Az ifju szombathelyi egyházmegye első növendékpapjai papnevelő és felső hittani intézet hiányában részint a budai egyetemen, részint pedig a Széchenyi György győri püspök által alapitott győri papnevelőben nyerték kiképeztetésöket. Neveltetésök költségeinek fedezésére a püspökséget alapitó Mária Terézia királynő a győri papnevelő intézet tőkéjének egy harmadrészét és ez ideig a veszprémi püspökség tulajdonát képező nyuli uradalmat bocsátotta az egyházmegye rendelkezésére oly kikötéssel azonban, hogy a jövedelemnek a növendékpapság neveltetésére szükséges összegen kivül fenmaradó részéből évenkint 1200 frt a székesegyház felépitésére, és a még fenmaradó jövedelem az elaggott papok nyugdijaztatására fordittassék.

Szily János, az egyházmegye első püspöke mégy el sem foglalta püspöki székét, máris a papnevelő intézet épületének felállitására gondolt és a mint tervének a királynő jóváhagyását és az épités költségeinek fedezésére megajánlott 1oooo frtnyi segélyre vonatkozó legfelsőbb igéretet megnyerte, hozzáfogott az épitéshez.

1777 szeptember 14-én történt meg az első kapavágás a püspök curialis területén és 1780-ban a két emeletes seminarium már teljesen kész állapotban várta a hazatérő növendékeket. De a püspök óhaját, hogy őrködő szemei előtt nevelhesse egyházmegyéje leendő papjait, II. József császár reformjai meghiusitották, s a szombathelyi növendékpapság a császár által felállitott pozsonyi általános papnevelőbe küldetett.

A kész épületben a tanulmányaikat végzett növendékek egy évi tanfolyamban a gyakorlati lelkipásztorkodásra készültek, ebben nyert elhelyezést Siess Antal nyomdája ; a második emeletet és a padlást a katonai élelmezési bizottság főtisztsége vette bérbe.

II. József halálával a szombathelyi papnevelő intézet is birtokába lépett jogainak és 1790 november havában 35 hittanhallgató és 12 bölcselettanuló növendékpap költözött be falai közé.

Az intézet, főleg 1793 óta, midőn a bölcseleti iskola megnyittatott, egyike volt az ország legvirágzóbb intézeteinek, és az egyházmegyei növendékpapságon kivül több más egyházmegye és több szerzetesrend növendékei is benne nyerték kiképeztetésöket. A zengi egyházmegye 1793-1806 ig, a székesfehérvári egyh.-megye 1798-1800-ig, a győri egyh.-megye az 1849/5o tanévben a szombathelyi seminariumban tanittatták növendékeiket, a csorna-premontreiek és a voraui Ágoston-rendi kanonokok, a szt. Domonkos- és szt Ferenczrendiek növen- lékei állandóan képviselve voltak a növendékpapság soraiban.

Különösen népes volt a bölcselettanulók csoportja, mert a szomszéd egyházmegyék : a zengi, győri, majd a székes-fehérvári, a harminczas években a zágrábi és 1838-1861-ig a veszprémi, nagyobb számban küldték növendékeiket Szombathelyre, akik a papnevelő intézet felügyelete alatt végezték philosophiai tanulmányaikat. A bölcselettanuló, illetőleg gymnasiumi tanuló növendékpapság 1869/7o-ben volt utólszor a seminariumban, ezóta csak hittanhallgatók képezik a növendékpapságot, amely elöljárói gondozása és felügyelete alatt a papnevelő iskola termeiben hallgatja a négy évfolyamra beosztott theologiai tudományszakokat.

A felső hittani intézet igazgatója a megyés püspök, helyettes igazgatója a papnevelő intézet igazgatója ; a hittudományok tanitására négy tanszék van felállitva ugyanannyi tanárral. A növendékek a hittudományokon kivül az egyházi és műénekben, továbbá az egészségtanban is rendszeres oktatást nyernek ; irodalmi tevékenységökre bő alkalmat nyujt a kebelökben már régóta virágzó szt. Imre-egylet.

A papnevelő intézet kormányzását vezetik az intézeti igazgató, rendszerint a székeskáptalan valamelyik tagja, az aligazgató, a lelkiigazgató és tanulmányi felügyelő.

A növendékpapok száma a mult 1892/3 tanévben: 29. 4 egyházmegyei növendék a budapesti, bécsi és insbrucki egyetemeken hallgatta a theologiai előadásokat.

A kir. kath. főgymnasium.

Zichy Ferencz gróf, győri püspök méltányolván a szombathelyi polgárságnak egy gymnasium felállitására irányuló törekvéseit, a város hozzájárulásával és a Birhány-féle alapitvány 3500 frtnyi tőkéjének felhasználásával a gymnasiumot 1772-ben megalapitotta, és miután Mária Terezia királynő az alapitó oklevelet aláirta, püspöki várának telkén felépitette az Iskola-utcza sarkán álló egy emeletes iskolát, melynek előbb 4 majd 6 osztályában a szt. Ferenczrend atyái oktatták az ifjuságot. Az 1776-ki általános tanügyi reform a szombathelyi gymnasiumot is átalakitotta. Három felső osztálya megszünt és helyeiket a gymnasium épületében felállitott három normalis osztály foglalta el.

A három osztályu paedagogium az 1789/90 tanévben ismét gymnasiummá lett öt osztálylyal, még pedig kir. gymnasiummá, melynek fentartását, az épület tatarozását, felszerelését, a tanárok és hitoktatók fizetését az állam vállalta magára.

Ez időtől fogva szt. Ferenczrendiek és világiak vegyest tanitottak az intézetben, mely az 1793 felállitott lyceummal közös igazgató alatt állott egész az 1808/9-iki tanévig, midőn a hat osztályu gymnasium vezetése a csorna-premontreiek kezébe került. A lyceum alapitása körül Szily János püspöké a kezdeményezés érdeme, mint a kinek lelkes sürgetéseire és buzditására a megyei rendek 1793. junius 3-án tartott gyülésökőn a filozofiai iskola felállitását egyértelmüleg elhatározták.

A határozatot követte Reütter Marian szt.-gotthárdi cisterci apát alapitó levele, melyben az apátságot a szombathelyi lyceum négy tanárának évenkint 2ooo frttal való fizetésére kötelezi, és a királyi megerősítő okirat. 1793 november havában kezdődtek meg a philosophiai előadások, még pedig, minthogy az intézetnek még ekkor saját épülete nem volt, a városi iskolaépület helyiségeiben.

E hiányon is segitett a vármegye és a szomszéd megyék rendjeinek, főurainak és papságának áldozatkészsége, és 1796 november havában a székesegyházzal szemben álló emeletes épület teljesen felszerelve fogadhatta be termeibe a tanuló ifjuságot.

A lyceum igazgatóját a megye ajánlatára a király, tanárait, kik egy kivételével mindvégig az egyházmegye papja voltak, a sz.-gotthárdi apát felterjesztésére a m. kir. helytartótanács nevezte ki.

Az 1808/9 tanévtől fogva a lyceum és a hat osztályu gymnasium külön igazgató alatt állottak a 1850/51 tanévig, amidőn Bittnicz Lajos 39 évi tanári és igazgatói székétől megválván azt Szenczy Imre prémontrei tanár foglalta el, és azóta a két külön álló tanintézet főgymnasium név alatt egyesittetvén állandóan a prémontreiek igazgatása és vezetése alá került és ez alatt van napjainkban is.

A főgymnasiumi tanuló ifjuság kebelében két üdvös irányu egylet munkálkodik : az önképző-kör, melynek felsőbb osztálya tagjai a szép- és tudományos irodalom terén és a szavalásban iparkodnak fejleszteni erejöket, és az ifjusági segélyző egyesület, amely könyvekkel, gyógyitó szerekkel és pénzzel segélyzi a szegényebb sorsu tanulókat. Az ugynevezett lyceum-épületben vannak elhelyezve az intézet szertárai és gyüjteményei : a ritka gazdagságu természettani, és a szintén jelentékeny értéket képviselö természetrajzi szertár, a philologiai museum, az ifjusági és segélyegyesületi könyvtárak és a mechanicai tanmühely.

A vasmegyei régészeti egylet museumában őriztetik a főgymnasium éremgyüjteménye, a tanári könyvtár a rendház helyiségeiben van elhelyezve.

A főgymnasiumban a prémontrei igazgató vezetése alatt jelenleg 11 prémontrei , 1 egyházmegyei és 2 világi tanár müködik.

Varasdy Károly, akkori polgármester kezdeménye zésére és a szombathelyi polgárság áldozatkészségével alapittatott 1886-ban. Egy társas összejövetel alkalmával született meg az eszme, melyet a lelkes polgárság annyira felkarolt, hogy pénzben, anyagban és kézimunkában csakhamar mintegy 23000 frtnyi érték állt a felállitandó iskola rendelkezésére.

A vármegye is meleg érdeklődéssel kisérte az ügy fejlődését és hathatós befolyásával jelentékenyen közreműködött abban, hogy a ministeri alapitó levél már 1886 julius 31-én kiállittatott és igy az intézet működését szeptember 10-én megkezdhette. Az iskola diszes épülete 1887 szeptember havában készült el és avattatott fel. - A tanintézet három forrásból nyeri fentartását: a város, mint erkölcsi testület évenkint közel 1ooo frttal járul a dologi szükségletekhez, a vármegye 13000 frtot forditott felszerelésére, az állam a tanitók fizetését vállalta magára, ami jelenleg évenkint körülbelül 15000 frtra rug.

Az eredeti terv szerint az intézet hármas irányban fejlődött 1893-ig. Ekkor ugyanis az ipari ág, vagy is az ugynevezett ipar-tanműhely beszüntettetett és az iskola ezóta csak a fenti czimben kifejezett kettős irányban munkálkodik. Az 1887. évben az uj iskola termeiben és udvarán megtartott vasmegyei iparkiállitás tiszta jövedelméből egy 3000 és egy 1100 frt alappal biró ösztöndij létesittetett az intézet szegénysorsu, jó viseletü és jó előmenetelt tanusitó, vasmegyei születésü tanulói számára ; 1891-ben pedig a pozsony-szombathelyi vasut végrehajtó bizottsága tett az intézetnél 500 frtos ösztöndij alapitványt egy, a kereskedelmi tárgyakban kiváló tanuló megjutalmazására. Az alapok mindegyikét Szombathely város kezeli. Van az ifjuság kebelében segitő egyesület, önképző kör és zenekar. A tanitótestület a hitoktatókkal együtt 18 tagot számlál.

A hetvenes évek első felében lázas tevékenységre és nagymérvü áloozatokra szólitotta fel a város közönségét a város területén felállitandó főreál-iskola iránt táplált reménye. A vármegye hathatós támogatása, a közoktatási kormány határozott igéretei kétségtelenné tevék az általános várakozás teljesülését és így nem csudálható, hogy az 1874 ki szeptemberi városi közgyülés a legközelebb létesitendő fő-reáliskola reményében a vallás és közoktatásügyi miniszternek a felsőbb nép vagy polgári iskolák felállitására vonatkozó és a helybeli is-kolaszékhez leküldött rendeletére azon egyértelmű határozatot hozta, hogy polgári fiu iskolára szüksége az adott körülmények között nem levén, annak felállitásáról lemond. De annál melegebben karolta fel az iskolaszék a polgári leány iskola ügyét és inditványára a város készséggel fejezte ki hajlandóságát arra, hogy polgári leányiskolát állit, ha az iskolaépület felépitésére és felszerelésére 2o év alatt törlesztendő kamatnélküli államkölcsönt nyer, és ha az állam a tanitók fizetését egy kivételével magára vállalja. A kormány elfogadta a város ezen ajánlatát ; a város megkapta a kért 12ooo frtnyi kölcsönt és 1875. évi januári közgyülésén már az iskolahelyiség felépitéséről tanácskozott.

Határozata azonban, hogy a városi iskola utczai részét egy emelettel megtoldja, az uj városház épitésének többé már el nem odázható kérdése miatt nem valósulhatott meg és a polgári leányiskola első két osztálya 1876 október 2-án csak a régi iskolai helyiségben volt megnyitható.

Az igazgató dijazását a várostól nyeri, a hat tanitónő 488o frfot tevő évi fizetését az állam teljesiti. Van az intézetnek 92o kötetet számláló könyvtára, zongorája

Az 1893/4-ik tanév az utólsó, melyet jelenlegi szük helységeiben tölt, a jövő tanévben átköltözik a főgymnasiumnak a városi iskolaházzal szomszédos épületébe, melyet a város e czélra 2oooo frtért megvásárolt.

Az ugynevezett városi iskola multja csak a mult század végétől ismeretes. Midőn 1773-ban a gymnasium megnyittatott, a városi iskolaügy a legkezdetlegesebb állapotban volt s nagy mértékben rászorult Szily János első püspök gondosságára.

Az egész iskolahelyiség két teremből állott, melyekben a fiuk és lányok közösen tanittattak. Az egyik teremben, melyben két osztály volt összevonva, a városi mester tanitott, a másik teremben az ugynevezett III. osztályt egy ferenczrendi szerzetes vezette. A ferenczrendi tanitót maga a püspök, a világi tanitót a püspök és a város közösen fizették. 1825-ben az elemi iskola négy osztályuvá lett, amennyiben t. i. a ferencz-rendi tanitó vezetése alatt álló normalis iskola, mely a gymnasium épületében volt elhelyezve, negyedik osztálynak nevezhető.

A város és a püspök tehát csak három osztályt tartottak fenn három tanitóval, kik közül az egyik a városi mester, volt a főtanitó, aki a tanitói jövedelemből két segédtanitót - praeceptor - tartozott tartani. Ez a három osztály már a mult században is a mai városi iskola, akkor még nagyon szerény épületében volt elhelyezve. 1838-ban a városi elöljáróság a kámoni utczai házba költözvén az amugy is szük iskolahelyiségek elégtelen volta napról-napra érezhetőbbé vált, mig végre 1847-ben a város a püspökkel kötött szerződés értelmében a szomszéd plebánia kert egy részét megvásárolta és igy az iskolaház telkét kibővitvén az udvari szárnyat emeletre vette.

Ettől fogva a népesség szaporodásával az iskolába járó gyermekek is egyre nagyobb számban jelentkeztek, minek következtében az iskolahelyiségek bővitése, majd meg egyes osztályoknak más épületekben való elhelyezése vált szükségessé. E szükség annyira-mennyire megszünt, midőn 1872-ben a kath. elemi iskola megnyittatott, még inkább, midőn 1879-ben az uj városház elkészült és a kámoni utczai épület csakis iskolai czélra használtatott. De amint a polgári leányiskola 4 osztálya is ez épületben helyeztetett el s a tankötelesek száma nagyobbodott, ismét beállott a szükség, mely a külön épületekben elhelyezett tanulók oktatása mellett napjainkban is érezhető.

Az iskola 187o-ig az egyházmegye felügyelete alatt állott, de ekkor közös jellege kimondatván, a megalakult iskolaszék felügyelete alá került.

Az intézet jelenleg 14 termet használ ; ezekhez járul egy irodai helyiség.

Az iskola fokozatos fejlödését feltünteti a következő táblázatos kimutatás, melyhez magyarázatul megjegyzendő, hagy a tanulók számának csökkenése, mely az 1860/61 és 1870/71 tanévek között mutatkozik, a hatvanas években felállitott protestans elemi iskolára vezetendő vissza ; az 1880/81 tanévben mutatkozó apadást pedig az említett kath. elemi iskola megnyitása idézte elő:

A különféle szemléltető eszközökkel jól felszerelt iskola növendékei a város által fentartott faiskolában és konyhakertben nyerik a fatenyésztés- és kertészetre vonatkozó oktatásukat.

Megnyittatott 1872. október 1 én. - Alapitása és fentantartása a püspökség és székeskáptalan áldozatkészségét hirdeti.

Szombathely város leglátogatottabb iskolája, melynek mindjárt a megnyitás évében közel 800 tanulója volt ; ujabban a megyés püspök intézkedéséből csak 80 tanuló vehető fel egy egy osztályba.

Nagyszerű és diszes palotájában 8 osztályterem van berendezve, négy a fiuk, négy a leányok számára ; van benne egy nagy olvasó szoba a tanitók számára és egy 300 kötet számláló tanitói könyvtár. Az iskola természettani és vegytani szertára, ásványgyüjteménye és egyéb a szemléltető oktatáshoz megkivánt eszközei és szerei az intézet gazdag felszereléséről tanuskodnak.

A közvetlenül a megyés püspök felügyelete alatt álló iskolában egy igazgatón kívül egy hitoktató, 7 rendes osztálytanitó és két kézimunka tanitónő müködik.

Alapittatott 1846 ban. Az első iskolaévben 2, a másodikban már 4 tanitó müködött az iskolában, az egyik a hitközség 1847-ben hozott határozata értelmében kizárólag csak a magyar nyelv tanitására köteleztetvén. Az iskola tanitásnyelve 186o-ig a német volt, ettől fogva magyar nyelven foly a tanitás.

1858-ban vásárolta meg a hitközség a hosszu-utcai iskolaházat, melyet 1867-ben tetemes költséggel kibővitett.

1869-től fogva, midőn a városi községi iskola a létesülés állapotába jutott, a hitközség kebelében több alkalommal komoly tanácskozás tárgyát képezte az iskola feloszlatása ; sőt midőn a növendékek száma anynyira megszaporodott, hogy az iskolaépület nagy áldozatokat követelő kibővitése elkerülhetetlennek látszott, az anyagi gondokkal küzdő hitközség végleg elhatározta az iskola feloszlatását. A város 1891 augusztus havi közgyülése tekintettel a községi elemi iskola helyiséginek elégtelen voltára a bajon segitendő öt éven át fizetendő évi 1ooo frt segélyt szavazott meg az izr. hitközségi iskola czéljaira és ezen segélyével az izr. iskola fenmaradását egyelőre biztositotta. A hitközség ennyi és oly hosszu időn át tartó nehézségeken segitendő 1892. november havában uj iskolaépület épitésére határozta el magát, mely a következő 1893 év folyamán a Torna-utczában elkészülvén, ma már nemes hivatása teljesitésében munkálkodik.

A hitközségi elöljáróság és a hitközségi iskolaszék közvetlen felügyelete alatt álló ezen iskola 4 osztályában négy tanitó és egy tanitónő működik.

a) Lakner nővérek magántanintézete.

Az 1872-ben alapított tanintézet megnyervén a nyilvánossági jogot 6 elemi osztálylyal kezdte meg müködését. Hat osztályu volt az 1888/9 tanévig, amidőn öt osztályuvá lett, és ez a mai napig.

Iskolahelyisége az intézettulajdonos nővérek kis-kar utczai házában van berendezve és 2 teremből áll.

Az elemi iskolák számára előirt tanterv alapján folyik a tanitás különös gonddal a női kézimunkára és a háziiparra, mely utóbbi tanitását ezen intézet kezdte meg városunkban.

Az elemi iskolás növendékeken kívül nagyobb számu nem tanköteles lánynövendék keresi fel évenkint az intézetet, hogy a női kézimunkában, a ruhaszabás- és varrásban oktatást nyerjen. E téren felmutatott eredményeik több, különféle helyeken megtartott kiállitáson arattak elismerést.

A tanitást három tanitónő és egy hitoktató teljesiti.

b) Az árvaházi iskola.

A megyei árvaház fiu és leány elemi iskolás növendékei az intézet felállitásától, vagyis 1878 1886-ig a helybeli nyilvános tanintézetekben nyertek oktatást

E nyolcz évi külső tanitás folyamán belátta az árvaházi bizottság, hogy a növendékek külső oktatása és az intézeti házi munkarend között csak nagy nehezen kerülhető el az összeütközés, épp ezért 1886-ban elhatározta, hogy az 1886/7 tanévtől kezdve az elemi iskolás növendékek részére házi tanitást rendez be 6 fiu-osztálylyal a gondnok és 6 leány-osztálylyal a gondnoknő vezetése alatt.

A jelzett tanévben elnyervén az iskola a nyilvánossági jogot, megkezdte és a mai napig folytatja müködését. A ministeri tanterv tárgyain kivül a növendékek házi iparra, női kézimunkára, kertészetre és méhészetre is oktattatnak az árvaházi igazgató választmány és a kir. tanfelügyelő felügyelete alatt.