Szerző és kiadó

Napjainkban számtalan új kiadó alakul (és szűnik meg). Bár nagy részük többé-kevésbé kialakította profilját, mégis sok szerző számára jelent problémát, hogy megtalálja azt a kiadót, amely a megjelenésre váró művéhez hasonló tematikájú könyveket gondozza. (A tájékozódáshoz segítséget nyújt pl. a Books in Print = Könyvek Magyarországon c. kiadvány, melynek évenként megjelenő kötetei regisztrálják kiadók szerint a könyvtermést, valamint az Index Adatbázis, amely a legteljesebb könyves adatbázis CD-ROM-on 3.000 kiadó és 40.000 magyar könyv részletes adataival.) A hivatásos kiadók mellett működnek egyéni, intézményi, önkormányzati, stb. kiadók is, mivel az alacsonyabb előállítási költségek miatt számukra kedvezőbb az önálló kiadói tevékenység.Az egyszerűbb jogi szabályozások következtében bárki belefoghat kiadványok megjelentetésébe, ennek csupán a Cégbíróságon bejegyzett könyvkiadói vállalkozói tevékenység a feltétele. Ezáltal ugyan bármikor, bármilyen mű (kivéve az alkotmányos jogokat sértő) megjelentethető, de az ehhez szükséges pénzeszközök megteremtésén till számolni kell az értékesítési kockázattal is, vagyis a befektetés nem minden esetben térül meg. Létezik emellett még a nonprofit könyvkiadás is, melynek szerzői (egyének vagy intézmények, szervezetek, egyházak, stb.) alapítványi, pályázati vagy egyéb támogatással jelentetik meg munkáikat. Ezek a míívek nem a nyereség reményében, hanem a társadalom egy-egy célzott rétege képzése, ismereteinek bővítése, tájékoztatása, stb. érdekében születnek.

Akár ezt, akár a másik utat választjuk, fontos szem előtt tartani, hogy a könyvkiadás egymással láncszerűen összefüggő, meghatározott sorrendű mozzanatok folyamata, amelyek közül a következő lépéseket ajánlatos követni:

- a szerzővel való megállapodás
- a könyv azonosítására szolgáló ISBN szám igénylése
- a szerzői kézirat alaki előírásainak betartása, a könyv helyes formai szerkezetéhez való igazodás
- a kézirat lektorálása
- a könyv tipográfiájának, borítójának megtervez(tet)ése, a terjedelem, a példányszám meghatározása
- kötelespéldány szolgáltatás a megjelent műből

Megállapodás a szerzővel. A szerzői jog (copyright)
A könyvkiadási munkálatok között első teendő a szerzővel való megállapodás. A szerzőre általában mint egyetlen személyre gondolunk, de jogi értelemben szerző lehet valamely intézmény, csoport, hatóság, stb. is. Annak a szerzőnek, aki közzé akarja tenni kéziratát, javadalmazás jár - ezt biztosítja a szerzői jogvédelmi törvény. A szerző a kiadóval kötött szerződésben felhatalmazza azt, hogy kinyomtassa könyve példányait, amiért a szerző díjazásban részesül. Mértéke többféle módszer szerint történhet : fix összeg megállapítása vagy az eladott példányszám alapján. A kizárólagosság a szerződés leglényegesebb eleme, ezért a szerzőnek nyilatkoznia kell arról, hogy nem adta el művét másnak kizárólagos publikálásra. A hazai szerzői jogi törvény a közeljövőben újraszabályozásra kerül, mivel több pontban eltér a nemzetközi gyakorlattól. Addig is útmutatóként szolgál Petrik Ferenc (szerk.) : A szerzői jog. Bp. Közgazdasági és Jogi K., 1970. c. műve. Közli a kiadói szerződésekben felsorolandó adatokat, jogszabályokat példákkal és magyarázatokkal.

ISBN-szám igénylése
A kézirat kiadásáról kötött megállapodás után a könyvek megjelentetéséhez szükséges nemzetközi szabványos könyvazonosító számot, ISBN- (International Standard Book Number) számot kell igényelni. Használatát az MSZ-ISO 2108 és az MSZ-ISO 3297 szabványok írják elő. Elhelyezése a könyvben kötelező, közlésétől soha nem lehet eltekinteni!

A kiadványazonosítót a Magyar ISBN Iroda adja ki:

Magyar ISBN Iroda
Országos Széchényi Könyvtár
Budapest
Budavári Palota F épület
1827

Minden könyv és annak minden új kiadása önálló ISBN-számmal rendelkezik. Amennyiben sorozat megjelentetése történik, akkor fel kell tüntetni a sorozat azonosító számát, ISSN- (International Standard Serial Number) számát is, melyet a Magyar ISSN Iroda biztosít. (Címe ua. mint az ISBN irodáé!) Az azonosító számok díjmentesen kérhetőek, akár telefonon (156-8731 vagy 1757533/185) akár faxon (202-0804) is.

A szerzői kézirat

A szerzői kézirat kiindulási pont a kiadó munkatársai számára. A kézirat leadása a kiadónak legtöbbször elégséges egy példányban (a szerző a végleges példányról készítsen a maga számára másolatot!).
A szerzői kézirat alapkövetelményei:

- közérthetőség
- nyelvhelyesség
- következetesség
- tényszerűség

A kiadásra benyújtandó kézirat a következő részeket tartalmazza:

- címoldal
- járulékos részek
- főszöveg
- ábrák, illusztrációk
- mutatók
- egyebek (tartalmi összefog1a16 idegen nyelven, stb.)
- tartalomjegyzék

A számítógépes szövegszerkesztő alapjaiban változtatta meg a kézirat előállítását, de természetesen sok szerző még hagyományos módon, gépírással készíti kéziratát. Ezért az alábbiakban mindkét formára kitérünk.

A hagyományos kézirat formai követelményei
A kéziratot A 4-es, legalább 55 grammos fehér papírra gépeljük. Az oldalakat folyamatos arab sorszámokkal látjuk el és a felső margó közepén helyezzük el. A lapnak csak az egyik oldalára gépelünk, 2-es sortávolsággal. Egy oldal 30 sort és egy sorban 60+-3 leütést tartalmazhat. A margók mérete is meghatározott: bal oldalon 35 mm, jobb oldalon 15 mm, alul 40 mm, felül legalább 25 mm. A címeket, alcímeket idézeteket a szövegtől egy-egy üres sorral kell elválasztani. Az új bekezdéseket 3-6 leütéssel kell kezdeni.

A kézirat leadása lemezen
A számítógépes szövegszerkesztővel előállított, lemezen leadott kéziratnál közöljük a számítógépes program nevét, amelyet a rögzítésre használtunk. A szöveget file-ba írjuk, egy file-ba 80 000 - 100 000-nél több karakter ne kerüljön, különben nehézkes a kezelése. Leadáskor mellékelni kell egy file-jegyzéket, amely a file-ok sorrendjét tartalmazza. Magyar ékezetes betűt használó szövegszerkesztő programot alkalmazzunk. A szöveget ne tipografizáljuk, ne tegyük be a technikai kellékeket, mivel a műszaki szerkesztési, szedési utasításokat a nyomdai példányon adják meg. Mindig ellenőrizzük, hogy lemezünk számítógépes vírusoktól mentes-e.

A könyv szerkezete, alkotórészei

A könyv előállításakor bizonyos szerkezeti előírásokat kell követni ahhoz, hogy a könyvkiadás szakmai elemi szabályainak eleget tegyünk. A könyv hagyományos formáját három rész alkotja: főszöveg, járulékos részek, könyvborító, s ezek kiegészíthetőek különféle technikai kellékekkel. A főszöveghez kapcsolódó (megelőző és azt követő) járulékos részek kiegészítik,magyarázzák, segédletekkel látják el a könyvet. A járulékos részek száma és sorrendje nem kötött szigorúan, hanem bizonyos hagyományokat követnek. Vannak ugyanakkor olyan járulékos részek, amelyek semmilyen körülmények között nem hagyhatók ki, nem vonhatók össze, nem cserélhetők fel.

A főszöveget megelőző járulékos részek:

címnegyedív
ajánlás
előszó

A főszöveget követő járulékos részek:

irodalomjegyzék vagy bibliográfia
utószó
függelék
szakkifejezések jegyzéke
rövidítések jegyzéke
mutatók
idegennyelvű kivonat
tartalomjegyzék (lehet a főszöveg előtt is)
kolonfonoldal

A tartalomjegyzék elhelyezhető a főszöveg előtt és azt követően egyaránt. A mellékletek a könyv különböző helyeire, végére vagy a borítóhoz rögzített tasakba kerülhetnek. Kötelező és nem maradhat ki soha a címnegyedív és a kolofonoldal (ha a kolofon a copyrightoldalon nem szerepel). Az egyéb járulékos részek alkalmazása a szerző és a kiadó egyezségétől illetve a könyv jellegétől függ (más p1. egy tudományos jellegű és más egy esszékötet esetében).

A főszöveget megelőző járulékos részek magyarázata

Címnegyedív (vagy eímnegyed)

A könyv első ívének (16 oldal) első negyede (4 oldala), ahol oldalszámozás nincs, de az oldalak a könyv terjedelmébe beletartoznak:

- szennycímoldal
- sorozatcímoldal
- címoldal
- copyrightoldal

Szennycímoldal

A szennycímoldal esztétikai és tipográfiai szempontból egyszerű legyen, a betűnagyság kisebb legyen mint a címoldalé.

Sorozatcímoldal

A sorozatcím helyesírásánál is az akadémiai helyesírási szabályzat érvényes: csak az első kezdőbetű nagy (kivéve természetesen a tulajdonneveket).
A sorozatcímoldal illeszkedjen a címoldalhoz, a betűtípus a szennycímoldaléval legyen azonos. Ha a mű nem sorozat tagja, akkor a sorozatcímoldal általában üres.

Címoldal

Legszerencsésebb, ha mind az öt fő adatot a címoldalon közöljük, de ez nem zárja ki, hogy más oldalakon nem ismételhetjük meg ezeket. A címoldalon közlendők tudnivalói:

- Első adat általában a szerző neve, lehetőleg a teljes nevét szerepeltessük. A szerző doktori címét, tudományos fokozatát, kitüntetéseit nem kell feltüntetni. Többszerzős művek esetén a szerzők nevét gondolatjellel válasszuk el egymástól. Ha háromnál több szerző van, akkor a felsorolás a copyright oldalon történjen (ha szerkesztője is van, nevét a címoldalon szerepeltessük). Ha csak szerkesztője, válogatója, sajtó alá rendezője van a könyvnek, vagy a címoldalon, a cím alatt tüntessük fel a nevét, vagy a copyrightoldalon. Az első változatot általában akkor alkalmazzuk, ha érdemi munkát végeznek, míg a másik lehetőséget a technikai munkát végzők nevének közlésekor válasszuk. Fontos, hogy a szerkesztő neve a mű címét ne előzze meg, csak utánna következzék! Ugyanez a megoldás alkalmazandó, ha a mű összeállítását csoportok, munkaközösségek, intézmények, stb. végzik.

- A cím a szerző neve után következik, s ezután - ha van - az alcím. A cím és az alcím külön sorba kerüljön, egymástól ne válasszuk el írásjelekkel. Többkötetes műnél minden kötetben feltüntetjük a címoldalon a főcímet majd a kötetcímet, vagy a címoldal után - amelyen csak a főcímet közöljük - még egy szennycímlapot alkalmazunk a kötetcím számára. A főcímtől tipográfiailag különböztessük meg az alcímet, kötetcímet. A kötetjelzésnél a római és arab szám használata egyaránt megengedett, a kötet szót a címoldalon ne rövidítsük.

- A kiadásjelzés a mű kiadásának számát és minőségét (bővített, javított) jelzi. A címoldalra a kiadás számát betűvel írjuk, a kiadás minőségét jelző szavakat és a kiadás szót nem rövidíthetjük. Az első kiadást soha nem tüntetjük fel a könyvön.

- A kiadó neve, a megjelenés helye és éve feltüntetésénél ügyeljünk arra, hogy a helyet és évet vesszővel válasszuk el egymástól, az évszám után ne kerüljön pont. Több kiadó esetén gondolatjellel különítsük el a neveket egymástól. Soha ne feledkezzünk meg a kiadási év feltüntetéséről, a mű azonosítása szempontjából ez elengedhetetlen adat.

Copyrightoldal

A szerzői jogok jelölése a copyrightoldal legfőbb célja : a (c) jel után a jogtulajdonos nevét és az első kiadás évét tüntetjük fel. Ugyanígy szerzői jogvédelem alá esik a fordítói tevékenység, az illusztrátor, a sajtó alá rendező, a gyűjteményes kötetek szerkesztőjének munkája.

A copyrightoldalon kell feltüntetni a könyv ISBN-számát valamint ha a kötet sorozat tagja, akkor az ISSN-számát is. Jelölésük a könyvben kötelező! (A részletes tudnivalókat lásd a 7-8. oldalon). Ha a könyv nem tartalmaz kolofonoldalt, akkor a copyrightoldalon közölhető a kolofon is. Amennyiben a copyrightoldal sok adatot tartalmaz, célszerű a kolofonoldal alkalmazása.

A főszöveg

A könyv leglényegesebb része, amely a szerző szellemi alkotását tartalmazza. A folyószöveget (érdemi részt) táblázatok, térképek, reprodukciók, fényképek, rajzok, stb. tagolhatják, jegyzetek és hivatkozások magyarázhatják.

A főszöveget követő járulékos részek magyarázata

A leggyakrabban használt járulékos részek értelmezésére térünk ki:

Irodalomjegyzék, bibliográfia
Mivel mindkét dokumentumtípusra (könyv és folyóirat) egyaránt alkalmazhatóak az ide vonatkozó előírások, ezért részletezésüket lásd külön fejezetben, 30. oldal.

Függelék
A függelékben közlésre kerülő szövegek, adatok nem módosítják, hanem kiegészítik, magyarázzák a főszöveg tartalmát (p1. dokumentumok, statisztikai táblázatok, stb.). Helye közvetlenül az irodalomjegyzék után van.

Szakkifejezések jegyzéke
A főszövegben előforduló szakszavak magyarázata, értelmezése betíírendi felsorolásban.

Mutatók
A folyószövegben való könnyebb eligazodást segítik elő. A mutatók típusai és sorrendje:

- személynévmutató (a főszövegben található személynevek, álnevek)
- tárgymutató (a főszöveg fogalmai, kulcsszavai, képzeletbeli személyek)
- földrajzinév-mutató (a főszöveg földrajzi nevei) - évmutató

Tartalomjegyzék
A könyv elmaradhatatlan része, a könyv belső szerkezetét tárja fel a belső címek kezdő oldalszámainak jelölésével.

Kolofonoldal
A könyv technikai jellegű információit (a kolofon és az impresszum adatait) tartalmazza.

Ha a könyv kolofonoldalt nem tartalmaz, akkor a kolofon adatait a copyrightoldalon tüntetjük fel.

Lektorálás

A mű megjelentetésében fontos szerepet játszik a lektor. A kiadó nem rendelkezhet minden tudományágban jártas szerkesztővel, ezért külső szakértőket kell megbíznia azzal, hogy egy-egy mű szakmai értékéről véleményt mondjanak. A megfelelő lektor kiválasztása rendkívül fontos, hiszen véleménye szerepet játszik a kiadásra vonatkozó végső döntésben. A döntés-előkészítés mellett a lektor másik feladata: a már elfogadott kéziratokról adott lektori jelentésében felsorolja a hibás, téves adatokat, megállapításokat. A lektor általában egy témakör szakembere vagy speciális ismeretekkel rendelkező személy, aki tanácsaival, javaslataival nagymértékben hozzájárulhat a kézirat színvonalas kiadvánnyá történő megjelentéséhez. A lektori vélemény megalapozottságát, objektivitását a főszerkesztő bírálja el.

Nyomdai munkálatok

A könyv tipográfiájának, külalakjának megtervez(tet)ése.
A kézirat könyvvé alakítását a nyomda végzi, de a megrendelés előtt el kell dönteni, hogy milyen legyen a könyv. Függetlenül attól, hogy a könyv tervezője szakember-e vagy sem, valakinek a kiadóban vagy a nyomdában döntenie kell a külalakjáról. (r)sszhangba kell hozni a könyv célját, funkcióját a szép külsővel. Ehhez sok részletkérdéssel kell megbirkózni: meg kell határozni az oldalméretet, a betűtípust és papírminőséget, a kötés módját, formáját, a borító színét és számos más, a könyv végleges formáját befolyásoló összetevőt. A legtöbb nagy kiadó önálló könyvtervezőt alkalmaz, a kisebb vagy egyszemélyes cégek vagy külsős munkatársakat bíznak meg, vagy a nyomdával terveztetik meg ill. maguk döntenek a végső formáról.

Nyomdai árajánlatkérés
A megrendelés előtt ki kell választani milyen papírtípusra történjen a nyomás (natúr papír, újságnyomópapír, könyvnyomó papír, stb.) Meg kell határozni a vastagságát (pl. könyvekhez leggyakrabban 80 gramm/m2-es papírt használnak), legyen-e utókezelve (p1. fóliázva) a felhasználásra kerülő papír. E1 kell dönteni a kötés típusát (ragasztott, fűzött, t(ízött, stb.). Meg kell határozni a méret, oldalszám, példányszám optimális arányát a gazdaságosság szempontjából. (Kiszámításához a nyomda segítségét kérhetjük.) Fontos tudni pl. hogy a papír és nyomatás költsége egyenes arányban van az oldalszámmal.

Az árajánlatkéréskor figyelembe kell venni, hogy a

- kiadandó példányszám (minél magasabb, annál olcsóbb a nyomtatás)
- a papírminőség, kötéstípus
- a nyomdai előkészítő munkák (montírozás, lemezkészítés, stb.)
- az egyoldalra nyomandó színek száma (színes anyag többszöröse a fekete-fehér nyomásnak) határozzák meg az egy példányra eső előállítási költséget.

Célszerű az eltérő példányszámokra ill. az esetleges utánnyomásra várható költségeket megtudni, mivel egy kisebb példányszámban kiadott, később esetleg újranyomásra kerülő kötet az előkészítési munkák egyszer szükséges kifizetése miatt kedvezőbb áron állítható elő. Az árak nyomdáktól függően jelentős mértékben eltérhetnek egymástól, ezért tanácsos több helyről árajánlatot kérni. A nyomda kiválasztásánál a megfelelő árajánlat mellett természetesen a kivitelezés minőségére, határidők betartására is figyelemmel kell lenni. A mindkét félnek megfelelő feltételek esetén a kiadó és nyomda szerződést kötnek a kiadásra. A nyomdai megrendelőn meghatározzák többek között a könyv formátumát és kivitelét, példányszámát, terjedelmét, a szállítási határidőt, stb.

A teljes kiadási költségekhez kell kalkulálni a szerzői, lektori, terveztetési, stb. honoráriumokat annak adó és társadalombiztosítási hányadával, a kiadói és nyomdaköltségekkel együtt. Ha a kiadásra kerülő művet kereskedelmi forgalomban kívánjuk értékesíteni, úgy számolni kell a szállítás, a kereskedelmi árrés, a hirdetési költség, a kulturális-, iparíízési és általános forgalmi adó összegével is.

Kötelespéldány szolgáltatás

A kiadás utolsó fázisa: a nyomdának ill. a kiadónak kötelespéldányt kell szolgáltatnia a megjelent műből. (Előírását lásd a Függelékben!)