A város mai kiterjedését feltünteti a függelékben mellékelt térkép, mely az 188o-ban közölt térképpel egybevetve minden szónál ékesebben hirdeti azt a fejlődést, mely a legutóbbi 13 év lefolyása alatt városunk kiterjedésében jelentékeny változást eredetényezett.

E fejlődés nemcsak a kiterjedésben, az uj utczák, terek és épületek keletkezésében nyilvánul ; meglátszik az a város egész alakján.

A városi épitő bizottság gondos és buzgó tevékenysége a czélszerüség tényezői mellett a jó izlés és kényelem tekinteteit is belevonja számitásai körébe, és megállapitott tervezetének következetes keresztülvitelével nemcsak az uj utczák szabályos voltát biztositja, hanem egyes épitkezések alkalmával a régi utcák vonalainak rendezésére is gondot fordit, hogy a százados mulasztások pótlásával megvesse alapját a jövő nemzedék sikeresebb tevékenységének. Czéltudatos müködésének tulajdonitható jó részben hogy városunk egy haladó város benyomásával hat a szemlélőre

Az utczák közlekedési utjai általában bazalttal, a gyalogjárók a város belső területén asphalttal és szabályos alaku kövekkel, a külső részeken fövénynyel vannak fedve. A gyalogjárók mentén, a szélesebb utczák mindkét oldalán gömbakácz-sorok futnak végig. Az utczák tiszták és nyáron át rendszeresen öntöztetnek. A városon kivül a Jégverem mellett és az ugynevezett városi nagyrét területén ligetek adnak pihenőt a szabadba vágyó közönségnek, mely kellően gondozott utakon és árnyas fasorok között teheti meg napi sétáját.

Az épületek szilárdak, téglákból épitvék és cseréppel fedvék. Az ujabbak egyszerüségök daczára is izlésesek, czélszerü beosztásuak ; a régiebbek közül a legtöbb uj külsőt nyert s csak itt ott lehet látni egy-egy épületet, melynek alakja a mult századra emlékeztet. Kiváló pontjai a városnak a Horvát Boldizsár-, Széchenyi- és Batthyány-terek, a Gyöngyös-, Uri-, Kámoni-, Uj-, Perinti-, Dalvaria-utczák, nagyobbrészt itt láthatók, azon nevezetesebb épületek, melyeknek rövid leirását a következőkben adjuk:

A püspöki székesegyház. A régi szombathelyi vár területén, a jelenlegi Templom-téren áll, homlokzatával kelet felé tekintve. Építése Szily János, az egyházmegye első püspöke alatt 1791-ben vette kezdetét és oly gyorsan haladt előre, hogy a hatalmas épület 1797-ben már tető alatt állott.

Tervezetét Hevele Menyhért pozsonyi épitész készitette. Ugyanő végezte az épités felett való felügyeletet.

Hogy mennyibe került a templom felépitése, egész határozottan meg nem állapitható. A püspöki irattár adatai szerint Szíly püspök 1797-ig a roppant mennyiségü épitő-anyagon, a müvészek, mesteremberek élelmezésén stb. kivül készpénzben 192500 frtot forditott a hatalmas épületre.

Ez összegben benfoglaltatik I. Ferencz király 2o.ooo frt. ajándéka, a többit a püspök jövedelmei és ritka buzgalommal folytatott gyüjtései fedezték.

A nagy főpásztor nem érhette meg a templom épitésének befejezését. Herzan biboros püspök idejében és ennek halálával a püspöki széknek bekövetkezett két évi üresedése alatt készültek el a templom belsejének és homlokzatának diszitései, és még akkor sem volt teljesen kész, midőn 1806 november hó 9-én az Erzsébetet látogató boldogságos Szüz tiszteletére Somogyi Lipót püspök által ünnepélyesen felavattatott.

A régi olasz stilben épült kereszt alaku, hatalmas basilica hossza kívül: 75 m., belül: 72 m., szélessége a kereszthajóban: 37 m., másutt : 23 m., belső magassága : 26,5 m.

Dór és jón izlésü oszlopokkal ékeskedő homlokzatának déli és északi sarkán egy-egy 57 m. magas, veres rézzel fedett torony emelkedik felfelé. Az északi toronyban van elhelyezve a 2352 kg. sulyu István harang, a déli toronyban 4 harang van: a Mihály, Márton , Terezia és Anna harangok.

A tornyok között levő háromszögü oromzat csucsán egy, a hitet, reményt és szeretetet jelképező szoborcsoportozat, déli sarkán szt. Péter, az északin szt. Pál apostolok szobrai láthatók.

Az oromzat és a négy jón oszlop között levő keskeny sávon a következő felirat örökiti meg Szily emlékét:

IOAN. SZILY PRIMVS EPPVS SABAR. MDCCXCVII.

A középső oszlopok között van a kar helyiségét megvilágitó ablak, a szélső oszlopok között levő fülkében, és pedig a déliben szt. János, az északiban Mózes szobrai láthatók. A homlokzat földszinti részén három márvány lépcső vezet a három fő ajtóhaz, melyen át a hosszu hajóba jutunk, a templom déli oldalán egy kisebb mellékajtón keresztül a kereszthajóba érünk.

A templom belseje vörös márványszinre van festve és három részből áll: a szentélyből, kereszthajóból és a hosszu hajóból, melyeket 34 veres szinüre márványozott, lábaikon és fejeiken gazdagon aranyozott korinthusi oszlop tart össze.

Három márvány lépcső vezet a szentélybe, melyet a kereszthajótól diszes márvány karzat választ el. A szentély mindkét oldalán vannak felállitva a diófából készült és gazdagon aranyozott stallumok. A déli oldalon levő stallumok mögött van elhelyezve a bibor- és arany szövettel bevont mennyezetes püspöki szék, vele szemben az északi oldalon függ az olasz Riccinek szt. Pál megtérését ábrázoló művészi képe, melyet Herzán biboros püspök ajándékozott a székes egyháznak.

A kereszthajó mennyezetének közepéből ereszkedik le a gyönyörü csillár ; a hosszu hajóban 44 keményfából készült pad van elhelyezve ugy, hogy a két padsor között 3 m., a padsorok és az oldalfalak között 1 1/2 mnyi tér marad a kényelmes ki- és bejárásra.

A templom keleti részén, az épület homlokzatának hosszában van a nyolcz márványozott oszlopon nyugvó kar, és benne az orgona.

A mennyezetet művészi kivitelü festmények diszitik. A szentély felett levő kerek boltozat festményének tárgya az angyali üdvözlet (annunciatio). A festmény négy sarkán négy szt. atya alakjai láthatók.

Készitette Maulbertsch Antal 1794-ben.

A kereszthajó festménye a boldogságos Szüz bemutatását (purificatio) ábrázolja. A festmény keretét a négy evangelista alakja veszi körül. A festményt tervezetet és kivitelét megkezdte Maulbertsch, befejezte Winterhalder József 1802-ben. A hosszu hajó boltozatán a bold. Szüz. születése (nativitas) ábrázoltatik, festette Sprengel ; a chorus felett a conceptio látszik.

A főoltár képe Mária látogatását ábrázolja. Maga az oltár márványból, a tabernaculum alabastromból van. A tabernaculum gazdagon aranyozott ajtaját szép dombormű - Izsák feláldoztatása - disziti.

Az oltár mellékét szobrok környezik. A déli oldalon Józsefnek és az Egyptomba való menekülésre intő angyalnak szobrai, az északin Zacharias és a Megváltó születését hirdető angyalnak szobrai láthatók.

A mellék oltárok : szt. Quirinus oltára a kereszthajó déli szárnyán. Képe azt a jelenetet ábrázolja, midőn a szt. püspök egy nyakára kötött malomkővel a Gyöngyös vizébe fulasztatik.

Az oltártól jobbra és balra ugyancsak a szt. püspök életére vonatkozó szép érczfestésü képek láthatók, és pedig a sekrestye felett Quirinus fogsága, bal felől gyóntatószék felett azon jelenet, midőn a sabariai asszonyok a püspök elé élelmi szereket visznek.

Tabernaculumában őriztetik a szt. kereszt azon része, melyet VII. Pius pápa ajándékozott Herzan gróf biboros püspöknek.

A tabernaculum felett van elhelyezve a vérrel veritékező Boldogságos Szűz képe, mely után az oltárt közönségesen Mária oltárnak nevezik. Ezzel az oltárral szemben, a kereszthajó északi szárnyán van szt. Márton márvány korláttal keritett oltára Diodorus vértanu ereklyéivel, melyeket IX. Pius pápa Scitovszky herczegprimásnak, az pedig a székesegyháznak ajándékozott.

Az oltár képe azon jelenetet tünteti fel, midőn szt. Márton püspök egy holt gyermeket föltámaszt. Az oltár mellett mindkét oldalon egy-egy érczfestésü kép látszik, A kápolna felett levő kép bemutatja szt. Mártont, amint palástját a didergő koldussal megosztja, a gyóntatószék felett levőn ismét szt. Mártont látjuk, amint az Űdvözitő neki álmában a palástot visszaadja.

A hosszú hajó mindkét oldalán három-három oltár van ; és pedig a déli oldalon a szt. József , szt. Péter és szt. Sebestyén-oltárok, az északin : a ker. szt. János-, szt. István- és Nep. szt. János-oltárok, ez utóbbin vannak elhelyezve szt. Placidus üvegkoporsóba zárt tetemei. A szentély déli oldalának hosszában két sekrestye van ; a belső a káptalan tagjai, a külső a többi papok számára. Ebből vezetnek a lépcsők a nagy márványszószékre, az oratoriumba és az ennek szomszédságában levő káptalani levéltárba.

A sekrestye külső ajtaja felett áll Szily János elsö püspöknek alambastromból készült domborművü képe.

A szentély északi oldalának hosszában van a szt. Mihály-kápolna, melynek ajtaja felett a templom épitését és csinositását befejező Somogyi Lipót püspöknek szintén alabastromból való képe látható. A kápolna boltozatán levő, és Winterhalder által festett kép az utólsó itéletet, az oldalfalakon levők a szt. irás egyes történeteit ábrázolják. Az oltárképen szt. Mihály főangyal alakja látható.

Nyugati végében a szt. Mihály kápolna és a sekrestyék alatt van két sirbolt ; az utóbbi két osztályból áll, a belsőben a püspökök, a külsőben a káptalani tagok hült tetemei nyugszanak ; ez előbbi az egyházmegyei alsó papság temetkező helye.

A pü s p ö k i p a l o t a. A Széchenyi-téren áll a székesegyház déli szomszédságában. Épittette, valószinüleg a templomépitő Hevele tervei alapján, Szily János püspök.

Az egyszerű renaissance stylben épült kétemeletes palota homlokzata keletre tekint, középső tagozatának első emeleti nagy ablakjai alatt nyulik ki a négy jón oszlop által tartott erkély, oromzatát jelképes szobrok, a Szily család czimere és a főpapi jelvények diszitik. Az oromzat alatt levő keskeny sávon következő felirat olvasható:

EPISCOPIUM SABARIENSE JOANNES SZILY PRIMUS EPISCOPUS SABARIENSIS F. F. ANNO MDCCLXXXI.

A nagyszabásu épület fődisze a tágas lépcsőház és első emeleten levő nagy terem, melyet Dorfmeister festményei diszitenek. A mennyezet festménye a tudományoknak és művészeteknek a vallás előtt való hódolatát ábrázolja, az oldalfalak képei a régi Sabaria történelmének nevezetesebb mozzanatait, u. m. a coloniának Claudius császár alatt történt megalapitását, a colonia virágzó állapotát Septimius Severus és nagy Constantinus császárok idejében, tüntetik fel. Hasonló képek diszitik azon, az épület északi oldalán levő földszinti termet is, mely jelenleg régiségtárul szolgál. Nagyon szép az ugynevezett Pál terem, a püspökök rendszerinti fogadó terme, melynek falait Szt. Pál életéből vett jelenetek képei ékesitik.

A püspöki magánkápolna aranyozott oltárán levő alabastrom feszület szintén egyik becses és érdekes látni valója a palotának, melynek második emeleti négy nagy termét diszes és értékes könyvgyüjtemény tölti be.

A p a p n e v e l ő i n t é z et kétemeletes épülete a püspöki palotával egyidejüleg épült a székesegyház északi szomszédságában. Minden diszités nélkül való külsője egyszerüségével is emelő hatással van a szemlélőre.

Mintegy negyven helyiséget foglalnak el a növendékpapok tanuló, étkező és hálótermei, az iskolák, az elöljárók és tanárok lakásai, a: könyvtár és a kápolna.

Az épület balszárnyának megnyujtásával épült 1884-ben a diszes és tágas könyvtárterem, ugyanekkor alakittatott át az uj kápolna. Ugy a könyvtárt, mint a kápolnát Storno Ferencz polychrom festményei diszitik.

Különösen szép a nagy, 14 m. hosszú és 10 m. széles, kétemeletes könyvtár-terem festése, izléses és czélszerü berendezése. Az egész épületben a legértékesebb az egyik iskolaterem mennyezetén látható festmény, mely a négy szt. atyát ábrázolja, s melyet Dorfmeister István 1791-ben festett. A papnevelő intézet épületével szemben áll a
L y c e u m-é p ü l e t.
Vas, némi részben Zalavm, és Szombathely város közönségének, továbbá a papságnak áldozatkészségéből épült 1796-ban.

1871-ben Vasmegye közönsége még egy emelettel megnagyobbitotta. Van benne két tanterem, természettani szertár, külön tanterem a természettani előadások számára, egy nagyobb termet foglalnak el a természetrajzi gyüjtemények. Földszinten van az igazgatói iroda és az intézeti szolga lakása.

A g y m n a s i u m é p ü 1 e t a püspöki palota déli szomszédságában áll. Épült 1773-ban. Időközben a prémontrei rend tetemes költséggel ismételten átalakittatta. Az egy emeletes épületben van hat osztályterem, egy rajzterem. A gymnasium e két épülete, főleg az utóbbi, daczára a költséges átalakitásoknak, már régóta alkalmatlannak találtatott, s a tanitás érdeke, az egészségügyi tekintetek már régtől fogva sürgetőleg követelték egy uj, a kor igényeinek, a tanitás czéljainak megfelelő épület emelését.

A rég táplált óhaj éveken át tartó vajudás után végre 1887-ben a megvalósulás küszöbére jutott. Kunc Adolf dr , a Csorna-prémontrei kanonokok rendjének praelatusa, és a szombathelyi kir. kath. főgymnasium kegyura, ez évben megvásárolta a város nyugati részén, a Perint patak jobb partján elterülő, 6 kath. hold és 1406 ölnyi területü Hübner-féle telket oly szándékkal, hogy a főgymnasium épületével kapcsolatban a tanári székházat is felépitteti.

Az épitkezés tervezete felülvizsgálás czéljából már felküldetett a vallás- és közoktatásügyi ministeriumhoz, midőn a praelatus számbavevén a telek ellen felmerült kifogásokat, az itt eszközlendő épitésről lemondott és más, alkalmasabb és czélszerübb telek után nézett. Ilyennek bizonyult a rendház szomszédságában levő Hübner-féle ház és telke, mely 86000 frtért meg is vásároltatott. A rendház és a megvásárolt szomszéd ház tágas kerti helyiségeiben az épitkezés 1893 márczius havában megkezdődött, és most, midőn e sorok papirra kerülnek, a főgymnasium diszes épülete már majdnem teljesen elkészült állapotban látható.

Az épitkezés költsége, ide számitván a telek árát is, 260,000 frtban állapittatott meg, mely összeghez Vasmegye közönsége 1891 február 3-án tartott gyülése határozata értelmében 25000 frttal, a város 1891 marcius hó 10-ki közgyülése határozata folytán 20000 frttal járult.

A két gymnasiumi épület közül az ugynevezett lyceum-épületet a város vásárolta meg 20000 frtért, a gymnasium épületéért a püspökség 15000 frtot adott. Az épitkezésre ez összegek is felhasználtattak.

A z u j g y m na s i u m i épület terveit Rauscher Miksa épitész készitette.

Nagyszabásu, kényelmes és célszerü beosztásu kétemeletes palota ez épület, mely nagyságra. és szépségre bátran versenyre kelhet az ország bármelyik ilynemü épületével. Kiváló disze a városnak is, csak az kár, hogy a Kámoni és a Kőszegi utczák közé szoritva el van zárva a nagy közönség tekintete elől s így nem gyakorolhatja azt a hatást, mintha szabad téren vagy nyílt utczasorban állana.

Délre eső, izlésesen diszitett homlokzata a tanári székházra tekint ; a többi három oldaláról a kámoni és kőszegi-utcai házak kertjeire nyilik kilátás. Északon és délről bokrokkal és fákkal beültetetendő tágas udvar környezi ; az ifjuság addig is, mig a megvásárolt Hübner-féle háznak az uri-utcára tekintő része a rendház czéljaira felépül, a községi elemi iskola udvarán keresztül jut be az épületbe. 36 helyisége között van 24 terem és 12 kisebb helyiség. A termek közül kiválik a nagy diszterem, melynek mennyezetét az egyes tudományágak allegorikus alakjai diszitik, az ez alatt levő nagy tornacsarnok, az öt ablak által világitott rajzterem, a természettani szertár, a vegytani és természetrajzi gyüjtemények termei és a tanári könyvtár helyisége.

Az épület ünnepélyes felavatása 1894 szeptember havában történik meg, amidőn rendeltetésének is át fog adatni.

A v á r m eg y e székháza. A vármegye tulajdon székház hiányában még a 17. században is részint bérházakban, részint a győri püspökök szombathelyi várában tartotta gyüléseit. De 1650-ben már saját háza volt, melyet 1050 frtért vásárolt meg Festetich szül. Bornemissza Orsolyától, és a melynek telke a mai megyeház telkének kelet felé fekvő nagyobb részét foglalta el.

E régi és már roskadozó épületben vonta meg magát a vármegye 1771-ig, amidőn megszerezte a nyugatról a szomszédos iskolaházat, és ennek telkén valószinüleg a megyei mérnök tervei szerint tágasabb és erősebb épületet emeltetett, mely 1880-ban és 1890 ben kitataroztatván, a Széchenyi térnek egyik kiváló pontját képezi.

A kétemeletes épület homlokzata három tagozatra oszlik. A középső tagozat oromzatán van a vármegye czimere. Az épület keleti részén látható a régi megye ház, mely az ujjal összekapcsoltatva, mint ennek melléképülete tűnik fel.

A diszes kapubejárat balrészén szép lépcsőházba jutunk. A földszinten, és pedig a bejárattól balra van a tágas alispáni lakás, jobbra a házi és árva-pénztár helyiségei, a jobb szárnyon a tiszti ügyészi, államépitészeti és tanfelügyelői hivatalok.

A kapubejáratból felvezető lépcsőn az I. emeletre jutunk, itt van a főispáni lakás, a nagy tanácskozó terem az uralkodó pár, I. Ferencz, József kir. herceg nádorispán, Batthyány Lajos gróf, Batthyány Fülöp herczeg és Deák Ferencz életnagyságu olajfestésü képeivel, - az alispáni hivatal, a főjegyző és jegyzők hivatalos helyiségei és a központi iroda.

A II. emeleten van elhelyezve a számvevőség és az árvaszék. Hátul, az udvar déli hosszában, a régi börtönépület helyén van berendezve a megyei levéltár, itt van a szombathelyi járás szolgabirói hivatala. A városház és szinház egy fedél alatt álló épületet képeznek. Hausmann Alajos budapesti műegyetemi tanár tervezete alapján készültek 1879 ben. A. nyugatra tekintő épület déli fele a városház, északi fele a szinház. Homlokzatuk a Széchenyi-térre tekint ; a városház déli oldala a bel-sikátorba, a szinház északi oldala az uri-utcába esik. Lépcsőzetes és oszlopdiszitésü bejárataik előtt szépen gondozott diszkert terül el.

A városház bejáratával szemben levő lépcsőház földszinti jobb oldalán van a bejelentő hivatal és a városi levéltár, baloldalán vannak a rendőr-kapitányság és a fogház helyiségei.

Az emeleten van a polgármesteri hivatal a polgármester, főjegyző, a kezelő és segédszemélyzet hivatalos helyisségeivel. Itt van a tanácskozó terem, falain az uralkodó pár és Horvát Boldizsár képeivel. Az északi sarkon a számvevőség, ezzel szemben a pénztár van elhelyezve. A vasvármegyei szinház ünnepélyes megnyitása 1880 augusztus hó 19 én történt. Az épület és a berendezés körülbelül 73000 frtba került. A kicsiny, de diszes szinház három ajtós bejárata az előcsarnokba vezet. Itt van a pénztár, ruhatár és könyvtár. Az előcsarnok közepén több lépcsőfokon jutunk a nézőtérre, mely 40-50 személyt befogadó állóhelyből, a két oldalt elhelyezett és 92 ülésre beosztott padsorból és a zenekar helyiségéből áll.

Az előcsarnokból jobb és baloldalon lépcsők vezetnek föl a földszinti és emeleti 2o páholyra, az erkélyszékekre, az emeleti zártszékekere és a karzatra. A nézőtéren 350 ember kényelmesen megfér. A baloldali emeleti páholyok mellett van egy nagyobb társalgó terem ; folyosói szélesek.

Az egész nézőtér nagyon izlésesen van diszitve. A boltozat közepéről számos, gázlánggal világitható csillár ereszkedik le. A szinpad nagysága arányban áll a nézőtérével. Az előfüggönyt, melynek közepén a lantpengető Appollo alakja látszik, Heinrich udvari festő, a szinpad díszleteit Lehmann Mór, a budapesti népszinház festője készitette.

A m. kir. törvénykezési és fogházé p ü 1 e t. A kámoni-utca nyugati során áll a régi u. n. stábház-telken, melyet a vármegye közönsége ingyen engedett át az államnak. - Jiraszek és Krausz szegedi épitő vállalkozók 1887 oktober havában kezdték meg az épitést Wagner Gyula tervezete szerint és 1889-ben szeptemberben befejezték. A palota felavatása 1889 október hó 2-án történt. A 6o m. széles és 160 m. hosszú telek előrészén áll az egyemeletes törvénykezési palota, melynek U alakját széles udvarok határolják, mig a szárnyak által körülvett nagy tér a középen elhelyezett nagy tárgyaló-terem 1 két, majdnem teljesen négyzetalaku udvarra oszlik. A fogház a telek nyugati részét foglalja el és forditott T alakban épült háromemeletes épületet képez.

Az épület három tagozatu homlokzatát párkányzat disziti. A középen lévő, oszlopokkal ékitett bejárat az előcsarnokba vezet. Innen ágaznak szét a folyosók és emeletre vivő lépcsők.

A földszinten a bejárattól jobbra van elhelyezve a kir. ügyészség, balra a kir. járásbiróság és a telekkönyvi hatóság. Az emeleten, és pedig a jobb oldalon vannak a törvényszéki elnök, a birák hivatalos helyiségei, a pertár, a végtárgyalási és a polgári tanácsterem ; a baloldalon ismét a birák helyiségei és a segédhivatalok.

A háromemeletes fogházépületben 210 fogoly helyezhető el. Vannak külön szobái a betegek számára. Van öt setét zárkája, egy gazdasági és két séta-udvara.

A p é n z ü g y i p a l o t a a város tulajdonát képezi, melyért a kincstár évenkint 3300 frt bért fizet. Az Uj utczában áll, egyszerü homlokzatával észak felé. A pénzügyigazgatóság 1891-ben foglalta el. Földszinten a bejárattól balra van a kir. adóhivatal, jobbra szolga lakások és a pénzügyőri szakasz-iroda helyiségei vannak elhelyezve.

Az I. emeleten van a pénzügyigazgató lakása, az ő és az igazgató-helyettes hivatalos helyisége és egyéb irodák. A II. emeleten van a kataszteri ügy osztály, az egyenes adó, az illetékügy-osztály, a számvevőség hivatalos helyisége.

A püspöki elemi iskola. A székesegyház szomszédságában dél felé, a kis-kar utcza északi során áll a püspöki elemi iskola díszes vasrácsazattal körülvett emeletes palotája, mely a szombathelyi püspökség és a székeskáptalan bőkezüségéből 1871 és 1872 években épült, s ugyancsak a megyés püspök és a székeskáptalan áldozatkészsége által tartatik fön.

A renaissance stylü remek épület tervét Kirchmaier Károly szombathelyi épitőmester készité, s alig hisszük, hogy akár külsejét, akár belső berendezését tekintve, szebb, gyönyörübb elemi iskola az országban található volna.

Délnek tekintő homlokzatán 21 óriási ablak és két bejárat van, bent az épületben pedig szinte pazarul tágas folyosókon és lépcsőkön át jutunk a jelen kor minden igényeinek teljesen megfelelő, gazdagon fölszerelt, világos, tágas és könnyen szellőztethető termekbe. A földszinten a 4 leány-, az emeleten pedig a 4 fiuosztály van elhelyezve. Ugyanitt van még egy nagyobb terem is, hol az énekgyakorlatok és vasárnapokon a szent beszédek tartatnak.

Vasvármegye árvaházának épülete. Az épület, melynek épitése 1878. május 31-én fejeztetett be, legnagyobbrészt azon, mintegy 3000 ölnyi telken emelkedik, melyet néhai Szabó Imre megyés püspök egy alapitvány fejében adományozott, s a mely a szomszédos telkek megvétele által kiegészítve mintegy 5000 ölet tesz. Az épület két részre oszlik : egyik fele a fiuk, másik a leányok osztályát képezi. Az emeleten középütt egy nagy diszterem, a földszinten pedig egy ugyanakkora étterem foglal helyet. Ezeken kivül van még két tágas tanterem, 6 nagy hálóterem, 1 munkaterem, 2 betegszoba, egy ebédlő, 2 fürdőszoba ; a gondnok és gondnoknő szép tágas lakása, házfelügyelő s a konyhai cselédek lakása, ruhatár, szennyes szoba, irodai helyiség, konyha és egyéb helyiségek találhatók ezen csinos és nagyszabásu épületben. Az egyik tanteremben a 6-12 éves fiuk, másikban a 6-12 éves leányok a törvényben előirt 6 osztályra osztva tanulnak. - Mindkét tanterem fel van szerelve a legszükségesebb taneszközökkel - A hálótermekben vaságyak egyszerű szalmazsákkal, lepedővel, egy-egy pokróczczal, szekrények, mosdó-állványok vannak, hova a padláson levő viztartóból jön a viz. - A diszteremben vannak elhelyezve az alapító : Woeher Lajosné, hg. Montenuovo Vilmosné és Ernuszt Kelemen arczképei. Az egész épület vizvezetékkel van ellátva. Az időközben elromlott gőzfütési szerkezet helyett Meidinger-féle nagy vaskályhák és néhány cserépkályha-szereztettek be. Az épület köröskörül van véve kerttel, melynek fövényezett előrésze torna- és játszótér, a többi része parkirozott. A szép fenyőgruppok és diszbokrok között levő utak kellemes sétahelyül, a parktól északra esö konyhakert pedig a konyha kertészet és gyümölcsfakezelés gyakorlati elsajátitására szolgálnak. Itt van elhelyezve a méhes is.

A szt. Ferencz-rendiek temploma és s z é k h á z a. A templom alapját képezi a mai, román stylü szentély, mely hajdan különálló kápolna volt és valószinüleg a 1630 táján bövittetett ki a templom mai hosszu hajójával.

A nyugatra néző bejárat elején két kis kápolna van ; a lourdesi Szüz, jobbról a szt. kereszt oltárával. Amannak boltozatát Jónást és a czethalat, emezét Izsák feláldoztatását ábrázoló freskók diszitik.

A bejárattal szemben van a régi tágas szentély és a szt. Erzsébet képével, szt. László és szt. Imre szobraival diszitett fő oltár. Ezen kivül még 7 oltár van a templomban. A templom hajójával párhuzamosan halad a rendházba vezető széles folyosó, melynek végén a sekrestye mellett áll a boldogságos Szüz kápolnája.

A templomot Sennyei István győri püspök 1634. augustus hó 2-án szentelte fel.

A rendház egy négyszögben épült, terjedelmes épület a templom déli oldalán. Délről és keletről 5 kat. hold területü jól művelt kert határolja.

A szt. Domonkos-rendiek temploma és h á z a a város keleti részén áll a szt.-mártoni-utczában.

A templom nyugatra tekintő homlokzata előtt levő nagyobb szabad téren áll szt. Márton kutja, melynek vizével a szt. püspök édes anyját megkeresztelte.

A homlokzaton, a templomajtó felett a templomot épitő Batthyány Erzsébet grófnő emlékét következő felirat hirdeti:

Hanc sacram aedem vovit et dicavit Sumtibus propriis Divo Martino Episcopo et confessori hic nato Illustrissima Dna Dna Comitissa Maria Elisabetha de Bottiani 1670.

E felirat felett, egy négyszögű mezőben az Erdődy-család czimere látható.

A templom három részből áll ; a nagyobb középhajóból és a két kisebb oldalhajóból. A közép hajó két oldalán 12-12 szép faragásu, régi pad van elhelyezve ; baloldalán, középen van felállitva a dominicanus szentek festményeivel diszitett szószék. A közép hajó keleti végén áll a 4-4 korinthusi oszloptól környezett főoltár a szt. Háromság képével, szt. István és szt. László királyok szobraival. A főoltár jobb oldalán van a sekrestye, baloldalán szt. Márton kápolnája.

A szentély előtt levő kőrácsozat mellett van, és pedig balról szt. Tamás oltára, jobbról a Boldogságos Szüz oltára a szüz anya régi kegyelem-szobrával.

Öszesen 10 oltár és 6 gyóntatószék van a templomban, melynek déli részén van a templommal kapcsolatosan épült rendház.

I z r a e 1 i t a t e m p 1 o m. Minden oldala szabadon áll egy, az Ovoda-utcára és a Batthyány-térre nyiló tágas és vasrácscsal keritett udvarban. Szépen diszitett homlokzata nyugatra tekint. Van egy fő és négy mellék bejárata.

Kiváló izlésű festése, valamint egész berendezése kellemes hatással van a szemlélőre.

Az u. n. bimah (emelvény) tágas helyén van a szószék és végében a frigyszekrény, mely magában foglalja a tórákat és ezek ékszereit. E felett van a terjedelmes orgona és az énnekar helyisége.

A 1 o v a s s á g i 1 a k t a n y a a város északi részén, a Kőszeg felé vezető állami és a Söpte felé vivő törvényhatósági utak között fekszik mintegy 42 kat. hold területen, elkülönitve a csapatkórháztól, mely amattól északnyugatra 300 m. távolságra esik.

A laktanya és a csapatkórház 43 külön pavillonrendszer szerint emelt épületből áll, közepén a törzsépülettel, melytől jobbra és balra egy-egy tisztilak és egy altiszti lak van. Másodsorban következik hat legénységi lakóépület, ezek mögött van a 12 fő istálló.

Ezeken kivül van két nagy és egy kisebb lovaglóhely, markotányos épület, börtön stb.

A laktanya el van látva csatornázással és vizvezetékkel. A telek közepén van az 5800 öl alagcsövezett felálló tér. A laktanya egész területe be van fásitva. A gyakorló és lövőtér a német-gencsi határban van, a laktanyától 4 1/2 klm. távolságban.

Nevezetes pontja a városnak a v a s u t i i n d ó h á z ; kiváló épületek még az izr. e 1 e m i i s k o 1 a, az emberbaráti egylet k ó r h á z a, a vasmegyei k a s z i n o uj Palotája, a torna-csarnok.

Mielőtt elsorolnák a legutóbbi népszámlálás városunkra a vonatkozó eredményeit, a városi népesség fokozatos szaporodásának kimutatása czéljából közrebocsátjuk a következő adatokat:

Batthyány József gr., Vasmegye örökös főispánja és káptalani nagyprépostnak egyházlátogatási okmánya szerint Szombathelyen 1754-ben volt 2137 lakós, nyelvre mind magyar, és egy kivételével mind róm. kath. Szily egyházlátogatása szerint 1780-ban volt 1952 lakós, mind róm. kath. 1815-ben volt 3591 lakós, ezek között 30 protestans
1841-ben " 4518 " , ezek között 39 ághv., 11 hlhv. és 51 izr.
1846-ban volt 4317 lakós
1857-ben volt 5853 lakós
1870-ben volt 7561 lakós,közöttük 194 ághv., 37 hlhv., és 909 izr.
Husz év leforgása alatt, 1870-1890-ig, a város lakosága 9710 lélekkel szaporodott.

E rohamos szaporodás két körülményre vezethető vissza. Ó Perint és Szt.-Márton községeknek 1885-ben a várossal való egyesitésére, miáltal a városi lakósság mintegy 3000 fővel gyarapodott és arra, hogy az ipar, kereskedelem föllendülésével, a vasutirányok szaporodásával az idegenek beköltözködése is lépést tartott.

A legutóbbi népszámlálás óta is számos beköltözködés történt ; a hadkiegészitő parancsnokság személyzete is jelentékenyen hozzá járult a városi lélekszám emelkedéséhez, ugy hogy napjainkban a városi lakósok számát bátran tehetjük 18 ezerre.

Az 1890-ki népszámlálás adatai a következők:

I. A foglalkozás fő áttekintése.

II.Östermelés

III. Ipar, kereskedelem, forgalom

Szombathely város népessége ha nem szakad is sokfele társadalmi alkotóelemre, egy-kétfélével mégis bir, és az egyes elemek az egyedeknek akkora számával birnak, hogy a város népességének jellemzésénél több társadalmi rétegről lehet szó.

E rétegek közül a legelső hely kétségen kivül az ugynevezett értelmiségi osztályé, amely éppen értelmi felsőbbségénél fogva mintegy arra van hivatva, hogy irányt mutasson a jó, a hasznos előmozditása, a közügyeknek, a társadalmi kérdéseknek önzetlen felkarolása, egyszóval a fejlődés felé.

De amidőn a város intelligentiájáról van szó, különbséget kell tennünk azok között, kik e várost végleges otthonuknak tekintik és itt polgárjoggal birnak, és azok között, kik jelentékeny tényezők ugyan a város előkelő társas életében, de érdékeik inkább másfelé szólitják őket és a város falai között csak vendégeknek tekinthetők.

Ezek a városi népesség azon egyedei, társadalmunk azon elemei, melyek állandóhelyhez kötött müködési kör, foglalkozás vagy hivatal hijján a várost csak ideiglenes otthonuknak tekintik, de azért melegen érdeklődnek sorsa iránt és egészen beleolvadnak annak társadalmába.

Értjük a katonaságot, a megyei uri osztály azon tagjait, kik az év egy részét városunkban töltik, vagy legalább is oly gyakran keresik fel a városban lakó ismerőseiket, rokonaikat, annyiszor részt vesznek a társaságokban, hogy szinte idevalóknak látszanak.

A tulajdonképem városi intelligencziát az állandó, vagy legalább tartós munkakörben müködő elemek alkotják ; a papság, ügyvédek, orvosok, tanárok és tanitók, a tisztviselők, birtokosok, kereskedők és részben az iparosok.

Csak kis részök vallhatja magát szombathelyi születésünek ; nagyobb részök azon férfiakból áll, kiket a megélhetés, a hivatal és az a város és közönsége iránt való szeretet adott a társadalomnak, mely ifju korukban, tanuló éveikben oly gyökeret vert sziveikben, hogy az érettebb férfi korban is érezték vonzó erejét.

S valóban, városunk és közönsége nem csekély vonzó erőt gyakorol azokra, akik közöttünk egy kissé már megmelegedtek.

Ez állitás igazolására felhozható az a tapasztalás, hogy az idegen, aki a sors sajkáján városunkba érkezett, az első napokban, hetekben - mint mindenütt, - ugy nálunk is meglehetősen idegenül érzi magát ; de amint ismeretsége bővül, amint a helyi viszonyokkal megbarátkozott, amint megtalálta körét, idegenkedése is megszünik és csakhamar annyira szombathelyévé lesz, hogyha a sors másfelé irányittatja vitorláit, bizonyos fájdalommal válik meg a várostól.

Utazásunk közben a haza majd minden pontján találhatunk emberekre, kik valaha közöttünk éltek, akik ugyszólván mindnyájan kedvesen emlékeznek vissza Szombathelyre Mi ennek oka ? Bizonyára nem maga a város, még kevésbbé annak közvetlen vidéke, hisz sem magas hegyekkel nem dicsekedhetik, sem hatalmas folyók nem öntözik határait, és bár a természet, midőn az egyes városok szépségeit kimérte, városunk iránt sem volt mostoha, mégsem a dombok, nem a két szerény patak, nem a folyton üde levegő és az egészséges ivóvíz hódítja meg az idegent és vonzza vissza az eltávozottat : a lakósság az, a munkás, a minden szépért lelkesedő, vidám és egyszerü lakósság, a harmoniáló társadalom az, mely a várost megszeretteti, és mintegy önkéntelenül csatolja hozzánk az idegent.

És pedig első sorban az intelligens társadalom, mely bár - fájdalom - nem képez valami erősen összetartó egységet, de részeiben, egyes azonos elemeiből álló rétegeiben is megnyerő.

Ez a társadalom vezére a lakosságnak, élén áll a különféle egyleteknek, keze sohasem hiányzik ott, ahol tenni, alkotni kell. Nemes gondolkozásáról tanuskodik az emberbaráti egylet, a veres-kereszt-egylet, a nő-egylet s több más jótékony czélu egyesület, a kultura iránt való fogékonyságát dicséri a régészeti egylet, a Berzsenyi-kör, a szinház, a torna-egylet stb.

Az élet gondjai, a kenyérkereset nehézségei mellett is talál időt és alkalmat, hogy értékét, befolyását és erejét a társadalmi tevékenység terén is érvényesitse.

Szabad idejének főrésze közhasznu czélok önzetlen szolgálatában telik el, sőt még szórakozásaiban sem feledkezik meg arról a hivatásról, mely értelmi felsőbbségéből folyik.

Az intelligentia nő és férfi tagjai ugyszólván kizárólagos pártolói a szinmüvészetnek, a téli és nyári mulatságok az ő áldozatkészségökből szerzik be jövedelmeiket.

A mükedvelői előadások, a zenével, szavalattal és felolvasással egybekötött estélyek szereplői az intelligentia soraiból valók. A hölgyeket müveltség, szeretetreméltóság és bizonyos büszkeség jellemzi, de ez utóbbi inkább csak maguktartásán, külső megjelenésökben nyilatkozik meg ; sziveikben csak a nemesebb érzelmeknek engednek helyet. Egyik legszebb vonásuk az igaz vallásosság, amelynek gyakorlása mellett alkalomadtán szivesen áldoznak a jó kedvnek is.

A férfiak egy része állandó vendége a Vasmegyei Kaszinónak, nagyobb részök szivesebben szürcsölgeti délutáni feketéjét a kávéházakban, alkalmat vevén maguknak arra is, hogy a közdolgok, politikai és társadalmi kérdések felett eszmecserébe bocsátkozzanak. A Sabaria és Hungária szállók éttermeit és kerti helyiségeit fel-felkeresik és családjukkal együtt szivesen töltenek néhány órát a czigánybandák jóizü nótái mellett.

Az élvezet e nemével annál gyakrabban élhet a közönség, mivel kevés oly vidéki város van, melyben annyi volna a jó czigány, mint Szombathelyen. Jelenleg három, bárhol is számottevő banda viditja fel az estéket, és nincs az a nap, hogy valamelyik szállóban vagy kávéházban czigányzenében ne lehetne gyönyörködni. Mit szóljunk a házi mulatságokról, a névnapi estélyekről, a hölgy-soirekről, a különféle jourokról, melyekben az intelligentia azonos elemei, jó barátok és jó barátnők adnak egymásnak találkozót ? Jellegök : fesztelen kedélyesség, bizalmas társalgás, mely a napi kérdések a közös érdekek körében mozog, számüzi a pletykát, a családok csendes körét zavaró emberszólást.

Különösen érdekesek a diszlakomák, banquettek ; érdekesek főleg gyakori és különleges voltuk miatt. - Kevés város van hazánkban, mely annyira megragadna minden kinálkozó alkalmat, hogy a társas élet egyik vagy másik tagja iránt érzett becsülésének és tiszteletének ily módon is kifejezést adjon, mint Szombathely. A választások, kinevezések, előléptetések, a különféle természetü jubileumok megünnepléséből csak elvétve hiányzik a banquette, melyen a résztvevők kedélyességénél, csak tósztozó kedvük nagyobb.

Minden kigondolható czim ok és alkalom egy-egy tósztra, melynek keresetlen szavai közül gyakran kivillanik az élcz szikrája. A társadalom második rétege a szorosabb értelemben vett polgárság, mely a kisebb gazdák, kis kereskedők és az iparosok nagyobb részéből toborozza össze elemeit. Az egyre tartó beköltözések és letelepülések folytán eredeti jellegét már már elveszitette, hagyományos szokásai jó részben feledésbe mentek, és csak azokban fedezhetők még fel a régi szombathelyi p u r g e r sajátosságai, kik itt születtek, kiknek itt van rokonságuk, kik még érzik őseik hagyományainak és szokásainak hatását, szivósan ragaszkodnak a letünt szebb idők emlékeihez, idegenkednek az ujtól és csak a régit magasztalják.

Bizonyos merev konzervativizmus jellemzi ez osztályt, mely munkásságában, becsületérzésében, vallásosságában mindig egy és ugyanaz, és amely a büszkeség bizonyos nemével üt mellére, ha azt mondja : "én szombathelyi polgár vagyok."

Odaadó ragaszkodással csüng a városon, melegen érdeklődik ügyei iránt, s a legkisebb mozzanat sem kerüli el figyelmét ; és bár erősen nyomja vállait a porcio, sulyosan nehezedik rá a pótlék és szidja a végrehajtót, nemcsak az adófizetésre nyitja meg erszényét, szivesen áldoz filléreivel a közművelődés és jótékonyság oltárain is.

Az idegent nem keresi, de szivesen látja. Érintkezésében tisztességtudó és szerény, de ha bántják, jussát nem engedi. Polgári voltát nagyra becsüli, és jajj annak, aki ezt vagy a várost ócsárolni merészli ! nagy bűn ez, melyet sohasem tud megbocsátani az, aki egyszer a k u p a i k u t b ó 1 ivott.*

Egyik jellemző vonása a polgári osztálynak az össze tartozás erősen kifejlett érzete. Egymást nem hagyja, osztozik társa örömeiben, részt vesz bánatában és messze menő áldozatokra kész, ha polgártársa szorongatott helyzetén segiteni kell. A városi elöljáróságban, a tanácsban és képviselőtestületben saját vérét látja legszivesebben, de azért tisztelettel és elismeréssel van a lateinerek érdemei iránt, és készséggel engedi át nekik a vezérszerepet.

Igényei szerények. Háztartása, életmódja egyszerü. Két-három tál étel az ebédje, de annál jobban kitesz magáért ünnepségek, p. o. lakodalom, névnap stb. alkalmával. A bor és pecsenye mellől nem hiányzik ilyenkor a sütemény, a divatos torta, és a czigányok nótáját gyakran szakitja félbe a dikciót jelző "ácsi."

Valami különösen jellemző ételök nincs, de a családi asztal hiven ragaszkodik bizonyos hagyományos szokásokhoz. Karácsony és husvét ünnepein nem kelendő a péksütemény ; önkészitette fehér kalácsot apritnak a reggeli kávéba ; az asztalon diós és mákos kifli tarkállik. Uj esztendő napján még a szegényebb polgári család is malaczpecsenyét eszik, farsangon a fánk járja, nagy pénteken és karácsony böjtön a m á k o s m á c s i k a szokásos eledel. Legátalánosabb és legnagyobb kedveltségnek örvend a t ö p ö r t ő s t ú r ó s m á c s i k, a pénteki napok privilegizált résztája, mely akkor izlik legjobban, ha közvetlenül villázhatják ki a kormos lábosból, és a káposzta-főzelék, mely főtt vagy sült disznóhussal, töltelékkel gyarapitva, vagy kaprosan készitve a vasárnapi ebéd fő része. A hétköznapok a munka napjai. A gazda mezején, szőlőjében szorgoskodik, utánuk néz cselédjeinek, napszámosainak, s ha az időjárás a künn való munkában megakadályozza, háza táján talál tenni valót. Az iparos műhelyében foglalkozik, a kis kereskedő boltját őrzi.

A háziasszony gondozza a házat, süt, főz, tisztogat. A vasárnap a pihenésé. Kiszedik a szekrényekből és magukra öltik e napon az ünnepi ruhákat, s amint megkondul a reggeli 8 órai harangszó, megnépesülnek a templomok.

A székesegyházban, a ferenczrendiek és dominikatemplomában nagy számban vesz részt az ájtatos közönség a szt. miséken, nagy számu közönség hallgatja a predikaciókat, melyeknek nyelve ma már mindenütt magyar. Leglátogatottabb a székesegyházban tartott fára mise, a 10 1/2 órai káptalan mise, mig a vasár- és ünnepnapokon tartatni szokott 1/2 12 órai misén inkább csak az uri osztály tagjai vesznek részt. A vasárnap délutáni vecsernye végeztével kezdődik a polgárság szórakozása.

Tavasszal és nyáron sőrü tömegekben hullámzik a nép a szabadba vezető utakon. Megnépesül a szőlők alja, a szőllősi ut, az oladi rét; a Jégpinczében, Két rózsában, Jégveremben megszólal a zene és hangjai mellett vigan szórakozik a kisebb-nagyabb társaságokra szakadt közönség. Sokan keresik fel a regényes fekvésű Rózsavárt, a kámoni és szőllősi korcsmákat, nagyban vonzzák a városi közönséget az oladi, szőllősi és herényi bucsuk. A kereskedő és iparos ifjak mulatságai, a kath. legényegylet vigalmai, a dalárda, a tüzoltó egylet estélyei és nyári tánczmulatságai első sorban is polgári mulatságok, melyek mindenkor megtalálják közönségöket.

A polgárok egy része a vasárnapi szórakozások mellett köznapokon is felkeresi a társaságokat. - A "Szombathely Városához" czimzett vendéglő, a Hungaria és Sabaria polgári szobáiban délelőtt vagy estefelé szivesen eltöltenek egy-egy fél órát, hogy üzleti érdekeik, a városi dolgok, a politikai napi események stb. felett barátságos eszmecserébe bocsátkozzanak.

A nők kevesebb igényüek, és vágyaik nem igen terjeszkednek túl az egyszerű és békés családi élet örömein.

Napi foglalkozásaik közepett egyszerüen ruházkodnak, de ünnepi ruhájuk divatos. A férfiak ruházata semmi különöst nem mutat, s csak itt ott látni még egy-egy öregebb polgárt, kinek ruhája a negyvenes évek és az ezek előtti idő polgárainak ruházatára emlékeztet.

A régi polgárok setétkék szinü, magyar szabásu, zsinórozott ruhát hordtak. Ránczos magyar csizmát, vitézkötéses magyar nadrágot, zsinórozott gombos mellényt és rövid kabátot. Télen és esős időben kékes szinü, sok rétü köpenyt akasztottak magukra, melyet a tehetősebbek nehéz ezüstcsatokkal erősitettek vállaikra. Esernyőt nem ismertek, a köpönyeg és a széles karimáju kalap eléggé felfogták az esőt. Fehér ruhájukat nem a boltokban vásárolták. Megvették a lent, az asszonyok és a nőcselédek télen át felfonták, a takács megszőtte és a háziasszony gondja volt, hogy a gyepekre, rétekre kiteritett vászon kellő öntözés után a nap fényétől megfehéredjék. Ebből készült a családtagok fehérnemüje, az abrosz, az asztalkendő és a szakasztóruha. Még ma is találhatunk olyanokra, kik azokat a ruhákat használják, melyeknek szálai anyjuk vagy nagyanyjuk orsójáról kerültek a szövőszékre.

A hatvanas években is divott, hogy a setét téli estéken összejöttek a szomszédok, a sógorasszony, komámasszony, és bágyadt mécs-világ mellett vigan pergették a rokkákat, dalolva sodorták nedves ujjaikkal a feslő lenszálakat, a szemes kályhában pedig e közben sült a pogácsa, a gazda felkelt a kukoricza zsurmolás mellől, elővette facsutoráját és sorba kinálgatta vendégeit.

Az orsó ma már nem pereg, a rokkák padlásra kerültek, de a kedélyes összejövetelek még fenntartották magukat. A rokonság, jó ismerősök meg-meg látogatják egymást, elcsevegnek, eltréfálóznak azzal a feltünően különös beszédmóddal, mely a szombathelyiek egyik kizárólagos sajátsága, s a melynek árnyalatai még a műveltebbek ajkain is otthonosak. - E beszédmód sajátosságai nem annyira egyes tájszók és sajátszerü kifejezések használatában, mint inkább a kiejtésben, a hangzók és mássalhangzók felcserélésében, áthasonitásaiban, a szótagok mennyiségének megváltoztatásában stb. nyilvánulnak. Igy p. o. ami a hangzók változását illeti:

e helyett áll i ; körti (körte), messzi (messzi), teli (tele).
e ,, ,, e ; esze (esze,) veleje (veleje), vele (vele).
e ,, ,, ü ; szemetül (szemetel,) kelepül (kelepel).
é ,, ,, i ; ides (édes), íkesit (ékesít), szíles (széles).
a ,, ,, o ; megvárto (megvárta), buzájo, (búzája)
i " ,, e ; vella (villa), eránt (iránt).
i ,, " ü ; hüt (hit), dücső (dicső).
ö ,, ,, ü ; kű (kő), gyün, (jön), Kűszög ( Kőszeg ).
ü ,, ,, ö ; öveg (üveg).
ü ,, ,, e ; vegyek (vegyük,) nézzek meg (nézzük meg. )
u ,, ,, o ; mongyok (mondjuk),vizsgállok meg (vizsgáljuk meg).

A hangzók megnyujtását illetőleg jellemző, hogy a helyzeti hosszuság helyett a természetes hosszuságot használja, és a hangzó megnyujtását rendszerint hangzóváltozás is kiséri, p. o. szóma (szalma), óma (alma), dúga (dolga), óra (arra), ére (erre), ément (elment), mékapta (megkapta).

A mássalhangzók nevezetesebb változásai:
ly helyett ll v. l ; illen (ilyen), ollan (olyan), Szombathel (Szombathely), lik (lyuk}, királ (király).
n helyett ny ; fenye (fene), és a főnévi igenévben p. o. járnyi (járni), sétányi (sétálni), ennyi (enni).
ny helyett n ; ocsmán (ocsmány), tokmán (tokmány).
s helyett zs az ajak hangu b és v előtt ; huzsvét (husvét), vazsbot (vasbot). Más mássalhangzók előtt is, p. o. Vazs megye (Vasmegye), vazsdurung (vasdorong).
t helyett d ; id van (itt van), od van, (ott van).

A munkások, napszámosok nyelvén erősen érezhető a szomszédos magyar községek közelsége, vagy helyesebben szólván az a befolyás, mely ezen községbeliekkel való gyakori érintkezés révén ez osztálybeliek nyelvét teljesen fa 1 u s i a s s á tette. A fent elsorolt sajátságon kivül különösen jellemzi e beszédmódot, hagy a névelőt kizárólag e és ez alakokban használja, és hogy alhangu szókhoz is vel ragot, felhanguakhoz is nál ragot csatol, de a kiejtésben a végső 1 mássalhangzót elhagyja p. o. Ez Istókke kümentünk e rítre. Amind kaszájáve belevágott e fűbe, a szomszéd megyéjiná keminsiget vett észre és e físzekre való fogoltojást talát. Az annyok sít-rítt ; de Istók csak kümarkuta e tojásokat és e teli kalappe vütt haza. E felesíge otthon tik alá tette, kü is kőtek, de e tik éhatta üket. (Az Istókkal kimentünk a rétre. Amint kaszájával belevágott a fűbe a szomszéd mesgyéjénél, keménységet vett észre és egy fészekre való fogolytojást talált. Az anyjuk (t. i. a fogoly) sírt-rítt ; de Istók csak kimarkolta a tojásokat és egy tele kalappal vitt haza. A felesége otthon tyuk alá tette, ki is keltek, de a tyuk elhagyta őket (t. i. a kis foglyokat).

B a l o g h B e r n á t sz. 1742. szt.-Ferenczrendi szerzetes, 14 évig mint titkár müködött a rendi provinczialis oldala mellett, majd 3 éven át a rendtartományi főnöke volt. Meghalt 1818. febr. 27.

Megirta a rend történetét 1774-18o8. Van egy kiadatlan latin nyelvű műve "De Sacramento Matrimonii" czimmel ; ünnepi, vasárnapi szónoklatai, evangeliumi magyarázatai 3 kötetet tesznek.

B a l o g h J ó z s e f . Született 1715. október 14-én, meghalt 1771 május hó 6-án. 1732-ben a Jézus-társaságba lépett. Tanitott Kassán, Győrött és Kolosvárott. Majd mint tábori lelkész kilencz évet töltött Kálnoki és Vécsei ezredeinél, 1757-ben Győrött magyar hitszónok lett. A gyöngyösi rendházat 8 évig, a kőszegi gymnasiumot 6 évig kormányozta. Ez utóbbi minőségben érte a halál. Irodalmi munkásságának legszebb eredménye az a forditás, melylyel rendtársának, Bourdalovenak 12 kötetnyi egyházi beszédeit nemzeti nyelvünkbe átültette.

G i g l e r J ó z s e f borostyánkői, majd rohonczi plebános született 1822, meghalt 1878 január 13-án. Papi teendői mellett buzgó tevékenységet fejtett ki a közügyek terén, gondosan müvelte az irodalmat, és e téren szerzett érdemei általános elismerésben részesültek. Irói pályája a Mátray-féle Honmüvészben közölt lyrai verseivel kezdődik. Dolgozott az Athenaeumba, a Klieglkönyvbe, Garay Regélőjébe, a Religióba, Nevelésbe és a Századunkba. Tehetsége és sikerei felkeltették a szépirodalmi folyóiratok szerkesztőinek figyelmét. 1844- 1847-ig a Honderü fizetett munkatársa volt és számos vezérczikket, értekezést és novellát irt. Több dolgozata látott napvilágot a Divatlapban, Nemzetőrben és Reményben, melyeket nagyobbrészt Jodok és Gerő álnevek alatt tett közzé.

G y u r i t s A n t a l szül . 1813 május 23-án, meghalt 1892 márc. 1-én. Jogi tanulmányait Pesten végezte. N.-Váradon gyakornokoskodott, ugyanitt két éven át volt Kornis Károly gróf családjánál, mint nevelő. Majd Pestre került és királyi táblai jegyző lett. 1847-ben nyerte el az ügyvédi oklevelet. Az 1847-ki országgyülésen mint gyorsiró müködött, miután már előbb kiadta "A gyorsirásról elméleti és gyakorlati tekintetben" cz. müvecskéjét. A szabadságharcz után kizárólag a tudománynyal foglalkozott. Irt kisebb dolgozatokat a különféle folyóiratokba ; kritikai, történelmi müvei, forditásai nagyszámuak. De leginkább vonzódott a görög és latin filologiához és gazdag filologiai munkásság füződik nevéhez. Hajlamát követve gymnasiumi tanár lett és ily minőségben érte el Szatmárt a halál.

H a i d e n I m r e szül. 1837-ben, meghalt 1885. junius 18 án. Joggyakornok volt Horváth Boldizsár mellett, kinek irodáját is örökölte. Több uradalomnak volt jogügyi tanácsosa, majd meg egy fővárosi pénzintézetnél vállalt jogtanácsosi állást. A város közügyeinek éveken át egyik előharczosa volt és társadalmi téren is üdvösen müködött.

H e r m á n J e r o m o s szül. 1815. szt.-Ferenczrendi áldozár, nyug. szt -antali házfőnök és kormánytanácsos. Müvei : "Imakönyv a szeplőtelen Szüznek imádságokból füzött koszoru" 1853. A pápai, nyitrai és érsekujvári zárdák leirása 1855. Az ur imádsága 4 szt-beszédben. 1859. A szt.-antali templom és zárda története. Emlékkönyv 1865. Vannak költeményei. Egyes kisebb értekezéseit és tudósitásait a Kath. Néplap és Religio folyóirat őrzik. Jelenleg szülőföldjén élvezi a nyugalmat.

H o l l á n E r n ő szül. 1824 január 13-án. A középiskolát Szombathelyen végezte. 1839-ben a bécsi "Ingenieur" Académiába lépett, és itt öt évet töltött. 1844-ben mint mérnökkari hadnagy Komáromba rendeltetett, 1848-ban mint főhadnagy Szombathelyen állomásozott. Ugyanez év junius 1-én századosi ranggal a 9-ik honvéd zászlóaljba lépett és részt vett a fehér-templomi csatában, valamint Szt.-Tamás ostromában, majd a védelem elintézésére Péterváradra került. Nemsokára táborkari ezredessé lett. Pétervárad átadása után Szomhathelyre internáltatott. 185o-65-ig kulturmérnök és vasuti főtisztviselő volt. Ez időbe esik irodalmi munkásságának sulypontja. 1850-ben jelent meg "Elemző Mértana", 1855-ben terjedelmes értekezést bocsátott közre a főldcsövezésről, 1865-6-ban "Magyarország vasuthálózatának rendszere" czimü röpirata jelent meg.

1861-ben a déli vasuttársaság magyarországi érdekeinek képviseletével bizatott meg és főfelügyelő lett. Ez állásában is müvelte az irodalmat, és számos, hazánk közlekedésügyével s vasuti kérdéseivel foglalkozó értekezés került ki tolla alól. Irodalmi és tudományos müködéseért a m. tud. akadémia 1851-ben levelező, 1861-ben rendes, 1872-ben tiszteleti, 1892-ben igazgatósági tagjává választotta.

1865-75-ig az országgyülésen a felső eöri kerületet képviselte, 1867-70-ig a közlekedési, 1870-72-ig a védelmi ministeriumban államtitkár volt.

1875-ben soron kivül vezérőrnagygyá léptettetett elő, a következő 1876-ik évben a székesfehérvári V. honvéd-kerület parancsnokává, 1881-ben altábornagygyá neveztetett ki, 1886-ban belső titkos tanácsos és főrendiházi tag lett.

Jelenleg a nyugalom napjait élvezi ; de fáradhatatlan tettereje még előrehaladott korában sem hagyta el, buzgó tagja a székes főváros közgazdasági és közlekedési bizottságainak, igazgatója a Ganz-gyár részvénytársaságnak és a főrendiház részéről választott tagja a delegátionak.

H o r v á t B o l d i z s á r a város legnagyobb fia, kinek nevét tisztelettel emliti minden szombathelyi, a legnagyobb jótevője, ki hathatós befolyásával, nagy alkotásával a kis Szombathelyt virágzó várossá emelte és örök hálára kötelezte földieit. Egész élete fényes példa arra, hogy mire képes a szorgalommal párosult tehetség, a szilárd, soha semmiféle körülmények között meg nem ingatható jellem és a lángoló hazaszeretet, ha tulajdonosuk nem is bibor párnákon pillantotta meg először az éltető nap világát. Született 1822. január 1-én. Iskoláit Szombathelyen, Sopronban és Győrött végezte. 21 éves volt, midőn 1843-ban ügyvédi oklevelet nyert. Ugyanezen évben Szombathely város mezei kapitányává, 1845-ben főjegyzőjévé lett. Az 1848-ki mozgalom a főjegyzői székben találta és alkalmat adott neki korát meghaladó politikai érettségének és rendkivüli tehetségeinek érvényesitésére.

A szombathelyi választó kerület országos képviselőjévé választotta. - A szabadságharcz leveretése után perbe fogatott, de az elene folyamatba tett haditörvényszéki eljárás 185o-ben beszüntettetvén, Szombathelyen ügyvédi irodát nyitott.

1853 ban az ügyvédi gyakorlattól megfosztatott, de két év mulva ismét megujitotta irodáját és a Batthyány herczegi család ügyvédje lett. 1861-ben a szombathelyi választókerület által országgyülési képviselővé választatván, Pestre költözött. A következő évben bejárta Német-, Franczia- és Angoloszágot, Belgiumot ; 1863-ban pedig a magyar földhitel intézet jogügyi igazgatója lett.

Az 1866-67 országgyülésen, mint a szombathelyi kerület képviselője, kiváló tagja volt a Deák-párnak. A kiegyezéskor Deák Ferenci óhajára tagja lett az And rássy-ministeriumnak s 1871 május 16-ig vezette az igazságügyi tárczát. Miniszterségének négy évi ideje reformkorszak a magyar igazságügy történetében és számos nagy alkotása fűződik Horvát Boldizsár nevéhez.

Ő készitette elő és hajtotta végre az igazságszolgáltatás külön-választását a közigazgatástól, a birói függetlenség elvének törvénybe igtatását, a birói hivatalnak tudományos minősitéséhez kötését, a testi fenyiték eltörlését, a sajtóügyi esküdtszéki intézmény stb, szervezését, mely alkotásával a magyar államot a modern államok közé emelte.

A ministeri tárczától való megválása után is tagja maradt a törvényhozásnak és 1884-ig folyton a szombathelyi választó kerületet képviselte. 1884-ben az Esterházy herczegi javak zárgondnoka lett. Az 1884-87 és az 1887 1892 országgyülésre Temesvár választotta meg képviselőjévé. - Időközben sulyos szembaja támadt és 1892-től fogva nem vállalt többé mandatumot.

Mint politikust a tiszta idealízmus jellemzi. Egész életét a liberalismus és a modern demokratia eszméinek szolgálatában töltötte s elveinek megfelelőleg a ministeriumból való távozása alkalmával sem fogadott el semmi kitüntetést.

Egyik legnagyobb szónoka volt a parlamentnek. Klasszikus beszédeit bensőség, magasan szárnyaló eszmemenet és igazi forma-tökély jellemzik. Értekezéseiben, publicistikai dolgozatában mély értelem, költeményeiben mély érzés, bölcseleti felfogás nyilatkozik meg. Nyelve mindig magyaros és hangzatos.

Az akadémia 1869-ben levelező, 1871-ben tiszt. tagjává, a Kisfaludy-társaság 187o-ben rendes tagjává választotta.

H o r v á t h J ó z s e f E l e k . Született 1784 körül. Iskoláit Szombathelyen végezte, a jogot Győrött tanulta és ügyvéd lett. Majd a tanári pályára lépett és 1829-ben a kapuvári gymnasium igazgatójává neveztetett ki. Számos értekezése jelent meg a Tudományos Gyüjteményben és Sasban. Külön alakban megjelent költeményei közül nevezetesebbek : "Szombathelyi Hymen" Buda 1812, "Titus Amalia ligetében" Szombathely, 1817, "Szombathely évei? u. i. 1825, "Az országgyülés emléke? Pest, 1833. Az irodalom és tudomány terén szerzett érdemeit a magy. tud. társaság is elismerte és 1833 november 15-én levelező tagjai sorába igtatta. Meghalt 1835 január 2o-án.

H o r v á t h M i h á l y született 1819-ben. A gymnasiumot Szombathelyen, a jogi tanulmányokat Pécsett és Pesten végezte. Ügyvédi oklevelet szerezvén szülővárosánál nyert alkalmával, hol 1842 óta mint számvevő, mezei kapitány, ügyész, jegyző és főjegyző müködött. 186o-ban körmendi szolgabiró, 1867-ben Szombathelyen törvényszéki ülnökké lett. Igaz szeretettel csüngött szülővárosán, előkelő részt vett társas életében, az óvodának elnöke, majd minden egyletnek választmányi tagja vagy pártolója volt. Meghalt 1877 november 1 én.

H o r v á t h P i u s kegyes rendi pap, kolozsvári tanár és hitszónok született 1819 február 12-én. Költeményei nagy számban jelentek meg a különböző szép irodalmi folyóiratokban ; történeti értekezései, földrajzi munkái és egyházi szónoklatai szintén számottevő irodalmi termékek.

K a z ó I s t v á n . Született 1658-ban. Iskoláit Győrött a papnevelőben, Bécsben a Pazmaneumban. a theologiát a gráczi egyetemen végezte, hol hittudori oklevelet is nyert. Tanulmányai végeztével a győri egyházmegyében plebános, majd szombathelyi kanonok és plebános, 17oo-ban pécsi nagyprépost és nemsokára belgrádi vál. püspök és kir. tanácsos lett.

A pécsi püspökkel folytatott vitája miatt méltóságától megfosztatott és börtönt szenvedett ; de alig hat hónap mulva 1718-ban királyi kegyelmet nyervén, jogaiba és méltóságába visszahelyeztett. Szülővárosa iránt való szeretetét és ragaszkodását leginkább jellemzi azon áldozatkészsége, melylyel a Domonkos-rendiek letelepítése folytán szegénységre jutott szombathelyi plebániát 7o és néhány hold szántófölddel, négy hold szőlő és saját házának (a jelenlegi plebánia-ház) odaajándékozásával mintegy ujra alapitotta. 1721 ben szülővárosát akarta meglátogatni, de végső óhaja nem valósulhatott meg, mert utközben, valószinüleg szt.- Márton községben, meghalt.

K ö n i g m a y e r K á r o l y . Született 1818 julius 4. Tanulmányait Szombathelyen és a pesti papnevelőben végezte. Tanulmányai végeztével a kőszegi árvaház felügyelője, majd 1844-45-ig a Zalamegyei Döbröntén a Skublits-családnál nevelő volt. Itt megismerkedett Deák Ferenczczel, kivel később benső baráti viszonyba lépett.

1845-ben nyőgéri plebános, 1861-ben a kőszegi választókerület képviselője lett. 1863-ban Szenczy püspök a z.-egerszegi plebániát ajándékozta neki és egyuttal a kerület esperesévé is kinevezte. Ettől fogva kezdődik igazán szereplése a közügyek terén. A politikai és társadalmi téren vezérszerepet játszott és a megyei életnek annyira középpontjává vált, hogy Zala-megyét az ő elsőrendü szerepléséről tréfásan esperes-vármegyének nevezték.

1868-ban cz. apáttá, 1873-ban a szombathelyi székeskáptalanban kanonokká neveztetett ki, 1881-ben a sárvári választókerület szabadelvü programmal orszgy. képviselőjévé választotta, 1883-ban a királyi kegy a vál. tribuniczi püspöki méltóságra emelte.

A köz és társadalmi életben elért sikereit nagyobbrészben kitünő szónoki képességének köszönhette. Választékos nyelvü szónoki beszédei gazdag tárházát képezték a mély gondolatoknak, elmés ötleteknek és meglepő szójátékoknak. Meghalt 1892 junius 22-én.

K r o n e c k e r J ó z s e f . Született 1839 junius 6 án. Iskoláit Szombathelyen, a jogi tanfolyamot a budapesti egyetemen végezte. 1863-ban nyerte el a jog-tudori és az ügyvédi oklevelet. Éveken át volt a város ügyésze , az iskolaszéknek alakulása óta tagja, jelenleg elnöke. A torna-egylet egyik alapitója, a legutóbbi időig elnöke és a torna egyletnek mindenkor lelkes hive barátja. Jelenleg a Szombathelyi Takarékpénztár ügyésze. Lábos I m r e . Született 1816. október 11 -én. A gymnasiumot és lyceumi tanfolyamot szülő városában végezte. 1836-ban lett altanitóvá (praeceptor) és azóta 43 éven át szolgálta a várost, mint tanitó és igazgató. Tényező volt a város társaséletében, hasznos munkása a népiskola ügyének. Irt iskolai könyvet és több paedagógiai irányu értekezést. - Meghalt 1879 január hó 12-én.

L a k n e r E n d r e . Született 1842 október 12-én. A középiskolát és a theologiát Szombathelyen végezte. Pappá szenteltetett 1865-ben, ugyanekkor püspöki szertartóvá, később szentszéki jegyzővé lett. - Hajlamai a theologia mellett főleg a történelem és régészet felé vonzták. Gyakran találkozhatunk nevével az Arch. Értesítő hasábjain, kisebb czikkeiben több érdekes adatot nyújtott Szombathely és Vasmegye történetéhez. 1865-ben adta ki "Szt.- Márton toursi püspök valódi születés helyének felderitése" cz. müvét. Meghalt 1872 marczius 5-én.

M a r k o v i c s J ó z s e f . Született 1814 szeptember 29-én . Szijgyártó mesterséget folytatott. 1829-ben lett polgárrá és ezen időtől fogva állandóan tevékeny részt vett a közéletben. Különös érdemeket szerzett az óvoda létesitése körül. 1848-ban városi képviselő lett, de az absolutismus idején nem volt rávehető a képviselőség elvállalására. 1861-ben tanácsossá lett, e minőségben is mint a városi szépitő bizottság elnöke sok hasznos szolgálatot végzett.

L á s z l ó D o m o n k o s sz. 1796. Szt.-Ferenczrendi szerzetes, kitől 8 Predikatio maradt ránk kéziratban. "Az Üdvözitő istenről." Meghalt Andocson 1864.

M á r k u s E m i l i a, a nemzeti szinház első drámai szendéje, a legifjabb a hét testvér közül, kik Szombathelyt vallják szülővárosuknak. Született 186o szeptember 10-én. A szinművészet iránt való hajlamai már gyermek korában feltűnést keltettek bátyjai és a család ismerőseinek körében, akiknek, különösen Elek és Pista testvéreinek biztatására a tehetséges kis leány a sziniképezdébe lépett a három évi tanfolyam sikeres elvégzése után 1877-ben a budapesti nemzeti szinházhoz szerződött. Ezóta egymás után aratja sikereit, mindig fejlődik, bár müvészete el is érte azt a magasságot, melyre az ő szerepkörében magyar művésznő még nem emelkedett. 1882-ben nőül ment Pulszky Károly hoz, az orsz. képtár igazgatójához. Kiváló ujabb szerepei: Francillon, Nóra, Thurán Anna, Közönyt közönynyel, Ophelia, Claire stb.

M á r k u s I s t v á n . Született 1847 augusztus 14-én. Tanulmányait Szombathelyen és a budapesti egyetemen 1867-ben befejezvén, a ministerelnökség sajtó osztályában nyert hivatalt. A sajtó irodából átlépett az igazságügyi ministeriumba mint fogalmazó és nemsokára titkárrá lett. 1875-ben Andrássy Gyula gróf ajánlatára érte az a kitüntető megbizás, hogy mint magyar levelező elkisérte a királyt dalmácziai utjában. A király még később is gyakran emlegette Márkus előtt az időt, midőn őt megismerte és amidőn együtt utaztak. Mint széles ismeretkörü és jó tollu férfiu a hirlap-irodalom terén is nagy sikerrel működött. Publicistikai tevékenysége a Pálffy által szerkesztett "Esti lapokban kezdődött. Majd munkatársa lett a Toldy István által szerkesztett "1848" és a Rákosi szerkesztette "Reform" cz. hirlapoknak. A Reform megszünte után a "Nemzeti Hirlap" munkatársai közé lépett, és e lap részéről mint harcztéri tudósitó részt vett a török-szerb háboruban.

A hadjárat után beutazta Törökországot és tapasztalatait vonzón írta meg "Törökországi képek" czimü könyvében. Visszatérte után a csík-szeredai kerület képviselőjévé választatván, az állami szolgálatból kilépett. Minthogy választó kerülete az időközben foganatosiitott rendezés következtében más kerületbe olvasztatott, 1878-ban Vasmegye sárvári kerülete választotta meg képviselőnek. Ez évben vette át Toldytól a "Nemzeti Hirlap" szerkesztését, és folytatta 1889 julius haváig, midőn a lap megszünt.

Mint politikus a Deák-párt hive volt, a fuzio után Tiszához csatlakozott. Az országgyülésnek mindvégig szorgalmas és munkás tagja volt, s nagyobb szabásu beszédei p. o. a keleti kérdésben, a bankkérdésben, országos figyelmet keltettek. Tagja volt a delegationak. A bosnyák hadjáratot mint Bienert altábornagy szárnysegéde élte át és részt vett a brecskai ütközetben. A hadjáratból főhadnagyi ranggal, a Ferencz József-rend lovagkeresztjével és hadi éremmel tért haza. De az őszi táborozásban meghült, veszélyes szivbaja támadt, mely az élte virágában levő és nagy reményekre jogositó férfiut 1880 augusztus 24-én megölte.

M á r k u s J ó z s e f, az elhalt István öcscse, Emiliának bátyja, szültett 1852 augusztus 16-án. A gymnasiumot Szombathelyen és Budapesten, a jogot a budapesti egyetemen végezte. Mint joghallgató huzamosabb időn át működött Apáthy István dr. egyetemi tanár mellett, aki akkor különféle codificacionális munkát végzett. 187o-75-ig rendes munkatársa volt a Reformnak és a Nemzeti Hirlapnak. 1875 márczius havában mint fogalmazó gyakornok a székes főváros szolgálatába lépett. Kezdetben a jogügyi osztályban müködött, de még az év november havában az elnöki ügyosztályba került, amelynek fontos és kiterjedt ügykörében tág tere nyilt képzettségének és munkabirásának érvényesitésére.

Hogy mily mértékben sikerült a törvényhatóság bizalmát elnyernie, bizonyitja az, hogy minden egyes esetben soron kivül és tulnyomó többséggel lett megválasztva. 1876 január havában elnöki segédnek, 1879 junius havában II. oszt. tanácsjegyzőnek, 1885 márczius havában főjegyzőnek, 1890 márczius havában tanácsnoknak, 1894 február havában pedig alpolgármesternek választatott meg.

Tevékeny részt vett a székes főváros különböző szak- és segédhivatalainak ujjászervezése munkájában. Javaslatokat készitett a fővárosi kerületi elöljáróság ujjászervezése, valamint a székes főváros egész adminisztracziójának reformja kérdésében, amely javaslattok kellő méltatásban részesültek, ugy a törvényhatósági bizottság közgyülésénél, mint a kormánynál. A közraktárak és elevator létesitése körül szerzett érdemeiért Ő Felsége 1884 ben a koronás arany érdemkereszttel tüntette ki.

M á r k u s M i k l ó s . Horvát Boldizsár , a Márkus testvérek nagybátyja, három Márkus fiut nevelt ; Eleket, Istvánt és Miklóst, de Miklóst szerette legjobban. Látta benne a rendkivüli tehetséget, s az igazi mély érzelmű költőt.

Miklós született 1849-ben. Irodalmi müködését a Reformnál kezdte meg, mint országgyülési tudósitó, majd szép, mély érzelmű lyrikus költeményeit tette közzé a különféle lapokban. Dolgozott a Borsszem Jankóba, forditott regényeket, irt novellákat. Részt vett Buckle "Anglia müvelődéstörténete" hires müvének leforditásában, a Kisfaludy-társaság Moliére egyik vigjátékának forditását adta ki tőle. Vezértitkára volt a Földhitel részv. társaságnak és hivatalos elfoglaltsága mellett mindig volt ideje a költészetre Fiatal korában érte a gyógyithatlan betegség, mely a szép reményekre jogositó életnek 1882 april 1 én vetett véget.

N a g y J á n o s. Született 1808-ben. A gymnasiumot és lyceumot Szombathelyen elvégezvén, a szombathelyi egyházmegyébe lépett és a pesti központi papnevelőbe küldetett. Egyetemi tanulmányai közül főleg a keleti nyelvben tünt ki és e téren oly előmenetelt tanusitott, hogy az egyetem fennállásának félszázados ünnepére készitett arab nyelvü költeménye a szaktanárok dicsérő elismerésével találkozott. Mint egyetemi tanuló több történeti értekezést és egy magyar nyelvtant irt. 1832-ben pappá szenteltetvén, három és féléven át káplánkodott, Lelkészi teendői mellett szorgalmasan foglalkozott a tudományokkal és értekezéseivel ismételten elnyerte a m. tud. társaság és a pesti egyetem pályadijait.

1836-ban Szombathelyre került és a papnevelő intézet tanulmányi felügyelője, 1839 ben ugyanez intézetben kedvencz tárgyának, a keleti nyelvek és a szt. irási tudományok tanára lett. 1844-ben jelent meg "Hierolexicon polymathicum latino-hungaricum" cz. egyházi műszótára. Irodalmi érdemei utat nyitottak neki a magyar tud. társaságba, mely 1833-ban levelező, 1838 ban rendes tagjává választotta. 1871-ben székesegyházi kanonokká, nemsokára ezután cz. apáttá neveztetett ki. Meghalt 1885 april 21-én.

O z o l y F l ó r i á n sz. 1683. tanulmányai végeztével mint Ferencz-rendi áldozópap a theologiát tanitotta. Házfőnök volt Nagy-Szombatban, Veszprémben és Pozsonyban. 1724-ben rendi kormánytanácsos lett és eredménynyel müködött mint hittéritő a protestansok által ellepett Őrség vidéken. Meghalt Budán 1755.

A magyar irodalom terén kifejtett munkássága emlékét örzik következő müvei : "Lelki iskola és a jó halálnak mestersége, melyben minden keresztény tanittatik gonosztól eltávozni és jót cselekedni, mely a Seraphicus Szent Ferencz kisded szerzetbéli Boldog Asszony Provincziájában levő egy szerzetes által deák nyelvből magyarra fordittatott és a Superiorok engedelméből, a keresztény lelkek oktatására és vigasztalására külső betükre kibocsáttatott (Pozsony, 1722. 421 l.)

Egy másik forditása "A halandó testben szenvedő Halhatatlan Istennek Szentséges Históriája" (Pozsony, 1727. 436 l.) Eredeti müve: "Jóreménységnek hajócskája" (Buda, 1743.)

R ó k a I m r e. Született 178o-ban. Iskolái elvégzése után a szombathelyi egyházmegyébe lépett. Felszenteltetvén káplán, majd Herzan püspök szertartója, későbben a papnevelőben a keleti nyelvek tanára lett. Irodalmilag is működött, de neve sokkal ismertebb volt mint egyházi szónoké. Meghalt a 1821 marczius hó 11-én.

S z a l a y I m r e. Született 1787 november 2-án. Tanulmányait szülővárosában végezte és a szombathelyi egyházmegye növendékpapjai közé vétetett fel. Felszenteltetése után a papnevelőben tanulmányi felügyelő, majd az ágozatos hittan tanára lőn. 1824-ben a pesti egyetem tanárává neveztetett ki és a lelkipásztorkodást 1834 ig tanitotta, amidőn veszprémi kanonokká lett. Egyházi beszédei, nyelvészeti dolgozatai révén a magyar tud. társaság 1831-ben levelező, 1832 ben rendes, 1834-ben tiszteleti tagjának választotta.

S z a n i s z 1 ó F e re nc z. Született 1792 aug. 2. Iskoláit ugyanitt végezte. A theologiát a pesti papnevelőben, majd a bécsi egyetemen tanulta. Mint a theologia doktora 1815-ben pappá szenteltetvén a helybeli papnevelő tanulmányi felügyelője lett. A következő 1819. évben a Bécsben felállitott Presbyterianumba vétetett fel. Bécsben nyilt először alkalom fényes képességeinek kitüntetésére és ismételten tartott magyar egyházi beszédei a legmagasabb körökben is figyelmet keltettek. 1819-ben egyházmegyéjébe visszatérvén, Somogyi Lipót püspök szertartója és nemsokára a papnevelő intézetben az egyháztörténelem és egyházjog tanára lett. 183o-ban a pesti egyetemre hivatott meg hittanárnak. Itt készitette és adta ki 1832-ben "Doctrina Relegionis Romano Catholicae in usum Academicae Iuventutis" cz. négy kötetes munkáját, mely később magyar nyelvre is lefordittatott. 1834-ben a szombathelyi egyházmegye tiszteletbeli, 1835-ben nagyváradi kanonokká neveztetett ki. 1839-ben cz. apát és a pesti központi papnevelő igazgatója lett.

1841-ben inditotta meg az "Egyházi tudósitások" cz . folyóiratot és két éven át szerkesztette. Az 1848-ki mozgalmak közepette a csendes béke után áhitozó főpap a budai, majd meg az enzensdorfi szt. Ferenczrendi kolostorba vonult, melynek egyszerü falai közül az uralkodó kegye 185o-ben a nagyváradi püspöki székbe emelte. 1853-ban v. belső titkos tanácsos lett. Meghalt 1869-ben Bécsben, a Kapuczinusok kolostorában.

Bátyja S z a n i s z l ó J ó z s e f született 1790. január 7-én. Tanulmányait szülővárosában bevégezvén, a szombathelyi egyházmegyébe lépett és négy évi káplánkodás után az egyházmegyei papnövendékek lelki igazgatója lett. 1823-ban baltavári plebánossá, 1839-ben ismét lelkiigazgatóvá, 1851-ben székesegyházi kanonokká neveztetett ki. Meghalt 1862 október 19-én. Több munkája került ki sajtó alól.

S z é k e l y F e r e n c z dr. szül. 1842-ben. A gymnasiumi tanfolyamot Szombathelyen, jogi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte. 1865-ben pesti kir. táblai joggyakornokká, 1867-ben ugyanott segédfogalmazó majd fogalmazóvá, 1872-ben budapesti kir. főügyészi helyettessé, 1 89o-ben curiai biróvá neveztetett ki.

S z e n c z y I m r e, Ferencznek bátyja, született 1798 julius 8-án. A középiskolát Szombathelyen végezte és 1814-ben a csorna-premontreiek rendjébe lépett. A theologiát részint a pesti központi papnevelőben, részint Csornán elvégezvén, előbb Keszthelyen, majd Szombathelyen tanárkodott. Tanárkodása alatt szorgalmasan dolgozott a "Tudománytár"-ba, "Athaeneum"-ba, a "Figyelmező"-be és a "Gazdasági Tudósitások"-ba. Eredeti és forditott dolgozatai csakhamar ismertté tették nevét és 1836-ban a magyar tud. társaság is tagjai közé választotta. 184o-42-ig Pesten tartózkodott mint a Szaniszló Ferencz által meginditott "Relegio és nevelés" valamint a "Fasciculi Ecclesiastico-literarii" cz. folyóiratok segédszerkesztője. Ezután három éven át igazgatója volt a keszthelyi, és három éven át a szombathelyi gymnasiumnak. 1853-ban préposti titkár lett és Csornára költözött. Gyöngyösy Pál rendi praelatus halála után 1858 april 2-án a csorna-premontrei kanonokok főpapjává neveztetett ki. E méltóságot nem egészen két évig viselhette, mert a halál munkás életének 1860 november 2-án véget vetett.

1847-ben tagja lett a Kisfaludy Társaságnak. Legnevezetesebb munkái azok a forditások, melyekkel Julius Caesar és Quintilianus műveit, Tacitus Évkönyveit és Agricolaját nemzeti nyelvünkre átültette.

T e m p e 1 F e r e n c z született 1802-ben. Sokáig egyik elsőrendü tagja a városi társadalomnak, ki kereskedése és szappanos üzletének gondjai mellett mindig talált időt és alkalmat, hogy képességeit a város, a társadalmi élet javára a legnagyobb odaadással értékesitse. Mint a városi nemzetőrség kapitánya részt vett a Jellasich bán horvátjai ellen vivott csepregi csatározásokban, állandó tagja volt a város képviselőtestületének, ült - mint helyettes - a polgármesteri székben ; de legnagyobb érdemeit a társadalmi téren szerezte. Neve és emléke meg van örökitve a "Szombathelyi emberbaráti egylet? évkönyveiben, mely egyletnek 50 éven át tagja, sokáig igazgatója s utóbb disztagja volt. Meghalt 1879-ben.

A stájer, a rohonczi és kőszegi hegyek közelsége a várost nyugatról szegélyező dombok, az ezek mögött elterülő erdőség, a folytonos széláram mind megannyi üdvös tényezői annak, hogy városunk levegője állandóan üde és tiszta. A jó levegőre nem csekély befolyással van a város épitkezése. Utczái nagyobrészt szélesek, a lakóhelyiségek állandó orvos-rendőri felügyelet alatt állnak, az udvarok tiszták és tágasak. Majd minden házhoz tartozik kert, melynek ültetvényei épp ugy hozzájárulnak a levegő éleny tartalmának növeléséhez, mint az utcákon végig vonuló fasorok. Az utcák hetenkint többször kisepertetnek, a nyári hónapokban rendszeresen öntöztetnek.

A különféle iparvállalatok, a bőrgyár, szappangyár sertés-hizlaló telep stb. hatása részint a várostól való távolságuk, részint az uralkodó északi szelek miatt alig érezhető ; a gyült vizek tetemes része könnyen elvezethető azon csatornákon, melyeknek egyike a lovassági laktanyától az Uj-, Kámoni-, Iskola- és Kis-Karutcán át a perinti főhidig vezet, a másika a kőszegi utczában kezdődik, és a Horvát-Boldizsár téren, továbbá a Hoszszu-utczán áthaladván a Bürü-utczai hidnál végződik.

Az egészség fentartásának második főtényezője : a jó ivóviz a város majd minden pontján, majd minden házban feltalálható ; csak itt-ott lehet kevésbé megfelelő vizre akadni, főleg azon helyeken, hol a kutforrások erei közelebb esnek a Gyöngyös és Perint patakokhoz. E helyeken sem a tisztaság hiánya, hanem legfelebb a viz üdeségének kisebb mérve eshetik kifogás alá, ugy hogy jó levegő és jó ivóviz tekintetében városunk egészségügyi viszonyai csak kedvezőknek jellemezhetők.

E mellett bizonyit a város népesedése, a születések és halálozások statisztikája,* mely szerint a legutóbbi tiz év alatt a szülöttek száma jelentékenyen tulhaladta a halottak számát. E tekintetben csak az 1891 . év képez kivételt, a midőn a szokatlan mérvben fellépett járványos betegségek főleg a kisdedek köréből annyi áldozatot követeltek, hogy többet temettek el, mint a hányan születtek .

Két kórház van a városban : az emberbaráti egylet kórháza és a 11. huszárezred kórháza. Az előbbiben van 4 nagy és egy kisebb gyógyitó terem és a betegforgalom évenkint 3-400 között váltakozik. A legutóbbi tiz év alatt az egylet hórházában 740 szombathelyi illetőségü nyert ápolást.

Az árva- és lelenczügy, a védhimlő-oltás, a halottkémlés teljesen az országos törvények értelmében kezeltetik. Az élelmi szereknek vizsgálatát a közegészségügyi szabályrendeletnek megfelelőleg a tiszti orvos közbenjárásával a városi rendőrség eszközli oly módon, hogy a piaczra hozott élelmi szerek rendszeresen megvizsgáltatván, a hamisitott vagy az egészségre ártalmas táp szerek elkoboztatnak és a közönség szine előtt megsemmisittetnek. Hatósági ellenőrzés mellett történik a marhavágás is. Rendőri felügyelet alatt állnak az udvarok, a szemét- és pöczegödrök.

Az egészség ápolására nagy befolyással van a fürdőzés. E tekintetben is szerencsés helyzetben van városunk. Van három meleg fürdője, egy kényelmesen berendezett gőzfürdöje és a hüvös Gyönyös patakon két uszodája.

A három temető közül legnagyobb a keresztény temető. Ez a város keleti részén, a szt.-mártoni utcza végén terül el 8475 öl kiterjedésben ; a másik két temető : az ort. és neol. izraelita hitközségek temetői, kisebb kíterjedésüek.

Az egészségügyi személyzetet városunkban a következők képviselik : 10 orvostudor, 1 sebész, 3 gyógyszerész ugyanennyi gyógyszertárral, 8 bába és 4 állatorvos.