Ág-szalonok . L. Szalonok város a.
Alsó-Kőszeg . L. Kőszeg városnál.
Bel-Mura . L. Mura(i)-szombat néven a városok közt.
Csepreg . (Csepereg.) Terra Chepereg. (1255: Hazai okmtár. I. 31.) Hospites de Chepereg. (1257 : Árpádk. új okmt. VII. 459.) Sepreg. (1339 : Nagy I. Sopronvm. okit. I. 145.) Civitas Chepregh. (1357 : U. o. 277., 1377 : Dl. 6477.) Villa Chepregh. (1378: Nagy I. Sopronvm. oklt. I. 448.) Opidum Chepregh. (1390. 1401 : Nagy I. Sopronvm. okit. I. 498., 542., 1410 : U. o. 630. Dl. 24506.) Eccl. B. Nicolai de Chepreg. (1433: Dl. 12552; 1506: Dl. 37005.) Op. Schepreg. Scheperg. (1439: Nagy 1. Sopronvm. oklt. II. 297-8.) Zálogban 1390-ben, adományul pedig 1401-ben kapták a Kanizsaiak Zsigmond királytól, s bírták az egész XV. századon át. Sz.-Miklós tiszteletére szentelt templommal. ? A Fertőtől délre, a vasmegyei határon fekszik
Dobra . Terra de Dobra. (1213: Árpádk. új okmt. VI. 358.) Poss. Dobra. (1471: Körmendi llt. Alm. II. lad. 3. n. 8.) Opidum Dobra. (1478: U. o. lad. 5. n. 39., 1498: Dl. 20756; 1499: Körm. llt. Alm. II. lad. 5. n. 43.) A hasonló nevű vár sorsát követte; a XV. században tehát a szécsieké (szécsi Herczegeké) volt. 1478-ban feléhez a szécsi János leánya: Borbála, monyorókereki Elderbach Pertold felesége és gyermekei tartottak jogot, zálog czimen. - 1387-ben "Varalya" néven kapják a szécsiek. (Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 23. és 28.)
Eb(e)rau. L. Monyorókeréknéven. Egervár(a). (Egörvár.) Poss. Eguruar, Egurwar. (1325: Körmendi llt. Himfyana, n. 31., 1353: Anj. okmt. VI. 346., 1376: Dl. 6377; 1389: Dl. 7478.) Egeruar. Egerwar. (1406: Dl. 9200. 9258; 1430: Dl. 12222; 1444: Dl. 13784; 1453: Dl. 14685; 1469: Dl. 16350.) Fratres minores ord. s. Francisci de observancia in claustro B. Marie Virg. in oppido Egerwara. (1497: Dl. 20518.) Op. Egerwara. (1497: Dl. 20519.) Claustrum B. M. V. in Egerwara de novo fundatum. (1498: Dl. 20668. 20784). 1325-ben mint a magbanszakadt néhai Geregye birtoka, a királyé. - Később (már a XIV. század első felében) az Egerváriaké, valamint (a XV. század közepéig) az ugyane törzsből kivált Geregyeieké is. Tudtommal 1497-ben czímezik először oppidum-nak, a midőn I. Ulászlókirálytól heti és orsz. vásárjogot is nyert. Ugyanekkor a Bold. szűz tiszt. szentelt itteni ferenczrendi (minorita) kolostort is említik, melyet néhai Egervári László bán építtetett ujra. - Körmendtől dk. fekszik, a zalai határszélen. (L. Középfalu helye, a. is.)
Felső-Lindva . (Felső-Lendva.) L. Lindva városnál.
Güns . (Günsa. Güssig.) L. Kőszegváros a.
Güsszin (g). L. Ujvár néven.
Ikervár . (Ikörvár.) Ikurwar. (1255: Hazai okmt VIII. 65., 1304: sopronm. oklt. I. 354., 1428: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castrif. 174/175. d.) Hospites seu iobagiones regales de Ikyruar. (1358: Hazai okmt. III. 173.) Ikerwar cum molendinis ac tributo... (1390: sopronm. oklt I. 500.) Ikeruar, Ikwrwar. (1424: Dl. 11530.) Ikerwar. (1448: DI. 14184; 1455: Dl. 14926; 1475 : Muz. llt., 1486: Dl. 19133; 1501: Dl. 21030. 21031.) Opidum Ikerwar. (1492: Dl. 36992.) Részben köznemesi birtok volt, részben pedig - vámjával együtt - sárvár várához tartozott; 1428-ban az itteni plebánosnak 4, Kanizsai Istvánnak 20, Tárnok (Kanizsai) Jánosnak pedig 24, (összesen 48) adózó j.- portájok volt itt. - sárvár mellett dny. fekszik.
Kál . Terra Cal in qua sita est ecclesia in honorem S. Petri, a castro Suppruniensi excepta. (1234: Árpádk. új okmt. VI. 551.) Kal. Kaal. (1358: Nagy I. Sopronvm. okit. I. 289., 1359-1371: Hazai okmt. IV. 198-208., 1410: Nagy I. Sopronvm. oklt. I. 613., 1421: Muz. llt., Fejér. X. 6. 354., 1430: Nagy L Sopronvm. okit. I. 157., 1433: Hazai okmt. V. 226 , 1436 : Nagy I. Sopronvm. okit. II. 240., 1439: U. o. 284.. 1465: Nagy I. Sopronvm. okit. II. 437., 1478: Hazai okmt. IV. 429.) Kaal locus fori comprovincialis. (1424: Dl. 11463., 1430: Nagy I. Sopronvm. okit. II. 164.) Sz.-Péternek szentelt egyházát már 1234-ben és 1359-ben is említik. Fő-birtokosai.: a Niczkiek; Lábatlaniak, Patyiak, Unyaniak, dédi Farkasok. A Niczkiek kérésére 1421-ben orsz. és heti vásár-jogot kapott. A megye gyakran tartotta itt törvénytevő üléseit. (V. ö. erre nézve Sopr. oklt. II. 343. 370. 371. 377. 389. 394. 408. 414. 417-9., az 1449? 1462. évekhez.) ? Ma Sajtos-Kál, Csepregtől kel., a vasmegyei határon.
Körmend . (Körmönd. Kermend.) Terra populorum regis de villa Curmend. (1238: Árpádk. új okmt. VII. 62.) Hospites regis de Kurmund. (1244: Hazai okmt. VI. 42., 1270: U. o. 177.) Comes de Kermend, Kurmend. (1262: Árpádk. új okmt. VIII. 35., 1269: Hazai. okmt. VII. 117., 1273: U. o. VIII. 156.) Civitas Kurmend. (1328: Zalam. oklt. I. 229.) Jurati de Kurmend. Cives seu hospites nostri (regis) de K. (1354: Anjouk okmt. VI. 177.) Cives de Kurmend civitate regnali. (1362: gr. Festetics cs. llt. Castriferrei, n. 53.) Poss. Kermend. (1394: Muz. llt. és Fejér. X. 2. 189. és Körm. llt. Major. Lad. I. n. 1., 1430: Dl. 24521.) Opidum Kwrmend, Kurmend. (1425: Békássy cs. llt., 1435: Lajtafal. llt. Lad. 18. f. 1. n. 1., 1437: Muz. Llt.) Op. Kermend. (1435: Muz. llt. 1435-1457: Ostffy cs. llt. T. 12., 1437: Dl. 13054; 1440: Dl. 13585; 1447-8: gr. Erdődycs. galgóczi llt. 50. 2. 11. és 50. 2. 13., 1451: U. o. 50. 2. 15., 1454: DI. 14782; 1456: Forgách cs. llt. és Körmendi llt. Alm. III. lad. 6. n. 3., 1457: Dl. 15171; 1458-1462: Körmendi llt Alm. III. lad. 6. n. 4. és 5., 1464: Dl. 16074; 1489: Dl. 19510; 1493: Muz. llt., 1496: Körm. llt. U. o. n. 7. és 10., gr. Erdődycs. galgóczi llt., 50. 2. 29., 50. 2. 31., 50. 2. 38., 1499: U. o. 50. 2. 35.) Civitas Kwrmend. (1437: Körmendi llt. Himfyana, n. 437.) Op. Kewrmend. (1441: Zalai oklt. II. 508., 1454: Körmendi llt. Major. Lad. 1. n. 2.) Op. Kwrmend. (1455: Dl. 14972.) Lakói 1244-ben különféle kiváltságokat nyertek IV. Bélakirálytól. 1354-ben I. Lajos király azt az I. Károlytól nyert kiváltságukat erősíté meg, hogy árúiktól Vas- és Zalamegye területén semmiféle vámot se fizessenek. Ekkor még királyi, 1362-ben pedig királynéi birtok. 1394-ben felső-lendvai Szécsi Péterneje (Peleskei Mikcsleánya) kapta, cserében más birtokokért, a királytól. 1430-ban már szécsényi Lászlókezén találjuk, valamint 1435-ben is. Utóbbi évben a felső-lendvai Herczeg Péterözvegye (Asszonyfalvi- Ostfi - Ilko) e város felét, melyet már nevezett Péterbírt zálogban, szécsényi (Lászlófiának) Lászlónak és PerényiMiklósnak visszabocsátá. Két évvel későbben azonban szécsényitől - mint a királyi jog titkolójától azaz bitorlótól - elvevé e várost a király s Aranyi Istvánnógrádmegyei ispánnak és biki Basó Istvánnak adományozta. De azért a szécsényi László kezén találjuk 1440-ben is, a midőn az Erzsébetkirályné emberei kerítették kezükre. 1441. áprilisban már I. Ulászlókirály ütött tábort e város alatt 1447-ben ismét mint a szécsényi László és Perényi Miklós közös birtoka ("ipsos communiter concernens") merül föl, melyet szécsényi saját pénzén szerzett vissza, s most Perényi ez összeg felét magára vállalja. De már a következő 1448-ik évben szécsényi László és gyermekei (János, Hedvig, Anna) a magok részét, azaz a város felét, szécsi Miklósnak és Tamásnak vetették zálogba, kik 1451-ben is kezükön tartották. 1454-ben meg, mikor ismét föltünik, szent-péter-földi Őzi (Ewzy) Zsigmondtart hozzá jogot, mint a Perényi Miklóskezén levő birtokhoz. Az igtatásnak most már a szécsiek, szécsényiek és Perényiek mondtak ellen. Ugyanazon évben megint a szécsényi Lászlórészére járják meg határát. 1455-ben ismét a szécsieké; a következő évben ujra a szécsényi leányok birtokába igtatják, még pedig a király rendeletére. 1457-ben mint a néhai szécsényi Lászlóbirtokához tartanak jogot e város feléhez: alsó-lendvai Bánfi Pál, szentpéterföldei György, nádasdi Darabos László, Nádasdi Ozsvát és egy asszonyfalvi Ostfi leány, - még pedig Újlaki Miklós ellenében. A következő évben megtudjuk, hogy e városban néhai salamonvári (avagy: Körmendi) salamon(-fi) Jánosnak is volt némi része (3? telke és kőháza), melyeket most nádasdi Darabos Lászlónak adományozott a király. Utóbbi ezt a részét 1462-ben monyorókereki Ellerbach Pertoldnak adta el, a ki pl. 1464-ben, utóda János pedig pl. 1489-ben és 1493-ben is bírta, valamint 1496-ban is, a mikor az egész várost előbb (márcz. 28.) szécsi Miklósnak és Tamásnak veté zálogba, majd (ápril. 28.) Bakocs Tamásnak adta el, az akkor feltünő itteni kastélylyal együtt. - szent-Erzsébetről nevezett paroch. templomát 1489-ben említik. - A megye közepe felé, szombathelytől d. fekszik.
Kőszeg . Civitas Gunch. (? 1327: Fejér, VIII. 3. 226.) Cives de Keöszegh. (? 1328: U. o. 379.) Cives de civitate Gussig, Guessig. (1342: sopr. oklt. I. 171.) Judex de Kewzeg inferiori. (1348: Fejér, X. 1. 636.) Cives et hospites (regis) de Kuzeg. (1353: Hazai okmt. I. 210.) Gvnsa. (1363: Dl. 5212.) Cives de Kewzek, Kevzeg. (1374: Fejér, IX. 4. 581.) Cives de Kewzegh. (1387: Fejér, X. 1. 326.) Civitas murata Kwzeg. (1392: Hazai okmt. VII. 428., DI 7768. és sopr. oklt. I. 508. l. és Dl. 7769.) Cives de Kyzyg. (1392-1417: Dl. 10522.) Op. Kewzewg. (1393-1455: Dl. 7883.) Civitas Kwzeg, Kwzegh. (1408: gr. Zay cs. llt. C. n. 5., 1483: Hazai okmt. II. 362.) Opidum Kewzeg. (1433: Dl. 17109., 1441: Hazai okmt. IV. 327. és VII. 462. és Dl. 13617.) Opidum Kwzegh. (1440: Hazai okmt. IV. 325.) Güns, Günns. (Guns? Német oklevélben. 1459: Hazai okmt. IV. 396. és V. 261., 1465: U. o. III. 417., 1477: U. o. I. 370.) Opidum (stat) Guns, Gunns. (1463: Huny. kora. XI. 72., 1483: Hazai okmt. I. 372., 1483: U. o. II. 363., 365.) Civitas Kewzeg. (1477: Dl. 17979; 1490: Dl. 19657.) Kewzzeg. (1486: DI. 19107.) A Németujváriak (Henrik bán és fia István nádor, kik 1267-1281. táján éltek) alapították. I. Károlykirály az uralkodása elejét betöltő zavarok csilapodtával (1328.) e várost is királyi pártfogásába vevé, rég kiváltságait, általában sopron városéi mintájára - megerősíté, új lakosokkal telepíté meg s adó-engedményeivel (1336.) a város megerősítését is előmozdította. Hasonló jóindulattal volt e város iránt Nagy Lajoskirály, ki alatt a tőle nyert kedvezmények fölhasználásával, falait még inkább megerősíté, a szabad biró-választás és biráskodás kiváltságát, a kamara-nyereségtől, vámtól, olykor a kir. arminczadtól való mentességet is élvezé, s mint általában a következő századokban is, főleg borkereskedéssel foglalkozott. Kiváltságait akkor is megtartotta, midőn, a Zsigmondkirály uralkodása elején - magánosok birtokába jutott. 1441-ben. az új birtokosok e kiváltságokat ünnepiesen meg is erősítették, valamint Frigyes német császár (1446-ban) is, ki a városnak új czímert adott, melyet a város mind maig használ. Hogy Mátyáskirály 1483-ban visszahódítá, szintén megerősíté összes privilegiumait, s egyszersmind, a hadviselés alatt szenvedett veszteségei pótlására s falai és bástyái felépítésére öt évre adó- és harminczadmentességben és más kedvezményekben részesíté őket. - Vámot és kir. harminczadot is szedtek benne. - Tanácsháza és sz.-Jakab-egyháza a XV. században épült. Lakossága úgy látszik teljesen német volt; még Mátyás király is német oklevélben erősíté meg - a visszafoglalás után - kiváltságaikat. 1393-ban a Garaiak engedélyt nyertek Zsigmondkirálytól, hogy e birtokukba tetszés szerint idegen (német, cseh) zsidókat telepíthessenek s azokat megadóztathassák. s hogy telepítettek is, V. László oklevele mutatja, mely ez engedélyt 1455-ben megújítá és ünnepiesen jóváhagyta. (V. ö. különben Kőszegvár a. s l. Chernel, Kőszegváros jelene és multja 1-27. l. Ugyanő ír a Vasm. rég. egylet 1873. évi jelentésében. V. ö. 1498. évi 34. t.-cz. 5. §.)
Küsszing . (Küsszen. Kisszin.) L. Újvár néven.
Léka . (Lőka.) Villa Lewka. (1390: sopronm. oklt. I. 500., 1397: Kismart. llt. 17. A. 2.) Opidum Lewka. (1492: Dl. 36996.) Uti vámjával együtt a benne épült vár sorsát követte. - Kelszeg közelében ny. é. találjuk.
Lindva . (Lendva.) Terra nomine Lyndua ad Ferreum Castrum pertinens. (1214: Hazai okmt. VIII. 16.) Poss. Lyndua, Lyndwa. (1354: Anjouk. okmt. VI. 173., 1471: Körmendi llt. Alm. II. lad. 3. n. 38.) Waraliafolu. Waralyafalw in distr. Waralyakurniky - Lendva vár tart. közt. (1365-6: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. No. 6. és 13.) Felseulyndwa. Felsewlyndwa. (1425: Dl. 11633. 11712.) Felseulindwa. (1432: Muz. llt.) Opidum Lyndwa. (1478: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 39.) Opidum Felsewlyndwa. (1498: Dl. 20756; 1499: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 43.) A hasonló nevű vár sorsában osztozott. - 1478-ben feléhez szécsi János leánya, m. Elderbach Pertoldneje és gyermekei tartottak jogot zálog czímen.
Monyorékerék . (Monyorókereke. Monyarókerék.) Terra Monyorokerek, Monyorokerekkw - a Pingua (folyó) mellett. (1221: Hazai okmt. VI. 13.) Poss. Monyorokerec. (1297: Körmendi llt. Alm. III. lad. 8. n. 1. és Árpádk. új okmt. XII. 604.) Monorokerek. (1369: Körmendi llt. Alm. III. lad. 8. n. 2. és 3.) Monyorokerek. (1369: U. o. n. 8., 1482: U. o. n. 15.) Manerokereke. (1386: Dl. 7360.) Monyorokerek. (1448: Körmendi llt. Alm. III. lad. 8. n. 9., 1489: Dl. 19510.) Opidum Monyarokerek. Monyorokerek: (1462: U. o. n. 10., 1470: U. o. n. 13., 1482: Dl. 18719; 1496 : gr. Erdődy cs. galgóczi llt 50. 2. 29., 50. 2. 31., 50. 2. 38., Körmendi llt. Alm. III. lad. 6. n. 6. és n. 10., XV. század vége: Dl. 20899; 1499: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. 50. 2. 35.) Opidum Ebraw. (1489: DI. 19510.) 1221-ben Kázmér-fi Csépán fia Istváné, kinek magvaszakadtával a királyra szállt. III. András 1297-ben Jakab mesternek adta, cserében némely más birtokokért. 1369-ben I. Lajos király - mint ismét királyi birtokot - a hozzá hű Villermesnek, udvari vitézének, Elderbach fiának adta, kinek utódai, az: Elderbachok vagy Ellerbachok aztán a XV. század folyamán is bírták, egész 1496 -ig, a midőn Elderbach János előbb (márcz. 28.) a szécsieknek kötötte le, majd (ápril 25.) Bakocs Tamásnak adta el. - Ugyancsak I. Lajos király 1369-ben mindjárt az adómentességet is biztosítá az e helységgel járó egész uradalom számára. 1448-ban az országnagyok orsz. vásárjoggal ruházták fel; 1462-ben (és 1470-ben) pedig I. Mátyás király vám- és harminczad-mentességben részesíté. - Közelében állt a pálosok kolostora, melyet monyorókereki Elderbach Pertold szent-Bereczk tiszteletére alapított, fiai: Jánosés István pedig a város nyugoti oldalán a Bold. szűz tiszteletére 1482. táján Újból építettek. - 1297-ben hozzátartoznak: Mindszent, sz.-Péter, Belöd, Heil, Tótfalu és Füzes; 1369-ben: Kolon, sz.- Péterfalva, Karácsonfalva, Belid, Tótfalués Hassás; 1496 -ban (ekkor már a várhoz, Monyorókerék városon kívül): Kolon, sz.- Péterfalva, Hassás, Tótfalu, Felső-Beled, (egy 1498. évi oklevél szerint Alsó-Beled is a monyorókereki Elderbach-oké), sücz, Bél, szőllős, Egyházas- és Hidas-Hollós, Peczel, Megyehíd, sz.-Király, Bessefalva, Molnos-szecsőd, Pósafalvamásként szent-Katerina-asszony helységek és Porpácz, Vasallya, Csákány, strén, Zsálmán, Lak, sz.- Mihály, szombatfalva, szent-kut és Bükk(e)s részei. (A dőlt betűkkel szedett helységek tulajdonképen Hédervári birtokok s 1494. óta zálogban voltak az Elderbach-ok kezén. - V. ö. Körmendi llt. Alm. I. lad. 3. n. 1., továbbá 1498-hoz: U. o. Misc. Németujv. f. 105. n. 270. és I. a hasonló nevű vár a. is.)
Mura(i)-szombat. (Mura-szombatja.) Archidiaconus de Beelmura. (1331: Körmendi llt. Alm. II. lad. 9. n. 22.) Jobagiones de Belmura. Tarra Belmura. (1347: Anjouk. okmt. V. 110. 111.) Via de civitate Redegee(r) ad Murazombata. (1348: U. o. 214.) Poss. Murazumbata. Alább a részletezésnél: Item in districtu Beelmura civitas Murazumbota. (1365: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 6. és 13.) Curia prope Mura Zombotham. (1398: Zalam. oklt. II. 275.) Poss. Mura schombath. (1423: DI. 11348.) Opidum Murazumbath. (1423: DI. 11394.) Civitas Murazombathya. (1431: Dl. 12355.) Poss. Belmura a1. nom. Murazombathya. (1436: Dl. 12947; 1439: Dl. 13345.) Provisor curie de Belmura. (1469: DI. 36706.) Poss. Beelmura. (1471: Körmendi llt. Alm. II. lad. 3. n. 38.) Opidum Belmura. (1478: U. o. Alm. Il. lad. 5. n. 39.) Nundine in op. Murazombath. ( 1479 : Dl. 18251.) Opidum Murayzombath. (1483: Körmendi llt. Alm. II. lad. 9. n. 1., 1498: Dl. 20756; 1499: Körm. llt. Alm. II. lad. 5. n. 43.) A hasonló nevű várral együtt Felső-Lendva vár sorsában osztozott. 1436-ban (és 1439-ben) az alsó-lendvai Bánfiak, - 1478-ban pedig feléhez szécsi János leánya Borbála, m. Elderbach Pertold neje és gyermekei tartottak jogot, utóbbiak zálog czímen. - sz.- Miklós tiszteletére szentelt egyházát 1438-ban említik.
Nagy-Rákos . L. Rákos városnál.
Német-Ujvár . L. Újvár néven.
Pápócz . Papuch. (1325: Hazai okmt. I. 137., 1357: U. o. 217., 1360: Act. neoacqu. com. f. 22. n. 4., 1361: U. o. n. 1., 1369. Dl. 5686. 29171.) Prepositus ecclesie sacr. corporis Christi et s. salvatoris de Papoch . . . ac rel. viri fratres et prior claustri (heremitarum B. Augustini confessoris) B. Virginis de eadem. (1368: Hazai okmt. I. 257., 1371: U. o. II. 323. 325.) Tributum fori in Papoch. (1368: U. o. 259.) Papoch. (1387: Kismart. llt. 14. N. 408., 1405: sopr. oklt. I. 573., 1428: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castrif. 174/175. d., 1492: Dl. 36992) Papuch. Papucz. (1391: Dl. 7681; 1400: Kismart. llt. 14. K. 359., 1431: U. o. 14. N. 409., 1438. Hazai okmt. lI. 274- 279.) Opidum Papuch. (1406 előtt: Wenzel. stibor vajda 131.) Papocz. (1455: Hazai okmt. II. 318-345. lapokon több okl., 1466: Act. neoacqu. com. f 22. n. 1. és Muz. llt., 1486: Kisfaludy cs. llt.) Opidum Papocz. (1439: Act. neoacqu. com. f. 22. n. 4., 1476: Kismart. llt. 14. N. 410., 1489: Kisfaludy cs. llt.) Krisztus szent testéről és a szent-Megváltóról nevezett premontrei prépostsággal és a Bold. szűz tiszt. szentelt (Ágostonos) pálos kolostorral, melyeket 1360-ban a Nádasd nemből való Magyar Pálé (Gerlei Margit) alapított és építtetett. Ezenkívül azonban sz.- Lőrincz vértanúról czímzett plebánia- és sz.- Miklósról nevezett templom is állt e városban a XIV. században. (Rupp, i. m. I. 2. 577.) - Földesurai: e két kolostor (1428-ban a pálosoknak 10 adózó j.- portájával) és világiak is; jelesül a gencsi Boda-fiak, kiktől 1387-ben mezőlaki Zámbó Miklós részeket vásárolt itt. Más részeit 1400-ban a Kanizsaiak kapták kir. adományúl, a magbanszakadt Pápócziak után. Ugyanők később (1431. és 1476.) a laki Kaczoroktól és az említett gencsi Boda családtól egyéb részekét is szereztek benne (1476-ban : "in linea seu platea Hostath") s egész itteni birtokukat sopronmegyei Kapu várához csatolták, a hol 1492-ben találjuk. - A megye ék. sarkában, a Rába mellett fekszik. (L. a mezőlaki Zámbó és Edvei cs. a. is.)
Rákos . Rakus - a szent-gotthárdi apátságé. Feulrakus - a lévai Cseheké. Darabusrakusa - köznemesi birtok. (1404: Muz. llt.) Kontrakwsa in distr. Ewrsegh. (1428: Kismart. llt. 23. A. 4., Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2.) Nagrakus in distr. Ewrsegh. (1428: U. o., 1451: Dl. 14471.) Nag Rakws et Felsewrakws. (1452: Dl. 14565; 1453: DI. 14727.) Opidum Nagh Bakos. (1454: Dl. 14785; 1455: Dl. 14977.) Op. Rakos. (1465. Körmendi llt. Alm. I. lad. 1. n. 5. és 6., 1492: U. o. n. 8.) Ma Nagy- és Kis-Rákos, sz.- Golthárdtól dk. Nagy-Rákosnak a régi Nagy-Rákos, - Kont-Rákosa és Felső-Rákos helységeknek pedig a mai Kis-Rákos felel meg. Nagy-Rákos vámszedő hely is volt és Német-Újvár vár sorsában osztozott. 1451-ben azonban a haraszti Tapánok, 1452-ben a monyorókereki Elderbach Pertold, 1453-ban pedig (1454-ig) Tárczai János és szandai Tárnok Demeter kezére került zálogban. Valamelyik Rákosban, mint az 1404. évi oklevél is mutatja, köznemesek is laktak. (V. ö. 1497: Dl. 20554. és l. Iklad helys. a. is.)
Rechnicz . Azaz : Rohoncz vagy Roholcz. - L. e néven.
Rohoncz . (Roholcz.) Rohonch. (1333: Körmendi llt. Alm. II. lad. 2. n. 17., 1398: Haz. okmt. V. 192.) Civitas Rohoncz, Rohonch. (1348: Fejér, IX. 1. 636., 1374. Zalam. oklt. II. 116.) Civitas seu op. Rohonch. (1405. DI. 9015.) Rohonch. (1428: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castrif. 174/175. d.) Op. Rechnicz. (1463. Dl. 15856.) Op. Rohoncz. (1478: Körmendi llt. Alm. I. lad. 8. n. 1., 1487: DI. 19296; 1490: Körmendi llt. i. h. num. 5. és 6.) Plebanus de Rohoncz. (1484: szombathelyi kápt. llt. f 52. n. 23.) Vámhely is volt. - A hasonló nevű vár sorsát követte. 1428-ban a Goraiaknak összesen 101 adózó j.- portájok volt benne.
Sabaria . L. Szombathely néven.
Sár . Poss. Kylsewsar cum tributo fori. (1390: sopronm. oklt. I. 500.) Poss. saar cum tributo fori. (1424: Tört. Tár. 1884. 427. l. és Dl. 11525. 11530.) Opidum saar. (1426: szombathelyi kápt. házi llt. Lad. 1. f. 5. n. 6.) Poss. saar. (1430: Dl. 12240; 1448: Dl. 14184; 1492: Dl. 36992; 1501: Dl. 21030.) Poss. sar. (1486: Dl. 19133.) Sárvár(más néven: Sár-szigete vagy sziget) város sorsában osztozott, melynek tőszomszédja ma is nyugot felé.
Sárvár . (sár-szigete.) Hospites (regis) de insula saar. (1328: DI. 6656; 1344: Dl. 3743; 1347: Dl. 3893.) Hospites et iobagiones . . . de insula ante castrum sarwar. (1341: Dl. 3360.) Civitas (regis) sarwar. (1351: Dl. 4176.) Judex et iur. cives de insula sarwar. (1364: Dl. 5276; 1383: Dl. 6991; 1404: Dl. 8957.) Iudex et iur. de insula saar. (1372: DI. 6070.) Cives et hospites (regis) der sarwar. (1383: Dl. 6997; 1387: Dl. 7232.) Civitas de insula saar. Datum in insula seu civitate saar. (1405: Dl. 6656.) Opidum sarwar. (1390-1464: Dl. 15681; 1414: Tört. Tár. 1884. 425., 1434: sopronm. oklt. II. 200., 1436: Dl. 12885; 1438>: Dl. 13184; 1461. 1464: Muz. lltár, 1464: Dl. 16005.) Opidum Zigeth, Zygeth. (1390: sopronm. oklt. I. 498., 1424: Tört. Tár. 1884. 427. l., 1430: Dl. 12240; 1448: D1.14184; 1456. Dl. 15055.) Opidum sar in insula szigeth (?) alio nomine simulcum tributo omni die exigi consveto. (1390: sopronm. oklt. I. 500.) Civitas sarzygety, sarzygete. (XV. század eleje: Sopronvárosi llt. IV. D. 1. 39.) Opidum sarwar al. nom. Zygeth. (1455: Dl. 15001.) I. Károly király 1328-ban minden eddig élvezett kiváltságait megerősíté s ujakkal is gyarapítá. Jelesül bármely ispán vagy várnagy hatásága alól kivevé, közigazgatás és biráskodás tekintetében önálló hatáskörrel ruházta fel, s bármely, különösen pedig a Tapolcza, Karakó, Kér és Czenk(Zala-, Vas- és sopronm.] helységben fizetendő vám fizetése alól felmenté. Erzsébetkirályné 1341-ben harminczad-mentességet adott lakóinak, az idevaló kir. harminczadon át (ki vagy be-) viendő minden árúczikkre nézve. E kiváltságokat aztán I. Lajos király is megerősíté (1344. 1347. 1364.), s hogy a város lakóit szaporítsa, 1351-ben minden szabad állású embernek jogot adott e városban leendő letelepedésre; majd 1372-ben azt is megengedé, hogy marháit az itteni (kir.) vár tartozékaiban a város minden lakója szabadon legeltethesse. 1383-ban, minthogy a kir. harminczadot sárvárból sopronba tették át, Mária királynő (majd 1387-ben és 1404-ben Zsigmondkirály) a város harminczad-mentességét a soproni harminczadra is kiterjeszté. 1438-ban Albert, 1464-ben pedig Mátyás király erősítette meg elősorolt privilegiumait. - Vámhely is volt s általában sárvárvár (l. ott.) sorsában osztozott. - Ma sárvár, a Rába mellett, a megye ék. részében.
Secz . (Söcz.) L. Sücz (Schütz) m.-városnál.
Stainamanger . L. Szombathely néven.
Sücz . (Schütz.) sech. (1427: Kismart. llt. 23. A. 3., 1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2.) swcz. (1452: Dl: 14565; 1454: gr. Erdődycs. galgóczi llt. 50. 2. 17.) Zeech. (1454: Dl. 14826.) Opidum sewcz. (1459: Kismart. llt. 23. A. 3.) Poss. seecz. (1490: Dl. 19616.) Zewch. (1498: Körmendi llt. Alm. III. lad. 6. n. 10.) Poss. seewcz. (1499: Dl. 20827.) 1427-8-ban Német-Ujvárhoz tartozott; később úgy látszik különvált tőle, de szintén annak sorsában osztozott. 1452-ben lévai Cseh Lászlómonyorókereki Elderbach Pertoldnak veté zálogba. 1490-ben ujra visszajutott a lévai Csehek birtokába. 1496-ban és 1499-ben azonban még mindig az Elderbachok birtokai közt sorolják föl. (V. ö. Monyorókerék város a.) - Ma Horvát- és Német-Schütz, Szombathelytől dny.
Szalonak . (Szalonok. szlanik.) Zolonok. (1413. DI. 10102.) Eccl. B. Marie V. in Zolionok Jauriensis dioc. (1461: Theiner, Mon. hist. Hung. II. 371) Zalonok. (1463: Dl. 15855; 1463: Körmendi llt. Misc. Németujv. f. 105. n. 214., 1467: U. o. n. 217., 1483: U. o. Alm. II. lad. 1. n. 42., 1484: Hazai okmt. V. 362., 1490: Körmendi llt. Alm. I. lad. 8. n. 5.) Opidum Zalonok. (1463: Dl. 15853.) Andr. Paumkircher Freyherr zum slening. (1464: Dl. 24549.) Poss. Agzalonok. (1475. Körmendi llt. Alm. I. lad. 7. n. 76.) Vilh. et Georg. Pamkyrcher libertini domini de Zalonok. (1482: Körmendi llt. Alm. I. lad. 9. n. 76.) A Bold. szűz tiszteletére szentelt egyházzal. - A hasonló nevű vár (l. ott) sorsában osztozott. 1463-ban Mátyás király az itteni jobbágyokat minden harminczad fizetése alól fölmentette. - Ma Őri vagy Város-szalonak és Ó-szalonak, a megye ény. részében.
Sziget . L. Sárvárvagyis Sár-szigete) néven a városok között.
Szombathely . Sabaria. (1290. Árpádk. új okmt. VII. 109., 1270; U. o. II. 590., 1328 : Haz. okmt. III. 94., 1368: Dl. 5815; 1399: Sopron vár. llt. L. IV. 94., 1407: Schönvisner. Antiquit. de Historia sabariensis. 189. 1., 1448: sopr. okltár. II. 335.) Zombothel. (1264: Árpádk. új okmt. VIII. 89.) Villa episcopalis sabaria. (1270: U. o. XII. 168.) Zumbathel. (1332: Anjouk okmt. II. 631.) Villicus et duodecim iurati de sabaria. (1354: Anjouk. okmt. VI. 171.) Parochialis ecclesia plebania nuncupata s. Nicolai de sombathel. (1484: Theiner. Mon. hist. Hung. II. 494. l.) Plebanus sancti Martini de sabbaria. Datum sabbarie apud s. Martinum. (1493: Dl. 19991.) Civitas sabariensis. (1495: DI. 20276.) Vámjával együtt a győri püspököké volt, kik közül János 1407. szept. 10-én kelt oklevelében a királyi városokéhoz hasonló kiváltságokkal ajándékozta meg. - A városban sz.-Márton és sz.-Miklós, a várban a B. szűz tiszteletére szentelt templom, a városon kívül pedig a Ferencz-rendiek temploma és kolostora állt, melyet 1360-ban Kálmángyőri püspök szent-Erzsébet tiszteletére, ispotályból társházzá szervezett. (Rupp, i. m. I. 2. 542., schönwisner, i. m. 257. l.) Királyi fő-harminczad hivatala is volt (1498. évi 34. t.-cz. 5 §.)
Ujvár . Monasterium s. Maris de monte Guizin. (1227: Árpádk. új okmt I. 244., 1228: U. o. 254.) Ecclesia in monte Quizin. (1244: U. o. II. 158.) Civitas Wywar, Wyuar. (1427: Kismart llt. 23. A. 3., 1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2., 1451: Dl. 14505.) Civitas et suburbium Wywar. (1459: Kismart. llt. 23. A. s. és Dl. 15417.) A hasonló nevű vár (l. ott.) sorsát követte. - Vám- és kir. harminczad-hely volt. 1459-ben Mátyás király, az Ujlaki Miklóskérésére, e városnak úgy a falakon belül, mint kívül lakó polgárait és jobbáspait, minden vám és harminczad fizetése alól felmenté.
Vasvár . Eccl. s. Michaelis de Castro Ferreo. Monasterium s. Michaelis Alább említve: porta civitatis, iuxta viam . . . ad s. Gothardum. (1217: Árpádk. új okmt. VI. 383. 384.) Woswar. (1233: U. o. 517.) Area ecclesie de Castroferreo in suburbio castri iuxta monasterium fratrum predicatorum. (1243-53: Hazai okmt. IV. 27.) Hospites (regis) de Castroferreo. (1279: Fejér, V. 2. 525. és Hazai okmt. V. 61., III. Endrekorából: U. o. VI. 365., 1346: Anjouk. okmt. IV. 634., 1404-1414: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castrif. 134. b., 1425-6: Hazai okmt. IV. 221-223.) Hospites in . . . villa Castriferrei ad prepositum et capitulum predicte ecclesie B. Michaelis pertinentes. (1283: U. o. IV. 63.) Hospites (ad prefatam ecclesiam pertinentes) de suburbio Castriferrei. (1291: U. o. 79.) Prior et conv. fratrum predicatorum de domo Ferrei Castri. (1298: U. o. 95.) Castrum ferreum . . . civitas regalis. (1330: szombath. kápt. házi llt lad. 1. f. 2. n. 14.) Ortus monachorum Claustri s. Crucis, Capella s. Elizabeth in Ferreo castro. Wasuar regalis. (1334: U. o. n. 6.) Castrum Ferreum. (1351; Anjouk. okmt. V. 436., 1409: Hazai okmt. IV. 258.) Iobagiones prepositi et capituli de Castroferreo. (1352: szombath. kápt. házi llt. lad. 1. f. 2. n. 24.) Forum in Voswar, Vasuar. (1363: Dl. 5196; 1428: Körmendi llt. Major. I. 36. 30.) Castrum Ferreum locus kathedralis prepositi. Claustrum s. Crucis ord. predicatorum ibidem. (1364: szombath. kápt. házi llt. lad. 1. f. 3. n. 6.) Claustr. s. Crucis in civitate Castriferrei (1373: U. o. f. 4. n. 22.) Civitas regalis de Vasuar. (1379: Hazai okmt. V. ]60., 1385: U. o. IV. 222., 1386: U. o. 223.) Platea civitatis nostre (capituli) Castriferrei. (1407: Dl. 9340.) Cives capitulares ibidem. Civitas capituralis. (1409. Dl. 9524; 1465: szombath. Kápt. házi llt. lad. 2. f. 7. n. 8.) Civitas castri ferrei regalis. (1417: Fejér, X. 8. 593.) Opidum Castriferrei. (1423: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castrif. 157., 1495: Dl. 20276.) Civitas et op. Vasvar, Waswar. ( 1438 : Fejér, XI. 99., 1469: szombath. kápt. házi llt. lad. 2. f. 7. n. 11., 1474: Dl. 17559; 1480: Lajtafal. llt. Illésházyana. Lad. 24. f. 2. n. 1., 1482: Kisfaludy cs. llt.) Opidum Castriferrei sedes iudiciaria comitatus. (1440; Körmendi llt. Himfyana, n. 451.) Castrum Ferreum. (1447: Muz. llt., 1453: Hazai okmt. V. 253.) Plebanus de Waswar. (1449: Muz. llt.) Ecclesia collegiata s. salvatoris al. nom. B. Michaelis Archangeli de Castroferreo. (1448: szombath. kápt. házi llt. lad. 2. f. 7. n. 4.) Opidum Waswar. ( 1496 : gr. Erdődy cs. galgóczi llt. 50. 2. 38.) Két részből állt a város. Egyik a királyé (1417-ben is), másik pedig a szent-Mihályról czímezett s állítólag sz.- István kora óta fennállott itteni társas káptalané volt. De 1425-ben, midőn az előbbinek kiváltságait megerősíti Zsigmond király, a királyi részt a gersei Petőfi László zala- és vasmegyei ispán birtokának mondja. Csakugyan Zsigmond királytól kapták e várost a g. Petőfiek 1423-ban, majd 1438-ban újra, Albert királytól Ez alkalommal úgy heti mint orsz. vásár-vámját is említik. A g. Petőfieké 1469-ben és később is. 1474-ben néhai szent-györgyi Vincze István leánya (Battyáni János özvegye, pápóczi Tót - sclavus - Lukács felesége) a nála e városból a gersei Petőktől zálogban levő részeket: Hásságyi István országbirói protonotariusnak zálogosította el. Ugyanez idő tájt történt, hogy a Petők e várost vagy részeit monyorókereki Elderbach Pertold özvegyének (szécsi Borbálának) és fiának Jánosnak (1000 frtban) veték zálogba, a kik meg Csupor Demeter győri püspöknek adták odább. Mikor aztán a püspök meghalt, mivel végrendeletében erre nézve semmi intézkedést sem tett, a városnak a királyra kellett volna szállania, de a király, a királyné kérésére, elengedvén az 1000 frtnyi zálog-összeget, visszaadta a várost a g. Petőknek. Mind a mellett 1496 -ban, mikor (márcz. 28.) m. Elderbach János összes birtokait lekötötte szécsi Miklósnak és Tamásnak, e birtokok közt Vasvár részeit is felsorolta. A Bakocs Tamásnak egy hónappal később (ápril. 25.) történt eladás alkalmával azonban (v. ö. Körmend városnáI) e részeket nem említik többé. - 1279-ben a királyi rész lakosai (vendégei), sz.- Fejérvár város mintájára többféle (városi) kiváltságot, - 1283-ban pedig, a káptalan többi népeivel együtt, a káptalani rész vendégei némely apróbb kedvezményeket nyernek 1V. László királytól. Előbbieket a későbbi királyok is mind átírták és megerősítették; 1291-ben pedig III. András király a káptalani rész kedvezményeit erősíté meg. - szent-Kereszt tiszteletére szentelt domonkos-kolostor is állt e városban. - Mondhatni, állandóan (pl. 1351-ben, 1409-ben, 1440-ben, 1447-ben, 1453-ban, 1495-ben sat.) itt gyűlésezik a vármegye; 1440-ben és 1482-ben a megyei gyűlések székhelyének is nevezik. - Lakossága, legalább a királyi (illetve Pető-féle) résznek, a XV. század elején teljesen magyar. 1413-ban: szekér, Gerencsér, Fejér, Tóth, Fátha, Fekécs, Vak, szentes, Gersei, siket, szita, Herle, Ravasz, seres, Csikos, Molnár, Pap, Ferdős, Őr és Veres, 1474-ben: Visi, Varga, Nagy, szabó, Pap, Kalmár és Damján neve családai szerepelnek.
Vép . Villa wduornicorum Weep nomine. (1217: Árpádk. új okmt. VI. 384.) Filii iobagionum wduornicorum (regis) de villa Weph . . . a conditione seu iobagionatu . . . wduornicorum . . . eximuntur. (1283: Hazai okmt. VI. 289.) Wep. (1332: Anjouk. okmt. II. 631., 1447: Muz. llt.) Villicus et duodocim iurati de Veph et cives seu hospites de eadem. (1377. Dl. 6462.) Poss. Weep. (1386: Dl. 7220.) Web. (1393: Körmendi llt. Misc. Németujv. n. 8.) Forum comprovinc. in Veph. (1428: U. o. Majoratus. I. 36. 30.) Opidum Wep. (1462: U. o. Alm. III. lad. 8. n. 10., 1497: Hazai okmt. II. 379.) Zsigmond uralkodásának legeleje óta a monyorókereki Elderbach-ok birtoka volt, kik 1462-ben vám- és harminczad-mentességet is kaptak e város részére Mátyás királytól. Részeit azonban köznemesek bírták. (L. erre nézve főleg az 1283-hoz id. okl. - V. ö. Véped vagy Vép helys. a. is.)
Veresvár . (Vörösvár.) Wereswar. (1358: Körmendi llt. Misc. Németújvár. n. 4., 1402: U. o. Alm. III. lad. 9. n. 4.) Opidum Veruswar ante castrum Veruswar. (1334: U. o. n. 8.) Op. Rubea turris. (1489: Dl. 19510.) Op. Wereswar. (1496: Dl. 20400., Körmendi llt. Alm. III. lad. 6. n. 7. és 10. és gr. Erdődy cs. galgóczi llt. 50. 2. 29., 50. 2. 31.) Op. Wewreswar. (1496: U. o. 50. 2. 38.) Op. Werewswar. (1499: U. o. 50. 2. 35.) 1402-ben birtokosai: a Veresváriak országos- és heti-vásár-jogot szereztek számára Zsigmond királytól. - A hasonló nevű vár sorsát követte.
Összesen : 37 város.