25

Reálgimnázium.

Ahol a villamos vasút a Hollán Ernő-utcából b. a Kiskar- utcába átkanyarodik, a Hollán Ernő-utcán továbbhaladunk; itt j.a kis Várköz sarkán a püspöki elemi népiskola (terv. Kirchmayer Károly 1872.) szép renaissancestílű épülete áll, kissé odább b. (15. sz.) Hollán Ernő altábornagy, a magyar mérnök- és építészegyesület alapító elnökének szülőháza, emléktáblával (1901.).

A Hollán Ernő-utcából a villamos vasút b. a Kiskar-utcába, majd újból j. kanyarodva a Perint vashídján át (festői patakrészletek) az Óperint-utcába (1885-ig Óperint község) fordul be. Kevéssel odább az utca vonala megtörik s Kálvária-utca neve alatt folytatódik. A két utca találkozása helyén, a (b.) Körmendi-út kiágazásánál áll az egyesült protestáns hitközségek (alap. 1861.) csinos, új-gót stílű temploma (terv. Schöne Lajos, 1896.) és paplaka. A Kálvária-utca innen, a (j.) gyalogsági laktanya (Szombathely város tulajdona, ép. Rieger Ervin, 1896.) érintésével a Kálvária-hegy tövéig halad tovább s itt ér véget.

Az evang. templomnál j. az Ernuszt Kelemen-utca ágazik ki,melyben j. (8. sz.) a Vakok intézetének és foglalkoztató műhelyének (alap. Ernuszt Kelemen, 1910.) palotáját (ép. Hajós Alfréd és Villányi Ármin) és (6. sz.) a nagy vármegyei árvaházat (ép. Graber Ferenc, 1878.), b. (13. sz.) a községi elemi iskolát találjuk. Az utca a Horthy Miklós-térre torkollik.

A Hollán Ernő-utcában továbbhaladva, a (b.) Nagykar- utca kiágazásánál ebbe fordulunk be s a Perint hídján átkelve az Ernuszt Kelemen-utca, és a Székely Ferenc-utca, összeszögelésénél a Horthy Miklós-téren az állami Faludi Ferenc reálgimnázium hatalmas új palotáját (terv. Brenner János, 1930.) leljük.

A Székely Ferenc-utca, mely innen Ny felé húzódik, a város legszebb utcáinak egyike; végig szép kertek határolják, melyekben díszes nyaralók és úrilakok emelkednek. A szépen fásított utca b. oldalán, az Eredics Ferenc-utca sarkán találjuk az Emberbaráti Egylet kórházát (alap. Szombathely polgársága 1823, ép, id. Brenner János 1891., kibőv. 1928.), melyet szép kert övez.

26

Odább kifelé (a Pohl Sándor-utca torkulatával szemben, mely utca a benne levő kiváló gépgyár alapítójáról vette nevét) a csinos Hérits-kert terül el, kedvelt nyári vendéglővel. Ehhez csatlakozik a terjedelmes Ezredévi park, melynek pompás árnyas fasorai s szép virágültetvényei a közönség kedvelt sétahelyei. A parknak újabban (Biczy Elemér és Sághy István tervei szerint) létesített része (játékterekkel és egyéb szórakozási eszközökkel) egészen a Strandfürdőig (l. 24. l.) húzódik.

Az Ezredévi parkkal szemben van a Szent Imre-utca, melyben a téli gazdasági iskola (1928.) és a VI. közs. elemi iskola (terv. Kertész K. Róbert, 1929.) áll. Az iskola homlokzatán elhelyezett Szt Imre-szobor Rajky István szobrász műve (1930.).

Az Ezredévi park végén b. a Jókai Mór-utca kertek aljában a Szent István-parkhoz visz. Ez a pompás park, melyben csinos kioszk (ép. Rauscher Miksa 1905.) van, (előtte szökőkút) a közönség kedvelt szórakozóhelye (gyakran katonazene), hosszan húzódik el a dombsor tövében egészen a villamos vasút végállomásáig. (A parkkal szemben, a Jókai Mór-utca bal oldalán a közigazgatási tanfolyam és internátus (1913.) épülete áll; az innenső oldalon a parkhoz magánkertek és nyaralók csatlakoznak.

A villamos vasút végállomásától, ahol a Bold. Szűz csinos szobra (1893.) és a 83. gyalogezred hősi emlékműve áll, sűrű fenyvesben lépcső (54 fok) visz fel a dombtetőre, melyen a kálváriatemplom áll; a templom belseje csinosan van díszítve festményekkel és falfestésekkel. Bejárata előtt szép kőkereszt (1910.) áll (a keresztrefeszített Krisztus, Kempis Tamás szavaival). A domb feljárati útján és a templom körül helyezkednek el a keresztút stációi. A templom mögött van a karmelita-zárda (1907.)

A kálvária-templom alatt (Hoffmann Samu ügyvéd kertjében) állott hajdan a rómaiak amphitheatruma, melynek ma már semmi nyoma nincs.

A dombhát tetejét (232 m) a víztorony parkja borítja (szép fenyves, sétautakkal). A hatalmas víztorony (ép. 1898.) terraszáról csinos kilátás nyílik a városra. Innen szép lépcsőzeten (51 fok) lejutunk a Szt István-park nagy kioszkjához. (A park É-i végében a Jókai Mór-utcából kiágazólag kocsiút, a Víztoronyi- út, visz a toronyhoz.)

A villamosvasút végállomásáról szép fasoros sétaúton (Bagolyvári-út) 5 p. alatt a Bagolyvári-út elején, a dombsor tövében álló, ú. n. Bagolyvárhoz jutunk, angol gót-stílű kastély (ép. Zwitkovich Károly hadbiztos 1851), mely ma özv. dr. Sarlay Ferencné tulajdona; nevét a homlokzatán elhelyezett nagy vasbagolytól vette. A kastélyt terjedelmes kert övezi.

A Bagolyvári-út végével szemben a Nárai-útból D felé az Alsóhegyi- út ágazik ki, mely az Alsóhegy dülő kertjei (nyárilakok) alatt 1/4 ó. alatt a

Hősök temetőjéhez visz. A város által létesített ezen kegyeletes temető bejáratánál van a nyugatmagyarországi felkelők (Pehm Ferenc,Párvy K. László és egy ismeretlen vitéz, + 1920. szept. és okt.) szép síremléke (harcos katona alakja Mayer S.-től); odább 17 szerb, 1 montenegrói és 34 román katona közös síremléke; 94 olasz vitéz közös síremléke; 50 olasz katona külön sírkeresztjei; 419 magyar vitéz egyes sírkövei; 3 német bajtárs és 416 osztrák katona közös síremlékei. A temető végében áll a Feltámadás jelképeként egy kürtjét megfúvó harcos alakja (Rajky István műve) magas, lépcsős talapzaton. - A hősök temetőjén túli síkra tervezik az új köztemetőt.

27

Bagolyvár.

A Bagolyvártól a még rendezetlen s tervezésben levő Nagy- körúton 5. p. alatt a Szalézi-térre jutunk, melyen a Szaleziánus- rend temploma, rendháza és iskolája áll (terv. ifj. Brenner János, 1929). Innen a Frigyes főherceg-utcán és a Nárai-utcán át a prot. templomhoz s a villamosvasúthoz 10 p.