G.

Gallen. Rudolf magyar király Prágában, 1593. Martius 1-én czimerlevelet adott Gallen Györgynek és fiainak : Mihálynak, Mártonnak, Andrásnak és Ferencznek. A czimer : kék pajzsban hármas szikla, melynek emelkedettebb csucsán kiterjesztett szárnyu, nyakán nyillal átütött holló áll; fölötte a pajzs sarkaiban hold és csillag; sisakdísz : a pajzsban álló holló ; pajzstakarók : arany-kék, ezüst-vörös.

Gar (Gaár). Gar János Pált Leopold magyar király Bécsben, 1684. Május 7-én bárói rangra emelte. A bárói diploma kiváló elismeréssel emliti Gar János Pál hadi érdemeit, különösen kiemelvén azon vitéz tettét, amikor Levencz vára alatt vezérének üzenetét az ellenségen keresztül, életének nyilvános veszedelmével, a holsteini herczegnek megvitte, s ezt az ellenségnek oldalban való megtámadására felhivta, minek következtében a király hadai fényes győzelmet arattak. A bárói czimer a következő : a négyelt pajzsban középen mint szivpajzs ezűstben királyi korona, a fölött keresztbe állitva kard és tőr, ami, miként a diploma is fölemliti, a család ősi czimerét képezi. A négyelt pajzs jobbról alsó és bal felső kék mezejét a széleken két-két, középen három négyszegletü, egymással szögleteiknél fogva összekapcsolt arany-pólya, a jobbról felső és bal alsó vörös mezőt pedig egy-egy zöld ágat (pálmát) tartó pánczélos kar foglalja el. A pajzson három nyilt sisak ; ezeken : jobbról arany korona fölött három (kék-arany-kék) strucztoll, a középen a szivpajzs, s balról a koronán két egész, közepén vizszintesen vágott s ellentétesen festett : arany-kék és kék-arany sasszárny, a szárnyak között magasba emelkedő, az alsóhoz hasonló pálmaág ; pajzstakarók : arany-kék, ezüst-vörös. Gar János Pálnak egyik testvére Mátyás volt, aki, valamint fia : Márton és ennek fia Jakab a Batthyány család burgói és neudói uradalmaiban főtisztségeket viseltek. Mátyástól fogva a családi leszármazási tábla a következő tagokat mutatja föl:

A táblán álló Gaár József 1771-ben született, 1779-1846-ban a Zichy-Ferraris grófi család jogtanácsosa és jószágkormányzója volt a torontálvármegyei szent-huberti uradalomban ; Sándor (1808-1879.) nagybérlő és birtokos Söptén ; Frigyes kir. közjegyző Szombathelyen.