Jogi tudnivalók

Időszaki lapot természetes személy, jogi személy, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező társasága alapíthat. Az alapító legfontosabb jogai és kötelezettségei: meghatározza a lap célját, jellegét, valamint irányvonalát és azt ellenőrzi; gondoskodik a lap mííködésének feltételeiről; dönt a szerkesztőség vezetőjének személyéről; vagyoni felelősséggel tartozik a lap működéséért. Az időszaki lap kiadója lehet akár az alapító, akár olyan szervezet, amely lapkiadói jogosultsággal rendelkezik. Ha az időszaki lapot nem az alapító adja ki, a kiadáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket a kiadó biztosítja. A kiadó a szerkesztőség tekintetében gyakorolja a munkáltatói jogokat.

Sajtóigazgatási szabályok

Az időszaki lap előállítása és nyilvános közlése bejelentési kötelezettség alá esik. Első lépésként a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Művelődéspolitikai Főosztály Lapnyilvántartásától levélben, telefonon vagy faxon bejelentő lapot kell igényelni az alábbi címen:

Művelődési és Közoktatási Minisztérium
Művelődéspolitikai Főosztály
Lapnyilvántartás
Postacím: 1884 Budapest, Pf. 1.
Telefon: (06-1) 302-0600
Fax: 331-537

A nyomtatvánnyal együtt postai csekket is mellékelnek, ugyanis 1994. augusztus 1-tőt (a 18/1994. (VII.29.) MKM rendelet értelmében) a nyilvántartásba vételért és kezelésért 10.000 Ft, a nyilvántartásba vételt igazoló okirat, határozat módosításáért, illetve elveszett, megsemmisült okirat, határozat pótlásáért 5.000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni laponként.

A kitöltött bejelentő lapot a pénzfeladást igazoló szelvénnyel együtt kell visszajuttatni az MKM-ba, melynek alapján a belföldi időszaki lapot nyilvántartása veszik.A nyilvántartásba vételről az MKM a bejelentés benyújtásától 15 napon belül határoz, a határozatot postai úton kézbesíti.Előtte a lap nem terjeszthető.

A folyóirat formai jegyei

Fedél
A folyóirat fedelén fel kell tüntetni a folyóirat címét és alcímét, az évfolyam számát, az évfolyamon belüli sorszámát, a megjelenés évét, hónapját. Elfogadható az a megoldás is, ha az évfolyam számát és az évfolyamon belüli sorszámot csak a belső címoldalon közlik, de ezeknek az adatoknak az egyik helyen mindenképpen szerepelniük kell.

A 2000 című irodalmi folyóirat fedele

Címoldal
A folyóirat belső címoldalán a következő adatoknak kell szerepelniük: a folyóirat címe és alcíme (ez gyakran eltér a fedélcímtől), a főszerkesztő és a szerkesztők neve, a szerkesztőség címe, valamint telefon-, fax- és e-maii-száma, a megjelenés gyakorisága, a kiadó adatai (kiadó intézmény, felelős kiadó, a kiadó címe és telefonszáma), a szedési és a nyomtatási adatok, a folyóirat terjesztésére vonatkozó adatok, az előfizetés módja és díja, az ISSN-szám. A folyóirat kolofonjának adatai kerülhetnek a címoldal verzójára is.

A 2000 impresszuma a belső címoldalon

ISSN-szám
Nemzetközi azonosító számot kell megállapítani a Magyaroszágon megjelenő, az Országos Széchényi Könyvtár által ISSN-nel ellátandónak minősített időszaki kiadványok azonosítására. Ezt a számot az OSZK-ban működő Magyar ISSN Iroda adja, ami igényelhető személyesen vagy bármilyen postai úton díjmentesen.

Cím: Magyar ISSN Iroda
Országos Széchényi Könyvtár
Budapest
Budavári Palota F épület
1827
Telefon: (06-1) 156-8731 vagy 175-7533/652
Fax: 202 0804

Egy időszaki kiadványnak csak egyetlen ISSN-je lehet. Ha egy időszaki kiadvány keretén belül egy másik vagy több önálló időszaki kiadvány jelenik meg, minden egyes kiadvány ISSN-jét meg kell állapítani.
Hírlapon az ISSN-t a lapfejben vagy a kolofonban, az impresszumok között kell megadni. Az időszaki kiadványok egyéb fajtáin a fedélen és/vagy a címoldalon vagy a címoldal hátoldalán kell elhelyezni.

A Népszabadság című napilap ISSN-száma a kolofonban feltüntetve

Az Adó című folyóirat ISSN-száma a fedélen feltüntetve

Tartalomjegyzék, oldalszámozás
A folyóirat tartalomjegyzékét a címoldalon vagy a címoldal verzóján kell elhelyezni, de a fedélen vagy a hátsó borítón is lehet rövidített vagy részletes tartalomjegyzéket adni.

A Jelenkor című irodalmi folyóirat részletes tartalomjegyzéke a fedélen

Az Alföld című irodalmi folyóirat rövidített tartalomjegyzéke a fedélen

Az Alföld részletes tartalomjegyzéke a címoldalon

A tartalomjegyzékbe a következő adatok kerülnek: a szerző neve, a cikk címe, az oldalszám. A folyóiratok oldalszámozásában kétféle megoldás fogadható el: az egyik minden egyes számtól újrakezdi a számozást, a másik az egyes évfolyamokon belül folyamatosan sorszámozza az oldalakat.

A hírlap formai jegyei

A hírlap szabályos időközökben (rendszerint naponta, de legalább hetenként egyszer) megjelenő időszaki kiadvány. Formai jegyei némileg különböznek a folyóiratokétól, hiszen itt nincs fedél, nincs címoldal és tartalomjegyzék. Ezért az impresszumot általában a lapfej és a kolofon tartalmazza.

Lapfej
Rendszerint az első oldalon található, a szöveget megelőző, tipográfiailag kiemelt rész. Tartalmazza a főcímet (párhuzamos címet, alcímet), illetve a kiadvány azonosítása szempontjából fontos egyéb adatokat (p1. közreadó, számozás).

A Vas Népe című napilap lapfejben közölt adatai

Kolofon
Tartalmazza az időszaki kiadvány főcímét, alcímét, szerzőségét, a kiadásra és előállításra vonatkozó lényeges adatokat. Hírlapon általában az utolsó vagy az azt megelőző szöveges oldalon helyezik el.

A VAs Népe kolofonjában közölt adatok

Tartalmi ismertetők
A hírlapoknak általában nincs tartalonjegyzékük, azonban kereskedelmi és információs célból az első szöveges oldalon közölhet rövid ismertetést a tartalomból.Erre többféle lehetőség (szalagrendszer, tartalmi ismertető) kínálkozik.

A Vas Népe tartalmi ismertetője

Illusztrált szalag a lap címe fölött

Különlenyomat
Minden esetben fel kell tüntetni a szerző és a tanulmány címe, alcíme mellett annak a műnek a bibliográfiai adatait, amelyből a különlenyomat származik, valamint az ISSN-számot.

A kézirat
A hagyományos gépírással és a számítógépes szövegszerkesztővel készített kéziratok elkészítésének, formai követelményeinek ismertetését lásd A könyv című fejezetben.

Sokszorosítás
A sokszorosító szerv vezetője a sajtótermék sokszorosításának megkezdése előtt köteles meggyőződni arról, hogy a megrendelő bejelentési kötelezettségének eleget tett. A sokszorosítás akkor kezdődhet meg, ha ahhoz a szerkesztőség vezetője vagy megbízottja (illetve a megrendelő szerv felelős vezetője vagy megbízottja) a megrendelő aláírásával hozzájárul (imprimatúra). A sokszorosító szerv vezetője köteles a sokszorosított sajtótermékekről nyilvántartást vezetni, melyben időrendben fel kell tüntetni a sajtótermék megrendelőjének nevét, a sajtótermék címét, formátumát, méretét, terjedelmét és példányszámát. A sokszorosító szerv az imprimatúrát és a kéziratot a sokszorosítás befejezésétől számított hat hónapig megőrzi vagy három hónap után megegyezés alapján átadhatja a kiadónak.

Kötelespéldány szolgáltatás

Általában a sokszorosító szervnek kell szolgáltatnia a kiadó terhére. (Előírását lásd a Függelékben.)