E czim alatt tárgyalni fogjuk iparunk és kereskedelmünk fejlődését a legrégibb időktől fogva, azon inditó okokat, melyek ezen az utóbbi időben különösen rohamos fejlődésének kutfői voltak, az ipar és kereskedelem fejlődésének rendkivüli befolyását a város fejlődésére nézve, mely két tényezőnek fejlődése az ok és okozat lánczolatos viszonyában áll egymáshoz ; egyik a másiknak következménye.

A legrégibb időkben városunkban iparról és kereskedelemről a mai fogalomban alig lehet szólni. Mindkét közgazdasági ág gyermekkorát élte s csakis a legégetőbb szükségletek kielégitésére szolgált. Ennek következtében nagyobb forgalomról sem lehet szó.

Az ipar és kereskedelem fejlődésének utjában állottak a rosz hitelviszonyok, a drága pénz, a régi czéhrendszer patriarkalis berendezésével, hazánknak gyarmati függése Austriától s a rendi alkotmány.

Az ipar mint fentebb említettük csakis a legégetőbb szükségletek fedezésére szolgált.

Kereskeoelmünk pedig már régebben is főleg a nyersterményekken való kereskedésre szorult. Ezek iparunk és kereskedelmünk főbb jellemző vonásai hazánkban a 40-es évekig, mikor a juliusi forradalom üde szellője eljutott hozzánk is, és halhatatlan nagy hazánkfia, Széchenyi István gróf hatalmas alkotásai által megteremtette jelenlegi iparunk és kereskedelmünk alapját Midőn tehát iparunk és kereskedelmünk fejlődését tárgyaljuk, kiinduló pontul a 40-es évek reformmozgalmát kell vennünk, mely nemzetünkbe uj életet hozott.

Városunk kereskedelme kezdetben csakis a nyersterményekben való kereskedésre szoritkozott. Ezek között már a legrégibb időktől kezdve első helyet foglal el a gabonakereskedelem. Városunk meglehetős jó országutai által összekötő kapcsa volt a Dunántul délibb gabonavidékeinek. Igy Veszprém, Zala és Somogymegyék ide hozták gabonájukat s a sopronmegyei horvátok fuvarozták azt Sopronba, ahol 1848 ?ban már vasutat találunk, s ezen szállittatott a gabona Austriába.

Az 1857-59-ik években városunk heti- és országos vásárain a következő forgalom volt ; Buza 38000 mérő, 30000 mérő rozs, 18000 mérő árpa, 13000 mérő zab, 2000 mérő tengeri. Összesen 101000 mérő (62094.8 Hl.) A gabonaárak piaczunkon az 1857-1858 és 59-ki években következőkép hullámzottak:

Buza : 3 frt 77 kr. osztrák mázsaként
Rozs : 2 " 46 "
Árpa : 2 " 12 "
Zab : 1 " 74 "
Tengeri : 2" 30 "

körülbelül 315000 forint értékben, Hüvelyesek, vetemények, a konyhakertészet termékei, gyümölcs különönösen az ősszel jönnek nagyobb mennyiségben a piaczra, melyek azonban legnagyobb részt városunk lakóssága által fogyasztatnak el. Az 1857-58 és 59 ik években piaczunkra hoztak 154449 mérő burgonyát, 86724 mérő répát.

Borkereskedésünk a régebbi időkben többnyire csak átmeneti volt s bortermelésünk nagyon gyér az 1857-58 és 59-ik években, amennyiben csak 450 akó bor termeltetett (1akó = 0.5658 hl.) Meglehetős mennyiségü borkő is hozatott piaczunkra, mely leginkább Budapest és Bécsben adatott el. Szőllőhegyeinkben igen finom minőségü gyümölcs termett és egy ideig alma mustot is készitettek; de a szőllőgazdák legnagyobb része később belátta a szőllő-bor tenyésztés nemzetgazdászati jelen tőségét, külömben is nagyon megszoritották az almamustgyártást a cs. és kir. kormány szigoru intézkedései.

M a r h a k e r e s k e d é s. Az 59-ik évben 3000 db. ökör és tinó, 2500 db. tehén hajtatott piaczunkra. Az ökröknek ára darabonkint 4-500 bécsi font (1 font = 0.5600 kg ) sulynál átlag 77 frt 27 kr. volt; a teheneké 2-300 fontnál 43 frt 2o kr. Szárnyasállatok a napi szükséglet fedezésére elegendő számban hozatnak ez években piaczunkra.

Tüzifa ez években körülbelül 225-340 osztrák öl hozatott forgalomba.

Hizlalt sertés késő ősszel és télen körülbelül 1000db adatott el fontszám 18-24 krért.

A lókereskedés csakis az országos vásárok alkalmával volt jelentékenyebb.

Városunk volt lerakodó helye a megye nyugoti és és északi vidékei, valamint keleti Stajerhon faproduktumainak. Hetenkint 400 szekér deszka, 70-80 szekér épületfa, 50-60 fuvar lécz és 20-25 fuvar zsindely vitetett keresztül városunkon, amely szekerek egyszersmind a felső vidék borát és gabonáját is magokkal hozták.

Nagy reménynyel kecsegteti ez időben városunk jövőjét a sopron-kanizsai vonal terve, amely vonal kiépitésétől az ipar és kereskedelem különös fellendülését várják.

Iparunk inkább csak a belszükségletet fedezte. Volt városunkban egy-két varga, azután a mostani Nigszty féle kertben egy nagy szövőde ; a különféle iparágakat üző mesteremberek szük körben mozogtak.

Volt egy-két nagyobb gyarmatáru- és fűszer-kereskedés, ezek közül felemlitendő a még néhány évvel ezelőtt is létezett Zanelli czég. Vaskereskedéseink közül a legrégibb a Döbröntey- és Mayer-féle vaskereskedés.

Nyerstermények képviselni között itt megemlitendők a Salamon czég Ó-Perintben, a Grünwald czég. Az ugynevezett kalmároknak kőbódéjai a piaczon voltak felállitva ott, ahol jelenleg a zsemlyés bódék vannak.

Ezen időben hazánk, igy Szombathely hitelviszonyai is szomoruak voltak ; a pénz drága, ez főoka a kereskedelem pangásának. Földhitel egyátalán nincs s ez az oka a földbirtokok és nyerstermékek majdnem tökéletes értéktelenségének, amely közvetlenül a kereskedelmet is érinté.

Az urbériségnek és a nagybirtokok tehermentességének eltörlése által egy egész uj gazdasági rendszert kellett behozni, amely jóval nagyobb befektetési tőkét igényelt, mint előbb, mert javitásokat kellett foganatositani s az adókötelezettségnek eleget kellett tenni, de meg a munkabér is sokkal drágább volt mint ezideig. A birtokosok az urbériség eltörlése után kapott földtehermentesitési kártéritéseket nem fordithatták a gazdaság jobb instructiojára, hanem jórészt csak adósságaikat fedezték belőle ; miáltal kénytelenek voltak a productiónak nagy részét olcsó áron eladni, hogy kötelezettségeiknek eleget tehessenek, amiáltal a kereskedelmi s ipari forgalom a minimumra szállott. Az ipar és kereskedelem fejlesztésére alapitott pénzvállalatoknak csak a nagyobb városok veszik hasznát, a kisebb városok iparosai és kereskedői, tehát Szombathelyéi is ez időszerint tovább tengődnek és kénytelenek bécsi bankárok és kereskedők közvetitését igénybe venni, ami a pénzt még inkább drágitja, ugy hogy a vidéki kereskedők az ilyen hitelt csakis a legnagyobb szükség esetén veszik igénybe. De viszont a pénzfölösleget sem lehet gyors fölmondás mellett gyümölcsöztetőleg elhelyezni, miáltal a pénzforgalom s a pénz gyors circulacziója meg van akadályozva. Ez időszerint a megyében egy takarékpénztár van, a kőszegi ; azonban a vidéki takarékpénztárak sem képesek az ipar és kereskedelem nagyobb fellendülését előmozditani üzleteiknek természeténél fogva, mert a jelzálogkölcsönüzleteket szivesebben vették a váltóescompnál.

1856 ik évben alapittatort városunkban a jelenleg is virágzó és kitünő hirnek örvendő Pohl Emil-féle gazdasági gépgyár és fémöntőde, melynek rövid történelmét a következőkben közöljük:

Alapitotta Pohl Emil. Szerény kezdetből a jó munka és a legjobb anyag feldolgozása által a czég a versenyképesség magas fokára jutott és gyártmányai mindenütt előnyben részesülnek.

Tekintve a mindinkább szaporodó vevőkört, kénytelenitve volt a czég egy uj telepet létesiteni, mely a mai modern igényeknek tökéletesen megfelel. A gyár kereskedelmi vezetője Pohl Sándor, műszaki vezetője ifj. Pohl Emil. A gyár készit mindenféle mezőgazdasági gépet, malomépitkezéseket, kutakat, vizműveket, gőzfűtési berendezéseket, elvállal gyártelepek, szeszfőződék stb. berendezését és minden egyéb gépészethez tartozó munkákat.

Különleges gyártmányai közé tartoznak : cséplőgépek, vetőgépek, utóbbi a magyar és az osztrák szabadalommal kitüntetve, takarmánykészitő gépek és gőz, ugyszintén vizi malom épitkezések és malomépitészeti munkák.

A gyár vas- és fémöntődéjében különféle öntések készülnek. Feldolgozás alá kerül évente 4500 metermázsa vasanyag és 3000 mtrm. faanyag, ugyszintén 3600 métermázsa szén.

A gyárnak 70- 100 munkása van.

Forgalmi hely: Egész Magyarország, Stiria és Horvát-Szlavonország.

Gyármányai általános közkedveltségnek örvendenek és legjobban a következő helyeken vannak elterjedve Vas, Győr, Veszprém, Komárom, Sopron, Zala, Somogy, Tolna, Fehér, Pest-P.-S. K.-K. és a Bánát körüli megyékben, ugyszintén Szerémvármegyében.

A gyártelep a következő helyiségeket foglalja magában:

1.) Állandó gépraktár.
2.) Minta-öntvény raktár.
3.) Általános vasanyag raktárak.
4.) Kovács műhely
5.) Lakatos műhely.
7.) Felszerelő műhely.
6.) Vasesztergályos műhely.
8.) Asztalos műhely.
9.) Bognár műhely.
10.) Vas- és fémöntőde és ennek mellékhelyiségei.
11.) Festő műhely.
A gyár hátulsó udvarán igen nagy szerszámfaraktár.

A gyár rendelkezik 15 különbözőbb faju vas esztergapaddal, 15 furógéppel, 2 hengerrovatkáló géppel, 2 csavarmetsző géppel, emelő gépekkel, lemezsajtókkal stb. továbbá különböző faju amerikai fa felmunkáló géppel u. m. gőzfűrészgépekkel, gőzgyaluval és gőzvonógéppel, stb.

A gyár üzemét rendesen egy 20 lóerejü stabil gőz gép hajtja, kivételes esetekben, mint ünnepnapon, vagy munka időn tul egy 10 lóerejü álló reserv gőzgép működik.

Az üzem reggel 1/2 7-kor kezdődik és tartesti 7 óráig.

Van a czégnek számos magyarországi és stiriai ki tüntetése, legutóbb 1893. évben a nyitramegyei gépversenyen diszoklevéllel lőn kitüntetve.

Végül megemlitjük, hogy a gyár alapitásakor a cs. és kir. országszerte szabadalm czimet kapta.

A gyár jelenlegi czime: Pohl E. és fiai.

Megemlitendő még a söripar. Már régtől fogva két sörfőződe létezett Szombathelyen ; a herczegi és püspöki sörfőződék, melyek különféle bérlők alatt még a helyi szükségletet sem voltak képesek eléggé fedezni. Ezen különben jelentékeny közgazdasági ág nálunk nem volt képes jelentőségre szert tenni a regalejognak akkoriban való monopoliuma következtében. Később, midőn ezen serfőződéket a regalejoggal együtt tekintélyes gráczi serfőzők (Schreiner és Reininghaus) vásárolták meg a püspökségtől s a herczeg Batthyány uradalomtól, a herczegsörházban a gyártás egészen megszünt, mig a püspöki sörházban körülbelül 1871-ig készitettek malátát, később a malátakészitéssel is felhagytak.

Legrégibb nyomdánk a Bertalanffy-féle, alapittatott 1787-ben.

Ezen időben városunkban különösen a tüzbiztositás van elterjedve, és pedig az Első Magyar Általános biztositó társaság, Riunione, Azienda, mely intézeteknek Szombathelyen csak ügynökségei vannak, mig a főügynökségek Sopronban székelnek.

1857-ben alapittatott a Kelemen féle üzlet, melynek történeté közöljük a következőkben:

Az üzlet Kelemen Nep. János által 1857. november havában alapittatott, 1879-ben tetemesen meg lett nagyobbitva.

Kelemen 1880.ban kir kereskedelmi tanácsossá neveztetett ki. A szombathelyi törvényszéknél számos évig a kereskedelmi ülnöki tisztet viselte, Szombathely váras tanácsosa, megyebizottsági tag s majd minden jótékony egyletnek tagja volt.

Halála után az üzletet rokonai (kik sok éven át az üzletben alkalmazva voltak) Kaiser Lajos és Weidlich Gyula vették át.

A czég foglalkozik gyarmatáru, füszer-, festék- és gyógyszer, (drogue) kereskedéssel, azonkivül gazdasági és egyéb magvak kereskedésével. Hatóságilag engedélyezett lőpor és lőszer árulást folytat. Az első magyar általános biztosító társaság egyik legnagyobb vidéki ügynöksége. Azonkivül birja a "Wiener Versorgungs Anstalt" képviseletét.

A kereskedelem ezen 3 évben általában jelentékeny ingadozásokat mutat fel. 1860-ban a franczia sovány termés következtében egy időre lábra kapott gabona export némi élénkséget hozott kereskedelmünkbe, a pénz értéke is javulást mutat fel, azonban ez nem soká tartott, kedvezőtlen befolyást gyakoroltak rá az amerikai és olasz háboruk. Városunk főkereskedelmi czikke ez időben is a gabona. Azonban piaczunk jelentősége a budapest-pragerhofi, valamint a Bécs -győri vonalak kiépitése folytán tetemesen csökkent, kereskedelmünk fejlődését akadályozza még a bécsujhely-kanizsai vonal épitésének oly hosszu évek során való elhalasztása. - Szombathely és Kőszeg rovására óriási mód növekszik Kemenes-Hőgyész jelentősége a Győrhöz, mint a monarchia ekkori legnagyobb emporiumához való közelsége miatt. Az előbb a szombathelyi piaczra hozott gabonát most egyedül a győri nagyobb kereskedők segédjei vásárolják össze még pedig közvetlenül a termelőtől, mert a termelő nem találja elég jutalmazónak gabonáját oly piaczra vinni, hol a vevők versenye teljesen hiányzik.

A gabonakereskedés felvirágzását csakis a már rég óhajtott bécsujhely-kanizsai vonal kiépitésétől várják. Gabonaáraink az 1860-61 -62. években a következőkép hullámzanak.

Buza

Rozs

Árpa

Zab

Kukoricza

A 3 évi gabonaárak összehasonlitásából kitünik, hogy az 1860. év elején fizetett alacsony árak az 1861-ik év közepén a jelentékeny kivitel folytán tetemesen növekedtek, a jó eredményü aratás folytán azonban a kivitel csökkenése következtében leszálltak s az 1862-ik év végével átlag az 1860 . évi olcsó áron alul végződtek. A földtermékeknek ily rossz forgalma a többi közgazdasági ágakban is észlelhető volt. Sem az ipar, sem a kereskedelem ezen időben jelentőségre vergődni nem tudott.

A hitelviszonyok ép oly szomoruak, mint az 50-es években.

K e r e s k e d e l e m. Az 1862 iki rossz termést követte 63-ki év aszálya, mely hazánkra közgazdasági tekintetben még évek mulván is érezhető nyomokat hagyott hátra. A 64-ik évben jobb volt a termés, de nem sok haszonnal, mert terménykivitelünknek felette kedvezőtlen viszonyokkal kellett megküzdenie, amennyiben ezen évben a nyugati országoknak igen jó közepes termésök volt, ugy hogy exportról nem igen lehet szólni. Ennélfogva tehát az 1864 ik év az előbbi évek sebeit fedezni nem tudta, sőt a gabonaárak is annyira sülyedtek, hogy a termelő még kiadásait sem tudta fedezni. Az 1865-ik évben a viszonyok valamivel jobbra változtak hazánkban. Az élénk kiviteli kereslet a gabonaárak emelkedését vonta maga után, s a nem épen gazdag aratás annyit eredményezett, hogy a termelő szükségletét fedezé és némi felesleget is szerezhetett. S miután agricultur államokban az ipar és kereskedelem fejlődése szoros öszszefüggésben áll a föld termékeivel s ennek áraival, ezen évben is élénkebb kereskedelem és iparról szólhatunk.

Az 1863-64 és 65-ik években piaciunkon a következő árhullámzások voltak:

Buza

Rozs

Árpa

Zab

bécsi métermázsánként.

Az épület és tüzifa- kereskedés csak csekély mértékben üzetik. Városunk faszükségletét a város erdejéből fedezi, azonkivül használják a faszenet is.

Borkereskedésünk jelentékeny. A bor-piacz a mai ovoda előtti téren van, melyet "Szenczy hegy"-nek neveztek a régi szombathelyiek.

Gubacskereskedés is jelentékeny.

Epochalis városunkra, kereskedelmünkre az 1865 ik év szept. 21-ik napja. Ezen napon adatott a közforgalomnak a déli vasut sopron-kanizsai 21 mérföld hosszuságu vonala, miáltal városunk közvetlen összeköttetésbe jutott Bécscsel, Alsó-Ausztria- és Stajerországgal. Uj terenumot nyitott meg e vonal kereskedőink számára, a horvát fuvarosok piaczunkról eltünnek, nem viszik többé nyerstermékeinket Sopronba, ezek az állomáson adatnak át a világforgalomnak. Ezen vonal képezi fejlődése alapját a ma már jelentékeny s előnyös geographiai fekvésü Szombathelynek. Egyszerre látjuk eltünni az előbb sokkal jelentősebb Kőszegh és Kemenes-Sömjén kereskedelmét, sőt még Sopron is nagyon megérzi ennek hatását s Szombathely lakossága rövid idő mulva megkétszereződik.

A vasut létesitése kihat a közgazdaság minden ágára, a nyersterméket a termelők jobb árakon adhatják el, mint előbb, miáltal nem csak szükségleteiket fedezhetik, hanem felesleget is szerezhetnek, mi az iparra és kereskedelemre nagyon jótékonyan hat.

Az ipar és kereskedelem minden ágában találunk egyes kiváló képviselőket, kik a vasut által teremtett uj helyzetet felismerni s azt felhasználni tudják, sajnos azonban, hogy ez időben ezen kiváló képviselők csak szórványosan jelentkeznek, mert a legtöbb kereskedőnek hiányzik a kellő szak- és elméleti képzettsége. Mert ezen kor már többet kiván a kereskedőtől, mint csupán azon tehetséget, hogy szükséges segédkönyveit vezetni s áruit kimérni tudja, mert a világgal való összeköttetés s a kereskedelmi javaknak évenkint fokozandó jelentősége, azoknak kellő értékesitése alapos képzettséget igényelnek. Városunkban ezidő szerint nincs kereskedelmi iskola s a kereskedelmi tanulók is nélkülözik legszükségesebb tárgyakban való oktatást.

A szombathelyi állomás forgalmát az 1865-ik évben a következő táblázat mutatja ki:

5893 utas, 606 drb. málha, 17 kutya, 256 gyorsszállitmány, 28723 rendes szállítmány, 13 ló, 7 ökör, 2275 sertés a feladásban, 6086 utas, 701 gyorsszállitmány, 61030rendes szállitmány, 57 ló, 2083 sertés a leadásban.

A vasutnak 1865-ben való kiépítése következtében helyben távirda állomás is létesittetett.

Alább közöljük az ezidőszerinti szombathelyi bejegyzett kereskedő czégeket:

Kohn Ignátz, liszt- és terménykereskedő.
Leszler Imre, rőföskereskedő.
Fleischner Miksa, lisztkereskedő.
Wohl Fülöp, rőföskereskedő.*
Geist Lipót, rőföskereskedő.*
Singer Albert, bőrkereskedő.*
Neumann Albert, liszt és gabonakereskedő.
Wemer József, rőföskereskedő.*
Bauer J. fűszerkereskedő.
Löffler Mór fűszerkereskedő.
Kaiser Ignácz vaskereskedő.
Mayer Enok, vaskereskedő.
Kelemen Nep. János, fűszerkereskedő.*
Bertalanffy Imre, könyvnyomdász.*
Hoffmann Samu, fűszerkereskedő.*
Löwenstein Ignátz, rőföskereskedő.
Hochsinger Henrik, bőrkereskedő.*
Móser Ferenci József, fűszerkereskedő.
Koller József, rőföskereskedő.
Zimmermann Károly, vaskereskedő.*
Albrech Frigyes, fűszerkereskedő.
Seiler Henrik, könyvkereskedő.*
Stieder Vitus, vaskereskedő,
Salamon Mór, terménykereskedő.
Grünwald József, rőföskereskedő.
Tobisch A. József, fűszerkereskedő.
Hagel Benő, férfi szabó.
Zauner János, rézműves és rozsolis gyáros.
Pachhofer Gyula, norinbergi kereskedés,
Spitzer Jakab és fia rőföskereskedés.
Stadler Izsák fiai (Salamon és Károly) rőfösker.
Rechnitzer Salamon, szappanfőző.
Salamon Testvérek vegyesker. (Samu és Bernát)
Zanelli Ferencz József, fűszerkereskedő.
A csillaggal jelölt czégek még ma is léteznek.

Az 1866-69 iki években városunk kereskedelme ismét nagyobb tevékenységet fejtett ki, s általában az ország kereskedelme oly viszonyok közt mozgott, mint amilyenek között évek óta nem. Városunk kereskedelmi nagy fejlődésének oka, mint már emlitettük a sopron-kanizsai vonal kiépitése. De az egész ország gazdasági viszonyaira rendkivüli fontossággal birnak az 1867 és 68-ik évek, melyeknek kitünő termései az elmult évek sebhelyeit behegesztették, a következő évek pedig a gazdasági megszilárdulást lehetővé tették. Azon tapasztalati igazság, hogy az par és kereskedelem csak akkor virágzik, ha. a termelőknek alkalom adatik termékeiket kellő árban eladni, fényesen bebizonyult. De épen ezen viszonyok kölcsönöznek kevés állandóságot kereskedelmünknek. Mert nagy kereskedelmi forgalmunk csak akkor van, ha termésünk kitünő, mert agricultuára támaszkodik a kereskedelem, mihelyt rossz a termés, vagy jó termés mellett hiányzik a kivitel, lanyha a forgalom is. Már ez időben is kisérletet tesznek, hogy a kereskedelemnek szilárdabb alapokat szerezhessenek, Ez pedig nem más, mint az ipar, s pedig az ország természetének s viszonyainak megfelelő ipar.

Városunkban, mint eddigelé is, a forgalom főczikkei a föld termékei. Első helyen áll a gabonakereskedés, mely a vasut következtében jóval élénkebb. Ugyszólván az egész vármegye gabonája piaczunkra hozatik, több terménykereskedő telepedik le Sombathelyen. A verseny piaczunkon nagyobb, miáltal a forgalom is élénkebb, az árak is jobbak. A buza ára 6 frt 2o krra emelkedik osztrák mázsánkint.

1868 ban telepedett le városunkban a ma is jónevü Löwenstein és Deutsch gabonaexport czég, mely a vidék buzáját Alsó- és Felső-Ausztria, Stajerország, Karinthia, s Bajorországba szállitja. Ezen czég két tagból álló közkereseti czég, tagja Löwenstein Henrik és Deutsch I. M., Löwenstein Henrik Vasvármegye törvényhatóságának tagja, 1888 óta a szombathelyi kir. törvényszék kereskedelmi ülnöke, a belső üzletet vezeti, mig Deutsch I. M. városi képviselő, megyebizottsági tag s a soproni kereskedelmi és iparkamarának választott kültagja az eladásokat eszközli. Ezen czég pedans solidsága következtében különös jó hirnek örvend. Ugyancsak ekkor keletkezett több terménykereskedő czég, melyek jórészt megszüntek s ujak által pótoltattak.

Másodsorban emlitendő a borkereskedés, melynek kiváló képviselője Pálinkás Ignácz. Többnyire zalai borok kerülnek piaczunkra. A füszer-, posztó- és rőfös kereskedések többnyire csak a belszükségletet fedezik, áruikat Bécsből, s Ausztriából importálják.

Rongy-üzletet csakis szegényebb emberek üzik s a termékek a pinkafői s lékai papirgyárakban használtatnak fel.

Az épület- s tüzifa kereskedés szintén csak a belszükségletet fedezi s többnyire a vidék erdeiből szerzi be áruit.

A szappanfőzés terén megemlitendő ezen időben a Rechnitzer Salamon-féle szappangyár, az eczetgyártás terén kitünik Gutmann D. I. 1869-ben egy gyufagyár létesült városunkban, a maig is jó hírnévnek örvendő Mayer Mór czég, mely igen okszerű vezetésnek örvend. Az első évben készített 40-50 munkással 80,000 ládacska különféle kéngyufát.

Ezen időben terveztetik egy vasut épitése, mely Székesfehérvártól városunkon keresztül Gráczig menne, és a győr kis-czelli vonat, mely magyar nyugoti vonal elnevezést kapná, a mi által városunk a megyével s Stajerországgal közelebbi s kényelmes összeköttetésbe jönne, s amugy is fellendült kereskedelme még nagyobb fejlődésnek indulna. A pósta és sürgönyhivatal forgalma nagyon élénk.

Hitelviszonyaink is javulni kezdenek, 1867. ben alakult meg a Szombathelyi Takarékpénztár, melynek rövid történetét az alábbiakban közöljük:

Az 1857. évben Szabó Miklós urodalmi ügyvéd jelenleg pedig magy. kir. curiai elnök és Reitermáyer József az időben Szombathely városa pénztárnoka által Szombathely városában mozgalom indult meg arra nézve, hogy itt részvényeken alapuló takarékpénztár létesittessék.

Ezen tervnek megvalósitásához csatlakoztak Horvát Boldizsár, Ernuszt Kelemen, id. Brenner János, Tempel Ferenci, Bertalanffy Imre, Mayer Enok, Szabó László, Kelemen János, Szegedy Antal, Rudolf Alajos, Csesznák Lajos, Illés József és még többen.

A részvényekre való aláirás megkezdetvén, nemsokára 150 db. 200 frtos részvény jegyeztetett és a takarékpénztár 30000 frt. alaptőkével megalakult. Miután alapszabályai jóváhagyattak, működését is megkezdette.

Ez időtől fogva 1893. deczember 31-ig jótékony és közhasznu czélokra összesen 29,154 frt 39 krt adományozott.

Minthogy pedig időközben a részvények száma 150 darabról 300 darabra emeltetett fel, még pedig oly képpen, hogy minden darab részvény után az akkori részvényeseknek másodkibocsájtási részvény adatott, és igy jelenleg van 300 drb. részvény 200 frttal számitva, mely tesz összesen. . . . . . . . . . . . . . 60.000 frt alaptőkét.
Jutalék alapja van 1893 év végével .. . . . . . . . . . . . . . 834,79 85 kr.
Nyugdíj-alapja 1893. év végével .. . . . . . . . . . . . . . 57,484 26
Összesen van. .. . . . . . . . . . . . . .200,964 " 11 "

A takarékpénztár megalakulása óriási előny a gazdák- s kereskedőkre nézve, de neheziti ügyleteit azon kellemetlen körülmény, hogy az ügyletek csakis ügyvédek jelenlétében köthetők, mi a pénzt drágitja. Mint az előbbi cyclusban, ugy most is a kereskedelmi szakképzés hiányos volta az egyik főok, hogy a kereskedelem jobban nem fejlődik.

Ezen évek kereskedelmünk és iparunk életében nem sok változást mutatnak. A gabonaárak nem emelkednek, minek oka a mi közepes terméseink mellett a nyugati államok jó termése. Általában a következő árhullámzásokat tapasztaljuk.

Buza : 6.25 - 6.50
Rozs : 3.40 - 3.60
Árpa : 3.10- 3.15
Zab : 1.85 - 2.
Tengeri : 3.60 - 3.85

Városunk közgazdasági életére kiváló befolyással volt a magyar nyugati vasut Győr-szombathelyi vonalának 1871 október 1 én való kiépitése, amely vonalba Szombathely is beleesett. 1872. szept. 8-án pedig a veszprém-kis-czelli s a szombathely-gyanafalvi vonal kiépitése, a minek következtében Szombathely a Dunántulnak valóságos góczpontjává vált.

A vármegye távolabb eső vidékeivel összeköttetvén, azok most nálunk szerezték be szükségleteiket, miáltal különösen a rövidáru- és fűszerkereskedés, a szappan és gyufagyárak örvendettek nagy forgalomnak. A város a meglehetős nagy idegenforgalom következtében nagyobb fejlődésnek indul. 1872-ben alakult meg a szombathelyi légszeszvilágitási társulat, melynek történetét alább közöljük:

A Szombathelyi Légszeszvilágitási társulat 1872. évi april 18-án tartó alakuló közgyülését, melyen ideiglenesen Pillich Ferencz gyógyszerész elnökölt. Ugyan ezen közgyülésen közfelkiáltással megválasztattak : Pillich Ferencz igazgatóvá, Mayer Enok aligazgatóvá. Igazgatósági tagokká lettek : Brenner János, Mayer József, Holcheim Károly, Gálos Ferencz, Nigszty József, Rechnitzer Salamon, Szabó Ferencz lakatos, Kuncz Adolf, Raffensperger Ignácz, Szabó László, Markovits József és Horváth János. A gyár berendezését id. Kuncz Frigyes válalkozó nyerte el ; ugyan ő készitette az öszszes vezetékeket és szállitotta a közvilágitásra szolgáló lámpákat is. A légszeszgyár 1872. év deczember havában készült el. A közvilágitásra szolgáló lámpák száma 107 volt. Magán lángok száma 569. Az utczák légszeszszel való megvilágitása 1873. év január 9-én kezdetett meg a várossal 1872. év év május 13 án 50 évre megkötött szerződés alapján. A társulat megalakulásának első évtizedében nagyon lassan fejlődhetett, mivel a közönségnek nem volt igen nagy bizalma ezen könnyen robbanást okozható uj világitás iránt.

Az ezt követő ujabbi 11 év alatt azonban emelkedése párhuzamban áll Szombathely város fejlődésével. Az 1883 évben sikerült a légszeszvilágitásnak a déli vaspálya-társaságot is megnyerni ; ugyan ekkor a gyári berendezés is jelentékeny változáson ment át. Az összes gépek czélszerüebbekkel cseréltettek ki, egy uj légszesztartány is készült, melynek épitése nem volt tovább elodázható. A légszeszvilágitási társulat fejlődése azonban kétségen kivül az 1889. évtől kezdve vesz nagyobb lendületet. Az akkori igazgatóság minden tőle telhető módon a légszeszfogyasztás fokozását tüzte ki feladatul, ami sikerült is, amennyiben 1890. év végén megnyerte fogyasztóul a MÁV. műhelytelepét, továbbá körültekintő és méltányos eljárása által a magánfogyasztók is szaporodtak, ugy, hogy az intézmény 21 éves fenállása után a közvilágitási lámpák száma 123, a magánfogyasztóknál elhelyezett lámpák száma 1936-ra emelkedett. A légszeszgyár fenállása óta a legnagyobb gyártás összege a lefolyt 1893. év volt és pedig 267650 cbmtr.

A részvénytársaságot 12 igazgatósági és 3 felügyelő bizottsági tag képviseli. Az ezidő szerinti elnök igazgató Brenner János, Alelnök Markovits József; pénztárnok Rudolf Alajos ; könyvelő Zrinyi József, légszeszmester Zöhrer Károly.

Ugyancsak 1872-ben alakult meg a szombathelyi általános takarékpénztár 60,000 frt alaptőkével s jelenleg 61546 frt tartaléktőkével, 1.473.873 betéttel s 5,805736 frt összforgalommal bír. Elfogad betéteket 4% ra, kölcsönt ad váltókra 3 aláirással 6- 6 ? % -ra, jelzálogra 10 évre Előlegeket értékpapirokra ez érték ? éig 6 ? % mellett. Részvényeinek száma 600, osztalék részvényenkint 15 frt.

1870-ben alakult a szombathelyi leszámitoló bank, amelyre később visszatérünk.

Ezek ezen időszak főbb mozzanatai .

Az 1873-ik évvel egy szomoru gazdasági válság köszöntött be hozzánk, mely majdnem egész Europát megrázkódtatta. Ezen válság oka az 1873-iki bécsi tőzsdei válság, vagy tőzsdei nyelven szólva a bécsi krach. A krach nemcsak a fővárosi piaczokat sodorta magával, hanem a vidéket is nagyon érzékenyen sujtotta ; a rohamosan lüktető forgalom, egy éjj alatt teljesen megdermedt. Azon belső üzleti összeköttetésnél fogva, mely köztünk s Austria között fenáll, a válság hazánkat is elárasztotta, mély maradandó sebet ejtve a népgazdászaton, megbénitva a kereskedelmet és ipart. Városunkban is áldozatokat követelt.

Egy pénzintézet, a szombathelyi leszámitoló bank ment tönkre, igen sok kereskedő megbukott, számos magán ember, szegény hivatalnok s iparos vesztette el keservesen megkeresett filléreit.

A gabonatermés 1873-ban rossznak mondható. Az árak ez évben következőleg hullámoztak:

Buza : 7.75, 7.44, 6.20
Rozs : 5.89, 4.96, 3.49
Árpa : 4.12, 3.46, 2.75
Zab : 2.21, 1.97, 1.65
Kukoricza : 5.20, 4.44 4,-

Szesziparunk, valamint sörfőzdéink nem fejlődhetnek a már előbb emlitett visszás regale-monopolium következtében. A sörfőzést különösen megneheziti az osztrák s stajer sörök importja. A bőripar meglehetős lendületet vesz. Legrégibb városunkban a maig fennálló s kitünő hirnévnek örvendő Stirling Ferencz József-féle bőrgyár. A bábsütő és viaszhuzó ipar szerény körben mozog. Nevezetesebb bábosok: Lankovics József, Mayer stb.

A kárpitos ipar legkiválóbb képviselői : Brutscher József és Póriász .

A hangszerek készitésében és az orgonaépités terén emlitést érdemel Peppert Nándor, aki az 1873-iki kiállitáson érmet nyert.

A fényképészet is szépen fejlődik, kiváló képviselője, Knebel Ferencz .

A borkereskedés legkiválóbb képviselője : Pálinkás és Weiner Károly.

A gabonakereskedés a legszerényebb korlátok között mozgott, aminek oka a rossz termés s a nyugoti országoknak jó termése, minélfogva exportról szó sem lehetett.

Vaskereskedések közül jelentékenyek : a Rosenberg-Mayer Enok- és Zimmermann-félék.

A kereskedelmi szakképzés csak oly szomoru viszonyok között sinylődik, mint előbb.

A pósta-távirda s vasuti forgalmunk meglehetős. 1870-73 ig feladatott 43.979, leadatott 4,844 db sürgöny 18758 frt 44 kr. értékben.

A kereskedelem nagyobb fellendülésének utját állja a drága vasuti vitelbér Német s Oroszország felé.

Hitelügyünk az előbb jelzett közgazdasági válság következtében nagyon szomoru.

Vásáraink a nagyobb forgalom következtében kezdenek jelentőségükben növekedni, vásárainkra ugyszólván az egész vármegye érdekeltsége eljár. Keddi és pénteki hetivásáraink is jelentőségnek örvendenek.

Az 1874-ik évben lett igazán érezhetővé azon iszonyu pusztitás, melyet az 1873-iki válság okozott. Az általános helyzet nem oly rosz, mint az előbbi évben, de mégis komor. A hitel nagyon drága. A közönségnek a pénzintézetek iránt való bizalma megcsappant, s megtakaritott filléreit inkább teszi a láda fenekébe, mint a takarékpénztárba.

Az 1874-iki termés általában jónak mondható. Buzában, árpában s zabban általában jó középtermés jegyezhető fel. Gyümölcs szépen jövedelmezett. A kereskedés általában pang, minek oka Oroszország, Amerika és Románia erős concurrentiája.

Gabonaáraink:

Buza : 7.39 ,6.70, 4.15
Rozs : 5.74 ,4.68, 3.20
Árpa : 4.90, 3.66, 2.35
Tengeri : 5.80, 4.55, 2.50
Zab : 2.90, 2.30, 1.59

Kisiparunk csakis a belszükséglet részleges fedezésére szoritkozik, mert akadályozza az Auztriából bejövő áruk olcsósága. A kisiparosokban hiányzik a testületi szellem, egy oly testűletet kellene alapitani, mely a kisipart védelmezze.

1875-ben a termés minőségre nézve kitünő, de menynyiségre nézve csak fele az előző éveknek. A buza jó, a rozs legnagyobb része kifagyott, repcze szép mennyiségben termesztetett vidékünkön. Általában árpa termett legtöbb, de minőségben nagyon silány A zabnak qualitása s quantitása is nagyon silány. Gyümölcs jó, komló is meglehetős mennyiségben hozatik piaczunkra.

Egyedül a lisztkereskedés jelentékeny ; főbb képviselői : Németh Ferencz, Feldmann D. T . és Funkenstein Ignácz.

A kivitelt még mindig akadályozza a magas vitelbér.

Ezen években hozzá lehetett fogni a 73-iki válság által okozott sebek gyógyitásához. A termés általában jó volt, különösen 1876 és 1878-ban.

A jó minőségü piros buzák külföldön Schwajcz, Elsass-Lotharingia és Dél-Németországban örvendek élénk keresletnek. Városunkban, mint a magyar nyugati és déli vasutak egyik góczpontján mind élénkebb lesz a forgalom, a lakósok száma egyre nő, uj iparvállalatok létesülnek, melyek közül első helyen emlitendő a már országos hirnek örvendő Mayer E és fiai-féle mezőgazdasági gépgyár, mely óriási lendületet vett, és minden tekintetben czélszerü és kitűnő gépei (vetőgépek, cséplőgépek, rosták stb,) az egész országban közkedveltségnek örvendenek. Jelenleg a czégnek a városon kivül is van gyártelepe. A czég tagjai : Mayer Ede és Károly. A gyár commercialis ágának vezetője Mayer Ede, mig technikai részét Mayer Károly látja el.

Ezidőben keletkezik Ludvigh E. gazdasági gépgyára, mely azonban rövid idő mulva megszünt.

A nagy idegenforgalomhoz képest a "Szarvas" szálló is átalakittatik a mai "Sabariává?, amely Hainzmann János kitünő vezetése mellett igen jó hirnévnek örvend.

1876-ban a termés a május havi nagy fagy daczára is igen jó volt.

A fagy csakis a kukoriczában tett nagyobb károkat.

A rosoglio- és pálinka-égetésnek kiváló képviselői : Gutmann D. I. és Neumann Nándor. A sörgyártás egészen eltünik, a pálinkafőzés nagy akadálya a fenálló visszás regále privilegium.

A kisipar a nagyobb forgalom következtében szép lendületnek indul.

A iparossegédek bővebb kiképzése czéljából Németh Ferencz városi tanitó buzgó kezdeményezésére megalakult 1875 október hó 31-én a Haladás iparosképző egylet, melyből 1889. év ápril hó 7 én ujjászületve és megizmosodva kelt ki a Kath. Legény-Egylet, mely napjainkban is élénk tevékenységet fejt ki nemes czéljának : az iparossegédek képzésének érdekében.

Az 1877-ik év termése közepes jó, a gabonaárak meglehetősek. Ipari s kereskedelmi állapotok olyanok mint előbb. Már régi idő óta vannak Szombathelyen malmok, köztük egy gőzberendezésü, a Horváth-féle malom. Ezen malmok nem birtak nagy közgazdasági értékkel, mert nem kereskedelmi, hanem vámmalmok voltak s csak a legszorosabban vett belszükségletek fedezésére szoritkoztak, de ezen időben a nagy forgalom következtében a belszükségletet sem fedezték s egész napjainkig óriási az import a körmendi, kőszegi, pesti és austriai malmokból.

Az 1878-iki termés általában jó volt quantitativ, de a gabona minőségre gyenge volt. A gabonakereskedést akadályozza a vasuti tarifák drágasága. A fakereskedés fellendülésének ugyan ezen akadályok állják utját. Főképviselői : Pick Vilmos és Wolf testvérek.

Nevezetesebb szappan- és gyertyagyár az Engel I. L. féle Szt. Mártonban.

A mezőgazdaságnak az 1879 iki év egyátalán nem kedvezett; az 1878-iki őszi nagy esők a földet annyira átáztatták, hogy az eke a földet a kivánt módon por hanyitani nem volt képes, ehhez járult még a rendkívül nedves tél. A tavaszi munkák a folytonos esőzés következtében szintén csak későn végződhettek. Az általános aratási eredmény a legszerényebb reményeknek sem felelt meg sőt a középen alulinak mondható.

Ami a gabonakereskedést illeti, az 1879-iki évnek az 1878-ik év gazdag terméséből még nagymennyiségü gabona állott rendelkezésére. Az árak kezdetben nagyon alant álltak, mindazonáltal az 1878-iki fajok nagy kelendőségnek örvendettek, melyek Délnémetországba és Elsassba szállittattak, mig a pirosabb fajok Schwajczban találtak piaczra. A vételkedv az egész évben élénk volt, csak májusban kezdett az export fenakadni, mikor a vetések rosz állásának következtében a gabonaárak megszilárdultak. Az áremelkedés mérsékelt volt, többé-kevésbbé hanyatló ingadozások által megszakitva, amire a koromkinti belföldi kedvező jelentések folytak be.

Julius havában, mikor az aratás kedvezőtlen eredménye köztudomásu lőn, a gabonaárak 2o-3o% -al emelkedtek, és mikor a cséplés a várt eredménynél még roszszabbat tüntetett fel, a buza, rozs és árpa ára 15 - 20 %-al emelkedett. Daczára ezen nagy emelkedésnek, s hogy a kontinens legtöbb részén gyenge termés volt, élénkebb üzletről s kivitelről alig lehet szó. A buza ára különösen Amerikára való tekintettel októberben 100 kgként 16 frtra hágott. Ezen ár azonban, mely tekintettel a rossz termésre, amikor a gazda még vetőmagvát sem nyerte vissza nem tarthatta magát fenn.

De bénitólag hatott a kereskedelemre a magyar nyugati vasut kedvezőtlen tarifapolitikája is. Mert a nagy árak mellett még szállithattunk volna valamit, de piaczunk nem concurrálhatott Győrrel, mert mig Győr, mely Grácztól 249 kmre van, 47 krajczárt fizetett métermázsánkint, addig Szombathely 132 kmeter távolság mellett Gráczba 44 kr. szállitási dijat fizetett. Általános kivánság már ezen időben, hogy ezen vasut államosittassék.

Piaczi áraink 1879-ben

Bőrgyártás tekintetében kiválik a Lackenbacher-féle bőrgyár, mely most a "szombathelyi bőrgyár részvénytársaság" birtokában van.

Kéknyomatu áruk gyártása egy festődében eszközöltetik.

A kisipar, kivéve a ruházati ipart (czipész és szabó), rosz viszonyok közt élődik.

Kereskedelmi iskolánk van ezen időben, a helybeli orth. izr. hitközség tart ugyanis fenn egy két osztályu kereskedelmi tanfolyamot. Ezen iskola azonban 1 év muva feloszlott.

A szombathelyi kereskedői karnak dicséretére válik a kereskedelmi tanonczok továbbképzésére szolgáló intézmény létesitése. A tanintézet az 1876 ik évtől kezdve teljesíti nemes hivatását.

Az elméleti oktatást a helybeli községi elemi iskola tanitói végzik. Az intézet élén Zimmermann Károly és Hoffmann Ignácz kereskedők állnak, Az iparosok képzésére nincsen iskolánk.

Téglagyáraink megszaporodtak. Megemlitendők : a Hübner-, Brenner-féle, a Matics-féle és a város tégla gyára.

A szijjártó ipar kiváló képviselői Markovics József és Tóth Lajos.

Keztyükészitő : Pisenberger Flórián.

Nyomdaipar szépen van képviselve városunkban. Van 2 nyomdánk és 3 hirlapunk.

A hitelügy jóval javult, ámbár a forgalom nehézkessége miatt még mindig vannak kifogások. A már emlitett intézeteken kivül a vas-zalamegyei takarékpénztár állitott fel fiókot városunkban.

Az 1879-iki rossz termés következtében az áruba bocsátott gabona már az 1879-ik év őszén elszállittatott. Ami az árakat illeti, ezek oly magasra emelkedtek, hogy a fogyasztás terén takarékoskodást vontak maguk után. Épp e takarékosságnak köszönhetö, hogy a gabonaárak, daczára a csekély készletnek, 1880 január havától kezdve, mikor a buza 100 kgja 14 frt 15 kron állott, az aratásig lassankint, de következetesen alőbb szálltak 11 frt 50 kr.- 12 frtra.

Az 1880-iki aratás a rendesnél kivételképpen korábbra esett ugy, hogy már julius hó közepén uj árut látunk piaczunkon. Az árak az aratás után nagyon alacsonyak voltak, buza 9 frt 75, 10 frt 25, rozs 8 frt 50, 9 frtíg, árpa 7 frt 50, 8 frt 75-ig. Egyelőre ugy tetszett, hogy élénk kivitelünk lesz, azonban augusztusban tartós esőzések álltak be, melyek az aratás egy részére oly káros befolyással voltak, hogy a kivitelképes czikkek ára anynyira felszökött, hogy külföldi összeköttetéseink Schweiz és Ausztria kivételével megszakadtak. Daczára ennek, az árak megmaradtak, ami ugyan a termelőnek hasznára vált, de nem a kereskedelemnek, mert ez sokat szenvedett a kivitelnek megszürtével. Az év végével az árak a következőkép állottak:

Buza : 11.50 - 12.
Rozs : 9.50 - 10.50
Árpa : 7.50 - 9.-
Zab : 6.- 6.50
Tengeri : 6.- 6.50

Némi kivitel volt tengeriben Schwajczba és Olaszországba. Lóhermag igen szép minőségben hozatott piaczunkra, ára 44-48 frt között mozgott.

Gyapjuval többen foglalkoznak városunkban, többnyire uradalmaktól veszik s Brünnbe, Reichenbergbe, a finomabb fajták Francziaországba örvendenek nagyobb kivitelnek.

A kézmű-, rövid- és gyarmatárukereskedés pangását az 1880. év jó termése nem volt képes megszüntetni. A hitelviszonyok áltatába a kielégitők.

Az 1881-ik évet gazdasági életünk ujjáébredése fordulópontjának kell tekintenünk. A gabonanemüek termelése magasabb igényeket is kielégitett, amennyiben az aratás ugy mennyiségre, mint minőségre nézve teljesen kielégitő eredményt mutatott.

Mivel ezen évben meglehetős kivitelünk volt, az árak is felszöktek, a minek a kisiparra s a kereskedelem többi ágaira is jótékony befolyása volt. A termelő nemcsak legégetőbb szükségleteinek fedezésére gondolhatott, hanem más hasznos beruházásokat is tehetett, miáltal nem csak a ruhaipar, hanem az ipar és kereskedelem többi ágai is élénk keresletnek örvendtek.

Az 1882-ik év méltóan csatlakozik az előző évhez. Az Ipar és kereskedelem terén ujjéébredt tevékenység mind nagyobb teret hódít s azon halálos dermedtség, mely közgazdasági életünket eddigelé lebilincselte, tünedezik. Az 1882-ik év termése az előbbi év termését tetemesen meghaladja, minek okát a kedvező időjárásban találjuk.

A gabonakereskedés az év kezdetén nagyon szűk korlátok közt mozgott s csak az aratás után látunk lázas tevékenységet, ami nem uj jelenség. A kedvező külföldi kereslet jó hatással volt az áralakulásokra, különösen a buzára és árpára. Az árak oly magasan tartották magokat, mint mégeddig kitűnő terméskor soha,

Főbb kiviteli piaciunk Németország, Francziaország , Schwajcz, Csehország, Alsó-, Felső-Ausztria és Stajerország. A gabonakereskedelem akadályai a tengerentuli országok nyomasztó versenye, amelylyel csak olcsóbb szállitási dijtételekkel lehetne megküzdeni.

Gabonaáraink ez évben következőleg hullámzottak :

A lóhermag ára 100 kgként 60-75 forint között ingadozik.

A gyapju meglehetős keresletnek örvendett, az árak 80-100 frt között hullámzottak.

Az ipar ágai közül városunkban különösen a ruha és mezőgazdasági gépipar tűnik ki. Van számos kitünő uri szabónk s 2 két kitünő hirnévnek örvendő mezőgazdasági gépgyár.

A hitelügy örvendetes haladást tüntet fel.

Az 1883-84-85. éveket gabonakereskedelmünk történetében az utolsó 2 évtized legeredménytelenebb évei közé sorolhatjuk. Ámbár 1883-84 ben nem panaszkodhatunk rossz termésről, sőt az 1885-iki év az előbbieket túl is szárnyaló, mindazonáltal az üzlet menete annyira vontatott, az árhullámzások annyira önkényesek s kiszámithatlanok voltak, hogy ugy a termelő, mint a kereskedő ezen éveket a legrosszabbak közé kénytelen számitani. Ehhez járul azon szomoru körülmény, hogy majdnem az összes európai államok a "nemzeti munka védelmének" hangzatos jelszava alatt védvámokkal sánczolták körül magokat, ami kereskedelmünkre és termelőinkre, következőleg egész gazdasági életünkre bénitólag hatott. Előbbi kiviteli piaczunkról kiszoritott bennünket Amerika, India és Oroszország.

A marhakereskedés a marhatenyésztés okszerű kezelése következtében szép fejlődésnek indult s a mezőgazdaságnak egyik bőven jövedelmező mellék-, mondjuk kiegészitő keresetforrásává vált. Amit az európai rossz conjunctura meghiusitott, hogy a termelő gabonáját jó árakon adja el, azt fedezte az állattenyésztés és az ezzel együtt járó tejgazdaság okszerű kezelése. Óriási érdeme van e tekintetben a helybeli gazdasági egyesületnek, a mely a rossz conjuncturákban levő veszélyt, a gabonaárak önkényes és szeszélyes hullámzásait felismervén, más uton igyekezett termelőinknek jövedelmet biztositani, s igy az ipart és kereskedelmet nem engedte a gabonakereskedés sorsára juttatni.

A közlekedésügy terén városunkra nézve fontos a kőszeg-szombathelyi vasutnak 1883. évi augusztus 15-én való megnyitása.

Hitelviszonyaink általában kielégitők.

Habár hazánk hovatovább megszűnik tisztán agricultur állam lenni, közgazdasági viszonyaira mégis döntő befolyással bir a mezőgazdaság.

Az 1882-iki jó év, mely gabonakereskedelmünk legjobb évének tekinthető, kihatott az 1883-ik év első hónapjaira is s kitünő árai fenntartották magokat, mert a kiviteli piaczokon termékeink nagy keresletnek örvendettek ; de az év második felében az export ugyszólván egészen megakadt, mert Oroszország hirtelen óriási készletekkel jelent meg az európai piaczokon. Ehhez járult India és Ausztria félemletes concurrentiája, mely az árakat annyira lenyomta, hogy élénk kiviteli kereskedelemre gondolni sem lehetett.

Némi javulást látunk 1884-ben, de ez nem soká tartott, mert az abnormalis árak elhuzódtak. 1885-ig, mely év kitünő termése sem tudott nagyobb lendületet hozni az üzletbe.

Búza 1883-ben kitünő minőségü, de gyenge termést adott, az 1884-ik év aratása mennyiségileg közép, minőségileg jó, és középnek mondható, az 1885-ik ugy qualitativ, mint quantitativ jó buzatermést adott.

Piaczi áraink

Buza :
1883 :9.30-9.80
1884: 7.20-9.60
1885 :7.20- 8.7o
tehát legkisebb volt az árhullámzás 1883-ban, legmagasabb fokát érte el 1884-ben.

Rozs :
1883:6.80-7.60
1884: 6.80-8.80
1885: 6.20-7.60
tehát legkisebb árhullámzás ismét 1883-ban, legnagyobb 1885-ben.

Árpa :
1883: 6.90-7.80
1884:6.80-8.40
1885 :6.60-7.40
árhullámzás legnagyobb 1884 ben, legkisebb 1885-ben.

Zab:
6.20-6.80
6.30-8.60
6.20-7.10
legkisebb 1883-ban, legnagyobb 1884-ben.

Tengeri:
1883: 6.60-7.50
1884: 6.60-7.60
1885: 5.80-7
a hullámzás normalis.

Repcze:
14.70-15
14.80-15.20
11-12.20

A lóhermag ára 1883-ban 60-62, 1884-ben 48-52, 1885 ben 60-62 között ingadozott.

A mák ára 18-32 forint között ingadozott ez években.

Borkereskedésünk a zalai, kőszegi és keresztesi borok eladására szoritkozik.

Az ökrök ára városunkban 1883-ban 48-50 frt, 1884-ben 47-52 frt, 1885-ben 56-60 frt között mozog, A tehénárak 1883-ban 48-50 frt, 1884-ben 47-52 frt, 1885 ben 56-60 frt. Sem a marhatenyésztésnek, sem a kereskedelemnek ez időben különös akadályokkal megküzdeni nem kell.

A juhtenyésztés folytonos apadásban van.

A sertéskereskedés mind nagyobb mérveket ölt. A mostani tejszövetkezet telepén egy nagy disznószállás állittatik fel.

A sertések ára 1883-ban 46-50 frt, 1884-ben 32 frt, 1885-ben 30-100 frt volt páronkint.

Szárnyas állatokat a szomszéd falvak lakóssága hozza piaczunkra és fedezik a belszükségletet, mely az utóbbi időkben növekedett.

Városunkból nagymennyiségű nyers ló- és marhabőr, azonkivül kecskebőr szállittatik ki.

Az állati termékek között különösen megemlitendők a vaj és tejtermékek, melyek értékesitése czéljából a környékbeli földbirtokosokból 1881-ben megalakult a "Szombathelyi tejszövetkezet."

Évi forgalma 1.000.000 liter tej, melynek 2/3 -ad részét mint tejet értékesiti, részben Szombathelyen, nagyrészben a bécsi piaczon, hol az ugynevezett "Wiener Mölkerei" tejszövetkezetnek tagja; tejforgalmának 1/3-ad részét centrifuga rendszer szerint dolgozza fel kiválóan édes tea vaj előállitására és egyéb tejtermékekké. Teavajból elöállit évente 100- 120 mmázsát ; főpiacza Bécs , valamint számos fürdő és nyaralóhely. A feldolgozásból fenmaradt hulladékot sertéshizlalással értékesiti, mi czélból telepén hizlalót állitott fel 1800-2000 db. sertéssel. Tejfeldolgozó gépeit a Gyöngyös patakon felállitott 16 lóerőt kifejtő viziművel működteti ; ezzel kapcsolatban áll egy daráló malom a sertéshizlaló szükségére megkivántató dara előállitására.

Tüzifakereskedésünk a belszükségletet fedezi ; főképviselője Geist Lajos. Az épületfakereskedésnek jelentékeny kiviteli forgalma van ; főképviselői : Holczheim testvérek, Pick Vilmos, Wolf testvérek.

A cserfa ára városunkban ölenként frt 4-4.50, a gyertyánfáé 3 frt 3.50.

A tölgy-épületfa köbméterje frt 25.55-35.50 váltakozik. A jegenyefenyő épületfa 13 frt 25 kron kelt. A rendes vágányokhoz alkalmazott vasuti talpfa darabja 1 frt 60 kron kelt. A gubacskereskedés a lefolyt években igen élénk volt, az árak jók s 9 frt 50 - 12.50 közt váltakoztak.

A kereskedő ifjaknak a társadalom utján való továbbképzése czéljából alakult 1884-ben a szombathelyi kereskedő ifjak önképző és betegsegélyző egylete, mely jelenleg 120 tagot számlál és körülbelül 2000 frt vagyonnal rendelkezik.

Városunk iparviszonyai az 1883-85-ik években általában jóknak mondhatók. Nagylendületet adott iparunknak az 1885-iki országos kiállitás, melyen iparosaink nagyobb számban vettek részt és kiállitott tárgyaik méltó elismerésben részesültek. Ezen országos kiállitáson iparosaink közül kitüntetést nyertek:

Mayer E. és fiai gazdasági gépgyáros czég, mely a "nagybantermelés, kivitelképesség s a jó munkáért" a kiállitási nagy éremmel lőn kitüntetve. Ugyanezen érmet nyerték ; Palkovics Gyula műasztalos "a kitűnő munka és jó izlésért", Wappel Lipót csizmadia szintén "jó munkáért." Engel I. L. szappangyáros-czég "jó munka és versenyképességért," és Knebel Ferencz jóhirü fényképész, ki már számtalanszor nyert elismerést "szép munkáért és versenyképességért."

A kis- és kézmű-ipar a kedvezőtlen termési viszonyok következtében sinlődik. 456 iparosunk van 991 segéddel ; tehát 100 önálló iparosra esik 216 segéd.

A kereskedelmi szakoktatást illetőleg a fejlődés szép fokán áll az alsófoku kereskedelmi iskola, melynek élén Kelemen Nep. János, Zimmermann Károly és Hoffmann Ignácz.

Az első évben ezen iskolát 56 tanuló látogatta, vasárnaponkint délután 2-5-ig. Az iskola személyzete 1 rendes és 2 segédtanitóból áll.

Az iparosok továbbképzésével a helybeli alsófoku ipariskola foglalkozntt 360 tanulóval, kiknek oktatásával 6 tanitó foglalkozott.

A mezőgazdasági gépipar legkiválóbb képviselője a Mayer E. és fiai czég, melynek gyára 1875-ben alapittatott s rövid 10 év mulva országszerte híres s közbecsülésben álló nevet vivott ki magának. 1855-ben telepe 1 tizenhat lóerejű fekvő gőzgép, 1 fém- és 1 vasolvasztó kemencze-, 14 vasesztergapad-, 8 fuvó-, 1 csavarvágó, 1 gyalu, 2 köszörülő, 1 ékkorongmaró, 2 lemezolló és préselő, 1 gyalulógép, 1 marógép, 1 kör- és kalandfürész, 1 véső- és furógép , 1 faeszterga-, 1 festéktörőgég-, 5 kovácstűz-, 2 ventillatióból állott és 96- 100 munkást foglalkoztatott. Évi termelése körülbelül 3000 db. gazdasági gépre tehető, melyek részint az országban, részint Stayerországban és Austriában helyeztetnek el. A nyersanyagot a gyár hazánkban s Steyerországban szerzi be.

Második helyen áll Pohl Emil gazdasági gépgyára amely 1 négylóerejü állandó gőzgéppel, 1 kazánnal, 3 esztergapaddal, 2 furó s 2 lyukasztógéppel, 1 ollóval, 1 körfürészszel, 1 fagyaluval, 1 lyukasztó- és 1 marógéppel van felszerelve, s 6 segédet s 6 tanonczot foglalkoztat, és évenkint körülbelül 10000 frt értékű gépet produkál.

Téglaiparunk a lakósság óriási felszaporodásának következtében meglehetősen fejlődik ; van 8 téglagyárunk 2,450,000 darab téglaproductióval,

Téglagyáraink : Hübner János, Horváth József, Walder Alajos, Brenner János, Matics Imre, Reitermayer József, Szombathely r, t. város, Stefanits József tulajdonai.

Kádáriparunk egyedüli képviselője Hammerler József, kinek készitményei messze földön ismeretesek.

Asztalosiparunk szép fejlődésnek indult. Főképviselői : a már emlitett s kitüntetett Palkovits Gyula, Bencz Lajos, Leszler Antal.

Bőriparunk szintén jelentékeny. Képviselői : a "Lackenbacher Fülop betéti társaság?-on kívül Grünwald I. fia és Stirling Ferencz József.

Hitelügyünk kielégitő.

Kereskedelmi és iparoktatásunk, daczára az alsófoku kereskedelmi és ipariskoláknak, hézagosnak mondható, mert ezen iskolák legkevésbbé sem alkalmasak arra, hogy intelligens kereskedőt vagy iparost neveljenek, miért is általános óhaj egy ipar- és középkereskedelmi iskola létesitése, amely czélból mozgalom indult meg, melynek élén Varasdy Károly polgármester és városunk legjobbjai állanak.

Az 1886 ik év iparunkra és kereskedelmünkrn nézve kiváló jelentőséggel bir. Iparosaink és kereskedőink régi vágya teljesült : a polgári és középkereskedelmi iskola I. osztálya megnyilott.

Kiváló jelentőségü iparunkra nézve az 1887-iki vas megyei iparkiállitás is, mely városunkban a középkereskedelmi és ipariskola uj épületében és a tornacsarnok termeiben tartatott meg.

A kiállitás eszméjét Varasdy Károly akkori polgármester penditette meg, hozzá csatlakoztak iparosaink legjobbjai, Mayer E. és fiai, Tóth Lajos, Knebel Ferencz, Bencz Lajos, kik támogatva a vármegye és város közönségétől a kiállitás eszméjének testet adtak A vasmegyei kiállitás a vidéki kiállitások egyik legszebb kiállitásainak mondható. Iparunk rendkivüli szép termékeket produkált ez alkalommal.

Első helyen kell ezuttal is emlitenünk Mayer E. és fiai, valamint a Pohl Emil és fiai czég kiállitott tárgyait, melyek diszoklevelet nyertek. Asztalosiparunk szintén kiváló helyet foglal el e kiállitáson. Különösen kitünik Palkovics Gyula, Bencz Lajos, stb. Bőriparunkat Grünwald I. fia és a Stirling-czég képviselték kitűnő termékekkel. Általában mondhatjuk, hogy a kiállitás ugy erkölcsileg, mint anyagilag kitünően sikerült s iparunkra maradandó nyomokat hagyott hátra.

A kiállitás fényesen bebizonyította iparosaink versenyképességét, óriási idegenforgalmat teremtett városunkban, s növelte iparosaink ambitióját. Október 1-én bezárult a kiállitás, melynek tiszta jövedelme az ujonan épült kereskedelmi és ipariskola berendezésére s alapitványokra fordittatott.

A gabonaárak ez években következőkép hullámzottak:

Legkedvezőbb volt az 1887, legkedvezőtlenebb az 1888-ik év

Az 1889. év a belső erjedés jellegét viseli magán. A gyenge termés következtében a gabonaárak magasra szöktek, daczára annak, hogy ezen árak nem voltak összhangban az európai áralakulásokkal. Ennek következtében a gabonakereskedés pangott. De a rossz termésen kivül egy veszélyes elemi csapással is meg kellett a magyar gazdának küzdenie, az 1888/89-ben járványszerüen fellépett marha száj- és körömbetegségekkel. Az osztrák határ marhakivitelünk elől el volt zárva. A vásárok beszüntettettek, a minek a közgazdasági életre fojtó hatása volt.

Különösen a kisipar érezte e nyomasztó helyzetet. Mert kisiparosaink, kik leginkább csak vásározásból élnek, a vásárok beszüntetése által ugyszolván kenyeröke vesztették. De megsinylették a nagyiparosok és kereskedők is.

Hitelügyünket meglehetős jónak mondhatjuk ez időben. A gabonakereskedelem, mint emlitettük, a rossz termés következtében pangott.

Átlagos piaczi árak 1889-ben:

Buza : 7.75
Árpa : 7.71
Rozs : 6.59
Zab : 6.38
Tengeri 5.52

A marhakereskedés pangott a már emlitett köröm és szájbetegségek miatt, s miután vásárok nem tartattak, a forgalom a legcsekélyebb volt.

A fakereskedelem szépen fejlődik.

Kereskedelmi és ipari oktatásunk az előbbi évekével egyezik.

Gyáriparunk terén két mezőgazdasági gépgyárunk: a Mayer E. és fiai- és a Pohl Emil és fia-féle tünik ki, Az előbb emlitett czég a mezőgazdasági gépgyártás tökélesbülése körül is elismerést igénylő érdemeket szerzett és 3 találmányra kért és nyert szabadalmat. Az egyik szabadalom egy és több barázdás ekéhez való javitott kiemelő és mélyitő készüléke ; a másik combinalt kettős és altalajturó ekéje ; a harmadik javitott egy és több barázdás ekékhez alkalmazandó kiemelő és mélyitö készüléke számára adatott meg.

Épitő iparunk az épülő lovassági laktanya következtében fejlődik.

Az 1890-ik év joggal mondható a czéltudatos s szemmel látható haladás évének. Pedig az év kezdetén a gazdasági láthatáron nem hiányoztak a borongos felhők. Azonban e felhők szétoszlottak s örömmel tapasztalhatjuk, hogy az 1890-ik év ugy a gazdaságot, mint az ipart hatalmasan fellenditette, és a hosszu sorozatban következő rossz esztendők által nyitott sebeket behegesztette.

A gabonakereskedés az 1889-iki silány termés következtében pangott.

Az 1890-iki uj év üresen találta magtárunkat s földmivelő népünk szükében volt a pénznek úgy, hogy a kereskedő és a termelő az uj aratásba vetették minden reményöket. Az 1890-ik év kitűnő és bő termése csakugyan meg is töltötte az eddig kongó raktárakat, s minthogy Amerika, India s Oroszország termése silány volt, a külföld a magas vám- és szállitási dijtételek daczára is nálunk fedezte szükségletét, miáltal a gabonaárak emelkedtek.

Gabonaáraink 1890-ben:

Buza :7.92
Rozs : 7.45
Árpa : 7.40
Zab : 7.53
Tengeri 6.53

A fakereskedés, daczára vidékünk fabőségének, a drága szállitási dijtételek következtében nagyobb fejlődésnek nem indulhatott.

A baromkereskedést szintén válságos helyzetben találta az uj esztendő, és csakis az ár felemelése által fejlődhetett tovább zavartalanul.

A kereskedelem többi ágaiban, melyek az élet- és belszűkségletet fedezik, nagy pangást okozott az 1889. év utolsó pár hete és az 1890-ik év első hónapja, mert nagy volt a pénzhiány, azonkivül karácsonykor és ujévkor erősen dühöngött az influenza, mely különösen a rövidáru és norinbergi üzleteknek okozott nagy károkat.

Kisiparunk szintén a nyomasztó közgazdasági helyzet hatása alatt szenvedett az év elején ; de aratás után a helyzet javult.

Az 1889-ik év deczember havában adatott át a közforgalomnak a szombathely-pinkafői h, é. vasut, miáltal egy rendkivül gazdag s szorgalmas vidék hozatott szorosabb összeköttetésbe városunkkal . Ugyancsak 1889 augusztus elsején léptette életbe nagy kereskedelmi miniszterünk, megboldogult Baross Gábor, a zóna-tarifát, a mely az ekkor már államositott magyar nyugati vasutra is kiterjesztetett. Városunk, mint ezen vonalnak egyik góczpontja, rendkivül sokat nyert a zónatarifa által.

Ezen évben Szombathely az osztrák-magyar bank soproni fiókjának mellékhelye lett, ami haladás hitelügyünkre nézve.

Az 1891-ik év méltóan sorakozik az előző évhez. A magyarországi jó terméshez és a külföldi rossz terméshez hozzájárult a Németországgal kötött, ránk nézve előnyösebb kereskedelmi és vámszerződés. Ugyanekkor kilátásba helyeztetett a valuta rendezése is, amely öszszes közgazdasági tényezőnk fejlődésének követelménye. A mezőgazdaság s az ezzel összefüggő gabonakereskedelem meglehetős jó viszonyok között lépte át az 1891. év küszöbét. Ámbár az előző év erős exportja magtárainkat megcsappantotta, elegendő mennyiségű gabona maradt még fenn, hogy az üzlet, bár szűkebb korlátok között, szabadon mozogjon. Az üzlet csakis a havazások folytán beállott közlekedési zavarok következtében szenvedett fennakadást. Az erős fagy következtében Franczia és Oroszországnak vetései jórészt elfagytak, miáltal a gabonaárak erősen felszöktek. Ilyen magas árak mellett indult meg az aratás, s ha az eredmény az előző év eredményeivel nem is egyezett, a külömbséget dúsan kárpótolta a magas ár. Igy tehát a kiviteli évad felette élénken indult meg s hónapokon át megfeszitve tartá kereskedelmi köreinket. Ezen lázas tevékenységet a közlekedés tökéletlensége akasztotta meg néha-néha.

Piaczi áraink:

Buza :9.56
Rozs : 8.19
Árpa : 6.99
Zab :6.59
Tengeri: 7.07

A kereskedés 1891-ben ismét sokat szenvedett a járványszerüleg fellépett száj- és körömbetegségek miatt .

A fakereskedés ugyanazon forgalmi akadályokkal küzd, mint az előző évben.

Az egyéb erdei termékekkel való kereskedés nem tüntet fel különös mozzanatokat.

A kereskedelemnek a belszükségletet fedező ágai - a magas gabona- és marhaárak következtében, miáltal gazdáink ismét pénzre tehettek szert - nagy keresletnek örvendtek

Nevezetes kereskedelmünkre és iparunkra a vasárnapi munkaszünetről szóló törvénynek életbeléptetése.

1891 november havában a Pozsony-szombathelyi vasut adatott át a forgalomnak.

Iparos- és kereskedelmi középiskolánkban a faipartanműhéiy csak 1890/ 1 . tanévben nyilott meg 5 tanulóval. Ipari és nyári viszonyaink egyeznek az előbbi évekéivel.

Az 1892-iki gazdasági év egyike e legkedvezőtlenebb éveknek. A termés ugy minőségileg, mint mennyiségileg gyenge. A gabonaüzlet az év kezdetetől fogva oly lanyha irányzatot vett, minőre eddigelé példát nem igen láttunk. Ehhez járult a nyugati fogyasztó országoknak és Amerikának kitünő termése, mely tényezők közrehatása az őszi kiviteli évadban is megbénitott minden élénkebb üzleti forgalmat, sőt ugyszólván teljesen tönkre tette a forgalmat a Németorezágban majd Oroszországbag és hazánkban pusztitó ázsiai kolera.

A buzaüzlet az év első negyedében lanyha forgalom s mindinkább csökkenő kereslet mellett felette szűk határok között mozgott. Legjobb keresletnek örvendett az árpa, de ebből is csak a jobb minőségű.

Átlagos piaczi áraink 1892-ben:

Buza: 8.95
Rozs :7.74
Árpa :5.85
Zab :5.82
Tengeri: 6.03

A gabonakereskedés fejlődésének utját állja a vaggonok elégtelensége ugy, hogy a kereskedők többnyire feladási vevény helyett csak ideiglenes elismervényt kapnak.

Az olasz borokra vetett vám leszállitása következtében nagymennyiségű olasz bor került hazánkba s városunkban is nagy forgalomnak örvendett, mindamellett azonban a minőségileg kielégitő hazai borok is kedvező keresletnek örvendettek.

A gyümölcstermés általában rosszul ütött ki, a leg több helyen még a belszükségletet sem fedezte. Csak a szőllőben mutatkozott némi kielégitő forgalom.

A baromtenyésztés és az ezzel összefüggő kereskedés gazdasági egyletünk áldásos működésének következtében szépen fejlődött. Felhajtatott piaczunkra 20,842 darab tehén. A vágómarhák ára klgmonként 30-38 krajczár között, a borjak ára 36-48 kr. között ingadozott élő suly szerint.

A kereskedelem többi ágai, melyek a tulajdonképpeni belforgalmat közvetitik s a lakósság mindennemű szükségleteinek kielégitésére szolgálnak, az 1892-ik évet a legkedvezőtlenebb üzletévek közé kénytelenek sorozni. Mert a rossz termés, a gabonaárak folytonos hanyatlása, valamint az előző évi silány szüret s a gyümölcstermelés meddő volta következtében érezhető pénzhiányt azok érezték meg legelőször.

Az ipari és kereskedelmi alkalmazottakra fontos az 1891 , évi XIV. t. czikk, életbeléptetése, a mely betegségök esetén ellátásukról gondoskodik. Ennek következtében városunkban 2 betegsegétyző pénztár alakul : a kerületi és kereskedelmi betegsegélyző pénztár. Az előbbi elnöke Bertalanffy József, az utóbbinak elnöke Mayer Mór, igazgatója : Polgár Bertalan.

Gyáriparunk legkiválóbb képviselője, a Mayer E. fiai czég gazdasági gépgyárát a zanati országuton egy nagy, a modern követelményeknek megfelelő és kitünően berendezett uj vas- és fémöntődével bővité ki. A Pohl Emil és fiai gépgyáros czég ugyancsak megnagyobbitotta gyárát.

A kereskedelmi és ipari szakoktatást a polgári iskolával kapcsolatos ipar- és kereskedelmi iskola eszközli.

A bőrgyártás terén kiválik a szombathelyi bőrgyárrészvénytársaság, amely Szegedy-Ensch Károly báró elnök, Deutsch I. M. alelnök és Hochsinger Dávid igazgató vezetése alatt az utóbbi években nagy fejlődésnek indult. Kifogástalan minőségü árui nagy kelendőségnek örvendettek.

A helybeli világitó gázgyár az 1891/2 -iki termelési évadban 258.947 m3 légszeszt gyártott.

Hitelügyünkre nézve fontos azon körülmény, hogy az osztrák-magyar bank városunkban a szombathelyi takarékpénztárnál bankmellékhelyet állitott fel.

A közlekedés terén fontos, hogy a m. kir. kereskedelmi ministerium Károlyi Antalnak és Szegedy Ensch Károly bárónak a szombathely-rumi vasut kiépitésére az előmunkálati engedélyt megadta.

A kiviteli ipar főképviselői:

Bőráruk : Grünwald I. fiai.
Kiviteli piaczok : Ausztria, Szerbia.

Eczet : Gutmann D. I.
Kiviteli piacz : Ausztria, Bosznia, Szerbia.

Gazdasági gépek : Mayer E, fiai és Pohl Emil és fiai,
Kiviteli piaczok : Ausztria, Németország, Szerbia, Románia, Bolgária, Oroszország.

Gyufa : Mayer Mór ; kiviteli piacz : Ausztria.

Az 1893 -iki gazdasági év hazánkra nézve általában kedvezőnek mondható, daczára annak, hogy a közgazdasági viszonyok nem voltak épen a legrózsábbak. Mig Amerikában a tulproductio gazdasági válságot teremtett, s Angliában az állandósitott sztraik-mozgalmak az ipart bénitották, Görög-, Spanyol- s Olaszország pedig a csőd széléig jutottak, addig a magyar nemzet fényes tanujelét adta a benne lakó gazdasági őserönek s fényes eredménynyel vitte keresztül az 1892. évi XXI. t. cz. által elrendelt konverziót. Egy fél milliárd forintot meghaladó papir, ezüst és aranykölcsön váltatott be korona névértékű 4%-os járadék-kötvénynyel, miáltal államkincstárunk évi tartozása nem kevesebb mint 3,692,886 frttal apadt.

A gabonatermés az előbbi évhez képest várakozáson felül jó eredményt szolgáltatott. Sajnálattal kell megemliteni, hogy ugyanez nem állitható a mezőgazdasági termékek értékesitéséről. A buza- és rozsüzlet az 1893-iki évet a legrosszabb évei közé kénytelen sorozni. Az év elején ugyanis ugy a belforgalomban, mint a kivitelben teljes pangás uralkodott. A helyzet évközben javult, amennyiben a rossz termésről szóló hirek következtében az árak hirtelen felszöktek. Azonban ezen áremelkedés a külföldet nem hozta ki tartózkodó álláspontjából s igy az egész forgalom csak a belföldi kereskedelemre volt utalva, mely később a váratlan jó termés után hirtelen elmult. A kiviteli évadban volt némi export is.

Annál kedvezőbben alakult az árpaüzlet, amely az 1893-iki gabonakereskedést ugyszólván uralta. Kezdve márczius havától, midőn a rossz aratási kilátások hirére a régi jóminöségü árpák keresett czikkekké lettek, az uj aratásig, midőn párját ritkitó, kitünő uj árpák jelentek meg, egész az év végéig folytonosan emelkedő árak mellett élénk és kitartó üzlet fejlődött ki az árpakereskedés terén. A zabüzlet, különösen az év második negyedében, nagy forgalomnak örvendett, folytonosan emelkedő árakkal. Szép reményekkel biztatott a széna- és szalmakereskedés is, csakhogy ezeknek hirtelen véget vetett a julius hó végével kiadott takarmánykiviteli tilalom.

Piaczi áraink 1893-ban:

Búza : 7.32
Rozs : 6.66
Árpa : 6.68
Zab : 6.46
Tengeri : 5.19

A gabonakereskedelemre nézve bénitó az állomásunkon divó örökös waggonhiány, ami minden élénkebb forgalmat lehetetlenné tesz.

A városunk környékén, a kiviteli évad kezdetén tartott ez évi hadgyakorlatok következtében állomásunk ugy a fel-, mint a leadásban 2-3 hétig tökéletesen le volt zárva, ami kereskedőinknek óriási kárt okozott. - Ugyanez alkalommal tapasztalták kereskedőink, hogy a helybeli állomás a nagy forgalomhoz képest kicsiny, forgalmi gyuponttá fejlődött állomásunk mostoha felszerelése, korlátolt kezelési berendezése és szük rakodó helyisége az igényeknek s nagy forgalomnak már nem megfelelő.

E bajon segítendők kereskedőink s iparosaink ez év október 8-án a vármegyeház nagytermében értekezletet tartottak, amelyben alapos eszmecsere után Deutsch I. M. kamarai tag elnöklete alatt bizottság küldetett ki egy emlékirat megszerkesztésére, mely a cs. és kir. szab. déli vasut igazgatóságának benyujtatott. E mozgalomnak meg volt a kedvező gyümölcse, amennyiben ugy a déli vasut, mint a m. kir. államvasutak részéről kiküldött szakközegek ez ügyet tanulmányozták s igy legközelebbre várható a helybeli állomásnak a kor igényeihez képest való átalakitása.

Borkereskedelmünk főleg az orosz borok exportjára szoritkozott.

Gyümölcs városunkban elég termett, ugy, hogy kivitelre is jutott.

A marhatenyésztés és kereskedés örvendetes fejlődést tüntet fel. E tekintetbe n nagy érdem illeti meg a vasmegyei gazdasági egyletet.

Vásárainkra felhajtatott:

Ökör: 6,000
Tehén : 24000
Borju : 2000
Juh : 80
Sertés : 5000

Az ökrök ára 355-450 frt között ingadozott páronkint.
a tehén darabja 70-130 frt közt ingadozott
a Borju 16-24 " "
a juh 3-5 " "
a sertés párja 34-46" "

Az apró háziállatok közül nagyszámu baromfi hozatik piaczunkra ; legnagyobbrészt azonban csak a belszükségletet fedezik.

A fakereskedés az 1893. évben az előző évhez viszonyitva némi emelkedést mutat.

A kereskedelem többi ágai, melyek a tulajdonképeni belforgalmat közvetitik s a nagy közönség szükségleteit fedezik, az 1893. évvel meglehetnek elégedve, amennyiben az általában kitünően sikerült aratás, a várakozáson felül bő gyümölcstermés, nemkülönben az ősz folyamán tartott nagy hadgyakorlatok tetemesen növelték gazdáink vásárlási képességét, aminek első sorban a kereskedelem ez ágai látták hasznát.

Iparviszonyaink hasonlók az előző év iparviszonyaihoz. Ungár Zsigmond hengermalmát tetemesen megnagyobbitotta és gőzerőre rendezte be.

Középkereskedelmi iskolánkban ez évben volt az első záróvizsgálat. A vizsgálatra 12 tanuló jelentkezett. Az alsófokú kereskedelmi iskolának 40 tanulója volt.

A bőrgyártás terén kitünnek : a Grünwald I. fia és a bőrgyár-részvénytársaság.

Szikvizgyárunk kettő van : a szombathelyi szikvizrészvénytársaság s Müller Ignácz szikvizgyára, melyek a város s a vidék szikviz-szükségletét fedezik.

Hitelügyünk meglehetés. A szombathelyi kereskedelmi bank liquidált s jelenleg felszámolás alatt áll. Uj intézet is alakittatott a Szombathely városi takarékpénztár czímén.

1893-ban létesittetett városunkban a telefonhálózat, melynek városunkra nézve nagy haszna lesz, ha az öszszeköttetés Budapest és Bécscsel megtörténik.

A szombathely-rumi vonal már a megnyitás küszöbén áll.

Ez röviden városunk kereskedelmének és iparának története. Azon haladó szellem, mely városunkat általában, különösen pedig iparát és kereskedelmét áthatja, egy fényes jövőnek képezi alapját.

Városunk vezérlő férfiai egy nagyszerű elektromos művet óhajtanak létesiteni, amely városunk iparára és kereskedelmére nézve korszakot alkotó lesz és a villamosság sebességével fogja városunk elfoglalni azon helyet, melyet a kiváló geographiai fekvés számára kijelent.

A magyar kereskedelmi törvény értelmében Szombathely a Sopronban székelő kereskedelmi és iparkamara hatásköre alá tartozik, hol is városunk kereskedői 3-3 tag által képviseltetik érdekeiket. Tagjai a kereskedők részéről : Deutsch I. M., Zimmermann Károly és Weiner Károly, az iparosok részéről : Mayer Ede, Engel I. L. fia és Tóth Lajos.