A korrektúrajeleket nem csak a hivatásos szerkesztőknek kell ismerniük, hanem a szerzőknek is, hiszen a szerzői korrektúrán ők is csak ezeket az egyezményes jeleket használhatják. A korrektúrajelek megismerése előtt azonban érdemes tanulmányozni azt a néhány általános szabályt, amely pontos eligazítást ad a javítás elkészítéséhez.

A korrektúrajelek alkalmazásának általános szabályai:
A korrektúrajeleket mindig kétszer tüntetjük fel: egyszer a hiba előfordulási helyén (tehát a szövegben), másodszor megismételjük a jelet a levonat jobb oldali szélén is, lehetőleg vele egy magasságban, melléírva a helyesbítést, illetve az utasítást.

Az egy sorban előforduló hibákat különböző jelekkel kell jelölni és a levonat szélén meg kell ismételni olyan sorrendben, ahogyan a sorban egymást követik.

Legalább három soron belül azonos korrektúrajelek ne legyenek. Célszerű csak a jobb oldalon jelölni a hibákat, de indokolt esetben (pl. ha a szedés kéthasábos, ha a szövegben túl sok hiba van) használhatjuk a bal oldali margót is. A korrektúrára vonatkozó mindenféle magyarázó szöveget körvonallal kell bekeretezni. Ezt a megoldást választhatjuk például akkor, ha egy vagy több sorban,illetve hasábon ugyanaz a hiba többször fordul elő. Ilyenkor elég a jelet a margón egyszer feltüntetni és bekarikázva melléírni, hogy a hiba az adott helyen hányszor fordul elő.

A nyomdai szedéslevonatot tollal kell javítani, a ceruzás javítás tilos.

A korrektúrajeleket és azok alkalmazását az MSZ 3491-1988 ismerteti, mintegy 37 korrektúrajel használatát mutatja be. Kiadványunk ezek közül a leggyakrabban előfordulókat adja közre a függelékben.