Az irodalomjegyzék és a bibliográfia fogalma gyakran azonossá válik a könyv létrehozása során. Az itt felsorolásra kerülő adatok között azonban különbséget kell tenni: az irodalomjegyzék mindig a mű megírásához ténylegesen elolvasott, áttekintett válogatott szakirodalmat sorolja fel, míg a bibliográfia a választott témához kapcsolódó lényeges, meghatározó irodalmat rendszerezi.

Mind az irodalomjegyzék, mind a bibliográfia a könyvekről készített bibliográfiai tételek bizonyos szempontok szerinti rögzítésével készül. A bibliográfiai tételek formáját szabvány határozza meg, a könyveknél öt adat feltüntetése kötelezően előírt: a szerző neve, a könyv címe, a megjelenés helye, a kiadó neve, a megjelenés éve. Ha csak egy meghatározott részre utalunk, akkor az oldalszámot is jelölni kell. A periodikumok cikkeinek közlésekor a bibliográfiai tétel részei: szerző neve, tanulmány címe, folyóirat neve, megjelenési évszám, folyóiratszám, oldalszám. Heti- és napilapoknál a megjelenés dátumát vesszük fel a folyóirat száma helyett. (Az adatok leírásakor jelentkező problémák megoldásában részletes eligazítást adnak az ide vonatkozó szabványok.)

HIVATKOZÁSOK, JEGYZETEK

A jegyzetek, hivatkozások a főszöveg mondanivalóját egészítik ki, magyarázzák anélkül, hogy folyamatosságát megszakítanák.

A jegyzetek típusai:

- szövegközti jegyzetek
- zárójeles jegyzetek
- lábjegyzetek
- fejezet végi jegyzetek
- szöveg végi jegyzetek

Egy művön belül a választott jegyzetelési forma azonos legyen. A jegyzetek és hivatkozások feltüntetéséhez szükséges bibliográfiai tételek szerkesztésére ugyanazok a szabványos előírások érvényesek, mint a bibliográfiáknál.

Mivel a bibliográfiák, hivatkozások és jegyzetek helyes formáját illusztráló példák az esetek sokszínűsége, a részletek aprólékossága miatt terjedelmi okokból jelen útmutató keretei közé nem férnek, egy minden kérdésre kimerítő választ adó munkára hívjuk fel a figyelmet: Eco, Umberto: Hogyan írjunk szakdolgozatot? Bp., Gondolat, 1992.