, és Pestvármegyey Borbála Horeczky Flórián báró neje ellen -
1771. Bertalanffy Erzsébet, özvegy Bartakovits Imréné pört indit Majthényi János ellen bizonyos pénzbeli tartozás miatt.
1776. Bertalanffy Alajos, néhai Pestvármegyey Terézia férje, Tádé fia nevében ís, egyezséget köt Boriban, 1776. Május 1-én, mostoha gyermekeivel : nedeczei Nedeczky Józseffel és Nedeczky Teréziával, szent- györgyi Horváth János nejével a bori, verbói, nedeczei s egyébb javak, nemkülönben az öszszes ingóságok fölött.
1777. Bedekovits László eladja felső-pulyai javait Bertalanffy Pálnak és Bedekovits Mihálynak.
1778. Benyovszki Benyovszky Móricz gróf, a franczia szent Lajos királyi és katonai rend lovagja, franczia lovassági tábornok, egy franczia gyalogezred ezredese, s a francziáknak hódolt Madagaskár sziget kormányzója, az utazási kalandjairól általánosan ismert magyar és vitéz katona, kinek franczia nyelven irt naplóját magyarra Jókai forditotta, s hozzá életrajzát is megirta, hosszabb időt töltött távol hazájától.
Amikor egyszer körültekinteni hazajött, ugy találta, hogy rokonai az ősi javakba szépen beleültek, s azt mint tulajdonukat birtokolták.
Mivel valószinü, hogy egyszerű felszólitásra a tulajdonába nem eresztették, kénytelen volt rokonai: Pestvármegyey Borbálya horkai Horeczky Flóriánné báróné, Pestvármegyey Anna padányi Biró István felesége, továbbá B e r t a l a n f f y A l a j o s mint első nejétől Pesthvár-megyey Teréziától származott Tádé fia természetes és törvényes gondnoka, végre Nedeczky József s Nedeczky Terézia szentgyörgyi Horváth Jánosné ellen a verbói, kosztolányi, csejthei, ó-turai, brezovai, miavai, hrussovi, csajkhóczi, korithini, produlai, vagyóczí, krajnai, podkilavai és bori javak miatt pört inditani.
Ez a Benyovszky Móricz, kit, mint tudjuk, Madagaskar benszülöttjei királyukká is választottak, utóbb ismét visszakerült Madagaskárra, hol mint bátor és vitéz bajnok 1786. Május 7-én, harczban, franczia golyó által lelte halálát.
1782. Bartakovits Imre özvegyének, Bertalanffy Erzsébetnek keresete Zichy Ferencz ellen két babi telek miatt.
1782. Bertalanffy József Felső-Pulyán telket vesz Ányós Ferencztől.
1783. Domján Ferencz eladja felső-pulyai telkét Bertalanffy Mihálynak.
1784. Bertalanffy Erzsébet, özvegy Bartakovits Imréné pört indit Bartakovits József és Alajos ellen, az alsó-elefánti osztály kiigazitása miatt. -
1785. Bertalanffy Erzsébet részére tanukihallgatás azon ügyben, hogy Bencze István a nagy-babi javakat Dávid bárónak eladta.
1793. Bertalanffy Tádé 1000 frt. iránt való keresete Révay János gróf szepesi püspök ellen.
1794. Bertalanffy Tádé, Bertalanffy Alajosnak első házasságából született fia, Nyitravármegye táblabirájává neveztetik ki. Korábban a helytartó-tanácsnál szolgált.
1800. Bertalanffy Teréz felső-pulyai telki részbirtokát eladja Bertalanffy Mihálynak.
1804. Bertalanffy Tádé keresetet indit a Mesterházyak által zálogban tartott bori részbirtok miatt.
1808. Bertalanffy Tádé tilalmaztatja Borsfay Antalt Felső- és Alsó-Atrak, Vásárd, Gellénfalva, Káp nyitramegyei javak miatt.
1808. Forgách Judit grófnő, Bertalanffy Alajos özvegye, ellentmond annak, hogy Forgách Miklós a csejthei jószágot eladhassa.
1815. Horváth Pál eladja Bencze nevü zalavármegyei pusztáját Bertalanfiy Ferencznek.
1848. Pornoki Bertalanffy János földbirtokos, 1848-49. honvéd főhadnagy, köz- és váltóügyvéd, megyei törvényszéki, majd kir. járásbiró, meghalt 1888. Január 4-én Al-Báron.
Pornok, melytől a család egyik elő-nevét vette, sopronvármegyei község. Ma Steinberg néven ismeretes. Régi neve a használatból kiesett.
(Források : Vatikáni levéltár, Pauli II. A. III. 1467- - A vasvár-szombathelyi székeskáptalan levéltára. - Nyitravármegye Levéltára. - Pornoki Bertalanffy János gyászjelentése. - Családi iratok.)
A közelebbi időbeli családtagokra vonatkozó adatok az I. részben találhatók.

Bogothi (Bogodi). Bogothi Sebestyén és ennek fiai : Oswald, Bálint, Miklós és Márkus, továbbá Bogothi György fiai ; Péter és Zsigmond együtt nyernek czimerlevelet a Westerháziakkal 1436-ban Zsigmond királytól.