19 c) A püspöki székesegyház.
A *Püspöki székesegyház XVI. Lajos- (copf-) stilű templom, mely 1791-97. épült Szily János püspöksége (1777-99) alatt, Hefele Menyhért pozsonyi műépítész (1716-94) tervei szerint. Alul dór és felül jón oszlopokkal díszített, faragott mészkőből épült főhomlokzatát két sisakfedelű torony (62 m) szegélyezi (mely Szabó Imre püspök alatt emeltetett magasabbra), a közte levő klasszicizáló háromszögű oromzat csúcsán a Hit, Remény és Szeretet szoborcsoportja, j. Szt Pál, b. Szt Péter apostol szobra, az oszlopok között j. Mózes, b. Keresztelő Szt János szobra, valamennyi Prokopp Fülöp Jakab bécsi szobrásztól. A templom belső kiképzése Somogy Lipót püspök alatt 1813. fejeztetett be.
A templom elrendezése latin kereszt alakú (75X 37 m); a hosszanti hajót 34 korinthusi oszlop tartja, 3-3 kápolna foglalja el a mellékhajók helyét; a hosszanti és a kereszthajó dongaboltozatú. A két hajó keresztezését és a szentélyt lapos kupola födi. A szentélyhez b, a sekrestye, j. a Szt Mihály-kápolna csatlakozik. A változatos márványburkolat, a hatalmasmárványoszlopok, az aranyozott korinthusi oszlopfők s a boltozat kazettás hevederei, végül Maulbertsch Ferenc Antal és tanítványainak pompás falképei a templom belsejének erőt, gazdagságot és színpompát kölcsönöznek. A méreteiben hatalmas, tagozódásában összhangzó, díszítésében művészi templom Magyarország legszebb egyházi épületei közé tartozik. A hosszanti hajó (1) dongaboltozatát díszítő nagy festmény (a B, Szűz életének ószövetségi előképei: az égő csipkebokor, Gedeon gyapja, Noé bárkája stb.) Maulbertsch csodálatos képzelmének alkotása, melyet az ő vázlatai után Spreng Antal (+ 1845) bécsi festő dolgozott ki. A párkányon 4 próféta (Izsajás, Jeremiás, Ezékiel és Dániel) szobra Prokopptól való. A hosszanti hajó kápolnáiban a b. oldalon (a főbejárattól kezdve): 1. Szt Sebestyén oltára, Spreng oltárképével (a szentet katonái agyonnyilazzák) és freskóival (Szt Sebestyén egy csodája és a szent a bíró előtt); egy ismeretlen eredetű Szt Rozália-szobor; mellette Szt Antal szobra (1897). Székesegyház.20 2. Szt Péter oltára, Maulbertsch oltárképével, a kis kép (Borromei Szt Károly), valamint a freskók (Szt Péter megtagadja Krisztust; a keresztrefeszítés; Szt Péter egy csodája) Sprengtől valók. A missziókereszt az 1897. tartott első misszió emléke. 3. Szt József oltára, Spreng képeivel (Szt József a kisded Jézussal, Szt Anna a kis Szűz Máriával; az oltárral szemben Szt József álma, a kis Jézus szüleivel, menekülés Egyptomba és Szt József halála). Az ereklyetartóban Szt Diodór vértanú, (+ 394.) ereklyéje (Rómából). A jobb oldalon, a bejárattól kezdve: 4. Nep. Szt János oltára, Spreng oltárképével (jelenetek a szent vértanúhalálából, holttestének feltalálása és eltemetése). Az oltár alsó részében üvegkoporsóban Szt Placidus ereklyéi. 5. Szt. István oltára, Dorfmeister István mesteri * oltárképével (Szt Istvan király a pannonhalmi apátság alapító levelét átnyújtja egy vitéznek; a festő aláírása egyik magyar alak csizmájának sarkán). Sprengtől valók a falfestmények (a Szent koronáért járó követség, a Szent korona átadása és felajánlása a Bold. Szűznek). A kis kép Szt Imrét ábrázolja (Sprengtől). A kápolnában van Mikes püspök anyjának, gr. Mikes Benedekné, szül. Moser Zsófia (1839-1920) sírboltja (ép. Müller Ede 1922), a főoltártól b. az elhúnyt emlékére felállított, Szt Ágostont és anyját Szt Monicát ábrázoló finom fehérmárvány dombormű (Scheffer Ary festménye után Mayer Sándortól). A kápolna j. sarkában a remekművű kis szószék (terv. Lippert József 1860 körül); itt tartják rendesen a szent beszédeket. 6. Krisztus megkereszteltetésének oltára, főképe (Krisztus megkereszteltetése a Jordánban) Dorfmeistertől; kis képe (Szt Alajos) Sprengtől A főbejárat fölötti énekkarzaton (7) a 34 változatú orgona (Kober Ignác bécsi orgonaművésztől való.) A kereszthajó (II) nagy kupolafestménye a négyezet fölött (Szt Joachim és Anna bemutatják kis leányukat Máriát a jeruzsálemi templomban Istennek) Winterhalder József znaimi festő (+ 1807) hatalmas műve, ki azt mestere Maulbertsch terve szerint készítette el. A kitünő távlattal beállított templom oszlopai fenséges látványt nyújtanak; a kép nagy méretei s az alakok eleven mozgása megragadják a néző figyelmét. (Olajvázlata Maulbertschtől a püspöki palotában.) A kereszthajó É-i (j.) oldalán van a Sabariában 316 körül született Szt Márton oltára (8), Maulbertsch oltárképével (Szt Márton mint toursi püspök halottat támaszt fel) a szent hermájával és a szent ereklyéinek (1913. Toursból megszerzett) egyes részeivel (az ereklyetartó Tóth Istvántól). Az oltárképtől j. és b. Szt Márton életéből vett jelenetek vannak megörökítve (b. Szt Márton mint katona a kettévágott köpennyel, j. Krisztus megjelenik neki) Winterhaldertól. Szemben a kereszthajó D-i (b.) részén van a Sabariában 304. vértanuhalált szenvedett Szt Quirinus püspök oltára (9), üvegszekrényében levő feszületen a szent kereszt egy kis részecskéjével (VII. Pius pápa ajándéka Herzán Ferenc gr. szombathelyi püspöknek), az oltárképen a Sibaris (Gyöngyös) folyócskába dobott szent halálának ábrázolása, j. és b. a püspöknek Sisciából (a mai Sziszek) Sabariába való utazásából vett jelenetek Winterhaldertól). Az üvegszekrény feletti Mária-kép a vért izzadó győri Máriakép (1697. márc. 17.) másolata. A kereszthajó és a szentély b. sarkán van a nagyszószék (17), (melyről csak nagy ünnepélyek alkalmával azoktak beszélni), melyet salzburgi márványoszlop tart; ez, valamint a két mellékoltár szobordíszítése és a keresztkút Prokopp műve. A két gyóntatószék (Bitterle János szombathelyi asztalos munkája) fölötti képek a bűnbánat példaképeit, Szt Pétert és Szt Mária Magdolnát ábrázolják (Spreng művei). A kereszthajó két kisebb mezejét allegorikus képek díszítik; ezek, valamint a boltívek négy sarkán az evangélisták képei Winterhalder Józseftől valók. 21 A kereszthajó D-i részéből (a Szt Quirinus oltár mellől) nyílik a sekrestye (10), melynek külső ajtaja fölött Szily János püspök alabástrom-domborművű mellképe van, Prokopptól; a belső sekrestye (11) falát a szombathelyi elhúnyt 9 püspök (l. a 12. o.)arcképe díszíti; j. a Szt Pál megtérését ábrázoló festmény a szentélyben elhelyezett Cortona-féle kép másolata. Az oltár díszítése és felszerelése meisseni porcellánból va1ó (Mária Terézia ajándéka Herzan bíborosnak 1779.) A sekrestye fölött van elhelyezve a vasvár-szombathelyi székeskáptalan (alap. Szt István; 1578 óta Szombathelyen) levéltára (legrégibb oklevele 1131-ből), mely csakis az őrkanonok engedélyével tekinthető meg. A kereszthajó É-i részéből, a Szt Márton oltára felől nyíló Madonna-kápolna (előbb Szt Mihály-kápolna) (12) fölött Somogy Lipót püspök (1806-22) alabástrom mellképe Prokopp műve; a kápolna oltárán a Bold. Szűz Mária szobra, karján a kis Jézussal, áll, melyet gróf. Mikes János püspöknek a kommunisták fogságából történt menekülésének emlékére gróf Szapáry László és neje állíttatott fel (Romanelli olasz művész munkája, Raffael Sixtusi Madonnája után). A menyezeti kép (az utolsó ítélet), valamint a kisebb bibliai tárgyú festmények (Jákob álma, őrangyalok stb.) Winterhaldertől valók. A bejárat fölött belülről Szt István freskója van mely az alapítói okmánynak a Szt Benedekrendűeknek való átadását ábrázolja.
A szentély (III) két oldalán diófából készült kanonoki stallumok (13) vannak (Eckart Lőrinc bécsi képzőműv. akad. tanártól); ezek mögött b. a menyezetes püspöki trónszék (14), mely 1897. megújíttatott (Csepy György szombathelyi kárpítos munkája). A trónszékkel szemben levő falon Saul megtérését ábrázoló nagy kép (15) Pietro da Cortona olasz festő műve, gr. Herzan püspök ajándéka (1797). A főoltár a tabernaculummal együtt Rumpelmayer Márton pozsonyi kőfaragó munkája; 4 oszlopa salzburgi márványból való. Fehér márványszentségháza Kirchmayer Józseftől való (1807); domborműve Ábrahám áldozatát ábrázolja. A hatalmas (9x4 m) oltárkép (Szűz Mária látogatása Szt Erzsébetnél) Maulbertsch Ferenc remek alkotása. "A képen gyönyörű szép a bold. Szűz Anyának kifejezése. A Magnificat öröme ömlik el a bold. Szűz egész lényén s előtte az alázatos Szt Erzsébet, ki boldognak hirdeti ifjú rokonát, az Isten anyját. Fenn az angyalok örvendező kara lebeg, alant a bold. Szűz dicsőségét hirdető s a benne bízó emberi nem képviselői mintegy elbűvölten szemlélik az Isten anyjának felmagasztosult alakját." (Dr. Tóth József.) 22 A főoltártól j. Zakariás és az angyal, b. Szt József szoborcsoportja áll; mindkettő, valamint a főoltár fölötti felhő és sugár, díszítés s az oltárszekrényen látható dombormű (bárány és két angyal) Prokopptól való (stukkoművek, alabástrom gipsszel bevonva). A főoltár gyertyatartóit Eckart Lőrinc készítette. A szentély menyezetét díszítő freskófestmény (Angyali üdvözlet, Gábor főangyal a bold. Szűznek hírül adja, hogy ő van kiválasztva Isten anyjának) Maulbertsch Ferenc egyik legszebb kompoziciója, melyet színvázlatai alapján Winterhalder József alkotott meg (1798.). "A kép világos szinei, mosolygó derűje, alakjainak eleven mozgása, arányosságában megnyilatkozó kedves harmóniája azt az örömet, mely a világra áradott abban a pillanatban, midőn a bold. Szűz ajkairól elhangzott az alázatosság felséges hymnusa: Ime az Úr szolgáló leánya, legyen nekem a te ígéd szerint - és a megváltás isteni munkájának hatalmas concepcióit tárják elénk."(Dr. Tóth József.) A nagy kép 4 sarkán a 4 szent egyháztanító (Ambrus, Ágoston, Gergely és Jeromos) képe, valamint a főpárkányzat fölötti képek (Judith, Jáhel, Mózes a gyékénykosárban és Eszter) szintén Maulbertsch művei, illetve az ő tervei szerint festették tanítványai. A püspöki sírboltban a 9 elhunyt püspök nyugszik. (Lejárat a székesegyház Ny. oldalán; megtekintés végett a püspökvárban kell jelentkezni.) A templomban mutatta be 1880. Kuncz Adolf csornai prépost a magyar természetvizsgálók nagygyűlésén a Föld forgását a (30 m hosszú) Foucault-féle ingával. A templom napközben rendszerint nyitva van; ellenkező esetben a templom mögött lakó harangozó bármikor felnyitja. |