A v a s v á r s z o m b a t h e l y i s z é k e s k á p t a l a n l e v é 1 t á r a. Régiségre és gazdagságra a városban levő összes levéltárakat felülmulja.
Mig a káptalan Vasvárott székelt, a levéltár működési köre csak Vasmegyére szoritkozott ; midőn azonban a káptalan az 1578-ki pozsonyi országgyülés 20. t. cz e értelmében főleg a levéltár biztosabb megőrzése végett Szombathelyre költözött, a levéltár is felvirágzott és mint hiteles hely működése körébe a szomszéd vármegyéket is belevonta, és oly jelenttőségre emelkedett, hogy az országos rendek (1647. 120. t. cz.) azt állithatták róla, hogy nélküle a dunántuli vidék el sem lehet.
A vasvár-szombathelyi káptalan a dunántuli hiteles helyek között az egyetlen volt, mely a mohácsi vészre következett szerencsétlen körülmények között is szakadatlanul működött több mint szaz éven át, a veszprémi káptalannak 1635-85 között történt helyreállitásáig. Főleg ez a körülmény okozza gazdagságát és e korból való okiratai nélkülözhetlen forrásokul szolgálnak a dunántuli megyék ama korbeli állapotának tanulmányozásához.
A levéltár egyik részét az 1549-től fogva a jelen időig folyó, 150 ívrétő kötetbe foglalt jegyzőkönyvek képezik. A jegyzőkönyvek kiegészítéséül szolgál 15 ívrétü kötet tartalomjegyzék és a 17. században történt beiktatásoknak 3 kötetre menő tartalomjegyzéke.
Másik része a szoros értelemben vett oklevelek tára, mely ismét két részre oszlik, t. i, a házi és az országos levéltárra. A tartalomjegyzék után itélve az körülbelül két, emez mintegy hét ezer okiratot - köztük több nevezetes Árpád-kori okmányt tartalmaz.
A levéltár a székesegyháznak a sekrestye felett levő helyiségében van elhelyezve. A püspöki palotában elhelyezett püspöki1evé1tár okiratai, jegyzőkönyvei leginkább a püspökség és egyházmegye körülményeire vonatkozó adatokat tartalmaznak és csak nagyon kevés azon okiratok száma, melyek elvek a szombathelyi püspökség felállitását megelőző időből származnak.
Dominikanusok levéltárában több 17. századbeli okirat őriztetik, közöttük nem egy fontos érdekü az Erdődy és Batthyány grófi családok és a szombathelyi szt. Domonkos rend multjára nézve.
A F e r e n c z r e n d i e k l e v é l t á r á b a n szintén, legöbbnyire csak a szerzet multjára vonatkozó adatok találhatók.
Legrendezettebb a v á r m e g y e i l e v é l t á r, mely az országos levéltár mintájára berendezett helyiségét 1890-ben foglalta el. A levéltár három fő és több osztályra oszlik. Az I. fő osztály a régi vármegyei és közigazgatási iratokat foglalja magában. A megyeí jegyzőkönyvek 1595. évtől kezdődnek és kevés megszakitással folynak napjainkig. Az 1643-iki évvel kezdődő közigazgatási ügyiratok képezik ez osztály és az egész levéltár zömét.
A II. fő osztályban törvénykezési, a III-ikban vegyes iratok vannak elhelyezve.
A városház földszinti termében elhelyezett v á r o s i l e v é l t á r jegyzőkönyvei és ügyiratai 1606-ik évvel kezdődnek; a korábbi keltü okiratok, melyek a Bocskay-hajduk elől a nagyobb biztosságot nyujtó németujvári várba szállittattak át, az 1605-ben kiütött németujvári tüzvész áldozatai lettek.
A p ü s p ö k i k ö n y v t á r. Herzán Ferencz, az egyházmegye második püspöke vetette meg alapját. Tartalmát gazdagitották utódai : Somogyi, Böle, Szenczy püspökök és Lipovics kanonok, kiknek bőkezüsége folytán a könytár jelenleg 9000 kötet- és 4-500 füzetből álló gyüjteményt képez, melyben a tudományok úgy szólván minden szakára, különösen az egyházi és világtörténelemre sok nagybecsü munka található, nagyobb részt művészi kivitelü kiállitásban. Főleg Herzán könyveiről állitható, hogy dúsan aranyozott bőrkötéseikkel valódi remekei a könyvkiállitásnak. Van e könyvtárban 9 db. ősnyomtatvány a XV, és 25 a XVI. század első három évtizedéből ; nyelvük olasz és latin. Magyar nyelvü ősnyomtatván van öt. A kilenez db. középkori, XV. századbeli codexen kivül vagy 32 különböző tartalma kézirat található a könyvtárban, mely a püspöki palotában van elhelyezve.
A s z é k e s e g y h á z i k ö n y v t á r. Alapitását a székesegyház első püspökének, Szily Jánosnak, köszöni, aki 1791-ben összes könyveit a papnevelő intézet második emeleti termeiben helyezte el, hogy papjainak tudományos képzését ily uton is elömozditsa.
Az ezután következett vásárlások és hagyományok folytán a könyvtár annyira meggyarapodott, hogy helyiségei szükeknek bizonyultak az egyre szaporodó könyvgyűjtemény elhelyezésére, miért is Hidassy Kornél, az egyházmegye jelenlegi főpásztora, a papnevelő intézet épületének megtoldásával egy nagy, fényes felszerelésü és ritka ízléssel diszített könyvtártermet épittetett.
Az itt elhelyezett könyvtár tiz ezer kötetben 4700 művet számlál. Leginkább képviselve van a theologia ; nagy számuak az egyház- és világtörténelem, az ó-classicus irodalom, görög és római régiségek, bölcselet, nyelvtudomány körébe tartozó munkák is.
Az ujabb irodalom termékei képezik a könyvgyüjtemény legkisebb részét ; de e hiányt bőven kárpótolják a codexek és ősnyomtatványok, melyek a könyvtárnak legfőbb becset és érdekességet kölcsönöznek, A 15 db. XIV. és XV. században irt codexen kívül van vagy 6o db. XV. században megjelent ősnyomtatvány, melyeknek valamint a codexeknek legnagyobb része a II. József által feloszlatott szerzetes rendek könyvtáraiból való. 12 magyar nyelvü ősnyomtatvány mellett több nevezetes magyar kézirat őriztetik e könyvtérban, nevezetesen Faludi kéziratban levő versei és Rajnisnek "A poeticai mesterségnek közönséges mivoltáról" irt hosszabb értekezése.
A p r é m o n t r e i t a n á r i k a r k ö n y t á r a. Valószinüleg egyidejü a rend Szombathelyen való letelepedésével, de jelenlegi gazdagságának alapját tulajdonképen csak a 6o-as és 70-es évek vásárlásai és az Obermayer-féle 8451 kötetet tevő könyvgyűjteménynek az 1881/2. tanévben 5000 frtért történt megvétele vetették meg. A prémontrei székház három termében van elhelyezve és a bel- és külföldi legujabb tudományos és szépirodalom számos becses termékén kívül 18 ősnyomtatványt és 3 régi magyar munkát tartalmaz. A körülbelül 11500 kötetből és vagy 1600 füzetből álló könyvtár a tudományszakok szerint hat csoportra van berendezve.
A D o m o n k o s - r e n d i e k könyvtára 2050 művet tartalmaz 4000 kötetben. A könyvtárban vagy 10 db, régi magyar munka is található.
A szt. F e r e n c z r e n d i e k k ö n y v t á r a régi magyar nyomtatványokban a szombathelyi könyvtárak között az első helyet foglalja el. 24 régi magyar könyve között egy pár olyan is van, melyek más könyvtárakban eddig még nem voltak láthatók. A könyvtár tartalma : 1442 mű 2098 kötetben.
A főgymnasiumi ifjusági 1100 kötetes könyvtár mellett megemlítendők a Vasmegyei Kaszino és a Berzsenyi Kör könyvgyűjteményei.
A városi könyvtár eszméjét Kunc Adolf dr. a főgymnasium akkori igazgatója vetette fel 1877-ben, de csak három év mulva - 1880-ban állittatott fel.
Jelenleg 3499 kötetben 2467 művet számlál, melyeket a város közönsége az okozható károkért vállalt felelősség mellett minden dij nélkül használ.
Szombathelyen az első könyvnyomdát Siess Antal soproni könyvnyomtató állitotta fel 1787-ben a jó részben üresen álló papnevelő intézet épületében, melynek e czélra kijelelt helyiségeit Szily János püspök minden bérfizetés nélkül bocsátotta rendelkezésére.
Az első nyomda összes tevékenysége kezdetben csak a püspöki körlevelek és egyéb egyházi nyomtatványok elkészitésére szoritkozott ; 1792-ben már a vármegye számára is dolgozott és nemsokára oly névre tett szert, hogy sajtója alól előkelő irodalmi művek is kerültek ki. Kultsár István itt rendezte sajtó alá 1794-ben Mikes Kelemen " Törökországi leveleit", innen került ki a "Magyar Szin Játék . . . stb." czimü nyelvészeti munka, több kisebb értekezés, a nemesi felkelés alatt megszületett énekek, egyházi szónoklatok, mindmegannyi tiszteletre méltó és érdekes emlékei ujjészületett nemzeti irodalmunknak.
Siess halála után örökösei fióknyomdájukat 1806 ban soproni nyomdájuk üzletvezetőjének P e r g e r F e r e n c z -nek adták át, aki a megnagyobbitott nyomdát előbb a mai Horvát Boldizsár-téren levő Spitzer (akkor Mózer-) házban, majd a régi izr. iskola épületében állitotta fel.
30 éven át vezette Perger a szombathelyi nyomdát, mely 1840-ben R e i c h a r d és fiai kőszegi nyomdászok, 1846-ban pedig B e r t a 1 a n f f y I m r e tulajdonába ment át.
Bertalanffy nyomdája már a szabadsajtó karába esik ; innen az az élénkség és virágzás, melylyel az előző nyomdák alig dicsekedhettek. De a szabadságharcz ideje alatt sem müködhetett egészen szabadon. A városon át és át vonuló osztrák hadak vezetői külőnös figyelmökre méltatták a nyomdát és nem egyszer szereztek kellemetlenséget tulajdonosának, kinek azt is meg kellett érnie, hogy a sajtóján készült hazafias dalokért 1848-ban Castiglione osztrák altábornagy vádja folytán a hadbiróság által egy havi szobafogságra itéltetett.
A mily lendületet vett a nyomda az 1848 év egy-két : hónapja alatt, annyira megérezte az elnyomatás korszakának bénitó hatását. Tevékenységének jó része csak egyházmegye, vármegye és város hivatalos kiadványaira szoritkozott ; de azért - bár nem nagy számmal irodalmi és tudományos becsü munkák is kerültek ki sajtója alul, melyek közül elég lesz, ha a Szenczy testvérek, Szaniszló, Névy, Kopsz, Pauer, Laky müveire rámutatunk. E nyomdából került ki az első szombathelyi hirlap, a "Vasmegyei Lapok" mely 1867 október havában indult meg Balogh Gyula szerkesztésében.
Bertalanffy Imre nyomdáját 1874-ben átadta fiának, Bertalanffy Józsefnek, aki azt a korábbi kis-kar utczai helyéről az óvoda-utczai, e czélra berendezett épületbe tette át és azt a kor és a fejlődött technika igényei szerint felszerelte.
A nyomda napjainkban is Bertalanfiy József tulajdona.
Több kiválóbb nyomdai termék hirdeti jó nevét. A vármegye és az egyházmegye itt készitteti nyomtatványait, itt jelennek meg nagy részben az iskolák évi értesitői, a "Vasmegyei Lapok" cz. politikai lap. A megszünt szombathelyi hirlapok közül e nyomda készitette a "Vas", "Jenseits der Donau", "Zuhany", "Torma", "Vas tankerületi értesitő", "Tanügyi értesitő" és "Szombathelyi Lapok" cz. lapokat.
1872-ben Seiler Henrik könyvkereskedő állitotta fel a második szombathelyi nyomdát, mely a tulajdonos 1883-ban bekövetkezett halála óta özv. Seiler Henrikné czég alatt müködik mai napig. A sajtója alól kíkerült müvek között több számottevő munkát találunk, p. o. Borbás, Vasvármegye flórája ; Gotthard J., Cséplőgépek kezelése és több kisebb csillagászati tanulmánya, Csuday J., Zrinyiek a magyar történelemben. A honfoglalás kezdete és befejezése. E nyomdából kerültek ki Dallos, Edelmann, Csudai tankönyvei, Gothard Sándor gazdasági munkája. Itt nyomatik a "Vasvármegye" cz. politikai hetilap, a vasmegyei gazdasági egyesület "Egyesületi Értesítő" cz. közlönye ; a megszűnt hírlapok közül a nyomdában készültek : az "Anzeiger", az "Eisenburger Nanchreichten", a "Vasmegyei Figyelő", a "Vasmegyei Közlöny", továbbá a "Dunámul", "Zuhany", "Torma és a "Herkopater" egyes számai.
1883 julius 1-én kezdte meg müködését a "Gabriel és Poszlavszky cég nyomdája, mely ma "Gabriel Ágoston mint bérlő" czég alatt működik.
Nagyobbrészt kereskedelmi nyomtatványok kiállitásával foglalkozik. Kiadásaiban jelennek meg a "Dunántul" és a "Volksfreund" cz. politikai hetilapok, itt nyomatik a "Magyar Kerékpáros" czimü sportlap.
Megszünt hirlapok: "Vasmegyei Hirdető-Eisenburger Comitats Anzeiger". 1872. év végén jelent meg Seiler Henrik szerkesztésében és kiadásában. Kezdetben - hiven czimbeli jelentéséhez - csak hirdetések közlésére szoritkozott, majd hireket is adott, sőt apróbb czikkelyek is jelentek meg hasábjain még pedig magyar és német nyelven egyszerre.
Alig egy évi fenállása után megszünt és nyomában feltámadt az "Eisenburger Nachrichten", egy német nyelvü társadalmi és közgazdasági hetilap, mely Práger József, Róder Adolf és később Seiler Henrik szerkesztése alatt öt évfolyamot futott be.
Ugyancsak 1872.végén indult meg a "vasmegyei Figyelő czimü társadalmi hetilap, Seiler Henrik kiadásában. Szerkesztői voltak Stirling József és Rusa Kálmán ; utóbb Prager József és Ruzsa Kálmán. Négy évfolyamot élt meg és 1 876-ban megszünt. Mellette tengődtek a "Jenseits der Donau" és a "Vas" czimü hetilapok, mig végre a pártolás hiánya korai halálukat okozta A "Vas" szerkesztője : Horváth Gyula 1878-ban "Zuhany" czimen élczlapot inditott meg, mely két évi fenállása után szintén megszünt. Még rövidebb életű volt Rusa Kálmán "Herkópáter" czimü élczlapja, mely már születése évében, 1883-ban meghalt.
Hosszabb élete volt a "Dunántuli Hirlapból" "Tormá"-vá változott heti élczlapnak, mely Kun Samu szerkesztésében 1882-ben indult meg és körülbelül tíz éven át küzdött a megélhetés nehézségeivel.
A megszünt hírlapok közül legnagyobb pártolásra talált a "Vasmegyei Közlöny" cz. társadalmi hetilap, melyet Lipp Vilmos főgymnasiumi tanár alapitott 1877-ben. Ugyanő szerkesztette keletkezésétől fogva egész 1879-ig, amidőn a szerkesztést Török Ernő vette át. Megszűnt 1888 év végén.
Megszüntek még : a "Tanügyi Értesitő", Vasvármegyei Tanügy" cz. szakközlönyök és a "Szombathelyi Lapok" cz. politikai hetilap, mely nemzeti párti programmal 1893 ,január 1 én indult meg Éhen Gyula szerkesztése alatt.
I.) A "V a s m e g y e i L a p o k". Az első és legrégibb szombathelyi ujság, mely, főleg első éveiben, sok üdvös eszmét penditett meg és segitett a diadalra.
Mint társadalmi hetilap indult meg 1867 havában, szerkesztője volt Balogh Gyula.
1882-ben politikai lappá lett és a megyei elvü párt czéljainak szolgálatába állott. Ettől az időtől kezdve kétszer jelenik meg hetenkint.
Balogh. Gyula 1884 elején a szerkesztéstől visszalépett és a szerkesztést a laptulajdonos és kiadó Bertalanffy József vette át, 1892-ben Éhen Gyula szerkesztette, ez óta szerkesztője ismét Bertalanffy József.
2.) "D u n á n t u l." Függetlenségi párti hetilap. Pázmándy Dénes országgyűlési képviselő kezdeményezésére indult meg 1882 február havában Rusa Kálmán és Politzer Zsigmond szerkesztésében. A Seiler-féle nyomdából 1882 augusztus havában Körmendre, innen kevés idő mulva ujra Szombathelyre került és ettél fogva állandóan a Gabriel-féle nyomdában készül.
Szerkesztője gyakran változott. Az első szerkesztők után Hlatky Károly vette át a lap vezetését, kinek rövid ideig tartó szerkesztői müködése után ismét Rusa Kálmán lett a szerkesztő . A lap későbbi szerkesztői:
1883 jul. 1 - 1884 decz. 31 . Sarkady Elemér
1885 jan. 1 - 1885 jun. 1. Rusa Kálmán
1885 jun. 7 - 1886 febr. 21 . Somogyi József
1886 febr. 21 - 1886 máj. 2. Rusa Kálmán
1886 máj. 9 - 1886 szept. 5. Altai Henrik
1886 szept. 12 - 1886 decz. 5. Rusa
Kálmán
1886 decz. 12 - 1888 decz. 31 . Kőváry Kaffehr Béla
1889 jan. 1 - 1890 jul. 1 . Dr. Kölesvölgyi J.
1890 jul. 6 - 1892 máj. 1 . Seress Imre
1892. máj. 1 - 1894 máj, 1 Dr. Baracs Henrik
1894 máj. 1 - a mai napig Ifj. Pázmándy Dénes.
3.) "V o l k s f r e u n d ." Szintén függetlenségi párti hetilap, mely főleg a megye németajku lakosságára való tekintettel alapittatott 1882 november havában. Kiadója alapitásától kezdve a Gabriel-féle nyomda. Első szerkesztője volt Sarkady Elemér, akitől 1884 szeptember 6-án a szerkesztést Marcziányi György vette át. Marcziányinak a szerkesztéstől 1884 decz. 13-án történt visszalépése után Gábriel Ágoston szerkesztette 1887 aug. 1-éig amidőn Magyar Ármin lett a szerkesztője. 1887 október 1-től fogva mai napig Gábriel Ágoston szerkeszti.
4.) "V a s v á r m e g y e ". Megindult 1889. jan. 1-én. Pártonkivüli politikai, társadalmi és közgazdasági hetilap. Szerkesztője alapitásától fogva : Kőváry Kaffehr Béla.
5.)"Egyesületi Értesitő". A vasmegyei gazdasági egylet havi közlönye. Alapittatott 1879-ben. Szerkesztik az egylet igazgatója és titkára : H. Gothard Sándor és Röszler Károly. Az egylet tagjai dijtalanul kapják. Megjelenik 4700 példányban.
6.)"M a g y a r K e r é k p á r o s". Megindult 1893 augusztus 1-én. Megjelenik havonkint kétszer. A "Pannonia Kerékpáros Egylet," a "Savaria Biczikli klub", a "Kőszegi Bicycle Klub" és a "Körmendi Vasparipa Egylet" közlönye. Szerkesztik : Dr. Korchmáros Kálmán és dr. Huszár Pál.
7.) Vas vármegyei Tüzrendészeti Köz1öny.? A vasvármegyei tüzoltó szövetség közlönye. Megjelenik havonkint egyszer. Szerkesztik : Bezerédy Adorján és Barabás István.
A szombathelyi kisdedóvó intézet alapitása idejét tekintvén hazánkban a harmadik helyen áll.
Szombathely egyházi férfiai és polgárai felfogván a kisdedóvás nagy jelentőségét, Csepy Demeter szt: Ferenci-rendi áldozópap és szombathelyi házfőnök lelkes buzdítására még 1840-ben társulattal alakultak, hogy a munkás osztály kisdedeit a lépten-nyomon előforduló veszélyektől megóvják és a koruknak megfelelő oktatásban részesitsék.
Az egylet megalakitása után azonnal hozzálátott a czélja megvalósitására szükséges eszközök megszerzéséhez, a városban és vidékén meginditotta a gyüjtést, mely oly szép eredménynyel folyt, hogy 1840 május havában a kisdedóvó intézetet megnyithatta.
Az elnyomatás korszakában gyakrabban felmerült az intézet megszüntetésének kérdése, de akadtak nemeskeblü férfiak : Szegedy Sándor, Uzsay Ágoston, Horvát Boldizsár, kik egész befolyásukkal iparkodtak utját állni az önző és alacsony érdekekért küzdő törekvéseknek, és tevékenységökkel, példájukkal a vonagló intézetet ujra felvirágoztatták.
Főleg Uzsay Ágostonnak köszönhető, hogy a polgárság áldozatkészsége folytán az óvoda 1858-ban saját házába költözhetett, mely telkével együtt 17000 frt értéket képvisel.
E házban van az óvó és a dajka lakása, két nagyobb tanuló és játszó terem. Árnyas fákkal beültetett tágas udvarán kényelmes nyári játszó tér áll a kisdedek rendelkezésére, kiknek száma évenkint 120-ra tehető.
Az intézet ügyeit vezető egylet tagjai alapitók, kik az egylet pénztárába egyszer s mindenkorra 8o forintot fizetnek, rendesek, kik három évi kötelezettség mellett évenként 4 frtot fizetnek és tiszteletbeliek.
A kisdedek után fejenként évi 2 frt 4o kr. tanitásdij szabatik ; de az egészen szegények az egyleti tagok ajánlatára ez alul felmentetnek. Az egylet igazgatóságát képezik a tisztviselők : elnök, alelnök, titkár, ügyvéd, pénztárnok, ellenőr és felügyelő, a választmány és az évenkint tartandó közgyülés.
Van az egyletnek jelenleg 13 alapitó és 70 rendes tagja. Vagyona 24395 frt 95 kr. Évi kiadása 1700-1800 frt.
Lipp Vilmos prémontrei tanár éveken át folytatott buzgó tevékenysége, a Vasmegyei Lapok hathatós ösztönzései és lelkesitő czikkelyei vetették meg alapját a vasmegyei régészeti egyletnek, mely 1872 januar 7-én tartotta meg alakuló gyülését.
A megyei és városi értelmiség, különösen a papság meleg érdeklődéssel karolta fel az egyletet, mely alakulása első évében 27 alapitó és 472 pártoló taggal kezdette meg működését.
Huszonkét éves tevékenységének eredményei évkönyveiben vannak lerakva, melyek régészeti, történelmi és műveltség-történeti közleményeikkel megyénk és városunk multjára nézve első rangu forrásokul szolgálnak ; életképességét, fáradhatatlan munkásságát hirdeti a gazdag régiségtár is, mely nem egy tekintetben páratlanul áll hazánk e nemü tárlatai között.
Az egylet tagjai tiszteletbeliek és rendesek. A rendesek vagy alapitók, akik egyszer mindenkorra legalább 25 frtot bocsátanak az egylet rendelkezésére, vagy pártolók, akik három évi kötelezettség mellett tagságdij fejében évenkint egy frtot fizetnek.
Jelenleg az egyletnek van 12 tiszteletbeli, 51 alapitó és 185 pártoló tagja
.Ügyeit vezeti az igazgató választmány, mely 12 választmányi tagból és a következő, három évre választott tisztviselőkből áll : elnök (az egylet fenállása óta a megyés püspök), alelnök, titkár, ki egyuttal a régiségtár őre, ügyész és pénztárnok.
Az egylet vagyona 1688 frt 8 . kr., évi kiadása 100-300 között váltakozik.
Az egyleti vagyon jelzett összege csak a kötvényben és letétben elhelyezett pénzmennyiséget tünteti fel ; az egylet tulajdonképpeni vagyona az a gyüjtemény, mely régiségtárában van elhelyezve, s a melynek értéke bátran tehető 10000 frtra.
A régiségtár számára b. e. Szabó Imre megyéspüspök és a régészeti egylet elnöke mindjárt az egylet alakulása első évében átengedte a püspöki palotája földszinti részén levő és a templomtérre tekintő nagy termet, melynek falain a Szombathelyen napfényre került savariai régiségek és feliratok vannak megörökitve művészi kivitelü festményekben.
A terem közepén, annak hosszuságában felállitott hat, választékos, üveggel fedett szekrényben vannak elhelyezve a kő-, bronz- és vaskorszakok emlékei, továbbá római érmek, Magyarország és a külföldi államok pénzei.
Az oldalfalak mellett felállitott szekrények római tárgyakat, közép és ujabb kori emlékeket őriznek. A régiségtár mellett levő folyosón láthatók a feliratos kövek, a savariai római élet némán beszélő tanui. A püspöki palota négyszögű udvarhelyiségében sarkophagok, szobrok, szobor- és oszloptöredékek vannak elhelyezve.
A régiségtár bármikor megtekinthető. A nyári hónapokban vasár és ünnepnapokon egész délelőtt nyitva áll. Látogatóinak száma a vendégkönyvek adatai szerint évenkint meghaladja az ezeret.
Vasvármegye nagy szülöttének, Berzsenyi Dánielnek emlékezetére alakult 1893 május havában.
Czélja egy oly körnek a felállitása, mely terjeszsze és ápolja a nemzeti művelődést és a magyar társas életet, mely gyülekező helye legyen a város és megye műértő és hazafias értelmiségének, és amely megvalósitsa a Berzsenyi-szobor felállitására irányuló törekvéseket.
E czélra szolgáló eszközei : 1) irodalmi és művészeti előadások, felolvasások, gyülések, ünnepélyek tartása; 2) társas mulatságok rendezése, kirándulások a vidékre; 3) évkönyv vagy más müvek kiadása és kiadásának eszközlése és 4) esetleg jutalmazandó pályakérdések kitüzése.
A kör a fenállása óta lefolyt rövid idő alatt is dicséretes buzgóságot fejtett ki czélja érdekében; ismételten tartott estélyein nagy számu közönség hallgatta végig a felolvasásokat, szavalatokat, műkedvelői szinielőadásokat és zongorajátékokat. Az estélyek jövedelmei és az adakozások utján már 3017 frt folyt be a felállitandó Berzsenyi-szobor alapjának javára.
A kör tagjai : 1) tiszteletbeliek, 2) alapitók, kik egyszerre és mindenkorra 50 frttal járulnak a kör alaptőkéjéhez, és 3) rendesek, akik évenkint 2 frtot fizetnek. Van a körnek 3 alapitó és 107 rendes tagja.
Ügyeit intézi : a közgyűlés, a 22 tagból álló igazgató tanács és a kör tisztviselői : az elnök, két alelnök, titkár, jegyző, ki egyuttal könyvtáros, a pénztáros, ügyész és a háznagy.
Eltekintvén a lyceum és gymnasium ifjusága által még a mult század végén előadott szindaraboktól, mint a melyek alkalmi jellegök-, paedagogiai irányuk- és czéljuknál fogva csak nagy nehezen illeszthetők be a szorosabb értelemben vett szinművészet körébe, a szombathelyi szinészet első jeleivel 1 8 1 3-ban találkozunk. Ez év szept. hava csapást mért a városra. A felhőszakadások és a hetekig tartó zápor annyira megdagasztották a rendes körülmények között gyér vizü Gyöngyös és Arany-viz, vagy más néven Perint patakokat, hogy medreikböl kiemelkedett habjaik majdnem az egész várost elárasztották hajléktalanná, földönfutóvá tevén a lakósság jelentékeny részét.
Akiket megkimélt a vész, vállvetett buzgalommal siettek szenvedő polgártársaik gyámolítására. A városi hatóság gyűjtést rendezett a kárvallottak felsegélyezésére és köszönettel fogadta Straule Fülöp azon inditványát, hogy a vizkárosultak javára a S z a r v a s (ma Sabaria) szállóban k o m e d i á t és b á l t rendez. A komedia - tekintvén a város lakósságának akkori kicsi számát - elég jól sikerülhetett, mert mint a városi jegyzőkönyv tanusitja, a k o m e d i á s j á t é k 250 frtot juttatott az inségeseknek.
Nagyon valószinű, sőt a Straule név után itélve majdnem teljesen bizonyos, hogy ezen, tudtunkkal első színielőadáson műkedvelők szerepeltek. Az első szinész társasággal csak öt évvel később, 1818-ban találkozunk, amidőn a városon keresztülvonuló k o m é d i á s o k csak azon feltétel alatt tarthatták meg a Szarvas vendéglő helyiségeiben előszóval hirdetett előadásaikat, ha jövedelmök egy részét a mult évi tüzvész károsultjainak javára átengedik.
Ez a társaság több napon át mulattatta a város és környékének lakóit, de sem tagjainak neveit nem ismerjük, sem az előadott darabok czimeit nem tudjuk.
1819-ben Kilényi igazgató ütött sátort a Szarvas vendéglő tarka, papirdiszszel felékesitett termében, és társulatával közel két hónapon át időzött a város falai között.
Szeptember 8-án tartott előadását a következő szinlap hirdette:
Ettől fogva majd minden évben megjelentek városunkban a szinészet vándor papjai és Kisfaludy Károly tetszéssel fogadott darabjaiban gyakran gyönyörködhetett a Szarvas és Zöldfa (ma Hungaria) vendéglőkben összesereglett közönség.
Fájdalom, e korban, főleg a harminczas években nagy erőre kapott a város német ajku lakossága, melynek kedvéért a német Muzsa is nem egyszer hallatta szavát, sőt még a későbbi évtizedek folyamán is megmegszólalt, mig végre a hatvanas évek hazafias fellendülései végleg elnémitották. A szinésztársulatok mellett sokszor lehetett látni műkedvelőket is a hevenyészett szinpadok deszkáin. 1843-ban a megyebeli és városi műkedvelők több előadást rendeztek azon szini öltözékek használásával, melyeket Batthyány Fülöp herczeg később a város gondozására bizott, és a melyek a városi tanácsház egy kis szobájában őriztettek.
A nyári hónapokban szinekben, ponyvával fedett sátrak alatt tartattak a szini előadások, ha ugyan igy nevezhetők azok a négy-öt személy által végigmutogatott játékok, melyekben alighanem nagyobb rész jutott a bohóczkodásoknak, bűvészi mutatványoknak, mint a komolyabb irányu drámáknak, vigjátékoknak és népszinműveknek. Az első deszkából épült szinkörrel 1850 junius havában találkozunk. A Holczheim-féle rumi-utczai ház udvarán volt felállitva, melyben az első előadásokat Pázmán Mihály szíinigazgató társulata tartotta, akinek kérésére a városi hatóság megengedte, hogy a szinkör feldiszitésére a városi erdőn két szekérre való zöldgalyat vágathasson.
Egy évtizednél hosszabb ideig állt már ez a rumi-utczai csarnok, midőn 1864-ben néhány lelkes ügybarát az állandó szinház eszméjét megpenditette. A kezdeményezés műve Mezei (Pauer) Antal, akkori megyei irodaigazgató és kiadó nevéhez füződik, mint aki egész lelkesedéssel fáradozott azon, hogy az állandó színház felállitásának eszméjét minél szélesebb körben népszerüvé tegye. Az általa meginditott mozgalom sikerét nagyban emelte az a körülmény, hogy a megalakult szinházi választmány elnöke, Horvát Boldizsár ügyvéd, állt az ügy élére. A megye és a város közönségéhez intézett ékesszavu felhivásai rövid idő alatt szép eredményre vezettek. A Rumi- és Hosszu-utczák sarkán levő palántás kertek tulajdonosai 1865-ben 540 1/2 ölet ingyen ajánltak fed az építendő szinház telke számára, melyhez a vasmegyei naptár és a műkedvelői szinielőadások jövedelmeiből, a magánosok adakozásaiból begyült 2173 frt 66 kron a szomszédos 492 ? ölnyi területet is megvásárolták.
A telek megszerzése után a választmány fokozottabb buzgósággal folytatta munkáját és lelkes felhivásaira szegény és gazdag egyaránt áldozott a nemes ügy oltárán.
Az adakozások bejegyzésére készitett szinházi emlék könyvben első helyen állt Batthyani Fülöp herczeg neve, kinek 1000 frtos adományát Festetich György gróf 800, Horvát Boldizsár 200 és Takács Lajos 100 frtos adománya követte. Minthogy pedig előrelátható volt, hogy az egyre folyó adakozások daczára is az állandó szinház felépitése egyhamar nem eszközölhető, a választmány a leendő állandó szinház telkén 1 frtos részvényekre nyári szinkört épittetett. Az állandó szinház ügye e ponton megakadt. Az 1867. év élénk alkotmányos mozgalmai más irányba terelték az elméket, az állandó szinház kérdése háttérbe szorult, s hogy teljesen el nem aludt, az leginkább a Vasmegyei Lapok, az akkori egyetlen helyi közlöny lelkes czikkeinek köszönhető, melyekkel a közfigyelmet a színházra irányozni törekedett.
1877-ben az állandó szinház pangásnak indult ügye ujabb lendületet nyert. A korábbi sziniválasztmányt ujabb váltotta fel, mely Takács Lajos elnöklete alatt kebelébe gyüjtvén a megye és a város legelőkelőbb férfiait, erélyes és tervszerü tevékenységet fejtett ki. A megalakitott épitő és végrehajtó bizottság tagjai : Széll Ignácz elnök, Károlyi Antal helyettes elnök, Haiden Imre, dr. Kuncz Adolf, Éhen Gyula bizottsági tagok és Balogh Gyula jegyző vetélkedtek a nemes ügy érdekében kifejtett buzgalmukban. Az állandó szinház ügye mindenfelől hazafias áldozatkészséggel találkozott.
Vasvármegye 15000 frttal, Szombathely város 1500 frttal, 50000 faltéglával és a szükséges fövénymennyiség megadásával járult az épitkezési alaphoz. A jó példa hatott és egyesek is nagyobb számban keresték fel áldozataikkal a jó ügy oltárát. Az épitésre gyüjtögetett tőke szaporodását jelentékenyen előmozditotta a választmány által kibocsátott 1500 db. 10 frtos részvény, az e czélra rendezett sorsjáték, a visszaváltás jogának fenntartásával eladott négy páholy 6000 frtnyi ára, a mükedvelők előadásainak és a dalárda hangversenyeinek jövedelmei.
Midőn aztán ily módon odáig jutott a választmány, hogy az épités költségeinek birtokában a régóta vajudó eszme megtestesitéséhez foghatott, érintkezésbe lépett a város közönségével, mely szeptemberi közgyülésén egyhangulag elhatározta, hogy a Kitzlingstein-féle telek felét a szinházépitésre átengedi, a másik felét magának tartván fenn az épitendő uj városház számára.
Ezután a választmány egyetértve a városi közgyülés kebeléből kiküldött városház-épitő bizottsággal, megkötötte a szerződést Hausmann Alajos budapesti épitésszel és műegyetemi tanárral. Elkészülvén a szinház tervezete és költségvetése, melyekért a nevezett müépitész 4000 frt tiszteletdijat kapott, 1879-ben hozzáfogtak a 60000 frtra tervezett szinház épitéséhez, mely a következő évben teljesen elkészülvén, augustus hó 19 én ünnepélyesen megnyittatott.
A megnyitás ünnepe a dalárda által elénekelt Hymnussal vette kezdetét, ezután Márkus Emilia szavalta el a bátyja, Márkus Miklós által irt prologot, melynek végeztével Beödy Gábor szintársulata Csikynek a "Proletárok" czimü darabját adta elő a főbb szerepekben Márkus Emilia és Prielle Kornelia vendégművésznőkkel, kik iránt való háláját a sziniválasztmány egy-egy ezüstből készült babérkoszoruval fejezte ki.
A szinházmegnyitás alkalmával a szíinházépités 62197 frt 15 krra rugó költségéből még 9957 frt 33 kr. fedezetlen maradt. Az 1881 -ben megalakult vasmegyei magyar szinházegyesület e bajon segitendő mindenekelőtt 6000 frt kamatnélküli kölcsönt vett fel Vasvármegye közönségétől, mely be sem várva a visszafizetésre határidőül kitűzött 15 év lefolyását, a kölcsönt elengedte. E nagylelkű adományhoz járultak Krauss és Jraszek kaszárnyaépitők 3000 frt, Rechnitzer Salamon 1200 frtnyi ajándékai, az időközben a szombathelyi olvasókör által elfoglalt emeleti szinházterem és a szinházépületben levő bolt évi bérei, az elzálogositott páholyok visszaváltására rendezett előadások jövedelmei, özv. Stefanekné végrendeletileg hagyományozott 500 frtja, ujabb adakozások, a szintársulatok által fizetett díjak, mely öszszegek felhasználásával a szinház-épités költségei teljesen fedeztettek, 1884ben a penészgomba okozta károk 2000 frtnyi költséggel kijavittattak, az elzálogositott páholyok visszaváltattak.
A vármegye, a város és a szinházi részvényesek közös tulajdonát képező eme szinház és szerelvényei felett való felügyeletet, az előadások felett való őrködést a vasmegyei magyar szinháztársulat végzi.
Tagjai a társulatnak I. mindazok. kik a szinházépités ügyének első szakában a szinház számára telket adományoztak, 2. mindazok, kik a srinház-épitéshez legalább tiz ( 10) frttal járultak, 3. a részvényesek, 4. mindenki, ki a társulat pénztárába részvény vagy adomány fejében legalább 10 frtot befizet, amennyiben a tagok sorába a közgyülés által felvétetik.
A társulat elnöke Vasmegye alispánja, helyettes elnöke Szombathely város polgármestere. A igazgató választmány, melynek 18 tagja közül hatot Vasmegye, hatot pedig a szinházi társulat közgyülése 3 évre választ, ügyel fel a szinházra és vagyonára, gondoskodik arról, hogy a szinházban csak a műizlés és a nemzeti szellem fejlesztését előmozdító darabok adassanak.
A vasmegyei magyar szinház-társulat gondjaiban osztozik a vasvármegyei szinpártoló egyesület, mely dr. Károlyi Antal kezdeményezésére 1889-ben alakult meg. Czélja : erkölcsi és anyagi támogatásban részesíteni a színtársulatokat, képviselni a szinház-látogató közönség érdekeit, tőkét gyűjteni a színpártolási segélyalap létesítésére és gyarapitására.
Az egyesületnek vagyona a Krauss és Jraszek vállalkozók 2000 frtnyi adományával együtt megközelíti a 3000frtot. Városunkban, mióta állandó szinház van, a téli szini évad alatt oktober és november hónapokban - évenkint folynak a szini előadások, sót ritka az a tavasz is, melyben a szinielőadásokat nélkülöznők. A közönség kellően méltányolja a társulatok törekvéseit, és daczára a magas helyáraknak, minek mentségére csak a színházi nézőtér kis terjedelme hozható fel, meleg pártolásban részesiti a szinészetet, ami tekintvén a lakósságnak más városokéhoz mért számarányát és vagyoni viszonyait, csak elismeréssel emlithető.
Szinigazgatók, kik ujabb időben társulataikkal a városban előadásokat tartattak : Kocsisovszky, Hidassy, Szuper, Krasznai, Bokody, Vezéry, Nagy Lujza, Molnár, Szigeti, Bokody, Miklósy, Somogyi, Sághy, Jakab, Tiszai, Balogh, Gerőffy, Gerő, Beődy, Mándoky, Károlyi, Szabadhegyi, Rakodczay, Vedress, ifj. Polgár, Monori, Komjáthy.
Művésznők és művészek, kik a Szombathelyen működő társulatoknál mint vendégek szerepeltek : Prielle Kornélia , Blaha Lujza, Jászai Mari, Felekyné, Márkus Emilia, Helvey Laura, Pálmai Ilka, Hegyesi Mari, Tihanyi, Ujházy, Feleky, Molnár, Sólymosi stb.
Megalakult 1850-ben a soproni kerületi cs. kir. főbiztos marczius hó 28-án kelt engedélye alapján és igy tekintvén keletkezését, a magyarországi hasonló irányu egyletek között a 4. helyet foglalja el (a soproni, pozsonyi és fehértemplomi után.)
Élete nem volt tartós ; a részvétlenség és a korral járó egyéb akadályok megbénitották müküdését, és 1856ban megszünt.
A dal és zene barátai 1863-ban ujra életre keltették, a dalárda mellé zenedét állitottak és az egylet csakhamar annyira megizmosodott, hogy 18 alapitó, 154 pártoló és 3o müködő tagot számlált.
Az ujjá született egylet sem tudott erős gyökeret verni és a hatvanas évek második felétől kezdve ugyszólván tétlenségben tengődött és névleg létezett 1878-ig, amidőn az egylet lelkes választmánya buzgó közremüködésével az egyletet ujabb tevékenységre birta.
1881-ben felállittatott a hegedű-iskola, az egylet zongorát szerzett. Ezóta szakadatlanul folyik müködése. Életrevalósága mellett bizonyit az a népszerüség, melylyel a város közönsége részéről találkozik és az az élénk érdeklödés, melylyel a közönség az egylet nyári vigalmát, Sylveszter esti és hushagyó keddi jónevü mulatságait felkarolja.
Az egylet ügyeinek vezetését a közgyülés, az igazgató választmány és a tisztikar gyakorolja Az egyletnek van 81 rendes és 37 müködő tagja
.Alakult 184o-ben. - Üdvös tevékenysége már alakulása első éveiben is érezhető volt ; de az ötvenes évek viszontagságos körülményei között, mint minden magyar intézmény, ugy a gazdasági egyesület müködésében is beállott a tespedés, mely kisebb-nagyobb élénkség változatával ugyszólván 1878-ig tartott. 1878 a vasmegyei gazdasági egylet ujjászületésének éve, ettől kezdődik hasznos tevékenysége, mely a vármegye gazdasági viszonyainak fejlesztésében ritka eredményeket hozott létre.
Sikereit jó részben előmozditotta a földmüvelési ministerium és a vármegye köztörvényhatóságának hathatós anyagi támogatása és az a méltányló érdeklődés, mellyel a vármegye gazdaközönsége az egyesületet felkarolta. Van ugyanis az egyesületnek 96 alapitó, 517 rendes és 4745 pártolótagja, vagyis összesen 5358 tagja - oly tekintélyes szám, minővel hazánk más gazdasági egyesülete aligha dicsekedhetik.
Tizenöt évi fenállása alatt figyelmét kiterjesztette mezőgazdaságunk minden ágára, és részint közvetetlenül,részint közvetve nagyban hozzájárult a mezőgazdasági kultura emeléséhez.
Kitartó és következetes munkásságának köszönhető első sorban, hogy a megye állattenyésztése a fejlődés azon fokán áll, hogy országos hirnévre tett szert.
A jobb faju vetőmagvak terjesztése által nagyban emeli a termények értékét. A gyümölcsészet fejlesztése érdekében ingyen oltógalyakkal látja el a községi faiskolákat, a faiskola-kezelőket pedig jutalmakkal serkenti tevékenységre.
Figyelme kiterjed a méhészetre, baromfi tenyésztésre; versenyek, kiállitások, jutalmazások és dijazások rendezésével terjeszti a szakismeretet és nagyobb igyekezet kifejtésére buzdit. Tagjainak nagy kedvezményeket biztosit a tüz és jég ellen való biztosiításoknál és a gazdasági czikkek be szerzésénél.
Havi értesítőjét minden tagja dijtalanul kapja.
Az egyesület müködését leginkább azzal lehet szemlélhetővé tenni, ha nagyjában felsoroljuk azon összegeket, melyeket az egyesület ujjáalakulása óta mezőgazdasági czélokra forditott.
Nevezetesen : a tulnyomóan egyes községeknek átadott tenyészállatok vásárlására 80832 frtot, vetőmagvakra 11 281 frtot, gyümölcsészeti czélokra 17150 frtot, versenyek-, kiállíitások- és dijazásokra 21184 frtot, tüzoltó egyletek segélyezésére 4465 frtot, az egyesületi értesitő fentartására 23000 frtot.
A gazdasági czikkek tömeges és együttes megrendelésével eszközölt megtakaritás igazolására felhozható, hogy az egyesület csupán műütrágya-féléket 185850 frt, értékben közvetitett ; egyéb közvetitett gazdasági czikkek értéke 18-20000 frtra tehető.
Ujabb időben a filloxera ellen való védekezésben s tevékenyen közremüködik, amennyiben egy hat hold területü amerikai szőlőtelepet létesitett oly czélból, hogy abból jutányos áron alanyokat és oltoványokat adhasson közönségnek.
A mezőgazdasági ügyekben egybehivott országos és megyei tanácskozásokban mindenkor tevékeny részt vett az egyesület és javaslatai nem egy esetben fogadtattak el a további tanácskozások alapjául. Az egyesület irodájában a beérkezett és elintézett ügydarabok száma évenkint 8-10000 között váltakozik. Az egyesület ügyeit vezeti: a közgyülés, választmány, az igazgató, titkár és pénztáros.
A Torna-gylet csiráját abban a szükkörü kis társulatban kell keresnünk, mely már 1867-ben rendszeres tornagyakorlatokat tartott Beck György aranyműves vezetése alatt. Az uri-utcai Gigler-féle ház udvara lassankint kicsinynek bizonyult a tornászatkedvelők egyre szaporodó száma mellett és Beck György közbenjárására a kis társulat Nigsty Józsefnek a fürdőház kertje szomszédságában levő telkén állitotta fel tornaeszközeit.
Az annyira-mennyire felszerelt udvarhelyiség fokozódott tevékenységre birta a 31 tagot számláló társaságot, amely 1868 marczius havában teljesen szervezett egyletté alakult és alakulása napján már 121 rendes és pártoló tagot számlált.
A Nigsty féle telekről a rumi utczai szinkör udvarára helyezte át gyakorlóterét, télen pedig a deszkából épült szinkörben végezte gyakorlatait Pongrácz Adolf torna mestervezetése alatt, ki 35 frt. havi fizetés mellett az egylet első rendes tanitója volt. Különösen a téli helyiség czélszerütlen volta volt az inditó ok, mely az egylet ügybuzgó tagjainak figyelmét egy állandó tornacsarnok létesitésére irányitotta. - Megindultak a gyüjtések, de nem oly eredménynyel, hogy az egylet óhaja azonnal teljesedhetett volna.
Minthogy pedig az 1869/70 iskolaévtől kezdve a főgymnasium, a községi és az izraelita elemi iskolák növendékei is az egylettől nyertek a tornászatban oktatást, uj ideigienes téli helyiségről kellett gondoskodni. Legalkalmasabbnak látszott e czélra a nagy-karutczai Seper-ház pajtaépülete, melyet az egylet czélszerüen átalakitott, berendezett és felszerelt, s a melyben Divald József tornatanitó két tanéven át vezette a növendékek oktatását és az egyleti tagok gyakorlatait.
E közben a csarnok épitési alapja a jegyzett 345 db. 10 frt. értékű részvénynyel 3450 frttal gyarapodott ; 1871-ben ismét 234 részvény kelt el, s e czimen az alaptőke ujra 2340 frttal szaporodott.
A magánosok és erkölcsi testületek adományai szintén tekintélyesen növelték ez alapot és azon szerencsés helyzetbe juttatták az egyletet, hogy már telek után nézhetett.
De e fáradozástól megmentette a város áldozatkész közönsége, mely méltányolván az egylet nemes czélját, az akkor nyitott uj utczában (mai Torna utcza) 600 ? ölnyi területét az egylet számára minden dij nélkül átengedte. Hasonló nagylelküséget tanusitottak herczeg Montenuovoné szül. Batthyány Julia és gróf Draskovitsné szül. Batthyány Erzsébet grófnők, kik a várostól nyert telek szomszédságában, a mai Torna- és Fürdő-utczák sarkán levő 354 [] öl területöket az egyletnek ajándékozták.
Az 1870 év folyamán megkezdett építkezés a következő 1871 évben befejeztetett. A csarnok és az egyleti zászló felavatása nagy ünnepélylyel, a hatóságok egyletek és nagyszámu közönség részvéte mellett 1871 október 8-án folyt le.
Az ismételten kiutalt államsegélyek, a jótékony hagyományok, adakozások, továbbá az egylet által rendezett tánczvigalmak, ünnepélyek és a disztornászatok jövedelmei napjainkban már teljesen tisztázták az egylet sokáig nehéz anyagi állapotát, megadván neki az erőt, hogy gondtalanul élhessen nemes irányu hivatásának, melynek dicséretes szolgálatában már egy negyed évszázadot töltött.
1893 május hó 22-én ülte meg az egylet diszgyüléssel, disztornászattal és versenygyakorlatokkal egybekötött jubileumát, hálás szíivvel méltatván az alapitók, és közülök leginkább Istóczy Győző és Kronecker József érdemeit. Az egylet ügyeit vezetik a közgyülés, a 20 tagból álló igazgató választmány és a tisztikar : elnök, alelnök, jegyző, pénztárnok, ügyvéd, orvos és szertárnok. Tagjainak száma : rendes tag : 94 ; pártoló tag : 27.
A tornaegyleti tagok kebelében 1891-ben egy 20 tagot számláló vivó klubb alakult, mely a tornateremben tartja gyakorlatait.
Alakult 1893 junius havában. Czélja: a testedző sportoknak meghonositása, terjesztése és fejlesztése.
E czél elérésére szolgál a várostól bérbe vett városréti terület, melyen az egylet alkalmas gyakorló és versenypályát tart fenn.
Az egyleti tagok: rendesek a Pannonia és Savaria kerékpáros egyletek tagjai és azok, kik az egylet igazgatósága által ilyenekül választatnak: alapitók, kik az egylet pénztára javára egyszerre és mindenkorra 200 koronát fizetnek; végre tiszteletbeliek.
Az egylet ügyeit intézi a közgyülés, a tisztikarból és 9 igazgatósági tagból álló igazgatóság és az elnök. A tisztikar tagjai : elnök, alelnök, titkár, pályafelügyelő, pénztáros és ellenőr, Az egyleti tagok száma 50.
Alakult 1891. év végén. Czélja társas bicziklizés és a sport fejlesztése. Ügyeit intézi a hat tagu igazgatóság és a közgyülés. - Tagjai száma : 32.
Alakult 1893 évben. Czélja a kerékpáros sport gyakorlása, a touristikának nemzeti szellemben való fejlesztése.
Az egyesület Szombathelyen 1893. augusztus 3o-án Albrecht Salvator föherczeg védnöksége mellett országos versenyt rendezett, melyen hazánk legkiválóbb kerékpárosai is részt vettek.
Az 1893-ki gráczi nemzetközi kerékpáros versenyben az egylet a harmadik dijat nyerte el.
Hetenkint tartott estélyei nagyon látogatottak. Ügyeit egy 15 tagu választmány intézi. Tagjanak száma 70.
Alakult 1890 október havában. A 2200 ölnyi területű korcsolyázó teret, mely a közkertté alakitott városi nagyrét északi részén fekszik, az egylet albérletben birja a vasmegyei sport-egylettől.
E jégpályát a legutóbbi évad alatt 68 egyleti rendestag használta ; kiadott az egylet 131 évadjegyet, napi jegy elkelt 400 drb.
Az egylet kormányzását a tisztikar és a 11 tagu választmány teljesiti.
Az osztrák-magyar hivatalnoki egylet szombathelyi fiókjának utódaként alakult 1893 év elején.
Czélja : 1) a szellemi foglalkozásu egyének csoportositása és érdekeik előmozditása ; 2) készpénzbeli betéteknek a tagoktól való elfogadása s azok gyümölcsöző elhelyezése ; 3) méltányos feltételek mellett a tagok részére kölcsönök megujitása ; 4) saját tagjai élet- vagy járadék-biztositási ügyeinek közvetitése és 5) egyáltalában a tagok erkölcsi és anyagi érdekeinek előmozditása.
Az egyesület ügyeinek vezetését és ellenőrzését végzi a szövetkezeti tagok közgyülése, az igazgatóság és felügyelő bizottság.
Tagjai : alapitók, rendesek és rendkivüliek. A tagok száma: 222.
Megalakult 1879-ben czélul tüzvén ki 1 ) az orvosi, gyógyszerészeti és természettudományok müvelését és ápolását, 2) szakkönyvtár alapitását, 3) az orvos és gyógyszerészkar érdekeinek megóvását.
Ügyeit vezeti a közgyülés, a 7 rendes és 3 póttagból álló választmány és a tisztikar.
Alakult 1877 év végén. Tagjai Vasmegye minden községi és körjegyzője, és vizsgált segédjegyzője, ki magát a tagsági díjnak hat éven át való fizetésére kötelezi.
Az egylet czélja a községi közigazgatás, s különösen a községi és körjegyzők teendői és hivatásába vágó gyakorlati tárgyak felett tanácskozás, a községi és körjegyzői kar érdekeinek megóvása és előmozditása, a szakismeretek öregbitése.
Már 1870-ben felvettetett a tüzoltó-egylet alakitásának eszméje ; de az egylet alakulása különösen Horváth János és idb. Tempel Ferencz városi polgárok lelkes közremüködése mellett csak 1873-ban vált ténynyé.
A polgárság élénk részvéte és áldozatkészsége folytan csakhamar oly virágzásra emelkedett, hogy tagjai száma meghaladta a két százat.
A város, mint erkölcsi testület, mindenkor készséggel részesitette támogatásában. 1874-ben tulajdonjoga fentartásával átengedte összes tüzoltó szereit, a tüzházat tetemes költséggel átalakitotta és az egylet rendelkezésére bocsátotta.
Üdvös tevékenységének elismerése nyilatkozott meg az 1877. évi évi augusztus havában tartott zászlószentelő ünnepélyén, mely épp oly fényes lefolyásu volt, mint az 1883. szeptember hó 3-án megtartott tiz éves jubileum, melynek megünneplésében a város és vidékének nagy közönsége, 25 testvéregylet és az összes helybeli egyletek részt vettek.
Fennállása óta helyben épp ugy, mint vidéken számtalan alkalma volt életképességének bebizonyitására és arra, hogy önfeláldozó tevékenységével nemes czéljai iránt érdeklődést, önmaga iránt pedig egyre nagyobb népszerüséget keltsen.
Van jelenleg 132 alapitó, 292 rendes és 45 müködő tagja. Ügyeit intézi a közgyülés és a 26 tagból álló egyleti választmány.
Az egylet kebelében külön szervezet szerint alakult testületet képeznek a főparancsnok elöljárósága alatt álló müködő tagok.
A tüzvész alkalmával keresetképtelenekké vált tagok segélyezésére külön alap áll az egylet rendelkezésére, melyet a müködő tagok havi befizetései (á 10 kr), büntetéspénzek, önkéntes adományok teremtettek meg és növelnek.
Alakult 1885 október havában. Czélja : Szombathely város és környékének fasorok és ültetvények, diszkertek és sétányok létesitése által és egyéb módon eszközölhető szépitése, a rendezett és szépitett terek gondozása és fentartása, valamint a köztisztaság és közegészségügy érdekeinek előmozditása. E czél megvalósitására szolgáló eszközök : 1) Az egylet alapitó tagjainak adományai, melyeknek tőkéi is felhasználhatók, 2) a rendes tagok évdijai, 3) egyéb adakozások és hagyományok és 4) a város segélyadományai készpénzben, munkaerőben és egyéb segitségben.
Ez eszközök felhasználásával müködik az egylet lassan ugyan, de eredményesen. Fenállása három első évében befásitotta az Ovoda-, Hosszu , Kereszt-, a N, Kar-, a Kálvária-, Árvaház-, Iskola-, Légszesz- és Ujutczákat, a Horvát Boldizsár -, Batthyány- és Széchenyi-tereket, a Gyöngyös-, Szt.-Mártoni, Rohonczi Vizmelléki és Uj-utczákat, a Perint patak partját, a Jégverem mellett a hegyek felé vezető ut jobb részét, a Kalváriához, a Bagolyvárhoz vezető utakat, a szőlők alatt a Bagoly-vártól Oladig vivő ut egyik oldalát, a Kámon felé vezető gyalogjárót Paragvárig, a temető mellett elterülő háromszögü teret és a szt. Márton-utcza kiszélesedésében a Domonkosok előtt valamint a Gyöngyös patak mellett mindkét oldalról elterülő térségeket.
A szt.-mártoni utcza egy részén cement-gyalogjárót készitett. A jégveremtől kezdve a közép szőlők alatt vivő utat helyreállitotta, nyugati részét befásitotta. Fentartotta, pótolta és javitotta a már meglevő ültetvényeket, jobb karba helyezte a Szőllösbe és Kalváriára vezető utakat, közbenjárására a gráczi sörföző társaság a Szőllös felé vezető uton a tulajdonát képező területeknek az utra eső végében akáczsövényt létesitett. - Ujabb időben is folytatja buzgó tevékenységét. 1890 óta alkotta meg a Kalvária parkot, munkája gyümölcse a városrét területén létesitett liget és azok a fasorok, melyek az elszámláltakon kivül mindazon utczákat diszitik, melyeknek szélessége a fasorok ültetését megengedhette.
A városon kivül levő fasorokban, parkokban, a szőlőhegyek alatt vaspadokat állitott fel. Van önálló faiskolája a város kertészének gondozása alatt, kinek fizetését harmadrészben az egylet viseli. Hogy az egylet fennállása rövid ideje alatt ily szép eredményeket mutathat fel, abban az egylet buzgó vezetöin és áldozatkész tagjain kivül az érdem jelentékeny része magát a várost illeti meg, mint amely évenkint 200, sőt legközelebbi határozata értelmében 1894-től fogva 500 frttal segélyezi az egyletet.
Van az egyletnek 67 alapitó és 172 rendes tagja.
A századunk első negyedében megindult reformok, melyek a nemzeti szellem fejlesztését, a müveltség terjesztését irták zászlójukra, országszerte éreztették üdvös hatásukat. Városunk is megérté a kor intő szavát és polgárai a müvelődés, a közszellem fejlesztése és a társadalmi élet élénkitése czéljából 1833-ban k a s i n ó t alakitottak, mely tulélvén az 1848-49-es évek rázkódásait, sőt a reakcio szomoru napjaiban: uj erőre kapván, "Szombathelyi Casino", "Szombathelyi Olvasó-egylet" és Szombathelyi Olvasó-Kör" nevek alatt fennállott egész 1892 april haváig, amidőn a részvétlenség halálát okozta.
E részvétlenség egyik tényezője volt bizonyára azon meleg érdeklődés is, melylyel a város intelligens társadalma az 1886-ban megalakult Vasmegyei kaszinót fogadta.
Ez uj társaskör alakulása 1886 februar hó 17-ére esik ; ez időtől fogva otthona a megyei és városi lakosság müvelt elemeinek, középpontja az intelligens társadalomnak.
Izléses, kényelmes és tágas helyisége alakulásától fogva 1894 augusztus haváig a Sabaria fogadó szomszédságában levő Hainzmann-féle ház földszinti részén volt berendezve, ettől fogva saját palotáját használja, melynek körülbelül 50000 frtnyi költséggel előirányzott felépitését 1893 február hó 26-án tartott közgyülésében határozta el. Az uj kaszino-palota egyike városunk legszebb épületeinek. Külső csinjával vetélkedik belső beosztásának, és berendezésének czélszerüsége. A szép és nagy tánczterem mellett az izlésesen felszerelt étkező és játszótermek, az olvasóterem és a gazdag könyvtár egyaránt lekötik a látogatók figyelmét.
A kaszino tagjai kétfélék : alapitók, kik egyszerre és mindenkorra 300 frtot fizetnek az egylet pénztárába, és évdijas tagok, kik 3 évi kötelezettséggel évenkint 200 frtot fizetnek. Jelenleg az alapitó tagok száma : 22, az évdijasoké 120.
Az 1874. évi deczember 4-én tartott vármegyei közgyülésen Ernuszt Kelemen akkori főispán inditványt terjesztett elő, hogy a vármegye szegény árvái számára Szombathelyen árvaház létesittessék, a mely czélból önmaga 1000 frtot ajánlott fel s egyuttal inditványozta, hogy miután a megyei árvák vagyonából meggazdálkodott árvapénztári tartalékalap értéke a 100,000 frtot meghaladja, ebből tartalékalapnak 80,000 frt tartassék fenn, ezen összeget meghaladó érték pedig és a tartalék alap jövedelmei mindenkor az árvaház javára fordíttassanak. Ezen inditvány egyhangulag elfogadtatott s az árvaház létesitése czéljából Chernel Ferdinánd akkori alispán elnöklete alatt bizottság küldetett ki s ugyan e czélra adományok gyüjtése rendeltetett el.
A törvényhatóság lelkes kezdeményezése folytán csakhamar nevezetes összegek gyültek egybe s számos alapitvány létesült. Amint az igy elért pénzügyi eredmény az árvaház épitését, fenntartását lehetővé tette, az épület tervének beszerzésére nyilvános pályázat hirdettetett. A beérkezett 30 pályamű közül Kliegel József állammérnök és Hauszmann Alajos budapesti műegyetemi tanár szakvéleménye alapján az első 500 frtos pályadíjat Graber Ferencz bécsi műépitész, a második (300 frtos) díjat Pártos Gyula budapesti műépítész nyerte el s az elfogadott terv szerinti építés vezetésével és ellenőrzésével az első pályanyertes műépítész bizatott meg 3000 frtnyi díj mellett.
Az épitkezés 1877. márczius 26-án vette kezdetét és 1878. május 31-én fejeztetett be. Az alapkő ünnepélyes letétele az árvaházi igazgató választmány és nagy számu közönség jelenlétében 1877. május 1-én történt meg. Az intézet 1878. decz. 1 sején nyittatott meg ünnepélyesen s adatott át rendeltetésének.
Az árvaház a törvényhatóság által az alispán elnöklete alatt kiküldött igazgató választmány felügyelete s kezelése alatt áll.
Vasvármegye árvaházának cselekvő vagyona ez idő szerint 272615 frt és 02 kr Egy árva elhelyezésére jogosító alapítvány 3000 frt.
Az intézet alapítói eddigelé Vasvármegye közönségén kívül hg. Montenuovo Vilmosné 27,000 frttal 9 alapitványra., felsőbükki id. Nagy Sándor 43,000 frttal, Wocher Lajosné szül. Batthyány Erzsébet grófnő 18,000 frttal 6 alapítványra, Szombathely r. t. városa 6000 frttal 2 alapitványra, gr. Erdödy Sándor 15000 frttal 3 alapitványra, Szabó Imre megyés püspök a telek fejében 1 alapitványra, a muraszombati járás tanitóköre 2000 frttal 1 alapitványra, Góry Antal apátkanonok 6000 frttal 2 alapitványra, továbbá legujabban - 1894 ben a "Szombathelyi első takarékpénztár" 3000 frttat alapitványra. A Góry-féle alapítvány azonban még nem folyt be a pénztárba s így a törzsvagyonba sem vétetett fel.
Az élelmezés kezdetben egészen 1891. nov. 1-jéig vállalkozó által eszközöltetett ; minden növendék után előbb 23 ? , majd 24 kr. bér fizettetett naponkint. Az 1891. november havának elsejétől azonban házilag kezeltetik.
A növendékek tanittatása az 1886. évig a püspöki elemi iskolában történt, de az 1886/87. tanévtől kezdve az intézetben 6 osztályu fiu- és leány elemi iskola rendeztetett be. - A növendékek 6-12 éves korukig vétetnek fel, s a leányok 12 éves koruktól 15 éves korukig a módositott alapszabályok értelmében egyes jobb családoknál neveltetnek, a fiuk ellenben 14 éves korukig tartatnak az intézetben, esetleg a jobb tehetségüek tanulmányaikat az igazgató választmány engedelmével magasabb tanintézetekben tovább is folytathatják, mig a kevésbé jó tehetségüek iparos pályára adatnak.
Az intézet fennállása óta összesen 90 növendéket helyezett el, kik közül önálló müködési téren van 28, hozzátartozóihoz távozott vagy visszaadatott 8, örökbe fogadtatott 8, mint iparos tanuló szerepel 12, mint cseléd 21, végül meghalt 15.
Az árvaház nevelő személyzete áll a gondnokból, ki egyszersmind az intézet igazgatója, és a gondnoknőből. Ők végezik a növendékek erkölcsi és szellemi nevelését ; előbbi ezenkivül felügyel, hogy az intézet személyzete kötelezettségének mindenben megfeleljen, felügyel az átvett ingó s ingatlan vagyonra, a ház jó karban tartására ; az élelmezésre és ruházatra való felügyeletet pedig megosztja a gondnoknővel.
Az 1892. év végén alakult meg a női felügyelő választmány Szombathely város legelőkelőbb és a jótékonyság terén buzgólkodó, nemesszivü hölgyeiből, akik épúgy, mint az ig, választmányi tagok, gyakori látogatásaikkal ellenőrzik az intézet helyes vezetését. Az árvaház évi kiadása 11-12.000 frt. Elhelyezést nyerhet benne 100 árva, jelenleg azonban csak 56 teljesen vagyontalan árva van az intézetben, a kik közül I a budapesti egyetem jogi fakultásán, egy a szombathelyi papnöveldében, 2 a modori állami tanitóképezdében 4 a szombathelyi főgymnasiumban, 5 a polgári fiu- és 3 a polgári leányiskolában végzi tanulmányait, a többi pedig az intézeti elemi iskolában nyer oktatást.
A város legrégibb egylete. A felebaráti szeretet gyakorlására, a szenvedő betegek ápolására és segélyezésére alakult 1823-ban.
A város polgárainak nemes szándékából fakadt emez intézmény létesülését örömmel üdvözölte a város 1823 deczember hó 28-án tartott tanácsülése, alapszabályait készséggel vette tudomásul a vármegye és az egyletet a megyei közönség lelkes pártfogásába ajánlotta.
A magasztos czél az egylet számára ily módon csakhamar megszerezte a nemesen érző emberbarátok jóindulatát és pártfogását, és a begyült adományok és hagyományok lassankint oly tekintélyes összeget szereztek az egyletnek, mely nemcsak fentartását biztositotta, hanem egyuttal egy betegház felépitését is lehetővé tette.
Igy létesült 1829-ben az özv. Jelencsics Jánosnétól vásárolt hosszú-utcai telken az egylet régi betegháza melynek helyiségeiben 62 éven át ezer és ezer szenvedő ember részesült az egylet jótékonyságában.
Az egylet pártfogói sorában első helyen áll Batthyány Fülöp herczeg, ki a régi betegház épitésekor annak alapkövét letette ; gazdag adománynyal növelte az egylet alaptőkéjét dénesfalvi Cziráky Antal gróf ki az egylet alakulásakor ennek igazgatója volt. A megyei főuri családok tagjai közül hervadhatatlan érdemeket szereztek az egylet felvirágoztatása körül Batthyány János, Kristóf és Károly grófok, Festetits Imre gróf, Erdődy Mária, szül. Festetits grófnő, özv. Festetits Judith, Niczky János alispán, Szegedy Károly, Széll Imre, Rumi Antal. stb. Az egyháziak közül : Szabó Imre, Rozmor Ferencz, Várady József kanonokok, kik közöl maga Szabó Imre 6000 frtot meghaladó adománynyal gyarapitotta az egylet vagyonát. A városi polgárság sorából főleg Ritter József ügyvéd, Mittermayer Ferencz, Stallner Ferencz, Zanelli Ferencz, Schenk Ferencz, Donászy Károly tüntek ki az egylet létesítésének munkájában, illetőleg az egylet iránt való lelkesedés ápolásában ; idb. Tempel Ferencz pedig az egylet évek hosszú során át való bölcs vezetésében szerzett elévülhetetlen érdemeket.
Az egylet jótékony müködése a későbbi időkben is elismérésre talált. Egyesek és testületek kisebb nagyobb adományokkal és hagyományokkal fokozták az egylet erejét. Akacs Mihály balogfai birtokos 20 ezeret érő balogfai birtokát végrendeletileg az egyletnek hagyta, megvetvén ezzel az egylet tágabb körű működésének alapját ; tolnai Festetits Dénes gróf és neje Zichy Karolina grófnő 10000 frt alapitványt tettek az egylet uj kórházában alkalmazandó irgalmas nővérek eltartására.
Ily körűlmények között lehetővé vált, hogy az egylet hozzáfoghatott régóta táplált óhajának, egy nagyobb és czélszerü kórház-épület felépitésének megvalósitásához .
Eladta 14200 frtért hosszú-utcai régi kórház-épületét, 3000 ölnyi telket vásárolt a város nyugati részén elterülő villatelepen, és itt épitette fel 28223 frt. költségvetéssel tervezett uj kórházát, melyben a Pauli szt. Vincze irgalmas nővérek a betegek ápolását 1891 . augusztus 31-én, a kórház ünnepélyes felavatása napján megkezdették és dicséretes buzgalommal teljesitik a mai napig.
Az egylet tagjainak száma meghaladja a százat ; vagyona : 81861 frt. A legutóbbi évben 317 beteget ápolt, kik közül 210 teljesen gyógyultan hagyta el a kórházat.
Alapitotta Hazatius Ferencz 1682-ben az akkor és még később is használatos szt. Örzsébet asszonyról nevezett istápoly név alatt, mely az alapitó szándéka szerint 10-15 elagott szegény városi polgárnak teljes ellátására és arra volt hivatva, hogy az alapitó által épittetett földszinti házban az emlitett polgárokon kivül 8-10 más szegény is lakást nyerjen.
A gyöngyös utcai kis épület mellé e század elején Szabó Imre kanonok egy kis kápolnát épittetett, mely a városi tanács határozatából 1847-ben az emeletre vett gyámolda épületével egyesittetett ; a régi kápolna tornya, melyen ez átalakitás alkalmával helyezték el az órát, mai napon is látható az egyesitett és kibővitett épület közepén.
Jótékony adományok és hagyományok folytán a gyámoló intézet jelenlegi vagyona készpénzben, kötvényekben és ingóságokban 57256 frt 45 kr.
A gyámolda közvetlenül a városi tanács felügyelete alatt áll : ez veszi fel az ápoltakat, akiknek száma évenkint 10-12 között váltakozik.
Alakulására az első lépés Széll Józsefné , Takács Lajosné , Guary Emilné, Ritter Julia, Szabó Lajosné, Gálos Ferenczné, Mayer Anna és Stirling Mária urhölgyeknek a város hölgyközönségéhez 1870 februar havában intézett lelkes felhivása.
A felhivás megtalálta utját a hölgyek nemesen érző szivéhez és az egyleti alapszabályok a nevezett év marczius havában már teljesen elkészültek. Az alakuló és előljáró választó gyülés majus hó 8-án tartatott meg. Az egylet czélja : "segitőleg fellépni ott, hol a szegényeknek Szombathely városában vallás-, kor- és nemkülömbség nélkül szükség-, betegség- és egyéb nyomorban segitségére lehet. A munka nélkül levőknek, a mennyiben tehetségében álland, munkát szerez ; azoknak pedig kik munkaképtelenek, a társulat ereje- és a szükséghez mért jóságos adományokkal enyhiti nyomorát. Ezen adományok állanak : élelmiszerek-, ruházat-, kelme-, fa- és pénzből.
Czélja továbbá a társulatnak a szegény gyermekek ruházása és azon gondoskodás, hogy a koldulás és csavargás helyett iskolába járjanak."
Az egylet tagjai vagy pártolók, kik havonkint 10 krt fizetnek, vagy tevékenyek, kik emez adományon kivül a szükölködőket felkeresik, a betegeket látogatják szegények számára dolgoznak.
Az egylet jótevői, kik nem kötelezik ugyan magukat a havi dijak fizetésére, de önkéntes adományaikkal az egylet czélját előmozditják, valamint a tiszteletbeli tagok férfiak is lehetnek és az egyleti közgyüléseken szavazásjoggal nem birnak.
Az egylet elöljárósága : az elnök, tanácsosok, raktárfelügyelők, titkár és számvevő. Az egyleti ügyeket vezetik : az elöljáróság, a főgyülés és a tanácsülések. Az egylet jelenlegi alaptőkéje : 11461 frt.
Az országos vörös-kereszt egylet czéljának előmozditására alakult és jelenleg 8 alapitó, 10 rendes és 131 pártoló tagot számlál.
Luxander Károly városi fő rendőr-biztos kezdeményezésére alakult. 1884-ben. Czélja : a katonai szellem ápolása és terjesztése; a hazafias érzület és a király iránt való hűség megőrzése és tagjainak anyagi támogatása, ami oly módon eszközöltetik, hogy a beteg aggharczos ingyen gyógyitásban részesül, betegsége tartama alatt naponkint 50 kr. segélyt kap az egylet pénztárából, ha pedig meghal, temetése költségeihez az egylet 30 frttal járul. - Az egylet gondossága kiterjed az elhalt tagtársak özvegyeire és árváira is, kiket tehetségéhez mérten anyagi segélylyel támogat.
Ezen jogosultság élvezetéért köteles minden aggharczos felvételi díj czimén, amennyiben kora a 40-ik évet meg nem haladta, 1 frt. 50 krt, ha pedig idősebb 2 frt 50 krt, tagsági dij czimén pedig havonkint 80 krt fizetni az egylet pénztárába A havi dijakból 20 kr, a betegségi alapra, 10 kr. a zenealapra esik.
Az egyleti zenekar 1890-ben állittatott fel, de már 1893 ban megszünt. Az egylet ügyeit intézi a közgyülés, választmányi gyülés és az elnök-, két alelnök-, jegyző-, pénztáros-, ellenőr- és szertárosból álló tisztikar.
Az egylet alapitói között tiszteli Ferenci József királyt ; fővédnöke : Batthyany Stratmann Ödön herczeg.
Mint a párisi anyatársulat fiókja alakult 1892-ben. Czélja : szegény és elhagyatott családok vagy egyesek anyagi segélyezése és vigasztalása, Az egyletnek tagjai rendesek (működők) és tiszteletbeliek ; aki az egyesület czélját pénz- vagy egyéb adományozással elősegiti, jótevőnek tekintetik.
A működő tagok, kik csak katholikusok lehetnek, hetenkint bizonyos napon összejönnek, és imádkozás és lelkigyakorlatok után tanácskoznak a szegények, elhagyatottak és segélyre szorulók testi-lelki szükségeikről. A segélyezésre ajánlottakat kettős csoportban meglátogatják, velők közvetlen érintkezésbe lépnek, hogy életviszonyaikról meggyőződvén, kézzel és szivvel segithessenek bajaikon. Az egylet tőkét nem gyüjt, vagyonát kiosztja és hetenkint rendesen 5-6 családot segélyez. Ügyeit vezeti az elnök, alelnökök, titkár és pénztárnok.
Alakult 1884 julius havában. Czélja : kevesbiteni és végleg megszüntetni a ruhahiányból származó iskolai mulasztásokat, és esetleg a szegénysorsu tannlóknak taneszközökkel, ösztöndijakkal való segélyezése. Az egylet ezen jótékonyságát kiterjeszti a városban levő összes népiskolák tanulóira. Összegyüjti tagjaitól az avult ruhákat s azokat vagy kijavittatva osztja szét, vagy pénzzé teszi s uj ruhát vásárol.
Tagja az egyletnek a város minden lakósa, ki bármi csekélységet bocsát is annak rendelkezésére.
a) A congr. izr, hitközség kebelében a hitközségi elöljáróság felügyelete alatt következő jótékony egyesületek virágzanak:
C h e w r a - k a d i s a - e g y l e t. Alakult 1828-ban Czélja a szegénysorsu betegek gyógyittatása és segélyezése, a vagyontalan hitsorsosok dijtalan eltemettetése.
"M a s z k i l el - d a l" betegsegélyző egyesület. Tagjai 5 kr. heti befizetéseik fejében betegségökben gyógyszerekkel és orvosi kezeléssel segélyeztetnek, továbbá betegségök tartama alatt hetenkint 3 frt segélyben részesülnek.
C h e v r a t - E b j o n i m a szegénysorsuakat főleg házbér-fizetésben segiti. A szegény menyasszoyok támogatására szolgáló alap.
D e á k - a l a p , melynek kamataiból tanszerekkel és téli ruhával láttatnak el a, szegénysorsu iskolásgyermekek.
A z í z r . n ő e g y 1 e t a szegény özvegyeket és árvákat havi segélylyel támogatja. Az egylet kebelében külön osztály alakult, mely a gyermekágyas szegény nők gondozását gyakorolja.
b) Az orthodox izr, hitközség kebelében: C h e w r a K a d i s c h a betegsegélyző és temetkezési egylet. Alakult 1880-ban.
T o m e c h - D a l i m egylet. A szegényeket kamat nélküli kölcsönnel, fával stb. segiti. Az átutazó szegény idegeneket szombatokon és ünnepeken élelmezi.
M a s k i l e 1 d a l . Czélja minden dal nevet viselőt betegeket, árvákat, munkaképteleneket segélyezni.