14

A Vasvármegyei régészeti egyesület Kárpáti Kelemen prémontrei rendi tanár és báró Miske Kálmán kezdeményezésére 1896. kulturegyesületté alakult át, mely az állam s a város segélyével, Walder Alajos 1 millió tégla adományával és saját hozzájárulásával 1908. Czigler Győző terve alapján felépítette e múzeum épületét, mely 1910. Walder Gyula tervei szerint a kulturházzal (előadó-és hangverseny termek) bővült ki. Itt nyert elhelyezést a régebben a püspökvárban őrzött régészeti gyűjtemény, mely utóbb Kárpáti Kelemen és Tóth Sándor lakatos néprajzi gyűjtésével, Chernel István madárgyűjteményével, dr. Waisbecker Antal járásorvos és Piers Vilmos őrnagy herbáriumaival és báró Miske velem-szentvidi európai hírű ásatásainak gazdag eredményeivel kiegészítve a mai múzeummá alakult ki s ezzel vidéki múzeumaink legjelesebbjei közé emelkedett. A múzeum eleinte Kárpáti Kelemen vezetése alatt állott, 1911 óta báró Miske Kálmán a múzeum igazgatója.

A múzeum osztályai: Régészeti osztály, őre Horváth Tibor Antal prémontr. tanár, ki egyúttal az Iparművészeti. alosztályt is vezeti; Természetrajzi osztály, vezetői + Gáyer Gyula egyet. m. tanár a növénytani s állattani és Dr. Benda László a geológiai gyűjtemény részére; Néprajzi osztály, vezetője dr. Pavel Ágoston leánylyc. tanár; Szépművészeti osztály, vezetője Fábián Gyula reálisk. tanár; Könyvtári osztály (egyúttal kölcsönkönyvtár), 38.000 kötet, vezetője Dr. Pavel.

A régiségtár a földszint jobb oldalán, a könyvtár a bal oldalán van elhelyezve, az I. emelet közepén van a képtár, ettől jobbra a természetiek tára, balra a néprajzi gyűjtemény és iparművészeti osztály.

A múzeumot a kulturegyesület és az állam tartja fenn, a város és a vármegye támogatásával.

Látogatás ideje: Vasár- és ünnepnap 9-12 és 3-4-ig ingyen, hétköznap 40 f. belépődij mellett. (Jelentk. a házmesternél.) [Nov. 1- márc. 31. zárva. A könyvtár olvasóterme nyitva van hétk. 10-12 és 3-6-ig.

Előcsarnok. Savariai római feliratos kövek és szobrok. Köztük: balra az ablakfülkében Jupiter-torzó a savariai fórumról; kőtábla a 6 választócuriába osztott tanácstagok névsorával. Jobbra az ablakfülkében Minerva torzója a forumról; Aecornae istennőnek dedikált feliratos kő,az emonensisi (mai Laibach) itt élő kereskedők felajánlása (a Laibachban talált két hasonló kövön kívül az egyedüli, mely az istennő nevét említi); Nemesis-oltár Savaria amphitheatrumából (a mai kálvária tövében); igen szép relief 3 emberi alak, párduc, nyul és agár alakjával (3. szd Kr. u.); a lépcső mellett Jupiter Dolichenus oltára. - Baloldalt régi (5-600 éves), fatörzsből vájt csónak a Rábábból (Molnári vidékéről).

15

Múzeum.

Régiségtár.

I. terem: Történelem előtti (praehistorikus) kor. A középen álló 4 üvegszekrényben a történelemelőtti idők kulturfejlődése biologiai fejlődésben, kizárólag Vasvármegyei leletekben bemutatva.

I. szekrény: Neolith-kor (újabb kőkor) és ezt kiegészítő rézkor: különféle előállítású technikák gyűjteménye, ú. m. pattintás, kőfúrás, csiszolás, bőr kidolgozás neolithkori eszközei. Rézkor, csinos keramikával képviselve. Kőkori tűzpad-typus Tömördről.

II. szekrény: Bronzkor: Aranyleletek (karkötők) Jánosházáról ; bőripar és szövészetre vonatkozó tárgyak; a bronz készítését érzékeltető tárgyak gyűjteménye, benne antimon, rézérc és (összehasonlításul) importált ónérc. Bronzkori tűzpad-typus Velem-Szt-Vidről.

III. szekrény: Első (régibb) vaskor (a külföldön Hallstatt-kor ). Alul keramika, felül különböző szép baltatípusok, hátul kegyeleti tárgyak és bálványok, aranylemezek Szt-Vidről; 1929. évi aranylelet ugyanonnan (öv és nyakék).

IV. szekrény: Ujabb vaskor (a keltákkal kapcsolatos La Téne-kor ), Vasipar és bronzöntés, tüzpad nyárssal és bográcstartóval ; hátul 2 kard, gazdasági eszközök.

Velem-Szentvidi leletek (V-Xl. szekrény}. A jobb falon az ablaktóI kezdve:

V. szekrény: Velem- Szt.-Vidi őstelep kronológiája. Alulról kezdve:
1. polc. a balta fejlődéstörténete a kőkortól a praechist. kor végéig. - 2. polc: A velem-sztvidi lakótelep meg nem szakított kulturtörténete a jelenkorig, éspedig situsban (eredeti fekvésben) talált leletek a kőkorral képviselve, majd rézkor, mint annak kiegészitője, kora-bronzkor, közép-bronzkor, késő-bronzkor, átmenet a vaskorba, a vasat előző kor, amikor a vas még csak érték volt (gyűrűk) és nem eszközök készítésére használt fém (hosszú tűzőárak). - 3. polc: Első vaskor idősebb szaka, mikor a vasat már feldolgozták késnek, lapos baltának és sarlónak); első vaskor fiatalabb szakasza, amikor a vassal már versenyezik a bronz és a vasat nemcsak szerszámmá dolgozzák fel, hanem fegyvernek is. (E kor végén beékelődik a rétegbe kevés szkitha-Ielet, de valószínűleg csak mint a kereskedelem tárgyai, mert nem valószínű, hogy a szkithák itt laktak volna). A kelta kulturával kapcsolatos kora La Téne-kor eszközei. - 4. polc: Közép La Téne-kor, a római kulturába átmenő késői La Téne-kor (ú. n. oppidumok kulturája ), melynek leletei közül nevezetes egy festett cserépedény (hazánkból az egyedüli). Római kor egészen a Kr. u. 4. szdig. Kora népvándorlás ideje, késői középkor Árpád idejétől kezdve végig (egy üveg a 14. szdból) és végül újkor (sarkantyúk, ú. n. ágyúkereszt Napoleon idejéből, 2 pecsétgyűrű a 18-19. szd. átmenetéről. 5. polc: Ugyanígy a keramika fejlődése, mely azonban csak a népvándorlás koráig megy.

16

VI. szekrény: Velem-Szt-Vid mint bronzötvöző, bronzöntő és történelemelőtti idők kereskedelmi gócpontja. Alulról kezdve: 1. polc : Agyagpiramisok különféle változatai (edények támasztására tűzpad ) . - 2. polc: Fújtatók; nyers anyag (antimon és réz), mely különösen mint sima karkötő és sarló kerül kereskedésbe (az egyszerű lepényalak nem volt alkalmas kereskedésre) és pénzt képviselt. Öntőminták készítésére szolgáló eszközök, öntőékek, öntőanyák különféle mintái, vasércekre szolgáló minták. - 3. polc: Egy sorozat öntőminta (100-on felül; Magyarországból összesen 180 ismeretes). A bronz feldolgozásának eszközei (reszelők, fűrész, lapok; vésők); a trébelés eszközei (kalapácsok, trébelőedény); a kész bronztárgyak díszítésére szolgáló eszközök (poncok, központi fúrók). A vasra vonatkozó szerszámok. - 4. polc: Velem-Szentvid mint a bronzkereskedelem gócpontja, ú. m. különféle tárgyak, melyek általánosan szerepelnek (tűk, szegek, csőrös tokos balták típusának öntőformája, mely a Dunántúl nem fordul elő, de annál sűrűbben a Dunáninnen és Erdélyben: magyar baltatípus, itt csak mint öntőminta). A telep összeköttetése a következő tájakkal : Bajorország, Württemberg, Svájci cölöpépítmények, Itália, Isztria, Tirol, Krajna, Bosznia, Szilézia, északi Németország, Skandinávia és a szarmata síkság (szkithák).

A balodali fal mellett:

VII. szekrény: id. Gróf Széchenyi Rezső velem-szentvidi gyűjteménye kronológiai sorrendben. Figyelmet érdemelnek a lakásokban talált ú. n. kupacos leletek, amidőn a lakóüreg korának megfelelő edényben idősebb korból eredő s a lakók kincsét képező leletek találtatnak. - Tömörd és Salfa dombhátának neolithikuma.

VIII. szekrény: Velem-Szentvid tipologiája. Bronztárgyak tipikus példái.

IX. szekrény (az oldalfalon), az előbbi folytatása, magvak, üvegtárgyak, csontfaragások. - Az ajtón túl:

X. szekrény (folytatása), különféle korok vasleletei. - Az ablakfalon:

Xl. szekrény: (folytatása), különféle korok keramikája Szt. Vidről.
Tárlóban: Az őskőkorszak (palaeolithkor ) fejlődéstörténete, külföldi mintákban bemutatva.

XII. szekrény: Alulról: 1. polc: Magyarkeresztesi kincslelet; nagygencsi és csöngei leletek. - 2. polc: a Sághegyi refugium leletei. - Felül: a soproni purgstalli lelet és összehasonlító tárgyak.
Tárlóban: A magyar palaeolithikum bemutatása gipszöntvényekben.

XIII. szekrény. Vasvármegye különböző korbó1 eredő leletei, keramika. Temeskubini ásatások és Almásy György ott a helyszínen összeszedett gyűjteménye.

II. terem: Római kor. Az ajtótól balra:

I. szekrény: Római közönséges keramika; szép számmal talpcsöves tálak.

II. szekrény: Ritkábban előforduló római kori veres égetett keramika és vaseszközök.

III. szekrény: Kisplasztika (bronz és kő), üveggyűjtemény az 1-5. szdból Kr. u. (mind Savariából).

IV. szekrény: (a 2 ablak közt): Mécsesek, üvegtárgyak. - Az ablak alatt ólomkoporsó (az égetett csontok tartója) maszkokkal díszítve. 3 nagy agyag-amphora.

V. szekrény: Római bronzok : a fibula (biztosító tű ) fejlődésa az 1. szdtól a népvándorlás koráig. Ékszerek, tükrök, kapcsolótűk. Fenn ritkább formájú római üvegedények.

17

VI. szekrény: Terra sigillata -tárgyak, változatos plasztikus díszítéssel; terra nigra-tárgyak és (ritka) festett római edények.

Vll. szekrény: Római keramika, különleges formában. Mázas edények a 4. szd végéről. Tárló a terem közepén: Római csontfaragványok, gyűrűk és ékszerek, üvegtárgyak, gyöngyök és karkötők üvegből és borostyánkőből, csattok, bullák (fiatal rómaiak ékszerei), kulcsok, dísztűk, orvosi műszerek, fogantyúk, különböző apró bronztárgyak.

Kisebb tárló: Numizmatika: érmek, plakettek, magyar vonatkozású tallérok (váltakozó bemutatásban). - A Batthyány hercegek pénzveréséből eredő (ritka) pénzek; a szentgotthárdi csata emlékérme; Zrinyi-dénár.

III. terem: Népvándorlás kora, közép- és újkor. Az ajtótól balra:

I. szekrény: A népvándorlás korának keramikája.

ll. szekrény: A nagyasszonyfai sírleletek.

III. szekrény: (szabadon álló): Nagyasszonyfai sírleletek; egyéb leletek.

IV. szekrény: (az ajtótól jobbra): Nagyasszonyfai sírleletek. A hátsó felén: keszthelyi népvándorláskori leletek (hún sírokból?); kosaras függök; frank Iándzsacsúcs (Szombathelyről). Vezekényi lelet (8. szd).

V. szekrény: 10-13. szdi. leletek a vármegye különböző részeiből. Csornai lelet (pénzek Berengár és a Karolingek korából, kard).

VII. szekrény: (a hosszú fal mellett): a 14-15. és 16. szdból való fegyvergyűjtemény.

Az ablakok alatt: régi kincsesláda, a németújvári várból való mozsárágyú (14. szd, igen ritka).

VII. szekrény: 16-18. szdbeli tárgyak. Igen szép cinquemada (balkezes tőr, Milanóból). Kőszeg város pallosa (17. szd). 1848-as fegyverek. Két modern rohamsisak.

VIII. szekrény: Egyházi tárgyak gyűjteménye. Kőszeg törvénykezési feszülete (1638). Herendi kemény cserép és porcellán (igen szép tárgyak).

A falon Dr. Lipp Vilmos archeologus arcképe. - A szekrény sarkain: 3 Batthyány-féle banderiális zászló, megyei insurgens-zászló Mária Terézia idejéből, a győri csatába (1809) vonuló nemzetőrök zászlója, 1848- as lovas- és gyalogos zászló, régi zászló Szűz Mária képével és magyar címerrel.

Kis szekrényben római numizmatikai gyűjtemény (nem látható).

A földszint bal oldalát a könyvtár (30.000 kötet) foglalja el; hozzácsatlakozik a kulturház nagy terme és mellékhelyiségei.

Lépcsőház. A lépcső aljában j. a köszegi Angyal-vendéglő nagy cégére, b. a lékai Iakatos-céh szállójának cégére. A lépcső mentén a sárvári díszterem felfestményeinek reprodukciói. Felettük a Bárdossy család epitaphiuma. - Kőzetminták. - A feljárattal szemben nyílik a

Képtár, mely túlnyomólag letéteket tartalmaz. Jelentékenyebb képei (az ajtótól b. kezdve):

Valentiny János: Balatoni tájkép; Szikszay Ferenc: Naplenyugta; *Telepy Károly: A németújvári vár Iovagterme; *Ligeti Antal: Palermo ; Edvi Illés Aladár: Istállósarok; *Fadrusz János: Krisztus feje (szobormű). - Az ajtón túl: Barabás Miklós: Szentgyörgyi Horváth Antal és neje szül. Br. Orczy Paula mellképei ; *Zichy Mihály: Az anya fájdalma; Mészöly Géza: Est a halászgunyhóban. - A közfalon: * Munkácsy Mihály: Ecce homo (vázlat); Lotz Károly: Kornélia; Liezen-Mayer Sándor: Welser Philippina; a közfal hátoldalán: Coulin Artur: Leányakt ; *László Fülöp: Öreg halász; Seemanné Vörös Erzsi: Női akt. - A második közfalon : Magyar-Mannheimer Gusztáv: Pulykák; Jendrássik Jenő: Özvegy; Kardos Gyula: Mézeshetek (duzzogók); hátfalán *Mednyánszky László: Shyllock; Réthy István: Gyötrődés; Lotz Károly: Vázlat. - Az ablakon túl: Bruck Miksa: Csöndes otthon : Liezen-Mayer Sándor: Ceruzarajz; Istók János: Férfifej (szobormű). - A belépőfalon: *Pállik Béla: Kos; Pállya Celesztin: Hetivásár; Zemplényi Tivadar: Ünnepen; *Székely Bertalan: Thököly Imre menekülése; Magyar- Mannheimer Gusztáv: Budepest-külvárosi gyártelep- Spányi Béla: A bodajki kálvária.

18

Néprajzi tár.

I. terem I-lV. szekrény: Mezőgazdaság. - VI szekrény: Hegy- és kertgazdaság. - VI. szekrény: Állattenyésztés. - VII. szekrény: Vadászat és halászat. - VIII. szekrény: Pásztorélet. - IX-X. szekr.: Kamarai tárgyak. - Xl. Szekr.: Szalmafonás. - XII. szekr.: Fonás- és szövés. - Középen: szövőszékek, kosarak, bölcsők, kaloda s egyéb népéleti tárgyak.

II. terem. Velemi és döbörhegyi ház nagy mintája. - Kulacsok, virágtartók, különböző faragások, szerszámok, kegyeleti tárgyak, ládák, lámpák, fáklya (az Őrségből), világító eszközök, kézimalmok, kenyérsütéshez való tárgyak stb.

III. terem. (Balról kezdve). I. szekrény: Parasztkerámika (igen gazdag gyűjtemény) , kékfestők és bábsütők mintái. - II. szekrény: Ruházat, népviseletek. - III. szekrény (a hosszú fal mellett): Szőttesek és hímzések. - IV. szekrény (a két ablak közt): Gyermekjátékok. - A középső tárlóban: különböző faragások, fapipák, ruharáncolófák, rovásfa. - A falon: Kereplők, fatányérok, cintányérok, keramika, botok, nagy pásztor kalap, mángorlófák, székek s egyéb használati tárgyak.

Az 1. teremből b. nyíló folyosón van elhelyezve az

Iparművészeti osztály. Köszegi keramika a 19. szd elejéről. Holicsi és tatai magyar fayence, felette habán keramika (Stomfáról); bécsi és különböző külföldi keramikák; Dukai Takács Judit képével díszített findzsa Schlagenwaldból, ezek felett egyházi szerek és hímzések, köztük 2 casuta (magyar öltéssel készítve, egyik 1553-ból). - Az ablakfalon : kőszegi céhládák, alul edények a kőszegi jezsuita gyógyszertárból (1630), cinedények, álló óra a 18. szd második feléből. - A belépőfalon : tatai, pápai, városlődi és hollóházai majolikák; keleti faragások; homokóra ; kínai porcellán.

Természetiek tára.

I. terem. Állattani gyűjtemény. *Madárgyűjtemény (220 faj, 16 szekrényben), pompás biologiai csoportokban bemutatva (Chernel István gyűjtése és elrendezése), külön csoportokban a kártékony, a hasznos madarak, ritkán fészkelő madarak, ritka téli vendégek, ritka ragadozók, sziklák és falak lakói, téli tájkép, síksági és mezei részletek. - Emlősök. - A falon a Planaria gonocephala és Pl. alpina előfordulásának táblázata (magas hegyvidéken, 1000-2800 m magasságban élő féreg, mely a velemi patakban 300 m magasságban fordul elő). - Az ablak alatt: maggyűjtemény, fagyűjtemény (keresztmetszetek ), mohák.

II. terem: Ásvány- és kőzetgyűjtemény. Talajgyűjtemény; általános geológiai gyűjtemény; a baltavári őslénytani ásatás szelvénye. A Bakony- vidék krétafaunája. - Baltavári ősemlősállatleletek (pontusi korból) és csigafauna. Általános őslénytani gyűjtemény. Vasvár pontusi faunája. A kőszegi Pogányvölgy pontusi emlősfaunája. Velem-Szentvid praehistorikus korú faunája. Szombathely rómaikorú emlősfaunája. - Anthropológiai gyűjtemény (koponyák Velem, Asszonyfa, Savaria és Sitke határából ; torzított makrokephál koponyák Velem-Szentvidről). - A szélső fal mellett: Általános mineralógiai gyűjtemény. A hosszú fal mentén: Vasvármegye kőzetei és ásványai. - A falon: Koszkol Jenő: Borostyánkő vár képe.

III. terem (folyosó). Növénytani gyűjtemény. Kórtani gyűjtemény. Dendrológiai (fa-) gyűjtemény. Tobozgyűjtemény. Exotikus Iepkegyűjtemény,Iepkebiologiai gyűjtemény. Mezőgazdasági gyűjtemény. - Külön szekrényben: Dr. Waisbecker Antal és Piers Vilmos nagy növénygyűjteménye (2381 faj, főleg Kőszeg vidékéről, 1 csomag kryptogam növények Piers, 15 csomag edényes növények Waisbecker gyűjtéséből.) - Az ablak alatt: Vasvármegye irodalma, Vasvármegyei tudósok arcképei (köztük Clusius Károly, aki 1573-88 Vasvármegyét átkutatta). - Egy óriás mocsáritölgy ("Nagybanyafa") törzsének átmetszete (347 évgyűrű ) a Sárvár melletti Saroltamajor Rába-árterületéről (átmérője 3 m magasságban 221 cm). - Miocénkori növénylenyomatok (Hoffmann Károly gyűjteménye) Villámos és Máriafalva vidékéről.