Bibliográfiai adat: a dokumentumok mindazon jellemző adatai (pl. szerző, cím, kiadó, megjelenés helye és éve), amelyeknek a bibliográfiai leírásban va16 szerepeltetésük révén egyértelműen azonosítani lehet a műveket.

Bibliográfiai leírás: az érvényben lévő szabványok alapján készített leírás a dokumentumokról, mely az azonosításához, valamint a visszakereséséhez szükséges adatokat közli egységes szerkezetben.

Címlapverzó: lásd copyrightoldal

Címnegyedív (címhegyed): a könyv első négy számozatlan oldala, amely a szennycím-, sorozatcím-, címoldal-, copyrightoldalból áll.

Címoldal: a könyv második lapjának (címlap) homlokoldala, amely tartalmazza a könyvről a legrészletesebb bibliográfiai információkat.

Copyright (c): a szerzői jog védelmének a nemzetközi gyakorlatban használt kifejezése. A kiadói jog tulajdonosát jelöli.

Copyrightoldal (vagy címlapverzó): a címhegyed negyedik oldala, amely a copyright szövegét, a könyv egyéb bibliográfiai adatait, esetenként a kolofont is tartalmazza. Használatban van a címlapverzó kifejezés is.

Egyszerűsített bibliográfiai leírás (rövidített bibliográfiai leírás): csak a dokumentum azonosításához feltétlenül szükséges adatokat (szerző, cím, megjelenési hely, év, kiadó) tartalmazza. Bibliográfiák, irodalomjegyzékek, hivatkozások gyakorlata.

Fedél: a kartonáll könyv borítójának elnevezése. Részei: az első fedél, a gerinc és a hátsó fedél.

Felelős kiadó: a kiadásért jogi felelősséget vállaló személy, (kolofonban jelölik).

Felelős szerkesztő: a kiadvány minőségéért szakmai felelősséget vállaló személy (kolofonban fel kell tüntetni). Kézirat soha nem jelenhet meg felelős szerkesztő nélkül.

Főcím: a dokumentum címei közül a címoldalon (a eímnegyed harmadik oldalán) tipográfiailag kiemelt, a szerző neve után elsőként közölt cím. A mű azonosítását szolgálja, alkalmas a dokumentumra történő hivatkozásra.

Fősorozati cím: lásd sorozatcím

Fülszöveg: a védőborító behajtott részein elhelyezett rövid tájékoztatás a könyvről vagy szerzőjéről.

Helyi kiadvány: az a nem Budapesten működő sokszorosító szerv által előállított sajtótermék, amely megrendelőjének székhelye (lakhelye) az adott megye területén van.

Bibliográfiai hivatkozás: egy könyv, tanulmány vagy cikk megírásánál felhasznált források közlése. Lehet: szövegközi (zárójeles utalás a szövegben), jegyzet (jegyzetszám vagy csillag utal a lábjegyzetben, a fejezet- vagy a szöveg végi jegyzetben kifejtett adatokra).

Idézet: idegen szerző művéből szó szerint átvett mondat vagy szövegrész. Minden esetben meg kell jelölni az eredeti forrást; szó szerinti idézés időzőjelek között, hivatkozással történik.

Időszaki kiadvány: olyan előre meg nem határozott időtartamra tervezett kiadvány, amely egymást követő részegységekből (számokból, füzetekből, kötetekből, évfolyamokból, stb.) áll; ezeket rendszerint számozásuk, keltezésük, kronológikus vagy egyéb megjelölésük különbözteti meg egymástól. Legfontosabb fajtái: hírlap, folyóirat, évkönyv, időszakosan megjelenő jelentések, beszámolók, közlemények, tanulmánygyűjtemények, időszakosan megjelenő adat- és címtárak, időszakosan megrendezett konferenciák, kongresszusok hivatalos kiadványai.

Impresszum: általában a kolofonban elhelyezett szöveg, amely a kiadásért és a szerkesztésért felelős személy nevét, a nyomtatványt előállító sokszorosító nevét, telephelyét, felelős vezetőjét, a megrendelés sorszámát, valamint a gyártás idejét tartalmazza (Rendeletileg előírt adatok.) . (Lásd még kolofon.)

Imprimált kézirat: a megrendelő által adott, nyomtatási engedéllyel ellátott kézirat, amely a nyomda belső ellenőrzése után nyomható.

Imprimatúra: az utolsó tördelt korrektúralevonaton, esetleg külön lapon adott nyomási utasítás, illetve engedély, amelyet az arra felhatalmazott személy kézjegyével és nyomható megjegyzéssel, valamint dátummal lát el.

ISBN (International Standard Book Number): nemzetközi szabványos könyvszám.

ISSN (International Standard Serial Number): az időszaki kiadványok és sorozatok nemzetközi azonosítószáma.

Jegyzet: a főszöveghez szorosan kapcsolódó információt tartalmazó rövid megjegyzés, amely elhelyezésétől függően lehet lábjegyzet, fejezet végi jegyzet vagy szöveg végi jegyzet.

Kartonált könyv: a fedéllel, azaz papírkartonnal borított puhafedeles könyv.

Kézirat: a szerzői kiadói és a nyomdai kézirat összefoglaló neve.

Kiadó: az a természetes vagy jogi személy, aki a könyvet vagy az időszaki kiadkványt közzéteszi és előállításáért, terjesztéséért felelősséget vállal. Kiadói kézirat: a kiadó által szedési munkákra előkészített mű hibátlan, teljes anyaga.

Kolofon: a kolofon az a záradék, amely a kiadvány kiadására és előállítására vonatkozó lényeges adatokat (felelős kiadó, felelős szerkesztő, mí-szaki szerkesztő, nyomda és annak vezetője stb.) tartalmazza. A könyv utolsó lapján, esetleg a copyrightoldalon helyezhető el.

Korrektúra: a szedésről javítás céljából készített levonat.

Korrektúrajelek: a szedésben előforduló hibák jelölésére alkalmazott jelek.

Könyv: általában nagyobb terjedelmű szellemi alkotást vagy több kisebb írásművet magában foglaló nyomdai termék. A könyv borítóból fülszövegből, valamint járulékos részekből áll. A könyvek több fajtája (p1. kézikönyv, tankönyv, szépirodalmi m(í, stb.) létezik. A fenti meghatározástól való eltérés azonban a nem hagyományos könyvek (pl. a m(ívészkönyvek) esetében nem hiba.

Kötelespéldány: olyan példány, amelyet a sokszorosító szerv vagy a kiadó ingyenesen szolgáltat tudományos illetve igazgatási célokra az arra jogosult könyvtárnak illetve szervnek.

Különlenyomat: folyóiratcikkekről, könyvfejezetekről készített lenyomat, többnyire az eredeti lapszámozással, néha külön címlappal.

Lapfej: az időszaki kiadványok első oldalán tipográfiailag kiemelt rész, amely a kiadvány címét, a közreadót és a kiadvány számát tartalmazza.

Nyomdai kézirat: sokszorosítás céljából a nyomdának átadott vázlattal, borítótervvel és tipográfiai utasításokkal ellátott imprimált mű teljes szövege.

Sorozat: közös sorozatcímmel összefogott, de egyenként tartalmilag zárt egészet alkotó, saját főcímmel rendelkező könyvek összefoglaló neve. A sorozatba tartozó könyveknek sorozatszámuk is lehet. Általában ugyanannál a kiadónál, hasonló külalakkal jelennek meg. Egy sorozaton belül több alsorozatot is lehet indítani, az eredeti sorozatot akkor fősorozatnak nevezzük.

Sorozatcím: a sorozat összefoglaló címe, amelyet a címnegyed második oldalán helyezünk el. Ha a dokumentum egy alsorozatnak is része, a sorozatcím elnevezése fősorozati cím, az alsorozaté pedig nősorozati cím.

Sorozatcímoldal: a címnegyed második oldala, amely a sorozatcímet, ha van az alsorozatcímet, a sorozatszámot és a sorozatszerkesztők nevét, esetleg a sorozatban addig megjelent kötetek címét és sorszámát tartalmazza.

Szennycím: szűkebb értelemben a címnegyed első oldalán található cím, amely nem feltétlenül azonos a főcímmel. Tágabb értelemben minden olyan cím, amely a szennycímoldalra kerül.

Szennycímoldal: szűkebb értelemben a címnegyed első oldala, amely a szennycímet tartalmazza. Tágabb értelemben olyan különálló oldal, amely kötetcímet vagy fejezetcímet tartalmaz.

Szerzői kézirat: a szerző által a kiadónak átadott és megfelelő formátumban (p1. írógéppel) leírt kézirat első példánya.

Teljes bibliográfiai leírás: olyan leírás, amely a dokumentumnak a leírás számára előírt valamennyi oldalát tartalmazza.

Tipográfia: valamilyen kiadványban alkalmazott nyomdai előírások összessége.

Utalások: a folyószövegben történő utalás egy másik szöveghelyre az ismétlések elkerülésére. Az utalásokat a megfelelő résznél kerek zárójelben közöljük.

Verzó: hátoldal